SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P (22) A bejelentés napja: (30) Elsõbbségi adatok: TO95A

Átírás

1 (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU B1_! (11) Lajstromszám: B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P (22) A bejelentés napja: () Elsõbbségi adatok: TO9A IT (1) Int. Cl. 7 B 60 M 1/ MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MAGYAR SZABADALMI HIVATAL (40) A közzététel napja: (4) A megadás meghirdetésének dátuma a Szabadalmi Közlönyben: (72) Feltalálók: Del Naja, Alcide, Nápoly (IT) Siciliano, Vito, Pieve Ligure (IT) (73) Szabadalmas: ANSALDO TRASPORTI S.p.A., Nápoly (IT) (74) Képviselõ: Komáromi Judit, DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft., Budapest (4) Tápvonal elektromos jármû számára, és tápvonalat tartalmazó szállítórendszer KIVONAT A találmány tárgya tápvonal (1) elektromos jármû (80) számára, és tápvonallal (1) ellátott szállítórendszer. A tápvonal (1) üreges szigetelõburkolatot képezõ tartóeszközében, mely egyik irányban nyúlik el, felsõ részében az elektromos jármû (80) haladási irányában egy vonalban elrendezett, szigetelõelemekkel (37) egymástól elválasztott vezetõelemeket (34) hordoz a felsõ részén. A tartóeszközben szalagszerû vezetõelem (60) nyúlik el az elektromos jármû (80) haladási irányában, mely rugalmasan deformálódni képes és egy ferromágneses hajlékony vezetõsávval (6) van ellátva. A szalagszerû vezetõelem (60) az elektromos A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül lap ábra) 2. ábra HU B1

2 jármû (80) által hordozott gerjesztõeszközök (84), például elektromágnesek által létrehozott mágneses erõvel elhúzható és a vezetõelemek (34) felé el tud hajolni, és legalább egy vezetõelemet (34) összeköt a tápvonallal, mely a tartóeszköz belsejében található. Az elektromos jármû (80) továbbá el van látva legalább egy áramszedõ eszközzel (87), mely az árammal átjárt vezetõelemmel (34) össze tud kapcsolódni, és az elektromos jármûhöz (80) a kívánt polaritással energiát tud továbbítani. A találmány tárgya tápvonal elektromos jármû számára, és tápvonalat tartalmazó szállítórendszer. A tápvonal tartalmaz: az elektromos jármû haladási irányában elrendezett vezetõelemeket, melyek egymástól villamosan el vannak választva; a vezetõelemeket tartó üreges tartóeszközöket; legalább egy, tartóeszközök belsejében hordozott és elsõ polaritással tápforrásra csatlakoztatott elsõ tápvonalat; és a tartóeszközök belsejében hordozott és a haladási irányban a tápvonal teljes hosszúsága mentén elrendezett legalább egy szalagszerû vezetõelemet vagy tápvonalat. A szalagszerû vezetõelem vagy tápvonal rugalmasan deformálható és legalább egy ferromágneses anyagból készült vezetõsávot tartalmaz. A ferromágneses anyagból készült vezetõsáv az elektromos jármû által hordozott gerjesztõeszközök által létrehozott mágneses térrel kölcsönhatásba lép, és a szalagszerû vezetõelem vagy a tápvonal legalább egy részét érintkezési helyzetbe hozza, ahol az elsõ vezetõ tápvonal és a legalább egy vezetõelem között villamos csatlakozás van. A tápvonalat tartalmazó szállítórendszer tartalmaz az elektromos jármû haladási irányában elrendezett vezetõelemeket, amelyek villamosan egymástól el vannak választva, vezetõelemeket tartó üreges tartóeszközöket legalább egy, a tartóeszközök belsejében hordozott és elsõ polaritással tápforrásra csatlakoztatott elsõ tápvonalat, és a tartóeszköz belsejében hordozott és a haladási irányban a tápvonal teljes hosszúsága mentén elrendezett legalább egy szalagszerû vezetõelemet vagy tápvonalat. A szalagszerû vezetõelem vagy tápvonal rugalmasan deformálható és legalább egy ferromágneses anyagból készült vezetõsávot tartalmaz. Az elektromos jármû a tápvonal irányába mutató mágneses térerõt létrehozó gerjesztõeszközökkel van ellátva, melyek a ferromágneses anyagból készült vezetõsávnak legalább egy részét érintkezési helyzetbe hozzák, amelyben az elsõ tápvonal és legalább egy feszültség alatt álló vezetõelem között villamos érintkezés van. Az elektromos jármû tartalmaz továbbá az elektromos jármûbõl a tápvonal felé nyúló áramszedõ eszközöket, amelyek az energiával ellátott vezetõelemekkel összekapcsolódva az elektromos jármûvet tápforrással kötik össze. Ismeretesek tápvonalak elektromos jármûvek, különösen vasúti jármûvek energiaellátására, melyek vezetékrendszereket tartalmaznak (például fémezett huzalszerû vezetékeket vagy fémsíneket), ahonnan az elektromos jármû magából az elektromos jármûbõl kinyúló csatlakozóelemei segítségével (például pantográf áramszedõkkel vagy csúszósarukkal) képes a mûködéséhez szükséges energiát leszedni. Az ilyen vezetékeket megfelelõ tartóelemek hordozzák (például árbocok), melyek a vasútvonal mentén oly módon vannak elhelyezve, hogy a magasban ne legyenek könnyen hozzáférhetõek a vasútvonaltól vagy a sínek közelébõl. Mûködés közben a fentiekben leírt típusú tápvonalak állandóan el vannak látva energiával, és ezeket nyilvánvaló biztonsági okokból védett helyeken kell elhelyezni, ahol sem az utasok, sem a személyzet számára nem hozzáférhetõek. Következésképpen a tápvonalak kialakítása és elrendezése a vasútvonalak szempontjából számos kötöttséggel jár. Így például egyes földalatti vasúti tápvonalaknál olyan áramvezetõ sínt alkalmaznak, amely a vasúti sínek felületén van elhelyezve, amely nyilvánvalóan nem hozzáférhetõ. Ez az oka annak, hogy a sínfelületet baleset bekövetkeztekor nem lehet menekülési útvonalként használni, amíg azt nem áramtalanítják. Az ismert felszíni tápvonalaknak ezenkívül negatív hatása van a környezetre, mivel a vezetékek és az azokat alátámasztó és tartó elemek teljességükben láthatóak, úgyhogy az ismert felszíni tápvonalak nagyon nehezen illeszkednek bele a meglévõ városi struktúrákba. Ez már önmagában elegendõ ahhoz, hogy végiggondoljuk a városokban közlekedõ villamosok és trolibuszok által a környezetre kifejtett hatásokat. Az ismert trolibusz-tápvezetékeknek van egy további hátránya is, ugyanis ezek áramszedõ tagjait nem helyezik vissza automatikusan és megfelelõen az érintkezési vonalra, ha azokat elõzõleg onnan leakasztották. Javasoltak továbbá olyan szigetelt tápvonalakat, melyek több vezetõszegmensbõl állnak, a szegmensek az úttest szintjén vannak elhelyezve, elektromosan el vannak egymástól választva, és egy vonalba vannak elrendezve az elektromos jármû haladási irányában. Az ilyen tápvonalak olyan elektromos jármûvekkel mûködnek együtt, melyek elsõ és második áramszedõ taggal vannak ellátva, az áramszedõ tagok egymástól térközzel el vannak választva, és a jármûbõl a vezetõszegmensek felé kinyúlnak. A szóban forgó elsõ és második áramszedõ tagok érintkezésbe tudnak lépni az elsõ és a második vezetõszegmenssel, melyek egy elsõ és egy második tápvonallal vannak összekötve (például egy árammal átjárt tápvonallal és egy földelõ tápvonallal), távoli vezérlõkapcsoló tagokon keresztül. A távoli vezérlõkapcsoló tagokat az elektromos jármû egy hajtási üzenet segítségével zárja, melyet a tápvonalra küldenek ki. A hajtási üzenet tartalmazhat például egy mágneses térerõt, mely egy Hall-hatáson alapuló kapcsolót a távoli vezérlõkapcsoló tag belsejében zárni tud, hogy egy tápellátást biztosító vonalat egy vezetõszegmensre kapcsoljon. Az ismert szigetelt tápvonalak számára jeleket elõállító eszközök igen bonyolultak és drágák; ezenkívül 2

3 azok összetett elektromechanikai szerkezeti felépítése miatt a távoli vezérlõkapcsoló tagok szintén nagyon drágák, elõállításuk és kezelésük is bonyolult. Az ilyen tápvonalakban minden egyes egyedi vezetõszegmenst vagy a vezetõszegmensek egy csoportját egymástól függetlenül kell táplálni, és energiával ellátni, tekintet nélkül a többi szegmens állapotára. Ebbõl következik, hogy minden egyes szegmenst külön-külön kell aktívan vezérelni, ami sebességi és szinkronizálási problémákat okozhat. Az ismert szigetelt tápvonalak ezért nagyon bonyolult áramköröket tartalmaznak, az egységnyi hosszúságra esõ vezetõszegmensek számával arányosan, megbízhatatlanok, nagyon drágák, és bonyolult a mûködtetésük és karbantartásuk. Az FR és a DE számú szabadalmi iratokban a leírásunk bevezetõrészében vázolt tápvonalat ismertetnek elektromos jármûvekhez. A találmány célja elektromos jármûvek számára olyan tápvonal kialakítása, amellyel a jelenleg használt tápvonalakkal kapcsolatban felmerült hiányosságok mérsékelhetõk. A kitûzött célt olyan, a bevezetõben ismertetett típusú tápvonal kialakításával oldottuk meg, amelynek lényege, hogy a vezetõelemek huzalok révén villamosan összeköttetésben állnak az üreg belsejében elrendezett elsõ áramszedõkkel és második áramszedõkkel; az üregben van elhelyezve, továbbá az elsõ tápvonal és egy, az elsõ tápvonaltól elválasztott második tápvonal; a szalagszerû vezetõelem villamos érintkezést képez a második tápvonal és a második áramszedõk között, a szalagszerû vezetõelemnek olyan nyugalmi helyzetben lévõ részeinél, melyekben a szalagszerû vezetõelem rugalmasan deformálatlan alakban a második áramszedõkön és a második tápvonalon nyugszik; és a szalagszerû vezetõelem villamos érintkezést képez az elsõ tápvonal és az elsõ áramszedõk között az érintkezési helyzetben. Elõnyös, ha a tartóeszközök a haladás irányában végignyúló és a szalagszerû vezetõelemet vagy tápvonalat körülvevõ hosszúkás belsõ üreget határoló szigetelõburkolatot tartalmaznak; a vezetõelemek fémlapokat tartalmaznak, melyek villamosan egymástól el vannak választva, és amelyeket a szigetelõburkolat hordoz; az elsõ áramszedõk és a második áramszedõk az üreg belsejében elrendezett lapos részeket tartalmaznak, melyek az üreg két szemben lévõ oldalánál egymás felé néznek; az elsõ tápvonal lapos részeket és a második tápvonal hosszúkás alsó falat foglalnak magukban, amelyek az üreg belsejében helyezkednek el, és egymás felé néznek, és amelyek a tápvonal teljes hosszúsága mentén végignyúlnak; a szalagszerû vezetõelem a következõket tartalmazza: a tápvonal teljes hosszúságán végignyúló szigetelõsávokat; a szigetelõsávok egyik oldalára felfekvõ és az elsõ áramszedõk és az elsõ tápvonal felé nézõ elsõ ferromágneses hajlékony vezetõsávokat; a szigetelõsávok másik oldalán elhelyezkedõ, elés a második áramszedõk és a második tápvonal felé nézõ második vezetõsávokat; a második vezetõsávok a szalagszerû vezetõelem nyugalmi helyzetben lévõ részeinél áthidaló villamos érintkezést képeznek a második tápvonal és a második áramszedõk között; és az elsõ vezetõsávok a szalagszerû vezetõelem érintkezési helyzetben lévõ részeinél áthidaló villamos csatlakozást képeznek az elsõ tápvonal és az elsõ áramszedõk között. Elõnyös továbbá, ha az elsõ tápvonal érintkezõ részeit képezõ lapos részek az elsõ áramszedõkkel egy síkban helyezkednek el; az elsõ vezetõsávok szélessége nagyobb az elsõ áramszedõk és az elsõ tápvonal szomszédos élei közötti távolságnál; az elsõ vezetõsávok érintkezési helyzetben az elsõ áramszedõk és az elsõ tápvonal érintkezõ részei között helyezkednek el. Elõnyös, ha a második tápvonal a második áramszedõk egy érintkezõ részével egy síkban elhelyezkedõ, érintkezõ részt képezõ alsó falat tartalmaz; a második vezetõsávok szélessége nagyobb a második áramszedõk és a második tápvonal érintkezõ részeinek szomszédos élei közötti távolságnál; a második vezetõsávok a szalagszerû vezetõelem nyugalmi állapotban lévõ szakaszainál a második áramszedõ érintkezõ része és a második tápvonal alsó fala közé vannak behelyezve; ha a második tápvonal keresztmetszete C alakú; és az elsõ tápvonalat a fenti C alakú keresztmetszet körülveszi. A találmány szerint továbbá olyan, a bevezetõben leírt típusú, tápvonalat tartalmazó szállítórendszert alakítottunk ki villamos jármûhöz, amelyben a találmány szerinti megoldás lényege, hogy a vezetõelemek huzalok révén villamosan összeköttetésben állnak az üreg belsejében elrendezett elsõ áramszedõkkel és második áramszedõkkel; az üregben van elhelyezve, továbbá az elsõ tápvonal és egy második tápvonal, amely utóbbi az elsõ tápvonaltól el van választva; a szalagszerû vezetõelem villamos érintkezést képez a második tápvonal és a második áramszedõk között, a szalagszerû vezetõelemnek olyan nyugalmi helyzetben lévõ részeinél, melyekben a szalagszerû vezetõelem rugalmasan deformálatlan alakban a második áramszedõkön és a második tápvonalon nyugszik; és a szalagszerû vezetõelem villamos érintkezést képez az elsõ tápvonal és az elsõ áramszedõk között az érintkezési helyzetben. A találmány szerint elõnyös, ha az áramszedõ eszközök az elektromos jármû haladási irányában véve a gerjesztõeszközök egyik oldalánál vannak elrendezve; ha a gerjesztõeszközök legalább egy elektromágnest tartalmaznak; vagy ha a gerjesztõeszközök legalább egy állandó mágnest tartalmaznak. 3

4 A találmány szerinti tápvonalat és szállítórendszert a továbbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti elektromos jármû táplálására szolgáló tápvonal vázlatos nézeti rajza; a 2. ábra az 1. ábra szerinti tápvonal vázlatos hosszmetszete; a 3. ábra a 2. ábrán III III vonal mentén vett metszet; a 4. ábra a 4. ábrán IV IV vonal mentén vett metszet; az. ábra a 2. ábrán V V vonal mentén vett metszet; a 6 8. ábrák az 1. ábrán bemutatott találmány szerinti tápvonal elsõ kiviteli példájának három keresztmetszeti rajzát tartalmazzák; a 9. ábra az 1. ábrán látható tápvonal második kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete; és a. ábra a 9. ábra szerinti kiviteli változat keresztmetszete. Az 1 tápvonal (lásd 3. ábrát) egy (az 1. ábrán az egyszerûség kedvéért nem ábrázolt) szigetelõburkolat formájában kialakított 4 tartóeszközt foglal magában, mely annak belsejében hosszúkás, téglalap keresztmetszetû 6 üreget határol, mely 8 tengely irányában nyúlik el. A bemutatott kiviteli példában a 4 tartóeszköz vízszintes szigetelõ alsó falat, a alsó falra merõleges függõleges szigetelõ- 11 és 12 oldalfalakat, valamint a alsó fallal párhuzamos és afelé nézõ vízszintes szigetelõ felsõ falat foglal magában (lásd 3, 4. és. ábrákat). A 4 tartóeszköz belsejében elsõ 17 tápvonal van elhelyezve, amelyben a 6 üreg felsõ részében a felsõ falnál és a 12 oldalfalnál egyenes fémes vezetõtag van beillesztve. Pontosabban, a 17 tápvonal keresztmetszete lényegében L alakú, és elsõ vízszintes 17a lapos részt foglal magában, mely a szigetelõ felsõ falnál helyezkedik el, valamint második függõleges és a 17a lapos részre merõleges 17b lapos részt, amelyet egy (szigetelõanyagból készített), a függõleges 12 oldalfallal párhuzamos függõleges 19 váll támaszt alá. A 4 tartóeszköz belsejében továbbá második 22 tápvonal található, amely a szigetelõ alsó fal fölé helyezett, lapos, fémes alsó falat, valamint a alsó falra merõleges és azzal egy darabból kialakított, és 19 váll és a szigetelõ 12 oldalfal közé behelyezett, függõleges fémes 27 falat tartalmaz. A 22 tápvonal tartalmaz továbbá a 27 falra merõleges és azzal egy darabból kialakított, felsõ fémes 29 falat, amely a felsõ falba van beágyazva, és lényegében a felsõ fal teljes szélességében végignyúlik. Az 1. ábrán a 17 és 22 tápvonalakat csak vázlatosan tüntettük fel, azoknak csak 17a lapos része, illetve alsó fala látható, melyek egymással párhuzamosak és egymás felé néznek, és a 8 tengely mentén az 1 tápvonal teljes hosszúságában végignyúlnak. Az 1. és 3. ábrákon látható, hogy az 1 tápvonal több téglalap alakú fémlap formájában kialakított 34 vezetõelemeket tartalmaz, melyeket a felsõ fal hordoz, és amelyek a 4 tartóeszköz külsején vannak elhelyezve. A 34 vezetõelemek a felsõ falon vannak elhelyezve, és a felsõ fal teljes szélességében végignyúlnak, a 34 vezetõelemek végrészeit pedig a 11 és 12 oldalfalak 11a, illetve 12a oldalélei támasztják alá. Az 1 tápvonal tartalmaz továbbá több 37 szigetelõelemet (lásd 1. ábrát), melyek a felsõ falon, a 4 tartóeszközön kívül vannak elhelyezve és két 34 vezetõelem közé vannak beillesztve. Vagyis a 37 szigetelõelemek két-két szomszédos 34 vezetõelem közé vannak beillesztve, és így azokat villamosan egymástól elszigetelik. A 34 vezetõelemek 40 villamos elosztóhálózattal érintkeznek, mely a 6 üreg belsejében van elhelyezve, és a 34 vezetõelemekkel a felsõ falon keresztülnyúló 42 villamos vezeték segítségével érintkezik. A 40 villamos elosztóhálózat lényegében egy C alakú fémes falat tartalmaz, amely a alsó fallal alátámasztott, elsõ, vízszintes, lapos részbõl kialakított 4 áramszedõbõl, valamint egy második, a 4 áramszedõre merõleges és azzal egy darabból kialakított, és a 11 oldalfal és szigetelõanyagból készült 48 váll közé behelyezett 46 függõleges részbõl áll. A 40 villamos elosztóhálózat tartalmaz továbbá egy, a 46 függõleges részre merõleges és azzal egy darabból kialakított harmadik vízszintes lapos részt, amely elsõ 0 áramszedõt képez, és amely a felsõ fallal párhuzamos és annak szomszédságában helyezkedik el. Az 0 és 4 áramszedõk tehát a 6 üreg két egymással szemben lévõ oldalánál vannak elhelyezve, párhuzamosak egymással és egymás felé néznek. A 40 villamos elosztóhálózat összetartozó 0 és 4 áramszedõi a 8 tengely mentén vannak elhelyezve, az 1 tápvonal teljes hosszúságában, melyeknek mûködését a késõbbiekben magyarázzuk el. A második 4 áramszedõ a 22 tápvonal lapos alsó falával egy síkban helyezkedik el. A 4 áramszedõ és a lapos alsó fal villamosan el vannak választva egymástól, azok 4b, illetve b élei egymás felé néznek és egymással párhuzamosak. Ezenkívül a 4b és a b élek a 4 tartóeszköznek a alsó falra és felsõ falra merõleges P szimmetriasíkjától egyenlõ távolságokban helyezkednek el, (mely egyenlõ h/2-vel). Az elsõ 0 áramszedõ a 17 tápvonal 17a lapos részével egy síkban helyezkedik el. Az 0 áramszedõ és a 17a lapos rész villamosan el vannak választva egymástól, 0b, illetve 17 éleik egymás felé néznek és egymással párhuzamosak. Az 0b és a 17 élek szintén egyenlõ távolságban vannak a P szimmetriasíktól (a távolság egyenlõ d/2-vel). A 40 villamos elosztóhálózat továbbá szalagszerû 60 vezetõelemet tartalmaz, amely a 6 üreg belsejében van elhelyezve, és az 1 tápvonal teljes hosszúsága mentén végignyúlik. Nyugalmi helyzetében a szalagszerû 60 vezetõelem lényegében merõleges a P szimmetriasíkra, és azzal szimmetrikusan helyezkedik el. A szalagszerû 60 vezetõelem két végrészét (melyet nem ábrázoltunk) két (szintén nem ábrázolt) csuklósan összekapcsolt eszköz hordozza, melyek az 1 tápvonal végeinél vannak elhelyezve. 4

5 A szalagszerû 60 vezetõelem középen elhelyezkedõ hajlékony 63 szigetelõsávot tartalmaz, mely két oldalán elhelyezett vezetõrészeket hordoz. A 63 szigetelõsáv a 63 szigetelõsávval egységet képezõ és annak tetején elrendezett, felsõ, hajlékony 6 vezetõsávot hordoz, mely ferromágneses anyagból van készítve. A ferromágneses hajlékony 6 vezetõsáv a felsõ fal felé néz, és L szélessége nagyobb az egymás felé nézõ 0b és 17 élek közötti d távolságnál. A szalagszerû 60 vezetõelem továbbá fémszalagból álló alsó 67 vezetõsávot tartalmaz, amely a alsó fal felé néz, és a középsõ 63 szigetelõsávval egységet képez. A 67 vezetõsáv L szélessége nagyobb az egymás felé nézõ 4b és b élek közötti h távolságnál. A mûködtetéshez az 1 tápvonalat (nem ábrázolt) vasútvonal (nem ábrázolt) sínjei közé lehet lefektetni, oly módon, hogy a 4 tartóeszközt beágyazzuk a vasúti pályatestben a (nem ábrázolt) kavicságyba. Ilyen elrendezésben a 34 vezetõelemek felfelé néznek, és a sínekkel lényegében egy síkban helyezkednek el. Ezenkívül a 22 tápvonalat elõnyösen leföldeljük, míg a 17 tápvonalat pozitív tápfeszültségre csatlakoztatjuk. Az 1 tápvonalat elektromos jármû, például (nem ábrázolt) vasútvonalon közlekedõ (a 2. ábrán vázlatosan szemléltetett) 80 elektromos jármû tápellátására használjuk. A 80 elektromos jármû középsõ részét 82 padló határozza meg, mely a 34 vezetõelemek felé néz, és azokkal párhuzamos. A 80 elektromos jármû ezenkívül belsejében tartalmaz egy pár 84 gerjesztõeszközt, például elektromágnest (vagy állandó mágneseket), melyek a 82 padlótól a 4 tartóeszközig terjedõ mágneses térerõt képesek létrehozni. Amikor a 80 elektromos jármû nem kapcsolódik össze az 1 tápvonallal, a 60 vezetõelem nyugalmi helyzetben van (lásd 3. ábrát), amelyben lényegében deformálatlan és párhuzamos a alsó fallal. Vagyis nyugalmi helyzetében a 67 vezetõsáv lényegében párhuzamos a alsó fallal és az 1 tápvonal teljes hosszúsága mentén a 22 tápvonal alsó falán és a 40 villamos elosztóhálózat megfelelõ 4 áramszedõin nyugszik. Így elektromos összeköttetés jön létre a 4 áramszedõk és a alsó fal, és következésképpen a teljes 40 villamos elosztóhálózat (és ennélfogva az összes 34 vezetõelem) és a 22 tápvonal között. Ilyen módon az összes 34 vezetõelem földpotenciálra van csatlakoztatva, amikor a szalagszerû 60 vezetõelem nyugalmi helyzetében van. Az 1 tápvonal ennélfogva valójában szigetelve van, amennyiben annak összes külsõ része (a 34 vezetõelemek) földpotenciálra vannak kötve, az áramütés-veszélyes részek (azaz a 17 tápvonal) a 4 tartóeszköz belsejében vannak. Nyugalmi helyzetében tehát a (pozitív) 17 tápvonal valójában el van szigetelve az 1 tápvonal összes többi fémes részétõl, nevezetesen a 17 tápvonal fizikailag el van szigetelve és választva az elsõ 0 áramszedõtõl. Amikor a 80 elektromos jármû összekapcsolódik az 1 tápvonallal és a 84 gerjesztõeszközök (elektromágnesek) mûködnek, mágneses térerõt hoznak létre, amit a gerjesztõeszközök és a ferromágneses 6 vezetõsáv által létrehozott mágneses térerõ közötti kölcsönhatás idéz elõ. A 60 vezetõelem tehát a 84 gerjesztõeszközök felé húzódik, felfelé elmozdul és deformálódik. Mint az az 1., 2. és. ábrákon világosan látható, a szalagszerû 60 vezetõelem 60a részére mágneses erõ hat, így az felfelé elcsúszik, és közelebb húzódik a felsõ falhoz, és ívelt alakú lesz. Pontosabban, a szalagszerû 60 vezetõelemnek a 84 gerjesztõeszközök alatt elhelyezkedõ (és ennek következtében erõs mágneses erõnek kitett) 60a része párhuzamos lesz a felsõ fallal, és annak közelében helyezkedik el (lásd 2. és. ábrákat), a hajlékony 6 vezetõsáv pedig érintkezik az elsõ 17 tápvonal 17a lapos részével és legalább egy elsõ 0 áramszedõvel. Így tehát létrehoztunk egy elektromos csatlakozást a hajlékony 6 vezetõsávon keresztül az elsõ 17 tápvonal és az elsõ 0 áramszedõ között, és következésképpen a 17 tápvonal és egy 34 vezetõelem között. A fentiekben bemutatott és az 1. és 2. ábrákon látható példában a 84 gerjesztõeszközök alakja és elrendezése olyan, hogy azok hatására a hajlékony 6 vezetõsáv a 40 villamos elosztóhálózat két szomszédos 0 áramszedõjével érintkezik. Ilyen módon két szomszédos, árammal átjárt 34 vezetõelem van összekötve a pozitív potenciálon lévõ 17 tápvonallal. A 80 elektromos jármû legalább egy, elsõ végén elrendezett 87 áramszedõ eszközt tartalmaz (lásd 2. ábrát), mely a 82 padló alatt a 84 gerjesztõeszközök közelében van elhelyezve, hogy illeszkedjen az áram alá került 34 vezetõelemekhez, és pozitív tápfeszültséget szolgáltasson a 80 elektromos jármû mozgatásához. A szalagszerû 60 vezetõelemnek a 60a részével szomszédos szakaszai a szóban forgó 60a részhez képest rézsútos helyzetûek, és lefelé lejtenek a nehézségi erõ következtében a alsó fal felé. 601 rézsútos részek vannak az elsõ 0 áramszedõtõl, valamint a második 4 áramszedõtõl térközzel elválasztva, és fizikailag azoktól különválasztva (lásd 4. ábrát). A 601 rézsútos részek ezenkívül az elsõ 17 tápvonaltól és a második 22 tápvonaltól is térközzel el vannak választva (lásd 4. ábrát). Ezért a 40 villamos elosztóhálózatnak az áram alatt lévõ 34 vezetõelemeivel szomszédos 34 vezetõelemei nincsenek összekapcsolva a 17 és 22 tápvonalakkal, és az érintkezõ 34 vezetõelemmel szomszédos 34 vezetõelemek lebegõ villamos potenciálra kerülnek. A 601 rézsútos részek ott érnek véget, ahol a szalagszerû 60 vezetõelem ismét érintkezésbe lép a második 22 tápvonal alsó falával és a 40 villamos elosztóhálózat második 4 áramszedõivel. Ilyen módon az 1 tápvonal összes olyan 34 vezetõeleme, mely nincs áram alatt és nincs lebegõ potenciálon, a 22 tápvonallal kapcsolódik össze. A 80 elektromos jármû el van látva továbbá legalább egy második 88 áramszedõ eszközzel (lásd 2. ábrát), mely a 82 padló alatt, a 80 elektromos jármû haladási irányában a 84 gerjesztõeszközök mögött/elõtt van elhelyezve. A 88 áramszedõ eszköz a 22 tápvonallal összekapcsolt egyik 34 vezetõelemhez tud illeszkedni, és negatív tápfeszültséget tud szolgáltatni a 80 elektromos jármû mozgatásához.

6 A 80 elektromos jármû mozgása közben a szalagszerû 60 vezetõelem egymást követõ szakaszai deformálódnak, és a 60a rész végigcsúszik az 1 tápvonal mentén magának a 80 elektromos jármûnek a mozgását követve; éspedig úgy, hogy a szalagszerû 60 vezetõelem ívelt része végigcsúszik az 1 tápvonal mentén, hullámszerûen elõrehaladva a vonal egyik végétõl a másikig. A fentiek alapján a találmány szerinti megoldás elõnyei nyilvánvalóak, vagyis, hogy alapállapotban az 1 tápvonal összes külsõ 34 vezetõeleme földpotenciálon (22 tápvonal) van, amikor a 80 elektromos jármû nem használja az 1 tápvonalat. A 34 vezetõelemek csak akkor kapcsolódnak össze a 17 tápvonallal (mely például pozitív potenciálon van), amikor a 80 elektromos jármû összekapcsolódik az 1 tápvonallal; továbbá, mivel az árammal átjárt, és ezért áramütés-veszélyes 34 vezetõelemek a 80 elektromos jármû alatt vannak elhelyezve, azok nem hozzáférhetõek. A szalagszerû 60 vezetõelemmel a 17 tápvonal és a 40 villamos elosztóhálózat egyes 34 vezetõelemei között létesített érintkezés végtelen sugarú, gördülõ típusú, és nem keletkeznek szikrák, amennyiben egy ilyen érintkezés az 1 tápvonal mentén folyamatosan, magának az érintkezésnek a megszakadása nélkül halad tovább, mivel az elõl végrehajtott aktiválás mindig a 87 áramszedõ eszköz elõtt történik (mivel a 87 áramszedõ eszköz a 84 gerjesztõeszközök közé van beillesztve), és a hátul végrehajtott deaktiválása mindig a 87 áramszedõ eszközhöz képest késleltetve történik. Az 1 tápvonal szerkezeti felépítésébõl eredõ biztonsága tehát igen magas fokú (mivel annak nincsenek olyan részei, melyek állandó jelleggel áram alatt lennének), és olyan területeken is el lehet helyezni, amelyek az utasok és a személyzet számára hozzáférhetõek. Például az 1 tápvonal elõnyösen elhelyezhetõ egy földalatti vasút sínjeinek a felületén, és így lehetõvé teszi, hogy a sínfelületet baleset esetén menekülési útként használjuk, anélkül, hogy elõzõleg az 1 tápvonalat áramtalanítani kellene. Ezenkívül, az 1 tápvonal megjelenését tekintve elhanyagolható mértékben befolyásolja környezetét, és könnyen beilleszthetõ a meglévõ városi struktúrákba. A 87 és 88 áramszedõ eszközök továbbá könnyen és gyorsan bármikor összekapcsolhatók és szétkapcsolhatók a 34 vezetõelemekkel. Az 1 tápvonal elektromechanikai szerkezeti felépítése ésszerû és igen megbízható, nincs szükség hozzá bonyolult meghajtó áramkörökre, megvalósítása könnyû, üzemeltetése és karbantartása gazdaságos. Az ismert típusú szigetelt vonalaktól való fõ eltérése abból a ténybõl fakad, hogy az ilyen ismert vonalakban minden egyes vezetõelem vagy vezetõelem-csoport egymástól függetlenül van rákapcsolva a tápforrásra, a vonal többi vezetõelemének állapotára való tekintet nélkül. Az 1 tápvonal esetében viszont, miután a szalagszerû 60 vezetõelemet felhúztuk, azt egyszerûen ilyen helyzetben kell tartani, nincs szükség további mûveletekre, hogy a 34 vezetõelemek szinkron tápellátását biztosítsuk, ezzel kiküszöböljük az ismert tápvonalak sebességi és szinkronizálási problémáit. Ezenkívül egy ilyen energiával való ellátási eljárás elméletileg független a 34 vezetõelemek számától, ami szükség esetén nagyon kicsi is lehet, hogy a feszültség alatt lévõ felületrész nagysága minimális legyen. Az is kimutatható, hogy a 80 elektromos jármû mozgása közben (lásd 2. ábrát) a 87 áramszedõ eszköznek a (80 elektromos jármû haladási irányában) elülsõ 87a vége lép érintkezésbe egy már áram alatt lévõ 34 vezetõelemmel; ennek következményeképp nem lép fel szikrázás az elülsõ 87a vég és a 87 áramszedõ eszköz segítségével azzal sorban egymás után érintkezésbe hozott 34 vezetõelemek között, és így megakadályozzuk a 87 áramszedõ eszköz kopását. Végezetül, az 1 tápvonal nem vesz fel áramot, amikor a 80 elektromos jármû nem kapcsolódik rá. A 6., 7. és 8. ábrákon az 1a tápvonalnak az 1 tápvonallal megegyezõ részeit ugyanazokkal a hivatkozási számokkal fogjuk jelölni, míg az új vagy eltérõ szerkezeti felépítésû részeket eltérõ számokkal jelöljük. Az 1a tápvonal több 34a vezetõelemet tartalmaz, amelyek a felsõ falnak csak az egyik oldalsó részén nyúlnak végig, ebbõl következõen keskenyebbek a 34 vezetõelemnél. A 34a vezetõelemet 11a oldalél és a felsõ fal egy része támasztja alá, és végénél egyenes 90 éle van, mely 90 él a P szimmetriasíktól l távolságban található. A 34a vezetõelem 40 villamos elosztóhálózattal van összekötve, melynek szerkezeti felépítése megegyezik az elõzõekben leírtakéval. Az 1a tápvonal továbbá hosszúkás 91 fémfalból álló, külsõ tápvonalat tartalmaz, ezt a felsõ fal támasztja alá, és a 4 tartóeszközön kívül van elhelyezve. Pontosabban a 91 fémfalat a 11a oldalél és a felsõ fal egy része támasztja alá, és egyenes 92 éle van, amely a P szimmetriasíktól szintén l távolságban található, a 92 él párhuzamos a 34a vezetõelemek 90 éleivel. A 91 fémfal tehát a 34a vezetõelemekkel szemben helyezkedik el, a P szimmetriasík másik oldalán, és a 34a vezetõelemektõl elektromosan el van választva. A 91 fémfal továbbá a 91 fémfalból a felsõ 29 fal irányában kinyúló 93 fémes vezetõelem segítségével közvetlenül össze van kötve a 22 tápvonallal. Ilyen módon a 91 fémfal mindig össze van kötve a 22 tápvonallal, tekintet nélkül a szalagszerû 60 vezetõelem elhelyezkedésétõl. Az 1a tápvonal mûködése hasonló az 1 tápvonallal kapcsolatban korábban leírtakhoz, és ezért itt most nem fogjuk azt részletesen ismertetni. A 34a vezetõelemek a 17 tápvonallal vagy a 22 tápvonallal vannak összekapcsolva, ugyanúgy, mint azt a 34 vezetõelemekkel kapcsolatban a fentiekben leírtuk; a fõ eltérés az 1a tápvonalnál az, hogy annak külsõ tápvonala van, melyet a 91 fémfal képez, amely mindig a 22 tápvonal potenciálján (földpotenciál) van. Az 1a tápvonalat használó (nem ábrázolt) elektromos jármûvet el lehet látni (nem ábrázolt) áramszedõ eszközzel, mely a 91 fémfalon tud végigcsúszni, hogy ezzel létrehozzuk az elektromos jármû visszatérõ tápvonalát. A 9. és. ábrákon az 1 tápvonal további kiviteli változatát mutatjuk be, melyet 1b hivatkozási számmal jelölünk, mely egy lehetséges háromfázisú táplálási elrendezést szemléltet. Az 1b tápvonal hosszúkás szigetelõbur- 6

7 kolat formájában kialakított 94 tartóeszközt tartalmaz (lásd. ábrát), mely belsejében hosszúkás, téglalap keresztmetszetû 9 üreget határol, amelyet két, egymással párhuzamos és egymás felé nézõ, függõleges 96 és 97 oldalfal, továbbá vízszintes 98 alsó fal és szigetelõ 99 felsõ fal határolnak, mely utóbbi párhuzamos a 98 alsó fallal és azzal szemben helyezkedik el. A 94 tartóeszköz a talajba be van ágyazva, és a 99 felsõ fal 0 pályatest (vagy vasúti sínpár) síkjával egy szintben van. Az 1b tápvonal a 99 felsõ fal által hordozott, téglalap alakú 7 vezetõelemeket tartalmaz; pontosabban az 1b tápvonal elsõ a irányban egy vonalban elrendezett elsõ 7a vezetõelemeket az a iránnyal párhuzamos b irányban egy vonalban elrendezett második 7b vezetõelemeket, és a b iránnyal párhuzamos c irányban egy vonalban elrendezett harmadik 7c vezetõelemeket tartalmaz. Az alábbi leírásban az egyszerûség kedvéért 7 vezetõelemekre fogunk hivatkozni, mivel a 7a, 7b és 7c vezetõelemek szerkezeti felépítése és az azokkal együtt mûködõ részek is ugyanolyanok. A 7 vezetõelemek 1 felülete (lásd 9. ábrát) a 94 tartóeszköz külsején található, 111 felülete pedig a 9 üreg felé néz, 112 tápvonallal szemben helyezkedik el, és az a, b és c irányokkal párhuzamos irányban belenyúlik a 9 üregbe. A 112 tápvonal szigetelõanyagból készült, hajlékony, szalagszerû középsõ 114 vezetõsávot tartalmaz, amely két oldalánál a 98 alsó fallal, illetve a 99 felsõ fallal szemben elrendezett, elsõ és második hajlékony 1 és 116 szalagszerû elemet hordoz. A hajlékony 1 szalagszerû elem villamosan vezetõ anyagból van készítve, míg a hajlékony 116 szalagszerû elem villamosan vezetõ anyagból van készítve, és legalább egy ferromágneses anyagból készült részt tartalmaz; nevezetesen, a hajlékony 116 szalagszerû elem egyetlen réteg ferromágneses vezetõanyagot tartalmazhat, vagy pedig tartalmazhat két egymás fölött elhelyezett (az egyszerûség kedvéért nem ábrázolt) réteget, melyek közül az elsõ réteg, amely a szalagszerû 114 vezetõsáv felé néz, ferromágneses anyagból, a második réteg pedig nem ferromágneses, villamosan vezetõ anyagból készül. A 112 tápvonal a 7 vezetõelemek sorának irányával párhuzamosan nyúlik el, és nyugalmi állapotban a 98 alsó falon fekszik fel. A 112 tápvonal az 1b tápvonal (nem ábrázolt) két végrésze által hordozott, (nem ábrázolt) csuklós csatlakozóelemekkel összekapcsolt, (nem ábrázolt) végrészeket tartalmaz. A 112 tápvonalat (az alábbiakban leírtak szerint) deformálni lehet úgy, hogy annak egyik részét a 99 felsõ fal felé húzzuk. A második hajlékony, vezetõ 116 szalagszerû elem (egyen- vagy váltakozó áramú) tápforrással van összekapcsolva, mellyel a 0 pályatest mentén mozgó, (részben ábrázolt) 122 elektromos jármûvet táplálunk. A három 112 tápvonal hajlékony 116 szalagszerû elemei az a, b és c irányokban (nem ábrázolt) háromfázisú tápforrás három kimenetére vannak csatlakoztatva, és ezzel biztosítjuk a 122 elektromos jármû táplálását. A 122 elektromos jármû továbbá alulról a 99 felsõ fallal szemben elhelyezkedõ alsó fal által határolt középsõ részt tartalmaz, amely a 7 vezetõelemekkel szemben és azokkal párhuzamosan rendezhetõ el. A 122 elektromos jármû továbbá belsejében három pár 127 gerjesztõeszközt, például elektromágnest (vagy állandó mágnest) tartalmaz, melyekkel a 94 gerjesztõeszköz irányában mágneses térerõt lehet létrehozni. Mindegyik 127 gerjesztõeszköz pár a 112 tápvonal a, b és c irányokban elrendezett fázisainak egyikével mûködik együtt. Mûködés közben, amikor a 122 elektromos jármû nem kapcsolódik össze az 1b tápvonallal, a 112 tápvonal nyugalmi helyzetben van, ekkor a második hajlékony 1 szalagszerû elem lényegében deformálatlan állapotban van és párhuzamosan helyezkedik el a 98 alsó fallal. Ebben a helyzetben áthidaló villamos összeköttetés jön létre a hajlékony 1 szalagszerû elem révén a 98 alsó falon lévõ 140 visszatérõ tápvonal (lásd. ábrát) és a megfelelõ 7 vezetõelemmel villamosan összekötött 142 érintkezõ elem között. Ilyen módon az 1 tápvonalhoz hasonlóan, amikor az 1b tápvonal nyugalomban van, a 7 vezetõelemek a 140 visszatérõ tápvonallal (földpotenciál) villamosan összekapcsolódnak. Továbbá, a hajlékony 116 szalagszerû elem nyugalmi helyzetében fizikailag el van szigetelve a hálózatról lekapcsolt 7 vezetõelemektõl. Ha a 122 elektromos jármû összekapcsolódik az 1b tápvonallal, és a 127 gerjesztõeszközöket gerjesztjük, akkor a ferromágneses anyagú hajlékony 116 szalagszerû elemmel kölcsönhatásba lépõ 127 gerjesztõeszközök mágneses erõtere mágneses vonzóerõt hoz létre. A 112 tápvonal egy részét tehát a 98 alsó falról ívelt alakban a 99 felsõ fal felé felhúzzuk. Mint az a 9. ábrán jól látható, a 112 tápvonalnak 127 gerjesztõeszközök alatt elhelyezkedõ, (és ennek következtében erõs mágneses térerõknek kitett) része a 99 felsõ fallal párhuzamosan és annak közelében van elhelyezve, és a hajlékony 116 szalagszerû elem az egyik (vagy több) 7 vezetõelem 111 felületével érintkezik. Így tehát villamos összeköttetést hoztunk létre a hajlékony 116 szalagszerû elem és legalább egy 7 vezetõelem között, mely így tápellátást kap (árammal átjárt lap). Egy a 127 gerjesztõeszközök között lévõ 132 áramszedõ eszköz az árammal átjárt 7 vezetõelem 1 felületén nyugszik, és azon keresztül az egyik fázissal össze van kapcsolva és a 122 elektromos jármûvet táplálja. A 122 elektromos jármû mozgása közben a 112 tápvonal ívben meghajolt része az 1b tápvonal mentén végigcsúszva követi a 122 elektromos jármû mozgását a 0 pályatest felületén úgy, hogy a hajlékony 116 szalagszerû elem ívelt alakú része az 1b tápvonal egyik végétõl a másikig hullámszerûen halad végig, az 1 tápvonalhoz hasonlóan. Az 1b tápvonal az 1 tápvonal egyszerûsített változata, amennyiben az 1b tápvonalban a 7 vezetõelemeket közvetlenül látjuk el tápenergiával a hajlékony 116 szalagszerû elemmel való érintkezés révén, mely utóbbi tápvonalként és egy kapcsoló érintkezõ elemeként is mûködik. Az 1 tápvonalban a 34 vezetõelemek közvetve kapnak tápellátást a 17 tápvonallal érintkezõ hajlékony 6 vezetõsávon és az 0 áramszedõkön ke- 7

8 resztül; ebbõl következik, hogy az 1 tápvonalban a hajlékony 60 vezetõelem csupán egy kapcsoló érintkezõ elemeként mûködik, amennyiben a 17 tápvonal el van választva a szalagszerû 60 vezetõelemtõl. Más változatban a háromfázisú táplálás három, egymástól elválasztott, hosszúkás, üreges szigetelõburkolatot tartalmazhat; mindegyik szigetelõburkolat több (a 7 vezetõelemekhez hasonló) fémlapot és burkolatokat hordoz, és a 112 tápvonalhoz hasonló szalagszerû tápvonalat foglal magában. A háromfázisú tápvonal tartalmazhat továbbá egyetlen, ferromágneses elemeket tartalmazó, és egyidejûleg három tápvonalat hordozó, (nem ábrázolt) szigetelõsávot, amelyben a tápvonalak egy-egy fázist hordoznak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Tápvonal elektromos jármû számára, amely tartalmaz: az elektromos jármû (80) haladási irányában elrendezett vezetõelemeket (34, 7), melyek egymástól villamosan el vannak választva; a vezetõelemeket (34, 7) tartó üreges tartóeszközöket (4, 94); legalább egy, tartóeszközök (4, 94) belsejében hordozott és elsõ polaritással tápforrásra csatlakoztatott elsõ tápvonalat (17; 112); és a tartóeszközök (4, 94) belsejében hordozott és a haladási irányban tápvonal (17; 112) teljes hosszúsága mentén elrendezett legalább egy szalagszerû vezetõelemet (60) vagy tápvonalat (112); a szalagszerû vezetõelem (60) vagy tápvonal (112) rugalmasan deformálható és legalább egy ferromágneses anyagból készült vezetõsávot (6, 114) tartalmaz; a ferromágneses anyagból készült vezetõsáv (6, 114) az elektromos jármû (80) által hordozott gerjesztõeszközök által létrehozott mágneses térrel kölcsönhatásba lép, és a szalagszerû vezetõelem (60) vagy a tápvonal (112) legalább egy részét (60a) érintkezési helyzetbe hozza, ahol az elsõ vezetõ tápvonal (17; 112) és a legalább egy vezetõelem (34; 7) között villamos csatlakozás van, azzal jellemezve, hogy a vezetõelemek (34) villamos vezetékek (42) révén villamosan összeköttetésben állnak az üreg (6) belsejében elrendezett elsõ áramszedõkkel (0) és második áramszedõkkel (4); az üregben (6) van elhelyezve továbbá az elsõ tápvonal (17) és egy, az elsõ tápvonaltól (17) elválasztott második tápvonal (22); a szalagszerû vezetõelem (60) villamos érintkezést képez a második tápvonal (22) és a második áramszedõk (4) között, a szalagszerû vezetõelemnek (60) olyan nyugalmi helyzetben lévõ részeivel, melyekben a szalagszerû vezetõelem (60) rugalmasan deformálatlan alakban a második áramszedõkön (4) és a második tápvonalon (22) nyugszik; és a szalagszerû vezetõelem (60) villamos érintkezést képez az elsõ tápvonal (17) és az elsõ áramszedõk (0) között az érintkezési helyzetben Az 1. igénypont szerinti tápvonal, azzal jellemezve, hogy a tartóeszközök a haladás irányában végignyúló és a szalagszerû vezetõelemet (60) vagy tápvonalat (112) körülvevõ hosszúkás belsõ üreget (6; 9) határoló tartóeszközt (4; 94) tartalmaznak. 3. A 2. igénypont szerinti tápvonal, azzal jellemezve, hogy a vezetõelemek (34, 7) fémlapokat tartalmaznak, melyek villamosan egymástól el vannak választva, és amelyeket a tartóeszköz (4; 94) hordoz. 4. Az 1. igénypont szerinti tápvonal, azzal jellemezve, hogy az elsõ áramszedõk (0) és a második áramszedõk (4) az üreg (6) belsejében elrendezett lapos részeket tartalmaznak, melyek az üreg (6) két szemben lévõ oldalánál egymás felé néznek; az elsõ tápvonal (17) lapos részeket (17a) és a második tápvonal (22) hosszúkás alsó falat () foglalnak magukban, amelyek az üreg (6) belsejében helyezkednek el, és egymás felé néznek, és amelyek a tápvonal (1) teljes hosszúsága mentén végignyúlnak; a szalagszerû vezetõelem (60) a következõket tartalmazza: a tápvonal (1) teljes hosszúságán végignyúló szigetelõsávokat (63); a szigetelõsávok (63) egyik oldalára felfekvõ és az elsõ áramszedõk (0) és az elsõ tápvonal (17) felé nézõ elsõ ferromágneses hajlékony vezetõsávokat (6); a szigetelõsávok (63) másik oldalán elhelyezkedõ, el- és a második áramszedõk (4) és a második tápvonal (22) felé nézõ második vezetõsávokat (67); a második vezetõsávok (67) a szalagszerû vezetõelem (60) nyugalmi helyzetben lévõ részeinél áthidaló villamos érintkezést képeznek a második tápvonal (22) és a második áramszedõk (4) között; és az elsõ vezetõsávok (6) a szalagszerû vezetõelem (60) érintkezési helyzetben lévõ részeinél áthidaló villamos csatlakozást képeznek az elsõ tápvonal (17) és az elsõ áramszedõk (0) között.. A 4. igénypont szerinti tápvonal, azzal jellemezve, hogy az elsõ tápvonal (17) érintkezõ részeit képezõ lapos részek (17a) az elsõ áramszedõkkel (0) egy síkban helyezkednek el; az elsõ vezetõsávok (6) szélessége (L) nagyobb az elsõ áramszedõk (0) és az elsõ tápvonal (17) szomszédos élei (0b, 17 ) közötti távolságnál (d); az elsõ vezetõsávok (6) érintkezési helyzetben az elsõ áramszedõk (0) és az elsõ tápvonal (17) érintkezõ részei között helyezkednek el. 6. Az. igénypont szerinti tápvonal, azzal jellemezve, hogy a második tápvonal (22) a második áramszedõk (4) egy érintkezõ részével egy síkban elhelyezkedõ, érintkezõ részt képezõ alsó falat () tartalmaz; a második vezetõsávok (67) szélessége (L) nagyobb a második áramszedõk (4) és a második tápvonal (22) érintkezõ részeinek szomszédos élei (4b, b ) közötti távolságnál (h); a második vezetõsávok (67) a szalagszerû vezetõelem (60) nyugalmi állapotban lévõ szakaszainál a második áramszedõ (4) érintkezõ része és a második tápvonal (22) alsó fala () közé vannak behelyezve. 8

9 7. A 6. igénypont szerinti tápvonal, azzal jellemezve, hogy a második tápvonal (22) keresztmetszete C alakú; és az elsõ tápvonalat (17) a fenti C alakú keresztmetszet körülveszi. 8. Tápvonalat (1, 1a, 1b) tartalmazó szállítórendszer, villamos jármûhöz (80, 122), amely tartalmaz az elektromos jármû (80, 122) haladási irányában elrendezett vezetõelemeket (34, 7), amelyek villamosan egymástól el vannak választva; a vezetõelemeket (34, 7) tartó üreges tartóeszközöket (4, 94); legalább egy, a tartóeszközök (4, 94) belsejében hordozott és elsõ polaritással tápforrásra csatlakoztatott elsõ tápvonalat (17, 112); és a tartóeszköz (4, 94) belsejében hordozott és a haladási irányban a tápvonal (1, 1a, 1b) teljes hosszúsága mentén elrendezett legalább egy szalagszerû vezetõelemet (60) vagy tápvonalat (112); a szalagszerû vezetõelem (60) vagy tápvonal (112) rugalmasan deformálható, és legalább egy ferromágneses anyagból készült vezetõsávot (6, 114) tartalmaz; az elektromos jármû (80, 122) a tápvonal (1, 1a, 1b) irányába mutató mágneses térerõt létrehozó gerjesztõeszközökkel (84, 127) van ellátva, melyek a ferromágneses anyagból készült vezetõsávnak (6, 114) legalább egy részét érintkezési helyzetbe hozzák, amelyben az elsõ tápvonal (17, 112) és legalább egy feszültség alatt álló vezetõelem (34, 7) között villamos érintkezés van; az elektromos jármû (80, 122) tartalmaz továbbá az elektromos jármûbõl (80, 122) a tápvonal (1, 1a, 1b) felé nyúló áramszedõ eszközöket (87, 132), amelyek az energiával ellátott vezetõelemekkel (34, 7) összekapcsolódva az elektromos jármûvet (80, 122) tápforrással kötik össze, azzal jellemezve, hogy a vezetõelemek (34) villamos vezetékek (42) révén villamosan összeköttetésben állnak az üreg (6) belsejében elrendezett elsõ áramszedõkkel (0) és második áramszedõkkel (4); az üregben (6) van elhelyezve továbbá az elsõ tápvonal (17) és egy második tápvonal (22), amely utóbbi az elsõ tápvonaltól (17) el van választva; a szalagszerû vezetõelem (60) villamos érintkezést képez a második tápvonal (22) és a második áramszedõk (4) között, a szalagszerû vezetõelemnek (60) olyan nyugalmi helyzetben lévõ részeinél, melyekben a szalagszerû vezetõelem (60) rugalmasan deformálatlan alakban a második áramszedõkön (4) és a második tápvonalon (22) nyugszik; és a szalagszerû vezetõelem (60) villamos érintkezést képez az elsõ tápvonal (17) és az elsõ áramszedõk (0) között az érintkezési helyzetben. 9. A 8. igénypont szerinti szállítórendszer, azzal jellemezve, hogy az áramszedõ eszközök (87) az elektromos jármû (80) haladási irányában véve a gerjesztõeszközök (84) egyik oldalánál vannak elrendezve.. A 9. igénypont szerinti szállítórendszer, azzal jellemezve, hogy a gerjesztõeszközök (84) legalább egy elektromágnest tartalmaznak. 11. A 8. igénypont szerinti szállítórendszer, azzal jellemezve, hogy a gerjesztõeszközök (84) legalább egy állandó mágnest tartalmaznak. 9

10 HU B1 Int. Cl. 7 : B 60 M 1/

11 HU B1 Int. Cl. 7 : B 60 M 1/ 11

12 HU B1 Int. Cl. 7 : B 60 M 1/ 12

13 HU B1 Int. Cl. 7 : B 60 M 1/ 13

14 HU B1 Int. Cl. 7 : B 60 M 1/ Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Törõcsik Zsuzsanna fõosztályvezetõ-helyettes Windor Bt., Budapest