PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE TÁMOP A pályatanácsadás hatékonyságának vizsgálata

Átírás

1 PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE TÁMOP A pályatanácsadás hatékonyságának vizsgálata

2 A BESZÁMOLÓ A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. A pályatanácsadás hatékonyságmérésének lehetséges indikátorai ECOCOM73. Kft 1153 Budapest, Eötvös utca 192. Kutatásvezető: Dr. Szabó Mónika Dr.Kiss István, Dr. Szabó Mónika, Herczegné Kereszturi Judit, Szemán Dénes, Czigány Lilla Köszönjük a vizsgálatban alkalmazott interjú vezérfonal kialakításában Mark L. Savickas (NEOUCOM Egyetem, USA), Laura Nota (Padovai Egyetem) és Hazel Raid (Canterbury Egyetem) a life-designing paradigma vizsgálati módszertanához nyújtott segítségét, valamint különösen az alkalmazott kérdéssor létrehozásában és a heidelbergi tanácsadási modell bemutatásában Peter C. Weber (Heidelbergi Egyetem) támogatását. A munka elkészítésében nyújtott közreműködésért köszönet illeti az Életpálya-tanácsadó hálózat munkatársait az interjúk szervezésében, illetve a kérdőíves vizsgálat lebonyolításához nyújtott segítségükért.

3 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 1 Tanácsadói hálózat, felhasználói elégedettség 1 A tanácsadás hatékonyságának vizsgálata 2 A kutatás elméleti háttere 8 A tanácsadói tevékenység és jellemzői 8 A pályatanácsadás feladatköre 11 A tanácsadói munkát megalapozó pályalélektani modellek 11 Kognitív-szociális pálya modell (SCCT) 12 A véletlen szerepe az életpálya-építési döntésekben 14 Az életpálya-építés konstruktivista szemléletű modellje 15 A hatékonyság-mérésének lehetséges szempontjai 16 A pályatanácsadás hatékonyságmérésére alkalmazható indikátorok 21 Hazai mintán vizsgált indikátorok 23 A tanácsadás heidelbergi modelljéhez köthető indikátorok 26 Elméleti háttér összefoglalása 33 Vizsgálati eredmények 34 Módszertan 34 Kvalitatív vizsgálat eredményei 34 A változás témaköre 37 A tanácsadói kapcsolat minősége 38 Problémaelemzés 39 Személyes jelentés feltárása 41 Források feltárása, kompetenciák fejlesztése 43 Átkeretezés 44 A jövőkép áttervezése 46 A tanácsadás során kielégített igények és nyitott kérdések 48 A kvalitatív vizsgálat eredményeink összegzése 49 A kvantitatív (kérdőíves) vizsgálati fázis eredményei 51 Összegzés 62 Ábrajegyzék 66 Irodalom 68

4 Vezetői összefoglaló Tanácsadói hálózat, felhasználói elégedettség A TÁMOP projekt keretében felállt országos pályaorientációs tanácsadási hálózat 2009 tavaszán kezdte meg működését. Az ország 7 régiójában, illetve a régiók 24 városában kialakított tanácsadó ponton elhelyezett közel 50 szakember révén nagymértékben nő az ingyenesen igénybe vehető pályaorientációs szolgáltatáskínálat (egyéni és csoportos tanácsadás, csoportos fejlesztések, elérő programok). 1. ábra. TÁMOP tanácsadói hálózat. Forrás: afsz.hu1 A program keretében 2009 júniusában készült el a pályaorientációs tanácsadók protokollja 2. A tanácsadók egyéni és csoportos tanácsadás, csoportos fejlesztés, tematikus szakkörök, elérő programokon való részvétel révén személyes és távtanácsadás keretein belül törekszenek a lehető legszélesebb tanácskérői réteg elérésére, valamint arra, hogy a tanácskérők minél szélesebb rétege számára biztosítsák a pályaorientációs szolgáltatást. A hálózat által ellátott tanácskérők száma fő, amelyből egyéni tanácsadás keretein belül ellátott tanácskérők száma 3809 fő, csoportos tanácsadásban részesült kliensek száma 3442 fő, míg a távtanácsadás keretein belül ellátottak 268 főt tettek ki. A csoportos tájékoztató rendezvények, elérő programok keretein belül ellátott kliensek száma

5 19173 fő. (2009-es évre vonatkozó adatok, az első 18 hónap fejlesztéseiről szóló beszámoló alapján 3.) A tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfél-elégedettségi kérdéssor fejlesztését és az elégedettség-vizsgálatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszéke végezte el. Az elsődleges célcsoport (intézmények) és a másodlagos célcsoport (az on-line vagy hagyományos pályaorientációs programok felhasználói, a tanácskérők) véleményét Herzberg kéttényezős motivációs elméletének figyelembe vételével, a higiénés tényezők alapul vételével fejlesztett kérdéssorok alkalmazásával valósították meg. Az alkalmazott mérőeszköz négy fő faktoron keresztül mérte a pályatanácsadó szolgáltatással való elégedettségét. A kérdőív kapcsolat faktora olyan skálákat takar, amelyek a bizalmi légkör, hangulat, értő figyelem, nyitottság dimenziói mentén jellemzik a kapcsolat minőségét. A tanácsadó elérhetősége és a szolgáltatás körülményei (mint az elérhetőség, szervezés és előkészítés jellemzői) az igénybevétel lehetőségeivel való elégedettséget képezik le. A szolgáltatás minősége faktor pedig azt vizsgálja, hogy a tanácskérő megbízható információkhoz jutott-e, segítőkésznek észlelte-e tanácsadóját. A szolgáltatással való összegzett elégedettség magas: a személyes tanácsadási helyzetben az ügyfelek a lehetséges pontszám 98,37%-át, csoportos tanácsadási helyzetekkel kapcsolatban 90,98%-át, míg a csoportos fejlesztési programokkal kapcsolatban a lehetséges összpontszám 89,37 pontját ítélték meg. Átlagosan az ügyfelek elégedettsége az elérhető pontok 92,91 %-ával jellemezhető. A tanácsadás hatékonyságának vizsgálata A hatékonyság vizsgálat, vagy impact elemzés egy értékelési folyamat, amelynek célja, hogy tudományosan alátámasztott eredményekkel igazolja egy adott szolgáltatás, intervenciós módszer létjogosultságát. Kimutatja annak közvetlen hasznát, hatását, amely nem jött volna létre az adott beavatkozás nélkül. Különféle kimeneti változókat, indikátorokat határozhatunk meg egy hatásvizsgálat számára, ezek közül a szakmapolitikai döntéshozók és szakmai közösségek számára fontos kérdést jelent, hogy az adott szolgáltatás (CEDEFOP, 2005) 4 : a szakmapolitikai célkitűzések tekintetében alkalmas és gazdaságos beavatkozásnak tekinthető-e képes-e a kitűzött (társadalmi, szervezeti, egyéni) célok megvalósítására a résztvevő (felhasználó) személyek számára valós értéket képvisele, egyéni szinten a fejlődés lehetőségét támogatja valós értéket képvisel-e a befektetett forrásokhoz viszonyítva Improving lifelong guidnce policies and systems. CEDEFOP Forrás: eference_tools_en.pdf 2

6 Jelen kutatási beszámolóban a pályatanácsadás egyének szintjén gyakorolt hatásának vizsgálatára vállalkoztunk. A tanácsadási folyamatban résztvevő felhasználók személyes fejlődésének támogatásában eredményesnek bizonyuló tényezőkhöz kapcsolódó indikátorok meghatározását és empirikus vizsgálatát céloztuk meg. A tanulmányban áttekintjük a pályatanácsadói munkát meghatározó alapvető elméleti modelleket. Elhelyezzük az életpálya-építés problematikáját a tanácsadás, mint professzió szolgáltatási palettáján. Az életpálya-építésről rendszerszemléletű megközelítésben gondolkodunk. Az egyént társas közegében, saját társadalmi kontextusában, az adott társadalmi-gazdasági struktúra és egyéni kapcsolati hálózata által befolyásolt, ugyanakkor e rendszerek megváltoztatására aktív módon képes ágensként tekintjük. A vizsgálat keretében ellenőriztük a pályatanácsadás Heidelbergmodelljének 5 elméleti összefüggéseit, és a modellben szereplő tanácsadói tevékenységek hatását a kliensek életpálya-építési aktivitására. A tanácskérői és tanácsadói munka kapcsolatát rendszerszemléletű megközelítésben vizsgáltuk. A munka során érvényesülő 8 fő alapelv hatását, és a kliensek tanácsadás hatékonyságára vonatkozó ítéleteit vetettük össze. A tanácsadás rendszerszemléletű modellje Pl. globalizáció, kommunikációs technológiák, Pl. globalizáció, kommunikációs Információs technológiák, és szolgáltatói társadalom Információs és szolgáltatói társadalom Társadalmi kontextus/ alrendszerek Pl. intézmény nagysága, branche (pl. profitorientált vagy non-profit szervezet) Intézményi környezet Tanácsadási rendszer megoldás változás kapcsolat Szakmához kapcsolódó tanácsadás, pl. szupervízió, szervezeti tanácsadás Tanácskérői rendszer Tanácsadói rendszer Alkotóelemek: személy munkakörnyezet szociális kapcsolatrendszer Alkotóelemek személy munkakörnyezet szociális kapcsolatrendszer Schiersmann, Bachmann, Dauner, Weber, ábra: A tanácsadás heidelbergi modellje. Forrás: Schiersmann és mtsai 2008 A pályatanácsadás heidelbergi modellje három szinten, a tanácskérőtanácsadó közvetlen tanácsadási kapcsolatának, a szolgáltatást biztosító 5 Schiersmann, C; Bachmann, M; Dauner, A; Weber, P. (2008): Qualität und Professionalität in Bildungs- und Berufsberatung. Bertelsmann Verlag, Bielefeld 3

7 intézményi környezetnek és a társadalmi kontextusnak a figyelembe vételével határozza meg a tanácsadás minőségbiztosítási követelményeit. A tanácsadó és kliens közötti munka rétegére vonatkozóan a következő lépések megvalósulását tartják az eredményes tanácsadói munka-folyamat előfeltételeinek Haken-Schiepek (2006), bemutatja Schiersmann, Bachmann, Dauner, Weber (2008) 6 : 1. stabilitást garantáló környezet teremtése (a tanácskérő kérdésének, problémájának feldolgozásához egy biztonságos tartást jelentő környezet kialakítása. A tanácsadó feladata a kooperáció, az önsegítést lehetővé tevő feltételek biztosítása, a tanácskérő önértékelésének stabilizálása, a tanácsadási folyamat jellemzőinek átláthatóvá tétele) 2. a tanácskérő működőképes rendszerének tanulmányozása, a homeosztatikus helyzet mintázatainak azonosítása - a tanácsadás a kezdeti fázisban erre a mintázatra alapozva indítható el 3. a tanácskérő számára lehetővé tenni a problémahelyzethez való kapcsolódás, személyes jelentés megtalálását, az egyéni életterv átdolgozásának szükségességét megvilágítani 4. a tanácskérő energetizálása - a változást segítő motivációs bázis erősítése, a források feltárása, aktivizálása 5. a tanácskérő működőképes rendszerének korábbi mintázattól eltérő, új működési formáinak feltárása, alternatívák felismerésének támogatása, a rendszerműködés fluktuációs tendenciáinak erősítése (kognitív-emocionálisviselkedéses szintek bevonásával) 6. a tanácsadási folyamatban a tanácskérő és tanácsadó közötti szinkronizáció megvalósítása; a tanácskérő fejlődési folyamatának üteméhez és a változás mértékéhez igazodó tanácsadói beavatkozások, akciók keresztülvitele 7. célzott változtatás a tanácskérő működésmódjában, a saját rendszer kezelésében a feltárt új módok, mintázatok alkalmazására történő motiválás, célzott támogatás (pl. szerepjátékok alkalmazásával) 8. közreműködés a restabilizáció fázisában, az új rendszerműködési minták, kognitív-emocionális és viselkedéses elemek alkalmazásához történő identifikáció kialakítása A konstruktivista életpálya-építési modellhez kötődő karrier-stílus elemzésre 7 alapozva (Savickas, ) feltételeztük, hogy a tanácsadási folyamat tartós eredményeket érhet el, amennyiben képessé teszi a tanácskérőket arra, hogy saját életpályájuk építéséhez kapcsolódó metakognitív készségeiket, az önmagukról és helyzetükről való kritikus 6 Schiersmann, C; Bachmann, M; Dauner, A; Weber, P. (2008): Qualität und Professionalität in Bildungs- und Berufsberatung. Bertelsmann Verlag, Bielefeld 7 Savickas CSI Interview leírása - Rehfuss, M.: Teaching career construction and the career style interview. In. Career Planning and Adult Development Journal. Spring Savickas, M.L. (2005). The theory and practice of career construction, in Brown, S.D. and Lent, R.W. (eds) Career Development and Counseling: putting theory and research to work, New Jersey, USA: John Wiley & Sons Inc 4

8 gondolkodás, és cselekvési tervek kidolgozásának, megvalósításának képességét fejleszti. Az élethosszig tartó tanulás és életpálya-építés összefüggésének fontos eleme, hogy a kliensek észlelik-e az életpálya változásának kényszerét, és milyen reakciókat mutatnak a változással kapcsolatban. Hozzájutnak-e a tanácsadói kapcsolat keretében a helyzet rendezéséhez szükséges támogatáshoz, a problémaelemzés lehetőségeihez. Az eredményes tanácsadási folyamat feltételezi, hogy a probléma-komplexitás a tanácsadói kapcsolat lezárásáig jelentős mértékben csökkenjen. A tanácsadás járuljon hozzá a helyzetben alkalmazható megoldási módok számának növekedéséhez, a minőségük javulásához, a cél elérését szolgáló útvonalak diverzitásának fokozásához. Az eredményes tanácsadási folyamattal szemben követelményként állítható, hogy a kitűzött célok megvalósításában, a célok integrálásában segítse a szolgáltatást igénybevevő személyt. Elvárható továbbá a szakirodalmi források ismeretében, hogy a tanácsadás hozzájáruljon a kliens erőforrásainak feltárásához, bizonyos kompetenciáinak fejlesztéséhez és egy metakognitív változási folyamat elindításához. Ennek eredményeként a kliens képes lesz más nézőpontból tekinteni helyzetére, korábbi gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintáit a célok elérése érdekében képes megváltoztatni. A kliens számára legfontosabb hatásként, és egyben a tanácsadási folyamat minőségének jelzéseként értelmezhető, hogy a kliens a jövőbeni várható tendenciák kezelésében nagyobb önállóságra, a környezeti változók (pl. foglalkozási, képzési, munkaerő-piaci információk) monitorozásában és kezelésében magasabb szintű autonómiára tesz szert. A tanácsadás eredményeként az életpálya-építés tudatossága, a pályatervezés hatékonysága növekszik. A bemutatott folyamatban fontos szerepe van a tanácsadási kapcsolat során azonosítható hatótényezők - alapelvek - érvényesülésének, a megtapasztalt tanácsadói támogatás minőségének. A kutatás során kvalitatív és kvantitatív módszertannal is vizsgáltuk a korábban Lisznyai, Ritoók és Puskás-Vajda (2008) által megfogalmazott, a tanácsadási folyamat által indukált változások elemzésére alkalmas indikátorok csoportját. A kvalitatív elemzéshez 45 mélyinterjút készítettünk, a vizsgálat kvantitatív fázisában pedig 302 on-line kérdőív felvételére került sor. A kvalitatív vizsgálat eredményeinek összegzéseként megállapíthatjuk: egy hatékony pályatanácsadó rendszer működtetésének alapfeltétele, hogy megfelelő primer prevenciós beavatkozások (pl. elérő szolgáltatások) segítségével képes legyen az állampolgárokat segíteni abban, hogy felismerjék, életpályájuk építésében változásokkal kell szembesülniük. Függetlenül foglalkoztatási státuszuktól, az életpálya-építése váratlan, esetenként kínos és kényszerítő, máskor pozitív és építő jellegű feladatokkal szembesíthet minden állampolgárt. Hasznos, ha a közgondolkodásban jelen van információként, hogy ilyen esetekben kompetens szakemberekből álló hálózat áll rendelkezésre. Ez a hálózat és az általa nyújtott integrált tanácsadó szolgáltatás alkalmas arra, hogy a változáshoz kapcsolódó szorongás mértékét csökkentse, a változással való megküzdést támogassa. 5

9 A tanácsadó szolgálat által nyújtott szolgáltatás folyamatával kapcsolatban egyik legfontosabb indikátortényező a tanácsadói kapcsolat minőségére vonatkozó felhasználói értékelés. A minőségi szolgáltatás alapkritériuma az érzelmi biztonságot nyújtó, támogató háttér, amely lehetővé teszi az életpálya-építési és életvezetési problémák komplex feltárását, kezelését. A tanácsadási folyamatban a probléma-megoldási készségek fejlesztése, az életpálya-építési készségek és kompetencia különféle csoportjainak részletes elemzése elengedhetetlen. Csakúgy, mint a problémahelyzet egyéni jelentésének és lehetséges megoldásainak átgondolása. E témakörben nem lehet általános irányelveket vagy indikátorokat megfogalmazni, mindössze azt állapíthatjuk meg, hogy a tanácsadási folyamatnak az egyéni célkitűzések sokoldalúságának támogatását, egyénre szabottan kell szolgálnia. A problémahelyzet átdefiniálása, újraértelmezése kulcstényezőnek bizonyult az interjúalanyok szempontjából. A heidelbergi modell értelmében a tanácsadói kapcsolat szinkronizálását követően itt nyílik beavatkozási lehetőség a tanácskérő rendszereinek áthangolására. Függetlenül a tanácsadók által alkalmazott módszer jellemzőitől, a tanácsadás eredményességének egyik fontos indikátora a jövőkép átformálásában nyújtott támogatás. Mint az a vizsgálat eredményeiből kiderült, a kliensek egy része számára ez a jövő időközben jelenné, valósággá vált. A hatás mérését szolgáló indikátorként a jövőtervezésre vonatkozó metakogníció szintjének komplexitása ajánlható. Jól működő tanácsadói kapcsolatok esetében nem váratlan fejlemény, hogy a tanácsadói kapcsolat lezárása a kliensben gyászmunkát, a tanácsadóhoz és szolgáltatáshoz való ragaszkodás élményét váltja ki. Fontos ezért a megtartó tanácsadói környezet biztosítása, ahol a kapcsolat lezárását követően is nyitva marad a kliens számára a lehetőség, hogy későbbi kérdéseinek megoldásához visszatérjen korábbi tanácsadójához. Az interjúk elemzése alapján a kliensek négy csoportja azonosítható sajátos életpálya-építési stratégiáik alapján A tudatos életpálya-építők csoportja terveinek finomhangolásához igényel tanácsadói támogatást. Biztonságkeresési tendenciával jellemezhető a második csoport, akik kevésbé határozott terveik szakértők általi jóváhagyását, megerősítését remélik, további információkat igényelnek. Külön csoportként kell számolni a fokozott érzelmi támogatást igénylő kliensekkel, akik a pályatanácsadást általános mentálhigiénés állapotuk rendezésének kiindulási pontjaként kívánják használni. Végül a kliensek negyedik csoportjaként számolnunk kell a vonakodó, kezdetben ellenálló, un. "küldött" felhasználók csoportjával. Ők kevés elvárással, alacsony motivációs szinttel jellemezhetőek, de megnyerhetőek a tanácsadási folyamat során. Gyakran önmaguk számára is váratlan felismerésekkel gazdagodhatnak az életpálya-építéssel összefüggésben. A kvalitatív vizsgálat eredményeire alapozva kérdéssort állítottunk össze, amely a vizsgálati eredmények alapján már most, jelenlegi 94 tételes formájában is alkalmas a tanácsadáson részt vevő kliensekkel való 6

10 munkára. A tanácsadási folyamatba történő belépés, a tanácsadási folyamat lezárása és az utánkövetés fázisában azonosítható indikátorok gyűjtésére, összegzésére alkalmas. A kérdéssor bemeneti változók (input indicators) felmérését szolgáló skálájának segítségével a tanácsadásra érkező kliensek jellemző problématípusait és a problémák komplexitását mérhetjük fel. A tanácsadási folyamat jellemzőit mérő változók (process indicators) vizsgálatára a tanácsadáshoz kapcsolódó személyközi pozitív élmények, pozitív intraperszonális hatások mérésére szolgáló skálákat alakítottuk ki. Ezt a csoportot egészíti ki az életpálya-építéshez szükséges információkezelés jellemzőit mérő skála, valamint a pályatervezés környezeti változóival kapcsolatos kontextus-mérő skála. A kimeneti változók csoportjába (output indicators) javasoljuk felvenni az én-hatékonyság és önértékelés mérését szolgáló skálákat, valamint az életpályára vonatkozó lehetőségek/opciók körének bővülését mérő skálát és a célok iránti elköteleződés, a célok integrálásának fokát mérő kérdéssort. A 302 fővel végzett ellenőrző mérések a kérdőívben alkalmazott indikátorok használhatóságát validálták. Az eredmények alapján jól azonosítható a kliensek szakirodalomban, és saját mélyinterjús vizsgálatunk során is leírt négy csoportja. Közülük különösen az érzelmi támogatást igénylő kliensek szűrése jelent fontos tanácsadói feladatot. A kérdéssor nagy statisztikai biztonsággal különíti el ezt a problémás csoportot. Számukra elsősorban pszichológiai alapképzettséggel rendelkező pályatanácsadók nyújtotta segítség biztosítása indokolt. A tudatos pályatervezők, az alulmotivált (küldött) tanácskérők és a képességeik/érdeklődési irányaik tekintetében információkat igénylő kliensek csoportjai esetében a kérdéssor egyaránt jól kirajzolja a tanácsadási folyamat során nyerhető személyes hasznot, mind a folyamatváltozókon, mind a kimeneti változókon mérve. Jelen vizsgálat az indikátorrendszer kidolgozásának pilot-kutatásaként hozzájárult egy, a pályatanácsadás gyakorlatában mérési eszközként hatékonyan alkalmazható eljárás elkészítéséhez. További feladatként a mérőeszközzel végzett rendszeres adatfelvétel, és rétegzett mintán folytatott hosszabb távú (a tanácsadási folyamat lezárást követő hat hónapon túli) longitudinális vizsgálat jelölhető meg. 7

11 A kutatás elméleti háttere Mielőtt a tanácsadói munka hatásainak vizsgálatával kapcsolatos lehetőségek elemzését megkezdenénk, fontos tisztáznunk, hogy a gazdag szakirodalmi forrásanyagból milyen elméleti kereteket használhatunk a tanácsadás definíciójának megalkotásához és hogyan értelmezhetjük a tanácsadás, esetünkben a pályatanácsadás során lezajló folyamatokat. Ezt követően vállalkozhatunk a folyamat mérésére alkalmas indikátorok kiválasztására. A tanácsadói tevékenység és jellemzői A pályaorientációs szakemberek kompetenciamátrixának kimunkálásával foglalkozó tanulmány megfogalmazása szerint a tanácsadás egy komplex, különféle szinteken és célkitűzéssel művelhető önálló professzió. (Karner, ) Célja, hogy viszonylag rövid időtávon belül, meghatározott problémakörre fókuszálva segítsen a problémával küzdő személy számára helyzetének rendezésében. Alapvetően egészséges személyek számára biztosított szolgáltatásról van szó, akik részben váratlan életesemények, részben az emberi élet sajátos fejlődési szakaszaihoz, periódusaihoz köthető jellegzetes kihívások megoldásában igényelnek külső segítséget. Az Európai Tanácsadási Társaság (European Association for Counselling) definíciója az előbbieket azzal egészíti ki, hogy egy interaktív tanulási folyamatként értelmezi a tanácsadást, amelyet a tanácsadó(k) és kliens(ek) közötti szerződéses kapcsolatként értelmez, és szociális, kulturális, gazdasági és emocionális kérdésekre is kitérő folyamatként mutat be. Mindkét megközelítés egyénre fókuszáló folyamatként jellemzi a tanácsadást. Vizsgálatunk során a tanácsadásról rendszerszemléletű megközelítésben gondolkodtunk, kiegészítettük a definícióban szereplő folyamatot a személyt körülvevő társas környezettel való viszonyának elemzésével. A tanácsadást igénybevenni szándékozó egyén helyzetét (Schlippe, nyomán) az alábbi ábra segítségével szemléltethetjük: 9 Karner, Orsolya: A pályaorientációs szakemberek kompetencia-mátrixának kialakítása. In: Életpályatanácsadás II.évf. 3-4 sz. p Schlippe von A., Schweitzer J:, Lehrbuch der systemischen Therapie und Beratung, Göttingen

12 makro-rendszer mezo-rendszer mikro-rendszer alrendszerek egyén történelem, kultúra tágabb szociális háló családi alrendszer pl. testvérkapcsolat életesemények, élettörténet szervrendszerek kognitiv, intrapszichés alrendszerek viselkedés biokémiai folyamatok sejtrendszer időtengely 3.ábra: Az egyéni tanácsadás rendszerszemléletű modellje. Schlippe, Schweizer, 1996 A személy saját élettörténetének egy adott pontján, meghatározott társadalmi környezetben, adott gazdasági, szociális és kulturális feltételek mellett folytatott életpályájának jól azonosítható pillanatában jelzi igényét, segítség iránti szükségletét. Az életpálya egyes pontjaihoz kapcsolódó fejlődési feladatok és személyiségfejlődési lépcsők jellegzetes problématípusokat vetítenek elő, amelyek halmozódása és/vagy sikertelen megoldási kísérletei krízisállapotok kialakulásához vezethetnek. Példa lehet egy ilyen állapotra a képzés és munka világa közötti átmenet (school to work transition) provokálta kapunyitási pánik. A normatív krízisek (Erikson,1991) 11 önmagukban, vagy különféle egyéb környezeti változókkal pl. munkaerő-piaci válság, és az egyén megküzdési kapacitásait meghaladó életeseményekkel pl. megváltozott munkaképesség, baleset, gyász kombinálódhatnak. Az egyén pszichológiai immunrendszerének állapotától függően (Oláh, 2005) 12 az életvezetési autonómiát és intencionalitást jelentős mértékben korlátozó, az élettel való elégedettséget csökkentő problémahelyzet kialakulásához vezethetnek. A tanácsadó a konzultációs folyamat során az esetek többségében az egyénnel dolgozik, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy kliense különböző szociális rendszerek (pl. család, iskolai vagy munkahelyi közösség vagy adott kultúrkör, nemzet, nem) képviselője. Az életvezetésben bekövetkező akár kitűzött célként, akár nem szándékozott hatásként elért változások az őt körülvevő teljes rendszer működésében változásokhoz vezetnek. Szakmai értelemben a tanácsadást egy olyan összetett tevékenységként írhatjuk le, amely módszertanában jól jellemezhetően illeszkedik az alapjául 11 Erikson, E.(1991): A fiatal Luther és más írások. Gondolat, Budapest Oláh A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény: Belső világunk megismerésének módszerei Budapest: Trefort Kiadó 9

13 szolgáló, pszichológiatörténetileg visszabontható elméleti irányzat eszköztárához, ugyanakkor a felhasznált módszertantól függetlenül úgy jellemezhető, mint egy segítségnyújtási forma, amely a személy döntési képességének fejlesztésében, információ adásában, érzelmi támasz nyújtásában, a társas környezettel való együttműködés optimalizálásában megnyilvánuló támogatást kínál. A tanácsadási folyamatban a tanácskérő igényeihez igazodó, a problémahelyzetek összetettségének fokát figyelembe vevő, jól használható elméleti modellt kínál Wiegersma (1992) 13 a tanácsadói beavatkozási lehetőségek osztályozásához. Terápia Neurotikus problémák Krízis Döntési problémák Információs tanácsadás 4.ábra: Wiegersma (1992) tanácsadási modellje. Wiegersma modelljének öt szintje alulról felfele haladóan egyre komplexebb problémahelyzeteket ír le, s a tanácsadásban közreműködő szakemberek kompetenciájának egyre bővülő listáját feltételezi a segítségnyújtás alapjaként. Míg a tanácsadás első két szintjén, az információhiány és döntési képesség korlátozottsága esetén a segítő foglalkozású szakemberek tágabb köre rendelkezhet a szükséges kompetenciákkal, a harmadik szinttől felfelé már csak pszichológus végzettségű segítők nyújthatnak adekvát támogatást. A krízishelyzetben levő vagy neurotikus problémákkal küzdő személyek esetében a döntés már túlmutat a racionális problémamegoldás keretein. 13 Wiegersma, G. (1992): A tanácsadás pszichológiájanak rendszerei. In: Ritoók M. szerk.: A tanácsadás pszichológiája. Budapest, Tankönyvkiadó 10

14 A pályatanácsadás feladatköre A pályatanácsadás egy olyan folyamat, amely segít a személynek abban, hogy egy integrált,adekvát önképet alakíthasson ki a maga szerepéről a munka világában, azután próbálja is ki ezt a fogalmat a realitások területén, és valóságba való átvitel révén tegyen eleget saját elképzeléseinek. (Super, ) A pályatanácsadással kapcsolatban Wiegersma modelljének második és harmadik szintjén azonosítható a legfontosabb különbség: a "pályaorientáló tanácsadás és a "pályaválasztási szaktanácsadás" közötti eltérés. (PTE FEEFK, ). A pályorientációval foglalkozó szakemberek a piramismodell első két szintjén, az információk közvetítésében és döntési folyamatok támogatásában tölthetnek be kulcsfontosságú szerepet. Pszichológusi végzettség és kompetenciák szükségesek a harmadik szint krízisállapotainak orvoslásához. Ez a problémacsoport már olyan mértékű emocionális zavarral kapcsolódhat, amelyben a stresszcsökkentés jelenti a problémahelyzet rendezésének első, alapvető lépését. Ennek hiányában gyakorlatilag nem lehetséges új, érdemi információk közvetítése és az esetek többségében csak érzelmi alapú, nem megfontolt választásokra, döntésekre kerülhet sor. A szaktanácsadás kizárólagos feladatkörébe tartozik továbbá a különféle pszichodiagnosztikai mérőeszközök alkalmazása, amelyek segítségével a tanácskérő személyiségjegyeinek, képességeinek és motivációs tényezőinek feltárása megvalósítható. A tanácsadói munkát megalapozó pályalélektani modellek A pályatanácsadás gyakorlatát meghatározó elméleti modelleket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. Gladding (in Fonyó-Pajor, ) négy csoportba rendezte a különféle elméleti megközelítéseket: egyéniség-és-tényező/differenciálpszichológiai, pszichodinamikus, fejlődési, kognitív és szociális-tanulási elméleteket ír le. Zakar ( ) kategorizációja alapján elkülöníthetünk pszicho-dinamikus, tipológiai, fejlődés-lélektani, döntéselméleti, teljesítménymotivációra épülő, rendszerelméleti, valamint szociológiai/szocioökonómiai elméleteket. Szilágyi ( ) öt csoportba rendezi a pályatanácsadási modelleket: pályaalkalmasságra alapozó megközelítésekről, dinamikus, döntés-, fejlődéselvű és szociokulturális elméletekről számol be. 14 Super, D.E.(1984): Önmegvalósítás munkában és szabadidiőben in: Ritoókné és Gillemontné (szerk.): Pályalélektan szöveggyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó 15 PTE FEEF (2009): A pályaorientációs szakemberek kompetenciamátrixának kialakítása. Kézirat, Pécs, Forrás: 16 Fonyó Ilona - Pajor András (szerk.) (1998) Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből BGGYTF, Budapest 17 Zakar András (1988): Pályaválasztási elméletek. Budapest, Tankönyvkiadó 18 Szilágyi Klára, (2000): Munka-pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft 11

15 A felsorolt modellek részben egymásra épülve, részben egymást kiegészítve képviselik azokat a legfontosabb hatótényezőket, amelyekre az életpályaépítés és a pályatanácsadási munka keretében, a hatékonyság érdekében célszerű figyelmet fordítani. A pályalkalmasságra, differenciáldiagnosztikai szempontokra épülő modellek hagyatékából fontos kiemelnünk a pályadöntésekkel kapcsolatban a személy képességfedezetének meghatározó szerepét, amely sok esetben alapul szolgál a döntés során azoknak a munkatevékenységeknek a kiválasztásához, amelyekben az egyén jól teljesíthet, hatékonynak élheti meg magát. A személy és munkafolyamat illeszkedésének (fit) megkeresése, támogatása jelenti a tanácsadói tevékenység eredményességének feltételét. A tanácsadói feladatok közé tartozik ebben az esetben az alapos pszichodiagnosztikai munka, a képességek és foglalkozási alkalmasság vizsgálata. A pszichodinamika és teljesítménymotivációra alapozott irányzatok illetve részben a tipológiai megközelítés fontos szempontja a pályadöntésekre vonatkozó motivációs tényezők vizsgálata. Az értékek, motívumok és hajlamok feltárása nem nélkülözhető lépése az eredményes pályatanácsadási folyamatnak, a sikeres tanácsadói munka feltétele a kliens értékstruktúrájának feltárása, és az értékstruktúra valamint motivációs tényezők figyelembe vételével legeredményesebb fejlődési lehetőségeket kínáló munkaterület kiválasztása. A tipológiai modellek pályadöntéshez és munkafeladatokhoz, foglalkozásokhoz kapcsolódóan személyiségvonások és vonásjellegű személyiségjellemzők, pl. megküzdési stratégiák stílusai, munkamódjellemzők együttes figyelembe vételével állították össze a munka világára vonatkozó osztályozási rendszereiket. E modellek közül legismertebb, és legszélesebb körben alkalmazott változat J. Holland osztályozási rendszere. (Ritoók, ) Munkakörnyezet típusok azonosítása és a kapcsolódó személyiségjellemzők tevékenységtípusokon keresztül történő mérése jelenti a tanácsadói munka központi elemét. Az információnyújtás és a legjobban illeszkedő munkakörnyezetszemélyiségjellemző párosításban, a személyiség differenciáltságának és a személy környezet illeszkedés kongruenciájának mértékében mérhető a tanácsadási folyamat eredményessége. A múlt század nyolcvanas éveitől datálhatóan jelentek meg a pályafejlődéssel kapcsolatos szociális-tanuláselmélet alapú illetve konstruktivista elméleti modellek. Kognitív-szociális pálya modell (SCCT) A a korábbi évtizedek eredményeit felhasználva, egy progresszív folyamatként írja le a szociális tanulásemléleti modell a pályadöntési tevékenység lépéseit. 19 Ritoók Pálné (1986): Személyiségfejlesztés és pályaválasztás. Tankönyvkiadó 12

16 Személyes inputok: Prediszpozíciók Nem Etnikai jellemzők Fogyatékosságok Egészségi állapot Háttér Környezeti tényezők Tanulás Tapasztalatok Én-hatékonyság elvárások Eredmény elvárások Környezeti hatások: támogatás és akadályok a választási folyamatban Érdeklődés Választási célok Választási akciók Teljesítmény területek és tudás 5. ábra: Szociál-kognitív pályaelmélet (SCCT); Lent, Brown, Hackett (2000) Integrált értelmezési keretet kínál a képességek, értékek és motívumok, személyiségjellemzők felhasználására a pályadöntési folyamat leírásában. (Lent, Brown, Hackett, 2000) 20 Az SCCT (szociál-kognitív-pályaelmélet) az életpálya-építésre vonatkozó döntésekkel kapcsolatban tekintetbe veszi az egyén személyes inputjai között pl. az illető nemét, etnikai jellemzőit, egészségi állapotát képességjellemzőit és különféle korlátait, csakúgy, mint a szocio-okonómiai háttérből fakadó lehetőségek és korlátok csoportjait. Ezek a személyes inputok és környezeti háttértényezők együttesen határozzák meg, hogy az egyén számára milyen tanulási tapasztalatok szerzésére nyílik lehetőség az életpálya során. Ezek a tapasztalatok közvetítő változóként befolyásolják a személy én-hatékonyság-elvárásainak rendszerét és közvetlenül hatással vannak a különféle feladatok megoldásával kapcsolatos eredményelvárások rendszerére is. Mind a személyes én-hatékonyság élménye, mind az eredményelvárások jellemzői befolyásoló erővel bírnak a személy érdeklődési irányaira, különféle céljainak kijelölésére és az életpályával kapcsolatos választások, döntések kivitelezésének folyamatára. Ez az intraperszonális pályadöntési folyamat, amelyet külső, szituációs tényezők moderálnak a választási folyamat során, jelentős mértékben függ a jövőre vonatkozó anticipált lehetőségektől. Azoktól a környezeti hatásoktól, amelyek a jövőre vonatkozóan támogató vagy hátráltató folyamatként érvényesülhetnek. Az életpályaépítést eredményesen támogató tanácsadás úgy definiálható a szociális tanuláselméleti modell (SCCT) jegyében, mint a maximális énhatékonyság élmény átélését objektív feltételeket is mérlegelve lehetővé tevő tevékenységi kör kiválasztása. Eredménye közvetlenül mérhető a területtel kapcsolatos teljesítmény, a területre vonatkozó ismeretek és tudás mértékével. 20 Lent, R.; Brown, S.D.;Hacket, G. (2000): Contextual Supports and Barriers to Career Choiche: A Social Cognitive Analysis. Journal of Counseling Psychology, 2000 Vol. 47. No

17 Az SCCT modell cirkuláris jellege elővételezi a folyamat ismétlésének lehetőségét és egyben szükségszerűségét is. Bármely rendszerbeli alkotóelem változása (pl. foglalkozással kapcsolatos jövőkilátások romlása, vagy a személyes inputok közül az érdeklődési irányok változása) szükségessé teheti az újraértékelést, a választások felülvizsgálatát. Az eredményes tanácsadási folyamatot az SCCT modell fényében úgy jellemezhetjük, mint az értékelési folyamat végigfuttatásában nyújtott támogatást, amely lehetővé teszi a modellben szereplő tényezők szisztematikus felülvizsgálatát, a szükséges információk és tapasztalatok megszerzését és az én-hatékonyság élmény maximalizálását segítő döntés meghozatalát. Az interjú során a kedvenc olvasmányok (könyvek, folyóiratok, weblapok), szabadidős tevékenységek, iskolai tantárgyak, mottók felszínre hozásával és a mögöttük rejlő motivációs tényezők tudatosításával segít a személynek életcéljai kibontásában. A konstruktivista szemlélet jegyében a tanácsadói folyamat hatékonyságát a jövőre vonatkozó tervek kidolgozásában, illetve a tudatos elemzéshez szükséges készségek fejlődésének színvonalában ragadhatjuk meg. A véletlen szerepe az életpálya-építési döntésekben Mitchell és Krumboltz (1996) 21 szerint a szociális kognitív pályaelmélet (SCCT) jól használható modell, amennyiben azt szeretnék leírni, hogy egy meghozott döntést milyen tényezők befolyásoltak. A modell azonban további elemeket igényel, ha a tanácsadók számára irányelveket szeretnénk megfogalmazni, milyen teendőik vannak klienseik életpálya-építési akcióinak támogatásában. Mitchell és Krumboltz (1996) szerint négy alapvető trendet kell figyelembe venni a globalizálódó társadalmi környezetben végzett pályatanácsadás során. Az első, hogy a kliensek kompetenciájának és érdeklődésének minél szélesebb körét fel kell tárni, nem csak kizárólag a múltbeli sikeres akciók számbavétele a feladat a tanácsadói beszélgetések során. A klienseket arra is fel kell készíteni, hogy a munkafeladatok gyors változásai élethosszig tartó tanulást tesznek szükségessé. A tanuláshoz kötődő feszültségek, stressz feldolgozásában a tanácsadóknak kulcsfontosságú szerepet kell vállalnia. A kliensek döntéseinek felvállalásában, különösen a szoros, személyközi kapcsolatokra gyakorolt hatás miatt a tanácsadóknak fokozott támogató szerepet kell vállalniuk. Ellenkező esetben a tanácsadás során megfogalmazott döntések megvalósítása elmarad, előtérbe kerül a halogatás. A pályatanácsadást szükségszerűen ki kell egészíteni olyan elemekkel, amelyek az egészséges életvezetés stratégiáinak elsajátítását támogatják. 21 Mitchell, L.K. & Krumbolt, J.D. (1996) Krumboltz's Learning Theory of Career Choice and Counseling in Brown, D., Brooks, L. & Associates (eds) (3rd edition) Career Choice and Development San Francisco, California: Jossey Bass 14

18 Ilyen lehet például a kiégés prevenciója, a pályaváltáshoz kötődő stresszhelyzetek és krízisek orvoslása de esetenként maga a munkavégzés is jelenthet problémát,amikor más életszerepekkel nem sikerült egyeztetnie a kliensnek. A felsorolt problémákban a karriertanácsadóknak segítséget kell felkínálniuk. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a tanácsadóknak a kliens élethosszig tartó tanulási folyamatában mentor szerepet kell ellátniuk. A korábbi, alkalmasságvizsgálatot vagy személy-környezet illeszkedést középpontba helyező irányzat szokásos diagnosztikai eszközeivel nyerhető információkat a tanulási folyamatba vissza kell forgatni. Legfontosabb indikátorként megfogalmazható a Krumboltz-féle LTCCC (Learning theory of careers choice and counselling) elmélet alapján, hogy a tanácsadás mennyire volt hatékony az új tanulási folyamat ösztönzésében, segítettek-e a tanácsadói beavatkozások a munka világának folyamatosan változó környezetét megertetni a klienssel, és végül, a kliens képessé vált-e arra, hogy önmaga számára egy kielégítő életstílust alakítson ki a tanácsadás segítségével. Az életpálya-építés konstruktivista szemléletű modellje Savickas (2005) konstruktivista modellje az életpálya-építést narratív eszközök alkalmazásával látja támogathatónak. A korábbi modellekkel ellentétben nem a tanácskérőt kívánja a munka világába illeszteni, hanem annak a lehetőségét keresi, hogy a munka, fizetett tevékenység hogyan illeszthető az egyén teljes élettervének keretébe. Az élettörténetre egy megírásra váró történetként tekint, fő témákat azonosít, és visszatérő mintázatok elemzése segítségével kívánja kibontani, hogyan használhatja a személy a munkatevékenységet az önmegvalósítás, önkifejezés folyamatában legeredményesebben. Négy fő faktort emel ki: az életpályatervezésre fordított törődést, a lehetőségek iránti nyitottságot, a tervezéshez kötődő belső kontroll élményt valamint a saját hatékonyságba vetett hitet. A konstruktivista megközelítés az én-hatékonyság konstruktumán keresztül kapcsolható a korábbiakban ismertetett szociális kognitív tanuláselméleti modellhez. Az én-hatékonyság élmény forrása ugyanis részben a saját tevékenység közvetlenül megtapasztalt eredményeinek, részben a különféle mintaszemélyek megfigyelt viselkedéséért kapott megerősítéseinek, büntetéseinek, valamint a társas környezet közvetlen visszajelzéseinek és a saját emocionális-vegetatív állapot jellemzőinek különböző arányú keveréke lehet. (Bandura, ) Savickas ( ) életpálya-stílus interjú (career style interview, SCI, bemutatja Rehfuss, ) segítségével kívánja összegyűjteni a 22 Bandura, A. (1995): Excersise of personal and collective efficacy in changing societies. In: Bandura, A (ed.): Self-efficacy in changing societies. Cambridge: University Press, 1-45 p. 23 Savickas, M.L. (2005). The theory and practice of career construction, in Brown, S.D. and Lent, R.W. (eds) Career Development and Counseling: putting theory and research to work, New Jersey, USA: John Wiley & Sons Inc 24 Rehfuss (2009): Teaching Career Construction and the Career Style Interview In: Career Planning and Adult Development Journal, Spring

19 legfontosabb meghatározó mintákat. A kora gyermekkortól kezdődően meghatározó meghatározónak bizonyuló mintaszemélyek jellemzőit kérdezi, e modellek sikerességének, vonzóságának magyarázatát kéri a személytől. A hatékonyság-mérésének lehetséges szempontjai A közeljövőben, a munkaerő-piacon várhatóan egymással ellentétes folyamatokat figyelhetünk meg. Egyrészt jellemző marad a hosszú távú, teljes munkaidős foglalkoztatás a foglalkozások többségére nézve. (Keep és Brown, 2005). Ugyanakkor megjelenik az otthon végzett munka, távmunka vagy több foglalkoztatóval/megbízóval együttműködésben végzett tevékenység is. Az új termékek, technológiák és eljárások átalakítják a termékelőállítás és értékesítés hagyományos láncolatát és hangsúlyosabbá válik a munkavállalók felelőssége saját életpályájuk építésében. Ezzel a folyamattal párhuzamosan egyre lényegesebbé válik az is, hogy a munkavállalók "értelmesnek" tartsák tevékenységüket, képesek legyenek önmaguk motiválására a munkavégzés során. A következő évtizedekben a munkaerőpiac ezen ellentétes tendenciák hatására homokóraszerűen polarizálódó, egymás között nehezen átjárható struktúrába rendezi a foglalkozásokat. (Keep és Brown, ) Egyrészt kialakul néhány vezető szektor, mintegy szigetszerűen jól körülhatárolható, magas képzettségi szintet igénylő foglalkozáscsoport, amely kiemelkedik az alacsonyabb képesítési követelményeket támasztó, és rendszerint rosszul fizetett kisegítő-szolgáltató (service) jellegű tevékenységek csoportjából. A pályatanácsadás szerepe fontossá válik, egyik jövőbeni meghatározó célja lehet, hogy segítse a tanácskérőt az erősen specializálódó foglalkozási területek megismerésében és a közöttük fellelhető kompatibilitás feltételeinek feltárásában, hozzájáruljon az egyéni karrierútvonalak kidolgozásában. Az elmúlt negyed században tanácsadás hatékonyságára vonatkozó vizsgálatait áttekintve összességében megállapítható, hogy a beavatkozások, tanácsadási szolgáltatások a karrierépítéssel kapcsolatban eredményesnek bizonyultak, a vizsgálati csoportok rendre pozitív eredményt mutatnak fel az összehasonlítások során. (Dagley és Salter, ). Fontos azonban azt is tisztázni, hogy az egyes beavatkozások esetében milyen tényezők jelenthetnek az eredményesség szempontjából kiritikus forrásokat. Brown, Krane és mtsai(2000) megállapítják - idézi Dagley és Salter (2004)- hogy az egyéni vagy csoportos formában kínált pályaorientációs és 25 Keep, E. and Brown, A. (2005) Moving beyond discussions about paradigm shifts creating space for multiple meanings and narratives on changing patterns of employment and careers. In Career Research and Development, 13, pp.11-18, NICEC, and VT Career Management 26 John C Dagley; Shannon K Salter (2004): Practice and Research in Career Counseling and Development The Career Development Quarterly; Dec

20 karriertanácsadói szolgáltatások esetében öt fontos összetevő járul hozzá a sikerességhez szignifikáns mértékben. Az eredményes tanácsadási folyamatot jellemző tényezők: fontos, hogy a szolgáltatás eredményeként rendelkezzenek az ügyfelek egy portfólióval, ami a helyzetükre vonatkozó értékeléseket, elvégzett gyakorlatokat és célkitűzéseket írásban is rögzíti a szolgáltatás tartalmazzon olyan (foglalkozási és pálya-) információ keresési és feldolgozási lehetőséget, ahol közvetlen tanácsadói segítség is rendelkezésre áll lehetőség szerint kerüljön sor a különféle felmérő eljárásokkal kapcsolatban visszajelzésre és ebben nyújtson segítséget szakember (pl. pályaválasztási szaktanácsadás), valamint az információk személyes integrációját támogassa a program legyen lehetőség arra, hogy sikeres modellektől mintát tanuljanak a résztvevők történjenek rendszerszemléletű erőfeszítések, hogy a kliens támogató hálózatát megerősíthesse Ezek a szempontok a pályatanácsadás pályaalkalmasságra alapozó, dinamikai, döntés-, fejlődéselvű és szociokulturális elméleteinek megközelítésében is megtalálhatóak. Hazai szerzőink közül Szilágyi(2000) a tanácsadás folyamatának leírásában, illetve a tanácsadói tevékenység dokumentálását szolgáló tanácsadó napló kialakításában is figyelembe veszi az említett szempontokat. Javasolja első lépésben a tanácskérő által hozott probléma objektív-és szubjektív elemeinek vizsgálatát, majd a tanácsadási folyamatba hozott és tervezett témák kapcsolatának feltárását, illetve a realitás és a tisztázott szubjektív (érzelmi) viszonyulás összetevőinek rögzítését a tanácsadási folyamat során. E tényezők összegzéseként hozható létre egy szintézis, alakítható ki a jövőre vonatkozó hipotézis és rögzíthetőek feladatok, amelyek megoldásával a tanácskérő felkészülhet az életpálya-építés során reá váró feladatok megoldására. Vö: Pályaorientációs tanácsadók szakmai prokollja 27. A konstruktivista megközelítés elméleti keretrendszerére vonatkozóan Christensen és Johnston (2003) azonosította az említett öt tényezőt. (idézi Dagley és Salter, 2004). A szerzők szerint a tanácsadási folyamat eredményességének feltételeként határozható meg, hogy a klienseket arra bátorítsa tanácsadójuk, hogy az élettörténetüket és pályára vonatkozó narratíváikat alkossák meg, osszák meg a tanácsadás keretében. Erre szóban és írásban egyaránt lehetőséget biztosíthatnak számukra. Személyre szabott visszajelzést kínáljanak a kliensek számára az egyes objektív elemekkel vagy interakciós tényezőkkel kapcsolatban. Ezen kívül fontos, hogy a tanácsadók közvetlenül a munka világára vonatkozó információkkal lássák el a tanácskérőket; segítsék őket abban, hogy hozzáférjenek más, a számukra vonzónak bizonyuló területen dolgozó 27www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_tamop222_szakanyag_szakmai_protokoll 17