Mi áll a tanulói teljesítmény-romlás hátterében? A OKM és PISA mérés módszertani aspektusai

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mi áll a tanulói teljesítmény-romlás hátterében? A OKM és PISA mérés módszertani aspektusai"

Irén Farkas
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Mi áll a tanulói teljesítmény-romlás hátterében? A OKM és PISA mérés módszertani aspektusai Németh Szilvia, oktatáskutató T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

2 Az előadás tartalma Dilemmák a nemzetközi és hazai mérések körül, eredmények fogadtatása Az OKM és a PISA mérés fő jellemzőinek összehasonlítása Tartalmi elemek, konkrét feladatok A mérések következményei

PISA mérés fő jellemzőinek összehasonlítása

3 Módszertani keret, fő jellemzők OECD PISA vizsgálat A mérés célcsoportja: OECD tagországok diákja, 15 évesek évfolyamtól és iskolatípustól függetlenül Minta: Reprezentatív minta, iskolán belül véletlenszerűen kiválasztott tanulók Mérési ciklus: 3 évente (2009, 2012, 2015) A mérés időtartama: 4*30 perc Mért kompetenciák : szövegértési, matematikai természettudományos, digitális szövegértés, számítógépes matematika

véletlenszerűen kiválasztott tanulók Mérési ciklus: 3 évente (2009, 2012, 2015) A mérés időtartama:

4 Országos kompetenciamérés Módszertani keret, fő jellemzők A mérés célcsoportja: magyarországi diákok, évfolyam (életkortól függetlenül) Mérés ciklusa: évente, május Minta: minden, az adott évfolyamra járó tanuló A mérés időtartama: 4*45 perc Mért kompetenciák: szövegértés, matematika

évfolyam (életkortól függetlenül) Mérés ciklusa: évente, május Minta:

5 OKM és PISA keretrendszerének összehasonlítása I. Feladatok nyilvánossága Lehetőség a régebbi feladatok megtekintésére OKM Mérés után nyilvánosak, megoldással együtt Van, internetes oldalakon, online módon is PISA Mérés után is csak a feladatok egy kis hányada lesz nyilvános Nem elérhetők a feladatok Háttérkérdőív Mutatók Van: Tanulói (Otthon a szülővel közösen töltik) Intézményi on-line Képességpontok 7 szintes képességskálán elhelyezve Van: Tanulói, szülői, intézményi Képességpontok 6 szintes képességskálán elhelyezve

oldalakon, online módon is PISA Mérés után is csak a feladatok egy kis hányada lesz nyilvános Nem elérhetők a feladatok

6 OKM és PISA keretrendszerének összehasonlítása II. Elemzések OKM FIT Országos, Fenntartói Intézményi Telephelyi Tanulói PISA PISA összefoglaló jelentés magyarra fordítva Tanulói egyéni fejlődés nyomon követése igen (Mérési azonosító) Nem lehetséges, mert nem is készül tanulói elemzés Háttérelemzések CSH index (családi háttér) ESCS-index (gazdasági, szociális, kulturális)

jelentés magyarra fordítva Tanulói egyéni fejlődés nyomon követése igen (Mérési azonosító)

7 Tartalmi összehasonlítás Hasonlóságok Alapvetően nem tantervi tartalmakat mérnek, hanem az alkalmazásképes tudást Alappillér: szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség mérése Cél: nem elszámoltatási és nem iskolaértékelési céllal jött létre Különbségek PISA: oktatási rendszer sokrétű és több szempontú diagnosztikus leírására alkalmas PISA fókuszban: méltányosság (különböző társadalmi csoportok egyenlő hozzáférése az oktatáshoz) PISA: több tanulói tesztfüzettel dolgozik, az adaptív tudás feltérképezése miatt OKM: intézményi szintű fejlesztési stratégiák épülhetnek rá OKM: figyelembe veszi az adott évfolyam tantervi követelményeit Feladattípusok

diagnosztikus leírására alkalmas PISA fókuszban: méltányosság (különböző társadalmi csoportok egyenlő hozzáférése az oktatáshoz) PISA: több tanulói tesztfüzettel

8 PISA Digitális szövegértés - PÉLDA

9 OKM Szövegértés - PÉLDA

10 PISA 2012: problémamegoldás A 2012-es PISA felmérésben a mérés tárgya a problémamegoldás képessége volt digitális környezetben A PISA definíció szerint a problémamegoldó képesség az egyén képessége arra, hogy olyan problémahelyzetekben, amelyekben nem azonnal nyilvánvaló a megoldás módja, elgondolkodjon a probléma természetén, megértse a problémát, és megoldja azt.

az egyén képessége arra, hogy olyan problémahelyzetekben, amelyekben nem azonnal

11 PISA 2012: problémamegoldás 2. Tartalmi keret Minden szükséges információ adott a probléma megoldásához? Interaktív: nem minden információ van azonnal felfedve Statikus: a probléma megoldásához szükséges összes releváns információ kezdettől rendelkezésre áll. Jellemzően milyen gondolkodási folyamat vezet a problémához tartozó konkrét feladat megoldásához? A problémahelyzet megértése, információk feltárása A probléma formális megfogalmazása: formalizált ábrázolás Célok és részcélok kitűzése, megoldás lépéseinek a megtervezése Ellenőrzés és értékelés: az előrehaladás figyelemmel kísérése, reagálás a visszajelzésekre Milyen hétköznapi helyzetekbe ágyazott problémáról van szó? Beágyazottság: van-e a problémahelyzetnek technológiai eleme? Fókusz: milyen környezetben gyakoriak a hasonló problémahelyzetek?

Jellemzően milyen gondolkodási folyamat vezet a problémához tartozó konkrét feladat megoldásához?

12 A mérés következményei Tanulókra OKM 6. évf. 2. képességszint alatt, évf. 3. képességszint alatt teljesítők kiemelt fejlesztése PISA - Intézményekre Intézkedési terv: 20/2012 (VIII.31.) EMMI 80. szerinti esetekben Tanfelügyelet: 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 150. (7) f) dec. EMMI Közoktatásért Felelős Államtitkárság körlevele Oktatási rendszerre Országos publicitás: trendek elemzése 2 képességszint alatt teljesítők aránya ESCS-index és a teljesítmény összefüggése Országos átlag Nemzetközi összehasonlítás

szerinti esetekben Tanfelügyelet: 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 150. (7) f) 2013. dec.

13 Felhasznált irodalom 1. Bánné Mészáros Anikó: A PISA mérés és az Országos Kompetenciamérés (OKM) összefüggéseiről, RPI 2. Kádár Judit: PISA 2012: Nem vagyunk jók problémamegoldásban, avagy mi köze van a légkondicionálásnak a problémamegoldáshoz? 3. OKM és PISA jelentések

Hasonló dokumentumok

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KERETTANTERVEK TARTALMAI

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KERETTANTERVEK TARTALMAI Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Véleménye szerint mi az a három legfontosabb tényező, ami befolyásolja a diákok tanulási eredményességét? Hogyan készült