Az iskolai agresszió és az iskola belső világa

Átírás

1 Az iskolai agresszió és az iskola belső világa Dóczi-Vámos Gabriella ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet ONK Szeged,

2 Fogalmi értelmezés: agressziótól az iskolai zaklatásig 1. Az agresszió egyoldalú, negatív értékelése pesszimista szemlélethez vezethet. (Buda 2005; Hárdi 2010) Az agresszió egyoldalú, negatív értékelése pesszimista szemlélethez vezethet. (Buda 2005; Hárdi 2010) Agresszió Erőszak Iskolai erőszak Iskolai zaklatás Holisztikus fogalomértelmezés A viselkedés két dimenziója: a viselkedés morális tartalma (antiszociális vagy proszociális) a viselkedés intenzitása + szándékosság, tudatosság Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon (Ranschburg 2008:90)

3 Fogalmi értelmezés: agressziótól az iskolai zaklatásig 2. Erőszak (WHO 2002) A fizikai erő és hatalom szándékos használata, fenyegetés vagy valós cselekedet, saját maga, vagy más egyén vagy csoportok ellen, melynek eredménye biztosan vagy valószínűsíthetően sérülés, rossz irányú fejlődés, halál, lelki károsodás vagy depriváció. (Krug és mtsai 2002:23) Zaklatás Ártó, proaktív természetű antiszociális viselkedés; rendszeresség, tartósság (2012. évi BTK 222. ) 3 feltétel (Olweus 1999:718): a) szándékos b) ismétlődően és hosszú időn keresztül fenn áll c) olyan interperszonális kapcsolatban, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik Iskolai [ ]: melynek elkövetési helye az oktatási intézmény és/vagy ha az elkövető és áldozat iskolapolgárnak tekinthető (Herczog 2007; Schuster 2009; Gyurkó és Virág 2009)

4 Az iskolai erőszak és zaklatás kutatása és értelmezési kerete Kultúra (pl. Császi 2002; Zimmerman et al., 2004; Pinheiro 2006; Buda 2015) Társadalom (pl. Zimmerman et al., 2004; Pinheiro 2006; Buda 2015) Iskola (pl. Zimmerman et al., 2004; Pinheiro 2006; Gyurkó & Virág 2009; Paksi 2009; Földes & Lannert 2009; Buda 2009; Hajdú & Sáska 2010; Smith 2011; Nagy et al. 2013; Espelage et al. 2014) Kortársak (pl. Craig & Pepler 1995; Zimmerman et al., 2004; Honkatukia et al. 2006; De Bruyn & Cillessen 2006; Pinheiro 2006; Mayer & Vigh 2008; Yamasaki & Nishida 2009) Család (pl. Patterson et al. 1989; Vajda 1999; Zimmerman et al., 2004; Chan 2006; Pinheiro 2006; Margitics et al. 2010; Munos 2013) Zaklató, zaklató-áldozat, áldozat (pl. Pearce 1991; Olweus 1999; Zimmerman et al., 2004; Figula 2004; Figula et al. 2011; Munos 2013, Simon et al. 2015; Dailey et al. 2015) A zaklatás ökológiai modellje (Espelage és Swearer 2003)

5 Kutatásmódszertan 1. A kutatás célja Az erőszak és zaklatás természetének megismerése egy konkrét iskolában, különös tekintettel annak feltárása, hogy milyen szerepe van az erőszakkal és zaklatással szemben alkalmazott megelőzési és beavatkozási megoldásokban megjelenő szervezeti jellemzőknek, úgy, mint reflexió, tanulás, együttműködés a jelenség fenntartásában és/vagy lebontásában. Kutatási kérdés Az erőszakkal és zaklatással szemben alkalmazott megelőzési és beavatkozási megoldásokban megjelenő reflexió, tanulás és együttműködés milyen szerepet tölt be a jelenség fenntartásában és lebontásában? Hipotézis A pedagógusok bevonódásának mélysége összefügg az erőszakos esetek kezelésével és a megelőzésükre irányuló tevékenységekkel.

6 Kutatásmódszertan 2. Minta Egy budapesti szakközépiskola és szakiskola 9-12/13 évfolyamos tanulók Tanárok Igazgató Iskolapszichológus Igazgatóhelyettes Mintaválasztás OKM, 2014/10. évfolyam Település: Budapest Iskolatípus: Szakközépiskola és szakiskola Fegyelem-index mindkét képzés esetében a pozitív tartományban Szakma: a nemek arányának kiegyensúlyozottsága

7 Kutatásmódszertan 3. Esettanulmány (Falus 1996; Golnhofer 2001; Yin 2004; Szokolszky 2004; Hartley 2004; Buchanan 2012) Értelmező paradigma Induktív stratégia Leíró-feltáró jellegű és összefüggéseket vizsgáló

8 Kutatásmódszertan 4. Feltáró módszerek Dokumentumelemzés Interjú Fókuszcsoportos interjú Kérdőív Feldolgozó módszerek Interjúk kvalitatív tartalomelemzése Statisztikai feldolgozó módszerek Középérték összehasonlítás Khi-négyzet próba Faktoranalízis Főkomponens-elemzés Korreláció-számítás Tanulói kérdőív (N=145; 66%) Tanári kérdőív (N=31; 100%) Kétlépcsős Igazgatói interjú (N=1) Igazgatóhelyettesi interjú (N=1) Iskolapszichológusi interjú (N=1) Tanári fókuszcsoportos interjú (N=5) Dokumentumelemzés (Pedagógiai program, Házirend)

9 A vizsgált területek az ökológiai modell mentén Iskolai végzettség Monitoring Jogszabályok Társadalom Fenntartó & gazdálkodás OKM Családi élet Szerepek Család Egyén Mi tartja fenn? Társak/ iskola Felnőttek/ iskola Hatalmi dinamika Társas kapcsolatok száma Észlelő- és jelzőrendszer Esetkezelés Megelőzés

10 Az észlelő- és jelzőrendszer Iskolai végzettség Monitoring Jogszabályok Társadalom Fenntartó & gazdálkodás OKM Családi élet Szerepek Család Egyén Mi tartja fenn? Társak/ iskola Felnőttek/ iskola Hatalmi dinamika Társas kapcsolatok száma Észlelő- és jelzőrendszer Esetkezelés Megelőzés

11 Az észlelő- és jelzőrendszer bizalom Aki közelebb van (tettlegessé g esetén) Iskolapszic hológus (2%) Kollégák Szülők Osztályfőn ök (70%) Kinek szólnak a tanulók? Más felnőtt pl. szülő (6%) Szaktanár (27%) Igazgató (11,5) Tanulói kérdések 1 Van olyan felnőtt az iskolában, akiről tudom, hogy bizalmasan kezeli azt, amit mondok neki. 64,5% 2 Van olyan felnőtt az iskolában, akiről tudom, hogy hinne nekem, ha segítséget kérnék tőle. 37,5% Tanári kérdések Van olyan felnőtt az iskolában, akiről tudom, hogy bizalmasan kezeli azt, amit a tanulók mondanak neki. 97% Van olyan felnőtt az iskolában, akiről tudom, hogy hinne a tanulóknak, ha segítséget kérnének tőle. 66,5%

12 Az észlelő- és jelzőrendszer tabuk Tanulói kérdések 1 Őszinte a légkör az iskolában, mindent meg tudunk beszélni a tanárokkal. 2 Vannak olyan dolgok, amikről tudunk, de nem szívesen beszélünk róluk az iskolában. (sem a tanárok, sem a diákok). 3 A tanárok nyíltan beszélgetnek velünk a bántalmazásról, zaklatásról. Tanári kérdések Őszinte a légkör az iskolában, mindent meg tudunk beszélni a tanulókkal. Vannak olyan dolgok, amikről tudunk, de nem szívesen beszélünk róluk az iskolában. Nyíltan és őszintén beszélünk a tanulókkal a bántalmazásról, zaklatásról. 100% 90% 80% 70% A bántalmazás, zaklatás tabutéma 60% 50% 40% 30% 20% Teljes mértékben jellemző Inkább jellemző Kevésbé jellemző Egyáltalán nem jellemző Tanulók 47% Tanárok 15% 10% 0% Tanuló (N=139) Tanár (N=31) Tanuló (N=139) Tanár (N=31) Tanuló (N=138) Tanár (N=31) 1.*** 2.* 3.***

13 Esetkezelés Iskolai végzettség Monitoring Jogszabályok Társadalom Fenntartó & gazdálkodás OKM Családi élet Szerepek Család Egyén Mi tartja fenn? Társak/ iskola Felnőttek/ iskola Hatalmi dinamika Társas kapcsolatok száma Észlelő- és jelzőrendszer Esetkezelés Megelőzés

14 Esetkezelés (Black, 1976) Kétszereplős Jellemzően diákintézmény Háromszereplős Büntető jellegű szabályozás Az erőszakos eseményben részt vevő felek közötti hierarchikus viszony a helyzet megoldásában is tükröződik. Jellemzően diákfelnőtt Fokozat: elijesztés, megtorlás Kompenzatorikus szabályozás Az intézmény tulajdonának rongálása esetében. Fokozat: elijesztés, megtorlás X Terapeutikus szabályozás Halmazati cselekmények esetében. Jellemzően diák Fokozat: elijesztés megtorlás X Békéltető szabályozás Az erőszakos eseményben résztvevő két fél egy harmadik fél bevonása nélkül rendezi a helyzetet. Jellemzően diák-diák Fokozat: - Az erőszakos eseményben részt vevő, főként diákok közötti megbeszélést egy tanár vezeti. Jellemzően diák-diák Fokozat: korrekció

15 Megelőzés Iskolai végzettség Monitoring Jogszabályok Társadalom Fenntartó & gazdálkodás OKM Családi élet Szerepek Család Egyén Mi tartja fenn? Társak/ iskola Felnőttek/ iskola Hatalmi dinamika Társas kapcsolatok száma Észlelő- és jelzőrendszer Esetkezelés Megelőzés

16 A pedagógusok bevonódásának mélysége 1. Közös célok 2. Együttműködés 3. Tanulás 4. Tudásmegosztás 5. Esetkezelés 6. Megelőzés Gyengén bevonódó (9 fő) Átlagosan bevonódó (11 fő) Mélyen bevonódó (9 fő) 1. Nincs egységesség 2. Szűkebb 3. Egyedül történő 4. Legkisebb arányban érzékelik 5. Szülők, igazgatóhoz küldés, beírás Legkevésbé megbeszélés 6. Tabuk; 0 tanulókkal közösen keresik az okát; tesznek lépéseket 1. Egységes 2. Szélesebb 3. Társas 4. Legnagyobb arányban érzékelik 5. Leginkább: megbeszélés 6. 0 tabuk; a tanulókkal közösen keresik az okát; 0 tesznek lépéseket

17 Következtetések 1. A bántalmazással kapcsolatos elméleti ismeretek bővülése Holisztikus fogalomértelmezés Iskolai erőszak és zaklatás és a szervezeti működés bizonyos elemeinek kapcsolata 2. A gyakorlatban hasznosítható következmények A bizalom jelentősége A tabuk szerepe A szervezeti működés bizonyos elemeinek szerepe az esetkezelésben és a megelőzésben 3. A módszerekre vonatkozó következtetések A humánökológiai modell mentén történő adatgyűjtés Esettanulmány Kevert metodológia

18 Irodalom Buchanan, D. A. (2012) Case studies in organizational research, in Gillian Symon and Catherine Cassell (eds), The Practice of Qualitative Organizational Research: Core Methods and Current Challenges. London: Sage Publications, pp Buda Mariann (2005): Tehetünk ellene? A gyermeki agresszió. Dinasztia, Budapest. Buda Mariann (2009): Közérzet és zaklatás az iskolában. Iskolakultúra, Buda Mariann (2015): Az iskolai zaklatás. Debreceni Egyetem Kiadó, Debrecen. Chan, J. H. F. (2006): Systemic Patterns in Bullying and Victimization. School Psychology International, Vol. 27. Iss. 3. pp Craig, W. M., & Pepler, D.J. (1995). Observations of bullying and victimization in the school yard. Canadian Journal of School Psychology Elérhető online: Facts%20Pamphlet.pdf (utolsó letöltés: ) Császi Lajos (2002): A tévéerőszak kulturális politikája és szociológiája. Iskolakultúra, 1, Dailey, A. L., Frey, A. J és Walker, H. M. (2015): Relational Aggression in School Settings: Definition, Development, Strategies, and Implications. Children & Schools, sz De Bruyn, E. H. és Cillessen, A. H. N. (2006): Popularity in Early Adolescence: Prosocial and Antisocial Subtypes. Journal of Adolescent Research, Nov Vol. 21. No. 6. pp Espelage, D. L. and Swearer, S. M. (2003): Bullying in American Schools: A Social-Ecological Perspective on Prevention and Intervention. Lawrence Erlbaum Assiciates Inc., New Yersey, USA. Figula Erika (2004): Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában. Új Pedagógiai Szemle 2004/07-08, Figula Erika, Margitics Ferenc, Pauwlik Zsuzsa (2011): Az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták elemzése. In. Kozma Tamás és Perjés István (szerk.): Törekvések és lehetőségek a XXI. század elején Új kutatások a neveléstudományokban 2010 Az MTA Neveléstudományi Bizottságának sorozata. ELTE Eötvös Kiadó. Elérhető online: (Utolsó letöltés: ) Földes Petra és Lannert Judit (2009): Kölöknet. On-line kérdőíves kutatás az iskolai erőszak kezeléséről. Kölöknet. PrintXBudavár Zrt., Budapest. Gyurkó, Sz. és Virág Gy. (2008): Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és az oktatási intézményrendszerben. ESZTER Alapítvány Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Budapest. Hajdú Gábor és Sáska Géza (2009): Iskolai veszélyek. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Budapest. Hárdi, I. (2010): Az agresszió világa. Medicina, Budapest. Hartley, J. (2004): Case Study Research. In.: Cassell, C., & Symon, G. (szerk.). Essential guide to qualitative methods in organizational research. London: SAGE Publications Ltd Honkatukia, P., Nyqvist, L. & Pösö, T. (2006). Violence from Within the Reform School. Youth Violence and Juvenile Justice, 2006/ Jimerson, S. R., Swearer, S. M. és Espelage, D. L. (2014): Handbook of Bullying in Schools. An international Perspective. Krug, E. G., Dahlberg, L. L., Mercy, J. A., Zwi, A. B. and Lozano, R. (eds. 2002): World Report on Violence and Health. WHO, Geneva. Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa és Szatmári Ágnes (2010): A szülői bánásmód hatása az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásmintákra. Magyar Pedagógia, sz Mayer, J., Nádori, J., Vígh, S. (2009): Kis könyv a felelősségről. MFPI, Budapest. URL: Munoz, J. E. R. (2013): Examining different forms of peer aggressin and victimization and their relations with social, psychologival and school funciotning. PHD Dissertation presented to the graduate school of the University of Florida Nagy Ildikó, Körmendi Attila és Pataky Nóra (2013): A zaklatás és az osztálylégkör kapcsolata. Magyar Pedagógia, 112. évf. 3. szám Olweus, D. (1999): Iskolai zaklatás. Educatio, Paksi, B. (2009): Felmérés a közoktatás rendszerében alkalmazott prevenciós/egészségfejlesztő programokról és az agresszióval kapcsolatban megjelenő vélekedésekről, reagálásokról. Kutatási beszámoló. Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. Patterson, C. J; Cohn, D. A. & Kao, B. T. (1989): Maternal warmth as a protective factor against risks associated with peer rejection among children. Development and Psychopathology, Apr Vol. 1. Iss. 1. pp. Pearce, J. B. (1991): What can be done about the Bully? In Elliot, M. (szerk.): Bullying. London: Longman Pearce, J. B. (1991): What can be done about the Bully? In Michele Elliot (Eds.): Bullying. London: Longman. Pinheiro, P. S. (2006): World Report on Violence against Children. United Nations Secretary-General s Study on Violence against Children. United Nations Publishing Services, Geneva, Switzerland. Ranschburg, J. (2008): Félelem, harag, agresszió. (11. kiadás) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Simon Dávid, Zerinváry Barbara és Velkey Gábor (2015): Iskolai agresszió, online és hagyományos zaklatás vizsgálata az iskolai közérzet alakulásával és az alkalmazott pedagógiai és konfliktuskezelési eszközökkel összefüggésben. OFI, Budapest. Smith, P. K. (2011): Why interventions to reduce bullying and violence in schools may (or may not) succeed: Comments on this Special Section. International Journal of Behavioral Development, 35(5) Elérhető online: (Utolsó letöltés: ) Szokolszky,Ágnes (2004): Az esettanulmány, In.: Kutatómunka a pszichológiában Vajda Zsuzsa (1999): Mi van a gyerekek és fiatalok agresszivitásának hátterében? Educatio, 1999/ Yamasaki, K. és Nishida, N. (2009): The relationship between three types of aggression and peer relations in elementary school children. International Journal of Psychology, 44 (3), Yin, R. K. (2004): Application of case study research (2nd ed.). Tousand Oaks, CA: Sage. Zimmerman, M. A., Morrel-Samuels, S., Wong, N., Tarver, D., Rabiah, D. és White, S. (2004): Guns, Gangs, and Gossip An Analysis of Student Essays on Youth Violence. The Journal of Early Adolescence (4)

19 Köszönöm a figyelmet!