MAGYARORSZÁG. Ábra: A legjobban (külső gyűrű) és leggyengébben (közép) teljesítőkhöz képest viszonyított helyzet

Átírás

1

2 Tendencia 1. Fő indikátorok és referenciaértékek MAGYARORSZÁG Az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzései Az oktatást és a képzést korán elhagyók (18 24 év közötti korcsoport) 2. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (30 34 éves korcsoport) Magyarország EU28-átlag 10,5% 11,8% 13,9% 12,0% 25,7% 31,9% 33,6% 36,9% az Európa 2020 stratégia célkitűzései / Referenciaérték Európai uniós célkitűzés: 10 % Nemzeti célkitűzés: 10 % Európai uniós célkitűzés: 40 % Nemzeti célkitűzés: 30,3 % Oktatás és képzés 2020 célkitűzések 3. Koragyermekkori nevelés és gondozás (4 éves kortól tanköteles korig) 4. Alapkészségek Olvasás Gyengén teljesítők (15 évesek; Matematika 1-es vagy az alatti szint a PISAfelmérésen) Tudomány Szakmai alapképzés a. A Leonardo da Vinciprogramban résztvevő tanulók az ISCED 3-as szintű szakképzésben résztvevő tanulók arányában 94,8% 09 94,5% 12 92,1% 09 93,9% 12 95% 17,6% 09 19,7% 12 19,7% 09 17,8% 12 15% 22,3% 09 28,1% 12 22,3% 09 22,1% 12 15% 14,1% 09 18,0% 12 17,8% 09 16,6% 12 15% 1,4% 1,4% 12 = 0,6% 0,7% Tanulási célú mobilitás 6. A frissen végzettek foglalkoztatási rátája (20 34 év közötti korcsoport), akik a referenciaév előtt 1 3 évvel fejezték be tanulmányaikat Egyéb Oktatás és Képzés 2020-indikátorok 9. Tantárgyközi kompetenciák 10. A felnőttek alapkészségei 11. Készségek a jövőbeli munkaerőpiac számára A foglalkoztatás közötti becsült változása százalékban 13. Szakoktatás és szakképzés Felsőoktatás b. Erasmus program keretében érkező egyetemisták a vendéglátó ország felsőoktatási hallgatólétszámának %-ában c. Teljes képzésre érkező nemzetközi hallgatók a vendéglátó ország felsőoktatási hallgatólétszámának %-ában - 1,0% 12 : - 1,2% 12 4,0% 4,6% 12 6,0% 6,9% 12 ISCED ,4% 74,7% 77,4% 75,5% 82% ISCED ,9% 64,9% 72,1% 69,5% ISCED ,8% 85,6% 82,7% 80,9% 7. A felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban (25 64 év közötti korcsoport) 8. Beruházás az oktatásba és képzésbe 12. Tanárok a. Általános kormányoldali oktatási kiadások (GDP %-ban) b. Köz- és magánoktatási intézmények euróban kifejezett vásárlóerőegység szerinti éves kiadása tanulónként Digitális kompetencia Problémamegoldás technológiagazdag környezetben Vállalkozói kompetenciák Idegennyelvtudás Írás-olvasás Számismeret Felsőoktatási képesítéssel rendelkezők Középfokú képesítéssel rendelkezők Alapfokú képesítéssel rendelkezők 2,8% 3,0% 9,1% 10,5% b 15% 5,7% 4,8% 12 5,5% 5,3% e 11, e ISCED 1-2 : : : 6.063, ,16 11 e 11, e ISCED 3-4 : : : 7.022, ,87 11 e 11, e ISCED 5-6 : : : 9.764, ,80 a. 4. osztályos (ISCED 1), az iskolában számítógépet 42,9% 07 78,1% 11 60,7% 07 64,7% 11 használó tanulók b éves korú, magas szintű számítógépes ismerettel 27,0% 09 33,0% 12 25,0% 09 26,0% 12 rendelkező egyének 1 c. Gyengén teljesítők (nem kielégítő vagy hiányzó számítógépes ismeretek) 2 : : 12 : : 16,9% 12, EU17 d. Jól teljesítők (PIAAC 2-es szint és afelett) e év közötti egyének, akik szerint elegendő a tudásuk és szakértelmük egy vállalkozás elindításához f. ISCED 2-es szintű tanulók B1- es vagy annál magasabb szintű tudással az első idegen nyelv esetében 3 g. ISCED 2-es szintű tanulók, akik kettő vagy több idegen nyelvet tanulnak Gyengén teljesítők (2-es PIAAC-szintnél kisebb) Jól teljesítők (3-as PIAAC-szint vagy magasabb) Gyengén teljesítők (2-es PIAAC-szintnél kisebb) Jól teljesítők (3-as PIAAC-szint vagy magasabb) a. Az állami és magániskolákban ISCED 2-3-as szinten tanító 50 év feletti tanárok százaléka az összes ISCED 2-3- as szinten tanító tanár függvényében 4 b. Az utolsó 12 hónapban valamilyen szakmai fejlődést célzó tevékenységben résztvevő tanárok százaléka Az ISCED 3-as szinten levő szakképzésben résztvevő tanulók százaléka : : 12 12, EU13 : : 33,2% a, EU18 : 38,0% : : 42,3% : : 11 11, EU13 : : 43,5% 5,5% 6,0% 12 60,6% 63,0% 11 : : 12 12, EU17 : : 19,9% : : 12 12, EU17 : : 43,3% : : 12 12, EU17 : : 23,6% : : 12 12, EU17 : : 40,9% : +18,3% : : +12,4% : -5,9% : : +2,1% : -15,5% : : -13,2% 31,6% 34,3% 12 : : 12 : : : : 84,6% EU19 25,8% 27,3% 12 50,1% 50,4% 12 Forrás: Cedefop: 11 / EAC: 5ab / Európai nyelvi kompetenciamérés (ESLC): 9f / Eurostat (COFOG): 8a / Eurostat (ISS): 9b / Eurostat (LFS): 1, 2, 6, 7 / Eurostat (UOE): 3, 5, 8b, 9g, 12a, 13 / Global Entrepreneurship Monitor: 9e / IEA TIMSS: 9a / OECD (PIAAC): 9cd, 10 / OECD (PISA): 4 / OECD (TALIS): 12b Megjegyzések: 07 =2007, 08 =2008, 09 =2009, 10 =2010, 11 =2011, 12 =2012, a= súlyozatlan átlag, b= törés, e= becslés, p= ideiglenes. 1 = elvégzett 5-6 célzott, számítógéppel kapcsolatos tevékenységet A különböző időszakok közötti összehasonlíthatóságot óvatosan kell kezelni, ugyanis a számítógépes készségekkel kapcsolatos kérdések végrehajtásában történt fejlődések következtében, 2 = az eredmények azokat is érintik, akiknek nincs számítógépes készségük vagy nem teljesítették az IKT-tesztet, 3 = az olvasási, hallás utáni értelmezési és írási készségek átlaga, 4 = egyes tagállamokban, az ISCED 3-as szint a 4-es szintet is magába foglalja (CZ, EE, ES, IE, NL, FI, UK), míg másokban (IT, LU, NL), csak a közintézmények adatait bocsátották rendelkezésre. 2

3 Ábra: A legjobban (külső gyűrű) és leggyengébben (közép) teljesítőkhöz képest viszonyított helyzet Az oktatást és a képzést korán elhagyók A tanulók természettudományok terén elért teljesítménye A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma A tanulók matematika terén elért teljesítménye A frissen végzettek foglalkoztathatósága A tanulók olvasás terén elért teljesítménye A felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban Koragyermekkori nevelés és gondozás Magyarország EU célkitűzés EU átlag Forrás: Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság számításai az Eurostattól (2013-as pénzügyi kimutatás és 2012-es UOE-adatok) és az OECD-től (2012-es PISA-felmérés) származó adatok alapján. Megjegyzés: minden pont egy maximális érték (a legjobban teljesítők a külső gyűrűn jelennek meg) és egy minimális érték (a leggyengébben teljesítők a diagram közepén jelennek meg) közé esik. 2. Legfőbb kihívások Magyarország elérte célkitűzését a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának tekintetében, az elmúlt tíz évben folyamatos javulás volt tapasztalható. A koragyermekkori nevelést hároméves kortól tették kötelezővé annak érdekében, hogy csökkentsék a korai iskolaelhagyás arányát. A magyar oktatási rendszer azonban továbbra is komoly kihívásokkal küzd az oktatás minden területén, és javítania kell az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra való átmenet folyamatán is. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya még mindig messze az európai átlag alatt marad, így fontos, hogy a nemrég bevezetetett felsőoktatási reformok egyensúlyba hozzák minőségi és méltányossági szempontokat.. Az elmúlt években megnőtt az iskolát korán elhagyó diákok aránya, és a tanulók alapképességeinek szintje is bizonyíthatóan romlik. A szakképzésből lemorzsolódók aránya a hátrányos helyzetű területeken különösen magas. Továbbra is komoly problémát jelent a jó minőségű, befogadó többségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók, legfőképpen a roma gyermekek számára. Figyelemmel kell kísérni az oktatás központosítása, valamint az iskolai oktatás minősége, hatékonysága és méltányossága feletti állami ellenőrzés fokozása érdekében nemrég bevezetett reformok hatását. Az élethosszig tartó tanulásban résztvevő felnőttek aránya uniós szinten a legalacsonyabbak között van. A Magyarország előtt álló kihívásokat, valamint az oktatási rendszer nemrég bevezetett reformjait az oktatásra költött csökkenő kormányzati kiadások tükrében érdemes vizsgálni. A 2014-es európai szemeszter országspecifikus ajánlása 1 az oktatás és képzés területén az alábbiakra fókuszál: (i) a szakképzésből és a szakoktatásból korán kimaradó diákokra összpontosítva hajtson végre nemzeti stratégiát a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében; (ii) alkalmazzon rendszerszerű megközelítést a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák többségi oktatásban való inkluzív részvételének az előmozdítása érdekében; (iii) segítse elő az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába történő átmenetet, és kövesse szoros figyelemmel a szakképzési reform végrehajtását; (iv) hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók számára. 3. Az erőforrás-hatékonyság és az eredményesség javítása 3.1. Az oktatásba való beruházás Az oktatásra fordított általános kormányzati kiadás a GDP 4,8 %-át tette ki 2012-ben, ami 0,4 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. 2 A felsőoktatás közfinanszírozása 2008 és 2013 között 29 %-kal csökkent, 3 viszont 2014-ben 10 %-kal nőtt. E pozitív fejlemény dacára a felsőoktatás továbbra is alulfinanszírozott januárjában az előzőleg az önkormányzatok tulajdonában álló és általuk működtetett oktatási intézményeket (az óvodák kivételével) állami kézbe összpontosították, és jelenleg közvetlenül az Emberi Erőforrások Minisztériuma Klebelsberg Intézményfenntartó Központjának (KLIK) irányítása alatt állnak. Ennek Eurostat: általános kormányzati kiadások feladatok szerint (az OECD kormányzatifeladat-felosztása szerint) [gov_a_exp]. 3 Forrás: a magyar állam költségvetése. 3

4 következménye az, hogy az összes oktatási szolgáltatásra fordított költségvetési hozzájárulást melyet eddig az önkormányzatok kaptak a tanulók száma alapján átvezették az állami költségvetés különböző részeinek tervezetébe (EMMI, BM). A kovetkezo het evben az ESZA-ból és az ERFA-ból származó pénzugyi tamogatasok felhasznalasanakfo celja, hogy többet fektessenek be a humántőkébe, és segítsék az emberek elsősorban a fiatalok munkaerőpiacra való belépését. 4 Az alapokból származó forrasokkal a következő teruletek kerulnek finanszírozasra: (i) az oktatási és képzési rendszerek minőségének javítását, a tanított készségek munkaerőpiaci szükségleteknek valo jobb megfelelése erdekeben; (ii) a szakképzés és (iii) a koragyermekkori nevelés és gondozás minőségének javítását; valamint (iv) a nehéz sorsú és hátrányos helyzetű csoportokból származó emberek társadalomba és oktatási rendszerbe való integrálódását Középpontban a tanárok A tanári állomány korszerkezetének köszönhetően 5 hamarosan megnövekedhet a képesített általános- és középiskolai tanárok iránti kereslet. Az iskolaigazgatók szerint kevés képesített vagy megfelelően kompetens természettudomány- és matematikatanár van jelenleg a munkaerőpiacon. 6 A tanárok fizetése az oktatás összes szintjén jelentősen elmarad a más, egyetemi diplomát igénylő szektorok alkalmazottjainak átlagfizetésétől (annak körülbelül 60 %-a) 7. A tanárok bérét a gazdasági válságnak az államháztartásra gyakorolt negatív hatásait ellensúlyozó intézkedések részeként 2008-ban befagyasztották. A tanárok számára további bevételkiesést jelentett 2011-ben az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése is szeptemberében a tanárok alapbérét 35 %-kal növelték, melyet az elkövetkező időszakban évente további 5 %-os növelések követnek. Sok tanár számára azonban ez a hatás lenullázódik az újrastrukturált munkateher és egyes bérkiegészítések megszüntetése miatt. A tanárképzés strukturajaban szamos valtozaztatasra kerult sores 2013-ban bevezettek egy, a jövőbeli tanárokat célzó ösztöndíjprogramot. Ezek célja biztosítani a tanítás minőségét, valamint javítani a tanárok szaktantárgyi tudását és jártasságát. A fő fejlesztések között találhatjuk a gyakorlati képzés meghosszabbítását, valamint fontosságának növelését, a felvételi eljárás részeként egy szóbeli képességfelmérő teszt, valamint az új tanárok próbaidejének bevezetését. Az egyéb jelentős változások közé tartozik a tanárok fokozatos értékelése egy újonnan létrehozott szakmai előmenetel rendszer alapján, amelyen belül az egyes lépcsőfokok bérfokozatokhoz is kötődnek; a tanfelügyeleti rendszer bevezetése, valamint egy olyan szabály érvényesítése, amely szerint a tanárok 40 órás munkahetük legalább 32 óráját az iskola, óvoda vagy kollégium területén kell töltsék. Végül pedig a kormány létrehozott egy pedagóguskamarát, amelynek minden, állami és önkormányzati iskolában tanító tanár kötelezően tagja. A szakszervezetek és a szakmai szövetségek eltérő álláspontot képviselnek az intézkedéssel kapcsolatban. 4. A foglalkoztathatóság növelése 4.1. Szakmai gyakorlaton alapulo tanulás, gyakorlati képzések és felnőttkori tanulás A felsoközépfokú szakoktatásban és -képzésben résztvevő tanulók (ISCED 3-as szint) aránya jelentősen elmarad az uniós átlagtól (2012-ben az arány 27,3 % az 50,4 %-hoz képest). A középfokú (ISCED 3-as szint) és a nem felsőoktatás jellegű poszt-szekundér (ISCED 4-es szint) szakoktatásban és -képzésben való részvétel összesen 35,8 %-ot tesz ki. A felső középfokú oktatást nemrég befejező fiatalok foglalkoztatási rátája ban több mint három százalékponttal 64,9 %-ra nőtt, de ez még mindig az uniós átlag alatt van. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta az uniós átlag fölött van (27,2 % 2013-ban a 23,3 %-hoz képest). A szakiskolákból lemorzsolódók aránya továbbra is kihívást jelent, és különösen magas a 30 %-ot is eléri a hátrányos helyzetű régiókban. A felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban nagyon alacsony Magyarországon: mindössze 3 % az uniós 10,5 %-os átlaghoz képest 2013-ban. Egy egyszeri, nagyszabású képzési programnak köszönhetően, melyet kötelező jelleggel tartottak közmunkás számára, 2013-ban az arány 0,2 százalékponttal nőtt. Az új szakképzési törvény 2013 szeptemberében lépett hatályba. Az általa bevezetett legfontosabb változások a felső középfokú szakképzés dualis modelljére torteno attereskialakítása, valamint a képzési jegyzék reformja, 4 Lásd a Bizottság által elfogadott, augusztus 29-i partnerségi szerződést. 5 Az OECD Oktatási körkép 2014 című jelentése Az OECD Oktatási körkép 2014 című jelentése 8 A éves korosztály azon része, amely a referenciaévet megelőző egy három évben hagyta el az oktatási rendszert. 4

5 amely többek között csökkentette a szakképesítések számát, bevezetett egy új, rész- és kiegészítő képesítéseket tartalmazó struktúrát, valamint egyszerűsítette a szakképesítések vizsgarendszerét. A szakképzés ideje három évre rövidült; csökkent az általános alapkompetenciákat (mint például a matematika és az olvasás) fejlesztő tanórák száma, viszont nagyobb figyelmet szentelnek a közvetlenül a munkaerőpiaccal kapcsolatos képzésnek. Bár fontos a munkaerőpiaccal összefüggésbe hozható képzésre összpontosítani annak érdekében, hogy a tanulók szakmai készsegeket sajátítsanak el, a tanterv tartalmának csökkentése, valamint az alapkompetenciákra (mint például a matematika és az olvasás) szánt idő csökkenése a rövidített képzési modellben korlátozza a tanulók továbbtanulását és elhelyezkedési lehetőségeit. Ez különösen aggályos a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából, akik felülreprezentáltak a szakképesítéseket nyújtó iskolákban. A dualis modell bevezetését ezért szigorúan figyelemmel kell kísérni. 9 Az egész életen át tartó tanulást érintő legfontosabb közelmúltbeli fejlemény az új felnőttképzési törvény. Azonban sok olyan fontos végrehajtó intézkedést, mint például a korábbi tanulás elismerése, vagy a pályaorientáció amelyek segíthetnék a törvény teljes potenciáljának elérését, nem vezettek még be. Bár az egész életen át tartó tanulás iránti kereslet jelentősen megnövekedett, az ilyen jellegű képzések kínálata csökken. 10 Magyarország 2013 decemberében benyújtott egy ifjúságigarancia-tervezetet, melynek frissített változatát 2014 áprilisában jelentették meg. A végrehajtási terv biztosítaná, hogy minden év közötti fiatal állásajánlatot, továbbképzési lehetőséget vagy gyakornokságot kapjon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál való regisztrálástól számított négy hónapon belül. A terv összes intézkedése azonban csak 2018-tól hatályos. Magyarország ifjúsági garanciájának megvalósításanak egyik kihívása az oktatás és képzés minőségének és megelőző mechanizmusainak javitasa, különösen a rendkívül alacsonyan képzettek köreiben, akiknek nagy resze roma A felsőoktatás korszerűsítése és nemzetközivé tétele Javult a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon, és átlépte a 30,3 %-os nemzeti célkitűzést. Viszont még így is az uniós átlag alatt maradt (31,9 % 2013-ban a 36,9 %-hoz képest). A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok iránti munkaerőpiaci kereslet magas: a frissdiplomások foglalkoztatási rátája 11 85,6 % volt 2013-ban, amely magasabb a 80,7 %-os uniós átlagnál. A kormány által a felsőoktatás megreformálásában alkalmazott megközelítés az elmult evekben elsősorban a minőség elérésére fókuszált. Ennek ellenére a 2011-es felsőoktatási törvényben elfogadott államilag finanszírozott egyetemi helyek csökkentése kiélezett vitákhoz vezetett. A 2012/2013-as tanévben a kormány 27 %-kal csökkentette a teljesen államilag finanszírozott helyek számát ( ről re 2011 és 2012 között), és csekélyebb mértékben növelte az 50 %-os, részlegesen finanszírozott tanuloi helyek számát. A csökkentés elsősorban a jogi és gazdasági képzési teruleteket érintette, míg a természettudományi és mérnöki kepzeseket erősebben támogatják júliusában megváltoztatták a teljesen államilag finanszírozott egyetemi helyek számának meghatározásanak szabályait: hogy megnyerjék a legtehetségesebb tanulókat, a kvótarendszert felváltottak a képzési programokent megallapitot minimum ponthatarok (amelyet az emberi erőforrások minisztere határoz meg), amelyek a jelentkezonek el kellett ernie. A bejutás a felsőoktatási intézmények képzésnyújtó kapacitásán is múlik ban hallgató (a teljes létszám 74,5 %-a) kezdte meg tanulmányait államilag finanszírozott helyen, míg 2014-ben ez a szám volt (a teljes létszám 77 %- a 12 ). A törvény előírja azt is, hogy az állami finanszírozású helyeken tanuló (úgynevezett állami ösztöndíjas ) hallgatók alá kell írjanak egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy tanulmányaik végétől kezdve a tanulmányi idejükkel megegyező ideig részt vesznek a magyar munkaerőpiacon. Ha ezen feltételnek nem tesznek eleget, vissza kell fizetniük tandijukat ( állami ösztöndíjukat ), melyet előzőleg az állam állt. 13 A közvetlenül a fent felsorolt reformokat követő években az állami ösztöndíjas egyetemi helyek bizonytalan száma, az önkoltseges képzési díjak magas szintje, valamint a fiatalok arányának csökkenése a teljes népességen belül ahhoz vezettek, hogy erőteljesen csökkent az egyetemi képzésekre jelentkezők száma. A 2014/2015-ös tanévre összesen jelentkezést vettek nyilvántartásba, 11 %-kal többet, mint a 2013/2014-es tanévben (95 447), némileg kevesebbet, mint a 2012/2013-as tanévben ( ), és jóval kevesebbet, mint a 2011/2012-es tanévben ( ). 14 Tekintettel arra, hogy a rosszabb társadalmi-gazdasági Lásd még a Bizottság (2014) 418 final jelzetű szolgálati munkadokumentumát A további mutatókat lásd a link alatt. A éves korosztály azon része, amely a referenciaévet megelőző egy három évben felsőfokú képesítést szerzett

6 háttérrel rendelkező hallgatók komolyabb pénzügyi kockázatoknak vannak kitéve, az ösztöndíj-rendszer és a diákhitel kombinált rendszerének hatását a hátrányos helyzetűek felsőoktatáshoz való hozzáférésére továbbra is figyelni kell. A hátrányos helyzetű hallgatók (többek között a roma származásúak) számára speciális támogatási intézkedések vannak érvényben. A hátrányos helyzetű diákok nagyon kis része jelentkezik felsőoktatási képzésre, és közülük is mindössze minden negyedik szerez végzettséget. 15 A kormány surgeti a felsőoktatási intézményeket, hogy foglalkozzanak a tanulmányaikat idő előtt elhagyo hallgatók problémájával, es ösztönözzi a hallgatókat arra, hogy behatárolt időn belül fejezzék be tanulmanyaikat. 16 A felsőoktatás korszerűsítésének és nemzetközivé tételének fontos célkitűzése a felsőfokú szakmai képzés létrehozása. A tervezett programokat posztszekundér szinten és regionális igenyekre alapozva kerulnek meghirdetesrek, ezzel is növelve a kevésbé fejlett területek versenyképességét. Dualis programok kerulnek vezetésre mind a felsőfokú szakmai képzésben, mind az egyetemi alapképzés (BA/BSc) szintjén. Emellett a varakozasok szerint a vidéki felsőoktatási intézmények a társadalmi mobilitás mozgatórugóivá válnak olyan képzési programokkal, melyek könnyebben elérhetőek a hátrányos helyzetű jelentkezők számára is. Magyarország 2014-es országspecifikus ajánlása értelmében a felsőoktatási reformot oly módon kell megalkotni, hogy minél több hallgató és különösen a hátrányos helyzetűek számára tegye lehetővé a felsőfokú oktatás elvégzését Tantargykozi kompetenciák, készségrelevancia és tanulmányi mobilitás, új oktatási módszerek és technológiák A magyar népesség információs és kommunikációs technológiai (IKT) készsége az uniós átlag fölött van, viszont vállalkozói készség terén a magyarok kevésbé magabiztosak uniós társaiknál. Az ISCED 2-es és afölötti szinteken kettő vagy több nyelvet tanuló diákok aránya a legalacsonyabb egész Európában (6 % a 63 %-os uniós átlaghoz képest). A Cedefoptól (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) elorejelzese alapján a magas szintu képesítést igénylő munkahelyek növekedése 2013 és 2020 között gyorsabb lesz Magyarországon az uniós átlagnál. A digitális olvasasi keszseg cselekvési terv egyik célkitűzése az IKT-t intenzíven igénybe vevő szektorok versenyképességének erősítése Magyarországon azáltal, hogy a piaci keresletnek megfelelően es magas szinten képeznek ki IKT-szakembereket. A gyakorlatban a bevezetett szakpolitikai intézkedések elsősorban az oktatási rendszer IT-infrastruktúrájának fejlesztésére összpontosítottak. Az általános iskolákra (4. osztály, többnyire 9-10 éves tanulók) jellemző, hogy minél nagyobb az alacsony jövedelmű családokból származó tanulók aránya, annál több internethez csatlakoztatott asztali számítógép áll rendelkezésre, és fordítva. Viszont statisztikailag szignifikáns negatív korreláció észlelhető az alacsony jövedelmi szint és az asztali számítógépekkel való ellátottság között a szakiskolákban (11. osztály, többnyire éves tanulók) 17. Az idegennyelv-tanítás hatékonysága amelyet a kiadott nyelvvizsga-bizonyítványok számával mérnek csökkenő tendenciát mutat, ugyanúgy, mint az egész népesség idegennyelv-tudása. Egy ESZA által finanszírozott projekt célja a népesség idegennyelv-tudásának javítása. 18 A magyar nemzeti képesítési keretrendszer fejlesztése kesik a szabalyozasi rendszer változása miatt. A 2014-es év végére várható, hogy néhány képesítés felvételre a magyar nemzeti képesítési keretrendszerbe es megtortenik a keretrendszernek az Europai Kepesitesi Keretrendszerhez illesztese. Az új Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) bevezetése folyamatban van, és kiadták az összes foglalkozás szakmai és minősítési követelményeinek szabályozátát. 5. Az egyenlőtlenségek elleni küzdelem 5.1. Erős kezdetek: a koragyermekkori nevelés és gondozás javulása és a korai iskolaelhagyás problémájának kezelése Bár Magyarország az elmúlt évtizedben sikeresen csökkentette a éves korcsoportban a korai iskolaelhagyók számát, az arány újra emelkedni kezdett az elmúlt években, a 2010-es 10,5 %-ról 11,8 %-ra nőtt 2013-ban (vö. a 12 %-os uniós átlaggal 2013-ban, és a 2020-as évre kitűzött 10 %-os nemzeti célkitűzéssel). A korai iskolaelhagyás utóbbi időbeli trendje mellett az uniós átlaghoz képest jelentős éves Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia ( ) Az Európai Bizottság jelentése Felmérés az iskolák körében: Az ikt az oktatásban (2013) 6

7 csökkentéstortent az alap- és középfokú szintu (ISCED 1 2 szint) magán- és közoktatási intézményekre forditott forrasok teren. 19 A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel nagyjából megegyezik az uniós átlaggal (94,5 % 2012-ben a 93,9 %-hoz képest). A lemorzsolódók aránya igen komoly problémát jelent a szakiskolákban. A Cedefop jelentése szerint a magyar oktatási rendszer rendkívül szelektívvé és polarizálttá vált. A hátrányos helyzetű diákok sokkal valószínűbb, hogy a szakiskolákat választják, amelyek nem képesek megadni tanulóiknak a szükséges plusztámogatást, és ez magas lemorzsolódási arányhoz vezet (állandósítva a társadalmi egyenlőtlenséget). 20 Még nem fogadtak el a lemorzsolódással kapcsolatos nemzeti szintű stratégiát. A korai iskolaelhagyást megelőzendő 2015-től a koragyermekkori nevelésben valo reszvetel már hároméves kortól kötelező lesz (a jelenlegi ötéves kor helyett). E reform sikere attól függ majd, hogy képes lesz-e az ország biztosítani a szükséges férőhelyeket a koragyermekkori nevelést biztosító intézményekben, legfőképpen a főváros külső kerületeiben és a vidéki városokban, valamint hogy a hozzáféréssel kapcsolatos egyéb akadályokat (mint például az óvodáktól való távolság, a szállítás és a pénzügyi terhek) hogyan küzdi le. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének kutatása szerint a lemorzsolódók aránya a roma családból származó diákok között több mint hétszer nagyobb a nem roma népességénél. A roma gyermekek kevesebb mint húsz százaléka szerez, általános vagy szakmai, középfokú oktatási végzettséget, míg mindössze 0,5 %-uk szerez felsőfokú végzettséget. Emellett a roma gyermekek 45 %-a olyan osztályba jár, ahol a legtöbb vagy az összes osztálytárs szintén roma származású. Ez azt mutatja, hogy a többségi oktatáshoz való hozzáférés nem javult, valamint hogy a roma diákok szegregációja a gyakorlatban csak növekedett az elmúlt tíz évben. Mint ahogy azt a 2014-es nemzeti reformprogram is kijelenti, 2003 óta minden közoktatási intézmény számára a koragyermekkori nevelést biztosítóktól a középiskolákig nyitott a lehetőség egy esélyegyenlőségi programban való részvételre. Ez a program az integrált oktatást támogatja olyan intézményekben, ahol a tanulók legalább 15 %-a halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Jelenleg az iskolák körülbelül 25 %-a vesz részt ebben a programban. Viszont a szegregáció csökkentését célzó intézkedéseket melyek egyébként a társadalmi befogadás nemzeti stratégiájának is részét képezik még nem alkalmazzák elég széles körben. Hatásuk továbbra is korlátozott marad, így szükség van egy rendszerezettebb megközelítésre A tanulók és a felnőttek alapkészségei Az OECD Nemzetközi tanulói teljesítménymérésében 21 (PISA-felmérés) résztvevő 15 évesek eredményei 2009 és 2012 között mindhárom vizsgált területen romlottak, leginkább a matematika és a természettudományok terén. Magyarország eredményei matematikából, olvasáskészségből és természettudományból jelenleg az uniós átlag alatt vannak. Az eredmények erős korrelációt mutatnak ki a diákok társadalmi-gazdasági háttere és teljesítményük között. A nemzetközi matematikai és természettudományi tanulmányok trendjeinek vizsgálata (Trends in International Mathematics and Science Study TIMSS) című tanulmányban a negyedikes tanulók nagyon jó pontszámokat értek el, viszont a nyolcadikosok eredményei 1995 óta romlanak. A kormány jelenleg mélyreható átszervezéseket végez az iskolarendszerben, ami érinti a felső középfokú oktatás minden ágát, valamint az alapfokú és az alsó középfokú oktatást is. A cél javítani az oktatás minőségét a jelenleg széttagoltan irányított iskolarendszer központosításával 22, valamit átalakítani az iskolák szerkezetét és irányítását, amely jóval kisebb önállóságot hagy az intezmenyeknek. További bevezetés alatt álló reformok érintik még az oktatás finanszírozását, a tanterv szabályozását, a tankönyvek választékát, a minőségértékelés rendszereit, a szakmai szolgáltatást, valamint az emberierőforrás-menedzsment minden aspektusát. A 2012-ben létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vált a közoktatásban dolgozó tanárok egyedüli munkaadójává, emellett felelős még az iskolák pedagógiai profiljának és programjának átszervezéséért, és a költséghatékonyság növeléséért is. Az oktatásirányítás központosítása nagy vitát kavart Magyarországon, részben azért, mert más, jól teljesítő uniós tagállamokban az iskolák, a tartományi kormányzatok és a helyi hatóságok jelentős önállóságot és felelősségköröket élveznek. Az intézkedések végrehajtását és a minőségre, egyenlőségre és hatékonyságra tett hatását szorosan nyomon kell követni. 18 Európai Szociális Alap, Társadalmi Megújulás Operatív Program, Projekt: a népesség digitális jártasságának és idegennyelvtudásának javítása, foglalkoztathatóságuk javítása és, ahol releváns, a munkaerőpiacra való újrabelépésük érdekében 19 Több összefüggésbe helyezett mutató: 20 Cedefop ReferNet Hungary : VET in Europe : country report Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 7

8