A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK

Átírás

1 A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK

2 A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK FOGALMA Az iskolai munka minőségének, hatékonyságának mutatója Azt mutatja meg, hogy az iskola egy adott időszakban mennyivel járul hozzá a tanulók tudásához Az iskola hatása a tanulókra Meghatározása csak becslés, nem egzakt mérés (Csapó Benő: Az osztályok közötti különbségek és a pedagógiai hozzáadott érték, 2002.)

3 A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZÁMÍTÁSA 1. Két mérési ponttal: Egy adott oktatási folyamat elején és végén is elvégezzük a mérést, a különbség a hozzáadott érték 2. Egy mérési ponttal és a háttértényezők bevonásának módszerével Ha mód van körülhatárolni, hogy a tudásnak mely hányada az, ami feltehetőleg nem az iskolai oktatás hatásaként jött létre (A mérési eredmények és a háttértényezők hatásának összevetése)

4 1. A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZÁMÍTÁSA KÉT MÉRÉSI PONTTAL Bizonyos szempontból megbízhatóbb eredményt ad Az első és a második mérés adatait össze lehet egymással hasonlítani, a különbség megmutatja az adott időszakban bekövetkezett tudásváltozást Hibája, hogy a tanulók tudása között már az első mérés alkalmával is jelentős különbségek lehetnek, a magasabb színvonalú osztályokra jobban hat a fejlesztés a tanulók fejlődését önmagukhoz képest kell értelmezni

5 2. A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZÁMÍTÁSA: EGY MÉRÉSI PONT ÉS A HÁTTÉRTÉNYEZŐK 1. Feltétele: A tudásszint-mérés mellett háttérkérdőíves vizsgálat lebonyolítása (tanulói kérdőív) Hátránya: személyes adatokat érint számítógépes adatfeldolgozást igényel Elsősorban nagy mintás keresztmetszeti méréseknél alkalmazzák (Országos kompetenciamérések, a Szegedi Egyetem országos mérései)

6 HÁTTÉRTÉNYEZŐK 1. Szülői háttér: A szülők iskolázottsága Szociokulturális státus (otthoni könyvek száma, számítógép, színházlátogatás stb.) Szocioökonómiai státus (a család lakáskörülményei, autó, nyaraló) 2. Iskolai feltételek: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy tanulásával eltöltött évek száma (pl. idegen nyelv) A tanulók létszáma (csoportbontás) Taneszközök 3. A tanulói attitűdök: Mennyire szereti az adott tantárgyat Mennyire tartja nehéznek az adott tantárgyat A tanuló motiváltsága

7 2. A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZÁMÍTÁSA: EGY MÉRÉSI PONT ÉS A HÁTTÉRTÉNYEZŐK 2. A különböző háttérváltozók és a változók közötti összefüggések alapján adunk egy becslést arra, hogy az adott összetételű, adott hátterű osztálytól (tanulótól) átlagosan milyen teljesítmény várhatunk, és ehhez viszonyítjuk, hogy az adott osztály (tanuló) a tőle elvárhatónál jobban vagy gyengébben teljesített. Azaz: A nyers adatokat korrigáljuk az ismert háttérváltozók hatásával. Az erre alkalmas statisztikai módszer a regresszióanalízis. Csak statisztikai becslést ad a hozzáadott értékre!

8 A Családi Háttér-Index (CSHI) számítása a kompetenciamérésben * Célja az iskolák méltányos megítélése a kompetenciamérés eredményeinek vizsgálatakor * A családi háttér-index (korábban: Hozott-Érték-Index, HÉI) megalkotásának célja a tanuló otthoni szociális és tanulási körülményeinek jellemzése volt úgy, hogy az index minél jobban magyarázza a teszten elért eredményeket. * Többváltozós lineáris regresszióanalízissel (statisztikai program segítségével) hozták létre azokból a változókból, amelyeknél a magyarázó erő magas (pl. a szülők iskolázottsága)

9 A hozottérték-index (HÉI) számítása a kompetenciamérésben 2. A háttérkérdőív a következő adatokat gyűjtötte össze: a szülők iskolai végzettsége a diák által várt saját végzettség a vele együtt lakó személyek az otthonukban található könyvek száma, olvasási szokások az otthonukban megtalálható tanulást segítő és anyagi javak az internet-hozzáférés a szülők munkájának jellemzői

10 A hozzáadott pedagógiai érték (HPÉ) számítása (becslése) a kompetenciamérésben A hozzáadott pedagógiai értéket (HPÉ) az iskola hozottérték-indexe alapján várt és a mért (becsült) teljesítménye közötti különbségként definiálják. (Vári) A várt teljesítménytől való eltérés azt jelenti, hogy az iskola diákjai jobb vagy rosszabb teljesítményt értek el a kompetencia teszteken, mint ami elvárható lett volna tőlük a HPÉ (azaz a háttértényezők) alapján. Módszere a lineáris regresszió(analízis), amelynél az iskola teljesítményét és HÉI-értékét az iskola diákjainak átlagával becsülik, a várt teljesítmény a HÉI-re illesztett iskolai szintű lineáris regresszió (regressziós egyenes). Statisztikai programmal készítik (pl. SPSS)

11 A lineáris regresszió módszere Az iskolák átlagteljesítménye a HÉI függvényében (országos minta, 6. osztály, matematika)

12 A lineáris regresszió módszere Az iskolák átlagteljesítménye a HÉI függvényében (országos minta, 10. osztály, matematika)

13 A kompetenciamérések eredményeinek értelmezése Az iskola a kompetenciamérésekről küldött iskolai jelentéseken keresztül megismerheti az országos eredményekhez való viszonyát A hozzáadott pedagógiai értékének ismerete segíti az iskola helyzetének reális megítélését A kompetenciamérések megerősítik, hogy iskolarendszerünk szegregáló jellegű Az iskola nem képes kompenzálni az otthoni háttérből eredő különbségeket (sőt még fel is erősíti azokat).

14 Az iskolában végezhető vizsgálatok: két mérési ponttal Bemeneti diagnosztikus mérés végzése 1. Taxonómia készítése - a mérendő követelmények meghatározása a helyi tantervi követelmények alapján Pl. 9. évfolyamon az általános iskola év végi követelményei (minimum, minimum feletti) jelenthetnek támpontot 2. Mérőeszköz (feladatlap) készítése munkaközösségi konszenzussal Egy változat, javítási és értékelési útmutatóval együtt, itemekre bontással 3. A mérés lebonyolítása 4. A feladatlapok kijavítása, az eredmények tanulónkénti összesítése

15 Az iskolában végezhető vizsgálatok: két mérési ponttal Követő mérés végzése - év végén 1. Taxonómia készítése - a mérendő követelmények meghatározása a helyi tantervi követelmények alapján 2. Mérőeszköz (feladatlap) készítése munkaközösségi konszenzussal horgonyfeladatokkal Egy változat, javítási és értékelési útmutatóval együtt, itemekre bontással 3. A mérés lebonyolítása 4. A feladatlapok kijavítása, az eredmények tanulónkénti összesítése 5. A bemeneti és a követő mérés eredményeinek összevetése a pedagógiai hozzáadott érték megállapítása

16 A mérési eredmények hasznosítása A fejlesztési feladatok meghatározása Az elért eredmények elemzése szaktanári, munkaközösségi szinten Az eredmények alapján a hiányosságok feltárása A fejlesztés meghatározása a megtanítás stratégiájának alkalmazásával, szükség esetén újratanítás Cél: a tanulók sajátítsák el a szükséges ismereteket és készségeket