Útmutató a éves diákoknak szóló feladatlapokhoz. EnergiaOrszág. Tanári kézikönyv

Átírás

1 Útmutató a éves diákoknak szóló feladatlapokhoz EnergiaOrszág Tanári kézikönyv

2 Tartalom 1 Bevezetés Az EnergiaiOrszág pedagógiai koncepciója és a Nemzeti alaptanterv Az EnergiaOrszág feldolgozásakor érvényesülő főbb NAT- követelmények Hogyan használjam az EnergiaOrszágot? Az energavállalat című részhez kapcsolódó útmutató Az energiavállalat Áramkereskedés A kibocsátás-felügyelet című részhez kapcsolódó megjegyzések Szerepünk a szén-dioxid-kibocsátásában Az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése Az otthoni energia számbavétele Az áramtermelő című részhez kapcsolódó útmutató Tudósítás Zúgóbércről A kormány című részhez kapcsolódó útmutató A kormány Háromféle szempont A környezetvédelmi szakember című részhez kapcsolódó útmutató Az üvegházhatás Az üvegházhatás következményei Nincs meleged? A háztulajdonod című részhez kapcsolódó megjegyzések A háztulajdonos Az energiatakarékos ház Saját teljesítményem értékelése Hasznos honlapok

3 Bevezetés Az E.ON EnergiaKaland egy új, nagyszabású program, amelynek célja, hogy segítse az energiával kapcsolatos ismeretek oktatását a fiataloknak. Akár most kezdik el, akár most fejezik be az iskolát, a diákok életében fontos téma lesz az energia. Ahhoz a generációhoz tartoznak, akiknek az energiával kapcsolatban kulcsfontosságú döntéseket kell meghozniuk mind egyénileg, mind együttesen, s ezek a döntések nemcsak őket, de a világ többi részét is érinteni fogják. Az E.ON EnergiaKaland program arra törekszik, hogy segítse egy energiaügyekben járatos nemzedék nevelését azzal, hogy információkat ad nekik a szakavatott döntésekhez. A program EnergiaOrszág című része éves tanulók számára készült, a Nemzeti alaptantervvel szoros összhangban. A Hogyan használjam az EnergiaOrszágot? c. részben találja meg a további részleteket arról, hogyan illeszthető a program a helyi tantervbe, szakkörök és más, tanórán kívüli nevelési programokba. A program továbbá segít Önnek a tanulók szociális és állampolgári kompetenciái fejlesztésében, valamint hozzájárul a digitális és kommunikációs kompetenciák kialakításához is. Az EnergiaOrszág két részből áll: a oldalon található online feladatokból, valamint egy tantermi oktatócsomagból, amely 19 színes tudáskártyát és 6 db, szabadon és szükség szerinti példányban fénymásolható feladatlapot tartalmaz. A tudáskártyák és feladatlapok a fenti weboldalról letölthetők. át tud-e állni az ország megújuló energiaforrások használatára. A kibocsátásfelügyelet Az áramtermelő A kormány A környezetvédelmi szakember A háztulajdonos A fenti anyagrészeket az alábbiakban felsorolt online feladatok és nyomtatott anyagok segítségével lehet bemutatni. Az E.ON EnergiaKaland oktatócsomag a helyi feltételekhez, pedagógiai célokhoz és a tanulók egyéni sajátosságaihoz illeszthetően készült, azaz nem előíró jellegű program, hanem alternatívákat kínál a leghatékonyabb helyi tanítási-tanulási megoldásokhoz. Az online, az internetes portálon hozzáférhető tananyagot akár a nyomtatott kiegészítőkkel, akár azok nélkül, önállóan is fel lehet használni. Az EnergiaOrszág programban a tanulók az alábbi döntéshozók szerepében megvizsgálhatják, vajon

4 Tudáskártyák. Szén 2. Kőolaj. Földgáz. Atomenergia 5. Vízenergia 6. Szélenergia 7. Napenergia 8. Biomassza 9. Hidrogén üzemanyagcellák 10. Geotermikus energia 11. Talajhő-energia 12. Hullámenergia. Árapály-energia. Áramtermelés 5. Az áram elosztása 16. Áram az otthonunkban 7. Az éghajlatváltozás és a környezet 18. Első a biztonság! 19. Teljes biztonságban Feladatlapok. Az energiavállalat: áramkereskedés 2. A kibocsátásfelügyelet: az otthoni energia számbavétele 3. Az áramtermelő: tudósítás Zúgóbércről. A kormány: háromféle szempont 5. A környezetvédelmi szakember: Nincs meleged? 6. A háztulajdonos: az energiatakarékos ház Az alábbi tanári útmutató bemutatja az online tevékenységek és feladatlapok használatát, valamint arra vonatkozóan is tanácsokat nyújt, hogy mely pontokon lehet szüksége több segítségre a lassabban tanulóknak. A pedagógiai munka tervezésének megkönnyítése érdekében mellékeltük az online feladatok becsült időtartamát, de kérjük, vegye figyelembe, hogy a szükséges időráfordítás nagymértékben függ a tanulók felkészültségétől, egyéni tanulási sajátosságaitól! A saját teljesítmény értékelésére szolgáló értékelőlapok segítségével a tanulók témánként értékelhetik saját fejlődésüket. Az EnergiaOrszág pedagógiai koncepciója és a Nemzeti alaptanterv Az EnergiaOrszág elsősorban a felső tagozatos tanulóknak (11 15 éveseknek) szóló oktatási program, amely teljes mértékben megfelel a Nemzeti Alaptanterv (NAT) előírásainak, így az bármelyik hazai közoktatási intézmény helyi tantervébe beilleszthető. Az EnergiaOrszág az felső tagozatosok energiatudatossága elmélyítésében, tudásuk és kompetenciáik fejlesztésében hatékony szerepet tölthet be azáltal, hogy a tanulók személyes tapasztalataira építve szerteágazó technikai-környezeti-természettudományi és gazdasági ismereteket és fejlesztő feladatokat kínál az energiafajták, a megújuló és a nem megújuló (fosszilis) energiafajták felhasználásának környezetre gyakorolt hatása, az energiatakarékosság jelentősége, és az energiafogyasztással kapcsolatos biztonság terén. Az EnergiaOrszág program feladatai és tanulói tevékenységei szimulációs döntési helyzeteket és szerepjátékokat is tartalmaznak, amelyek az energiafajták közötti választásról, az energiatermelésről és fogyasztásról szóló döntések technikai, társadalmi-gazdasági és ökológiai összefüggéseit mutatják be. E döntési játékok a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát segítik, és a NAT aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés kiemelt fejlesztési feladatát valósítják meg. Az oktatócsomag bevezet a számítógép segítségével folyó tanulás módszereibe is. Online interaktív tevékenységből (játékok és feladatok) és ezekkel együtt vagy ezektől akár függetlenül is használható nyomtatott tanulói feladatlapok, tudáskártyák gyűjteményéből áll. Az EnergiaOrszág tanulói tevékenységei és differenciálható feladatai hozzájárulnak a diákok anyanyelvi (szövegértési, olvasási),

5 természettudományos, digitális, tanulási, szociális és állampolgári kulcskompetenciájának fejlődéséhez. Az EnergiaOrszág programcsomag feldolgozása elősegíti a Nat kiemelt fejlesztési feladatai közül az aktív állampolgárságra és demokráciára, a gazdasági, a környezettudatosságra irányuló és a testi-lelki egészséget szolgáló nevelési célok helyi megvalósulását. A programcsomag a hatékony (egyebek között a kooperatív, a projekt rendszerű és a számítógéppel támogatott) tanulásszervezési módszerek alkalmazását igényli, ezáltal erőteljesen fejleszti a diákok egyéni tanulási szokásainak erősödését, hozzájárul a differenciált képességfejlesztéshez, a tanulási esélyegyenlőség biztosításához. Az EnergiaOrszág tanulási helyzetei alkalmasak a szimulált döntési játékokon alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Az EnergiaOrszág oktatóprogram épít a tanulók önértékelésére, hatékony értékelési módszerei révén formálja a diákok énképét, önismeretét, tanulási motivációit. Az EnergiaOrszág oktatóprogram tanulási követelményei a Nat műveltségterületei közül kiemelten az Ember a természetben, a Földünk és környezetünk, Ember és társadalom, az Informatika és az Életvitel és gyakorlati ismeretek 6 8 évfolyamokon elvárható tanulási tartalmakat képviselik. Az EnergiaOrszág feldolgozásakor érvényesülő főbb NAT követelmények: Beszélgetés és vita a társadalmi, gazdasági és környezeti témákról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Csoportmunka, páros és egyéni munka. A kooperációs készség és a konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása. A programcsomag biztosítja a tanulók számára, hogy további ismereteket szerezzenek az ország, a környék, a lakóhely gazdálkodási kérdéseiről, a környezeti és természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről a technika körültekintő alkalmazásával. Összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományi tudás alkalmazása szempontjából (a modern tudományos-műszaki eredmények technikai alkalmazásának folyamatai). Az elektromosság alkalmazásával összefüggő technikai jelenségek és társadalmi folyamatok összekötése a fizikai ismeretekkel. A természeti és technológiai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával, szemben a keletkezés és eltűnés fogalmaira épülő magyarázatokkal. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában. Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Az energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben és az iskolai lét során. A kritikai és a kreatív gondolkodás képességének fejlesztése a gondolkodási technikák megismerésével (pl. természet-, gazdaság- és társadalom-földrajzi elemek közötti összefüggésekben). 5

6 Földrajzi-környezeti tartalmú információk feldolgoztatása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában lényegkiemelés szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése; adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; - következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert adatokból, tényekből; a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban. A számítógéppel támogatott együttműködő tanulás elősegítése földrajzi-környezeti témájú digitális tananyagok használatával. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok áttekintése példák alapján (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). Annak beláttatása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt energiahordozókból bolygónk készletei végesek. A környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismertetése. A szennyezőanyagok károsító hatását mérséklő, megszüntető eljárások megismertetése. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele. A (az energia-) termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismertetése a környezetben, hazai és regionális példákon. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismertetése. Annak tudatosítása, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz. A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetése. Annak megértetése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk (pl. esetelemzéssel, helyzetgyakorlattal). Az aktív és felelős döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény kialakítása a tanulókban. Hogyan használjam az EnergiaOrszágot? Az E.ON EnergiaKaland EnergiaOrszág című modulja a körülményektől (pl. az osztály létszámától és képességeitől, számítógépes hozzáféréstől) függően más és más módon használható. Az alábbi táblázatból kiderül, hogyan egészítik ki egymást az egyes online feladatok és a feladatlapok. Az egyes fejezetek egymástól függetlenül is használhatók, ám több anyag alkalmazása esetén ezt a sorrendet javasoljuk. A honlap felépítése és a feladatlapok számozása szintén ezt a sorrendet követi. Rendelkezésére áll a téma szerinti keresés funkció is, amelynek segítségével könnyen megtalálhatja az adott témához kapcsolódó feladatokat. 6 Az EnergiaOrszág oktatócsomag feldolgozható a felső tagozatos földrajz, fizika, osztályfőnöki és technika tanítási órákon, szakköri keretben, az erdei iskolai program keretében, és feladatai ajánlhatók a nem szakrendszerű oktatás időkeretében, az ötödik hatodik osztályokban.

7 EnergiaOrszág témakörök Fejezetek Az energiavállalat Online feladatok és feladatlapok Az áramtermelő A vezérlőpult Középponti műveltségterület tantárgy fizika és földrajz, Ember a természetben, Földünk és környezetünk fizika 1. Energiakereskedelem Ember a természetben, fizika A kibocsátásfelügyelet Az áramtermelő Szerepünk a szén-dioxid-kibocsátásban Az ország szén-dioxidkibocsátásának csökkentése 2. Az otthoni energia számbavétele Az áramtermelő 3. Tudósítás Zúgóbércről Ember a természetben, fizika Földünk és környezetünk, földrajz Ember a természetben, fizika és Földünk és környezetünk, földrajz Földünk és környezetünk, földrajz Földünk és környezetünk, földrajz A kormány A kormány 4. Háromféle szempont Földünk és környezetünk, földrajz Földünk és környezetünk, földrajz Az üvegházhatás Ember a természetben, fizika A környezetvédelmi szakember Az üvegházhatás következményei 5. Nincs meleged? Földünk és környezetünk, földrajz Földünk és környezetünk, földrajz A háztulajdonos A háztulajdonos 6. Az energiatakarékos ház Ember a természetben, fizika és Földünk és környezetünk, földrajz Ember a természetben, fizika és Földünk és környezetünk, földrajz 7

8 Az energiavállalat című részhez kapcsolódó útmutató Az energiavállalat Áramtermelés Célok: a különféle erőműtípusok működésének bemutatása az energiaátalakítás ismétlése Értékelés: egyéni értékelőlappal Munkaforma: Kiscsoportos a tanulók az internet segítségével ismerhetik meg az áramtermelés és az energiaátalakítás különböző módjait. Bizonyos időtartamot vagy meghatározott számú átalakítást követően a tanulók bemutathatják az osztálynak, amit tanultak. Az egész osztály együtt ha interaktív táblát használ, az osztály minden tagja javasolhat megoldásokat az energiaátalakításokra. Ez jó módszer egy tanórai vita elindításához. Áramkereskedés Ember a természetben Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Cél: az áramkereskedelem és az országos hálózat részletes bemutatása Értékelés: a feladat során nyújtott teljesítmény alapján, illetve a feladat után a tanár irányított kérdéseivel Megkérdezheti például, hogy: Mit csinálnak a berendezés bizonyos részei? Milyen módon szoktuk pazarolni az energiát? Hogyan takarítjuk meg? Miért szerepel a Nap a legtöbb energiaátalakítási lánc kezdetén? 8

9 Szükséges felszerelés: A feladat megvalósítása némi előkészületet igényel. Szükséges anyagok: egy legalább 20 literes műanyag vizeskanna, tele vízzel. A tisztított ivóvíz-adagolók tartálya tökéletesen megfelel a célra négy, egyenként 1,5 méteres gumicső (lehetőség szerint különböző átmérővel) szigetelőszalag négy nagy műanyag mérőedény, milliméteres beosztással legalább 16, különböző méretű műanyag mérőedény, milliméteres beosztással két nagy kancsó egy kisebb asztal egy síp egy vödör egy stopperóra Szigetelőszalag Gumicső Víztartály Asztal A feladat rendetlenséggel és kosszal járhat, ezért azt lehetőleg szabadtéren, a megfelelő magatartás - kultúrát tanúsító tanulókkal végezze! Munkaforma: Az egész osztály együtt az alábbi megjegyzéseket az 1. feladatlap: Áramkereskedés utasításaival együtt olvassa el! Helyezze a víztartályt az asztalra, és töltse meg vízzel! Győződjön meg arról, hogy az kellően stabil és biztonságos! Helyezze mind a négy gumicső végét a tartályba úgy, hogy egy-két centiméter híján leérjenek az aljáig! Szigetelőszalaggal rögzítse a csövek másik végét a tartályhoz és az asztalhoz az ábrán látható módon! Amikor készen áll, szivattyúzza ki a vizet a csöveken keresztül! A víz a négy erőmű áramtermelését jelképezi. A feladat ezt követően a feladatlap utasításai szerint folytatódik. lehetőségét. Ha a tanulóknak több vízre van szükségük, Öntől kell azt beszerezniük, még mielőtt az energiaszolgáltatók beleöntenék az összegyűjtött vizet a kancsókba. Ha túl sok vízzel rendelkeznek, a felesleget Önnek kell átadniuk. Ez jelképezi a többletáramot, ami exportálható. Az elején lassan haladjon, amíg minden tanuló megérti, hogy mi a feladata! Ezt követően felgyorsíthatja a menetet, ám hangsúlyozza, hogy a feladat lényege a folyamat pontos megértése! Ez nem versenyfutás! Biztonsági okokból kérje meg a tanulókat, hogy ne futkározzanak! A feladat elvégzése előtt vegye számba a lehetséges kockázatokat! A feladat megfelelő kontextusba helyezéséhez, a részletek megértéséhez előzetesen tájékoztassa tanulóit az energiakereskedelem alapjairól! A termelési előrejelzések és az igények bejelentését követően az országos áramhálózatnak kell eldöntenie, hogy szüksége lesz-e a vödörben tárolt tartalék vízre. Ön képviseli az áramexport, illetve import 9

10 A kibocsátásfelügyelet című részhez kapcsolódó megjegyzések Szerepünk a szén-dioxid-kibocsátásban Ember a természetben Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Célok: annak bemutatása, hogy milyen következményekkel jár, ha továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használunk a szén elégetésekor lezajló kémiai folyamatok átismétlése a szén-dioxid környezetre gyakorolt hatásának áttekintése Értékelés: egyéni értékelőlappal Munkaforma: Egyéni ha elegendő számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan is elvégezhetik a gyakorlatot. Kiscsoportos adjon tanulóinak 10 percet, hogy többször, akár háromszor is átolvassák a feladatot! Ezt követően az egész osztály együtt tehet megoldási javaslatot. Az egész osztály együtt az interaktív táblát használva kérje meg az osztályt, hogy tegyenek javaslatokat az energia megtakarítására! A műveleteket online is el lehet végezni, esetleg úgy, hogy kijelölnek egy tanulót a tábla kezelésére. Az ország szén-dioxidkibocsátásának csökkentése Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Célok: a szén-dioxid-kibocsátás néhány, lakosságra gyakorolt hatásának bemutatása a tanulók ösztönzése a lehetséges megoldások keresésére Értékelés: egyéni értékelőlappal Munkaforma: Az egész osztály együtt használja az interaktív táblát, hogy az egész osztály részt vehessen! Kezdjék a foglalkozást azzal, hogy megnézik a kibocsátásfelügyelet bevezető részét! Kérje meg a tanulókat, hogy határozzák meg, mi a szén-dioxid! A szén-dioxid az a gáz, amit légzés közben kilégzünk, ám a szén-dioxid-kibocsátás nem közvetlenül a népességnövekedés miatt emelkedik a probléma forrása az ember gazdasági tevékenysége, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése. A bevezetést követő vetítés során kérdezze meg a csoportot, szerintük miért nem a népesség növekedése a közvetlen kiváltó ok! A válasz: az élőlények többsége szén-dioxidot lélegez ki, és ahogy nő az emberi népesség, úgy csökken a többi élőlény száma. Kérdezze meg az osztályt, vajon miért jelentősek és milyen hatással járhatnak a hőmérsékletben bekövetkező legapróbb változások! 10

11 Az osztály közösen állítson össze egy listát azokról a Magyarországon megtalálható növényekről, amelyek érzékenyek a hidegebb vagy melegebb időjárásra! Egyes növények, például a kukorica vagy a paradicsom, jobban megteremnek melegebb éghajlaton. Másoknak azonban, köztük a burgonyának, a búzának és az árpának, többet árthatnak az élősködők és a betegségek, amelyek túl fogják élni a melegebb, csapadékosabb teleket. Ami az árvizeket illeti, ennek egyik kiváltó oka a melegedés miatt gyakrabban elforduló hatalmas esőzések. Kérdezze meg a tanulókat, tudnak-e másik okot! Ossza ki a 6. tudáskártya: Szélenergia lapot vagy használja az interneten megtalálható Energiaforrás anyagot! Fusson végig a kártya tartalmán, majd írja föl a táblára, milyen helyszínek a legalkalmasabbak szélerőmű építésére! A fő szempontok a következők: uralkodó széljárás Magyarország esetében északnyugati vízparti fekvés a legtöbb ilyen helyen a szél a víz felől fúj tengerszint feletti magasság az épületek és más akadályok (hegyek, fák) gyengíthetik a szél erősségét. A szélerősség háromféle környezetben mindig nagy: sík területeken, hegycsúcsokon és a tengeren. Ha ezzel végeztek, tegye fel az alábbi kérdéseket! (A felsőbb évfolyamos vagy jobb képességű tanulóknak a feladat elvégzése közben is felteheti a kérdéseket.) Mi a helyzet a hajózási útvonalakkal? Gondot okoznak-e ebből a szempontból a szélerőművek? (Elvileg nem, főleg ha viszonylag sekély vízre telepítik őket.) Mi a helyzet a radarral és az alacsonyan szálló (pl. sport-) repülőgépekkel? (A szélturbinákat csak olyan helyre építik, ahol ez nem okoz gondot.) Mi a helyzet a beruházási-telepítési költségekkel? Hol drágább szélerőművet építeni, hegytetőn vagy a tengeren? (Ezt kutatási projektként is feladhatja.) És mi a helyzet a bolygó jövőjével? Szabad-e az embereknek elvetni a zöld technológiákat csupán azért, mert nem tetszik nekik azok külső megjelenése? (Korábban elfogadtuk például a villanyoszlopok megjelenését. A szélturbinák esetében tényleg annyira más lenne a helyzet?) Van-e kötelezettsége a társadalomnak a jövő nemzedékek iránt? Kérje meg a tanulókat, hogy mondjanak olyan helyet, ahova biztosan NEM építenének szélerőművet, például völgybe, beépített területre vagy szélvédett hegyoldalra! Ezt követően kezdjék el a feladatot! A tanulók kis csoportokban dolgoznak, és szükségük lesz számítógépekre is. El kell dönteniük, mely helyszínek lennének alkalmasak egy legalább nyolc turbinából álló szélerőműpark megépítésére. Irányítsa őket az internetes feladathoz, ami segíthet nekik a lehetséges helyszínek rangsorolásában! Ha elkészültek, minden csoport mutassa be a saját javaslatát az osztálynak. 11

12 Az otthoni energia számbavétele Ember a természetben és Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra, illetve kiadható házi feladatnak is. Célok: különféle energiaforrások megvizsgálása, előnyeikkel és hátrányaikkal együtt a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével és a különféle energiaforrásokkal összefüggő feladatok összekapcsolása Értékelés: írásbeli munka osztályzata Munkaforma: Egyéni adja fel az egyik vagy mindkét elszámolási feladatot a tanulóknak! A projektet könnyen tanulói életkorához vagy képességeihez szabhatja, ha módosítja az elvárt információ mennyiségét vagy mélységét. Amennyiben az idő engedi, a tanulók bemutathatják eredményeiket a csoport többi tagjának is. Az áramtermelő című részhez kapcsolódó útmutató Az áramtermelő Tudósítás Zúgóbércről Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: ideális esetben két tanóra, illetve a kettő között egy kutatást igénylő házi feladat. Célok: a globális felmelegedéssel kapcsolatos tények felkutatása a diákok megtanítása arra, hogyan mutassanak be egyszerű módon összetett ismereteket Értékelés: a helyi médiának készült tudósítás, amit Ön értékel egyéni értékelőlappal Munkaforma: Kiscsoportos a tanulók helyi újságírók szerepét eljátszva tudósítanak egy tervezett szélerőműpark kapcsán megrendezett lakossági fórumról vagy gyűlésről. Ehhez számítógépre is szükségük lesz. Az online anyagok közül többet is tekintetbe vehetnek: a szélenergiával kapcsolatos tudnivalók (ezek megtalálhatók a 6. tudáskártyán is) a vitában részt vevő helyi véleményformálók gondolatai az utca emberének hangja a Zúgóbérc főutcáján járó-kelő helybéliek véleménye zúgóbérc térképe a tervezett erőmű helyszínével tények és adatok Zúgóbércről a szélerőművet megépíteni készülő vállalat, a SzélErő Zrt. közleménye ajánlott külső linkek 12 Magyarázza el a tanulóknak, hogy tudósítást kell készíteniük a helyi média számára! A csoport minden tagja különböző érdekek szemszögéből

13 vizsgálja meg a történetet, majd eredményeiket közös prezentációban foglalják össze! Ez lehet írott beszámoló, néhány perces televíziós anyag vagy rádióriport. Hangsúlyozza, hogy a tudósításnak valódi híradás benyomását kell keltenie! Kérdezze meg az osztálytól, hogy mik a főbb elemei egy valódi híradásnak! Ezután kioszthatja a 3. Tudósítás Zúgóbércről, illetve a 6. tudáskártya: Szélenergia anyagokat. A tanulók ezekhez fordulhatnak útmutatásért. 13

14 A kormány című részhez kapcsolódó útmutató A kormány Földünk és környezetünk Háromféle szempont Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: egy vagy két tanóra és egy házi feladat Célok: a Kiotói Egyezmény bemutatása szemléltetni, mennyire eltérő a fejlett és a fejlődő országok érdeke, véleménye és politikai nézőpontja az éghajlatváltozással kapcsolatban segíteni a diákoknak az érvelés fölépítésében és az azt alátámasztó tények használatában Értékelés: rövid írásbeli feladat alapján, amit Ön értékel egyéni értékelőlappal Munkaforma: Egyéni vagy kis csoportos ha elegendő számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportban is elvégezhetik a feladatot. Vagy pedig használhatja a 4. Háromféle szempont kártyát. A népesség növekedését ábrázolja oszlopgrafikonon! Kérdezze meg az osztályt, tudják-e, körülbelül hányan élnek Magyarországon! (10 millióan) Mit gondolnak, hol növekszik leginkább a világ népessége? (Közép- és Dél-Amerikában, illetve Ázsiában nem pedig Afrikában) Mutassa meg nekik New Orleans fényképét, és kérdezze meg, szerintük a 2005-ös árvíz bizonyítja-e, hogy máris megkezdődött az éghajlatváltozás! A válasz: nem bizonyítja, mivel éghajlatváltozás nélkül is számítanunk kell időnként szélsőséges időjárási jelenségekre. A szélsőséges időjárás azonban az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá válhat. A Kiotói Egyezmény korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást. Az anyag egy másik fejezete részletesebben is foglalkozik a témával, de az Autók adatlappal itt is bemutathatja, hogy a különböző gépjárművek eltérő mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki. Hallottak tanulói az olyan hibrid meghajtású autókról, mint a Prius, amely alacsony sebességnél villanymotort használ, így a benzinmotor csak 30 km/óra feletti sebességnél kapcsol be? Némi időbe telik majd, míg a tanulók feldolgozzák az oldalon lévő ismereteket. Ha befejezték, a következő feladat az óra keretében (ha az idő engedi) vagy házi feladatként is elvégezhető. 14 Az egész osztály együtt interaktív táblát is használhat a feladathoz. Olvassa fel a bevezetést a weboldalról vagy a feladatlapról! Ellenőrizze, hogy a tanulók értik-e az olyan szavakat és kifejezéseket, mint a fosszilis tüzelőanyag vagy az éghajlatváltozás! A feladat ezt követően egy szétnyitott újság képével folytatódik. Az egyes részek kattintással kinagyíthatók. A világ három vezető politikusa beszél arról, mit jelentenek számukra a globális felmelegedés okozta gondok, illetve a javasolt megoldások. A tanulók az anyag elolvasása után válaszoljanak az alábbi kérdésekre (ezek a feladatlapon is megtalálhatók)! Milyen tények támasztják alá ezeket a nézeteket? Egyetértesz ezekkel a véleményekkel? Válassz ki egyet, és magyarázd meg, miért értesz vagy nem értesz vele egyet!

15 Írj rövid összefoglalót a három vélemény egyikéről! Készíts listát a fontosabb pontokról, és rendezd őket sorba! Kezdd a legfontosabbal! Hagyjon 30 percet a feladatra, majd közösen beszéljék meg, mennyire helytálló a három nézőpont! Ha házi feladatnak adta fel, megvitathatják a következő órán. A bizonyítékok kérdése összetett; a tudósok sem mindig értenek egyet az éghajlatváltozással kapcsolatos tényekben. Biztassa arra tanulóit, hogy próbálják meg szétválasztani a tényeket és a véleményeket! Ezt követően közösen írják össze a táblánál a lehetséges megoldásokat! Hangsúlyozza, hogy ez valódi probléma, aminek megoldásán jelenleg is dolgoznak a világ vezetői! 15

16 A környezetvédelmi szakember című részhez kapcsolódó útmutató Az üvegházhatás Ember a természetben Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Célok: annak bemutatása, hogy milyen következményekkel jár, ha továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használunk a szén elégetésekor lezajló kémiai folyamatok átismétlése a szén-dioxid környezetre gyakorolt hatásának megvizsgálása Értékelés: egyéni értékelőlappal Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos ha elég számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is végezhetik a feladatot. Az egész osztály együtt interaktív táblát is használhat a feladathoz. A CO 2 -megjelenítő és az Európa partvonala két rövid, szemléltető feladat, amelyek jól használhatók az egész osztállyal közösen, interaktív táblán. A megjelenítő kitűnően láthatóvá teszi, hogyan emelkedik a szén-dioxid szintje a különböző időtartamok alatt. A partvonalas feladat azt mutatja be, milyen hatással lesz a tengerszint megemelkedése Európára. 16

17 Az üvegházhatás következményei Földünk és környezetünk Nincs meleged? Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: Egy teljes tanóra, plusz házi feladat Cél: bemutatni, milyen hatással van a globális felmelegedés a tengerszintre és az áradásokra Nagy-Britanniában és Bangladesben Értékelés: feladatlappal egyéni értékelőlappal 5. Nincs mele- Munkaforma: Egyéni a tanulók kitölthetik az ged? feladatlapot. Az egész osztály együtt Amennyiben rendelkezésére áll, interaktív táblát is használhat. Kezdésként tegyen fel kérdéseket az osztálynak árvizekről és áradásokról! Hallottak már a következő árvizekről: a bibliai özönvíz, a 2004-es cunami, a szintén 2004-es boscastle-i áradás? Előfordul áradás az iskola környékén? Mi okozza az árvizet? A sok csapadék? Az elégtelen vízelvezetés? A tetőző dagály? Ezt követően elkezdheti a diavetítést. Kérdezze meg tanulóit, hallottak-e az 1953-as nagy, angliai keleti parti árvízről! Olvassa fel az erre vonatkozó szöveget! A szélsőséges időjárási körülmények közepette alacsony légnyomású terület alakult ki Skandinávia felett, ami viharos északi szelet eredményezett az Északi-tengeren. Ez a szél délre, az Anglia és Franciaország közötti keskeny szoros irányába, míg a tetőző szökőár épp az ellenkező irányba tolta a vizet. MEGJEGYZÉS: szökőár alatt ez esetben az újholdkor és holdtöltekor bekövetkező, különösen nagy dagály értendő. Az 1953-as katasztrófa hatására az angol kormány számos partvédművel erősítette meg a keleti partot, később pedig London védelmére a Temze-gát is megépült. Azonban a tengerszint emelkedése miatt elképzelhető, hogy a közeljövőben korszerűsíteni kell a teljes védelmi rendszert ban a következő területeket sújtotta leginkább az árvíz: Canvey Island, Thurrock, Southend, Faversham, Sheerness, valamint a norfolki part- és lápvidék. Mutassa meg a tanulóknak ezek földrajzi fekvését a térképen! Ezt követően kérjen tőlük javaslatokat másik megoldásra a Temze-gát helyett! Írja fel ezeket a táblára! Ha belefér az időbe, vázoljon fel egy táblázatot az interaktív táblára, például: Árvizek okai Árvíz Oka Boscastle nyári zivatar ázsiai cunami tenger alatti földrengés 17

18 MEGJEGYZÉS: Egyes fából készült hullámtörő gátakat a partvonalra merőlegesen helyeznek el, hogy akadályozzák a hordalék mozgását (és ezzel a tengerpart erózióját). A hullámok erejét néhol betontömbök vagy kővel megrakott acéldrót szerkezetek (gabionok) törik meg és nyelik el. Amikor a tenger elmossa a partot, gyakran falak vagy gátak alapozását is eróziónak teszi ki. A nagyobb viharok még az olyan természetes védelmi megoldásokat is eróziónak teszik ki, mint a homokdűnék vagy a hullámtéri erdősávok. Hollandia a fenti módszerek elegyét alkalmazza, az adott helyszín földrajzi adottságaitól függően. A magas tengeri védőfalak (töltések) csupán a védelem első vonalát alkotják. A legfontosabb lecke az, hogy a természetes áramlatokat gátló mérnöki építmények (védőfalak/gátak) roppant költségesek (méterenként legalább 1 millió forintba kerülnek), ráadásul gyakran nem is hatékonyak. Előfordul ugyanis, hogy olyan szögben verik vissza a hullámokat, hogy azok elmossák a partot. Helyesen alkalmazva azonban beválhatnak: Hollandia hatásos tengeri árvédelemmel rendelkezik, a gátakat és védőfalakat évszázadok óta építik és karbantartják. Most ossza ki a következő feladatlapot: 5. Nincs meleged? Az első rész (Shrewsbury, 2000) a szárazföldi árvízvédelemmel foglalkozik. A shrewsburyi vár homokkőre épült, a dombot a Severn-folyó egyik kanyarulata öleli körül. Ám ahogy a város fejlődött, egyre közelebb építkeztek a folyóparthoz. Ezeket az ingatlanokat elöntés fenyegeti, amikor a folyó vízszintje magas. a Vrynwy és a Clwedog. Nagyobb esőzések idején azonban mindkét tározó igen hamar megtelik. Csatorna ezt a megoldást egy környékbeli lakos javasolta 2000-ben. Nem praktikus megoldás. Nagyon költséges lenne a megépítése, ráadásul komolyabb esőzések idején a csatornában lévő víz is kiáradhatna. Kártérítés bár nem előzi meg a bajt, ritkán lakott területeken nem elvetendő gondolat fel kell szólítani az embereket, hogy költözzenek el az árterületről, és az ehhez szükséges pénzforrásokat is biztosítani kell. A következő lépés a brit és a bangladesi tapasztalatok összevetése. Kísérje magyarázattal a diavetítést, és térjen rá a feladatlap második részére! A kérdés a következő: hogyan védenék meg a tanulók Bangladest? tengeri védőfalak és gátak parti és hullámtéri erdősávok irányított visszavonulás tervezés A kérdés megválaszolásához a tanulók felhasználhatják a Temze-gát feladat során felmerült megoldásokat. MEGJEGYZÉS: a mangrovefa ugyan megelőzi a hullámzás hatására bekövetkező eróziót és áradást, ugyanakkor fontos tűzifaforrás is, ezért a sűrűn lakott területeken nagyon ritkán fordul elő. Banglades esetében az a szomorú helyzet, hogy ha az éghajlat az előrejelzéseknek megfelelően továbbra is változik, az ország nagy része lakhatatlanná válhat. Kérjen megoldási javaslatokat a tanulóktól! A szóban forgó esetben az alábbi elképzelések merültek fel lehetséges megoldásként, a jelzett eredménnyel. 18 Víztározók már két jelentős víztározó is található a folyó felső szakaszán, Shrewsbury előtt:

19 A háztulajdonos című részhez kapcsolódó megjegyzések A háztulajdonos Ember a természetben Szükséges időráfordítás: a teljes feladat elvégzése egy tanórát vesz igénybe Értékelés: Egyéni értékelőlappal Munkaforma: Egyéni, páros vagy kiscsoportos a tanulók a rendelkezésre álló számítógépek számától függően önállóan, párokban vagy kisebb csoportokban is elvégezhetik a feladatokat. Az egész osztály együtt a feladathoz interaktív táblát is használhat. A tevékenység egy képzeletbeli házban játszódik, ahol minden szoba más-más feladatot rejt. A tanulók szobáról szobára járva oldhatják meg az energiával kapcsolatos feladványokat, miközben számlájuk az Energiabankban egyre gyarapodik. A háztulajdonos című feladat az alábbi részfeladatokból áll: Mi az energia? Cél: bemutatni az energiát és annak különböző formáit Ez a rövid feladat ideális bevezető egy energiával foglalkozó óra elejére. A tanulók az energia különböző meghatározásainak vizsgálata után eldönthetik, melyik a helyes. Ez történhet egyszerű kézfelemeléssel, vagy az osztályteremben található tárgyak különböző válaszokhoz rendelésével (pl. az ajtó az egyes válasz, az ablak a kettes stb.) ekkor a tanulók a válaszuknak megfelelő helyre állnak. Az ezt követő rövid feladatban a tanulók megnevezik a tárgyakat a ház előszobájából, és azt is meg kell mondaniuk, milyen energiával rendelkeznek azok az adott pillanatban. Ezt akár az előző feladathoz hasonló kézfelemeléses szavazással is lebonyolíthatjuk. Energiaátalakítás Cél: az energiaátalakítások bemutatása Ez a feladat a konyhában játszódik. A tanulók az interaktív táblán kísérhetik figyelemmel a folyamatot, majd eldönthetik, milyen fajta energiaátalakításról van szó és kiválasztják a megfelelő utat az energiahálón. A követendő útvonalat az osztály közösen is megszavazhatja. Az esetleges téves döntések azután a vita kiindulópontjául szolgálhatnak. Energiaátvitel Cél: a vezetés, áramlás és sugárzás bemutatása A feladat a vezetés, az áramlás és a sugárzás egyszerű animációs meghatározásaival kezdődik. A definíciók hiányosak, így a tanulók feladata a megfelelő szavakat a kihagyott helyekre húzni a képernyőn. Ez át is vezet a szigeteletlen forró vizes tartály problémájához. A feladat: minél tovább melegen tartani a tartályt kiválasztva egyet a megadott szigetelőanyagok közül. Az osztály közösen is szavazhat a felhasználandó szigetelőanyagról. 19

20 Honnan származik az általam felhasznált energia? Célok: annak szemléltetése, hogy a felhasznált energia fajtája számos tényezőtől függ az áramelosztás ábrázolása a különböző áramárképzési módszerek bemutatása A feladat egy kirakós játékkal kezdődik, amely az országban jelenleg használt különféle energiaforrásokat ábrázolja. A kész kirakós alapján vitassa meg az osztállyal, miért lehet egyes energiafajtákat használni Magyarországon, míg másokat nem! A feladatot az osztály szavazással oldhatja meg. Így a tanulók irányíthatják a ház bejárását a gócokat keresve, és minden gócnál szavazhatnak arról, mi a helyes eljárás. A meghozott döntések aztán kiindulópontul szolgálhatnak a vitához arról, hogy miként takarékoskodhatunk az energiával, és hogy mik a következményei, ha döntően a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodunk. A kirakóst az országos hálózatba tett kirándulás követi. A túra leginkább felsőbb évfolyamos vagy jobb képességű, éves tanulóknak ajánlott, mivel van benne némi átfedés a felsőbb osztályok tananyagával. Alsósokkal is nekivághat a virtuális túrának, ám ebben az esetben igazítsa a magyarázatokat a megfelelő életkor fejlettségi szintjéhez! A feladat utolsó része a különböző tarifákkal foglalkozik, a tanulóknak itt háromféle árképzési szerkezetből kell kiválasztania a legideálisabbat. A legmegfelelőbb kiválasztása alapvető számtani műveletek elvégzését igényli. Amennyiben a feladatnak ezt a részét is megcsináltatja velük, nyomtassa ki a különböző tarifákat, hogy kéznél legyenek, amikor a tanulók elvégzik a szükséges számításokat. A kevesebb néha több Cél: a különböző energiatakarékossági módszerek bemutatása 20

21 Az energiatakarékos ház Ember a természetben és Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra, plusz házi feladat Cél: több témakör, köztük az áramtermelés, az energiaátvitel és az energiaátalakítás összekapcsolása Értékelés: az energiatakarékos ház tervrajza alapján Munkaforma: Kiscsoportos A tanulók építészcsapatot alkotva energiatakarékos házat terveznek. Utánajárnak az áramtermelés különböző módjainak, hogy megtalálják a megfelelőt ahhoz, hogy a ház energiagazdálkodást illetően önellátó legyen. Tisztában kell lenniük azzal, hogyan jut el a hő egyik helyről a másikra, és mit lehet tenni a nemkívánatos hőveszteség mérsékléséért. A különböző energiaforrások mérlegelésekor figyelembe kell venniük az éghajlatot, illetve azt is, hogy az adott energiafajta előállítható-e ott, ahol a ház található. Azt is fel kell ismerniük, hogy az energia egy része minden átalakításkor elvész. Az átfogó cél pedig az, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal, miért fontos, hogy az emberek megvizsgálják energiafelhasználásuk hatékonyságát és az általuk használt energiaforrásokat. Javasolhatja nekik, hogy mérlegeljék a tetőszigetelést, az üreges falakat, a hőszigetelő nyílászárókat, valamint az alternatív vízmelegítőket. Ez azután olyan ökológiai megfontolásokat vethet fel, mint például a környezetszennyezés vagy az éghajlatváltozás. 21

22 Értékelés Az internetes feladatok elvégzése közben kapott visszajelzés lehetővé teszi, hogy a tanulók folyamatosan értékelhessék saját teljesítményüket. Ha az osztály tanórák keretében, interaktív tábla használatával végzi el a feladatokat, a tanár értékelheti a tanulók teljesítményét. A tanulók az alábbi űrlapok kitöltésével maguk is értékelhetik saját munkájukat. Saját teljesítményem értékelése Az internetes feladatok elvégzése közben kapott visszajelzés lehetővé teszi, hogy a diákok folyamatosan értékelhessék saját teljesítményüket. Ha tanórák keretében, interaktív tábla alkalmazásával végeztetjük el a feladatokat, mi magunk is értékelhetjük a diákok teljesítményét. A diákok saját munkájukat az alábbi űrlapok segítségével értékelhetik. Az energiavállalat Igen Részben Nem Megjegyzések Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. A feladat megoldásakor felhasználtam a tudásom arról, hogyan alakítható át az energia egyik formája egy másikká. Megértettem, hogy az energiát nem lehet sem létrehozni, sem megsemmisíteni, csak átalakítani egyik fajtából a másikba. A kibocsátásfelügyelet Szerepünk a szén-dioxid-kibocsátásban Igen Részben Nem Megjegyzések Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. Használtam a megfigyelőképességemet. 22 Használtam az energiahatékonyságról szerzett ismereteimet.

23 A kibocsátásfelügyelet Az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése Igen Részben Nem Megjegyzések Számításba vettem a helyi jellegzetességeket. Megértettem, hogy milyen helyekre nem lehet szélerőművet építeni. Az áramtermelő Igen Részben Nem Megjegyzések Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. Meg tudom különböztetni a tényeket a véleményektől. Figyeltem arra, hogy a jelentésünk mindkét oldal álláspontját tartalmazza. Figyeltem arra, hogy a jelentés kitérjen a globális felmelegedés fizikai és földrajzi vonatkozásaira is. Elmagyaráztuk a szélerőmű-technológia működését, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. A kormány Igen Részben Nem Megjegyzések Megértettem, mi a különbség a fejlett és fejlődő gazdaságok között. Megértettem, mitől hatásosak az érvek és ellenérvek. Döntéseimet tényekre alapoztam. 23

24 A környezetvédelmi szakember Az üvegházhatás Igen Részben Nem Megjegyzések Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. A helyes válaszok kiválasztásához felhasználtam az üvegházhatásról és a fizikai folyamatokról szerzett tudásomat. A környezetvédelmi szakember Az üvegházhatás következményei Igen Részben Nem Megjegyzések Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. Megértettem, hogyan különböznek az üvegházhatás okozta gondok Nagy-Britanniában és Bangladesben. Megértettem, hogy milyen problémákat okoz a bangladesi folyók és a tengerpart földrajzi elhelyezkedése. 24

25 A háztulajdonos Igen Részben Nem Megjegyzések Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. Tudom, hogy mi az energia. Felhasználtam az energia átalakításáról szerzett tudásomat. Megértettem, hogy az energiát nem lehet sem létrehozni, sem megsemmisíteni, csak átalakítani egyik fajtából a másikba. Felhasználtam a hőátvitelről szerzett ismereteimet. Tudom, hogy a hőt vezetés, áramlás és sugárzás révén lehet átadni. Tudom, hogy a szigetelők lelassítják a hőátadást. Felhasználtam az energiaforrásokról szerzett tudásomat. Tudom, mi alapján számlázzák ki nekünk az általunk felhasznált energiát. 25

26 Hasznos honlapok Energiaklub ( Az Energiaklub egy olyan nonprofit zöldszervezet, amely elsősorban az energia ügyeivel foglalkozik. Az Energia Klub munkatársai azon dolgoznak, hogy az energiát érintő szakmai kérdésekben a mindenkori hatalom s a nagy energiacégek működését civil kontroll alatt tartsák. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium ( A magyar kormány energiapolitikája, energiával kapcsolatos kormányzati programok ezen a honlapon ismerhetők meg. Zöldtech Magazin és Piactér ww.zoldtech.hu A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos legfrissebb tudományos és piaci hírek magyar hírportálja. Magyar Szélenergia Társaság A magyarországi szélenergia-hasznosítás portálja, statisztikákkal, technikai és gazdasági hírekkel. Energiaközpont Kht. Az Energiaközpont az energiahatékonyság előmozdítását és a környezet védelmét szolgáló hazai és nemzetközi együttműködések erősítését és támogatását szolgálja, pályázatokkal, statisztikai rendszer működtetésével, információszolgáltatással, döntés-előkészítés támogatásával. 26 WWF (World Wildlife Foundation) A WWF (Természetvédelmi Világalap) honlapja a biológiai sokféleség megőrzésével és ehhez kapcsolódóan az éghajlatváltozás kérdésével foglalkozik.

27 27

28 Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai támogatásával E.ON Hungária és E.ON Földgáz Kommunikációs osztálya Cím: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7 8. Tel.: Tel.: energiakaland@eon-hungaria.com 28 Pedagógiai szakértők: Dr. Havas Péter Dr. Varga Attila