Temelésmenedzsment Production Management

Átírás

1 Temelésmenedzsment Production Management VII. előadás A létesítmények elhelyezése és fejlesztése A telephelyválasztással kapcsolatos alapfogalmak A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű vállalati döntések egyik legtipikusabb esete, mert a telephelyválasztás során nyert előnyök vagy hátrányok hosszú időn át meghatározzák a vállalat gazdasági eredményeit. 1

2 A klasszikus telephelyelméletek 1 Zöldség-gyümölcs öv Erdőöv (tüzifa és épületfa) Gabonaöv (búza, rozs, burgonya) Thünnen-körök J. H. von Thünnen ( ) az autark állam gazdaságának térbeli modelljét írta le a XIX. században empirikus tapasztalatainak alapján. Legelőváltós, háromnyomásos gazdálkodási öv Állattenyésztő öv Vágó- és tenyészmarha + ipari növények Extenzív állattenyésztő öv Igénybe nem vett pusztaság Piacközpont (város) A klasszikus telephelyelméletek 2 Walter Roscher telephelyelméletének (1865) lényege hogy a telepítendő termelés igénystruktúrájának legmegfelelőbb befogadó struktúrát kell keresni. Walter Launhardt telepítési elméletében (1882) elsősorban a távolságproblémára koncentrál. Elmélete szerint a termelést három fő komponense - a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a fogyasztópiac - által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell telepíteni. Launhardt-háromszög C Fogyasztópiac Érclelőhely A β α γ P Termelés (ipari telephely) A+B cosα + C cos β = 0 B sinγ + C sin β = 0 B Szénlelőhely 2

3 A klasszikus telephelyelméletek 3 Alfred Weber "tiszta telephelyelmélete" (1909) szerint a telephely-kiválasztás alapelve a termelési költségek minimalizálása. Az ideális telephely az a minimum pont, ahol valamennyi termelési tényező a legkevesebb költségráfordítással biztosítható. A költségcsökkentés legfőbb eszköze a szállítási költségek leszorítása.. August Lösch térgazdasági iskolája (1940) a telephelykiválasztás célját a nyereség maximalizálásában határozta meg. Walter Isard a telephely kiválasztás céljaként, az összes tényező optimalizálását jelöli meg. Az elmélet fontos eredménye a tényezők helyettesíthetőségének és az infrastruktúra szerepének felismerése. A telepítési döntések szintjei A telepítési döntéseknek három szintje különböztethető meg: nagytérségi, középtérségi és a mikrotérségi szintek. A nagytérség alatt egész kontinenst, vagy annak nagyobb regionális részét, esetenként egy nagy nemzetközi viziút által integrált vonzáskörzetet, de gyakran csak egy ország nagyobb társadalmigazdasági területi egységét értik. Középtérség alatt megye nagyságú, vagy két-három megyényi körzeteket szoktak érteni, de gyakran megyénél kisebb területet is így azonosítanak. (Pl. a Duna-Tisza köze illetve Bács-Kiskun megye 3 középtájra osztható: a Duna-Tisza közi homokhátságra, a Duna menti síkságra és a bácskai löszhátra) Mikrotérségen általában egy konkrét települést és annak agglomerációját szokták érteni. 3

4 A telepítési tényezők alapján megkülönböztethető iparágak - nyersanyagigényes iparágak = egyes élelmiszeripari - pl. cukorgyártás, konzervipar - és könnyűipari - pl. cellulózipar - ágazatok - energiaigényes iparágak = pl. alumíniumkohászat - vízigényes iparágak = pl. erőművek, kohászat, vegyipar, gyógyszeripar, papíripar, egyes élelmiszeripari ágak (sörgyártás, konzervipar, hú-, cukoripar) - szállításigényes iparágak = pl. kohászat, cukoripar, műtrágyagyártás - munkaerő-igényes iparágak = pl. textilgyárak, konfekcióüzemek, cipőgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgozók, húsipar) - tőkeigényes iparágak = pl. erőművek, petrolkémiai ipar, hajó-, repülő- és gépkocsi gyártás, komputertechnika A telepítési nyereség A telepítési nyereség egy új üzem által elérhető (vagy elért) nyereségnek az a része, amely alapvetően nem az üzemen belül folyó tevékenység gazdasági eredményeire, hanem a főbb telepítési tényezők előnyösebb megválasztására, megszerzésére vagy folyamatos beszerzési lehetőségeire vezethető vissza. A telepítési nyereség általában csak egy "átlagos iparági telephelyi adottságokhoz" viszonyítva értelmezhető. Fontos eleme lehet az állami beavatkozás - pl. adópolitika, állami infrastruktúra fejlesztés, természetvédelmi korlátozás stb. 4

5 A telepítési nyereség komponensei - a telekvásárlásból vagy terület-igénybevételi költségekből elérhető megtakarítás, - a vízbeszerzésben, a vízellátásban és szennyvízelvezetésben elérhető költségmegtakarítás, - az energiaellátásban elérhető megtakarítás, - a munkaerő-ellátásban elérhető költségmegtakarítás, - a települési háttér fejlettségének költségkímélő képessége (óvoda, bölcsőde, iskola, kereskedelem, egészségügy stb.) - a szállítási költségekben és a közeli kooperációban rejlő megtakarítási lehetőségek, Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 1 A telephely kiválasztás célja három költségtípus minimalizálása: - helyi költségek: a telepítéssel kapcsolatos költségek (pl. a föld, az építkezés, a munkaerő költsége, az állam és a helyi önkormányzat felé történő kiadások) -elosztási költségek: a termékek vevőhöz való eljuttatásának, terjesztésének költségei - anyagköltségek: a termelési inputok beszerzési költségei, az inputok beszerzésének átfutási ideje 5

6 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 2 Lineáris programozással: az un. "szállítási probléma" módszerét alkalmazva lehet a költségminimalizálás szempontjából optimális helyet kiválasztani, - azt a helyet választva ki, ahol a létesítmény összes szállítási költsége a legkisebb. (Hátránya, hogy az alternatív telephelyeket előbb be kell azonosítani.) Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 3 Gravitációs központ módszer: egy adott létesítmény elhelyezését lehet meghatározni már létező létesítmények körében a létesítmények közti távolságok és a szállított mennyiségek függvényében. (Pl. köztes raktárak, vagy elosztási központok helyének kiválasztására) A gravitációs központot azok az x és y koordináták jellemzik, ahol a szállítási költségek minimálisak. A gravitációs központ x és y koordinátáinak meghatározása: C x = dix * V i ; Cy= Vi diy * V i Vi Cx =gravitációs központ x koordinátája Cy= gravitációs központ y koordinátája dix = az i-edik létesítmény x koordinátája diy = az i-edik létesítmény y koordinátája Vi = az i-edik létesítményből, vagy az oda szállított termékek mennyisége 6

7 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 4 A szolgáltató szervezetek telephelyválasztása elsősorban a vevőkörhöz való közelség alapján történik, s az erőforrás-megfontolások csak másodlagosak. A szolgáltató szervezetek telepítése esetében az alapvető kérdés az, hogy hány szolgáltató egységet létesítsenek egy földrajzi körzetben, s hová helyezzék azokat. A problémának általában igen sok megoldása lehetséges, s az optimális megoldás megtalálása rendkívül időigényes. Ezért általában megelégednek egy kielégítő megoldás kiválasztásával. Az esetek döntő többségében szimulációval oldják meg a problémát. A létesítmény tervezése 1 Minél nagyobb kibocsátású egy üzem annál kisebb az egységnyi outputra jutó átlagköltség, - ugyanis minden kibocsátott egységgel csökken az egy egységre jutó fix költség. Ourput átlagos egységköltsége 100 egység kapacitású üzem 200 egység kapacitású üzem 300 egység kapacitású űzem legjobb működési szintek Mennyiség 7

8 A létesítmény tervezése 2 A létesítmény tervezés hosszú távú kapacitástervezés, amikor a létesítmény méretéről, időzítéséről és elhelyezéséről döntenek. A létesítmény tervezésére vonatkozó stratégiai döntést meghatározó legfontosabb tényezők: - előre jelzett kereslet - a létesítmények költsége - a versenytársak várható viselkedése ( Gyors reagálás óvatos beruházási politikát indokolhat) - üzleti stratégia (Hol a hangsúly: költségminimalizáláson vagy a kiszolgálási színvonalon, vagy a rugalmasságon.) - nemzetközi szempontok (A létesítmények elhelyezésének szempontjai is globalizálódnak - a globálisan legjobb stratégiai előnyöket kínáló elhelyezés megtalálása) A létesítmények típusai - termékorientált létesítmények: egy termék, vagy termékcsalád termelését végzik rendszerint nagy piacok számára, (alacsony szállítási költségek és a nagy méretgazdasági előnyök esetében) - piacorientált létesítmények: azon a piacon helyezkednek el, amit kiszolgálnak, (pl. nem szállítható szolgáltatások, nagy szállítási költségű termékek, az egyedi rendelést kielégítő termékek, a vevői igényekre történő gyors reagálást igénylő termelés stb.) - folyamatorientált létesítmények: egy, vagy maximum két technológián alapulnak, amely technológiai azonban számos termék előállítására képes, ( ezek a termékek általában alkatrészek, vagy részegységek, amelyeket más létesítményekbe további feldolgozásra szállítanak - pl. autóipar) - általános célú létesítmények: többfajta terméket állítanak elő több folyamat segítségével, (pl. kisvállalkozások, amelyeknek nincs elég tőkéjük a specializációra) 8

9 Létesítmény-beruházási, kapacitás-bővítési döntés-előkészítés, döntés ÁKFN struktúrán alapuló gazdaságossági számítások alapján A műszaki fejlesztések, és/vagy beruházások, és/vagy szervezési intézkedések hatékonyságának megítélésére az ÁKFN (Ár-Költség-Fedzet - Nyereség) struktúrájára épülő gazdaságossági számításokat használjuk. Az ÁKFN-struktúrára épülő gazdaságossági számítások alapelve, hogy elemezni kell a gazdaságossági számítás tárgyát képező beavatkozás - valamint annak tovagyűrűződő következményeinek - számszerűsíthető hatásait az ÁKFN-struktúra komponenseire. Fel kell tárni a tervezett beavatkozás hatásterületeit, s azok hatását a költség-fedezet struktúrára Számítógépes termelésirányítási rendszerek A CIM (Computer Integrated Manufacturing) - vezetési szisztéma, egy visszacsatolásos komplex irányítási rendszer. Az információs tevékenység olyan mértékű automatizálását jelenti, amelyben a számítógépes részrendszerek zárt kört alkotnak. Olyan elemeket tartalmaz mint pl.: - a számítógéppel támogatott fejlesztés (CAE = Computer Aided Engineering) - a számítógéppel támogatott tervezés (CAD = Computer Aided Design) - a számítógéppel támogatott termeléstervezés (CAP= Computer Aided Planning) - a számítógéppel támogatott gyártás (CAM = Computer Aided Manufacturing) a rugalmas gyártórendszerrel (FMS: Flexible Manufacturing System) és a robottechnológiával, (a ma a közhasználatú CAD/CAM a számítógép vezérelte tervezést és az ezt realizáló gyártást foglalja magában) - a számítógéppel támogatott minőségbiztosítás (CAQ = Computer Aided Quality) - a számítógéppel támogatott szervízelés (CAS = Computer Aided Servise) - a számítógéppel támogatott szervezés (CAO = Computer Aided Organisation) 9