A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve"

Átírás

1

2

3 A PEDAGÓGIAI RENDSZER Fejlesztők és felhasználók kézikönyve

4 A könyv a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) kiemelt projekt keretében A pedagógiai rendszerek fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében című kutatásban létrejött tanulmányok felhasználásával készült. A oldalon olvashatók az eredeti tanulmányok.

5 A PEDAGÓGIAI RENDSZER Fejlesztők és felhasználók kézikönyve Szerkesztette Falus Iván, Környei László, Németh Szilvia, Sallai Éva Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2012

6 A kiadvány a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP / Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg. Szerkesztők Falus Iván, Környei László, Németh Szilvia, Sallai Éva Lektor Sió László Olvasószerkesztő Majzik Katalin Tipográfia, tördelés Teszár Edit EducatioTársadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2012 ISBN Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor 1122 Budapest, Maros utca Telefon: (06 1) Fax: (06 1) Nyomta és kötötte: Pauker Nyomda Felelős vezető: Vértes Gábor ügyvezető

7 Tartalom

8

9 Tartalom 7 BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI RENDSZER FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ELŐZMÉNYEK Összegzés Nemzetközi kitekintés Hollandia Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok Kalifornia Centralizációs törekvések a decentralizált rendszerben Sztenderdek és kerettantervek Kaliforniában A tananyagok akkreditálása Kaliforniában A pedagógiai rendszer értelmezése a különböző hazai oktatáspolitikai dokumentumokban, szakirodalomban A pedagógiai rendszer elemei a hazai innovációs törekvésekben, alternatív iskolai programokban A pedagógiai rendszer fejlesztésének kezdeményezői és irányítói A pedagógiai rendszerek struktúrája, tartalmi elemei A program kipróbálása, a beválás vizsgálata A program elterjesztésének feltételei: továbbképzés, képzés, folyamatos karbantartás Összefoglalás A PEDAGÓGIAI RENDSZER MEGHATÁROZÁSA Összegzés A pedagógiai rendszer fogalma A pedagógiai rendszer fejlesztési területe A pedagógiai rendszer elemei A pedagógiai koncepció A tanulási-tanítási program A rendszer céljainak, célrendszerének részletes bemutatása, a koncepcióban megfogalmazott általános célok részletezése, követelmények kifejtése A tanulási-tanítási egység tartalma, annak elrendezése... 61

10 8 Tartalom A feldolgozás időkerete A javasolt oktatási módszerek és eszközök A tanulás domináns szervezési módjai, munkaformái Az értékelés módszerei, eszközei A tanulási-tanítási egységek leírásai A tanulási-tanítási egység címe, alcíme A tanulási-tanítási egység célmeghatározásai A tartalom elrendezése A feldolgozáshoz ajánlott idő Felhasználási terület Ajánlott feldolgozási mód Az eszközrendszer Változatok Értékelés Források Tanulási-tanítási eszközök Az értékelés és eszközei A pedagógusok felkészítési programjai Szakmai háttértámogatás A pedagógiai rendszer fejlesztésének kezdeményezői Munkamegosztás a fejlesztő-gyártó-szolgáltató tevékenység terén A pedagógiai rendszerek és a pedagógus Minőségbiztosítás A PEDAGÓGIAI RENDSZER FEJLESZTÉSI MUNKAFOLYAMATA Összegzés A fejlesztés szakaszai és időrendje A fejlesztés megvalósítói a fejlesztési szakaszok szerint Az előkészítő szakasz A fejlesztési szakasz és a kipróbálás Az implementáció előkészítése A fejlesztés minőségbiztosítása A fejlesztési munkafolyamat részletes leírása... 91

11 Tartalom 9 4. A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK AKKREDITÁCIÓJA Összegzés A pedagógiai rendszer-akkreditáció szükségessége Az egylépcsős akkreditációs eljárás A kétlépcsős akkreditációs eljárás Az akkreditációs eljárások jogszabályi környezete A rendszer-akkreditációs eljárás résztvevői A szakértők Az Oktatási Hivatal A minisztérium A pedagógiai rendszer fenntarthatóságával kapcsolatos lehetőségek A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK BEVEZETÉSE Összegzés A pedagógiai rendszerek bevezetése A pedagógiai rendszerek implementációjának folyamata Az implementációs folyamat lépéseinek meghatározása Felkészülés a pedagógiai rendszer bevezetésére (I. szakasz) Start a bevezetés kezdeményezése Komplex intézményi helyzetelemzés (1. lépés) Informálódás a pedagógiai rendszer(ek)ről (2. lépés) A kiválasztott pedagógiai rendszer megismertetése a tantestülettel (3. lépés) Tárgyi és személyi feltételek biztosítása (4. lépés) Kipróbálás A pedagógiai rendszer kísérleti bevezetése és intézményi értékelése (II. szakasz) A kipróbálásban részt vevők körének meghatározása (5. lépés) Felkészülés a kipróbálásra, a pedagógiai rendszer adaptálása (6. lépés) A kísérleti bevezetés intézményi értékelésének megtervezése (7. lépés) A pedagógiai rendszer tanulási-tanítási egységeinek, mérési, értékelési eljárásainak osztálytermi kipróbálása (8. lépés) A kipróbálás tapasztalatainak feldolgozása (9. lépés)

12 10 Tartalom Fenntartás A pedagógiai rendszer beépülése az iskola pedagógiai gyakorlatába (III. szakasz) A pedagógiai rendszer beépülése az intézmény pedagógiai programjába (10. lépés) Mellékletek A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK FINANSZÍROZHATÓSÁGA ÉS FENNTARTHATÓSÁGA Összegzés Bevezetés A pedagógiai rendszerek közös kereteit jelentő új jogi környezet A Nemzeti alaptanterv A kerettanterv A helyi pedagógiai program A pedagógiai rendszerek finanszírozhatóságát és fenntarthatóságát befolyásoló új jogszabályi környezet Egy új finanszírozási modell kialakításának célja Fejlesztés és fenntartás Milyen célokat kell szolgálnia a finanszírozási modellnek? Hogyan tudjuk menedzselni a köznevelésben a pedagógiai rendszerek általánossá tételét? Javasolt finanszírozási modellek Pályázati modell, A változat Pályázati modell, B változat Az Üzleti modell A javasolt összetett modellekről Új körülményekhez igazított (1.) változat Új körülményekhez igazított (2.) változat A PEDAGÓGIAI RENDSZER FEJLESZTÉSÉT TÁMOGATÓ INFORMATIKAI FELÜLET Összegzés Az informatikai felület létrehozásának indokoltsága Projektmenedzsment-szempontok A fejlesztések rugalmas összefogása Naprakész nyomonkövethetőség

13 Tartalom A fejlesztési folyamat minőségbiztosítása Szakmai, módszertani szempontok A fejlesztések szakmai, módszertani, terminológiai koherenciája Horizontális szakmai együttműködés Szinergiák A fejlesztéstámogató informatikai felület működése A fejlesztéstámogató informatikai felület használatának feltételei Navigáció A fejlesztés folyamata A fejlesztés előkészítése A fejlesztés első szakasza A fejlesztés második szakasza Munkafolyamat-kezelés A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK ÁLTALÁNOS HATÁS- ÉS BEVÁLÁSVIZSGÁLATI RENDSZERE Összegzés Bevezetés A hatás és beválás fogalmainak értelmezése Hatás Beválás Általános összefüggések Beválásvizsgálat és kurrikulumértékelés A beválásvizsgálat alapelvei és a beválás kritériumai Döntés a beválásról A gyakorlatban történő kipróbálás Alapvető kritériumok A beválás és megfelelés az általános sztenderdeknek A beválás vizsgálata és a vizsgálat sztenderdjei A hatás- és beválásvizsgálat lehetséges eszközei, módszerei módszertani alapvetések A tervezés első lépése: fogalmi készlet kialakítása Hipotézisek megfogalmazása Kutatási eszközök

14 12 Tartalom Információgyűjtés és dokumentálás Az eredmények értelmezése Egy magyarországi értékelési példa: a HEFOP 3.1 intézkedéseinek vizsgálata IRODALOMJEGYZÉK GLOSSZÁRIUM

15 Bevezetés

16

17 Bevezetés 15 A különféle szellemi és fizikai tevékenységek területén a társadalmi fejlődés kedvező esetben kettős hatással jár. Egyrészt egyre több segédeszköz áll a munkát végző ember rendelkezésére, amelyek felszabadítják őt a mechanikus munka alól, s ezáltal megkönnyítik, hatékonyabbá, termelékenyebbé teszik a munkáját. Másfelől viszont lehetővé teszik a számára, hogy felszabaduló energiája olyan alkotó tevékenységben öltsön testet, amelyre csak ő, csak a jól képzett szakember, az adott helyszínen működő ember képes. Az emberi tevékenységet ily módon segítő eszközök használata egyfelől az alkotó jellegű tevékenység szerepének növekedését eredményezi, másfelől megkívánja azt, hogy az alkotó embert folyamatos képzésben, támogatásban részesítsék. A pedagógiai, tanítási tevékenység fejlődése is az előzőekben felvázolt tendenciát követi szerencsés esetben. A tanulóval vagy tanulócsoporttal szemben álló, kizárólagosan saját korábban szerzett szaktárgyi és pedagógiai tudását felhasználni képes tanár lehetőségei jelentős mértékben kitágulnak akkor, amikor az ismereteknek már nem csupán ő a forrása, hanem megjelennek a tankönyvek, a szemléltető, a kísérleti, a munkaeszközök. Ennek a több évszázados fejlődésnek jelentős felgyorsulását eredményezték a 20. században megjelent oktatástechnikai, majd informatikai eszközök. További jelentős változást idézett elő a rendszerszemlélet térhódítása, az oktatócsomagok, a curriculum jellegű tanterv, a programcsomagok megjelenése. Ennek a változásnak a lényege az volt, hogy a pedagógia és a korszerű technika eredményeit a pontosan meghatározott oktatási-nevelési célok elérése érdekében olyan módon használták fel, hogy minden eszköz, információhordozó lehető legjobb minőségben készüljön el, minden eszközt ott és úgy használjanak fel az oktatás folyamatának jól átgondolt rendszerében, ahol és ahogyan a legjobban tud hozzájárulni a célok eléréséhez. A múlt század közepétől ilyen szemléletben kidolgozott oktatócsomagok, programcsomagok sok tekintetben segítették az oktatómunka színvonalának emelését, hiszen jól átgondolt rendszert alkottak, és olyan jó minőségű, korszerű pedagógiai szemléletet tükröző eszközöket adtak a pedagógusok kezébe, amilyeneket helyileg előállítani nem lehetséges. Gondoljunk csak az oktatófilmekre, animációkra stb. Ez az eszköztár azonban több veszélyt is hordoz magában. Elsőként említhetjük azt, hogy nehezen reagál az új ismeretek, az új tudás, az új módszerek megjelenésére. A nagy költséggel, hosszas fejlesztéssel előállított, drága anyagokban megtestesült anyagokat (filmeket, videókat, hangfelvételeket, könyveket és egyéb eszközöket) a fejlesztők és a gyártók nem szívesen módosítanak, hiszen ez jelentősen növeli költségeiket, csökkenti profitjukat. Mindennek következtében az iskolában a korszerű szemléletet megjelenítő eszközök hamarosan a fejlődés gátjává válnak. Ez a veszély jelentősen csökken korunkra a digitalizáció térhódításával. A tudomány fejlődése által meghaladott részlet miatt nem kell kidobni a film egészét, a

18 16 Bevezetés teljes hanganyagot stb., a módosítások az internetről könnyen letölthetők, az eredeti anyag módosítható. A másik jelentős veszély abban rejlik, hogy a minden részleteiben központilag átgondolt és megtervezett tananyag nem alkalmazható a tanulók egyedi igényeihez, egy tanulócsoport sajátosságaihoz, jelentősen beszűkül a differenciálás, az adaptív oktatás lehetősége. Ilyen eszközrendszerek az elmúlt fél évszázadban készültek, és el is jutottak az iskolákba. Határozottan le kell szögeznünk, hogy amikor ma a korszerű értelemben vett pedagógiai rendszer fogalmáról beszélünk, akkor az ilyen, nem adaptív rendszereket kizárjuk ebből a fogalomból. A korszerű pedagógiai rendszernek a differenciálást, az adaptivitást lehetővé tévő eszközrendszernek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a tanulók szükségleteinek függvényében eltérő tanulási-tanítási egységeket kell tartalmaznia, és minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához igazítható tanítási eszközöknek, munkaformáknak kell rendelkezésre állniuk. Ha valaki azt feltételezi, hogy a pedagógiai rendszerek egy központi gondolat, pedagógiai célok és értékek tanulókat és pedagógusokat figyelmen kívül hagyó terjesztésének és elérésének az eszközei, az nagyot téved. Nem vonjuk kétségbe, hogy létrehozható ilyen pedagógiai rendszer is, de azt nem tekinthetjük a 21. század szellemiségét, a korszerű pedagógiai szemléletet megvalósító pedagógiai rendszernek. Reményeink szerint, ebben a kézikönyvben az olvasó egy, a korszerű szemléletet megvalósító pedagógiai rendszer tervezéséhez, készítéséhez, alkalmazásához kap megfelelő muníciót. A harmadik veszély, amit a központilag előállított taneszközegyüttesek és az alkalmazásukat elősegítő támogató rendszerek jelenthetnek, az a pedagógus alkotó tevékenységének visszaszorítása. Ki lehet dolgozni olyan pedagógiai rendszereket, amelyekben minden egyes tanulási egység megvalósításához lépésenkénti segítséget kap a pedagógus, amikor feladata csupán arra korlátozódik, hogy a diagnosztikus mérés eredményéhez igazodva előkeresse azt a feladatsort, azt az illusztráló anyagot, amelyet a rendszer készítői megfelelőnek tartanak az adott szintű tanuló további fejlődéséhez. A pedagógus munkája egy ilyen szemléletben a szalagon dolgozó munkáséhoz válik hasonlatossá. Természetesen érvelésünkkel szemben azt lehet állítani, hogy még mindig sokkal jobb, ha egy, a feladatokat megoldani képtelen pedagógus egy, a szakemberek által követendő úton halad végig, mint ha felkészültségének hiányai következtében rosszabbnál rosszabb megoldásokat halmoz egymásra. Azt is mondhatjuk, hogy ha sok célszerű lépéssort követ valaki, akkor kialakul benne a jó tanítás forgatókönyve, és előbb-utóbb önállóan is képes lesz hatékonyan tanítani. Nos, ahogyan a tanulók esetében is differenciálni szándékozunk, mert azt feltételezzük, hogy a gyerekek különbözőek, ugyanígy azt is feltételeznünk kell, hogy a pedagógusok képességeiben, tehetségében, tapasztalataiban is lényeges eltérések vannak. Következésképpen a pedagógiai rendszereknek is alkalmazhatóknak kell lenniük a különböző pedagógusok számára. Alternatív megoldásokat kell biztosítanunk. Nem

19 Bevezetés 17 szabad egy központilag apró lépésekre bontott tanterv, tananyag, pedagógiai megoldásmódok mechanikus követésére kárhoztatni az egyes helyzetekhez alkotó módon alkalmazkodni képes pedagógusokat, mint ahogy nem szabad magára hagyni a kezdetben még több instrukciót igénylő kollégát sem. Abban bízunk, hogy a kötetet forgató kollégáink ebben a felfogásban fogják megtervezni, kivitelezni pedagógiai rendszerüket, és így is fogják alkalmazni azokat. A pedagógiai rendszerekkel kapcsolatban van még egy tévképzet. Sokan úgy gondolják, hogy a pedagógiai rendszereknek egyetlen fajtája létezik. Az, amelyet egy kerettanterv megvalósítása érdekében központi megrendelésre központilag állítanak elő. Van ilyen pedagógiai rendszer is. Nem túl sok, de van. Amennyiben ilyen nagy és átfogó pedagógiai rendszert dolgozunk ki, a lehető legnagyobb óvatossággal és gonddal kell eljárnunk, ugyanis az előzőekben említett három veszély ebben az esetben fenyeget leginkább. Az ilyen, központilag előállított rendszerek a leglomhábbak, az új szemlélet alapján szükségessé váló korrekciókat itt a legnehezebb megvalósítani, itt igényel nagy körültekintést az eltérő tanulói és pedagógusi igényekhez történő alkalmazkodás. Miként az könyvünkből kiderül, nem csak az ilyen egy kerettantervet teljes egészében feldolgozó pedagógiai rendszereknek van létjogosultságuk, vannak egy-egy tantárgyat, egy-egy évfolyamot vagy akár csak egyetlen nagyobb témát feldolgozó pedagógiai rendszerek is. Eltérőek a pedagógiai rendszerek abban a tekintetben is, hogy kinek a kezdeményezésére, ki által valósul meg az adott rendszer. Vannak központi rendelésre, országos intézmény által kidolgozott, fejlesztett rendszerek, de fejleszthet pedagógiai rendszert egy kutató, egy tanszék, egy kísérleti, önfejlesztő iskola, vagy azon belül egy pedagógusközösség is. Meggyőződésünk, hogy oktatási-nevelési rendszerünk értékeinek elterjesztését, céljainak megvalósítását akkor érjük el leghatékonyabban, ha a pedagógiai rendszereknek a fentiekben felvázolt és a kötetben részletesen kifejtett változatait valósítjuk meg. A bevezető eddigi részében a pedagógiai rendszerek bevezetésének és alkalmazásának veszélyeire hívtuk fel a figyelmet. Ha mindehhez hozzátesszük azt a tényt is, hogy a pedagógiai rendszerek fejlesztése, bevezetése és alkalmazása költségigényes, akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon melyek a pedagógiai rendszereknek azok az előnyei, amelyek miatt mégis alkalmazzák ezeket a rendszereket, és nyilvánvalóan e kézikönyv szerzői is azért vállalkoztak e kötet összeállítására, mert figyelemre méltó érvek szólnak alkalmazásuk mellett. Vegyük sorra ezeket! A kötetben ismertetésre kerülő hételemű rendszer átfogja az oktató-nevelő tevékenység teljességét, a pedagógiai koncepció felkínálásától a rendszer beválásának ellenőrzéséig. Olyan feladatokat is felvállal például a használatba vett pedagógiai rendszer folyamatos mentorálását vagy a tanulási-tanítási egységek meghatározását, melyek eddig ellátatlanok voltak.

20 18 Bevezetés A pedagógiai rendszerek fejlesztési folyamatának algoritmusai garantálják a teljes pedagógiai rendszer egységes szemléletmódját és koncepcióját. A rendszerszerűségnek köszönhetően az egyes elemek szervesen kapcsolódnak, egymás hatását erősítik, egymást kiegészítik. A pedagógiai rendszert mint egészet lehet és kell akkreditáltatni, így ellenőrizhető az elemek kapcsolódása, a szinergiák, a koherencia, továbbá az egységesség és a minőség garantált. A pedagógiai rendszerek léte lényegesen megkönnyíti a tantervben kitűzött célok elérését azzal, hogy az állam elsősorban olyan pedagógiai rendszerek megvalósítását támogatja, melyek koncepciója, szemléletmódja illeszkedik a tanterv által képviselt értékrendhez. A pedagógiai rendszerek kifejlesztésére és fenntartásukra olyan finanszírozási modell is működtethető, amely lehetővé teszi, hogy a valamilyen szempontból speciális diákcsoportok SNI-s, nemzetiségi vagy különösen hátrányos helyzetű tanulók oktatásához is fejleszthetők lehessenek e hatékony eszközegyüttesek. Ellentétben az ígéretes és értékes, de csak speciális állami támogatással és eszközökkel életben tartható kísérleti modellekkel a pedagógiai rendszerek a szokásos állami támogatási formákkal támogatási normatívák, pályázatok és viszonylag kis mértékben megemelt költségvetési támogatással fenntarthatók. A pedagógiai rendszer elemei közötti egyértelmű feladat- és munkamegosztás megszünteti a felesleges kiadásokat, ezáltal az állami támogatások felhasználása hatékonnyá és tervezhetőbbé válik. A pedagógiai rendszerek használatának további, nem elhanyagolható előnye, hogy támogatja, elősegíti és megkönnyíti a pedagógusok tudatos, innovatív oktató-nevelő munkáját, szakmai fejlődését, ezáltal is segítve az oktatás minőségének javulását. Kézikönyvünk 8 fejezetben, kellő részletességgel tárgyalja a pedagógiai rendszerek történeti fejlődésének alakulását, a fogalom lényeges ismérveit, a fejlesztés, a bevezetés, az akkreditáció, a finanszírozás, a beválás lényeges kérdéseit. Viszonylag teljességre törekedve valóban kézikönyvévé kíván válni a pedagógiai rendszerek megrendelőinek, fejlesztőinek, az iskolafenntartóknak, a pedagógiai rendszerek alkalmazására vállalkozó innovatív pedagógusoknak, az akkreditáció, a finanszírozás, a támogatás és az értékelés folyamatában közreműködő szakembereknek. Az egyes fejezetekben az alábbi kérdések megvilágítására kerül sor. Az első fejezetben több európai ország és hazánk tapasztalatainak feldolgozása alapján bemutatjuk a pedagógiai rendszerek előfutárait, különös gondot fordítva a pedagógiai rendszerek egyes elemeinek kialakulására, a velük szemben támasztott elvárásokra. A pedagógiai rendszerek előzményei a rendszerszemlélet és a pedagógia találkozásakor, a múlt század 60-as, 70-es éveiben terjedtek el Európában a programozott oktatás, az oktatástechnológia formájában. Később az oktatástechnológia eszköztárának felhasználásával jöttek létre az oktatócsomagok, a tantervi csomagok,

21 Bevezetés 19 programcsomagok (learning package, curriculum package). A felsoroltak mind pontosan meghatározott pedagógiai célok elérését szolgáló, rendszert alkotó tananyagok és taneszközök voltak, amelyek a korszerű pedagógiai elveket testesítették meg, megfelelő segédanyagokat és felkészítést tartalmaztak a pedagógusok számára, és rendelkeztek olyan értékelési eszközökkel, amelyeknek segítségével meg lehetett győződni a kitűzött célok elérésének a szintjéről. Ezekre az előzményekre építve alakították ki a pedagógiai rendszer fogalmát, amely a viszonylag nagyobb oktatási egységek feldolgozására szolgáló rendszereket jelentett. Ennek a szemléletmódnak a jogi megfogalmazása az évi LXXIX. közoktatási törvény szabályozási szövegében, annak 95. (1) j) pontja alatt, így jelent meg: Az oktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység kidolgozása, kiadása. A jelenleg érvényben lévő nemzeti köznevelési törvény, jóllehet kerettörvény lévén nem részletezi a pedagógiai rendszerekkel kapcsolatos nézőpontját, hasonló szemléletet képvisel. A második fejezetben bemutatásra kerül, hogy a fenti definíciót, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve olyan meghatározás létrehozására törekedtünk, amely alkalmas minden rendszerfejlesztés befogadására, nem zárja ki a nem országosan irányított, hanem helyi kezdeményezésre megvalósuló fejlesztéseket sem. A javasolt szemléletmódot leginkább az alábbi definícióban láttuk visszatükröződni. A pedagógiai rendszer adott pedagógiai cél vagy célok elérése érdekében, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hételemű rendszer, melynek részei: pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program, a tanulási-tanítási egységek leírásai, tanulási-tanítási eszközök, értékelés és eszközei, pedagógusok felkészítési programjai, szakmai háttértámogatás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről. A fenti meghatározás lehetőséget ad különböző léptékű, különböző területekre kiterjedő, eltérő nagyságú pedagógiai rendszerek befogadására. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján a pedagógiai rendszereknek négy fő fajtáját különböztetjük meg ebből a szempontból. Éspedig: 1. egy teljes tantárgy, vagy annak valamely részegysége; 2. egy műveltségi terület, azaz több, egymással összehangolt és összetartozó tantárgy, illetve kulcskompetencia, fejlesztési feladat; 3. egy adott iskola pedagógiai programja, helyi tanterve; 4. egy oktatási intézményi rendszer egészére vagy részére (pedagógiai szakasz) irányuló fejlesztés, beleértve a közoktatás egy horizontálisan teljes és vertikálisan egységes szakaszára kiterjedő rendszereket is.

22 20 Bevezetés A harmadik fejezet, szervesen a második fejezetre épülve, a pedagógiai rendszerek fejlesztésének feltételeit és lépéseit ismerteti. Pedagógiai rendszerek fejlesztése, éppen az eszközrendszer komplexitása következtében, rendkívül bonyolult és szerteágazó feladat. Függetlenül attól, hogy milyen léptékű rendszer kidolgozására kerül sor, a fejlesztés alábbi fázisait mindenképpen meg kell valósítani: 1. az előkészítő szakasz, 2. a fejlesztő szakasz és a kipróbálás, 3. az implementáció előkészítése. A pedagógiai rendszerek fejlesztése és az azokból adódó feladatok megvalósítása többféle modell szerint mehet végbe. Az alábbiakban a két fő fejlesztési típusra hívjuk fel a figyelmet: 1. Lineáris fejlesztés, melynek során a pedagógiai rendszer elemeinek egymást követő elkészülte után kerül sor a kipróbálásra és a korrekcióra, majd az implementáció előkészítésére. Ebben az esetben a folyamat természetesen hosszabb időt vesz igénybe, ugyanakkor a projekt humánerőforrás-igénye kiszámíthatóbb, míg a párhuzamos/átfedő modell esetében ez szignifikánsan változik. 2. Párhuzamos vagy átfedő fejlesztés, amelynek során a koncepció és a specifikáció elfogadása után a fejlesztési szakasz egyes elemei, elsősorban a támogató rendszer kialakítása párhuzamosan történik oly módon, hogy pl. a mentorok, tesztelők, informatikai támogató rendszer stb. felhasználásra készen álljanak már a folyamat viszonylag korai szakaszában. A feladatok megoszlása és elosztása is függ a fejlesztés típusától, de több variáció ban történhet attól függően is, hogy ki végzi a fejlesztést, illetve, hogy a fejlesztés milyen pedagógiai szakaszra, milyen fejlesztési területre vonatkozik. A negyedik fejezet a pedagógiai rendszerek akkreditációjával foglalkozik. Könnyen belátható, hogy egy pedagógiai rendszer amelyben az egyes elemek kölcsönhatásban vannak, szerves egységet alkotnak a rendszer egészének egységes akk re di tá cióját igényli. A jelenleg érvényben lévő akkreditációs eljárások azonban alkalmatlanok a pedagógiai rendszer egységben történő vizsgálatára, jóváhagyására. Csak a kerettantervi, tankönyvi és pedagógus továbbképzési eljárások léteznek a jogi rendszerben, amelyek összefüggésbe hozhatók a pedagógiai rendszer egyes elemeivel vagy lefedik azt. Ezeket a jóváhagyásra beküldött anyagokat az eljárás a jelenleg érvényben lévő Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez viszonyítja, de az esetlegesen egymáshoz kapcsolódó elemek viszonyát, tartalmi összefüggéseit nem képes vizsgálni, illetve értékelni. A jelenlegi helyzet megváltoztatására az úgynevezett ellenőrző listás (csekklistás) egylépcsős és kétlépcsős akkreditációs eljárásra teszünk javaslatot. A pedagógiai rendszerek esetében az ellenőrző listát alapvetően a fejlesztés eredményeként létrejövő, hét különböző funkciót ellátó, de egymásra épülő elem képezi, az ezeknek való megfeleltetést a specifikációban és a szakmai kritériumokban foglal-

23 Bevezetés 21 tak szerint végzik el a szakértők, s a hatóság a szakértői vélemények és az elkészült produktumok szakértői testület által egyazon kritériumrendszer alapján történő ellenőrzése után adja ki az engedélyt. A pedagógiai rendszerek fejlesztése történhet az oktatáspolitika döntéseiből, belső iskolafejlesztés eredményeiből, kutatócsoportok fejlesztéseiből, külföldi gyakorlat adaptációjából kiindulva. A pedagógiai rendszerek fejlesztését különböző intézmények, illetve személyek kezdeményezhetik olvashatjuk a 2. fejezetben. Az akkreditációnak erre a sajátosságra tekintettel kell lennie. A különböző kezdeményezők fejlesztéseit, illetve azok megvalósítását, finanszírozását alapvetően két nagy csoportba oszthatjuk: a támogatott, esetleg pályázati forrásból megvalósuló fejlesztések, illetve az egyéb, esetleg üzleti alapon megvalósuló fejlesztések. E két kategóriát azért is fontos megkülönböztetni, mert ennek az akkreditációs eljárás szempontjából is jelentősége lehet. A támogatott/pályázati forrásból történő fejlesztéseknél a támogatást nyújtó a támogatott fejlesztések biztos hatósági elfogadtatásában fokozottabban érdekelt, hogy a befektetése ne vesszen el egy esetlegesen negatív döntés hatására, ezért az ilyen típusú fejlesztéseknél a kétlépcsős hatósági eljárásra teszünk javaslatot. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztő az elkészült koncepciót és a tanulási-tanítási programot külső szakértőkkel ellenőrizteti és jóváhagyatja. A szakértők egyetértő nyilatkozatával együtt az elkészült produktumokat a további fejlesztési folyamat tervezetével együtt benyújtja a hatóságnak, és csak az ellenőrző lista első két elemének való megfelelés, valamint a fejlesztési terv elfogadása esetén kapja meg a hatóságtól az engedélyt a fejlesztés folytatására. Ez az előzetes jóváhagyás adhat garanciát, illetve nagyobb valószínűséget arra, hogy a hételemű pedagógiai rendszer végleges formájában megkaphatja a jóváhagyást, és a program befejezése és a második lépcsőben elvégzendő fejlesztések után a teljes pedagógiai rendszer akkreditációját követően az adott pedagógiai rendszer felkerülhet a létrehozandó pedagógiai rendszerek hivatalos jegyzékére. Az ötödik fejezet a pedagógiai rendszerek bevezetésének kérdéseit tárgyalja. A pedagógiai rendszerek implementációja az a folyamat, amelyben a befogadó intézmény megismeri a kifejlesztett pedagógiai rendszer elemeit, kipróbálja, és saját pedagógiai gyakorlatába beilleszti. A rendszerek bevezetésének négy fajtáját különböztethetjük meg: 1. Oktatáspolitikai döntésből következő implementáció. Jellemzője, hogy központi döntés következtében a bevezetés kötelező, csak a helyi viszonyokhoz való alakításban adnak mozgásteret az intézményeknek. (Erre példa a NAT bevezetése.) 2. Központi szervezet és/vagy pályázat által támogatott implementáció. Jellemzője, hogy a bevezetés nem kötelező, de az anyagi finanszírozás erősen érdekeltté teszi az intézményeket a bevezetésben. A választható pedagógiai rendszerek kínálatát a pályázat keretei megszabják. (Ilyenek voltak a sulinova-fejlesztések vagy a HEFOP-, TÁMOP-pályázatok.)

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 H - 1134 Budapest, Váci út 37. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata Regionális tájékoztató napok 2013. október november Főbb témák, csomópontok Milyen

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA VARGA ZOLTÁN Mit nevezünk egész napos iskolának? Iskolaszervezési mód A 16 óráig tartó

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI TÁMOP 3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz

TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz MEGHÍVÓ az és az Oktatási Hivatal szervezésében Időpont: 2015. szeptember 23. Helyszín: Mercure Budapest Buda Hotel, 1013 Budapest, Krisztina krt. 41 43. A TERVEZETT PROGRAM: 9:00 10:00 REGISZTRÁCIÓ KÖNYVEK

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL KOVÁCS KATALIN ALPROJEKTVEZETÓ A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Digitális kompetencia fejlesztés

Digitális kompetencia fejlesztés Digitális kompetencia fejlesztés Könczöl Tamás elearning Igazgatóság Közoktatási Igazgatóság igazgató mb. igazgató Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 1 Digitális kompetencia fejlesztés - előzmények

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT. 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva

A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT. 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva A TÁMOP 4.1.2-B projekt hátterében álló tényezők Szakmai és szervezeti keretek kiépülése a pedagógusok

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola Budapest

Kodolányi János Főiskola Budapest Kodolányi János Főiskola Budapest PEDAGÓGUS PÁLYA AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Bella Tibor 2013. Június 7. Jogszabályok A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Pedagógusképzés Nemzeti

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. Projektmenedzser, szakmai megvalósítók 1 A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.03.01 2012.10.31. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához. A projekt végrehajtásának előkészítése, szakmai megvalósítók

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSRE ÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSRE ÉPÜLŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉS Salgótarján, 2014, szeptember 29. 1 Köznevelés - fejlesztési projektek

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP-3.1.8 KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP-3.1.8 KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP-3.1.8 KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27. TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA TARTALOM Előszó I. Tantárgytörténet és tantárgyi modellek Vázlat a mozgókép és médiaoktatás magyarországi történetéről A mozgókép

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben