ANALÓG SZORZÓK ANALÓG FESZÜLTSÉG SZORZÓ. I th U U T U U
|
|
- Emília Péter
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ANALÓG ZORZÓK Korábban is találkoztunk ugan olan áramköri megoldásokkal, amelek valamilen módon szoroztak, de az egik ténező eddig mindig állandó volt. Az analóg szorzók feladata ezzel ellentétben az, hog két időben változó jel, azaz két változó menniség szorzatát állítsák elő. A szorzó kapcsolások megvalósítására több módszer is lehetséges. ekintsük például a következő matematikai trükköt: ( a + b) ( a b) 4ab A szorzás íg elvégezhető, ha van két négzetre emelő, eg összeadó és eg kivonó kapcsolásunk. A következőkben a differenciálerősítőt alkalmazó megoldásokat tárgaljuk. ANALÓG FEZÜLÉG ZORZÓ A bipoláris tranzisztor kollektoráramának megváltozása arános a bemeneti feszültségváltozás és a munkaponti kollektoráram szorzatával. A karakterisztika ezen tulajdonságát az ábrán látható differenciálerősítőt alkalmazva szorzásra használhatjuk. Ha mellett pozitív áramot adunk az áramkörre, akkor mindkét tranzisztoron egenlő értékű áram folik. Ha pozitív, 1. ábra Differenciálerősítő akkor kollektor árama nő és 1 -é csökken. A kollektoráramok különbsége annál nagobb, minél nagobb az emitteráram, azaz minél nagobb abszolút értéke. Feltételezhetjük, hog az áramok különbsége legalábbis - vel arános. A pontosabb számításhoz határozzuk meg a differenciálerősítő áramviszonait: 1 th 1 +. th 1. Felírhatjuk az alábbi egenletet: (1.) th 1. A tangens hiberbolikusz függvén sorbafejtése után az egenlet (csak a négnél kisebb kitevőjű tagokat véve figelembe) az alábbiak szerint alakul: 3 (1.3)
2 ebből: (1.4) 1 ha <<. A kapcsolás heles működése érdekében feltétel, hog mindig pozitív legen, miközben pozitív és negatív is lehet. Emiatt ezt a szorzót két síknegedes szorzónak nevezzük. Az eredménben nem pontosan a bemenetek szorzatát, hanem eg azzal arános menniséget kaptunk. Az aránossági ténező a szorzó K skálaténezője. NÉGY ÍKNEGYEDE ZORZÓ Az előbb bemutatott két síknegedes szorzó esetében az szorzatban az egik ténező, nem lehet negatív. Ezt a megkötést kiküszöbölendő, eg cselt alkalmazunk: ( ) ( ) 1+ 1 ahol < 1 esetén mind az (1+), mind az (1-) argumentum pozitív lesz.. ábra Két síknegedes szorzó bemenetei Ezen az elven építhetünk nég síknegedes szorzót, mégpedig úg, hog az előbbi két síknegedes kapcsoláshoz még eg differenciálerősítőt kapcsolunk párhuzamosan, amelnek megfelelő bemeneteire -t ellenkező polaritással kapcsoljuk rá. Az íg párhuzamosan kapcsolt differenciálerősítők áramát eg újabb differenciálerősítővel vezéreljük, mel íg előállítja az 1+-et és az 1--et jelképező áramokat. Íg mindkét bemeneti feszültség tetszőleges lehet. A következő kapcsolás a fentiek alapján készült: 3. ábra Nég síknegedes szorzó A kapcsolás alsó részén látható, 1-ből és -ből álló áramkör eg (közel) lineáris feszültség-áram átalakító. A 1 és kollektorán foló áramok a matematikai elvben szereplő 1+-et és 1--et jelképezik. Ez a két áram veszi át szerepét a két párhuzamosan kapcsolt differenciálerősítőnél a kapcsolás felső részében. Mivel -t ellentétes polaritással vezetjük rá az eges differenciálerősítőkre, ezért (1+)-nek és (1-)-nek a különbségét - -
3 kapjuk, amel az egik kimeneti áramhoz hozzáadódik, a másikból kivonódik. E két kimeneti áram különbségét képezve a két síknegedes szorzó karakterisztikájára emlékeztető eredmént kapunk, ám itt mindkét bemeneti érték feszültség, amel uganúg lehet pozitív, mint negatív. Mivel az -et árampárrá átalakító kapcsolás széles tartománában lineáris, ezért ezt a kapcsolást egik bemenetén linearizált nég síknegedes szorzónak nevezzük
4 A nég síknegedes szorzó ábrájában az áramok értékei a következők: + R R 1 1 th th R R th th th R R th th th R R th th th R R th A fentiek alapján kapjuk a kimeneti a és b áramokat: a b + R R th th A LNEÁR FEZÜLÉG->ÁRAM ÁALAKÍÓ Az (1+) és (1-) előállításához a fenti kapcsolásban a bemenet csak feszültség alakjában áll rendelkezésre, ezért van szükség az feszültségről áramra történő konverzióra. ermészetesen szeretnénk minél lineárisabb átalakítási karakterisztikát elérni. A következő ábra mutatja a nég síknegedes szorzóban is használt megoldást: 4. ábra Lineáris feszültség-áram átalakító A karakterisztika linearizálása az ellenállás feladata: tt az ( ) BE1 BE ( ) + R R + BE1 BE BE1 BE tag elhanagolható, ha az ellenállásra R >> r érvénes. A két áramforrás eleve átküld valamekkora áramot az emittereken, ezért az -k korlátain belül maradva tetszőleges polaritású mellett nitóiránú áram folik rajtuk. A tranzisztor d - 4 -
5 nem zár le, tehát érvénes marad a felírt összefüggés (ami lezárt tranzisztornál teljesen másképp nézne ki). A feszültségkorlátot az alábbi egenletek határozzák meg: < (A tranzisztor heles működésének feltétele) R R < A differenciálerősítő karakterisztikáját az alábbi ábra mutatja: 5. ábra Differenciálerősítő karakterisztikája A szaggatott vonal az R ellenállás nélküli, a foltonos vonal az R ellenállással kapható karakterisztikát mutatja. növelésével a szaggatott vonalú karakterisztika megnúlik, meredeksége megváltozik. Ennek oka az, hog r d -t vezéreljük -lal. növelésekor uganabban a szűk tartománban marad a karakterisztika lineáris az tengelen. Ez a lineáris rész ilenkor igen kesken. Az R -szel linearizált kapcsolás heles méretezése esetén viszont a differenciálerősítő két tranzisztorának B-E feszültség-különbsége elhanagolhatóan kicsi az bemeneti feszültséghez képest. Ebben az esetben a karakterisztika meredeksége 1 R konstans, íg az R ellenállás széthúzza azt az tartománt, ahol a lineáris közelítés használható. Vezérlés esetén az R -en foló áram az egik tranzisztor áramához hozzáadódik, a másikéból pedig kivonódik (1+, 1-). Két fontos megjegzés a nég síknegedes szorzó kapcsolásához: és bemenetek közül egik sem jut ki közvetlenül a kimenetre, csak kettőjük szorzata jelenik meg. Ezt a kapcsolást ezért kiegenlített szorzónak nevezzük. Ha a szorzaton kívül a bemenetekkel arános tagok is megjelennek, akkor a szorzó kiegenlítetlen. A kapcsolás csak az egik bemenetről, -ről linearizált. bemenetről nem lineáris a szorzó (ezen próbálunk majd segíteni a következőkben)
6 NÉGY ÍKNEGYEDE MNDKÉ BEMENEÉN LNEARZÁL ZORZÓ Mi a problémánk? Az alábbi két tranzisztorból álló kapcsolás szoroz, de nem lineáris: 6. ábra Nem lineáris szorzó kapcsolás A következő kapcsolás viszont lineáris, de nem szoroz: 7. ábra Lineáris, nem szorzó kapcsolás A kiutat az inverz karakterisztikával történő elő-torzítás jelenti. (Az inverz nemlineáris elő-torzítás, és az áramkör torzításának hatása kiegenlíti egmást, íg kapunk közelítőleg lineáris eredmént). 8. ábra Linearizáló előtorzítás a nég síknegedes szorzó bemenetére A fenti kapcsolás eg előáramkör lesz a nég síknegedes szorzóhoz, ami az előtorzítást fogja elvégezni. Az eredeti bemenetet most az ábra bal oldalára adjuk rá (megkülönböztetésül nag Y-nal, Y -nak jelöltük), és az előáramkör jobb oldalán megjelenő kimenetet engedjük tovább a szorzó bemenetére. Az előtorzításra szolgáló kapcsolásban az alsó lineáris feszültség-áram átalakító kimeneti áramát a felette levő differenciálerősítőre kénszerítjük. A felső differenciálerősítőt inverz üzemmódban használjuk; a C-B összeköttetéseken át a kimenet önmagát vezérli. Ennek megfelelően a két bázis közti feszültségkülönbség a feszültség-áram átalakítókkal a felső - 6 -
7 tranzisztorokra kénszerített áramnak olan függvéne lesz, amel az egszerű differenciálerősítőének pontosan az inverze. Az alsó és a felső differenciálerősítő árama egenlő: felsõ diff. er. $ ""%""& th Y 1+ + R "!" alsó diff. er. Ebből az egenletből kellene -t kifejezni, majd a nég negedes szorzó kimeneti áramainak ( a és b ) korábban megkapott képletébe helettesíteni. Az ottani áramok képletében azonban th( ) szerepel, ezért itt is elég csak tangens hiberbolikusz függvéneként kifejezni -t, és íg helettesíteni: th R Y és korábban láttuk, hog a + R a két egenletből ezt kapjuk: a + RR th Y A végeredmén tehát valóban lineáris. A kivezérlés határát akkor érjük el, ha a tranzisztorok közül valamelik lezár. (Akkor zár le, ha nagobb lenne az elleniránú áram, mint amennivel az áramgenerátor előfeszítette a B-E átmeneteket.) < R és R Y < Korábban láttuk már, hog a szorzat a két kollektoráram (a nég síknegedes szorzó ábráján a és b ) különbségéből kapható meg. A két áram különbségét egetlen kimeneti feszültséggé az alábbi áramkivonóként működő műveleti erősítős kapcsolás szolgáltatja. Ez az áramkör a nég síknegedes szorzó ábrájának felső részéhez kapcsolódik, a és b az ottani kollektoráramok értékei. (A szemléletesség kedvéért itt áramgenerátor áramaiként jelöltük a -t és b -t, mivel értékük és iránuk a szorzó által meghatározott). 9. ábra Az áramkülönbségeket feszültséggé alakítjuk ( ) R R ki v b a v RR - 7 -
8 K Rv RR adódik skálaténezőnek, amit tipikusan 1 1 V -ra választunk. 1. ábra A mindkét bemeneten linearizált nég síknegedes szorzó teljes kapcsolása ANALÓG ZORZÓK PK ALKALMAZÁA Keverő ekintsük az ábrán látható kapcsolást: C + R 1 1 th 1 + Ha a bemenetek szinuszos jelek: cosω t és cosω t, akkor a szorzatban a következő frekvencia komponenseket kapjuk: - DC - ω 11. ábra Keverő - ω - ω + ω ezt a két összetevőt akarjuk - ω ω megkapni, ők hasznosak - 3ω + ω - 3ω ω, stb. Hangoljuk a rezgőkört a bemeneti jelek frekvenciáinak összegére: ω ω + ω Ekkor a rezgőkör sáváteresztő szűrőt valósít meg, amel az ω -tól különböző frekvencia összetevőket jelentősen csillapítani fogja ("eltünteti"). Mire használjuk ezt? Lineáris üzemben a szorzó karakterisztikájának linearizált szakaszán mozgunk: - 8 -
9 th cosω t ha < - 9 -
10 Amikor viszont >>, azaz kapcsolóüzembe kerülünk, akkor a tangens hiberbolikusz függvén eg előjelfüggvénné alakul. Ha ezen az előjelfüggvénen mozgunk periodikusan (szinuszos bemenetet használva), akkor a karakterisztika eg négszögjelet fog a kimeneten eredménezni: th 4 1 cosω cosωt cos 3ωt... π kapcsoló üzemben A kapott négszögjel Fourier-sorba fejthető, ez a sorbafejtés szerepel a zárójelben a páratlan felharmonikusokkal. A négszögjel amplitúdója nem függ az eredeti bemenet amplitúdójától (ekkor már a szorzó nemlineáris szakaszain mozgunk, hiába növeljük a bemenetet, a kimenet konstans marad). A 1 tranzisztor kollektoráramának időfüggvéne íg a következő: th cos ω 1 cos + R 1 ω + C1 nnen a frekvencia-spektrumbeli jel amplitúdója a szűrés után, ω frekvencián: 1 C 1ω R R π π! keverõ meredekség (Az első 1/-ed trigonometrikus azonosságból, a 4/π a négszögjel Fourier sorából jött). A keverés célja, hog eg adott frekvenciasávban rendelkezésre álló jelet eg másik, a későbbi feldolgozás számára előnösebb frekvenciára tege át (transzponálja). Ehhez tehát bemenetre eg szinuszos jelet, a vivőt, míg az bemenetre a transzponálandó jelet adjuk, mel nem csak szinuszos, hanem összetett spektumú jel is lehet. Ha a rezgőkört a ω ω különbségi oldalsáv frekvenciájára hangoljuk, alsó keverésről, ha az ω + ω összegi oldalsávot használjuk, akkor felső keverésről beszélünk. A rezgőkör sáváteresztő szűrőként tehát a használt oldalsávon kívül minden más frekvencia komponenst eltávolít. Ha nég síknegedes kiegenlített szorzót használunk, akkor sem ω sem ω nem jelenik meg az eredménben - ezt az áramkört hívjuk kétszeresen kiegenlített keverőnek. Keverést kell alkalmazni pl. sztereo rádiómûsor továbbításánál, hiszen minkét oldal jelének azonos vivõ frekvenciát kell modulálnia (FM moduláció). Ezért továbbítás elõtt képzik a jobb- és baloldal különbségi és összegi jelét (16kHz sávszélességben). Az összeg marad a Hz-16kHz-es tartománban, a különbségi jelet 38kHz-re keverik fel alsó keveréssel (azaz a jel a 19-38kHz-es tartománba kerül). Végül eg 19kHz-es pilotjelet adnak még az íg kapott jelhez, hog a vételi oldalon a 38kHz-re felkevert jelet vissza tudják állítani. Ezt a végsõ jelet ültetik az FM modulátorra, és íg kerül majd sugárzásra. A rendszer kompatíbilis marad a mono vevõkkel: ezek a vevõk csak a 19kHz alatti tartománt használják az FM-demoduláció után kapott jelbõl; ez a jel a bal és jobb oldal összege - azaz éppen a két oldal csatornájának összekevert, "monósított" jele
11 - 11 -
12 AM-DB Az AM-DB (Amplitude Modulation - Double ide Banded) a két oldalsávos amplitúdó moduláció rövidítése. Célja, hog eg kis frekvencián rendelkezésre álló jelet eg nagobb frekvenciára, vivőre ültessünk, általában a könnebb továbbíthatóság, műsorszórás miatt. Az AM-DB modulátorban a fent leírt keverőt kapcsoló üzemben vezéreljük a szinuszos vivő jellel. A moduláló jel kerül a keverő másik bemenetére, ez általában szélesebb tartománú, de a vivőnél jóval alacsonabb frekvenciájú jel (pl. zene). A kapcsoló üzem használatakor keletkező négszögjel miatt nem csak a vivő frekvenciájára tükrösen, hanem annak páratlan számú felharmónikusain is megjelenik a modulációs jel spektruma, mint azt az alábbi ábra is szemlélteti: 1. ábra Amplitúdó modulált jel spektruma Nég síknegedes kiegenlített szorzót alkalmazva a vivő jel nem jelenik meg a spektrumban, ez az eljárást AM-DB/C néven ismeretes (uppressed Carrier - elnomott vivő). Az ábrán látható, hog az AM jel amplitúdó-burkológörbéje hordozza a moduláló jelre vonatkozó információt. A demodulátorban ezt a burkolót nerjük vissza, általában eg csúcsegeniánítót használva. LOG-ANLOG ERŐÍŐK Mint már a bevezetőben is említettük, szorozni és osztani az eddig látott differenciálerősítős megoldásokon kívül más módszerekkel is lehetséges. ekintsük például a következő egszerű logaritmus-azonosságot: ep( ln + ln ln z) z A fenti képletet használva eg szorzás és eg osztás elvégzéséhez három logaritmáló áramkör, eg eponenciális hatvánozó, valamint összeadó, kivonó kapcsolások kellenek. A következőkben néhán logaritmikus és eponenciális karakterisztikát megvalósító alapkapcsolást mutatunk be: Az ábrán látható kapcsolás bemenetén feszültség-áram konverziót végzünk. A diódán keresztülfoló áram eponenciális függvéne lesz a bemenetre adott feszültségnek: ki Rep be 13. ábra Eponenciális karakterisztikájú kapcsolás (antilog erősítő) - 1 -
13 Az előző áramkörben az ellenállást és a diódát felcserélve inverz karakterisztikát kapunk. Mivel most a dióda a visszacsatolás ágában van, és az ellenállás végzi a feszültség-áram átalakítást. Az íg kapott áramkör eg logaritmáló, karakterisztikája a következő: ki ln R be Különféle másodlagos hatások következtében (rekombinációs áramok, stb.) a diódás megoldásnál pontosabb eredmént kaphatunk, ha tranzisztort használunk. Eg lehetséges megvalósítást mutat a következő ábra: A karakterisztikát leíró egenletben a tranzisztor miatt formálisan megjelenik α: 15. ábra Antilog erősítőt megvalósító kapcsolás tranzisztorral 14. ábra Logaritmáló kapcsolás be ki Rα ep A visszacsatolás kisjelű hurokerősítése: 1 H AM 1+ p CCB Q " ""! β tt a β visszacsatolási ténező eg új töréspontot határoz meg a frekvenciamenetben, amel fázistolást eredménez, ezért stabilitási problémák léphetnek fel. A diódás megoldás pontatlansága miatt a gakorlatban logaritmikus karakterisztikát is tranzisztorral állítunk elő. Az ábrán látható megoldás esetén a karakterisztika: R be α ep ki ki be ln Rα 16. ábra ranzisztoros logaritmáló Mindkét tranzisztoros megoldás hátrána, hog gerjedésre hajlamosak. Vizsgáljuk meg a kapcsolásokat a stabilitás szempontjából! (Az egszerűség kedvéért legen α1.) Kisjelű szempontból mindkét áramkör földelt bázisú alapkapcsolás. A visszacsatolt hálózatban β R r d. A kisjelű parazita r d -n a munkaponti áram kicsi, ami viszont a... r R be E d. R E be R be β. rd β tehát itt 1-nél sokkal nagobb is lehet. len eddig még nem volt: ez eg aktív visszacsatolt hálózat!
14 A gerjedés elkerülésére eg ellenállást kell beiktatni a körbe, melet közvetlenül az erősítő kimenetére kell kötnünk, hog az ne zavarja a logaritmáló karakterisztikáját. Ezt a megoldást láthatjuk az ábrán. Ebben az esetben H értéke íg alakul: RA H α r + R d 17. ábra A gerjedést kiküszöbölő megoldás NÉGYZE KÉPZÉ A megismert áramköri blokkok segítségével négzetre emelő kapcsolást is können megvalósíthatunk. zintén a logaritmus azonosságokat fogjuk kihasználni: ln ln ep ln ( ) Eg olan kapcsolásra van tehát szükségünk, mel először elvégzi a logaritmálást, majd az íg kapott érték konstans-szorosát (jelen esetben kétszeresét) eg eponenciális függvén argumentumaként használja. 18. ábra Négzetre emelés A ábrán látható kapcsolásban a bemeneti menniség logaritmusának megkétszerezését úg érjük el, hog eg tranzisztor helett kettőt alkalmazunk; 1-et és -t. Íg tehát az alábbi összefüggések írhatók fel: ki ln R R 1 ep R ep ln R be be be R Ahol a skálaténező: K R 16 1 V Bár ez a megoldás elvileg működőképes, a gakorlatban mégsem használható, az antilog erősítő bemenetére uganis a két sorbakapcsolt tranzisztor miatt két nitófeszültség jut. Ez azt eredménezi, hog az egségni feszültség irreálisan kicsi, 1 16 V körüli lesz. Megoldást jelenthet erre a problémára eg újabb tranzisztor alkalmazása, melet úg kötünk be, hog a két bázis-emitter átmenet után eg fordított, emitter-bázis átmenet következzen. Ezen az átmeneten állandó áram folik BE konstans lesz. Ezzel levonunk eg nitófeszültségni értéket, s íg könnebben kezelhető skálaténezőt kapunk. A következő ábrán ezt a kompenzált megoldást láthatjuk:
15 19. ábra Az ábrán is látható, hog földtől-földig haladva ugananni P-N és N-P átmenet van. A skálaténező kedvező alakulása az alábbi összefüggésekből következik: BE3 b ln R ln R b R EB + BE 4 3 ln R BE4 R e RR v ki v b R RR v K R 1 V Az íg kapott skálaténező értéke már az általunk gakorlatban is használható tartománba esik
Elemi függvények. Nevezetes függvények. 1. A hatványfüggvény
Elemi függvének Tétel: Ha az = ϕ() függvén az = f () függvén inverze, akkor = ϕ() függvén grafikonja az = f () függvén képéből az = egenesre való tükrözéssel nerhető. Tétel: Minden szigorúan monoton függvénnek
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
RészletesebbenNégyzetes detektor és frekvencia kétszerező fca 795 szorzó áramkörrel
SZABÓ ORION ZOLTÁN Négyzetes detektor és frekvencia kétszerező fca 795 szorzó áramkörrel ETO 621.374.4.049.7-111: 681.3S5.5 Analóg szorzó áramkörökre az elektronikában több helyen szükség van. Megvalósításukra
RészletesebbenKidolgozott feladatok a gyökvonás témakörhöz (10.A osztály)
1. Számítsuk ki a következő szorzatok értékét! (a) 3 3 3 (b) 7 3 7 3 1 9. Számítsuk ki a következő hánadosokat! (a) (b) 1 0 1 0 3. Döntsük el, melik szám a nagobb! (a) ( 3) vag ( ) 3 (b) Mivel tudjuk,
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenMatematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola
O k t a t á s i H i v a t a l A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmáni Versen második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Adja meg
RészletesebbenELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)
Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az
RészletesebbenElektronika I. Gyakorló feladatok
Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenElektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam
Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia
RészletesebbenMAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.
MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 00.. Tetszőleges, nem negatív szám esetén, Göktelenítsük a nevezőt: (B). Menni a 0 kifejezés értéke? (D) 0 0 0 0 0000 400 0. 5 Felhasznált
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenTeljes függvényvizsgálat példafeladatok
Teljes függvénvizsgálat példafeladatok Végezz teljes függvénvizsgálatot az alábbi függvéneken! Az esetenként vázlatos megoldásokat a következő oldalakon találod, de javaslom, hog először önállóan láss
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MKROELEKTRONKA, VEEA306 A bipoláris tranzisztor. http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/08-bipol3.ppt http://www.eet.bme.hu Az ideális tranzisztor karakterisztikái
RészletesebbenElektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők
Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki
RészletesebbenIdeális műveleti erősítő
Ideális műveleti erősítő Az műveleti erősítő célja, hogy alap építőeleméül szolgáljon analóg matematikai műveleteket végrehajtó áramköröknek. Az ideális műveleti erősítő egy gyakorlatban nem létező áramköri
Részletesebben1) Adja meg a következő függvények legbővebb értelmezési tartományát! 2) Határozzuk meg a következő függvény értelmezési tartományát!
Függvének Feladatok Értelmezési tartomán ) Adja meg a következő függvének legbővebb értelmezési tartománát! a) 5 b) + + c) d) lg tg e) ln + ln ( ) Megoldás: a) 5 b) + + = R c) és sosem teljesül. d) tg
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
RészletesebbenEXPONENCIÁLIS EGYENLETEK
Sokszínű matematika /. oldal. feladat a) = Mivel mindegik hatván alapja hatván, ezért átírjuk a -et és a -ot: = ( ) Alkalmazzuk a hatván hatvána azonosságot! ( ) = A bal oldalon az azonos alapú hatvánok
RészletesebbenTeljesítmény-erősítők. Elektronika 2.
Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:
RészletesebbenAttól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.
Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros
Részletesebben1. Lineáris transzformáció
Lineáris transzformáció Lineáris transzformáció mátrixának felírása eg adott bázisban: Emlékeztető: Legen B = {u,, u n } eg tetszőleges bázisa az R n -nek, Eg tetszőleges v R n vektor egértelműen felírható
RészletesebbenAnalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások
nalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások Informatika/Elektronika előadás encz Márta/ess Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék 07-nov.-22 Témák Műveleti erősítőkkel kapcsolatos alapfogalmak
RészletesebbenInverz függvények Inverz függvények / 26
Inverz függvének 2015.10.14. Inverz függvének 2015.10.14. 1 / 26 Tartalom 1 Az inverz függvén fogalma 2 Szig. monoton függvének inverze 3 Az inverz függvén tulajdonságai 4 Elemi függvének inverzei 5 Összefoglalás
RészletesebbenVillamosságtan szigorlati tételek
Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok
RészletesebbenTantárgy: ANALÓG ELEKTRONIKA Tanár: Dr. Burány Nándor
Tantárgy: ANALÓG ELEKTRONIKA Tanár: Dr. Burány Nándor 3. félév Óraszám: 2+2 1 2.4. RÉSZ A NEMLINEÁRIS KAPCSOLÁSOK A cél: az átviteli jelleggörbe nemlineáris részének hasznosítása. A feldolgozandó témák:
Részletesebben2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség
2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön
RészletesebbenMűveleti erősítők - Bevezetés
Analóg és digitális rsz-ek megvalósítása prog. mikroák-kel BMEVIEEM371 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műveleti erősítők - Bevezetés Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2014.
RészletesebbenHatárérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és
2015.09.28. és 2015.09.30. 2015.09.28. és 2015.09.30. 1 / Tartalom 1 A valós függvén fogalma 2 A határérték fogalma a végtelenben véges pontban Végtelen határértékek 3 A határértékek kiszámítása A rend
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek
1) MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egenletek, egenletrendszerek A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek
1) MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egenletek, egenletrendszerek A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2012/2013 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő Megoldások
Országos Középiskolai Tanulmáni Versen / Matematika I kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő Megoldások Eg papírlapra felírtuk a pozitív egész számokat n -től n -ig Azt vettük észre hog a felírt páros számok
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenElektronika 1. (BMEVIHIA205)
Elektronika. (BMEVHA05) 5. Előadás (06..8.) Differenciál erősítő, műveleti erősítő Dr. Gaál József BME Hálózati endszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.h Differenciál erősítő, nagyjelű analízis
Részletesebben18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK
18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 21. fejezete átdolgozva 18.1 Bevezető A vállalati technológiák sajátosságainak vizsgálatát eg igen fontos elemzési eszköz,
RészletesebbenOszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel
Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel (Oscillator design using two-port describing functions) Infokom 2016 Mészáros Gergely, Ladvánszky János, Berceli Tibor October 13, 2016 Szélessávú Hírközlés
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
M I S K O L C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ÉS ELEKTRONIKAI INTÉZET DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MECHATRONIKAI MÉRNÖKI BSc alapszak hallgatóinak MÉRÉSI
RészletesebbenA 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések
Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos
RészletesebbenTeljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2
Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
Részletesebben5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA
5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA BMF-Kandó 2006 2 A mérést végezte: A mérés időpontja: A mérésvezető tanár tölti ki! Mérés vége:. Az oszcillátorok vizsgálatánál a megadott kapcsolások közül csak egyet
Részletesebben07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata.
07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata. A leggyakrabban használt üzemi paraméterek a következők: - a feszültségerősítés Au - az áramerősítés Ai - a teljesítményerősítés Ap - a bemeneti impedancia Rbe
Részletesebbenπ π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]
Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök
DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.
Részletesebben7. Kétváltozós függvények
Matematika segédanag 7. Kétváltozós függvének 7.. Alapfogalmak Az A és B halmazok A B-vel jelölt Descartes-szorzatán azt a halmazt értjük, melnek elemei mindazon a, b) rendezett párok, amelekre a A és
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 005.október 5. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások: A dolgozatot
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
Részletesebben1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:
Az erősítő alapkapcsolások, de a láncbakapcsolt erősítők nem minden esetben teljesítik azokat az elvárásokat, melyeket velük szemben támasztanánk. Ilyen elvárások lehetnek a következők: nagy bemeneti ellenállás;
RészletesebbenSzabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .
Szabadsugár Tekintsük az alábbi ábrán látható b magasságú résből kiáramló U sebességű sugarat. A résből kiáramló és a függőleges fal melletti térben lévő foladék azonos. A rajz síkjára merőleges iránban
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Analóg és Hírközlési Áramkörök Laboratóriumi Gyakorlatok Készítette: Joó Gábor és Pintér Tamás OE-MTI 2011 1.Szűrők
RészletesebbenA differenciálegyenlet általános megoldása az összes megoldást tartalmazó halmaz.
Differenciálegenletek Bevezetés Differenciálegenletnek olan egenletet nevezünk, amelben az ismeretlen eg függvén és az egenlet tartalmazza az ismeretlen függvén (valahánad rendű) deriváltját. Például:
RészletesebbenAnalízis I. zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I okt. 19. A csoport
Analízis I. zártheli dolgozat javítókulcs, Informatika I. 0. okt. 9. Elméleti kérdések A csoport. Hogan számíthatjuk ki két trigonometrikus alakban megadott komple szám szorzatát más alakba való átváltás
RészletesebbenFÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás
FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három
RészletesebbenVersenyző kódja: 31 15/2008. (VIII. 13) SZMM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny
54 523 01 0000 00 00-2014 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: 15/2008 (VIII. 13.) SZMM
RészletesebbenKalkulus II., harmadik házi feladat
Név: Neptun: Web: http://mawell.sze.hu/~ungert Kalkulus II., harmadik házi feladat.,5 pont) Határozzuk meg a következ határértékeket: ahol a) A =, ), b) A =, ), c) A =, ).,) A Az egszer bb kezelhet ség
RészletesebbenFüggvények. 1. Nevezetes függvények A hatványfüggvény
Függvének Tétel: Ha az = ϕ() függvén az = f () függvén inverze, akkor = ϕ() függvén grafikonja az = f () függvén képéből az = egenesre való tükrözéssel nerhető. Tétel: Minden szigorúan monoton függvénnek
RészletesebbenNagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat
Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös
Részletesebben5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok
5. témakör Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok Szögmoduláció Általánosan felírva a vivőfrekvenciás jelet (AM-nél megismert módon): Amennyiben a vivő pillanatnyi amplitúdója
RészletesebbenFourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata
Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása
Részletesebben1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása
1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Diszkrét aktív alkatrészek és egyszerû alkalmazásaik. Elmélet A diszkrét aktív elektronikai alkatrészek (dióda, különbözõ tranzisztorok, tirisztor) elméleti
Részletesebben1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! pozitív visszacsatolás
1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! gerjedés Bode hurokerősítés nem-invertáló db pozitív visszacsatolás követő egységnyi Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát!
RészletesebbenA fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség
Fázismoduláció (PM) A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség A fázismoduláció, akárcsak a frekvenciamoduláció, a szögmoduláció kategóriájába sorolható. Mivel a modulációs index és a fázislöket
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint 06 ÉRETTSÉGI VIZSG 007. május 5. ELEKTRONIKI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTRÁLIS MINISZTÉRIM Teszt jellegű
RészletesebbenKvadratikus alakok gyakorlás.
Kvadratikus alakok gakorlás Kúpszeletek: Adott eg kvadratikus alak a következő formában: ax 2 + 2bx + c 2 + k 1 x + k 2 + d = 0, a, b, c, k 1, k 2, d R (1) Ezt felírhatjuk a x T A x + K x + d = 0 alakban,
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, dec. 1
Gingl Zoltán, Szeged, 2017. 17 dec. 1 17 dec. 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó irányban tökéletes vezető (rövidzár) Záró irányban tökéletes szigetelő (szakadás) Valódi dióda:
Részletesebben3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra
SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti
RészletesebbenElektronika II. 4. mérés. Szimmetrikus differencia erősítő mérése
Elektronika II. 4. mérés Szimmetrikus differencia erősítő mérése 07.0.30. Mérés célja: Bipoláris tranzisztoros szimmetrikus erősítő működésének tanulmányozása, paramétereinek mérése. A mérésre való felkészülés
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
RészletesebbenJelkondicionálás. Elvezetés. a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak. extracelluláris spike: néhányszor 10 uv. EEG hajas fejbőrről: max 50 uv
Jelkondicionálás Elvezetés 2/12 a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak extracelluláris spike: néhányszor 10 uv EEG hajas fejbőrről: max 50 uv EKG: 1 mv membránpotenciál: max. 100 mv az amplitúdó növelésére,
RészletesebbenA fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként
A fő - másodrendű nomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként A Keresztmetszeti jellemzők című mappa első lakója eg ritkábban látható levezetést mutat be amel talán segít helesen elrendezni
RészletesebbenVersenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási/áramköri/tervezési
Részletesebbena.) b.) c.) d.) e.) össz. 4 pont 2 pont 4 pont 2 pont 3 pont 15 pont
1. Az alábbi feladatok egszerűek, akár fejben is kiszámíthatóak, de a piszkozatpapíron is gondolkodhat. A megoldásokat azonban erre a papírra írja! a.) A 2x 2 5x 3 0 egenlet megoldása nélkül határozza
RészletesebbenA kardáncsukló tengelyei szögelfordulása közötti összefüggés ábrázolása. Az 1. ábrán mutatjuk be a végeredményt, egy körülfordulásra.
A kardáncsukló tengelei szögelfordulása közötti összefüggés ábrázolása Az 1. ábrán mutatjuk be a végeredmént, eg körülfordulásra. 3 330 270 2 210 1 150 A kardáncsukló hajtott tengelének szögelfordulása
Részletesebben1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata
A függvénygenerátorok nemszinuszos jelekből állítanak elő kváziszinuszos jelet. Nemszinuszos jel lehet pl. a négyszögjel, a háromszögjel és a fűrészjel is. Ilyen típusú jeleket az úgynevezett relaxációs
RészletesebbenAnalízis I. jegyzet. László István. 2008. november 3.
Analízis I. jegzet László István 2008. november 3. Tartalomjegzék 1. Halmazok 5 1.1. Halmaz fogalma............................ 5 1.2. Halmaz megadása........................... 6 1.2.1. Eplicit megadás.......................
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenFöldelt emitteres erősítő DC, AC analízise
Földelt emitteres erősítő DC, AC analízise Kapcsolási vázlat: Az ábrán egy kisjelű univerzális felhasználású tranzisztor (tip: 2N3904) köré van felépítve egy egyszerű, pár alkatrészből álló erősítő áramkör.
RészletesebbenElektronika 1. 4. Előadás
Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
RészletesebbenKÖZÖS EMITTERŰ FOKOZAT BÁZISOSZTÓS MUNKAPONTBEÁLLÍTÁSA
KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZT BÁZISOSZTÓS MUNKPONTBEÁLLÍTÁS Mint ismeretes, a tranzisztor bázis-emitter diódájának jelentős a hőfokfüggése. Ugyanis a hőmérséklet növekedése a félvezetőkben megnöveli a töltéshordozók
RészletesebbenRC tag mérési jegyz könyv
RC tag mérési jegyz könyv Mérést végezte: Csutak Balázs, Farkas Viktória Mérés helye és ideje: ITK 320. terem, 2016.03.09 A mérés célja: Az ELVIS próbapanel és az ELVIS m szerek használatának elsajátítása,
Részletesebben10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai
(C) htt://kgt.bme.hu/ 1 /8.1. ábra. A versenzı vállalat keresleti görbéje. A iaci árnál a vállalati kereslet vízszintes. Magasabb árakon a vállalat semmit nem ad el, a iaci ár alatt edig a teljes keresleti
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenElektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika
Elektromechanika 6. mérés Teljesítményelektronika 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültségáram jelleggörbéjét! Valódi dióda karakterisztikája: Ideális dióda karakterisztikája (3-as jelű
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenLászló István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás
László István, Fizika A (Budapest, 13) 1 14.A Maxwell-egenletek. Az elektromágneses hullámok Tartalmi kiemelés 1.Maxwell általánosította Ampère törvénét bevezetve az eltolási áramot. szerint ha a térben
RészletesebbenZh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2
Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenSegédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból
Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból 1 Átviteli tényező számítása: Lineáris rendszer: Pl1.: Egy villanymotor 100V-os bemenő jelre 1000 fordulat/perc kimenő jelet ad.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS
RészletesebbenAlgebrai egész kifejezések (polinomok)
Algebrai egész kifejezések (polinomok) Betűk használata a matematikában Feladat Mekkora a 107m 68m oldalhosszúságú téglalap alakú focipála kerülete, területe? a = 107 m b = 68 m Terület T = a b = 107m
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Audio- és vizuáltechnikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 522 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának
RészletesebbenErősítő tanfolyam Keverők és előerősítők
Erősítő tanfolyam Keverők és előerősítők Hol tartunk? Mikrofon Gitár Dob Keverő Végfok Mi az a keverő? Elektronikus eszköz Audio jelek átalakítása, majd keverése Csatornák erősítése (Hangszínszabályozás)
RészletesebbenA LED, mint villamos alkatrész
LED tápegységek - LED, mint villamos alkatrész - LED, a törpefeszültségű áramkörben - közel feszültséggenerátoros táplálás és problémái - analóg disszipatív áramgenerátoros táplálás - kapcsolóüzemű áramgenerátoros
Részletesebben