Állapotfelmérés a lemorzsolódás kezelése érdekében

Átírás

1 FŐNIX ME Megújuló Egyetem felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében EFOP Állapotfelmérés a lemorzsolódás kezelése érdekében A lemorzsolódás lehetséges okai A felvételi rendszer következményei A jelenlegi felvételi rendszer egyetlen szűrőt tartalmaz: a középiskolai eredmények alapján számított ponthatárt. A középiskolában szerzet ismeretek mélysége, az egyes tantárgyak jegyei nagyban függenek az illető iskola adottságaitól, éppen ezért a felvételi pontszám nem tekinthető a sikeres egyetemi tanulmányokhoz szükséges ismeretek, készségek standardizált mérőszámának. Ezen túl, ez a rendszer nem ad információt sem a hallgatók motiváltságáról, sem az ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó attitűdjéről. A fizikai ismeretek oktatásának sajátosságai a Gépészmérnöki Karon A gépészmérnök hallgatók fizika oktatásának célja összetett, a mérnöki kompetenciák több eleméhez is kapcsolódik. Meghatározó részben olyan természettudományos ismeretek átadása, melyek a későbbiekben alapul szolgálhatnak szakmai tárgyak ismeretanyagának elsajátításához. E mellett a tananyag oktatása során nagy hangsúly fektetünk arra, hogy megismertessük a hallgatókat a tudományos problémamegoldás alapvető elemeivel. Nem utolsó sorban célunk olyan természettudományos ismeretek átadása, melyek lehetővé teszik az egyre összetettebbé váló technológiai környezetben történő eligazodást. A tananyag összeállításakor azt feltételeztük, hogy a hallgatók a közepestől magasabb szintű középiskolai matematikai illetve fizikai ismeretekkel rendelkeznek, és nem okoz számukra problémát a természettudományos alapismereteket feltételező szövegek megértése. Feltételeztük továbbá, hogy rendelkeznek olyan tanulási készséggel, mely elengedhetetlen a logikailag egymásra épülő, matematikai törvényeket, összefüggéseket is tartalmazó tananyag elsajátításához. Tanrendi korlátok A jelenleg érvényes tanrend szerint két félévben áll rendelkezésre az alapvető fizikai ismeretek átadására. A magyar természettudományos oktatás legjobb hagyományait követve a tananyag oktatása során arra törekszünk, hogy életszerű példákon keresztül mutassuk be az alapvető fizikai törvények problémamegoldásra történő használatát. A szűkös időkeret és a viszonylag nagy hallgatói létszám nem teszi azt lehetővé, hogy személyre szabottan támogatni lehessen a hallgatók ismeretszerzését. Előzetes felmérés, értékelés lehetőségének hiányában hallgatóinknak nincs módjában megítélni, hogy a középiskolában megszerzett kompetenciái elégségesek-e az Általános fizika I. című tárgya elvárásainak teljesítéséhez. Tapasztalatunk szerint a hallgatóink döntő többsége nincs tisztában azzal, 1

2 milyen elvárásoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy a természettudományos alapozó tárgyak követelményeit teljesíteni tudja. Sajnálatos, hogy a hallgatók nagy része nem látja át az oktatott tárgyak egymásra épülő rendjét, így későn szembesül azzal, hogy a korábban megszerzett például matematikai, fizikai ismeretek nélkül lehetetlen megérteni és megtanulni a különböző tantárgyak erre épülő ismeretanyagát. Következtetések A lemorzsolódás megelőzése mértékének csökkentése érdekében egyrészt célszerű lenne meghatározni, hogy a hallgatók mennyire és milyen módon motiváltak az ismereteik bővítésében, milyen az ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó attitűdjük, milyen ismeretszerzést lehetővé tévő kompetenciáikat hoztak a középiskolából; Azon túl, hogy a motiváció, attitűd és kompetencia tesztek eredményei képet adnak a hallgatók ismeretszerzési lehetőségéiről esetleges korlátaikról, a meglévő motiváció megerősítése, az ismeretek megszerzéséhez fűződő attitűd befolyásolása céljából érdemes lenne bemutatni, milyen előzetes ismeretanyag illetve kompetencia tartozik az egyes előadások anyagához bemutatni, hogyan kapcsolódik az Általános fizika I. tárgy ismeretanyaga a mérnöki kompetenciákhoz (Ez utóbbi igények túl mutatnak a mostani felkérés keretein, így ezekre kitérni nem fogok.) Állapotfelmérés-tesztek Jelen project keretein belül a tanulással, ismeretszerzéssel összekapcsolható motivációs és attitűd elemek meghatározására egy-egy kérdőívet állítottam össze. A kérdések valós élethelyzetekre vonatkozó szituációkban meghozott döntésekre vonatkoznak, ezen keresztül téve lehetővé a jellemző viselkedési elemek meghatározását. Olyan elemeket választottam, melyek a tanulási, ismeretszerzési stratégiák kialakítása szempontjából lényegesnek tekinthetők. Az motiváció és attitűd elemzés célja, hogy a hallgató számára megfelelő tanulási stratégiát tudjunk ajánlani. Ezen túl az eredmények alapján olyan oktatás-módszertani változtatásokat tudunk javasolni, bevezetni, melyek a hallgatók adottságainak jobban megfelelnek. A tanuláshoz való viszony összetevőinek megismerésén túl, fontos képet alkotnunk arról is, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek a hallgatók. Jelen projekt keretein belül a kompetenciák három összetevőjét fogom vizsgálni: szövegértés elemi matematika elemi fizika A kompetencia összetevőinek mérésére három tesztet készítettem. Az állapotfelmérés egyetlen célja annak meghatározása, hogy a hallgató rendelkezik-e a fentebb említett kompetenciák azon szintjével mely elégséges az Általános fizika I. című tárgy előadásainak követéséhez. 2

3 Motivációs elemek mérése A továbbiakban motiváció alatt a következőket fogom érteni: A motiváció az az elem, ami arra készteti az egyént, hogy egy adott szituációban meghatározott módon cselekedjen. A motiváció a személy cselekedeteinek, vágyainak alapja, így a motiváció hosszabb távon a személy viselkedésének meghatározó eleme. Bár ez a meghatározottság nem feltétlenül vezet a hasonló szituációkra adott azonos válasz reakciókhoz, de a viselkedés jellegét nagy valószínűséggel meghatározza. A motiváció nagyon fontos szerepet játszik a tanulás, az új ismeretek elsajátítására való törekvésben. Meghatározza a tanulás minőségét, befolyásolva ezzel az ismeretek elsajátításának mélységét is. A külföldi és hazai motiváció vizsgálatával foglalkozó tanulmányok szerint a motivációt két nagy csoportra lehet osztani; megkülönböztetünk belső, más szóval primer vagy intrinzik és külső, szekunder vagy extrinzik motivációt. A belső motiváció nevéből adódóan is olyan belülről, az egyén belsejéből eredő, erőt, mozgatórugót, késztetést jelent, amely adott tárgyra vonatkozva érdeklődést, kíváncsiságot, a belső szükséglet-kielégítés elérését célozza meg. Olyan cselekvések megtételére ösztönöz, amelyek kielégülése elégedettséggel, belső megnyugvással, pozitív érzésekkel tölti el az egyént. Például, iskolai környezetben az angol nyelvből végzett szorgalmi feladat elvégzése is belső motiváció hatására történik általában, mivel nem kötelező házi feladat, a tanuló maga dönti el, megcsinálja- e vagy sem, előre nem tudja, hogy a tanár megjutalmazza-e a feladat elvégzéséért; tudásvágyát, adott tárgyra vonatkozó kíváncsiságát, érdeklődését elégíti ki a feladat önszorgalmú végrehajtásával. A külső motiváció olyan szándékot, kívülről érkező nyomást foglal magába, melyben a cselekvés elvégzését a dicséret, az érdek, a jutalom, az önérvényesítés vagy a félelem indukálja. Azért tanul a diák, mert jutalmat kap (például jó érdemjegyet, mentességet dolgozatírásból) vagy csak azért tanul (például azért csinál házi feladatot), hogy a tanári büntetést elkerülje. A külső motiváció veszélye, hogy inkább rövidtávon és adott helyzetben működik hatékonyan. Tartós hatékonyságot, illetve folyamatos motiváltságot a belülről eredő kíváncsiság és érdeklődés hatására lehet elérni, a külső motivációt belső motivációvá kell alakítani. A motiváció elemeinek meghatározásához egy olyan kérdőívet állítottam össze, melyben állítások szerepelnek. A válaszadónak azt kell megítélnie, mennyire tartja fontosnak, igaznak az állításokat. A válaszadónak négy szintű skála elemeinek választására van lehetősége. A feltett kérdések mindegyike arra irányul, hogy az ismeretszerzéssel kapcsolatos helyzetekben milyen motiváló tényezők játszanak domináns szerepet. Az összeállított motivációs teszt 80 kérdése nyolc motivációs elemre koncentrál Áldozatvállalási készség Pozitív visszacsatolás iránti igény Elismerés iránti igény Önmegvalósítás igénye Változatosság iránti igény Biztonság iránti igény Közösséghez tartozás igénye Külső késztetés 3

4 A tesztalanyoknak kérdésekre kell válaszolni illetve állításokról eldönteni, mennyire tartják azokat helyesnek illetve önmagukra jellemzőnek. Az egyes motivációs elemekre vonatkozóan azonos számú kérdésre kell válaszolni, illetve választási lehetőségre vonatkozóan dönteni. A választás egy négyosztatú skála egyik elemének megjelölését jelenti. A skála elemeihez a 0 (teljes elutasítás) 1 (részleges elutasítás) 2 (részleges elfogadás) 3 (teljes elfogadás) értékeket rendeltem. Az különböző motivációs elemekre vonatkozó kérdések véletlenszerű sorrendben követik egymást. A kérdőív kiértékelésekor az azonos motivációs elemre vonatkozó kérdésekre adott válaszok pontértékből átlagot képeztem, szórást számítottam. Az egy-egy kérdéscsoporton belüli válaszok konzisztens vagy inkonzisztens voltából következtethetünk a válaszadó önismereti szintjére. Az egyes motivációs elemek egymástól nem teljesen függetlenek, így az egyes kérdéscsoportokra adott válaszok összehasonlításával képet kaphatunk arról, mennyire a valóságos helyzetet tükrözik a válaszok, és mennyire valamiféle elvárásnak történő megfelelés következményei. Az egyes motivációs elemekre vonatkozóan a következőkben felsorolt kérdések, állítások szerepelnek a tesztben. Áldozatvállalási készség Akkor lehet jól teljesíteni, ha az ember különbséget tud tenni a fontos és a lényegtelen dolgok között. Az adott szó megtartását és az ígéreteim betartását kötelességemnek érzem. Fontosnak tartom, hogy képes legyek lemondani dolgokról a jobb teljesítmény érdekében. Ha a siker érdekében szükséges, hajlandó vagyok akár a szabadidőmet is feláldozni. Hajlandó vagyok áldozatokat hozni (például kevesebb időt tölteni a barátokkal) a jobb eredmények érdekében. Mindent meg akarok tenni azért, hogy kiváló mérnök legyek. Mindig végiggondolom mi az igazán fontos, és a cél érdekében a kevésbé fontos tennivalókat későbbre halasztom. Nem okoz problémát, ha a siker érdekében le kell mondanom a korábbi elképzelésem megvalósításáról. Nem ragaszkodom körömszakadtáig a saját elképzelésem érvényesítéséhez. Szeretem befejezni azt, amit elkezdtem, még akkor is, ha a vártnál nagyobb nehézségekbe ütközöm. Pozitív visszacsatolás iránti igény A nem pénzben nem kifejezhető elismerés számomra. Akkor teljesítek jól, ha folyamatosan figyelnek arra, hol tartok éppen. Azt tartom méltányosnak, ha az elvégzett munkához arányos elismerés társul. Csak akkor érzem jól magam, ha a jó teljesítményem alapján valami előnyhöz is jutok. Fontos számomra, hogy a teljesítményemet kézzelfoghatóan jutalmazzák (pénzjutalom, gépjármű használat stb.) Fontosnak tartom, hogy az elért eredmények arányos juttatással társuljanak. Fontosnak tartom, hogy rendszeresen tájékoztassanak az eredményeimről, és kijelöljék számomra a továbblépés irányát. Olyan munkahelyet szeretnék, ahol a cég sikeréből én is közvetlenül profitálhatok. 4

5 Szeretem az átláthatóságot, pontos információkat kapni arról, hogy hogyan állnak a dolgaim. Szükségem van arra, hogy lássam, mennyire értékelik az erőfeszítéseimet. Elismerés iránti igény Azt szeretem, ha rendszeresen megerősítenek abban, hogy jól teljesítek. Fontos számomra, hogy olyan magas státuszú munkakörben dolgozzak, mint pl. vezérigazgató stb. Igyekszem megfelelni a környezetem elvárásainak. Jó érzéssel tölt el, ha munkám valamilyen módon (intellektuálisan, érzelmileg, stb.) képes másokat ösztönözni. Nem akarok csalódást okozni a családomnak a teljesítményemmel. Olyan munkahelyt fogok keresni, ahol lehetőségem lesz a munkám eredményeivel kívülállókat is megismertetni. Szeretek tanácsot adni azokban a kérdésekben, amiben jónak tartom magam. Szeretem másokkal is megismertetni az ötleteimet. Szeretem, a társaim kikérik a véleményemet. Szeretném, ha a munkám eredménye mások számára is értéket jelentene. Önmegvalósítás igénye Azt szeretem, ha egy feladat megoldása során szabadon járhatom a saját utam. Fontosnak tartom, hogy a tanulás mellett legyen rendszeresen alkalmam a hallgatótársaimmal közös programokon részt venni. Nem akarom, hogy a munkám egyszerűen csak jövedelemforrás legyen - valami olyan munkát akarok, ami számomra értelmes. Pályám során szeretnék jelentős szakmai eredményeket elérni (feltalálni vagy felfedezni valamit). Saját vállalkozásomban szeretnék dolgozni, ahol én lehetek a főnök. Szeretek rendezvények szervezésében vezető, kezdeményező szerepet vállalni. Szeretek saját megoldásokat találni, ha problémába ütközöm. Szeretem a kreativitást igénylő feladatokat. Úgy osztom be az időmet, hogy mindig legyen módom a személyes időtöltéseimre (pl. összejönni a barátaimmal, filmet nézni stb.). Vezető, ellenőrző, irányító pozícióban érzem magam jól. Változatosság iránti igény Azt szeretem, ha változatos feladatokat kapok. Életem során sokféle munkát szeretnék végezni. Ha egyszerű, de mindig ismétlődő feladatot kell végeznem, gyorsan lankad a figyelmem. Ha munkahelyet fogok változtatni, akkor fontos lesz, hogy újfajta feladatokat kapjak. Ha választani lehetne, akkor gyors tempójú munkakörnyezetet választanék. Hamar elunom magam, ha nap mint nap ugyan azt kell csinálnom. Inkább azt szeretem, ha sok a tennivalóm, mint ha nincs mit csinálnom. Nehezen tűröm a monoton munkát. Nem lennék elégedett olyan munkával, amely nem nyújt lehetőséget új ismeretek megszerzésére és szakértelmem bővítésére. Szeretnék másokat inspirálni, változásokat kezdeményezni. 5

6 Biztonság iránti igény A hosszú időn át változatlan napirend szerinti életritmust kedvelem. Azért járok egyetemre, mert szeretnék sokat keresni. Azért választottam a mérnöki pályát, hogy biztos megélhetést jelentő álláshoz jussak. Azt szeretem, ha pontos szabályok írják elő a teendőimet. Csak a 100%-osan egyértelmű helyzetekben érzem magam jól. Előre pontosan szeretem tudni, hogyha teljesítek egy feltételt, akkor biztosan előbbre jutok. Lehetőleg hosszú távú megoldásokat keresek, szeretem a biztos jövőt. Nem szeretnék határozott idejű munkaviszonyban dolgozni. Olyan munkahelyet fogok keresni, ahol biztosan számíthatok a jövedelmem folytonos emelkedésére. Szeretem, ha a feladat kiadása előtt részletesen tájékoztatnak a feltételekről, határidőkről. Közösséghez tartozás igénye Csak akkor tudok jól dolgozni, ha hasonló feladatokat végző emberek vannak körülöttem. Fontos számomra, hogy legyenek körülöttem olyanok, akik számára számít a véleményem. Fontosnak tartom, hogy csatlakozzak szakmai szervezetekhez. Ha a barátaim jól teljesítenek, az engem is mozgósít. Olyan csoportokban érzem magam jól, ahol mindenki hasonló értékrendet vall. Szeretek emberekkel foglalkozni, emberek munkáját segíteni. Szeretek programot szervezni csoporttársaimnak. Szeretem azokat a helyzeteket, ahol az én teljesítményem befolyással van mások sikerére. Szeretnék olyan munkát, ahol egyenrangú társakkal dolgozhatok együtt. Szeretném, ha a szűkebb közösség ahonnan jöttem élvezhetné az én munkám eredményét. Külső késztetés A határidők a legerősebb ösztönzők. A hatékony munkavégzés alapja a rendszeres ellenőrzés. A rendszeres beszámoltatást alapvetően fontosnak tartom. Akkor lehet hatékonyan dolgozni, ha folyamatosan be kell számolni az elért eredményekről. Akkor teljesítek igazán jól, ha vannak olyan részhatáridők, amikor ellenőrzik a teljesítményem. Akkor teljesítek jól, ha rendszeresen ellenőrzik a haladásom. Külső nyomás nélkül túl sok időt fordítok a feladataim szempontjából érdektelen dolgokra. Nagyobb erőbedobásra ösztönöz, ha valaki rendszeresen ellenőrzi a munkám. Nincs is jobb érzés, mintha sikerül jó eredményt elérnem. Nyomás alatt teljesítek a legjobban. 6

7 Attitűd-meghatározás Az attitűd fogalmat az álabb leírtak összefoglalójaként kívánjuk használni: Az attitűd tanult hajlandóság, az értékhordozó szociális-kulturális objektumokra vonatkozó értékelő viszonyulást jelenti. Szervezi, szabályozza a szociális valóság jelenségeinek megismerését, a rájuk irányuló viselkedést. Az egyén értékrendje tükröződik benne. Érzelmi, gondolati, és az ezekből eredő viselkedési összetevői vannak. A szociális attitűdök hierarchikus rendszerben helyezkednek el, melyet az érzelmek strukturálnak. Egy személy értékrendje értékek azon halmaza, amelyet a személy viselkedésében, döntéseiben követ, meghatározónak tart. Ez azt jelenti, hogy a különböző szituációk értékelésekor mit tart fontosnak, mit tart pozitívnak és mit tart negatívnak, illetve, hogy mennyire tartja annak. Ezen értékek öszszessége dönti el, hogy az adott személy az adott szituációt milyen jónak, milyen rossznak, avagy mennyire kívánatosnak vagy kerülendőnek ítél. Így az értékrend szorosan összefügg a személy céljaival. Egy személy értékrendje, a világról alkotott tudásával együtt alkalmas arra, hogy az adott személy döntéseket hozzon viselkedéséről. Az adott személy értékrendjét külső szemlélő, ezen döntések elemzésével becsülheti meg, de az adott személy maga is fejlesztheti önismeretét saját döntéseinek ilyen elemzésével. Az attitűd három elemét szándékoztam meghatározni. Az egyszerű értékválasztás helyett olyan kérdéseket tettem fel, melyek munkavégzéssel kapcsolatos szituációkban felmerülő helyzetek értékelését kéri a válaszadótól. Az egyes szituációkban meghozott döntésekből a válaszadó alkalmazkodó, önállóságra törekvő illetve kockázatvállaló attitűdjére lehet következtetni. Az egyes attitűdelemek súlyának meghatározásához a következő kérdéseket használtam: Alkalmazkodó (elfogadó) Mennyire fontos, hogy élvezetet jelentsen az a munka, amit végeznie kell? Milyen szerepet fog játszani a munkája identitása meghatározásában? Szeretne olyan munkát mely sok utazással jár? Megtalálta álmai munkahelyét és a képzettsége is megfelelő. Azonban van egy csapdahelyzet, a munka rettentően lekötné, nem nagyon jutna ideje a családra, társasági életre, hobbira. Jelentkezne? Jó munkát sikerült találnia: jó fizetés, megértő főnök, érdekes feladatok. Egyetlen probléma, hogy a munkahelyi szabályok nagyon kötött viselkedést írnak elő. Nincs ugratás, viccelődés. Hogyan reagálna erre? Egy partin valaki megkérdezi, mit dolgozik. Ugyan udvariasan viselkedik az illető, de láthatóan nincs lenyűgözve az ön pozíciójától. Zavarná ez önt? 7

8 Önállóságra törekvő Menyire fontos, hogy kreatív munkája legyen? Új, izgalmas pozíciót ajánlanak önnek. A project vezetője arról ismert, hogy szorosan fogja a beosztottjait. A project minden lépését ő határozza: ő dönt a megoldási módszerekről, a munkabeosztásról. Mit tenne? Egy kihívást jelentő feladatot kap. Ha választhatna, hogyan oldaná meg? Egy csoporttal egy nagy projekten dolgozik. Ugyan nem rendelkezik magasabb képesítéssel, mint a csoport többi tagja, de önt nevezik ki vezetőnek. Mit érezne? Egy projektben kiválóan teljesít, de senkitől nem kap pozitív visszajelzést, dicséretet. Mit érezne? Kockázatvállaló Egy új projekt sok tanulást igényel valamilyen új területen. Hogyan reagálna erre? Olyan helyzet, ami nagy felelősséggel jár és a hibázás is komoly következményekkel jár. Az álláskereséskor olyan lehetőség kínálkozik, ami ugyan hosszú távú megoldást jelent, de igen kevés emberi kapcsolattal jár. A munkája az utóbbi években keveset változott, hozzá van szokva a napi rutinhoz: napi szinten alapvetően ugyan azokat a feladatokat végzi apróbb eltérésekkel. Mit gondol erről a helyzetről? Éppen most hozott létre egy vállalkozást, hogy önállósodhasson. Izgalmasnak érzi a lehetőségeket, bár a terület, ahol vállalkozni akar némileg instabil. Alapvetően nem tudja, mit hoz a jövő. Hogyan hat ez önre? Az egyes kérdésekre előre adott válaszok közül lehet választani. A választási lehetőségek között találhatók pozitív, semleges illetve negatív értékítéletek. Ennek megfelelően az egyes válaszokhoz mínusz egy és plusz egy közötti értékeket (súlyt) rendeltem. A kiértékeléskor az azonos típusú attitűdelemre vonatkozó kérdések válaszainak súlyából átlagot és mediánt képeztem. Kompetenciák A továbbiakban a kompetencia fogalmát az alább megfogalmazott értelemben használjuk: A pedagógia kompetenciafogalma készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémamegoldásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait. Szövegértés A szövegértési kompetenciaszint meghatározásához Simonyi Károly A fizika kultúrtörténet című könyvéből egy oldalnyi idézetet választottam. A szöveg elolvasása után a tesztalanyoknak a szövegben található információkra vonatkozó kérdésekre kell kiválasztaniuk a helyes választ az adott lehetőségek közül. Matematika Egy harminc eldöntendő kérdésből álló a geometria, trigonometria, függvénytan és algebra elemi fogalmait felölelő kérdőívet állítottam össze. A kérdésekre adott igaz-hamis választást eredményéből kiszámítottam, hogy a tesztalany a kérdések hány százalékára adott helyes választ. 8

9 Fizika A matematika teszthez hasonlóan egy harminc eldöntendő kérdésből álló a kinematika, dinamika és a termodinamika elemi fogalmait felölelő kérdőívet állítottam össze. A kérdésekre adott igaz-hamis választást eredményéből kiszámítottam, hogy a tesztalany a kérdések hány százalékára adott helyes választ. Hallgatói felmérés Jelen projekt keretein belül az előzőekben bemutatott felmérési módszereket önként vállalkozó hallgatók esetén használtam. Két alkalom egyenként perc állt a tesztalanyok rendelkezésére a teszteket kitöltésére. Az első alkalommal a motivációs és attitűd, míg a második alkalommal a kompetencia tesztek kitöltésére került sor. Az anonimitás és a későbbi azonosíthatóság érdekében a hallgatók egyedi azonosítót választottak, és ez került a tesztlapokra. Az egy-egy hallgató által kitöltött lapokat tesztalanyonként a hallgató választotta azonosítón túl sorszámmal láttam el. A kiértékelés során ezt a sorszámot használtam a tesztalany azonosítására. A felmérés eredményei tartalmazó táblázatokat az egyéni szakmai beszámoló mellékleteként továbbítottam. A tesztíráson 15 hallgató vett részt. Az önkéntes jelentkezés természetesen az átlagos eredményeket torzítja, de a cél egyébként is a hallgatók egyéni felmérése. Bár a minta nem tekinthető reprezentatívnak minden kiértékelő táblázat 16. oszlopában képeztem a medián válaszokat és ezekkel is kiszámítottam az átlagokat. Így ha hozzávetőleges képet kaphatunk a leggyakoribb hallgatói motivációs attitűd és kompetencia elemekről. Kompetencia fejlesztés Korábban már utaltam arra, hogy a fizika oktatása során arra törekszünk, hogy életszerű példákon keresztül mutassuk be az alapvető fizikai törvények problémamegoldásra történő használatát. A hallgatók számára éppen ezért elkészítettem egy olyan feladatsort és egy megoldás-vázlatsort, mely alkalmas a tárgy sikeres teljesítéséhez szükséges ismeretek elmélyítéséhez. A feladatsorhoz tartozó megoldás-vázlatok egyben mintául is szolgálnak arra, hogyan is lehet felépíteni egy probléma megoldását. 9