I. INTÉZMÉNYI ADATOK... 3 I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 5 II. HELYZETELEMZÉS... 5 IV.1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 5 IV.2.

Átírás

1 I. INTÉZMÉNYI ADATOK... 3 I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 5 II. HELYZETELEMZÉS... 5 IV.1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 5 IV.2. KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAINK... 6 IV.3. TÁRGYI FELTÉTELEK... 7 IV.4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 8 IV.5. A SZOCIÁLIS HÁTTÉR VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI ÉS A PROGRAMUNK ALAKULÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE IV.6. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPŐ GYERMEKEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III. AZ INTEGRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA IV. AZ INTEGRÁLT NEVELÉS FELVÁLLALÁSÁNAK TÖRVÉNYI INDOKAI V. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP VI. AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI ALAPELVEI VII. A HELYI NEVELÉS CÉLKITŰZÉSEI VIII. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI IX.1. Óvodánk általános nevelési feladatai: IX. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM X. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE XI.1. GONDOZÁS KIEMELT SZEREPE AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSÉBEN XI.2. AZ ÓVODA ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI XI. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI XII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI XIII.1. JÁTÉK XIII.2. VERS, MESE XIII.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC XIII.4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS XIII.5. MOZGÁS XIII.6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, NÉPHAGYOMÁNY ÁPOLÁS XIII. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG XIV. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE XV. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK XVI. Érvényességi rendelkezések

2 Az emberi tudás egy szakadatlanul növekvő folyóhoz hasonlít. Amilyen mértékben növekszik kiterjedése és felülete, abban a mértékben szaporodnak az ismeretlennel való érintkezési pontjai. (Pascal) SZABOLCSVERESMARTI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM.:

3 I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az óvoda hivatalos elnevezése: Szabolcsveresmarti Óvoda Az óvoda pontos címe: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 78. Telefonszáma: címe: Intézményvezető: Petrényi-Lecza Katalin Alapító okirat száma: Az óvoda fenntartója: Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Az óvoda fenntartójának címe: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 76. Az intézmény irányítási szervezeti felépítése: FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT l INTÉZMÉNYVEZETŐ ÓVODAPEDAGÓGUSOK DAJKÁK Az óvoda vezetési szerkezetét, az intézményvezetés közötti munkamegosztást, munkaköri leírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint annak mellékletei tartalmazzák. 3

4 I. BEVEZETŐ Az óvodában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási és a köznevelési törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő óvoda rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az óvoda pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra határozza meg az óvodában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. Környezeti nevelésünk integráló jellegű. Aktív cselekvésre indít, alakítja a gyermekek környezet- és természetóvó- és tisztelő szokásait, magatartásait. Az élet védelmére, tiszteletére nevel, értékeket ad át, őriz meg. Ösztönözi egymás segítését, az empátiát, a másság elfogadását. A néphagyományőrző nevelés célja a gyermek harmonikus fejlődésének hatékony elősegítése a néphagyomány-ápolás gazdag eszköztárának felhasználásával. Igyekszünk felkelteni a gyermekek érdeklődését a régmúlt idők megismerése iránt. Ebben segítenek a csodálatos népdalok, mondókák, népi játékok. A pedagógiai program az óvoda szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva évente meg vannak határozva az aktuális célok és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az óvoda éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program magában foglalja: az óvodai nevelési programot Ajánlás: Helyi nevelési programunkat ajánljuk azoknak a szülőknek, akik számára, hogy gyermekeik derűs, szeretetteljes, érzelmi biztonságot adó környezetben nevelkedjenek. Arra törekszünk, hogy a gyermekeket megismerve egyéni képességeik optimumára fejlesszük az óvodáskor végére. Célunk, hogy a gyermekekből tevékeny, cselekvőképes felnőtt váljon, érzékenyek legyenek a környezetük iránt, és tevékenyen, életkori sajátosságaiknak megfelelő mozgás tevékenységgel megismerjék a belső és külső világot, és a néphagyományunkat. 4

5 I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény évi CLXXIX törvény a nemzetiségek jogairól A kormány 363./2012.(XII.17.) rendelete Az óvodai nevelés országos Alapprogramjáról A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 229/ 2012 (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az óvoda alapító okirata II. HELYZETELEMZÉS IV.1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA A községben szeptember 1-től működik óvoda. Az első években, 1 csoportban, majd 2 csoportban nevelték az óvodába beíratott gyermeket szeptember 1-től 3 csoportos, 75 férőhelyes lett az óvoda. Régi, nem óvodai célra épített, hanem lakóházból átalakított korszerűtlen épületben, átlagos felszereltséggel működött 1990 szeptemberéig ben megépült az új 3 csoportos, 75 férőhelyes korszerű óvoda, új helyen, az iskola közvetlen szomszédjában. Az óvodás gyermekek élelmezése is az iskola konyhájáról történik. Az óvodai csoportok szervezésénél a homogén csoportok kialakítására törekszünk, de nem zárkózunk el szükség esetén a vegyes csoport létrehozásától sem. Az új óvoda birtokbavétele, az új környezet kialakulása óta foglalkoztatott bennünket az óvodai nevelés megreformálása, a mindenkori igényekhez való igazítása. Ennek során eljutottunk nevelőmunkánk megújításához, melynek alapja a gyermekek egyéni képességének figyelembevétele volt. 5

6 Szemléletünk formálásában szerepet játszottak az alternatív programokkal való ismerkedés, melyeket csak kiadványokból tanulmányoztunk. Azonosulni, felvállalni egyik programot sem tudta a nevelőtestületünk, éppen ezért döntöttünk a helyi program készítése mellett. Programunkat az évről évre gazdagodott gyakorlati tapasztalatokból Alapprogramnak megfelelően állítottuk össze. Programunk a gyermekek megismerőtevékenységét veszi alapul, köré szervezzük a pedagógiai, pszichológiai feladatokat. IV.2. KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAINK Szabolcsveresmart kis község, a Rétköz északkeleti részén fekszik, közvetlen a Tisza mellett, Kisvárdához 12 km-re. A Rétköz széle ez, de már homokdombok is találhatók errefelé. A falu is egy természetes dombvonulat lankás részén alakult ki. A környezet csodás természeti adottságát még látványosabbá, vonzóbbá teszi a község határában megépített 400 hektárnyi vízfelületű víztározó, amely a Rétközi tó elnevezést kapta. Óvodásainknak minden évszakban kedves és gazdag tapasztalat gyűjtő programjait képezik a folyó vagy a Rétközi tóra tett kirándulások. Ezzel segítjük gyermekeink lakóhelyéhez fűződő pozitív érzelmeinek kialakulását. A község lakóinak száma kb fő. A kereső képes felnőttek egy része Kisvárdában dolgozik, helyben az intézmények és néhány kisvállalkozó ad munkalehetőséget. A térséget sújtó munkanélküliség sajnos a családok nagy részét érinti. A családok megélhetési problémái, a nem elég inger gazdag környezet, az élményforrások csökkenése, a kommunikációs hiány meghatározza feladatainkat. A község adottságai következtében kialakult élő és ismert hagyományok jelentős szerepet töltenek be a tartalmi munkánkban. 6

7 IV.3. TÁRGYI FELTÉTELEK Óvodánk a község centrumában helyezkedik el ben épült, az e korra jellemző stílusjegyekkel, színben, formában, kivitelben. Férőhelye: 75 fő. Az épület 3 csoportszobával (foglalkoztató teremmel) és az ehhez tartozó kiszolgáló helységekkel (öltöző, mosdó), melegítő konyhával, óvónői szobával, mosókonyhával ellátott. Hiányzik egy szertár, vagy raktárhelyiség, ahol a szemléltető eszközök szakszerű tárolását megoldanánk. Sajnos ezt a mai napig nem sikerült pótolni. Csoportszobáink alapterülete 152m 2. Egy gyermekre 2m 2 alapterület jut. Óvodánknak udvara, átalakításon megy keresztül, bővítjük udvari játékokkal. Felszereltségén az elmúlt években a Szülői Szervezet anyagi felajánlásával sikerült javítani. A vas játékok nagy részét fajátékokra cseréltük ki. Bővítésüket, kerítéssel ellátását a továbbiakban is tervezzük. Csoportszobáink több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, torna, foglalkozások, étkezések és a pihenés színtere is. Felszereltsége jónak mondható. A bútorokat szükség szerint felújítjuk. A csoportszoba játékkészletében különösen a fejlesztő játékokat illetően gazdagodás figyelhető meg, mivel a Szülői Szervezet minden évben pótolja a szükséges fejlesztő eszközöket, játékokat. Könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk, a program szellemiségének megfelelően, újonnan megjelenő kiadványokkal bővítjük. Tudatosan válogattunk és válogatunk az értékes és hasznos könyvekből, amelyek felkészülésünket és a gyermekekkel való foglalkozást segítik. A feltételrendszer fejlesztése: Folyamatosan, fokozatosan szeretnénk javítani feltételeinket az alábbiak szerint. Fedett terasz megépítése a csoportszobákhoz. Egy fedett tároló hely megépítése. A kerti játékok bővítése. Az óvoda területének zárhatóvá tétele, a nyitottság megszüntetése. Az óvoda gazdálkodása A költségvetést évenként elkészítjük. A betervezettek megvalósítása nagymértékben függ az Önkormányzat anyagi helyzetétől. 7

8 IV.4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvónőink nyitottak az új iránt. Szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelők, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. Egymás munkáját ismerve, érdeklődésünket, beállítottságukat tekintve jól kiegészítik egymást. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. A gyermeki magatartásalakulása szempontjából az óvónő és az óvoda minden dolgozójának viselkedése, kommunikációja, bánásmódja, illetve az óvónő és a gyermek, valamint az óvónő és az óvoda dolgozóival való attitűd minta értékű legyen. Az óvodapedagógus személyisége elfogadó, befogadó, támogató, segítő kell, legyen a gyermek számára. Az óvónői párok kialakításánál figyelembe vesszük az egyéniségek hasonlóságát, tudásszintjeiket, szakmai gyakorlatuk idejét, egymás kiegészítésének lehetőségét, a módszerekben, célokban való együtt gondolkodás képességét. A gyermekek felügyeletét az óvodába érkezéstől a távozásig óvónők látják el. A törvényes átfedési idő biztosított. A szakmai munkaközösségünk évenként váltakozva egy-egy nevelési területtel hangsúlyozottan foglalkozott. Fokozatosan jutottunk arra az elhatározásra, hogy a környezeti nevelést kiemelt témaként kezeljük, melyhez a feltételek biztosítása folyamatos. A szakmai közösségünknek nagy szerepe van a pedagógiai munka tervezésében, lebonyolításában és ellenőrzésében. Dajkáink gyermekszerető, kiegyensúlyozott személyek. Célunk, hogy a szakmai munka igazi segítőjévé váljanak, a dajkaképzésben szerzett ismereteiket bátran alkalmazzák. A házias jellegű finom ételek frissen kerülnek az asztalunkra. Óvodánk konyhája biztosítja a háromszori étkezést, figyelembe véve az egészséges táplálkozás követelményeit. A Pedagógiai Programunkat minden dolgozó ismeri és magáénak tekinti. Célunk, hogy az óvoda dolgozói - elsősorban a gyermekek érdekeit figyelembe véve teljes mértékben együtt tudjanak működni. Így az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógusok összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 8

9 Személyi feltételek: Az óvoda dolgozóinak létszáma: 8 fő 6 óvónő, 2 dajka. Életkor szerinti megoszlás: 50 év fölötti 3fő év között 1 fő év között 4 fő Iskolai végzettség: Óvodapedagógusok Képesítés, továbbképzés megnevezése 2014/ / / / /2019 Felsőfokú óvodapedagógus Technikai dolgozók: Képesítés megnevezése Érettségi 2 Pedagógiai asszisztens 1 9

10 IV.5. A SZOCIÁLIS HÁTTÉR VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI ÉS A PROGRAMUNK ALAKULÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE Családok szociokulturális jellemzője elszegényedés, ingerszegény környezet rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód, hanyag testtartás emberi kapcsolatok, viselkedési normák lazulása, közömbösség, csonka családok természettől való eltávolodás helytelen beszédstílus, beszédhibák, kommunikáció hiánya helytelen életvitel Óvodai válasz a problémák kompenzálására óvodai játék és tárgyi eszközök sokszínű biztosítása egészséges életmód és táplálkozás szokásainak kialakítása, mozgás, mint életszükséglet megjelenése érzelmi, szocializációs feladatok, erkölcsi érzék fejlesztése gyermekvédelmi feladatok a környezet megismerésére, megszerettetésére való nevelés, a környezeti nevelés integráló jellege anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése, felzárkóztatás helyes óvodai napirend kialakítása, értékátadás, példaadás élményforrások csökkenése gyermekszínház-, múzeumlátogatások, kirándulások, séták, projektnapok Óvodai nevelésünket a továbbiakban is környezet-centrikussá kívánjuk tenni, melyhez integrálódik a mese, vers, dramatikus játékok, ének, énekes játékok, zenehallgatás, gyermektánc, rajz, kézimunka, mintázás, mozgás, mozgásos játékok, munka jellegű tevékenységek és a hagyományaink. Változatos, egymásra épülő tevékenységeket szervezünk, amely a gyermek spontán kíváncsiságára és megismerési vágyára épül. Nevelési programunk sajátos arculatának kialakítása egy folyamat, a meglevő értékek továbbvitele és a társadalmi változások 10

11 figyelembevétele jellemzi. Az óvónőket arra készteti, hogy minél sokszínűbben, ötletdúsabban szervezzék meg az egész napi óvodai életet. IV.6. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPŐ GYERMEKEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az óvodába érkező gyermekek: Az óvodai felvétel feltétele: - betöltött 3 év - közösségbe illeszthetőség - szobatisztaság - alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei - kommunikációjuk olyan szintű legyen, hogy társaikkal és a felnőttekkel kapcsolatot tudjanak teremteni, szükségleteiket tudják jelezni. A családi környezet nagyban befolyásolja az óvodába érkező gyermekek személyiségét, hiszen a családon belül szerzik meg első tapasztalataikat, az itt kialakult szokások és értékrendek meghatározóak. A különböző családi háttér mellett fontos szerepe van a környezeti tényezőknek és öröklött adottságoknak, melyek nagymértékben segíthetik vagy lassíthatják a gyermekek növekedését, fejlődését. A fentiekből következik, hogy az óvodába érkező gyermekek érzelmi és értelmi fejlettsége különböző szinten áll, a szocializáció terén is eltérő fejlettséget mutatnak. Figyelembe kell vennünk, hogy a 3-4 éves gyermek sok tekintetben kiszolgáltatott. Gyakran önmaga még nem képes kielégíteni alapvető szükségleteit, illetve megfogalmazni sem tudja azokat. Beszédkészségük is eltérő, sok a beszédhibás kisgyermek, közülük néhányan minimális szókinccsel rendelkeznek, vagy alig beszélnek. A 3-4 éves gyermek jellemzője, hogy érdeklődése csapongó, figyelme rövid távú. Mozgásigényük is különböző, jellemző a mozgásszegénységet okozó otthoni TV-nézés, DVD-zés, de gyakori a túlmozgásos gyermek. A bölcsődéből érkezett gyermekek ismerik a közösségi normákat, nyitottabbak társaik és a felnőttek felé. Ezeket az eltérő tulajdonságokat szem előtt tartva fontosnak tartjuk, hogy az óvónő már a beszoktatás ideje alatt az egyéni sajátosságokat figyelembe véve szeretettel forduljon a gyermekekhez, igyekezzen kialakítani a pozitív érzelmi viszonyt. Az így kialakított biztos 11

12 alapokon hatékonyan fejleszthető a gyermek személyisége a játékon és a különböző tevékenységeken keresztül. III. AZ INTEGRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA A fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beillesztése. A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a kölcsönös kommunikáción van. A sérült, a fogyatékos a társadalom olyan tagja, aki: - születése előtt, - születése közben vagy, - későbbi élete során eltérő jegyeket szerző, majd hordozó ember, aki másságával, testi, szellemi különbözőségével elszigeteltséget válthat ki. Az integráció ezt az elszigeteltséget oldja fel. Szükségessége: A 3-6 éves korú gyermekek fejlődési sajátossága, hogy a megtapasztalt események, történések, közösségi és egyéni élmények kihatnak a későbbi társadalmi szemléletük alakulására. Ezért nagyon fontos, hogy már ebben a korai életszakaszban megtapasztalják társaik különbözőségeit. A tapasztalatok feldolgozását megfelelő pedagógiai módszerekkel segítve kialakul a toleranciájuk. Az óvónők elsődleges feladata, hogy elfogadtassák a sérült gyermekeket az épekkel. Kialakítsanak egy olyan segítő légkört, amely motiváló hatással van a sérült gyermekekre. Kiemeljék a pozitívumokat és a pozitívumokra támaszkodva fejlesszék a gyermekek személyiségét. Természetesen ennek legmegfelelőbb tevékenységformája a játék. Az integráció lehetővé teszi, hogy már ebben a korai életszakaszban megismerkedjenek a gyermekek a mássággal, és megtanulják azt pozitív módon kezelni. A sérült gyermekek számára az ép gyermekekkel való együtt nevelkedés pedig nagyon nagy lehetőség! Ebben az életszakaszban ugyanis a fejlődésben óriási szerepe van az utánzásnak. Az ép társak pozitív megerősítést nyújtanak. 12

13 IV. AZ INTEGRÁLT NEVELÉS FELVÁLLALÁSÁNAK TÖRVÉNYI INDOKAI A Magyar Köztársaság az 1991.évi LXIV. Törvénnyel hirdette ki Magyarország csatlakozását a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ-egyezményhez évi CXC. tv. a Nemzeti köznevelésről47 (1-7) A csoportlétszámok kialakításának irányelvei KNT.47 (7) Az óvodai nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. A művelődési és közoktatási miniszter 23/1997 (VI.4.) rendelete a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről (Feltételek - Általános elvek Sérülés specifikus elvek) évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 363/ 2012 Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 13

14 V. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép: Minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individum szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, állandóan fejlődik adottságai és az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott hatások által. A befogadó óvodai nevelés által a gyermeki személyiség kibontakoztatása során biztosított minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés. Tudatosan kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Olyan gyermekek nevelése, akik mélyen kötődnek községünkhöz, környezetükben jól tudnak tájékozódni, természetszeretők. Tudnak: felfedezni, csodálkozni. Együtt érzők, egymásra figyelők, segítőkészek, tisztelettudók, mentálisan és szomatikusan fejlettek. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodakép Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Gyermekeket, felnőtteket tisztelő, barátságos, tiszta, esztétikus, biztonságos óvodai légkör megvalósítása. A külsőségek tükrözzék a pedagógiai program szellemiségét. Az óvoda helyiségei az 14

15 évszakok változásainak megfelelően legyenek dekorálva. A természetközpontúság legyen jelen az óvoda helyiségeiben. Környezettudatos magatartás kialakításának segítése. A gyermek fejlődéséhez, neveléséhez az optimális feltételeket biztosítsunk. Az iskolai élethez, beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlesztése. Az óvodai nevelés során alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazítottak. A gyermeki szükségletek kielégítéséről való gondoskodás közösségben végezhető, életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységeken keresztül, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra; a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Pedagóguskép Olyan pedagógus, akire a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértés és együtt érző, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző. Képes a jó kapcsolatok kialakítására és annak megtartatására az óvoda partnereivel. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje, megjelenése, viselkedése modellt jelent a gyermekek számára. Képezi magát, azon fáradozik, hogy minél több ismeretet szerezzen a Pedagógiai program megvalósításához. Szülőkép Képes az együttnevelésre, a gyermekek személyiségfejlesztésére, a jó kapcsolat kialakítására és megtartására. Segíti gyermekközpontú személyiségével a Helyi Nevelési Program megvalósítását. Tiszteli a gyermek pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját. 15

16 VI. AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI ALAPELVEI Nevelési elveink, pedagógiai törekvéseink: A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásából kiindulva olyan szeretetteljes légkör megteremtése, amelyben a gyermeket a megbecsülés, szeretet, elfogadás, tisztelet és bizalom övezi. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, adottságait, önállóságukat. Segítjük önkifejezésüket, személyiségük természetes fejlődését, egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez történő igazítása. Nyugodt, családias biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozza intézményünk. Olyan gyermekek nevelése, akik érzelmileg gazdag, településhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő személyiséggé válnak. A közvetlen természeti és társadalmi környezet élményeit cselekvően megtapasztaló, felfedezve tanuló gyermekek nevelése. Már az óvodás korban megismertetni a gyermekeinket a mikrokörnyezetük múltjával, népszokásaival, néphagyományaival. Az intézmény nevelési elvei a bizalomra és a toleranciára épülnek. A gyermekek önbizalmát és énképét, a pozitív tulajdonságai erősítésével, tudatosításával alakítjuk. 16

17 A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A nevelés célja A nevelés feladatai A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés, társas kapcsolatok A tevékenység kerete A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése, környezetvédelem Hagyományápolás, népszokások Tevékenységformák Játék, játékba integrált tanulás Mese, vers, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok Munkajellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskola, közművelődési intézmények, Egyházak Családsegítő szolgálat, védőnő Pedagógiai Szakszolgálatok Nyugdíjas Klub 17

18 AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI ÉRTÉKEI Nevelési értékek A mozgás prioritása Környezettudatos kialakítása, magatartás Pedagógiai feladat A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése, a mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása. A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), a fizikai erőnlét, a koordinációs készségek és a térérzékelés tudatos fejlesztése. A szűkebb, közvetlen, és tágabb környezet felfedezése, a környezet értékeihez, esztétikájához fűződő pozitív érzelmicselekvő viszony kialakítása. Néphagyományok megismertetése, ápolása. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a Az egészséges életmód kialakítása biztonságos környezet szokásainak alakítása. és fenntartása A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítása. Rugalmas napirend biztosítása. A szabadjáték elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas A játék elsődlegessége együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása. Derűs, nyugodt légkör biztosítása. A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása. A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése. 18

19 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése Az egyéni különbségek tiszteletben tartása Minőség iránti elkötelezettség A támogató, visszaható játékpedagógiai eljárások intézményi kimutatása. Az interperszonális (személyközi) kapcsolatok új formáinak alakítása. Az énkép önismeret önértékelés fejlesztése. Értékek, normák kialakítása. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetben való megtapasztalása a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A közösségi nevelés által az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás kialakítása, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a képességfejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján. Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a másság elfogadása, a tolerancia és a segítőkészség. Fejlődési lapok vezetése a szülő tájékoztatása. Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembe vétele. A PP minőségi megvalósítása (a mozgás, a testséma, a percepció és a verbális fejlesztés). Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás. Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés. Gyermekcentrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete. Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör. A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága. Szakmai elhivatottság. Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé. Értékorientáltság, pozitív beállítottság. 19

20 Együttműködési készség A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése). A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka (teammunka) a közös célok megvalósításához. A dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása. Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség. VII. A HELYI NEVELÉS CÉLKITŰZÉSEI Az óvodai nevelés célja az alapprogram szellemében Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve, a községünkben élő, különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves gyermeki személyiség kibontakozását elősegítsük. Célunk: az óvodás korú gyermekeket formálni, alakítani, egyéni képességeihez igazodva, azt figyelembe véve, gyermeki szabadságukat és jogaikat tiszteletben tartva, érzelmileg elfogadva olyan szintre fejleszteni, amely az iskolai tanuláshoz, majd a későbbi életszakasz fejlődéséhez megfelelő alap lehet. Gyermekeink élmény gazdag környezetben egyéni és életkori sajátosságukat figyelembe véve önálló gondolkodású személyekké váljanak. A hátrányos helyzetű, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek felzárkózzanak, és a lemaradásuk megszűnjön. Az iskolai érettség eléréséhez testi, szociális és értelmi érettség kialakuljon. A tanulási zavarok megelőzése játékon és mozgáson keresztül történjen. Olyan környezettudatos magatartás közvetítése, mellyel a természetet szerető, tisztelő, másokat és a másságot elfogadó gyermekké, majd felnőtté váljanak. Minden helyzetben őrizzék meg emberi tartásukat, legyenek büszkék a településünkre, ismerjék meg annak múltját, szokásait. Az intézményünkbe járó gyermekeink szeressenek óvodába járni. Váljanak életvidámakká, merjenek bizalommal fordulni a felnőttekhez és társaikhoz. Váljanak kíváncsivá, érdeklődővé, önként vegyenek részt minden tevékenységben, élvezetesen, játékosan. 20

21 Éljenek lehetőségeinkkel, fejezzék ki érzelmeikkel, valósítsák meg önmagukat. Tehetséges gyermekeink fejlesszék képességeiket, valósítsák meg elképzeléseiket, fejezzék ki önmagukat. Célunk: Gyermekeink találják meg helyüket a környezetükben, az őket körülvevő világban. VIII. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI IX.1. Óvodánk általános nevelési feladatai: - Érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megteremtése és fenntartása, az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés - Az egészséges környezet, az egészséges életmód kialakítása, a mindennapi testi edzés lehetőségének biztosítása, melynek célja az erőnlét, alkalmazkodó képesség fejlesztése, arányos, egészséges testalkat kialakítása - Szociális érzékenység kialakítása, a társakhoz és felnőttekhez fűződő pozitív érzelmek kialakulásának segítése (szeretet, vonzalom, kellemes jó érzések, gondoskodás, tisztelet, együttműködő társas kapcsolatok, egészséges önérvényesítés, értékelés), másság elfogadása, viselkedési szokások létrehozása és alkalmazása - Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása - A környezeti nevelés integráló jellegéből kiindulva a közvetítendő műveltségi tartalmak összehangolása, melyek így kiegészítik és teljessé teszik egymást. - Óvodásaink életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően tájékozottak legyenek az őket körülvevő világról, annak tisztaságára, épségének megóvására, esztétikájára érzékenyek legyenek. IX. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodai nevelőmunkában annak a tevékenységközpontú szemléletnek a megerősítése, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, 21

22 tehetségének kibontakoztatását, és az egyéni adottságaira is figyelemmel azoknak a képességeknek a folyamatos kialakulását, amelyek segítik őt az iskolai életre való felkészülésben. A 3-7 éves korosztály fiziológiai, életkori sajátosságait figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só-és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzésszokásainak alakítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód kialakítása, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Szülőkkel való együttműködés a témában. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Egészséges táplálkozás Feladatunk a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítése és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazása. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés nem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. 22

23 Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). - Ügyel az asztalok rendjére, megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz - Folyamatosan az egész nap folyamán folyadékot biztosít. - Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően az evőeszközök helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. - Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. - Gyümölcs- és zöldség-napokat szervez. - Szülői délutánt szervez előadóval, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat (szörpöket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset). - Az étkezést örömtelivé teszi, jó hangulatot teremt az ételek elfogyasztásához. - Az óvónők egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozást, projektnapot tartanak, játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás) - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai is alapot adnak a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kertet látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. - Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. 23

24 Mindennapos testnevelés, testmozgás Az új Alapprogram különös hangsúlyt helyez a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítésére, a mozgásfejlesztésre, amely szemléletformáló üzenetet közvetít, mind az egészségtudatos magatartásra, mind az egészséges életmódra történő nevelésre kiterjedően, nem utolsó sorban felhívja a figyelmet a mozgás preventív egészségügyi hatásaira. Az óvodapedagógus változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában, csoportszobában vagy udvaron). Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-2 órát levegő és napfényedzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet a reggeli nap és a délutáni nap erősségéhez mérten a friss levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. Személyi higiénia Tisztálkodás A napirend keretei között az óvodapedagógus elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő 24

25 biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. A dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében az óvodapedagógus a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A pszichológus évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint fogadóórát tart a szülőknek. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek megelőzése Alapelvek: Az óvoda ellátja a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető 25

26 okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének feltárásában, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Lelki egészségvédelem Fontos feladat az önbizalom fejlesztése a gyermekeknél testnevelési versenyjátékok visszaszorítása, mindenki nyer, nem csak mindig ugyanazok a gyermekek próbálgatás, kísérletezgetés, nyitottság, kíváncsiság felkeltése kötelező foglalkozások és fegyelmezés helyett sokszínű örömérzéssel kísért választható tevékenységek. Várakozási idő csökkentése rugalmas szervezéssel, ha nem kiküszöbölhető, akkor a várakozási idő értelmes kitöltésével. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. Mesék, pozitív példaadás. Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. 26

27 Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, utazás tömegközlekedési járművön, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a nevelési lehetőségének egyik legjobb alkalma: a mesélés. Olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Beszélgetés a TV nézés, a számítógépezés veszélyeiről, függőség kialakulásának káros hatásairól. A bántalmazás, erőszak megelőzése A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás 27

28 vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz a gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Pl. annak közvetítése a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermekszem- és fültanúja más bántalmazásának. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes 28

29 odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Az óvodában dolgozó minden felnőtt tudja Elsősegély doboz fellelhetőségét, és szükség szerint használja azt. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. Egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos projektnapok: VÍZ VILÁGNAPJA FÖLD NAPJA EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS NAPJA A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Kulturáltan étkezik Helyesen használja az evőeszközöket Önállóan használja a vécét Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít Szükség szerint használja a zsebkendőt Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne 29

30 Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri Egészséges életmódra nevelés BTM gyermek esetében Amennyiben ezen a területen elmaradások mutatkoznak, tapintatosan, nagy empátiával segítsük a gyermeket az önkiszolgáló tevékenységek gyakorlásában, végrehajtásában, valamint lássuk meg és ismerjük el erőfeszítéseit. A társak minta szerepe ezen a területen is nagy hatással bír. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Célunk: Óvodánknak a családi nevelés mellett jelentős szerepe van - az elsődleges szocializáció során - az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok alakításában. A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztyén kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be. Feladataink: - Az érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. - A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek (óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek) pozitív érzelmi kapcsolat, pozitív attitűd kialakítása. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. - Az egyéni bánásmód biztosítása a fejlődési ütem és az eltérő nevelési körülmények miatt. - A konfliktusok megbeszélése, oldása, kompromisszumkeresés. - A gyermek elégíthesse ki természetes társas szükségleteit, a különbözőségeket fogadja el, tisztelje. 30

31 - A visszahúzódó gyermekek bátorítása, hogy a belső elégedettségük, pozitív énképük kialakuljon. - A gyermekek érdeklődjenek, örömmel kapcsolódjanak be a közösség érdekében végzendő feladatokba, közös együttlétekbe. Ezért nagyon fontosak az együtt megélt élmények. Az óvodai élet megszervezése segít a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődésében, a szokás és normarendszer megalapozásában. Ugyanakkor a gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természeti és emberi környezet szépségeire, kirándulások, séták alkalmával ismerje szűkebb és tágabb környezetét, ismerje meg szülőföldjét, tisztelje, szeresse, becsülje azt, kötődjön hozzá. - A gyengébb képességű gyermekek is tűnjenek ki valamiben. Ezért biztosítsunk részükre olyan tevékenységi területet, amihez jól értenek, amiben ügyesek. - Odafigyelés a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, veszélyeztetett, érzékszervi-, érzelmi-, értelmi-, vagy mozgássérült gyermek nevelésére, közösségbe való beilleszkedésére. Valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése is speciális ismereteket, speciális törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a közösségi lét során megtapasztalt együttes élmény ereje biztosíthatja azt az ösztönző légkört, amely hozzájárul a nevelési folyamat eredményességéhez, a gyermeki személyiség kibontakoztatásához. - Az agresszivitásnak nem adunk teret. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága, hogy magatartását érzelmei vezérlik. Az óvodába lépéstől kezdődően egy olyan családias légkör kialakítására törekszünk, amely kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A beszoktatás időszaka alapvetően befolyásolja a gyermek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát, éppen ezért a csoportszobákat és a folyosókat barátságossá tesszük, miközben lehetőséget nyújtunk arra is, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései érvényesüljenek. Szülői segítséggel történik a fokozatos beszoktatás. Megengedjük, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó kedvenc játékukat vagy tárgyukat behozzák magukkal. A beszoktatásban nyújtott műszakban mindkét óvónő részt vesz. A dajkával együtt gondosan készítik elő ezt az időszakot. Ez idő alatt az óvodai szokásoknak megfelelően szervezzük a gazdag tevékenykedő életet sok-sok érzelmi megerősítéssel játékos formában, a gyermekek egyéni képességeit, tempóját figyelembe véve. 31