Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Átírás

1 Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

2 Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg. Enélkül viszont sem a feladatok, semaz eszközök/módszerek nem tisztázhatóak. Az elméleti megközelítés meghatározza a problémadefiníciót, az igénybevevő és szolgáltató szerepét és a kettőjük közötti kapcsolat minőségét.

3 A három meghatározó szemlélet Jogi megközelítés Szociális szolgáltatás Szociális munka

4 Mit vizsgálunk Probléma-definíció Igénybevevő meghatározása Szolgáltató meghatározása Igénybevevő és szolgáltató közötti kapcsolat jellemzői Személet előnyei Szemlélet hátrányai

5 Mit tekintünk az adott szemlélet szerint problémának, hogyan viszonyul ez a fogyatékosság tényéhez és jellemzőihez? Milyen módon képzeli el a megoldást a szemlélet?

6 Jogi szemlélet Probléma: A megoldandó probléma a jogok, illetve a jogok érvényesülésének hiánya egy adott személy esetén. Megoldás: A megoldás többlet jogok biztosítása, illetve a jogérvényesítés eszközeinek bővítése, megerősítése.

7 Szociális szolgáltatás Probléma: A probléma egy szabad piaci célcsoporttól eltérő tulajdonságokkal leírható, speciális jellemzőkkel rendelkező célcsoport kereslete humán szolgáltatások iránt. Megoldás: A célcsoport jellemzőinek megfelelő, módosított piaci körülmények között működő, keresletnek megfelelő szolgáltatás biztosítása.

8 Szociális munka Probléma. A probléma az elsődlegesen a fogyatékosság tényéből fakadó szociális problémákkal küzdő személy vagy csoport életviteli nehézségei, melyek önerejükből nem képesek megoldani. Megoldás Célcsoport problémakörére fókuszáló, igényeinek és jellemzőinek megfelelő, módszertanilag alátámasztott szociális segítségnyújtási forma biztosítása.

9 Ki határozza meg az igénybevevők körét? Ki veheti igénybe a szolgáltatást? Milyen tulajdonságok jellemzik a szemlélet szerint az igénybevevőt?

10 Jogi szemlélet Ki határozza meg az igénybevevők körét? A jogalkotó. Sem a szolgáltató, sem az igénybevevő nem hathat közvetlenül erre a meghatározásra! Ki lehet igénybevevő? Csak a jogszabályban rögzített feltételeknek bizonyíthatóan (=dokumentáltan) megfelelő személyek köre veheti igénybe a szolgáltatást. A szolgáltató kis mértékben bővíthet (szociálisan nem rászorultak köre), de ez mindkét fél esetében hátrányos következményekkel jár.

11 Jogi szemlélet II. Milyen az igénybevevő? Az igénybevevő alapvetően passzív, ugyanis a jogalkotó helyette jár el, amikor a jogokat, illetve azok érvényesülését biztosítja. Az igénybevett szolgáltatás körét a jogalkotó definiálja, az igénybevevő csak ezen belül mozoghat.

12 Szociális szolgáltatás Ki határozza meg az igénybevevők körét? A szolgáltatás biztosítója. A meghatározás azonban potenciálisan rugalmas, a keresletnek megfelelően bővíthető vagy szűkíthető. Ki lehet igénybevevő? A szolgáltatást igénybe vehetik mindazok, akik az adott körülmények közötti kritériumrendszernek megfelelnek és kérik a szolgáltatást.

13 Szociális szolgáltatás II. Milyen az igénybevevő? Az igénybevevő alapvetően aktív, hiszen keresi a szolgáltatást. Az igénybevett szolgáltatás körét, jellegét és formáját alapvetően az igénybevevő igényei határozzák meg.

14 Szociális munka Ki határozza meg az igénybevevők körét? Az igénybevevők. Ki lehet igénybevevő? Aki a célcsoporthoz tartózónak vallja magát, kérheti a szociális munkás segítségét. Amennyiben a szolgáltatás nem megfelelő, a kliens és a szociális munkás közösen megkeresik a megfelelőt.

15 Szociális munka II. Milyen az igénybevevő? Az igénybevevő alapvetően aktív, hiszen ő keresi a szolgáltatást és a segítő kapcsolat igényli a folyamatos aktivitást a részéről. Az igénybevett szolgáltatás körét, jellegét és formáját alapvetően az igénybevevő igényei alapján a kliens és a szociális munkás közösen határozzák meg.

16 Ki határozza meg a szolgáltatók körét? Ki szolgáltathat? Milyen tulajdonságok jellemzik a szemlélet szerint az igénybevevőt?

17 Jogi szemlélet Ki határozza meg a szolgáltatók körét? A jogalkotó (és a finanszírozó). Ki szolgáltathat? Aki a jogalkotó (és a finanszírozó) által meghatározott feltételek között és módon nyújtja a szolgáltatást.

18 Jogi szemlélet Milyen a szolgáltató? A szolgáltató alapvetően passzív, eszköz a jogok, illetve a jogérvényesítés biztosításában. A szolgáltató nem érdekelt az igénybevevők felkutatásában (sőt, ezt a jogalkotó korlátozza is). A szolgáltató nem érdekelt az igénybevevők keresletének megismerésében és a megfelelő szolgáltatás biztosításában (ezt szintén korlátozza a jogalkotó és a finanszírozó is).

19 Szociális szolgáltatás Ki határozza meg a szolgáltatók körét? A szociális piac a szolgáltatás iránti kereslet Ki szolgáltathat? Aki a keresletnek megfelelő szolgáltatás nyújtja.

20 Szociális szolgáltatás Milyen a szolgáltató? A szolgáltató alapvetően aktív, dinamikus, mert fennmaradása ezt megköveteli. A szolgáltató érdekelt a kereslet (igénybevevők) felkutatásában. A szolgáltató érdekelt az igénybevevők valós és potenciális igényeinek megismerésében és az annak megfelelő szolgáltatáskör kialakításában.

21 Szociális munka Ki határozza meg a szolgáltatók körét? A szociális szakma (jogalkotón keresztül) Ki szolgáltathat? Aki rendelkezik a megfelelő szakmai (segítői) kompetenciákkal (ismeretek, készségek, tapasztalat).

22 Szociális munka Milyen a szolgáltató? A szolgáltató igénybevevő aktivitására épít. A szolgáltató részlegesen érdekelt igénybevevők felkutatásában ( önkéntes igénybevétel, etikai ellentétek) A szolgáltató érdekelt az igénybevevők valós és potenciális igényeinek megismerésében és az annak megfelelő szolgáltatáskör kialakításában (hatékonyabb segítségnyújtás).

23

24 Jogi szemlélet A kapcsolat formai és tartalmi elemeit egy külső fél (jogalkotó) erősen szabályozza. Az igénybevevő és a szolgáltató mozgástere erősen korlátozott. Az igénybevevő a szolgáltatóval szemben szélesebb jogkörrel és kisebb kötelezettségekkel rendelkezik, érdekérvényesítő képessége nagyobb.

25 Szociális szolgáltatás A kapcsolat formai és tartalmi elemei a megállapodást kötők által szabályozottak, de igény szerint módosíthatóak. Az igénybevevő és a szolgáltató mozgástere közös megegyezés szerint rugalmas. A kapcsolat a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozottságára épül. A szolgáltató csak abban az esetben tud visszaélni a helyzetével, ha a szolgáltatási kereslet sokszorosan meghaladja a kínálatot.

26 Szociális munka A kapcsolat formai és tartalmi elemeit a megállapodó felek szabályozzák, de megkötések egyéni igény szerint módosíthatóak. Az igénybevevő és a szolgáltató mozgástere közös megegyezés szerint rugalmas. A kapcsolat a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozottságára épül.

27 Mit nyújt az adott megközelítés a szolgáltatásoknak és a klienseknek?

28 Jogi szemlélet Jogként definiálja a szükségletek kielégítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez javítja az igénybevevők érdekérvényesítő képességét, mert a szolgáltatás jogi úton kikényszeríthető. Az igénybevevőt (elvileg) jogai érvényesítésében a szolgálat nem korlátozhatja. A jogok biztosítása (elvileg) az állam aktív közreműködését (pl. finanszírozás, szolgáltatás biztosítása) igényli.

29 Szociális szolgáltatás Feltételezi az igénylő részéről az önkéntességet, a tudatos cselekvést és a saját szükségletek ismeretét. Rugalmas, keresletnek és az erőforrásokhoz igazított kínálatnak megfelelő szolgáltatást biztosít. Igényli az igénybevevő részéről az részben aktív részvételt, illetve a szolgáltatás ellenértékének (részleges) megtérítését. Kiegyensúlyozott, szabályozott, jogok és kötelezettségek, illetve szolgáltató és igénybevevő közötti egyensúlyra épülő kapcsolat.

30 Szociális munka Módszertanilag megalapozott módon vezeti az igénybevevőt az önálló életvitel felé. Az igénybevett szolgáltatás egy bizonyos időszak után minimális mértékre csökkenthető, a kliens a lehető legnagyobb önállóságot éri el. A három szemlélet közül a szociális munka nyújtja a leginkább egyénre szabott, személyes szolgáltatást. Nagyon hangsúlyos a segítő személyiség motiváló ereje, a belső erőforrások felkutatásában és mozgósításában.

31 A szemléletek buktatói, nehézségei, ellentmondásai.

32 Jogi szemlélet A problémák és a megoldásuk jogok és kötelezettségek útján történik. A jog elválik a valóságtól, nincs tekintettel a fennálló környezeti tényezőkre, az erőforrások hiányára. Sola scriptura A jogokkal nem csak éli, hanem visszaélni is lehet, amennyiben a kötelezettségek aránytalanul kisebbek. A jogérvényesítés más szolgáltatási alapelvek (önálló életvitel, aktív részvétel, normalizáció) működését meghiúsíthatja. A jogok kikényszeríthetőségének gyenge pontja a támogató szolgálat.

33 Szociális szolgáltatás Kisebb ellenállás elve miatt a rászorulók bizonyos körei kiszorulhatnak az ellátásból (megfelelő szabályozással elkerülhető) Limitált erőforrások kínálat-elvű piacot építenek fel. A kereslet súlya csökken a szolgáltatásban. Ha az ellátott nem rendelkezik egy meghatározott önállósággal, a szolgáltatás kudarcot vallhat. Az egyénre szabott szolgáltatás nem minden esetben megvalósítható. Pénzügyi anomáliák jelenhetnek meg.

34 Szociális munka A szociális munka első sorban minőségi értékrendű, Nagy mennyiségű klienssel egy időben nem képes dolgozni. Kevés a szolgáltatásra kidolgozott szakmai ismeret, a támogató szolgáltatás módszertanilag megalapozatlan. Az eredményesség rendkívüli mértékben függ a szociális munkás személyétől.

35 Mi lenne a jó? Az alapokat és a szolgáltatási keretet a jogra kell építeni. A részletes jogi szintű (túl)szabályozás azonban kerülendő. A szolgálat és a kliens kapcsolatát (a legfontosabb tényezőkön kívül) a szolgáltatók és az igénybevevők megállapodására kell bízni. Az erre vonatkozó szakmai alapelveket a szolgáltatásban dolgozóknak és a klienseknek (elvileg) együtt kell(ene) meghatároznia. A dolgozókat el kell látni a szükséges szakmai kompetenciákkal önálló életvitelre fókuszálva.

36 Szociális munka Szociális szolgáltatás Jogi alapok

37 Meleg Sándor 2010