Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Átírás

1 Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) OM száma: Pedagógiai Programja 2009.

2 LEGITIMÁCIÓS LAP 1. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szülői nevében és képviseletében Hunyady István szülő az intézmény Pedagógiai Programját megismertem, az abban kitűzött célokat és feladatokat áttekintettem, véleményezési jogommal élhettem. Pannonhalma, március szülői képviselő 2. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai nevében és képviseletében Verdes Tamás tanuló és egyben kollégiumi diák az intézmény Pedagógiai Programját megismertem, az abban kitűzött célokat és feladatokat áttekintettem, véleményezési jogommal élhettem. Pannonhalma, március 16. diák képviselő 3. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium egészségnevelési programját megismertem, az abban foglalt egészségfejlesztési elképzeléseket jónak találom, véleményezési jogommal élhettem. Pannonhalma, március 16. iskola-egészségügyi szolgálat vezetője 4. A szeptember 1-jétől érvényes Pedagógiai Program Záró rendelkezések pontja értelmében, a tantestület a március 16. értekezletén ülésén 100 %-os igen szavazattal a többcélú intézmény PP-ját elfogadta. Határozat száma: /2009. Pannonhalma, március 16. nevelőtestület képviseletében.. nevelőtestület képviseletében 5. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programjának kiegészítését a 2009/2010. tanévtől bekövetkező változásokkal a Pannonhalmi Főapátság Iskolai Főhatósága javaslatára a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága képviseletében jóváhagyom. Határozat száma: /2009. Pannonhalma, május 10. Dr. Várszegi Asztrik OSB pannonhalmi főapát Magyar Bencés Kongregáció prézese

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az iskola arculata Az iskola tanulói közössége Képzési nevelési ajánlatunk helyszínei Képzési rendszerünk Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Az intézmény küldetésnyilatkozata A pedagógiai program törvényi háttere Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az intézményi nevelő-oktató munka célja Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztés programja A személyiségfejlesztés általános feladatai A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alapelveink A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánk feladata: A fejlesztés színterei és formái A tehetség, a képességkibontakoztatást segítő tevékenységek Tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik A tehetség felismerésének formái: Tanulmányi versenyek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A veszélyeztetettség tünetei a középiskolás korosztályban Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: A gyermek és ifjúságvédelmi felelős szerepe A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Segítő törekvésünket a következő keretek között valósítjuk meg: Az alulteljesítő tanulók felzárkóztatása: A lassú tanulók felzárkóztatása: A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Egészségnevelési program Alapelve, célja: Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek: Feltételek, rendelkezésre álló eszközök: Az iskolai egészségnevelés területei: Az iskolai egészségnevelés színterei: Szakképzés területén: Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink: Középtávú céljaink: Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Mindennapi testmozgás, testedzés Környezeti nevelési program Helyzetkép, adottságok Jövőkép alapelvek és célok... 50

4 10. 3 Konkrét célok és feladatok: Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli programok Fogyasztóvédelmi program Kábítószer ellenes program Az alaphelyzet Általános cél Fő célok Helyzetfelmérés és elemzés Tevékenységi területei Mi a célunk? A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program A bűnmegelőzés módszerei: Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: Áldozattá válás elkerülésének ismeretei Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek Közlekedésre nevelés Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (a PP 5. számú mellékletében) A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei Iskolahasználók az iskolai közéletben Mások részvétele az iskolai életben A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Tanórán kívüli foglalkozások Szakkör Differenciált képességfejlesztés Önköltséges tanfolyam Esélyegyenlőségi program Iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények Az iskola képzési szerkezete Szakképzés, szakmai oktatás Közismereti évfolyamok tanterve Székhelyen: A A nyelvi-informatikai előkészítő évfolyam tanterve Belépő, záró állapotfelmérés A 10 hónapos felzárkóztató oktatás közismereti oktatásprogramja A szakmai alapozás A műveltségi területek százalékos arányai A szakképzési évfolyamok tanterve (szakmai programok) Szakközépiskolai szakmai programok Gyógypedagógiai asszisztens Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Tankönyvekre vonatkozóan: Taneszközökre vonatkozóan: A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Általános középfokú oktatás:

5 3. 2. Szakmai középfokú oktatás: Továbbhaladás az iskolai évfolyamokon: Osztályozó vizsga: Javítóvizsgák Jelentkezés szakképzési évfolyamra Tanulói jogviszony A tanuló kötelességének teljesítése a gimnáziumban és a szakképző iskolában Átjárhatóság Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája Az iskola követelményrendszere: Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: Az értékelés Az ellenőrzés Az ellenőrzés és értékelés pedagógiai szerepe: A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez A középszintű érettségi vizsga témakörei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja A testnevelő tanár által végzendő feladatok Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Az adatok nyilvántartása Bevezető A kollégium alapfeladataként jelentkezik az SNI-s tanulók felzárkóztatásáról és fejlesztéséről való gondoskodás Fogalomtár: A szakvéleményekben leggyakrabban előforduló diagnosztikus kategóriák meghatározása, általunk is tapasztalt megnyilvánulásai: Nevelési kérdések Tanulássegítő tevékenység az SNI-s tanulókhoz A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései Nevelési céljaink: A kollégium nevelési alapelvei A kollégiumi nevelés feladata Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés Vallási nevelés A kollégium működése Személyi feltételek, elvárások Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: Tanulást segítő foglalkozások Felzárkóztatás, tehetséges tanulók felismerése és gondozása, pályaorientáció segítése A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve

6 4. 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Iskola és kollégium A kollégiumi nevelés eredményessége A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke (az 5. számú mellékletben) A kollégiumi foglalkozások keretterve Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Bevezető Az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához igazodó nevelési és fejlesztési programja Az iskola és a kollégium nevelési elvei A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése A sérült tanulók egyéni fejlesztését, értékelését a következő módon és felosztásban végezzük: Énkép, önismeret Információs és kommunikációs kultúra Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Környezeti nevelés Tanulás Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt élet szerepeire A Pedagógiai program érvényessége és felülvizsgálata A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke VII. A KOLLÉGIUMI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégiumi élet megszervezése A kollégiumi tevékenység szerkezete Tanulást segítő foglalkozások A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások Szabadidős foglalkozások Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése Rehabilitációs pedagógiai program A sajátos nevelés igényű tanulók oktatása, nevelése Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: A habilitáció általános célja: A habilitáció fő területei: A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánkra vonatkozó eljárás rendje

7 I. BEVEZETŐ 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 Az iskola arculata A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium több mint 60 éves múltra tekint vissza. Az iskola múltja, tanárai és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy egyrészt őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, másrészt olyan korszerű, megújuló iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon felel meg az új kihívásoknak, elvárásoknak. Magyarországon eddig a Bencés Rend elsősorban gimnáziumi oktatással foglalkozott és az egyházi iskolák között is arányaiban igen kevés, amelyik a szakképzésen keresztül szeretne a fiatalsághoz utat találni. Iskolánk azt a célt tűzte maga elé, hogy a éves, továbbá a 18 éven felüli, valamint a felnőtt korosztály számára vonzó módon nyújtja a szakmatanulás lehetőségét, miközben erkölcsös életvitelre, egymás megbecsülésére, szeretetére, megbízhatóságra neveli a fiatalokat, illetve a felnőtteket. Értelmes életcélt szeretnénk nyújtani számukra, egy szakma szeretetét és tudását, mely elkísérheti őket egész életükön át. Biztosítani szeretnénk számukra a színvonalas szakmai képzés segítségével, hogy iskolánkból kikerülve könnyen munkához jussanak. A becsületes, megbízható, magas szakmai tudással rendelkező szakember örök érték. Ezért fontos a Rend vezetőinek az a kezdeményezése, és támogatása, melynek értelmében iskolánkat új telephelyekkel, tagintézményekkel, új tevékenységekkel bővíthetjük, igazán országos méretűvé fejlesztve intézményünket. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartója a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (továbbiakban: Pannonhalmi Főapátság), beiskolázási körzete országos. Az iskola alaptevékenységét az alábbiak szerint rögzítjük: - a művelődés céljait és az ifjúság jellemének alakítását akarja megvalósítani, - kiemelt értéknek tekintjük azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdasági világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak, - a művelődés nemes, emberi eleméhez hozzá akarja adni az isteni kinyilatkoztatás és a keresztény élet többletét is 1.2 Az iskola tanulói közössége A tanulók és családjaik A Bencés Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium országos beiskolázású iskola, s ez egyszerre jelent sajátos problémákat és sajátos lehetőségeket mind a nevelésben, mind az oktatásban. Ami a jelentkezők földrajzi megoszlását illeti, a következő mondható: az utóbbi években mintha - a helyi egyházi iskolák nyújtotta lehetőséget kihasználva - egy kicsit visszaesett volna a nagyon távolról érkezők aránya, illetve a budapesti jelentkezők száma. Ugyanakkor eléggé egyenletesen érkeznek tehetséges fiatalok azokról a volt iparvidékekről (Dunaújváros, Ózd, Tatabánya), ahonnan a rendszerváltás előtti években szinte csak elvétve akadt egy-egy

8 jelentkező. Már szinte több évtizedes múltra tekint vissza, hogy szívesen választják iskolánkat a (többségükben nyírségi) görögkatolikus családok. Gyermekeik számára igyekszünk biztosítani, hogy ünnepeiket (és lehetőleg a vasárnapi liturgiát is) rendszeresen saját rítusukban ünnepelhessék. Iskolánk nem magánkezdeményezés, hanem - az egyházi küldetés, erejében természeténél fogva - közoktatási feladatot látunk el, oly módon, hogy nem csak magunkhoz hívjuk a diákokat, mint ahogy ezt eddig tettük, hanem tanáraink közvetítésével helyi szinten kívánunk országosan missziós feladatot ellátni. Közszolgálatot látunk el, s bár világosan és határozottan a katolikus hit távlatai szerint tevékenykedünk, még sincs csupán iskolánk kizárólag katolikusoknak fenntartva, hanem nyitva áll mindazok számára, akik értékelik és elfogadják nevelésünk célkitűzéseit. Az iskolai tevékenysége igazi egyházi szolgálat, amelyben harmonikusan ötvöződik a hit, a kultúra és az élet. Újból és újból meg kell erősítenünk azt a tényt, hogy ez az egyházi jelleg nem csupán egyik járulékos eleme a katolikus iskolának, hanem sajátos megkülönböztető minősége, amely minden pillanatban alakítja a nevelő tevékenységét, sőt azonosságának alapja és küldetésének lényege. A nevelőtestület minden tagjának törekednie kell arra, hogy ezt a távlatot erősítse. Diákjaink családi háttere annak ellenére nagyon heterogén, hogy a felvételinél meghatározó szempontként szerepel az az igény, hogy lehetőleg a rendezett családi körülmények közül és a keresztény szemléletű családokból érkező jelentkezőket részesítsük előnyben. Olykor mégis az iskolai évek alatt derül ki egy-egy családról, annyira súlyos feszültségeket hordoz, hogy a szülők úgy érzik, nincs más út, mint a válás. Gyakran a gyerektől többet hallunk, tudunk a család belső konfliktusairól, mint maguktól a szülőktől. Tapasztalataink szerint nagy terhet jelent egy kamasznak, ha valamelyik (esetleg külföldön élő) szülővel egyáltalán nincs kapcsolata. Ugyanakkor annak is tanúi lehetünk, hogy vannak olyan családok, ahol, bár a szülők nem élnek együtt, a gyerekkel való kapcsolatukban mégis új lehetőséget jelent, hogy a bentlakásos iskola "semleges" közegében egymástól függetlenül is látogathatják. Tanulóink közel egyharmadának édesapja vagy idősebb testvére is bencés gimnáziumba járt. A tanulók neveltségi szintje, a tanulóknak az iskolával szembeni elvárásai Beiskolázott tanulóink neveltségi szintje más iskolákéhoz hasonlóan, de azokénál kisebb mértékben romló tendenciát mutat. Tapasztalataink szerint a hozzánk érkező diákok egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve a megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a szellemi kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tapasztalat és a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a kapcsolatteremtő készség és igény, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Ugyanakkor nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. A tapasztalt hiányosságok és változások nagy része kortünet, más részeinek mélyebb társadalmi eredetű gyökerei vannak. Az iskolaválasztás motivációja A pályaválasztást a gimnáziumi tanulmányok kezdetén elsősorban a szülői ház, a szülők ambíciója, másodsorban a kortárs csoportok hatása motiválja. A családok egy részénél erőteljesen jelentkezik a keresztény nevelés motivációja is. A 6 és 8 osztályos gimnáziumok elterjedésével, az általános iskolák utolsó évfolyamainak elnéptelenedésével együtt jár a gyermekeik jövőjéről felelősséggel gondoskodó szülők felfokozott, - sokszor a gyengébb képességű gye-

9 rekek valós érdekét is figyelmen kívül hagyó igénye, - hogy gyermeküket egy jó és erős középiskolába minél fiatalabb életkorban elhelyezzék, ezzel látva biztosítva a gyermek jövőjét. Az érettségizőknél a pályaválasztáskor többnyire első helyre kerül az iskolában az egyes tárgyakból elért eredményekből következő reális lehetőség. Ha ennek alapján több pálya is szóba jöhet, akkor előnyt élvez a jobb anyagi lehetőségekkel bíztató pálya, és második helyre kerül a személyes boldogság és kiegyensúlyozottság motívuma. Csak ezután következik a szűkebb és tágabb környezet hatása. Jelenleg a gimnáziumunkba jelentkező tanulók pályaválasztási szándéka alapján az orvos, a közgazdász, a jogász, a mérnöki, a pedagógus, illetve a kutató pályák (vegyész, biológus, matematikus, fizikus) a legjellemzőbb választás. A művészettel összefüggő pályaválasztási igényt kívánjuk teljesíteni azzal a szándékunkkal, hogy párhuzamos képzés keretében a szakközépiskolai képzésben bevezetjük a székhelyen a zeneművészeti, és a miskolci tagintézményünkben a táncművészeti ágban a művészeti szakképzést. Az érettségizett és felsőoktatási intézményben továbbtanulni nem kívánó tanulóink számára a gazdasági élet, kereskedelem és az informatika szakterületén OKJ képzéseket, valamint felsőoktatási intézményekkel együttműködve felsőfokú szakképzéseket folytatunk, illetve felkészítjük a képzés szakmai vizsgájára. Az iskolában folyó mindennapi munka folyamán a pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli tevékenységük során megpróbálják oldani az esélyegyenlőtlenséget, ennek érdekében a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását és a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztését is ugyanolyan kiemelt fontosságú feladatként kezelik. Mivel egyházi szakiskola alig van az országban, ezért országos igényeket is megpróbálunk valamelyest kielégíteni azzal a szándékunkkal, hogy Miskolcon az általános és a felzárkóztató képzést is szervezünk. A jelentkezők a szakma magas színvonalú oktatását is elvárják az iskolától, bízva abban, hogy mellette erősíteni tudjuk a fiatalokban a hitet, a vallási meggyőződést és az erkölcsi tartást. Tanulóink között nagy számban fordulnak elő olyan diákok is, akinek jelentős része súlyosan hátrányos körülmények között él. Lemaradásuk egy része a mai korra jellemző problémákból keletkezett (válás, alkoholizmus, megromlott szülő-gyermek viszony stb.), más részük objektív okokra (árvaság, munkanélküliség stb.) vezethető vissza. Ezek a szülők azt várják tőlünk, hogy segítsünk helyes irányba elmozdítani gyermekük fejlődését. Nagyon sok szülő reméli, hogy gyermekük nálunk a szakma elsajátítása mellett kedvet kap a továbbtanuláshoz, a középiskola elvégzéséhez, továbbá távlati célként a felsőoktatásban történő továbbtanulás lehetőségét is megcélozzák. Fontosnak tartjuk, hogy diákjainknál folyamatosan fejlesszük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Ezzel képessé tehetjük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra önművelésre, amely nélkülözhetetlen felgyorsult, információkkal és változásokkal teli világunkban. A székhelyen - az intézmény integrált nevelést, oktatást, továbbá szakmai képzést is folytathat fejlesztő pedagógus alkalmazásával, és gyógypedagógus igénybe vételével. Az intézmény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Közokt. tv.) ban megfogalmazottakat felvállalva fogad olyan sajátos nevelési igényű enyhe fokban hallássérült, mozgássérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (dislexia, disgrafia,

10 diskalkulia) tanulókat akiket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve a fogyatékosság típusának megfelelő Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság hozzánk irányít. A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását, részükre az iskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi nevelés és oktatás keretén belül fejlesztő foglalkoztatást biztosítunk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációs felkészítését is ellátjuk intézményünkben. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, jóváhagyott SZMSZ-szel rendelkezik. A tanulói öntevékenység számos területen tapasztalható (közvélemény-kutatás, diákújság, folyamatos tanulói javaslatok az iskola életének különféle területein, kirándulások, sport, farsang, Szent Márton-nap, diákönkormányzati nap). A diákönkormányzat tíz bizottságot működtet jelenleg, melyek az iskolai-kollégiumi élet különböző kérdéseivel foglalkoznak. A diákönkormányzat működése fontos tényezője az iskola életének. Különös figyelmet kell fordítani a diákélet megszervezésére és az együttműködésre, mivel az ország több megyéjére vonatkozóan kell feladatát betöltenie. A DÖK munkáját az általa felkért segítő tanár támogatja. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az önállósággal rendelkező, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében, a folyamatos párbeszédben diák-diák, diák és tanár között. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait. 1.3 Képzési nevelési ajánlatunk helyszínei A közoktatási intézmény székhelyen kívüli feladat-ellátási helyei: 1.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Miskolci Tagintézménye A tagintézmény címe: 3532 Miskolc, Kiss Ernő út 17. A tagintézményhez tartozó telephelyek: 2.) 3532 Miskolc, Andrássy út ) 3860 Encs, Petőfi u ) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye A tagintézmény címe: 1098 Toronyház u ) A tagintézményhez tartozó telephely: 1149 Budapest, Pillangó Park ) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szegedi Tagintézménye A tagintézmény címe: 6724 Szeged, Mars tér 14. A tagintézményhez tartozó telephelyek: 7.) 6782 Mórahalom, Barmos György tér 2. 8.) 6800 Hódmezővásárhely, Szent Antal u. 5-9.

11 1.4. Képzési rendszerünk Székhelyen: 9090 Pannonhalma, Vár 1. A többcélú, közös igazgatású intézmény székhelyén ellátja a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan, és a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára integrációs felkészítést biztosít Általános középfokú oktatás GIMNÁZIUM (6 évfolyamos képzéssel) GIMNÁZIUM (5 évfolyamos képzéssel, nyelvi előkészítő osztállyal) GIMNÁZIUM (4 évfolyamos képzéssel) SZAKKÖZÉPISKOLA (5 évfolyamos párhuzamos képzéssel) -Zeneművészeti ágban: Szakmai középfokú oktatás SZAKISKOLA (kizárólag szakképzési évfolyammal) Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás SZAKKÖZÉPISKOLA -szakképzési évfolyamokkal, - szakképzési évfolyamokkal a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával kötendő megállapodás alapján Egyéb szálláshely-szolgáltatás KOLLÉGIUM (középiskolai oktatásban részesülő diákok kollégiumi nevelése és ellátása) Telephelyeken: 1.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Miskolci Tagintézménye (3532 Miskolc, Kiss Ernő út 17.) A tagintézményhez tartozó telephelyek: 2.) 3532 Miskolc, Andrássy út ) 3860 Encs, Petőfi u Általános középfokú oktatás GIMNÁZIUM (4 évfolyamos képzéssel) SZAKKÖZÉPISKOLA (5 évfolyamos párhuzamos képzéssel) - Táncművészeti ágban - Zeneművészeti ágban SZAKISKOLA - általános képzés, -10, vagy 20 hónapos felzárkóztató oktatás Szakmai középfokú oktatás SZAKISKOLA (szakképzési évfolyammal) Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás SZAKKÖZÉPISKOLA -szakképzési évfolyamokkal, - szakképzési évfolyamokkal a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával kötendő megállapodás alapján.

12 4.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye (1098 Toronyház u. 11.) 5.) A tagintézményhez tartozó telephely: 1149 Budapest, Pillangó Park Szakmai középfokú oktatás SZAKISKOLA (kizárólag szakképzési évfolyammal) Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás SZAKKÖZÉPISKOLA -szakképzési évfolyamokkal, - szakképzési évfolyamokkal a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával kötendő megállapodás alapján. 6.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szegedi Tagintézménye (6724 Szeged, Mars tér 14.) A tagintézményhez tartozó telephelyek: 7.) 6782 Mórahalom, Barmos György tér 2. 8.) 6800 Hódmezővásárhely, Szent Antal u Általános középfokú oktatás GIMNÁZIUM (4 évfolyamos képzéssel) Szakmai középfokú oktatás SZAKISKOLA (kizárólag szakképzési évfolyammal) Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás SZAKKÖZÉPISKOLA -szakképzési évfolyamokkal, - szakképzési évfolyamokkal a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával kötendő megállapodás alapján. Általában osztálykeretben, kivéve: idegen nyelv (minden osztályban csoportbontásban: kezdő - haladó) matematika (a osztályokban csoportbontásban) fizika (a osztályokban csoportbontásban igény szerint) informatika (minden osztályban csoportbontásban) a 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten oktatott tantárgyakat a résztvevők számától függetlenül évfolyamszintű csoportokban ill. egyes osztályokban oktatjuk az egyes OKJ képzések esetén az adott szakma központi programjában meghatározottak szerint 1.5 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere A fenntartó törekvéseinket, céljainkat erkölcsileg és anyagilag is igyekszik támogatni. Utasításait kellő időben, a szükséges magyarázatokkal, segédletekkel kapjuk meg. A fenntartótól érkező anyagok világosak, érthetőek, jól követhetőek.

13 A szülőkkel, régi diákokkal, nyugdíjasainkkal való együttműködés, kapcsolattartás formái Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb: Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tartott értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról). Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között védjék és (akár elfogultan is) szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk. Tudatosítanunk kell azt a tényt önmagukban, hogy a szülő más oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.) Működtetjük a Szülői Munkaközösséget. A képviselők száma minimum egy, maximum három, osztályonként. A SZMK működtetése rendkívüli körülmények között valósul meg, mivel minden diákunk kollégista, a szülők az ország különböző pontjain laknak, ezért a személyes találkozás lehetőségei erősen korlátozottak. Igénybe veszszük a világhálón keresztül történő kapcsolattartás lehetőségét is. A Szülői Munkaközösség feladatai: A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. Fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és a szülői közösségek között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együtt gondolkodás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát. Segítik az iskola vezetését és a tantestületet a káros szenvedélyek elleni harcban, a különféle foglalkozások, szakmák megismertetésében; a szülők segítő aktivitásának összefogásában fontos szerepük van a szülők választott (vagy önként vállalkozó) képviselőinek. Összehívásukra (együtt vagy kisebb csoportokban) évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített időpontban, illetve rendkívüli esetben máskor is sor kerülhet. Régi diákjainknak a tanulók értékrendjének alakításában fontos szerepük van. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően évente egy alkalommal május utolsó szombatján öregdiák-találkozót szervezünk. Nevelésünk szempontjából fontos szerepe van az ünnepeinkre (ádventi gyertyagyújtások, Szent Márton, Szent Benedek) rendszeresen visszatérő diákjainknak. Nyugdíjas kollégáinkat a tantestület örökös tagjainak tekintjük. Ezzel összefüggésben: találkozóra hívjuk őket; kerek évfordulós születésnapjukról megemlékezünk;

14 közös tanári ebédekre (Szent Márton, Szent Benedek) és kirándulásokra hívjuk és visszük őket; karácsonykor köszöntjük nyugdíjasainkat; iskolánk minden közös testületi (nem a napi munkával összefüggő) rendezvényére meghívjuk őket. Az iskola hivatalos, a törvényekben és az SZMSZ-ben meghatározott kapcsolatot tart a fenntartó rendi elöljárósággal, a KPSZTI- vel, Győr -Moson - Sopron Megye Államigazgatási Hivatalával és egyes részfeladatok megoldása során a Megyei Pedagógiai Intézettel. Kapcsolataink más intézményekkel Kapcsolatot tartunk az OKM háttérintézményeivel (pl. az OH regionális szervezeteivel), a szaktárgyi versenybizottságokkal, a szakmai egyesületekkel, gazdasági kamarákkal, a vizsgaközpontokkal, a tantervi bizottságokkal, a szakmai közéletet irányító, szervező intézményekkel. Rendszeresen fogadunk iskolánkban pedagóguscsoportokat (pl.: erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai kollégákat), fővárosi és vidéki iskolák tantestületeit, munkaközösségeit, akiket megismertetünk iskolánk jellegzetességével és képzési rendszerünkkel. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjunk. Ennek az a célja, hogy a pályázatok által növeljük és bővítsük intézményünk tevékenységét. Kapcsolatrendszerünkben régi-új elem, hogy a közel 25 éve német nyelvterületen jól működő diákcsere programunkat igyekszünk ismét kiterjeszteni más nyelvterületekre (francia, angol, olasz) is. Ez a lehetőség nagymértékben segíti, hogy diákjaink valós helyzetekben próbára tehetik és elmélyíthetik nyelvtudásukat. A csereprogram lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevő diákok tapasztalatot szerezzenek hasonló korú, de más nyelvű és kultúrájú fiatalokkal való kommunikációban. Ez a személyiségfejlesztő hatás kiterjed magatartásukra, együttműködő képességükre. 1.6 Az intézmény küldetésnyilatkozata A katolikus intézmény küldetése a társadalomban A katolikus közoktatás iskolai és kollégiumi nevelésével - tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. 1 A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé 1 Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. oldal

15 Az egyházban a katolikus közoktatás szerepe jelentős. A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. 2 A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. 3 Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja,,saját képére és hasonlatosságára, hanem Isten vele kapcsolatos szándékát kell keresnie és megvalósulását segítenie. Az intézményünk küldetésnyilatkozata Az oktatás és a nevelés iskolánkban - mint minden katolikus iskolában - a keresztény emberképből indul ki. Az ember "személy", akinek származástól, teljesítménytől és eredménytől függetlenül elidegeníthetetlen méltósága van. Személyiségét ki kell bontakoztatnia, és ebben a szülők és a nevelők segítségére van szüksége. Minden oktatási és nevelési tevékenységnek az a célja, hogy a felnövekvő embernek segítséget nyújtson személyes kibontakozásához, hogy így felelős, testileg és lelkileg szabad személlyé váljék, és eljusson a személyes felelősséggel vállalt döntésekre. A keresztény ember jól ismeri az ilyen célkitűzés korlátait. Tudjuk, fennáll a lehetősége, hogy egy jól megtervezett és felépített nevelői tevékenység kudarcot valljon, de ugyanakkor a hibák kijavítására is lehetőség van a megbocsátás, a kiengesztelődés és a megváltás segítségével. A keresztény iskola alapkoncepcióját nemcsak a szülők, tanulók, tanárok kívánságai, hanem az evangélium követelménye határozza meg. Az is alapvető törekvésünk, hogy a bencés iskolában a végső oktatási és nevelési célokban összhang legyen, bár a tanárok nagyon különböző személyiségek és felfogásuk is sok mindenben eltérhet. Ezeket figyelembe véve nyilvánítjuk ki a Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium dolgozói elkötelezettségünket a keresztény alapelvekre és értékekre épülő, gyermekközpontú iskola és minőségi munkavégzés iránt. A gyermekbarát, családias légkört teremtő iskolánk és kollégiumunk tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségfejlődését segíti. Intézményünk tanulóinknak a színvonalas, képességeiknek megfelelő oktatáshoz és az egészséges testi és lelki fejlődéshez fűződő érdeke minden más érdeket megelőz. Minden tevékenységet a nevelő-oktató munka érdekeinek rendelünk alá, nevelő-oktató munkánk sikeréért közösen dolgozunk. Munkánkban igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse a nevelő oktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. Legfontosabb célunknak tekintjük, hogy tanulóinkat emberségükben, hitükben, tudásukban növeljük-neveljük és felkészítsük az érettségi és szakmai vizsgára, valamint a továbbtanulás- 2 Egyházi Törvénykönyv (CIC kánon) 3 Egyházi Törvénykönyv (CIC kánon)

16 ra. Arra törekszünk, hogy tanulóinkat segítsük a képességeiknek és érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulási irány megválasztásában, ezért igény és lehetőség szerint bármely tanult tantárgyból vállaljuk tanulóink felkészítését az emelt szintű érettségi vizsgára. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha azt a tanulóink és szüleik, a fenntartó és az érettségizett tanulóinkat fogadó intézmények az egyetemi, főiskolai képzésüket folytató intézmények megelégedésére végezzük. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. A gimnázium és kollégium rövid története Szent Márton hegyén a 996-os monostoralapítástól kezdve folyamatosan működött iskola. Szent István király 1001-ben kiváltságlevéllel erősíti meg az itt élő bencés közösséget. Itt tanult az első ismert magyar diák, Maurus, későbbi pécsi püspök. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend vezetősége 1919-től kezdve nyilvános iskolát szeretett volna működtetni Pannonhalmán, amely egyben a tanárnak készülő szerzetesek gyakorló gimnáziumává válhatna. Pannonhalma földrajzi helyzete miatt a diákotthon szükségessége is felmerült, ami új gondolat volt, hiszen egyik gimnáziumnak sem volt internátusa ben kapta meg a főapát a miniszteri engedélyt, s Kemenes Illést nevezte ki a Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Szent Imre főgimnázium élére. A 22 elsős tanuló a pannonhalmi egyházmegye falvaiból érkezett, tehetséges, szegény fiúk voltak. A tanrendet és a nevelést az életkorhoz kellett alkalmazni, de oktattak gyorsírást, zenét is. A diákoknak a kertben egy kis parcellát maguknak kellett megművelniük, hogy ne szakadjanak el teljesen az otthoni viszonyoktól. A gazdasági válság a bencés rendet is elérte a húszas évek végén, ezért a Szent Imre Gimnázium előbb magániskola lett, majd az 1931/32. tanév végén megszűnt ban Kelemen Krizosztom lett az új főapát. Az ő elképzelései alapján október 5-én nyitották meg az olasz gimnáziumot. Nyolc évfolyamos, diákotthonos iskola épült, ami újdonság volt a rend történetében. Kelemen Krizosztom fő pedagógiai célja valósult meg: a diákokkal való együttélés vezethet igazi neveléshez. Így Pannonhalmán az iskola és a diákotthon szorosan kapcsolódott egymáshoz, mert az osztályközösség megmaradt a diákotthon alapegységének is. Az 1945-ben kiadott miniszterelnöki rendelkezés megváltoztatta iskolarendszerünket, létrehozta a nyolc évfolyamos általános iskolát és a négyosztályos gimnáziumot. A Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Dante Gimnázium azonban rövid életű volt június 16-án kommunista nyomásra a magyar országgyűlés törvényt hozott a felekezeti iskolák államosításáról. A gimnáziumot lefalazták a főmonostorról. A bencés rend múltját feldolgozó, mintegy negyvenméteres fotómontázst leszedték. A gimnázium előcsarnokában levő, Jeges Ernő által festett freskót, amely a magyar és olasz történelmi kapcsolatokat ábrázolja, lemeszelték. A Pannonhalmi Állami Gimnázium ( ) nevet kapta az új intézet. A régi diákok legnagyobb részben elmentek, az újakat a környező falvakból toborozták. Ekkor lett a gimnázium négy évfolyamos, s megszűnt az általános iskolai része. A püspöki kar augusztus 30-án aláírta az állammal való megállapodást. A pártállam hozzájárult nyolc katolikus gimnázium visszaadásához. A bencés rend két gimnáziumban taníthatott újra. Pannonhalmán újraszerveződött a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, ahová sok "osztályidegen" családból származó gyerek jelentkezett, mert máshová nem vették fel őket. Az 1951/52-i tanévben a diákság az ország 113 helységéből jött; erre a máig meglévő sokszínűségre csak a diákotthon miatt volt lehetőség. A négy évfolyam két párhuzamos osztályába diákot lehetett felvenni. Délelőtt színvonalas oktatás folyt, délután zenét és nyelveket lehetett tanulni; szakkörök, sport, collegium musicum foglalta le az ifjúság idejét a tanuláson kívül.

17 Az 1956-os forradalom hónapjaiban talán csak a pannonhalmi volt az egyetlen gimnázium az országban, ahol végig rendszeres tanítás folyt. Ennek ellenére az iskola akkori igazgatóját, Söveges Dávidot 1957 márciusában lefogták, súlyosan bántalmazták, majd kétévi börtönre ítélték ben, az ötéves évfordulón "összeesküvésről" szerzett hírt az Állami Egyházügyi Hivatal vezetősége, ennek következményeként a főapátnak az igazgatót, Vályi Hugót több bencés tanárral, diákkal együtt el kellett küldenie Pannonhalmáról ban Korzenszky Richárd igazgató Veszprémben tartott előadásában így jellemezte az iskola múltját és jelenét: "a diákotthonnal egybefonódott intézmény látókör-szélesítő szerepe érvényesült, és bár a különleges tehetségekkel való foglalkozásnak semmiféle módszeres és kiválasztáson alapuló szerepe és gyakorlata azóta sincs iskolánkban, mégis a szellemi légkör, az ingergazdag környezet, a nevelői egyéniségek, a személyes törődés azt eredményezhette, hogy volt diákjaink úgy emlékeznek vissza iskolánkra, mint arra a helyre, ahol valóban emberré érhettek." A jelenlegi helyzet 1993 szeptemberétől egy 32 fős, tizenkét éves diákokból álló osztály kezdte meg a tanulmányait, de felvételiztettünk a négyosztályos gimnáziumba is. Sok tizennégy éves fiú akar a nyolcadik általános iskola után jelentkezni, ezért számukra is fenntartjuk a Pannonhalmán tanulás lehetőségét. Így jelenleg egymás mellett működik egy hat és egy négy évfolyamos rendszer. Az iskolaszerkezet átalakítása az épület rekonstrukcióját, új osztálytermeket, diákotthoni hálókat igényelt. Ennek megfelelően történt a gimnázium és kollégium épületének átalakítása 1995-ben. Ma már rendtársakkal csak részben oldható meg a gimnázium és kollégium működtetése, keresztény világi tanárok segítségével folytatjuk oktató-nevelő munkánkat. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium az alapító főapát elképzelése szerint mind a mai napig szerves és elválaszthatatlan része a kollégium. A kollégium szervezeti felépítése az iskola felépítését követi; az osztályok az osztályfőnök-prefektussal az élükön a kollégium alapegységei. Ebből következik, hogy pedagógiai programunk megtervezése és megvalósítása csak a gimnázium és diákotthon együttesében képzelhető el. Jelenleg 320 tanuló, 42 pedagógus és 18 alkalmazott végzi munkáját a négyemeletes épületben. A tervezett jövőkép A székhelyünkön kívül 8 új telephellyel kíván bővülni intézményünk, országosan 3960 diák számára a Rend hagyományaihoz híven, a tanulók adottságaihoz mért színvonalas vallási, erkölcsi, általános műveltségi nevelésben kívánja részesíteni az ide jelentkezett diákokat. A rend maximális támogatást biztosít számunkra. Maga az intézmény vezetője a rend tagja, folyamatos kapcsolatban van a Fenntartóval. Bővítéseket és a profilváltásokat belső szabályozás teszi áttekinthetővé. 1.7 A pedagógiai program törvényi háttere A közoktatási intézmények működését az alábbi jogszabályok szabályozzák alapvetően: - Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) - közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Közokt. tv.) - a szakképzésről szóló1993. évi LXXVI. törvény, (továbbiakban: Szt.)

18 - nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, és a (továbbiakban: R.); - kerettantervek kiadásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, (továbbiakban: KR], - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet; - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet, (továbbiakban: NAT); - 46/2001.(XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (továbbiakban: Alapprogram, ill. Keretterv); - a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet - 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről (továbbiakban: OKJ); - a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet; - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: GÉV); - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; - az egészségügyről szóló évi CLIV törvény, 38. (1) bekezdése; évi CII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről; - a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló (132/2003. (XII. 11.) OGY határozat; - az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat; - a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat; évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól; évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről. 1.8 Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Az intézmény neve: Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium címe: H-9090 Pannonhalma, Vár 1. Tel.: 96/ Fax: 96/ Az intézmény fenntartója: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága címe: H Pannonhalma, Vár 1. Tel.: 96/ Az alapító

19 neve: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága címe: H Pannonhalma, Vár 1. Az alapító okirat száma: 417-3/1997. Az alapító okirat kelte: január 1. A működési engedélyt kiadó szerv neve: Győr- Moson - Sopron megye főjegyzője címe: Győr, Árpád u. 32. A működési engedély kelte: május 12. Az iskola működési területe: országos A közoktatási megállapodás megbízójának neve: Művelődési és Közoktatási Minisztérium címe: Budapest, V., Szalai u. 3. A közoktatási megállapodás kelte: április 6. Az intézmény jogállása: A Főapátság keretén belül működő önálló jogi személy Az gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó Az engedélyezett évfolyamok száma, a tervezett tanulólétszám: 6, 5, 4, 3, 2, 1 évfolyam, 3960 fő

20 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium lehetőséget akar adni azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket katolikus nevelésben szeretnék részesíteni. Iskolánk nyitva áll más keresztény egyházak hívei előtt is. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium olyan korszerű szaktárgyi tudást közvetít, amely megfelel az állami követelményeknek, így felkészít az érettségire és a továbbtanulásra is. Ugyanakkor átfogó nevelésre és oktatásra törekszik, amely döntően meghatározza mind az egyes tantárgyakban való oktatást, mind az iskolai élet alakítását. A bencés iskola hagyományának megfelelően több akar lenni, mint tisztán oktatási intézmény. Ezért hangsúlyozza más, a hagyományos oktatáshoz kevésbé kötődő készségek felébresztését és lehetőség szerinti kifejlesztését is. A tanórák szerves kiegészítését szolgálják a különböző sport-tevékenységek, a közösségalakító, a természet-megismerést is szolgáló túrák, a környezet- és természetvédelmi nevelést segítő oktatás, a (tanulmányi) kirándulások, a múzeum- és színházlátogatások, a színjátszókör, az olvasókör, az önképzőkör, a hangversenyek, az előadások és az őket követő beszélgetések, a filmbemutatások megbeszélésekkel, a zenetanulási lehetőség, az idegenvezetési elméleti és gyakorlati képzés, a könyvtárhasználat, a KRESZ, a számítástechnika és az irányítástechnika elemeinek elsajátítása, az énekkar, a néptánc, az agyagozás, a képzőművészeti és egyéb tevékenységek. Ezeknek a lehetőségek és adottságok szerinti beépítése a "képzésbe" jelentős gazdagodást jelenthet. A hitre nevelésnek az iskolánkban különleges helye és értéke van. Bízunk abban, hogy iskolánkban össze lehet kötni "az időleges és az örök célokat" a felnövekvő ember oktatásában és nevelésében. Tudjuk, hogy a hit nem emberi teljesítmény terméke, hanem Isten ajándéka; a hit elfogadása az egyes személyek szabad beleegyezését feltételezi. De azt is tudjuk, hogy "a hit hallásból ered", s ezért mindent megteszünk, hogy a hozzánk kerülő fiatalok a Szentíráson keresztül megismerkedjenek a hit elemeivel és az üdvösségtörténettel, hogy felébresszük bennük az igényt Isten keresésére és arra, hogy vágyakozzanak utána. Állandó "igehirdetésünkkel" Istenre irányuló kérdéseikre válaszolunk, személyes beszélgetéseinkkel ösztönözzük, kísérjük és támogatjuk törekvéseiket, és segítséget nyújtunk nekik, hogy meggyökerezzenek a személyesen elfogadott hitben. A Szent Benedek által hangsúlyozott istenkeresés gimnáziumunk vallásos nevelésének alapja. Ezért a hitoktatás nevelésünk szerves része. A hittanon tanultak életté alakítása szervezett formában a "csendesórákon", az osztálymiséken, a közös imádságokon és a beszélgetéseken történik. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium az ökumenizmus szellemében nyitott a más hitvallású keresztények előtt is. Az iskola szeretne az a hely lenni, ahol a felnövekvő fiatalok megtanulják megismerni a más hitvallású keresztények értékeket közvetítő hitvallását is, s így az egység építésén munkálkodnak, és a keresztény tanításban elmélyülve, hitből fakadó életre találnak.