A diszkoszvetés oktatása a középiskolában

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A diszkoszvetés oktatása a középiskolában Atlétika SMDLTE 2202 Készítette: Rajos Zoltán testnevelő tanár msc CP6W9E 2013/2014. I. félév

2 A diszkoszvetés oktatása a középiskolában I. A diszkoszvetés technikája I/1. A szer fogása A diszkoszt úgy kell kézbe venni, hogy pereme a négy ujj (kis-, gyűrűs-, középső- és mutatóujj) első ízületén helyezkedjen el. Az ujjak enyhén nyitott helyzetűek legyenek, de a mutató- és a középső ujj egymáshoz közel, a hüvelykujj pedig a többitől távolabb helyezkedjen el. A diszkosz képzeletbeli felezővonala lehetőleg a mutató- és a középsőujj közé essen. Mivel a sportolók anatómiai adottságai eltérőek, ezért a fogásmód dobónként kismértékben eltérhet. A kéz legyen az alkar meghosszabbításában, a dobókéz csuklója ne törjön be. (Polgár Tibor - Béres Sándor: Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai. Dialóg Campus Kiadó, A diszkoszvetés technikája. Továbbiakban: Polgár Béres 2011.) 1. ábra: A szer fogása (Az ábrák eredetét lásd az ábrák jegyzékében.) I/2. Felállás A helyes felállás és az előlengetés elsősorban azt szolgálja, hogy a forgásba indulás ideális legyen, így biztosítható a test stabilitása és a nagy pörgési sebesség. A felállás három formáját különböztetjük meg: - Felállás a dobás irányának háttal, lábak a körfelező két oldalán szimmetrikusan. - Felállás a dobás irányának háttal, bal láb a körfelezőn. (Polgár Béres, 2011.) - Felállás oldalt (jobb váll néz a dobás irányába). Így 90 fokkal megnövekszik a pördület terjedelme, de nehezebb a kivitelezés.

3 I/3. Előlengetés Az előlengetés készíti elő a dobásba indulást. Az előlengetés célja, hogy a dobásban résztvevő izmokat megnyújtsa, előfeszítse, a dobó elhelyezkedjen egy stabil kiindulási helyzetben, valamint mentálisan is ráhangolódjon a dobásra. E a célokat általában két-három lengetéssel érik el a versenyzők. Az utolsó lengetés során a szert tartó kar az elfordulásával eléri mozgáshatárának felső holtpontját, megnyújtva a törzs izmait (torziós helyzet). A térdek enyhén hajlított helyzetben vannak. (Polgár Béres, 2011) 2. ábra: Előlengetés I/4. Pördületbe indulás (forgásba indulás) Az előlengetési holtpont elérése után a bal kar nyitásával kezdődik. Ezzel egy időben a két láb és a csípő is megkezdi a fordulást a dobás irányába. A két láb támaszhelyzetét addig kell tartani, amíg a mellkas a dobás irányába kezd fordulni. A diszkoszt tartó kéz lemarad a lábak, a csípő és a törzs forgásához képest, ezáltal a kar-, a mell- és a törzs izmai megnyúlnak, előfeszülnek. Ezzel egyidejűleg a szert tartó kar kismértékben közelít a test forgástengelyéhez.

4 I/5. Pördület egy lábon A kétlábtámaszos helyzet megszűnte után a jobb láb elemelkedik a talajtól. A talajon maradó bal láb sarka már a jobb láb elemelkedése előtt megemelkedik (Polgár- Béres, 2011), a test súlya a talp elülső negyedére helyeződik. A bal kar nyitó mozgása folytatódik. (Polgár Béres, 2011) Az atléta célja, hogy a lendítőláb munkájával aktívan gyorsítsa a dobódobószer rendszert. A láb lendítésének kétfajta technikája használatos: a bokából vezetett illetve a boka-térdvezetéses láblendítés. (Polgár- Béres, 2011) Az egylábtámaszos helyzetben a dobó törzsének döntése a dobás irányába tovább folytatódik. (Polgár- Béres, 2011) I/6. Pördület a levegőben A bal kar nyitó munkájának megállításával következik a lapos forgóugrás, azaz a pördület a levegőben. A forgóugrásnak laposnak kell lennie, ezért a dobó csak bokából lép el. A repülőfázis alatt már tulajdonképpen a kidobó helyzetet készíti elő az atléta. Arra törekszik, hogy a csípő- és vállvonalak egymáshoz viszonyítva jelentősen elfordított helyzetbe kerüljenek. Ez idézi elő az előfeszítettséget, a dobó kar lemaradása pedig növeli az erőkart. Kialakul a lehető legnagyobb torziós helyzet. (Polgár Béres, 2011.) I/7. A kidobás A kidobás szakasza a jobb láb talajfogásának pillanatától a szer kirepülésének pillanatáig (Polgár- Béres, 2011.) tart. Amikor a jobb láb talajt fog, a diszkosznak el kell érnie az addigi mozgás során a legmagasabb helyzetét. Ennél magasabban már csak a kidobás pillanatában lesz. A jobb láb már a talajfogás előtt előfeszül, s magas sarokpozícióval felkészül a talajfogásra, majd nagy bokaszöggel lábujjhegyen talajt fog. (Polgár- Béres, 2011.) A bal láb is a lehető legrövidebb időn belül talajt fog, így az atléta újra kétlábtámaszos helyzetbe kerül. A kidobást a jobb láb és a csípő forgómozgásával indítja meg a dobó (Polgár- Béres, 2011), amelyet a törzsizmok és a lendítő kar mozgása is segít. A bal kar nyitása előre felfelé történik. A bal kar könyökét a versenyzők különböző mértékben hajlítják be egyéni technikájuknak megfelelően. Eközben a két láb ellentétes irányú munkája forgatja tovább a testet. A térdfeszítő izmok és a vádli munkájával a kidobás előtt a dobó megkezdi az emelő munkát is, amellyel a magasabb helyzetet biztosítja a kidobás számára. A kidobás utolsó szakaszában a

5 forgatás és az emelés közösen alakítja ki a végső kidobási helyzetbe kerülést. (Polgár Béres, 2011.) A kidobás történhet támaszból és levegőből. (Polgár Béres, 2011.) A kidobás technikáját nagymértékben befolyásolja a versenyző testalkata, aktuális fizikai állapota, ezért a kidobás nagymértékben egyénfüggő. Támaszból történő kidobás esetén az atléta mindkét lába a talajon van a kidobás pillanatában. E technikával a versenyző rövidebb úton tudja gyorsítani a szert, így a szerre gyakorolható erő kisebb, viszont a felhalmozott mozgási energia teljes egészében a gyorsításra használható fel (Polgár Béres, 2011.) a stabilabb helyzet miatt. A támaszból történő kidobás biztonságosabb is, hiszen könnyebb a körben maradni. A levegőből végzett dobás nagy előnye, hogy a diszkoszra kifejtett erő hosszabb úton hozható létre. Másik előny a magasabb kidobási pozíció. (Polgár Béres, 2011.) Az eredményességet azonban nagymértékben visszavetik már a kisebb technikai hibák is. A levegőből dobásnál először az elöl lévő, majd a hátul lévő láb hagyja el a talajt. E technika veszélye, hogy a szer kidobása után a versenyző nehezebben tudja megtartani egyensúlyi helyzetét, így könnyen kiléphet a dobókörből. II. A diszkoszvetés szabályai II/1. Versenyzési szabályok - A versenyzők kísérleteinek sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Ha selejtező is van, a döntő sorrendjének megállapításához új sorsolást kell tartani. - Ha a versenyzők száma nyolc vagy annál kevesebb, mindegyik versenyzőnek hat kísérlete van. - Ha a versenyzők száma nyolcnál több, mindegyik versenyzőnek három kísérlete van, és a nyolc legjobb dobást elérő versenyző három további kísérletet tehet. Ha a nyolcadik helyen többen azonos eredményt értek el, a holtversenyben állók mind jogosultak további három kísérletre. (Ilyen esetekben nem alkalmazható a szabálykönyv pontja, tehát nem számít a 2. illetve a 3. kísérlet.)

6 A negyedik és az ötödik sorozatban az első három sorozat során elért helyezésekhez képest fordított sorrendben kell a kísérleteket végrehajtani. Az utolsó sorozatban a sorrend az ötödik sorozat után fennálló helyezésekhez képest fordított. - Selejtezőt kell tartani, ha a versenyzők száma túl nagy ahhoz, hogy egyetlen fordulóban (döntő) megfelelően le lehessen bonyolítani a versenyt. Amennyiben selejtezőre kerül a sor, valamennyi versenyzőnek el kell indulnia abban, mert csak így juthatnak tovább. A selejtezőben elért eredmény nem része a tulajdonképpeni versenynek. A versenyzőket két vagy több csoportra kell osztani. A selejtezők során a versenyzők három kísérletet tehetnek. A selejtező szintet elérő versenyzők kerülnek a döntőbe. Ha a selejtezőszintet a szükségesnél kevesebb versenyző éri el, a döntő résztvevőit további versenyzőkkel kell kiegészíteni erre a létszámra a selejtezőben elért helyezési sorrend alapján. - A verseny színhelyén a versenyzők ha erre lehetőség van legfeljebb két gyakorló (bemelegítő) kísérletet tehetnek, amit a sorsolás sorrendjében, a versenybíró felszólításának megfelelően kell megtenniük. Miután a verseny elkezdődött, a versenyzők nem használhatják a szert vagy a dobókört gyakorlás céljára. - A diszkoszvetést a dobókörből kell végrehajtani. A versenyzőnek nyugalmi helyzetből kell elkezdeni a dobást. A versenyző belülről érintheti a kör peremét. - Tilos bármely olyan eszköz alkalmazása (pl. két vagy több ujj egymáshoz kötése), amely valamilyen módon segítheti a versenyzőt a dobás végrehajtásában. Megengedett a kötés a kézen, ha az nyílt seb takarására szolgál. - Dobás közben nem lehet kesztyűt használni. - A jobb fogás érdekében, a versenyzők erre alkalmas anyaggal bekenhetik a kezüket. - Sérülés miatt (vagy annak megelőzése érdekében) a versenyzők használhatnak bőrből vagy bármely erre alkalmas anyagból készült övet. - A versenyzők a dobókörbe, illetve a cipőjükre semmiféle anyagot nem szórhatnak, vagy permetezhetnek. - Érvénytelen a dobás, ha a versenyző a körbelépés és a dobás megkezdése után bármely testrészével érinti a körön kívül a talajt vagy a kör peremének tetejét. - A versenyző ha nem sértette meg az előbbi szabályokat bármikor félbeszakíthatja megkezdett kísérletét, akár a körben, akár a körön kívül leteheti a szert, elhagyhatja a dobókört, mielőtt visszatér a kiinduló helyzetbe, majd elölről kezdheti a kísérletet. (Ha a vezetőbíró indokolatlannak ítéli meg a késlekedést, a kísérletet nem lehet elvégezni, s az hibás kísérletként kerül a jegyzőkönyvbe. Második késleltetés esetén a

7 versenyzőt ki kell zárni a további versenyzésből. Ebben az esetben az addig elért eredménye számít.) - A megengedett idő egy kísérletre rendes körülmények között 90 másodperc. A megengedett idő lejártának pillanatában megkezdett kísérletet el kell fogadni. Egy versenyző két egymást követő kísérlete között legalább 3 perc pihenőidőt kell biztosítani. (A kísérleti időt mutató órát úgy kell elhelyezni, hogy a versenyzők jól láthassák. Amennyiben nincs mód óra felállítására, egy versenybírónak 15 másodperccel a kísérleti idő lejárta előtt sárga zászló felemelésével vagy más módon jeleznie kell.) - A dobás akkor érvényes, ha a szer leesésének helye teljes egészében belül van a szektort határoló vonalak belső élein. - A távolságot minden dobás után azonnal le kell mérni. A mérést a szer által hagyott nyomnak a dobóhely felé eső részétől a dobókör peremének belső széléig kell végezni. Mérés közben a mérőszalagnak át kell haladnia a kör középpontján. Ha a távolságmérés eredménye nem egész centiméter, akkor azt lefelé, a legközelebbi egész centiméterig kell kerekíteni. - A versenyzők mindaddig nem hagyhatják el a kört, amíg a szer a talajra nem érkezett. Amikor kilép a körből, az első érintkezés a dobókör keretének tetejével, vagy a körön kívüli talajjal a kör középpontján elméletileg átvezetett és a körön kívül meghúzott fehér vonal mögött történhet. - A versenyző a verseny alatt a versenybíró engedélyével és kíséretével elhagyhatja a versenyszám közvetlen környezetét. - A szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! - A végső sorrend megállapításakor a versenyzők legjobb dobását kell figyelembe venni, beleértve azt az eredményt is, amelyet a versenyzők az első helyen kialakult holtverseny eldöntése során értek el. Holtverseny esetén a második legjobb eredmény dönt, vagy további holtversenynél a harmadik és így tovább. Ha ezek után még mindig holtverseny állna fenn, az azonos eredményt elért versenyzők további új kísérleteket végeznek, amíg eredmény nem születik. - Diákolimpián minden versenyző kizárólag a saját korcsoportjában indulhat, felversenyzés nincs. (Megjegyzés: vannak olyan 9. évfolyamos tanulók, akik még a IV. korcsoportba tartoznak, így ők nem indíthatók diszkoszvető versenyen.) Korcsoportok a 2013/2014-es tanévben: V. kcs.: as születésűek

8 VI. kcs.: os születésűek II/2. A dobókör - A dobókör peremének fémből (pl. vasból, acélból) vagy más erre alkalmas anyagból kell készülnie, amelyet a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni. A kör belseje lehet beton, aszfalt vagy más erre alkalmas anyag, amely nem csúszik. A dobókör belső szintjének minimum 14, maximum 26 mm-rel alacsonyabbnak kell lennie a kör pereménél. - A kör belső átmérőjének mérete 2.50 m (Ettől maximum 5 mm-rel eltérhet.) A kör pereme (kerete) legalább 6 mm vastag legyen, és fehérre kell festeni. - A körfelező vonalat a körön kívül mindkét oldalon, a peremtől kezdődően legalább 75 cm hosszan 5 cm széles vonallal kell kijelölni. Ezt a vonalat lehet festeni, vagy készülhet fából, illetve más alkalmas anyagból. A fehér vonal hátsó élének meghosszabbítása a kör középpontján megy át és merőleges a szektor szimmetriatengelyére. - A versenyző a körbe illetve a cipőjére semmiféle anyagot nem szórhat, vagy teríthet, és semmilyen módon nem érdesítheti a kör felszínét. - A dobókör körül a talaj beton, műanyag, aszfalt, fa vagy bármilyen erre alkalmas anyag. 3. ábra: A diszkoszvető kör

9 II/3. A diszkosz - A diszkosz teste lehet tömör vagy üreges, készülhet fából vagy más alkalmas anyagból. Pereme legömbölyített fém, amelynek metszete szabályos, körülbelül 6 mm sugarú körív. A diszkosz mindkét oldalán középen a testtel egy szintbe süllyesztett fémlapok lehetnek. - A diszkosz mindkét oldalának egyformának és simának kell lennie, bevésések, kiálló részek és éles szélek nem lehetnek rajta. - A diszkosznak a peremétől egyenletesen kell vastagodnia a középponttól 25-28,5 mmre körbefutó vonalig. 4. ábra: A diszkosz - A verseny alatt a dobószeren semmilyen változtatás nem végezhető. - A versenyeken használható diszkoszok méretei felnőtt versenyzőknél: női férfi Minimális tömege: 1,00 kg 2,00 kg Maximális tömege: 1,025 kg 2, 028 kg A fémrész külső átmérője minimálisan: 180 cm 219 cm maximálisan: 182 cm 221 cm - A diszkosz tömege diákolimpiai versenyeken: lány fiú V. korcsoport 1 kg 1,5 kg VI. korcsoport 1 kg 1,75 kg

10 II/4. A védőketrec - A nézők, a versenyzők és a versenybírók védelme érdekében minden dobást elkerített helyről vagy védőketrecből kell végrehajtani. II/5. A leérkező-hely (leérkező-szektor) - A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy. - A dobószektor lejtése dobás irányában nem lehet több mint 1:1000-hez. - A dobószektor 5 cm széles, fehér színű, egymással 34, 92 fokos szöget bezáró két egyenes vonal belső éleivel határolt terület, amelynek meghosszabbítása a dobókör középpontjában metszené egymást. II/6. Jelzések - A versenyzők legjobb eredményét a szektorvonal mellett, azokon kívül elhelyezett zászlóval vagy táblával lehet jelölni. Az érvényes korosztályos területi vagy nemzeti csúcsot szintén lehet jelölni zászlóval vagy táblával. III. A diszkoszvetés előkészítő gyakorlatai III./I. Az előkészítő gyakorlatokról általában A dobószerek felgyorsításuk és kidobásuk közben igen nagy ellenállát fejtenek ki a dobó izomzatára, ízületeire, szalagjaira és csontrendszerére. Kiemelten fontos feladat tehát, hogy az izmokat megerősítsük, az ízületeket, a szalagokat és a csontokat fokozatosan szoktassuk hozzá a terheléshez. Ezért kell használnunk eszköz nélküli előkészítő gyakorlatokat is, ahol a tanuló saját súlyával dolgozik. Ezek a gyakorlatok különösen a boka-, a térd-, a csípő- és a vállízületek mozgáshatárának tágításában, az egyensúlyérzék fejlesztésében segíthetnek. Jelentős erősítő hatást azonban elsősorban a különböző eszközökkel nehezített gyakorlatok végeztetésével érhetünk el. Az előkészítő és a rávezető gyakorlatoknál is fontos szempont, hogy a tanulókat aktuális fizikai állapotuknak, izomerejüknek megfelelő terheléssel dolgoztassuk. Ha túlterheljük őket, súlyos károkat okozhatunk a gerincoszlopukban, szalag- és izomrendszerükben. Nagy figyelmet kell szentelnünk az oktatásban a differenciálásnak, melyet elsősorban az eszközök

11 tömegének variálásával vagy az ismétlésszám változtatásával érhetünk el. A megterhelés olyan legyen, hogy a diákok még gyors, dinamikus mozgást tudjanak végrehajtani, mindezt azonban csak jelentős erőfeszítés árán érhessék el. Egy sorozaton belül 6-10 ismétlésszámmal érdemes dolgozni, amellyel el kell érnünk az érintett izomcsoportok könnyű, de határozott elfáradását. A gyakorlatsorozatok közé 2-3 perces aktív pihenést célszerű beiktatni, feltéve, hogy a következő gyakorlattal is az előzővel közel azonos izomcsoportokat kívánunk dolgoztatni. A teljes gyakorlást az izmok közepes mértékű elfáradásáig végeztessük. A különböző dobásokkal, vetésekkel és hajításokkal elsősorban a gyorserőt tudjuk fejleszteni, de a maximális erő és az állóképességi erő is javulni fog, valamint fejlődnek a koordinációs képességek is. A maximális erő növeléséhez nagyobb súlyú szerek, de kisebb ismétlésszám, a dobó állóképesség javulásához magas dobásszám szükséges. Két kézzel végzett medicinlabdás gyakorlatoknál a labda tömege 17 éves korig nem lehet nagyobb 4 kgnál, éves korban pedig 6 kg-nál. Ügyelnünk kell arra is, hogy a dobókézzel ellentétes oldalt is a másikkal egyenlő arányban dolgoztassuk. Tanítványunk így várhatóan ügyesebbé válik, s ez által a dobó kéz eredményessége is javulni fog. Az előkészítő gyakorlatokkal elsősorban a gerincoszlop dinamikus funkcióját biztosító izomcsoportokat kell megdolgoztatnunk. Így a törzsfeszítő izom felületes és mély rostjait, a mély hátizmokat, a felületes hátizmok gerincen eredő szakaszait és a csípő horpaszizmokat. Szükséges továbbá növelni a comb és a lábszár izmainak gyorserejét. Már az előkészítő gyakorlatoknál is ügyelnünk kell arra, hogy az izmok, ínak, ízületek nagyon hasonló munkát végezzenek, mint a diszkoszvetés során. A kiválasztásnál előnyben kell részesíteni a magas, hosszú törzsű, hosszú karral, megfelelő mozgásgyorsasággal rendelkező tanulókat. A nem ideális testi adottságokkal rendelkezők is érhetnek el jó eredményt, ha más képességeik kiemelkedőek. Ilyen lehet például az átlagon felüli ügyesség, kiváló ritmusérzék, rendkívüli mozdulatgyorsaság. Az előkészítő gyakorlatokkal leginkább az alábbi izmokat szükséges erősíteni: széles hátizom (musculus latissimus dorsi), kétfejű felkarizom (musulus biceps brachii), deltaizom (musculus deltoideus), nagy mellizom (musculus pectoralis major), csuklyásizom (musculus trapezius), négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris), háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae), lábszár feszítő izom (musculus tribialis anterior), lapocka emelő izom (musculus levator scapulae), nagy- és kis rombuszizom (musculus rhomboideus major et minor),.

12 Nyújtani elsősorban a négyszögű ágyékizmot (musculus quadratus lumborum), a haránt hasizmot (musculus transversus abdominis), a ferde hasizmot (musculus oblicuus abdominis) és a vállízület izmait szükséges. Az előkészítő gyakorlatok által fejlesztendő legfontosabb képességek: erő, gyorserő, gyorskoordináció, egyensúlyérzék, ritmusérzék, térérzékelés. III./II. Előkészítő gyakorlatok 1. gyakorlat Megnevezése: pók kézi-foci Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: a láb-, a csípő-, a hát-, a váll- és a kar izmainak erősítése valamint a játékigény kielégítése. Szükséges eszközök: tornaterem, két db kézilabda kapu, egy (vagy két) futball labda, megkülönböztető trikók. Résztvevők száma: Megfelelő méretű tornateremben az egész osztály játszhat. Ha 20x40 m- es csarnok áll rendelkezésünkre és egy csapatra kevesebb, mint 10 játékos jut, célszerű csökkenteni a játékteret. Gyakorlat leírása: A pókfoci szabályai szerint a tanulók csak pókmászásban vagy rákjárásban közlekedhetnek, lábbal, testtel vagy fejjel továbbíthatják a labdát egymásnak. A két kilencesen belül viszont láb helyett kézzel történik a labdabirtoklás és az átadás. Gólt szerezni a kilencesen belülről kézzel, azon kívülről lábbal lehet. A kapus a kapu előterében tartózkodik és pókmászásban, valamint rákjárásban közlekedik, kézzel és lábbal egyaránt játékba avatkozhat. A hatoson belül mezőnyjátékos nem tartózkodhat. Kritikus momentumok: A tömegjelenetek elkerülése érdekében célszerű a területet 3 zónára osztani (védő, középső, támadó zóna) osztani és néhány ember (pl. csapatonként 2-2-2) mozgását egy területre korlátozni. A többiek szabadon mozoghatnak. Változatok: Játszható egy vagy két labdával.

13 5. ábra: Pók kézi-foci 2. gyakorlat Megnevezés: futballkapusok bemelegítése Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: a váll és a törzs izmainak erősítése, a gyorserő és az erő-állóképesség fejlesztése. Szükséges eszközök: két tanulóra jusson egy medicinlabda (2-3 kg-os). Résztvevők száma: az egész osztály párokba rendeződve. Gyakorlat leírása: A tanulók párban állnak egymással szemben vállszélességű terpeszállásban, egymástól 3-5 m távolságra. A futballkapusok legegyszerűbb bemelegítő mozdulatait leképezve folyamatos átadásokkal átjuttatják egymásnak a labdát. Pl. két kézzel fej fölül hajítással. A labda elfogása két kézzel történik. A labda hátraengedése után felhasználva az ívképzéssel szerzett plusz erőt visszahajítják a társnak. Kritikus momentum: Törekedni kell a megfelelő ívképzésre. Változatok: A labda átadása és elfogása történhet a legkülönbözőbb módokon. - hajítás két kézzel a fej fölül harántterpeszállásból - vetés egykezes alsóval (a labda elfogása ekkor a test előtt történik ölelő fogással) - lehet folyamatos haladással, oldalszökdelésekkel Megjegyzés: Célszerű hasonló magasságú tanulókat párba állítani. A medicinlabdák tömegét a tanulók erejéhez, életkorához igazítva differenciáljunk. Két kézzel végzett medicinlabdás

14 gyakorlatoknál a labda tömege 17 éves korig nem lehet nagyobb 4 kg-nál, éves korban pedig 6 kg-nál. 6. ábra (képsorozat): Hajítás fej fölül két kézzel előre 3. gyakorlat Megnevezés: helyből távolugrás negyed fordulattal Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: A láb gyorserejének növelése, a biztos egyensúlyi helyzet megőrzése forgás közben, a térérzékelés fejlesztése. Szükséges eszközök: nincs Résztvevők száma: az egész osztály

15 Gyakorlat leírása: A tanulók egyénileg végzik a gyakorlatot. Egy meghatározott vonal mentén felsorakoznak. Az ugrás irányához képest 90 fokkal elfordulnak egyszer a jobb, a következő ugrásnál a bal válluk irányába. Innen kezdik meg a karok lendítő, majd a hátul lévő láb lendítő munkájával a lendületszerzést, miközben az elől lévő lábukon elfordulnak. Az ugrás irányába érkezve egy lábról elrugaszkodnak. Az ugrást két lábra érkezve fejezik be. Kritikus momentum: Biztos egyensúlyi helyzetből történjen az elrugaszkodás. Változatok: Ha a negyed fordulatos ugrások már jól mennek, félfordulattal is ugorhatnak a tanulók. Megjegyzés: A gyakorlatot mindkét irányba azonos ismétlésszámmal végeztessük.

16 7. ábra (képsorozat): Helyből távolugrás negyed fordulattal 4. gyakorlat Megnevezés: kapuskidobás horogdobással Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: A váll-, a törzs- és a csípőizmok gyorserejének növelése. Szükséges eszközök: két tanulóra jusson egy 2-4 kg-os medicinlabda Résztvevők száma: az egész osztály Gyakorlat leírása: A tanulók párokba rendeződve egymástól 6-7 m távolságra helyezkednek el. (Ha páratlan számú diák van jelen, egy fő egyedül is dolgozhat.) A medicinlabdát adott jelre egyszerre juttatja át az egy sorban álló összes tanuló szemben lévő társának horogdobással (vetés egy kézzel oldalról előre). Kritikus momentum: Biztos egyensúlyi helyzet és a dobómozdulat kivezetése. Változatok: A labdát a társ elé vagy a kezébe is dobhatjuk. A labda elfogása ennek megfelelően különböző módokon történik. Megjegyzés: Mindkét irányba azonos ismétlésszámmal végeztessük a gyakorlatot. Átmenetet képez az előkészítő- és rávezető gyakorlatok között. Előkészítőként a törzs forgatásában résztvevő izmok megerősítésében játszik fontos szerepet.

17 8. ábra (képsorozat): Kapuskidobás horogdobással 5. gyakorlat Megnevezés: mocsárszökdelés Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: A láb gyorserejének fejlesztése, biztos egyensúlyi helyzet megőrzése szökdelések közben. Térérzékelés javítása. Szükséges eszközök: zsámolyok, jelzőbóják Résztvevők száma: egész osztály Gyakorlat leírása: A tanulók egy lábon ugrálva teljesítik a pályát. Csak a zsámolyokra, vagy a bójákkal határolt területekre ugorhatnak. (Mindenhová egyszer kell ugrani.) Ha máshol is érintik a talajt vagy bárhol egyszerre van lent mindkét lábuk, az hibapontnak számít. A támaszkodó és ugrólábat bármikor változtathatják. A cél az, hogy a tanuló a lehető legkevesebb hibával teljesítse a pályát. Kritikus momentum: - Változatok: A hibátlanul teljesítő tanulók versenyezhetnek egymással, akár időre nehezített pályán is. Megjegyzés: Legalább két pályát célszerű felrakni, s az egyiknél kicsit közelebb legyenek egymáshoz a leérkezési felületek, hogy az alacsonyabb, kisebb ugróerővel rendelkező tanulóknak is legyen sikerélményük.

18 9. ábra: Mocsárszökdelés 6. gyakorlat Megnevezés: kapuskigurítás Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: A váll, a törzs, a kar és a comb izmainak erősítése, biztos egyensúlyi helyzet megőrzése kigurítás közben. Szükséges eszközök: páronként egy medicinlabda. Résztvevők száma: az egész osztály. Gyakorlat leírása: A tanulók páronként egymással szemben, egymástól 7-8 méter távolságra helyezkednek el. A medicinlabdát adott jelre kapuskigurításhoz, vagy tekegolyó elgurításához hasonló mozdulattal átjuttatják a társukhoz, aki fél térdelésben felöleli azt. Kritikus momentum: Gurító mozdulat kivezetése, biztos egyensúlyi helyzet megőrzése. Változatok: A labda felölelése nyújtott, zárt állásból is történhet. Megjegyzés: -

19 10. ábra (képsorozat): Kapuskigurítás és felölelés 7. gyakorlat Megnevezés: birkózás a területért Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: A diszkoszvetésben domináns szerepet játszó izmok (comb-, vádli-, váll-, kar-, törzs-, csípő izmai) erősítése játékos formában. Szükséges eszközök: jelzőbóják vagy tornaszőnyegek Résztvevők száma: az egész osztály párokba rendeződve Gyakorlat leírása: Két tanuló küzd egymás ellen a grundbirkózáshoz hasonló szabályok szerint, egy meghatározott terület birtoklásáért. Cél, hogy kiszorítsák ellenfelüket a területről, vagy felemeljék őt. Tilos a láb cselekvő használata illetve a derékvonal alatti támadás. A területet jelölhetjük bójákkal, vagy lehet tornaszőnyeg. Kritikus momentum: Figyeljünk arra, hogy azonos nemű és közel azonos testtömegű tanulókat állítsunk párba. Lehetőség szerint 3-4 kg-nál ne legyen nagyobb az eltérés. Változatok: Lehet időre vagy meghatározott pontszám elérésére versenyeztetni a tanulókat. -

20 11. ábra (képsorozat): Birkózás a területért 8. gyakorlat Megnevezés: legördüléses védés Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: a törzs, a váll és a láb izmainak erősítése, valamint a váll- és karizmok gyorserejének növelése. Szükséges eszközök: páronként egy medicinlabda és egy-vagy két tornaszőnyeg. Résztvevők száma: az egész osztály párokba rendeződve. Gyakorlat leírása: A futballkapusok bemelegítéséhez hasonlóan az egyik tanuló úgy dobja a labdát a társának, hogy ő legördüléses vetődéssel (tornaszőnyegre) fej fölött két kézzel elkapja azt, majd leérkezést követően visszahajítja. Kritikus momentum: A medicinlabda elfogása ne a mellkas előtt, hanem fej előtt vagy fölött történjen, s fej fölül indítsa a tanuló a hajító mozdulatot. Változatok: A labdát adagoló tanuló kétkezes alsó vagy egykezes alsó vetéssel juttathatja el társához a labdát. Ha egy szőnyeg jut tanulónként célszerű néhányat csak az egyik majd néhányat csak a másik irányba vetődni. Ha kettő jut, akkor egyet egyik, egyet másik irányba felváltva kell legördülni. Megjegyzés: A gyakorlat nagyon alapos bemelegítést igényel.

21 12. ábra (képsorozat): Legördüléses védés 9. gyakorlat Megnevezés: medicinrögbi Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam). A gyakorlat célja: A váll, a törzs, a kar és a láb izmainak erősítése, valamint a játékigény kielégítése. Szükséges eszközök: egy-két medicinlabda. Résztvevők száma: az egész osztály. A pálya méreteitől függően egyszerre csapatonként 7-10 játékos tartózkodjon a játéktéren. Gyakorlat leírása: A tanulókat két csapat kell osztani. A labdát kétkezes alsó vetéssel vagy fej fölül történő kétkezes hajítással lehet átjuttatni a társnak. Szerelni csak a levegőben lehet, ha leesik a labda, átkerül az addig védekező csapathoz. A védők testtel megállíthatják, lefoghatják a labdabirtokló támadót, de a kezéből nem üthetik ki a játékszert. A cél, futással vagy átadással bejuttatni a labdát az ellenfél hatosán belülre (labdabirtoklással). A célterületen belül egyszerre legföljebb két támadó tartózkodhat.

22 Kritikus momentum: fokozottan ügyelni kell a szabályok betartására, hogy elkerüljük a sérüléseket. Változatok: lehet két labdával is játszani. Megjegyzés: ábra: Medicinrögbi 10. gyakorlat Megnevezés: mélybe ugrásból távolba dobás Alkalmazási terület: évfolyamban, 17. életévüket betöltött tanulóknál A gyakorlat célja: a láb, a kar és a váll gyorserejének és dobó állóképességnek a növelése. Szükséges eszközök: zsámolyok, medicinlabdák. Résztvevők száma: az egész osztály. Gyakorlat leírása: A tanulók egyenként felállnak egy zsámolyra vállszélességű terpeszállásban. Egy 2-4 kg-os medicinlabdát tartanak a két kezükben a fejük fölött. Leugranak a zsámolyról, a labdát lehozzák a két lábuk közé, majd a mozgássor megtörése nélkül kétkezes alsó vetéssel a lehető legmesszebbre juttatják a labdát. Kritikus momentum: Ki kell használni a combizmok mélybe ugrással keletkezett előfeszülését a vetőmozdulat megindításában. Változatok: Lehet leugrani háttal is. Ez esetben a vetés két kézzel hátra történik. Megjegyzés: Csak 17 éves kor felett végeztethető.

23 14. ábra (képsorozat): Mélybe ugrásból távolba dobás IV. Rávezető gyakorlatok IV/I. A rávezető gyakorlatokról általában A rávezető gyakorlatok oktatását balesetvédelmi oktatással kell kezdeni. Ebben minden apró mozzanatra fel kell hívnunk a tanulók figyelmét, amelyek a biztonságos munkavégzés elengedhetetlen feltételei. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a biztonságra, amikor már a diszkosszal vagy más nagy tömegű, veszélyes szerrel dolgozunk. Fontos, hogy a tanulók adott jelre végezzék a gyakorlatot, s egyszerre csak annyian, amennyit szemmel tudunk tartani. Közöttük biztonságos távolságot kell kialakítani. IV/II. Rávezető gyakorlatok 1. gyakorlat Megnevezése: A szer fogása és lengetése Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam)

24 A gyakorlat célja: a szer biztos fogása annak mozgatása közben. Szükséges eszközök: lehetőleg minél több diszkosz Résztvevők száma: az egész osztály Gyakorlat leírása: A szer fogása az I/1. részben leírtak szerint történjen (lásd 1. ábra). A tanulók a szert testük mellől indítva függőleges síkban lendítik fel majd vissza a kiinduló helyzetbe. Kritikus momentumok: Csak a szer biztos fogásának megérzése után végeztessük a lengetéseket fokozatosan növekvő lendülettel. Változatok: A tanulók a vállmagasságban tartott szert mozgatják vízszintes síkban. Előlengetést is végezzenek harántsíkban mozgatva a szert. 15. ábra: A szer helyes fogása (Az ábrák eredetét lásd az ábrák jegyzékében!) 2. gyakorlat Megnevezése: átgurítás a folyosón a szer pörgetésével Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: az ujjak pörgésbe indító mozdulatának elsajátítása Szükséges eszközök: legalább három-négy diszkosz, tágas egyenletes talajú terület a szabadban (pl. salakos- vagy aszfaltos pálya). Résztvevők száma: néhány fős csoportokban egymás után az egész osztály. Gyakorlat leírása: Jelzőbójákból kirakunk néhány 6-7 méter hosszú, 1 méter széles folyosót. A tanulók tekegurítás-szerű mozdulattal, a szer megpörgetésével átgurítják a diszkosz ezen a kijelölt sávon. Kritikus momentumok: Az ujjak pörgésbe indító mozgásának megérzése. Változatok: Lehet csak célba vagy csak távolságra gurítani.

25 16. ábra: A diszkosz gurítása a szer pörgetésével 3. gyakorlat Megnevezése: előlengetés Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: a kar és a láb munkájának összehangolása az előlengetés során. Szükséges eszközök: a lehető legtöbb diszkosz (lehetőleg páronként egy). Szükség esetén 1 kg-os kézi súlyzót is használhatunk. Résztvevők száma: az egész osztály. Egyszerre legfeljebb a tanulók fele dolgozik, párjuk biztonságos távolságból figyeli a mozgást. Gyakorlat leírása: A bal kézzel alulról tartjuk a diszkoszt a bal váll magasságában. Ráfogunk jobb kézzel, s lefelé lendítjük a szert a csípővonal alá, majd onnan felfelé a jobb váll síkja fölé. Ebben a holtponti helyzetben a bal kar ellentétes helyzetet foglal el a diszkoszt tartó karhoz képest. Ezen a pályán halad majd vissza is a szer egészen a kiinduló helyzet eléréséig. Hátralendítés közben a láb erőteljesebben behajlik, így süllyeszti a dobó súlypontját. Amerre lendít az atléta, arra a lábára szükséges áthelyeznie a súlypontját. Kritikus momentumok: A lefelé végzett lendítés hangsúlyosabb legyen, mint a felfelé lendítés. Az előlengetés pályája a lehető leghosszabb legyen. Változatok: - Az előlengetést lásd a 2. ábrán! 4. gyakorlat Megnevezése: felsőlécen elhelyezett bója eltalálása kislabdával Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: a megfelelő dobószög kialakítása.

26 Szükséges eszközök: a lehető legtöbb kislabda (legalább 10). Két kézilabda kapu, bóják, esetleg gumikötél. Résztvevők száma: az egész osztály. Gumikötelet is kifeszíthetünk, így egyszerre több tanuló is gyakorolhat. Gyakorlat leírása: A tanulók testnevelőjük segítségével megpróbálják megtalálni azt a távolságot, amelyről helyes dobószögben épp a kézilabda kapu felsőlécén elhelyezett bóját találják el. (A távolság függ a magasságtól és a végtagok hosszától is.) A helyből diszkoszvetés mozdulatával, de kislabdát használva végzik a gyakorlatot a tanulók. Kritikus momentumok: Dinamikus, gyors mozdulatsor közben se változzon a kidobás szöge. Változatok: Beállíthatjuk a bójákat úgy is, hogy közöttük menjen át a labda. Megjegyzés: A tanulók lefelé néző tenyérrel fölülről tartják a kislabdát. 17. ábra: A helyes dobószög kialakítása 5. gyakorlat Megnevezése: helyből kislabdavetés Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: az előlengetésben megszerzett lendület átvitele a dobásba, a kidobás szögének rögzítése. Szükséges eszközök: a lehető legtöbb kislabda (legalább 10), nagy terem, vagy tágas terület. Résztvevők száma: az egész osztály. Gyakorlat leírása: A tanulók kislabdát tartanak a kezükben lefelé néző tenyérrel. Két-három előlengetés után a helyből diszkoszvetés technikájának megfelelően a lehető legmesszebbre vetik a szert.

27 Kritikus momentumok: A szer megfelelő mértékű felgyorsítása. A test biztos egyensúlyi helyzetben tartása a kidobás után. Változatok: krétával felrajzolhatunk egy leérkező-szektort, hogy azon belülre érkezzenek a dobások. Végeztethetjük dobókarikával is. Így megnöveljük a teherkart, s szélesebb lesz a dobás íve. 18. ábra: Helyből kislabdavetés 6. gyakorlat Megnevezése: helyből diszkoszvetés Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: Az eddig tanult technikai elemek rögzítése, a helyből diszkoszvetés technikájának biztos végrehajtása. Szükséges eszközök: legalább két-három diszkosz, nagy, tágas terület. Résztvevők száma: egész osztály (egyszerre csak egy tanuló) Gyakorlat leírása: Két-három előlengetés után helyből diszkoszvetés, elsősorban a helyes technikára, s nem a távolságra helyezve a hangsúlyt. Kritikus momentumok: Az utolsó előlengetésnél legyen a legnagyobb a torziós helyzet. Innen a törzs dinamikus, gyors fordítása vezesse a mozgást. Változatok: Ha már jól megy, érdemes hátralépésből kidobó terpeszbe kerülve, teljes rotációval dobatni a tanulókat. Megjegyzés: Ne dobassunk olyan sokat a tanulókkal, hogy az elfáradás miatt szétessen a technika.

28 19. ábra: Helyből diszkoszvetés 7. gyakorlat Megnevezése: szökkenésből diszkoszvetés Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam), de inkább évfolyamon. A gyakorlat célja: a pördület előkészítése, rávezetés a forgó mozgásra, a kar és a lábmunka összehangolása. Szükséges eszközök: legalább két-három diszkosz, nagy, tágas terület. Résztvevők száma: az egész osztály (egyszerre csak egy tanuló) Gyakorlat leírása: A tanuló a dobás irányához képest félig háttal áll fel. A diszkoszt a jobb kezében tartja a csípő vonala alatt. A bal lábáról átugrik a jobb lábára a jobb láb térdének előrelendítésével. (Kadetugrás-szerű mozdulattal) Közben elhajítja a szert. Kritikus momentumok: A jobb láb térde vezesse a mozgást. A biztos egyensúlyi helyzet megőrzése. Változatok: A levegőből vagy kétlábtámaszos helyzetből kezdi meg a kidobást. 20. ábra: Szökkenésből diszkoszvetés

29 8. gyakorlat Megnevezése: pördületből diszkoszvetés Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam), de inkább évfolyamon. A gyakorlat célja: A pördületben megszerzett lendület továbbvitele a kidobásba. Szükséges eszközök: legalább két-három diszkosz, nagy, tágas terület. Résztvevők száma: az egész osztály (egyszerre csak egy tanuló) Gyakorlat leírása: A mozgást a bal kar nyitómunkája indítja, aztán a két láb is megkezdi a forgatást. A kétlábtámaszos helyzetet addig kell tartani, amíg a mellkas a dobás irányába nem kezd fordulni. Ezután kapcsolódik be a jobb láb forgatómunkája, amelybe a bal láb, a térd és a kar forgató mozdulata is bekapcsolódik. Kritikus momentumok: A pördület közben a diszkosz csak csípőmagasságban lendül, de a kidobás megkezdésekor a dobó kart a dobó váll síkja fölé kell mozgatni. Változatok: ábra: Pördületből diszkoszvetés

30 9. gyakorlat Megnevezése: Célba- és irányba vetés Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam) A gyakorlat célja: A dobás irányának stabilizálása, az erőkifejtés mértékének tudatos szabályozása. Szükséges eszközök: legalább két-három diszkosz, nagy, tágas terület. Résztvevők száma: az egész osztály (egyszerre csak egy tanuló). Gyakorlat leírása: A tanulók egyenként dobnak egyre növekvő távolságról helyből diszkoszvetés technikájával. Egy előre kijelölt zónába kell bedobni a szert. Kritikus momentumok: Annak a távolságnak a megtalálása, ahonnan még nagy biztonsággal betalál a tanuló, de már gyors, dinamikus erőkifejtésre van szüksége. Változatok: Pördületből is dobjanak, ha már biztosan betalálnak bizonyos távolságról. 22. ábra: A célba- és irányba vetés területe 10. gyakorlat Megnevezése: Támaszból vagy levegőből? Alkalmazási terület: bármely középiskolai osztály (9-12. évfolyam), de inkább évfolyamon. A gyakorlat célja: Annak megtalálása, hogy vannak-e olyan tanulók, akiknek kedvez a levegőből történő kidobás. Szükséges eszközök: legalább két-három diszkosz, nagy, tágas terület. Résztvevők száma: az egész osztály (egyszerre csak egy tanuló) Gyakorlat leírása: A tanulókat minkét kidobási technikával dobatjuk, s megfigyeljük, kinek melyik a kedvezőbb.

31 Kritikus momentumok: A levegőből kidobás általában nehezebb a tanulóknak, ezért, ha nem megy, ne dobassunk így sokat. Megjegyzés: A támaszból történő kidobás biztonságosabb, hiszen az atléta könnyebben megőrzi biztos egyensúlyi helyzetét. 23. ábra: Kidobás kétlábtámaszos helyzetből V. Felhasznált irodalom - Az atlétika nemzetközi és hazai versenyszabályai (1995), 5. fejezet: Dobószámok Írta és összeállította: Mindszenty János, Mátraházi Imre. Budapest. - Az atlétika oktatása (1993). Szerkesztette: dr. Koltai Jenő és dr. Takács László Budapest, Magyar Testnevelési Egyetem. - Atlétikai szabálykönyv 2010, IV. rész: Ügyességi számok in: - Bosnyák Róbert: Diszkoszvetés középiskola. 2010/2011. tanév. in: sek.nyme.hu/tmk/spri/koltai - Diákolimpiai versenykiírás in: - Donáth Tibor (1994): Anatómiai atlasz Budapest, Medicina. - Eckschmiedt Sándor (1999): Atlétikai dobásgyakorlatok technikája, oktatása és alkalmazása. Budapest, Magyar Testnevelési Egyetem. - Horváth Győző: Utánpótlás és amatőr kapusok képzése in:

32 - Németh Gábor: A diszkoszvetés középiskolai oktatása. 2011/2012. tanév, I. félév. in: sek.nyme.hu/tmk/spri/koltai - Polgár Tibor- Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai. Dialóg Campus Kiadó. in: sek.nyme.hu/tmk/spri - dr. Takács László (1993): Atlétika (Technika, oktatás, edzés) Budapest, Magyar Testnevelési Egyetem. - Veres Gábor: Diszkoszvetés. 2012/2013. tanév in: sek.nyme.hu/tmk/spri/koltai VI. Ábrák jegyzéke 1. ábra: A szer fogása in: Polgár Tibor - Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai. Dialóg Campus Kiadó, ábra. Továbbiakban: Polgár Béres (2011) 2. ábra: Előlengetés in: Az atlétika oktatása (1993). Szerkesztette: dr. Koltai Jenő és dr. Takács László Budapest, Magyar Testnevelési Egyetem, 268. oldal. Továbbiakban: Koltai - Takács (1993) 3. ábra: A diszkoszvető kör in: Atlétikai szabálykönyv 2010, 96. oldal 4. ábra: A diszkosz in: Atlétikai szabálykönyv 2010, 103. oldal 5. ábra: Pók kézi-foci Saját rajz. 6. ábra (képsorozat): Hajítás fej fölül két kézzel előre Saját felvételek (2013) Közreműködtek Pisch Milán és Kovács Tibor, a Dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskola 8. osztályos tanulói. (Továbbiakban: saját felvételek) 7. ábra (képsorozat): Helyből távolugrás negyed fordulattal Saját felvételek. 8. ábra (képsorozat): Kapuskidobás horogdobással Saját felvételek.

33 9. ábra: Mocsárszökdelés Saját rajz. 10. ábra (képsorozat): Kapuskigurítás és felölelés Saját felvételek. 11. ábra (képsorozat): Birkózás a területért Saját felvételek. 12. ábra (képsorozat): Legördüléses védés Saját felvételek. 13. ábra: Medicinrögbi Saját rajz. 14. ábra (képsorozat): Mélybe ugrásból távolba dobás Saját felvételek. 15. ábra: A szer helyes fogása in: Polgár Béres (2011). A diszkoszvetés oktatása. A diszkosz fogása, elhelyezése a tenyérben. 16. ábra: A diszkosz gurítása a szer pörgetésével in: Koltai Takács (1993) oldal, 98. ábra. 17. ábra: A helyes dobószög kialakítása Saját rajz. 18. ábra: Helyből kislabdavetés Saját rajz. 19. ábra: Helyből diszkoszvetés in: Koltai Takács (1993) oldal, 103. ábra. 20. ábra: Szökkenésből diszkoszvetés in: Koltai Takács (1993) oldal., 94. ábra. 21. ábra: Pördületből diszkoszvetés in: Koltai Takács (1993) oldal., 101. és 102. ábra. 22. ábra: A célba- és irányba vetés területe. Saját rajz. 23. ábra: Diszkoszvetés kétlábtámaszos helyzetből in: Polgár Béres (2011). A diszkoszvetés oktatása. Kidobás.