Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben"

Átírás

1 Szakiskolai Fejlesztési Program Minõségfejlesztési terület Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben Módszertani kiadvány Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, 2006

2 Írta: Nagyné Román Margit Szakiskolai Fejlesztési Program / Minõségfejlesztési terület Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben Fejlesztésiterület-vezetõ: Menner Ákos Kiadó: Nemzeti Szakképzési Intézet A kiadásért felel: Nagy László fõigazgató Nyomtatta a Monobit Kft december

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A probléma bemutatása A hátrányok csökkentésének eljárásai Esélyteremtés a Térségi Integrált Szakképzõ Központokban Ajánlott irodalom

4

5 1. Bevezetés A pedagógusi hit, amely inkább a természet, mint a nézet dolga, kettõt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetõk, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók. (Németh László) Miért szükséges a hátrányos helyzetûek esélyteremtésérõl külön módszertani füzetben is szólni? Mert a szakiskolai képzés egyik kritikus területérõl van szó. Az SZFP II.-ben részt vevõ iskolák véleménye szerint napjaink kiemelt intézményi problémái között foglal helyet a hátrányos helyzetû tanulók lemorzsolódása. A pedagógus pálya egyik legkeserûbb területe az a kudarcélmény, amit a tanulók elvesztése okoz. Az esélyteremtés megvalósításának gyakorlati kérdéseivel kívánok foglalkozni, lehetõleg olyan javaslatok átadásával, amelyek az SZFP I.-ben részt vevõ C komponens fejlesztéseit bevezetõ iskolákban (mint akik a legközelebbrõl és legmélyebben ismerik ezt a problémát, hiszen a hátrányos helyzetû, már lemorzsolódott tanulók reintegrációjára törekednek) már eredményesnek mutatkoztak. A mottó választásával a megközelítésben nélkülözhetetlen pedagógusi hit elfogadására hívom fel minden olvasó, felhasználó figyelmét. Ez a rövid tanulmány csak arra vállalkozik, hogy a probléma árnyalt kutatási kérdésként való bemutatása helyett hiszen a gyakorlati közegben megélik saját intézményükben a pedagógus társadalom szereplõi a súlyát inkább az iskolák szempontjából legszükségesebb szervezeti, oktatástartalmi és módszertani eljárásokat, belsõ-külsõ együttmûködési területeket, szereplõket mutassa be, mint lehetséges megvalósítási utakat külön-külön és együtt is. A felsorolt elemekben napjainkra már jelentõs fejlesztési tapasztalat halmozódott fel, de nem alakult ki még egymást erõsítõ kapcsolat az intézmények jelentõs többségében a nevelési célok, az értékelési rendszer, a programfejlesztés és a minõségfejlesztés között a lemorzsolódást megelõzõ, csökkentõ prevenció területén. Tudjuk, hogy az iskolarendszerbõl befejezett iskolai végzettség, illetve szakképzettség nélkül kilépõk és lemorzsolódók aránya magas. A statisztikai adatgyûjtési rendszer nem alapozza meg megfelelõen a további döntéseket, ha nem kapcsoljuk vissza intézményi és fenntartói szinten a mérések útján nyert eredmény- és hatásmutatókat (indikátorok) a PDCA-ciklusnak megfelelõen a fejlesztésbe, javításba. Az iskolák a SZÖM I.-ben az intézménymérés értékelési rendszerének fejlesztését és az adatgyûjtési rendszer kialakítását, fejlesztését is végzik. A legfontosabb kulcsindikátorok, amit a prevenció helyzetelemzéséhez is felhasználunk: a lemorzsolódás mértéke a szak-

6 6 Szakiskolai Fejlesztési Program képzõ iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva, adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya, az országos kompetenciamérés eredményei. Ezenkívül nélkülözhetetlen adat a hátrányos helyzetûek, és ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetûek száma és aránya az intézményben. De fontos lesz a differenciálás és egyéni tanulási utak jelenlétére, arányának kimutatására szolgáló többi indikátor is, és a pedagógus továbbképzések adatai. Ezek ugyanis az iskola eredményességét mutatják, ugyanakkor kijelölik a beavatkozási területeket is az önfejlesztõ iskolák számára. A helyzetfeltárás után az önértékelési fázisban kijelöljük fejlesztési területeinket. A fejlesztendõ területek szûkített listájában már szerepel a prevenció, mint kijelölt terület, ha az intézményi célok és mutatók ezt alátámasztják. A fejlesztési fázisban fejlesztési célok meghatározása, fejlesztési tervek elkészítése és a tapasztalatok megfogalmazása, összegzése válik szükségessé. Ehhez nyújthat útmutatást ez a kiadvány. Az iskolai folyamatokra bontott prevenciós elemek rendszerszemléletû megközelítését szem elõtt tartó intézményi prevenciós modell kiépítését segítjük ajánlásokkal az intézményi menedzsment számára. Az esélyteremtõ pedagógiai együttgondolkodás szemléletét kívánjuk közvetíteni a hátrányos helyzetû és a halmozottan hátrányos helyzetû tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak. Kiindulópontot kínálunk egy olyan modell kiépítéséhez és alkalmazásához, amely arra törekszik, hogy megszüntesse a pedagógusok tanácstalanságát, elszigetelt küzdelmét és ezzel gyakran a magárahagyatottságukat is. 2. A probléma bemutatása 2.1. Amit örököltünk A PISA 2000 és a PISA 2003 vizsgálat szerint hazánk 15 éves diákjai olvasás-szövegértésben a fejlettebb világ országainak rangsorában az utolsó harmad elején, a matematika alkalmazásában a mezõny közepén találhatók. A 15 éves magyar diákok közel fele nem érti jól az olvasott szöveget, vagyis önálló tanulásra képtelen. A PISA-jelentések alapján a magyar oktatási rendszerben a tanulói teljesítményt az OECD-átlagnál jóval nagyobb mértékben befolyásolja a szocio-ökonómiai háttér. Magyarország nem biztosít egyenlõ esélyeket az alacsonyabb iskolai végzettségû, a kulturális javakkal kevésbé ellátott és a szegényebb családokból származó gyermekeknek.

7 Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben 7 Az oktatási rendszerünk rendkívüli szelektivitása miatt a szegénységben élõ gyermekek társadalmi mobilitásán nem javít, hanem ront az iskola: a szegénység generációról generációra továbböröklõdik. Magyarországon sok helyen hétköznapi gyakorlat az iskolán belüli és az iskolák közötti szegregáció. (In. TUDÁST MINDENKINEK! Cselekvési terv ) Szintén alapvetõ kiindulási pont néhány használt fogalom meghatározása. Ki a hátrányos helyzetû? A közoktatási törvény szerint: hátrányos helyzetû gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetû az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülõje, illetve szülei az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megilletõ szolgáltatás megállapításához a szülõ nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Ki a tanulási zavarral küzdõ? Szintén a közoktatási törvény fogalommeghatározását használjuk: pszichés fejlõdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Ki a sajátos nevelési igényû? A közoktatási törvény (jelenlegi, 2006 õszén beadott módosítási tervezete) szerint: az a gyermek, tanuló, aki a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elõfordulása esetén halmozottan fogyatékos Az iskolák így vallanak egymás között a lemorzsolódáshoz vezetõ okokról A teljesség és a tudományos megközelítés igénye nélkül (forrás: TISZK partnerintézményi problémalisták). Társadalmi gazdasági családi okok: negatív társadalmi-környezeti hatások, a családi háttér funkciózavarai, a család szociális helyzete, szegénység, munkavállalás,

8 8 Szakiskolai Fejlesztési Program a szülõk érdektelensége, a tanulás mint érték hiánya, a szülõi ellenõrzés hiánya, káros szenvedélyek, a baráti kör negatív, visszahúzó hatása. A személyiségfejlõdésbõl fakadó okok: pszichés okok: magatartási-beilleszkedési zavarok, káros szenvedélyek, hiányzások, lógás, akaratgyengeség, kapcsolati problémák, a baráti kör hatása. Tanulási nehézségek: az alapfokú ismeretek, készségek hiánya1, tanulási zavarok, a motiváció hiánya, elégtelen tanulási stratégiák, rossz pályaválasztási döntés az elõzetes pályakép hiánya. Egészségügyi okok: szakmai alkalmassági vizsgálat csak a szakképzõ szakasz elõtt történik, a szakmacsoportos beiskolázás miatt késõbb derül ki az egészségügyi alkalmasság hiánya a szakmaválasztáskor. Szervezeti pedagógiai módszertani elemekbõl fakadó okok: a differenciált oktatás hiánya (szervezeti differenciálás elégtelensége az általános mûveltséget megalapozó szakaszban, pl. csoportbontások, egyéni fejlesztés szûk keretei), a pedagógus módszertani kultúra változatosságának hiánya (hatékony kooperatív oktatás, projektoktatás, cselekedtetõ, gyakorlatorientált oktatás hiánya), 1 Kulcskompetenciák (Lisszabon) 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás tanulása 6. Személyközi és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kompetencia

9 Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben 9 a személyre szóló differenciált fejlesztés hiánya, a pályaválasztási tanácsadás hiánya (ált. isk., évfolyam), kapcsolati problémák (tanár diák viszony), pedagógiai munkát segítõ egyéb szakemberek hiánya az intézményekben. A jelenlegi tantervi tartalomból fakadó problémák: a motivációt erõsítõ pályaorientáció, szakmai orientáció oktatásának, a szakmai elõkészítés és alapozás gyakorlati részének tanmûhelyben történõ oktatásának hiánya vagy alacsony óraszáma a gyakorlatorientáltság hiánya, a magas követelményrendszer, a kompetencia alapú oktatás bevezetési nehézségei, a mérési-értékelési rendszer hiányai, az óraterv, tantárgyi struktúra arányai, a felzárkóztató programok hiánya, az egyéni fejlesztõ, korrepetáló programok hiánya (kivétel az SNI tanulók fejlesztõ programjai). Kiútnak tekintik a preventív támogatást, a folyamatos monitorozást, a közösségi szolgáltató programok széles körét, amelyek csökkentik a hátrányokat, s ezzel a lemorzsolódást. 3. A hátrányok csökkentésének eljárásai 3.1. A preventív elemek ajánlott listája célcsoportonként (Összefoglaló) Tanulókra irányuló eljárások Segítségnyújtás az életvezetésben, krízishelyzetekben A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése: oktatási és nevelési tartalomfejlesztés, felzárkóztató és személyiségfejlesztõ prevenciós programok szervezése tanulói igények szerint, a diákok érdekeit szem elõtt tartva. Intézményi szervezetre irányuló eljárások Kiindulópont: a SZÖM és a pedagógiai program, intézményi fejlesztési dokumentumok (IMIP, meglévõ stratégiai, fejlesztési, intézkedési tervek)

10 10 Szakiskolai Fejlesztési Program Célok és eredmények egybevetése: oktatási-nevelési célok és feladatok (nevelési program), a lemorzsolódás statisztikája, az eredményesség mérése, belsõ tanulói életút nyomon követése, utókövetés. Együttmûködési modell létrehozása az intézményen belül és a külsõ szakmai szolgáltatókkal Kommunikáció megvalósítása a nevelõtestületben Az információáramlás módjai, ajánlások Együttmûködési kompetenciák kialakítása, fejlesztése A szülõkkel való szorosabb kapcsolattartás Kapcsolattartás az ifjúságvédelmi szervekkel Együttmûködés az osztályfõnökökkel, a cselekvés lehetõségei Pedagógusok szakmai kompetenciáinak fejlesztésére irányuló eljárások Prevenciós oktatási-nevelési módszerek, eljárások továbbfejlesztése tréningek, tapasztalatcserék útján Szakmai segítségadás, információszolgáltatás a pedagógusok számára Hatékony kommunikációs és konfliktuskezelési készségek pedagógus-továbbképzéseken történõ továbbfejlesztése A korszerû eszközi elemek bõvítése, maximális alkalmazása Szükséges fejlesztési folyamatok A lemorzsolódás intézményi sajátos okainak feltárása Nevelési program, helyi tanterv és szakmai program továbbfejlesztése: a prevenciós elemek komplex kidolgozása és beépítése Konkrét feladatok megfogalmazása tanévenként, intézményi fejlesztési projektek a területre (éves intézményi prevenciós munkaterv) Iskolánkénti és iskolák közti közös ajánlások megfogalmazása, kommunikáció és multiplikáció, minden együttmûködésben érdekelt partner bevonása A hátrányos helyzetû tanulók személyre szóló gondozása; egységes cselekvési-beavatkozási lehetõségek és egyéni stratégiák Oktatási és nevelési programok: tartalomfejlesztés (modulok, tantárgyi programok szintje) A fejlesztõ programok differenciált megvalósítása, lehetõleg tanórai keretek között A településen, térségben fellelhetõ közösségi szolgáltatások igénybevétele A szakképzést elõkészítõ évfolyam [Kt. 27. (8) bek. d)] programjai alkalmazásának elõkészítése, a reintegráció lehetõségének biztosítása

11 Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben Tanulókra irányuló eljárások Segítségnyújtás az életvezetésben, krízishelyzetekben Legelõször is látnunk kell, hogy a prevenció értelmezése sokkal tágabb körben való gondolkodást igényel, mintsem csupán az oktatás. A nevelési feladatok számbavétele nélkül nem tudjuk a lemorzsolódást csökkenteni. Ez túlmutat az iskola hagyományos körén. A pedagógusok felismerik és jelzik a hátrányos helyzetû tanulók problémáit a külsõ segítõ hálózatok szakembereinek. Ezek a jelzések akkor vezetnek valódi problémamegoldáshoz, ha a pedagógusok és a szakemberek széles csapata kölcsönösen segíti egymás munkáját: jogászra, orvosra, védõnõre, szociológusra, pszichológusra, szociális munkásra, szociálpedagógusra, családgondozóra, logopédusra, fejlesztõ pedagógusra stb. is van/lehet szükség az életvezetés támogatásában, krízisek megoldásában. Ebben a megközelítésben nem csupán gyermek- és ifjúságvédelmi kérdés, hanem családvédelem és szociális gondozás indikálója a hátrányos helyzet. A hátrányos helyzet várhatóan a tanulók egy részénél úgy jelentkezik, hogy részben személyiségzavarokban, motiválatlanságban, beilleszkedési zavarokban, részben viselkedési, életvezetési, kapcsolatteremtési problémákban nyilvánul meg. A tanulók személyiségfejlõdését leginkább az elfogadó, empatikus tanári attitûd serkenti. A prevencióval beavatkozunk a már ok-okozati összefüggésként kialakult helyzetekbe, és csak akkor lehetünk eredményesek, ha a család támogatását és együttmûködését is megnyerjük, a tanulóé mellett. Mára már újra terjed a családlátogatás mint kapcsolatfelvétel, tájékozódási lehetõség az iskola számára. A gyermekjóléti szolgálat családgondozói az osztályfõnökökkel, ifjúságvédelmi felelõsökkel együtt keresik fel a tanulót otthoni környezetében. Környezettanulmány készül, ami segít az egyéni problémaprofil megfogalmazásában. Azok a szülõk, akik fogadják az iskolai pedagógust, késõbb könynyebben felkeresik az iskolában is, probléma esetén. Javulhat az együttmûködés ezzel. A hagyományos fogadóórák, szülõi értekezletek mára már kiürültek: a hátrányos helyzetû tanulók szülei nem szívesen mennek elõször az iskolába. Az elsõ lépést tehát az iskolának, a pedagógusnak ajánlott megtenni a kapcsolatkialakítás, kapcsolatfelvétel céljából. A formális kapcsolatok mellett jó példákat találhatunk az együttmûködésre a szülõkkel a hátrányos helyzetû tanulókkal foglalkozó iskolák gyakorlatában. Azon túl, hogy biztosítjuk az együttmûködés szervezett kereteit, még sok mindent tehetünk: bevonhatjuk a tanulási folyamatba a szülõket, pozitív üzeneteket küldhetünk rendszeresen a családnak a tanuló fejlõdésérõl, figyelembe vehetjük, hogy milyen idõbeosztás a legkedvezõbb, ha rendezvényeinkre meghívjuk õket, családom bemutatása projektet készíttethetünk közösen velük stb. A lényeg az élõ és õszinte, együttmûködõ légkör kialakítása. Az oktatás sikeressége azon is múlik, hogy mennyire sikeres és hatékony a segítõ mun-

12 12 Szakiskolai Fejlesztési Program ka az iskolában. A folyamatban központi szereplõ a fiatal, akinek belsõ problémamegoldó képességét fejleszteni kell. A tanulóval folytatott esetmunka sokféle terepen zajlik, nem ér véget az iskolában. A tapasztalatok szerint javul a tanulók teljesítménye és viselkedése, ha van egy állandó tanár, akivel kapcsolatban állnak (pl. mentor, tutor, lásd pl. Útravaló program). A hátrányos helyzetû tanulók magas számarányát felmutató iskoláknak saját állományban lévõ szakemberek biztosításával segítsen a fenntartó. A befogadást támogató humán erõforrás nélkül nagyon nehéz helyzetbe kerülnek az iskolák, a hátrányos helyzetû tanulók hátrányos helyzetû iskolájává válhatnak. Az ilyen többletsegítséghez viszont ki kell mutatni az iskola reális igényét megalapozó adatokat A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése Oktatási és nevelési tartalomfejlesztés Oktatási programok fejlesztése A lemorzsolódáshoz vezetõ okok felszámolását az oktatás tartalmi problémáinak vizsgálatával kezdjük. Néhány kérdés következik az alábbiakban, amit érdemes feltenni a nevelõtestület tagjainak. Hogyan tudunk minél nagyobb számú egyéni, kiscsoportos tanulási utat biztosítani tanulóinknak kirekesztés nélkül (inklúzió)? Képesek vagyunk-e a helyi oktatási/képzési igények és lehetõségek összehangolásával a moduláris felépítésû programokon belül a kellõ rugalmasságra tanulóink érdekében? El tudunk-e szakadni, és milyen mértékben a hagyományos szervezeti keretektõl, ha szükséges? Képesek vagyunk-e az interaktív és kooperatív tanítási-tanulási stratégiák alkalmazására, a moderátor módszer hasznosítására? Átalakítottuk-e ehhez az értékelési rendszerünk szempontjait egyéni fejlõdést mérõvé? Mit jelent számunkra a befogadó szemlélet a gyakorlatban? A feltárás Az egyéni tanulási utak tervezéséhez nélkülözhetetlen a feltárás, a kompetenciák diagnosztikus mérése a belépõ évfolyamon. A hiányok pontos feltárásához mérõlapok szükségesek, az országos vagy a szakiskolai kompetenciamérések körén túl is. Szükség van továbbá olyan speciális mérõeszközökre ha kell, a szûrés elsõ, iskolai körében vagy azután, amelyek a tanulási zavarok vizsgálatával foglalkozó szakemberekhez irányítás szükségességét vizsgálják. Tanulási zavarokat a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi bizottságok (sajátos nevelési igényûek esetében) és a nevelési tanácsadók (pszichés

13 Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben 13 fejlõdési okok miatti tanulási zavarok) vizsgálhatnak. (Jelenleg is kettõs a gyakorlatban.) Ugyanis minél korábban ki kell szûrni azokat a kompetenciaértékeket mutató tanulókat, akiknek a továbbiakban fejlesztõ pedagógusi szolgáltatásra lesz szükségük az integrált és/vagy inklúzív oktatásban. Õk a jelenleg a sajátos nevelési igényû tanulók gyûjtõfogalom alattiak azon körét alkotják, akik tanulási zavarokkal küzdenek. Felzárkóztató és személyiségfejlesztõ prevenciós programok szervezése tanulói igények szerint, a diákok érdekeit szem elõtt tartva A felzárkóztatás: speciális programok kidolgozása és mûködtetése A szakiskolai tanulók a becslések szerint kb. egyharmada az alapkompetenciák hiányosságaival érkezik a középfokra. Számukra az egyéni különbségeket is figyelembe vevõ felzárkóztatás szükséges. A tudáselemek feltárása és azonosítása után tudjuk kialakítani azokat az egyéni tanulási programokat, amelyek a tanulók fejlesztéséhez szükségesek. Ezeket be kell építeni a tanítási programjainkba, a szervezeti keretek meghatározása után, attól függõen, hogy mekkora a lemaradása a tanulónak. Szervezeti kereteink ismerik a rugalmas idõkeretben mûködõ formákat is. Ilyenek lehetnek például az egyéni vagy kiscsoportos korrepetálások szükség szerint. Akár tanulószoba biztosításával, kiscsoportos tanórán kívüli, modulok tananyagegységeként használható felzárkóztató programok is szolgálhatják ezt a réteget. Elsõsorban ezen a területen keressük a lehetséges korrekció elemeit, hogy a kudarcélményeket csökkentsük, sikerélménnyé formáljuk. Ez utóbbi a tanulási motiváció felkeltésének elsõ lépései között szerepel. Másrészt olyan követelményrendszer kidolgozására kell törekedni, amely az egyéni haladást, fejlõdést és a jövõbeli célokat egyaránt figyelembe tudja venni. Milyen tartalmi elemek egyénre szabott fejlesztésére van/lehet szükség? Olyanokra, amelyek sikeresen ötvözik a tanulási motiváció megerõsítését a hiányzó kompetenciák megszerzésével. A teljesség igénye nélkül néhány javaslat: Pályaorientációs program: a személyes életvitel szempontjából nélkülözhetetlen kompetenciák közül a kommunikációs készség, az együttmûködési készség és a problémamegoldó képesség a leghangsúlyosabb területe Olvasás-szövegértés Kommunikáció Matematikai-logikai készségek A tanulás tanulása Közösségfejlesztés Szocializációs program

14 14 Szakiskolai Fejlesztési Program A szakképzés bemeneti kompetenciáinak kialakítása speciális projektek segítségével Egyéb szabadidõs, sikerélményhez juttató programok Tanulási zavarok Más kérdés a tanulási zavarral küzdõk speciális programjainak köre. Ezek kialakítását ugyanis gyógypedagógusok, fejlesztõ pedagógusok végezhetik. Számukra jelenleg is kötelezõ az egyéni fejlesztési program. Ami általában hiányzó elem, az a szaktanárok és szülõk bevonása a fejlesztésbe, az együttmûködés megteremtése a külsõ szakemberek és a nevelõtestület, valamint a család között. Milyen keretek segítik? A rendszeres konzultáció, tanácsadás lehetõsége, a pedagógus számára elszámolt idõkeretben. Ez növeli a hatékonyságot, és irányítottá válhat a szaktanári tevékenység is. A közösségi szolgáltatások célcsoportjainak körébe már általában bevonják a sajátos nevelési igényûeket is Módszertan A személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása Differenciálás A speciális programokon túl alkalmazzuk a tanórai keretben történõ differenciálás tartalmi elemeit: lehet és kell a tanórákon személyre szóló feladatokkal segíteni, bevonni a tanulásba az interaktív módszerekkel a lemaradt tanulóinkat is. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelõ, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve elõzetes tudását. A differenciálás gyakorlati megvalósításáról szólva a pedagógusok egyik legtöbbet hangoztatott ellenérve a magas osztálylétszám. Valóban hatékonyabb lehet az alacsony tanár tanuló arány biztosítása, ugyanakkor ettõl még önmagában nem válik differenciálttá a tanórai foglalkozás. A közvetlen, interaktív kommunikációt jelentõsen megkönnyíti az alacsony csoportlétszám és az aktivitást lehetõvé tevõ tantermi berendezés olyan elemekkel, ahol egymást láthatják, kisebb csoportokban együtt tudnak dolgozni, sok eszköz kéznél van. Mi szükséges a tanítási órákon a differenciáláshoz? A leggyakoribb helyzet a heterogén tanulócsoport, ebben az esetben csak a tanulók egyéni jellemzõinek megismerése alapján tudunk differenciálni. (Például képességeik, elõzetes ismereteik, motiváltságuk, munkavégzésük, együttmûködési készségük, szociális hátterük, társas helyzetük.) Az egyéni jellemzõk alapján tudunk választani megfelelõ szervezeti keretet, formát,

15 Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben 15 stratégiát, szervezési módot, módszert, feladatot, taneszközt. A tanórai differenciálódás lehetõségei: önként vállalt vagy a tanártól kapott egyéni munka (pl. kiselõadás, önálló megfigyelés, kísérlet bemutatása), réteg-, csoport-, páros és individualizált munka, tanulói jellemzõkhöz igazodó stratégia, módszer, taneszközhasználat, motiválás, feladatok, differenciált értékelés. Felkészüléskor többsávos a pedagógus tevékenysége és többsávos a tanóraszervezés; ehhez társul a reflektív 2 óravezetés, ami biztosítja a tanulók egyéni jellemzõihez alkalmazkodó oktatást. Kooperatív tanulás A hátrányos helyzetû tanulókra jellemzõ kulcskompetenciák hiányosságait a kooperatív tanulási módszerrel hatékonyan pótolhatjuk. A kooperatív módszer alkalmazásakor a tanuló felelõssé válik a saját tanulásáért, a csoport tanulásáért. Folyamatos a kommunikáció. A tanulók pozitív beállítódását a tanulásra és aktivitásukat ösztönzi a szociális készségek fejlesztése és a tanulási siker elérése. A sikerélményhez jutás vonzóvá teszi az iskolába járást, csökken az egyébként jellemzõ igazolatlan mulasztás. Beépül vele az önértékelés és a társak munkájának értékelése. Átértelmezõdik a pedagógus szerepe: elsõsorban az elõkészítõ-tervezõ munkáját igényli, az órán megszervezi a tanulói tevékenységet. A tanulók együttmûködnek, tevékenykednek, ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz. A módszer elfogadásához az is szükséges, hogy a pedagógus átértékelje a hagyományos rend és fegyelem fogalmát, a jól megszervezett munka, tanulói tevékenység rendjét tekintse értéknek, és képes legyen a gyakorló feladatok megújítására. A moderátor módszer Kompetencia alapú oktatásban is terjed ez a fogalom. A hagyományos tanár szerep megváltozását jelenti ebben az összefüggésben, a tanár vezeti a foglalkozást, melynek során ügyel arra, hogy személye, érdeklõdése ne nyomja rá a bélyegét az adott tevékenységsorra. 2 Reflektál: lat. 1. visszaver, tükröz(tet), 2. felel, válaszol valamire; utólagos megjegyzést tesz 3. igényt, számot tart valamire, számít, pályázik valamire.

16 16 Szakiskolai Fejlesztési Program Projektoktatás Tapasztalati úton történõ tanulás. Az elméletet ötvözi a gyakorlattal, ezzel egységes világképet nyújt. A gyakorlatorientált oktatás hatékony módszere ezért. Az elõzetes tapasztalatok beépíthetõsége növeli a motivációt. Itt is új tanárszerep jelenik meg: a tanár a tanulási folyamat katalizátora (facilitátor), aki partner a tanulásban. A projekt középpontjában egy probléma megoldása áll, eredménye valamilyen konkrét (kézzelfogható, elért, megcselekedett) termék, produktum. A diákok magukénak érzik a létrehozott terméket. Nagy hangsúly van az eredmény bemutatásán, kiállításán. Demokratikus csoportmûködésben valósul meg, ezzel felkészít a társadalmi szerepekre is. Több, mint pedagógiai módszer vagy tanulási technika; a személyiségfejlesztés fontos eszköze. (Lásd errõl még: SZFP I. C komponens dokumentumai.) A moduláris rendszer kedvezõ feltételeket teremt oktatási projektek kialakításához. Közös kritérium minden ajánlott módszer alkalmazásánál, hogy a fejlesztésben részt vevõk rendszeresen tartanak esetmegbeszéléseket, ahol a tanulók problémáinak megoldása áll elõtérben, s amelyen a fejlesztõcsoport minden tagja részt vesz (osztályfõnök, pedagógus, pszichológus, fejlesztõ pedagógus, családsegítõ, gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs) A pedagógusokra, a humán erõforrás fejlesztésére irányuló eljárások Az elõbbiekben felsorolt személyközpontú módszerek alkalmazására a pedagógusokat fel kell készíteni. A nevelõtestületekben ki lehet alakítani a problémamegoldási és a kooperativitási szándékot. Olyan pedagógus-továbbképzések biztosítására van szükség, amelyek komplexen és célirányosan közvetítik a pedagógusok számára az intézmény legfontosabb fejlesztési területeinek változtatási lehetõségeit. Emellett a tréningmódszer megélését nyújtják, s ezzel közvetlenül is segítik a személyközpontú szemlélet kialakulását és elterjedését. Ahhoz, hogy ezek a tapasztalatok a mindennapokba beépüljenek, a gyakorlati tevékenységet támogató elemek (mentorálás) igénybevételére ösztönzõ intézményi preferálás is szükséges. Az intézményi szintû önfejlesztésben nyitottá válnak a pedagógusok a befogadásra. A tanulást támogató facilitátori pedagógus szerep elsajátítása projektoktatásra, kooperatív tanítási-tanulási technikákra felkészítõ tréningeken lehetséges. Az intézmény alkalmazásában lévõ vagy a TISZK-ek közösségi szolgáltatásaiban közremûködõ pedagógiai munkát segítõ szakemberek szerepet vállalhatnak a pedagógusok felkészítésében is, például az iskolai pszichológusok továbbképzéseket, önismereti csoportot szervezhetnek a pedagógusok számára, azon túl, hogy bármely szülõ vagy tanuló felkeresheti õket problémájával. Egyéni és csoportos terápiás programokat szervezhetnek.

17 Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben 17 Az intézményi humán erõforrás fejlesztésének másik aspektusa a kapcsolati problémák kezelésére felkészítés. A tanár szülõ tanuló kapcsolat és az iskola szülõ viszony változását csak a pedagógiai kultúra átalakítása hozza meg hosszú távon. A már kifejlesztett programcsomagok alkalmazását segíti az ezekhez kapcsolódó célzott pedagógus-továbbképzések szervezése. Nem szabad kiaknázatlanul hagyni a belsõ továbbképzés lehetõségét sem, amikor az intézményen belül a fejlesztõ csoport tagjai egymás munkáját és eredményeit megismerhetik pl. esetmegbeszélések, szupervízió, videotréning útján Komplex együttmûködési modell Együttmûködési formák a pedagógusok között és a külsõ partnerekkel: tervkészítõ folyamatelemzõ/problémamegoldó értékelõ esetmegbeszélések, hospitálás. Résztvevõk a fejlesztõcsoport tagjai: pedagógus, fejlesztõ pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs, pszichológus, osztályfõnök. Külsõ partnerek: a tanulókkal és családjukkal kapcsolatba kerülõ családgondozók, gyermekjóléti szolgálat szakemberei, az önkormányzatok szociális munkatársai/szociális munkások, civil segítõ szervezetek, kisebbségi önkormányzatok stb. velük a gyermekés ifjúságvédelmi felelõs tart kapcsolatot. A jól mûködõ iskolák szervezeti klímájának jellemzõje a folyamatos, hatékony kommunikáció, a belsõ-külsõ segítõk közti kohézió és a konszenzusra törekvés a problémamegoldásokban. 4. Esélyteremtés a Térségi Integrált Szakképzõ Központokban A HEFOP és A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése pályázat nyomán 16 TISZK jött létre az országban között folyik a projektek megvalósítása. Fõ céljukban megfogalmazódik a pályakezdõ fiatalok munkanélküliségének megelõzése, a szakképzési rendszer továbbfejlesztése Térségi Integrált Szakképzõ Központ létrehozásával, a folyamatosan változó, csúcstechnológiai és munkaerõ-piaci igények költséghatékony kielégítése, valamint a tanulók lemorzsolódásának lényeges csökkentése, az élethosszig való tanulás alapképességeinek megszerzése.

18 18 Szakiskolai Fejlesztési Program Közös minden TISZK-ben, hogy a fejlesztés kiemelt területei az alábbiak: szervezetfejlesztés és az ehhez kapcsolódó felkészítõ képzések, minõségirányítás, informatika (informatikai rendszer kidolgozása és beüzemelése), tartalomfejlesztés/szakmai fejlesztési tevékenység/tanácsadói tevékenység, továbbképzési tevékenység általában az elõzõ ponthoz kötõdõen, közösségi funkciók/szolgáltatások, kommunikáció, disszemináció, marketing, nyomon követés. A konkrét célok között olyanok is szerepelnek, amelyek kedveznek a hátrányos helyzetûek esélyteremtésének. Néhányat idézzünk: A csúcstechnológiai tanmûhelyekkel javítsák a tanulók munkaerõ-piaci elhelyezkedésének esélyeit. A TISZK intézményeiben a projekt segítségével a tanulók lemorzsolódása csökkenjen, különös tekintettel a roma tanulókra. A TISZK támogassa a vállalati gyakorlati képzés módszertani fejlesztését és illeszkedését az iskolák által végzett oktatáshoz. A tanárok és oktatók továbbképzésével, az új oktatási, minõségbiztosítási és szervezetfejlesztési módszerek bevezetésével és folyamatos alkalmazásával járuljon hozzá a magas színvonalú oktatómunkához. Új szervezeti és mûködési modellt hozzon létre, amely alkalmas a szakképzõ intézmények együttmûködésének fejlesztésére, s így valós tanulási utakat ajánljanak a tanulóknak, és ösztönözzék õket a környezettudatos magatartásra. A TISZK erõsítse a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát, a felnõttképzés keretében a munkaerõpiacon alkalmazható tudást nyújtó képzéseket adjon, fejlessze a mesterképzést. Mit jelentenek a közösségi szolgáltatások? Ez TISZK-enként változó, összességében nagyon széles körû a tervezett szolgáltatások köre, természetesen az alább felsoroltakból egyenként más és más. Általában jellemzõ, hogy segítõ szakembereket foglalkoztatnak a partneriskolák tanulói számára. Az alkalmazott segítõ szakemberek lehetnek pszichológusok, fejlesztõpedagógusok, pályaválasztási és karrier-tanácsadók, szociálpedagógusok. A szolgáltatásokba bevonják a tanulókat, a tanulók családját és a pedagógusokat egyaránt. A tanulók számára kínált szolgáltatásokból: rehabilitációs foglalkozások (sajátos nevelési igényû tanulók számára), tanulás-módszertani képzés,

19 Hátrányos helyzetûek esélyteremtése a szakképzésben 19 önismereti tréning, életvezetési tanácsadás alkalmazása, pszichológiai tanácsadás, pályaválasztási és karrier-tanácsadás, tanulók képességeinek felmérése, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, pályaorientáció, családpedagógiai szolgáltatás, szabadidõs, közösségi programok biztosítása, prevenciós táborok, egyéni tanulási út tervezése, internetes és személyes szakmai információs szolgálat (alapképzésrõl, szakképzésrõl, üzemközi szakmai képzésrõl, külsõ gyakorlóhelyekrõl, vizsgákról stb.), munkaerõ-piacra segítõ szolgáltatás. A pedagógusok szakmai kompetenciáinak fejlesztésére: pedagógiai módszertani továbbképzések (újszerû módszerek alkalmazása a szakképzésben, gyakorlati oktatás során). A pedagógusok részére kínált szolgáltatásokból: kommunikációs, önértékelési, konfliktuskezelési, csoportépítési tréning, tanulás tanításának fejlesztése, önismereti tréning, felkészítés az ifjúságvédelmi, családpedagógiai és egyéb prevenciós feladatok ellátására. A fenti felsorolásokból meggyõzõen látható, hogy az esélyteremtés komplex értelmezése valósul meg majd olyan tevékenységek vállalásával, amelyek jelenleg gyakran hiányoznak az iskolák partnerközpontú mûködésébõl. 5. Ajánlott irodalom Barlai Róbertné: Új pedagógiai szemlélet, új pedagógiai módszerek. In: Szakiskolai Fejlesztési Program, 2005 Simon Gabriella: Kompetenciaalapú oktatás, kompetenciaalapú tanítási, tanulási programok Esélynövelõ és hátránykompenzáló iskolák. (Szerk.: Mayer József) Sipos János: A közoktatásról 2005-ben Az iskolák változó világa Mayer József: A hátrányos helyzetû társadalmi csoportok kialakulása, a felzárkóztatás lehetõségei. Szekszárd, OKI konferencia 2002

20 20 Szakiskolai Fejlesztési Program Kiss Judit Kõpatakiné Mészáros Mária Mayer József Singer Péter: Az esélyteremtõ és hátránykompenzáló oktatás kialakításának lehetõségei az iskolákban. (Adaptációs kézikönyv) A második esély program bevezetésének hat szakasza Mayer József II. rész A 9. évfolyam Mi már tehetetlenek vagyunk! Várnagy Elemér Várnagy Péter: A hátrányos helyzet pedagógiája Szira Judit: A projektmódszerrõl. Új Pedagógiai Szemle, szeptember Ligeti György: Bevezetés a mentorpedagógiába. Új Pedagógiai Szemle, május Torgyik Judit: Hatékony iskola: együttmûködõ iskola. Új Pedagógiai Szemle, október

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013/2014 TANÉVI MUNKATERVE

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013/2014 TANÉVI MUNKATERVE ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013/2014 TANÉVI MUNKATERVE 2013 TARTALOM I. A TANÉVI FELADATOKAT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK DOKUMENTUMOK II. A 2013/2014-ES TANÉV FELADATTERVE III. RENDEZVÉNYTERV IV. LEGITIMÁCIÓ

Részletesebben

Speciális nevelési területek

Speciális nevelési területek Speciális nevelési területek Mentorpedagógus képzés- NYME-PSZK 2011 Tartalom Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei A sajátos nevelési igény fogalma, törvényi

Részletesebben

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV 2012/2013 TARTALOM I. A TANÉVI FELADATOKAT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK II. A 2012/2013-OS TANÉV FELADATTERVE III. RENDEZVÉNYTERV IV. KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 1. ÓRAKERETSZÁMÍTÁS

Részletesebben

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6 A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 I. Intézményi szint 1. Bevezetés 12 2. Közös

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács)

Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács) Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács) 1. Bukások tantárgyankénti

Részletesebben

SZONEK Királyegyházai Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye. Integrációs pedagógiai rendszer

SZONEK Királyegyházai Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye. Integrációs pedagógiai rendszer SZONEK Királyegyházai Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye Integrációs pedagógiai rendszer Mottónk: A nevelő-oktató munkát át kell, hogy hassa az egyetemes emberi értékek közvetítésének szándéka: szeretet,

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924 MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus

Részletesebben

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés Ökoiskola Ökoiskolaság és szakképzés Réti Mónika Varga Attila Ökoiskolaság és szakképzés A bevezetõ szövegek szinte mindig általánosságokról szólnak, és emiatt nagy a veszélye annak, hogy csak a felszínt

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01.

2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01. 2014. Pedagógiai Program Tudjátok merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

I. Pedagógus teljesítményének értékelése

I. Pedagógus teljesítményének értékelése Petőfi Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat A Minőségirányítási Program előírt kötelező mellékletei Csenger 2007. március 28. Kazamér Tibor A Minőségirányítási Program

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola Kiskőrös PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Készítette: Kiskőrös, 2011. augusztus 15. Utolsó módosítás:

Részletesebben

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:

Részletesebben

Szakiskolai fejlesztési program 2006 2009. Tanulmánykötet

Szakiskolai fejlesztési program 2006 2009. Tanulmánykötet Szakiskolai fejlesztési program 2006 2009 Tanulmánykötet Szakiskolai Fejlesztési Program 2006 2009 Tanulmánykötet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Budapest, 2010 Szerkesztette: Gál Ferenc

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási

Részletesebben

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 6.sz melléklet INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 2015. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató JÓ GYAKORLATOK A szolgáltatói szerephez rendelkezésre áll 18 innováció jó gyakorlat melyek az Educatio szolgáltatói

Részletesebben

Változó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma.

Változó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma. képzők képzése felsőfokon 71 Balogh Andrásné A KÉPZŐK KÉPZÉSÉNEK DIMENZIÓI Az Egyesült Államokban ma úgy tartják, hogy a dolgozók többsége élete során átlagosan hét különböző, egymástól eléggé távol eső

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. ( Johann Wolfgang Goethe ) 2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Pályázati Felhívás Társadalmi Megújulás Operatív Program Keretében a

Pályázati Felhívás Társadalmi Megújulás Operatív Program Keretében a Pályázati Felhívás Társadalmi Megújulás Operatív Program Keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.4-09/1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása FELHÍVÁS hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására A felhívás címe: Tanoda programok támogatása A felhívás kódszáma: VEKOP-7.3.2-16 Magyarország Kormányának felhívása egyházi

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA 1 GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Az integrációs referencia intézményi gyakorló iskolai rendszer fenntartható modelljének kidolgozása. A gyakorlóiskolává válás feltétele

Részletesebben

Naprakészség TIOK kompetenciafejlesztés az egyházi iskolákban HEFOP/2004/3.1.2

Naprakészség TIOK kompetenciafejlesztés az egyházi iskolákban HEFOP/2004/3.1.2 Naprakészség TIOK kompetenciafejlesztés az egyházi iskolákban HEFOP/2004/3.1.2 A pályázati program célkitűzése Az egész életen át tartó tanulás elterjesztése biztosítja a tudásalapú társadalom és gazdaság

Részletesebben

Közoktatási ESÉLYEGYENL SÉGI TERVE

Közoktatási ESÉLYEGYENL SÉGI TERVE Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola 5000 Szolnok, Károly R. u. 2. Közoktatási ESÉLYEGYENL SÉGI TERVE Az esélyegyenl ségi terv id tartama: 2007-t l visszavonásig 1 Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v 10-12/2008.

J e g y z ő k ö n y v 10-12/2008. J e g y z ő k ö n y v 10-12/2008. Készült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. május 29-én tartott nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester Zrinszki István alpolgármester,

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM. Székesfehérvár, 2004.

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM. Székesfehérvár, 2004. KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM Székesfehérvár, 2004. KÉSZÍTETTÉK: 2, 3, fejezet Virágné Sziládi Judit 1, 5, 7, fejezet Nagy Sándorné 6, 11, fejezet Árkiné Tóth Judit 7.7, fejezet

Részletesebben

KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6.

KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. 2016/2017-es tanévtől KAPOSVÁR 2016. TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. HELYZETELEMZÉS... 4 1.2. Az iskola

Részletesebben

Együttnevelés határon innen és túl Kutatási eredmények a sajátos nevelési igényû tanulók inklúzióját támogató hazai szakmai szervezetekrõl,

Együttnevelés határon innen és túl Kutatási eredmények a sajátos nevelési igényû tanulók inklúzióját támogató hazai szakmai szervezetekrõl, Együttnevelés határon innen és túl Kutatási eredmények a sajátos nevelési igényû tanulók inklúzióját támogató hazai szakmai szervezetekrõl, kitekintéssel az aktuális nemzetközi projektekre Együttnevelés

Részletesebben

SZAKÉRTÓIJELENTÉS. Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola szakmai ellenőrzéséről

SZAKÉRTÓIJELENTÉS. Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola szakmai ellenőrzéséről SZAKÉRTÓIJELENTÉS Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola szakmai ellenőrzéséről Megrendelő: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Készítette:

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

AI SZAKSZOLGÁLATA PALLAVICINI SÁNDOR ISKOLA 6762 Sándorfalva, Alkotmány krt. 15-17. Tel.: (62) 572-090 Fax: (62) 572-091

AI SZAKSZOLGÁLATA PALLAVICINI SÁNDOR ISKOLA 6762 Sándorfalva, Alkotmány krt. 15-17. Tel.: (62) 572-090 Fax: (62) 572-091 I. Helyzetelemzés: I.1.Alapelvek Az integrált oktatás a hagyományos oktatás szerves része, azzal alapvetően azonos tartalmú, azonos értékű továbbfejleszthető alapműveltséget biztosít. A NAT-ban megfogalmazott

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Aközoktatási rendszer fennmaradásához szükségszerű, hogy alkalmazkodni tudjon

Aközoktatási rendszer fennmaradásához szükségszerű, hogy alkalmazkodni tudjon Sajátos nevelési igényű gyermekek az iskolarendszerben, inkluzív nevelés Szemle A korábbi évtizedek tendenciájához képest arányaiban több sajátos nevelési igényű, speciális ellátást kívánó gyermek vesz

Részletesebben

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Pedagógiai Program 2013 Tartalomjegyzék I PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. Helyzetértékelés

Részletesebben

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné LIpPAI JANOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOL4 4400 Nyíregybáza, Krúdy köz 2. Telefon/Fax: (42) 403-765, Telefon: (42) 403-750, (42) 403-751, (42) 500-232 E-maii: Iippai.szakko=episkolat{j) maii. com Internet:

Részletesebben

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nyíregyháza 1 Bevezető Mottó: Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) Az

Részletesebben

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében dr. Kaposi József főigazgató 2014. október 7. Hajdúszoboszló Fejlesztési-kutatási területek 1. Háttér 2. Fejlesztések tankönyvek

Részletesebben

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987 A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja OM azonosító: 035987 A szabályzat érvényes 20. szeptember -jét l Majkutné Tóth Emma igazgató -- Tartalomjegyzék:

Részletesebben

Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc, Andrássy út 53/a

Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc, Andrássy út 53/a Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc, Andrássy út 53/a Szivárvány Tagóvoda 3534 Miskolc, Kacsóh P. út 8. Vadász úti Tagóvoda 3518 Miskolc, Vadász u. 2. Helyi Pedagógiai Programja Miskolc, 2013. augusztus 15. OM:

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...

Részletesebben

Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai Dr. Nyéki Lajos 2016 Az informatika szakmacsoport képzési céljai A négy éves alapozó képzésben az ötödik éves kimenetnek megfelelő informatikai szoftver

Részletesebben

A kompetenciamérés eredményének javítása. intézkedési terv

A kompetenciamérés eredményének javítása. intézkedési terv Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola székhelye: 7143 Őcsény, Perczel Mór utca 1. Tel: 74/496-782 e-mail: amk.ocseny@altisk-ocseny.sulinet.hu Ikt.sz.: /2015. OM: 036345 Ügyintéző: Ősze Józsefné Ügyintézés

Részletesebben

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés

Részletesebben

Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben

Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben Szakiskolai Fejlesztési Program Minõségfejlesztési terület Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben Módszertani kiadvány Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, 2006 Írta: Králik Tibor Szakiskolai

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM 2011. SZLTISZK_PP_Nevelési Program_2011 1/90 Tolna Megye

Részletesebben

A MISKOLCI GÖRÖG KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA MIN!SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A MISKOLCI GÖRÖG KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA MIN!SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A MISKOLCI GÖRÖG KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA MIN!SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MIN!SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2 Az intézmény neve és címe: MISKOLCI GÖRÖG KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA 5000 SZOLNOK, TEMPLOM ÚT 6. TEL: 56/511-050./FAX: 56/511-055 BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE Elfogadva: 2007. december 13. Módosítva:

Részletesebben

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév A 133/2010.(VI.17.) KT határozat melléklete A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA 2009-2010. tanév Készítette: Szarkáné Dubabér Mária és a Minıségbiztosítás,

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. Tartalom Küldetésnyilatkozat 5 1.2. Jövőkép 5 1.3. Általános ismeretek az iskoláról

Részletesebben

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak,

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak, P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 2013 1 Tartalom Tartalom... 2 Pedagógiai hitvallásunk:... 4 Nevelési terv... 6 I. Iskolánkról... 6 1.1. Alapelvek, célok, értékek...11 1.2. Az emberi magatartás általános

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA Készült: 2010. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. BEVEZETÉS... 6 Az összevont intézmény létrejötte:...

Részletesebben

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Ha célod nagy, de eszközeid szerények, úgy cselekedj mégis! Cselekvésed által

Részletesebben

Társadalmi megújulás operatív program. Akcióterv

Társadalmi megújulás operatív program. Akcióterv Társadalmi megújulás operatív program 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Akcióterv 2009-2010 2009. február 25. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma ( 500 karakter)

Részletesebben

Pedagógiai Program. Orosháza 2011. Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont

Pedagógiai Program. Orosháza 2011. Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Pedagógiai Program Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Orosháza 2011. 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezető...10 2. Az iskola adatai...11

Részletesebben

A közoktatás eredményességének, hatékonyságának javítása fejlesztéspolitikai eszközökkel

A közoktatás eredményességének, hatékonyságának javítása fejlesztéspolitikai eszközökkel A közoktatás eredményességének, hatékonyságának javítása fejlesztéspolitikai eszközökkel Eredményszemléletű mérés fontossága 6-800 milliárd forintos költségvetés (központi és helyi költségvetés privát

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Savaria TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2010. évi beszámolója

Savaria TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2010. évi beszámolója S a v a r i a T I S Z K S z a k k é p z é s - s z e r v e z é s i K i e m e l k e d ő e n K ö z h a s z n ú N o n p r o f i t K o r l á t o l t F e l e l ő s s é g ű T á r s a s á g 9 7 0 0 S z o m b a

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út

Részletesebben

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2 Tartalom I. BEVEZETÉS... 5 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK... 5 1. Az intézmény tevékenységei az érvényes hatályban lévő Alapító Okirat

Részletesebben

P e d a g ó g i a i P r o g r a m

P e d a g ó g i a i P r o g r a m P e d a g ó g i a i P r o g r a m 2013 Bevezető 1. Az intézmény alapadatai Az intézmény neve: Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium telephelyei: 2750 Nagykőrös, Ceglédi út 24. 2750

Részletesebben

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. TARTALOM 1. Az intézmény bemutatása... 3 1.1. Az iskola története... 3 1.2.

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZER 2011. Debrecen 1 INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

Részletesebben

Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium (Puskás)

Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium (Puskás) A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2011/2012. tanév KÖZÉPFOKÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK 3. sz. melléklet Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium (Puskás) Az ÖMIP általános

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban

Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban A kötet a Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban elnevezésű, TÁMOP-4..2.B.2-3/-203-004 azonosító jelű

Részletesebben

Pedagógus teljesítményértékelés gyakorlata

Pedagógus teljesítményértékelés gyakorlata Pedagógus teljesítményértékelés gyakorlata Kiskrös 2010 teljesítményértékelésnek lehet motiváló hatása, ha segít megértetni és elfogadtatni a beosztottakkal az elvárt teljesítményszintet. Igen lényeges

Részletesebben