Rutin és egyéb feladatok

Átírás

1 Rutin és egyéb feladatok Szóbeli vizsga kérdés vázlatok Dr Gısi Zsuzsanna

2 5. tétel Ön egy sportvállalkozás indítását tervezi.

3 Sportszervezetek Sportszervezetek Sportegyesületek a sporttörvényben megállapított eltérésekkel, az egyesülési jogról szóló évi II. törvény illetve a Ptk. Szabályai szerint mőködı olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése Sportvállalkozások

4 Sportszervezetek Sportszervezetek Sportegyesületek Sportvállalkozásnak minısül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett fıtevékenysége a sporttevékenység, tovább a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. Sportvállalkozás korlátolt felelısségő illetve részvénytársasági formában alapítható. Fogyatékosok sportja illetve a szabadidısport közhasznú társaság keretében is szervezhetı 2006.évi IV. törvény a Gt. szabályozza

5 Cégalapítás általánosan Jogi személyiség nélküli társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségő gazdasági társaság: a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság. Új elem az un. nonprofit társaság bármely társasági formában alakítható nonprofit jellegét a társaság nevében fel kell tüntetni.

6 Elıtársaság A gazdasági társaság ellenjegyzésének illetve közokiratba való foglalásának napjától elıtársaságként mőködhet. Átmeneti szakasz a társaság cégbíróságon való bejegyzéséig vagy elutasításáig. A cég neve után meg kell jelenni, hogy bejegyzés alatt. Gazdasági tevékenységet csak a kérelem benyújtásának napja után folytathat. Az elektronikus ügyintézés miatt ez ma már csak órákat maximum 1-2 napot jelenthet

7 A társasági szerzıdés általános tartalma A gazdasági társaság cégnevét és székhelyét - a cégnév nem lehet azonos már bejegyzett vagy már a cégnyilvántartásból törölt cég elnevezésével - nem lehet idegen nyelvő a vezérszó kivételével - székhely megjelölése - székhelyként való jogosultság feltüntetése

8 Cégnév A cégnévnek minden esetben tartalmaznia kell a cégforma megnevezését és hogy a cég tevékenysége alapvetıen mire irányul. A cégnévben vezérszó is szerepelhet (ez lehet idegen szó), ez áll az elsı helyen ez alapján azonosítjuk be igazából a céget.

9 Közkereseti társaság Személyegyesítı jellegő (két vagy több tag) Korlátlan és egyetemleges felelısségük mellett üzletszerő közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. (Ebben az esetben a társaság tartozása bármelyik tagon teljes mértékben behajtható.) Az alapító tıke minimális értéke törvényben nincs meghatározva.

10 Közkereseti társaság A társaság képviseletére minden tag önállóan jogosult. (A társasági szerzıdésben ki lehet kötni az együttes képviseletet is) Legfıbb szerve a tagok győlése. (Nekik kéne jóváhagyni a számviteli törvény szerinti beszámolót) Képviseletet igazoló okirat: az un. aláírási címpéldány. Nyereség-veszteség a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg.

11 Betéti társaság A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerzıdéssel a társaság tagjai üzletszerő, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelıssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerzıdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.

12 Betéti társaság Betéti társaság esetén üzletvezetésre fıszabályként a beltag jogosult Bt. esetén képviseleti (cégjegyzési) joga a beltagnak van. Fıszabályként a kültag nem csak a betéti társaság üzletvezetésére, hanem képviseletére sem jogosult.

13 Korlátolt felelısségő társaság A korlátolt felelısségő társaság (kft.) jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság, amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével (jegyzett tıkével) alakul. ( Ft) A Kft egyszemélyes Kft-ként is mőködhet A tagok törzsbetétei különbözı mértékőek lehetnek, az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kisebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A kft. törzstıkéje ötszázezer forintnál kevesebb nem lehet.

14 Tagok hozzájárulása A tagok hozzájárulása egyaránt lehet pénzbeli és nem pénzbeli (bármilyen eszköz, illetve vagyoni értékő jog). A pénzbeli hozzájárulás felét a társaság alapításakor a társaság rendelkezésére kell bocsátani. A fennmaradó részt egy éven belül szintén a társaság rendelkezésére kell bocsátani., A nem pénzbeli hozzájárulást - abban az esetben ha értéke eléri az 50%-ot az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani - ha nem éri el, akkor három éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani

15 Kft cégbejegyzéséhez csatolni kell Vezetı tisztségviselı, felügyelı-bizottság, könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát. A jogszabályban meghatározott mértékő illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását. Az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggı nyilatkozatot

16 Taggyőlés A taggyőlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni (jegyzıkönyv) Dönthet: a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;osztalékelıleg fizetésének elhatározása; a felügyelı-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

17 Részvénytársaság Olyan gazdasági társaság, amely elıre meghatározott számú és névértékő részvényekbıl álló alaptıkével alakul. A tag kötelessége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének rendelkezésre bocsátása.

18 Nyílt és Zárt Rt Nyilvánosan mőködı: a részvények a kibocsátáskor, illetve a jegyzett tıke emeléskor részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Zárt mőködéső: a részvényei nem kerülnek nyilvánosan forgalomba hozatalra. Lehet egyszemélyes Rt is nyilvánvalóan akkor ZRT-rıl beszélünk

19 Kötelezı alaptıke A Zrt alapításakor Ft Nyrt alapítása Ft

20 10. Tétel Jogviszonyok Munka és egyéb

21 A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok I. munkaviszony (a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak rá, további szabályozók a Kollektív Szerzıdés és a munkaszerzıdés) megbízási jogviszony (a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak a megbízási szerzıdésre, további szabályozó a felek közötti szerzıdés) vállalkozási jogviszony (a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak a vállalkozói szerzıdésre, továbbá érvényesül a szerzıdési szabadság, ezért a felek közötti megállapodás az irányadó

22 Foglalkoztatási jogviszonyok II. Munkaviszony a) tipikus b) atipikus - alkalmi munkaviszony - részmunkaidıs jogviszony - határozott idejő munkaviszony - SZJA - munkaerı-kölcsönzés - járulékok - bedolgozói jogviszony - TB - szezonális munka - távmunka

23 Foglalkoztatási jogviszonyok III. Megbízási jogviszony - TB - SZJA Vállalkozói jogviszony - TAO/SZJA (ÁFA) - költség-elszámolási szabályok

24 A munkaviszony és a megbízási jogviszony összehasonlítása Szerzıdési fıkötelezettség Munkaidı Szervezeti keret Munkaviszony A munkavállaló a munkaerejét a munkáltató rendelkezésére bocsátja (munkaköri leírás) Szerzıdés szerint A munkáltató szervezete Megbízás A megbízott gondosan intézi a rábízott ügyet (gondossági kötelem) A megbízott maga osztja be Nincs szervezeti kötıdés

25 A munkaviszony és a megbízási jogviszony összehasonlítása Személyes munkavégzés Utasítási jog Díjazás Munkaviszony A munkavállaló személyesen köteles végezni a munkát A munkáltató utasít mindenben (munkahely, idı stb.) fix összegő havi díjazás Megbízás Fıszabály szerint kötelezı de szerzıdés ettıl eltérhet A megbízó csak célszerő és szakszerő utasításokat adhat szolgáltatási díj, és igazolt költségek térítése (általában nem fix összeg)

26 A munkaviszony és a megbízási jogviszony összehasonlítása Munkaviszony Megbízás Költségtérítés Nincs Nem kötelezı Formai kellék Írott munkaszerzıdés Szóbeli megbízás is elegendı

27 A munkaviszony és a vállalkozási jogviszony összehasonlítása Vállalkozási jogviszony Célja valamilyen munkával elérhetı eredmény létrehozása. A jogviszony a kölcsönös teljesítéssel automatikusan megszőnik. Munkaviszony A munkavállaló arra vállal kötelezettséget, hogy a munkaszerzıdésben megállapított munkakörben, munkahelyen és munkaidın belül munkát végez, mégpedig a munkáltató utasításainak megfelelıen. A vállalkozó saját költségén köteles a munka elvégzésére, a felhasznált anyagok, alkatrészek és egyéb szükséges ráfordítások a vállalkozót terhelik. A munkáltató biztosítja a munkavégzés eszközeit, a munkavégzéshez szükséges személyi feltételeket.

28 A munkaviszony és a vállalkozási jogviszony összehasonlítása Vállalkozási jogviszony A lényeges tartalmi elemek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek kell, hogy megfeleljenek. Munkaviszony A munkaszerzıdésnek tartalmaznia kell a Munka Törvényben meghatározott tartalmi elemeket. A vállalkozó alvállalkozót vehet igénybe, ami nem érinti a vállalkozónak a megrendelıvel szemben fennálló felelısségét. A munkavállaló mindig személyesen köteles ellátni munkáját.

29 A munkaviszony és a vállalkozási jogviszony összehasonlítása Vállalkozási jogviszony A vállalkozói díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes. Munkaviszony A munkavállaló részére járó munkabért - eltérı megállapodás hiányában - havonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A díjazás a munka elvégzéséért és nem az eredményért jár. A vállalkozási szerzıdést nem kötelezı írásba foglalni (szóban is megköthetı) A munkaszerzıdés írásba foglalása kötelezı.

30 Elınyök-hátrányok I. Vállalkozási jogviszony lehetséges elınyei: költség elszámolási lehetıség társas vállalkozások esetében társasági adó kötetlenebb "munkahelyválasztás" több munkahely lehetısége vállalkozási szabadság kötetlenebb munkavégzés alvállalkozó igénybe vételi lehetısége saját munkabér nincs személyes munkavégzési kötelezettség

31 Elınyök-hátrányok II. Vállalkozási jogviszony lehetséges hátrányai: érdekvédelem hiánya dolgozókat megilletı ellátások hiánya saját maga fizeti az adókat, járulékokat saját eszközt kell használni üzleti kockázat

32 Elınyök-hátrányok III. A munkaviszony lehetséges elınyei: érdekvédelem dolgozói juttatások szabadság jogosult ellátásokra állandóság, rendszeresség

33 Elınyök-hátrányok IV. A munkaviszony lehetséges hátrányai: kötött munkaidı egy munkahely kötött munkavégzés a munkáltató érdekei szerint beszámolási kötelezettség alá-fölérendeltségi viszony munkaszervezeti függıség elıírt, más által meghatározott munkateljesítmény rendelkezésre állás

34 Másodállás, mellékfoglalkozás I. A munkavállaló joga, hogy szabadon munkát vállaljon és képességeit kibontakoztassa, ennek azonban bizonyos korlátot szabhatnak a már fennálló munkaviszonyából folyó kötelezettségei. A Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény (Mt.) ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a dolgozó a már fennálló munkaviszonya alatt újabb munkaviszonyt vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt (kiváltképp vállalkozást, megbízást, gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjának személyes közremőködése, bedolgozást) létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.

35 Másodállás, mellékfoglalkozás II. A mellékfoglalkozású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem eshet azonos idıtartamra, munkafeladatait csak fıállású munkaidején kívül láthatja el.

36 A színlelt szerzıdések és jogkövetkezményei Miért is keletkeznek színlelt szerzıdések? Munkáltató részérıl: foglalkoztatás magas költségei Munkavállaló részérıl: járulékok, adók levonása után kevesebb jövedelem marad A munkaviszony jelentıs költségei miatt gyakran színlelt szerzıdéssel próbálják meg kijátszani

37 A színlelt szerzıdések és jogkövetkezményei Jogkövetkezmények: munkaügyi ellenırzések ill. adóellenırzések során vizsgálják. Az adóhatóság utólagos adó-megállapítás során az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi. A megállapított jogsértések miatt - további jogkövetkezményként - munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet, hiszen a színlelt szerzıdés a munkavállalók garanciális jogait sérti. A munkaügyi bírság a foglalkoztatót sújtja, nem a munkavállalót, és alapesetben a legalább két fıt érintı jogsértés esetén lehet kiszabni.

38 A Munka Törvénykönyve 1992 évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérıl A munkáltató és a munkavállaló lényeges kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve a munkavégzés szabályai körében rögzíti. Részei: ELSİ RÉSZ - Bevezetı rendelkezések MÁSODIK RÉSZ - a munkaügyi kapcsolatok HARMADIK RÉSZ - a munkaviszony NEGYEDIK RÉSZ - a munkaügyi vita ÖTÖDIK RÉSZ - vegyes és átmeneti rendelkezések

39 A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérıen nem rendelkeznek - kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá, amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi.

40 A 3. rész fıbb fejezetei/munkaviszony/: I. fejezet - A munkaviszony alanyai II. III. IV. fejezet - A munkaviszony létesítése fejezet - A munkaszerzıdés módosítása fejezet - A munkaviszony megszőnése és megszüntetése V. fejezet - A munkavégzés szabályai VI. VII. XI. fejezet - A munkaidı és a pihenıidı fejezet - A munka díjazása fejezet - A munkaerı-kölcsönzés

41 Az EU munkajogának jellemzıi Az Európai Unió munkajogáról Jogforrások Intézmények Jellemzık A jogharmonizáció

42 Jogforrások Az évi I. törvényben került kihirdetésre Magyarország és az Európai Közösség között ben aláírt társulási szerzıdés. Ebben Magyarország arra vállalt kötelezettséget, hogy a Közösséghez való csatlakozás végsı idıpontjáig a belsı, nemzeti szabályozását, így a munkajog rendelkezéseit a Közösség szabályaihoz igazítja.

43 Jogforrások Az európai jog fogalomkörébe tartozik az Európai Közösség elsıdleges és másodlagos joga, valamint az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéletei.. Az elsıleges jognak tekintett Római Szerzıdést az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról 1957.III. 25-én fogadták el. A Római Szerzıdés továbbá a másodlagos jogok (rendeletek, irányelvek) és az Európai Bíróság gyakorlata együtt képezik azt a joganyagot, amelyhez a csatlakozó tagállamok nemzeti munkajogukat közelíteni kötelesek.

44 Tárgyát tekintve az európai munkajog meghaladja a nemzeti munkajogokét, felöleli a munkavállalók szabad mozgását szabályozó elıírásokat is, amelyek a bejutást rendezik az Európai Közösség más tagállamaiból az adott állam munkaerıpiacaira. Az unió munkajoga jelenleg 11 olyan irányelvet foglal magában, amely munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz. Ezek az irányelvek azonban a munkajognak csak egyes részterületeit érintik, mégpedig azokat, amelyek a tagállamok számára minimális elıírásokat fogalmaznak meg.

45 Az irányelvek 3 fı területet ölelnek fel: 1. a foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvetı jogait részletezik (munkaidı, munkaszerzıdés, munkaképes kor stb.), 2. a vállalati munkaerı-gazdálkodás olyan alapproblémáit szabályozzák az egységes piac kialakításával összefüggésben, amelyek számottevıen befolyásolhatják a piaci versenyhelyzetet (tulajdonosváltozás, fizetésképtelenség, csoportos létszámleépítés stb.), 3. az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódóan biztosítják az alapvetı munkavállalói jogokat (részmunkaidı, kirendelés, határozott idejő munkaszerzıdések stb.). Minden egyéb, a 11 irányelv által nem érintett munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakítanak a tagállamok.

46 Az Európai Alkotmány Európai Alkotmány az Európai Unió eddigi történetének kiemelkedı jelentıségő vívmánya, amely egyetlen dokumentumként lép az eddigi alapszerzıdések helyébe. Nem helyettesíti a tagállamok alkotmányait, csak kiegészíti azokat: a szubszidiaritás elve alapján a tagállamoknál marad minden olyan hatáskör, amelyet az Alkotmány nem ruház át az Unióra.

47 Az Európai Alkotmány Az Európai Alkotmány tartalmazza az EU alapvetı rendelkezéseit (az Unió meghatározása, célkitőzései, hatáskörök, intézmények, döntéshozatali eljárások), az Alapvetı Jogok Európai Chartáját, valamint az uniós politikákat és tevékenységeket. Az Alkotmány jelentıs intézményi változtatásokat fogalmaz meg, növeli az Európai Parlament jogkörét, létrehozza az Európai Unió külügyminiszteri posztját, kimondja az Unió jogi személyiségét. A végleges szöveget több éves elıkészítı munka után amelyben az akkor még csak tagjelölt országok is részt vettek október 29- én Rómában írták alá.

48 A szubszidiaritás elve: A szubszidiaritás az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehetı legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek

49 Alapjogok az Európai Alkotmányban a munka,- a foglalkoztatás és a szociális jogok terén I. Az EU elımozdítja a férfiak és nık közötti egyenlıséget A kényszermunka tilalma Az uniós polgárokat az EU bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés és munkavállalás Tilos mindenfajta megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, nyelv, avllás fogyatékosság, kor, vagy szexuális irányultság alapján történı diszkrimináció Gyermekek és fiatalok védelmében tiltja a gyermekek foglalkoztatását A munkavállalók védelme a munkaviszonyuk megszőnése esetén

50 Az Európai Unió Alapjogi Chartája I. cím: a méltóság (emberi méltóság, személyi sérthetetlenség) II. cím: szabadsághoz és biztonsághoz való jog (gyülekezés, egyesülés szabadsága) III: cím: A törvény elıtti egyenlıség IV. cím: szolidaritás V. cím: a polgárok jogai (választójog, megfelelı ügyintézéshez való jog) VI. cím: A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

51 Fekete munka Nincs járulékfizetés A felek kivonják magukat a közteherviselés hatálya alól Jogellenes cselekmény Munkaügyi ellenırzés esetén szankciók

52 13. tétel Vállalkozás indítás.

53 Vállalkozás Valamely elıre meghatározott cél elérésére vagy valamely tevékenység eredményes megvalósítására szolgáló egyéni vagy csoportos cselekvés, vállalkozás, amely ismert, felmért, elemzett környezeti hatások között valósul meg. (célra orientált, eredmény kényszer)

54 Vállalkozások indítása I. 1. Mivel foglalkozzon az induló vállalkozás? - Olyan területen dolgozzon, amit szeret - Legyen jobb illetve más - Legyen egy szők piac szakértıje - Legyen tekintettel a franchise lehetıségekre - Különböztesse meg magát versenytársaitól - Maradjon visszaút is

55 Vállalkozások indítása II. 2. A megfelelı jogi forma megválasztása 3. Ágazat elemzése, piaci szereplık értékelése 4. Tervezés (adózás, termék/szolgáltatás köre, alkalmazottak) és stratégia felállítása

56 Üzleti terv - kinek készíthetünk üzleti tervet? A vállalat tulajdonosai/saját magunk számára (beszámoló a tevékenységrıl, ill. indítás elıtt) Üzleti partnerek számára Új befektetık megnyerése Pénzintézetek számára (hitelfelvételkor)

57 Az üzleti terv fıbb részei 1. Bevezetı oldal (adatok) 2. Összefoglalás 3. Ágazati elemzés 4. A vállalkozás leírása 5. Termelési terv 6. Marketing terv 7. Szervezeti terv 8. Kockázatelemzés 9. Pénzügyi terv 10. Függelék

58 Piackutatás Vevıkrıl szóló információk (7 O elmélet) Kik alkotják a vevıket? Occupants Mit vásárolnak? Objects Miért vásárolnak? Objectives Kik vásárolnak? Organizations Hogyan vásárolnak? Operations Mikor vásárolnak? Occasions Hol vásárolnak? Outlets

59 A PIAC SZERKEZETE, FELVEVİ- KÉPESSÉGE Szerkezet- magatartás-teljesítmény Piac: a tényleges és potenciális vevık és azok cserekapcsolatainak rendszere. Dinamikusan változik a felvevıképesség is!! Szegmentáció Az iparág teljesítménye a vállalatok magatartásától függ, ami pedig a szerkezeten (a versenyt meghatározó tényezıkön) múlik.

60 A piac felvevıképességének mutatói Piac potenciál Az elméletileg lehetséges eladások összege Több tényezı korlátozza (jövedelem, termék jellegzetessége) Piacvolumen Az adott idıszak alatt megvalósuló eladások összege Piaci részesedés (Market share)- MS A piaci összértékesítés egy vállalatra jutó hányada

61 Az irányítás fogalma Az irányítás (control) egy vagy több szervezeti tevékenység átalakítása a célelérés elısegítése érdekében. (az úton tartás eszköze) Erre a funkcióra azért van szükség, mert a tervezés és a megvalósítás között bizonyos idő telik el, amely változásokat hozhat.

62 Az erıforrások irányítása Győjtés Feldolgozás Elosztás Fizikai erıforrások Készletezés, Minıség, gyártóeszköz Pénzügyi mőv. és erıforrások kontrolja Információ Pénzügyi erıforrások Emberi erıforrások Kiválasztás. Fejlesztés. Ösztönzés

63 Az irányítás szintjei A környezethez való alkalmazkodás Stratégiai irányítás A folyamatok és rendszerek irányítása A szervezet irányítása

64 Követelmények állítása Mérés Összehasonlítás Terv/Tény Értékelés A status quo ırzése Eltérések korrekciója A standard korrekciója

65 14. tétel Kisvállalkozás mőködtetése, stratégiai célok

66 A stratégia eredeti meghatározása Kezdetben a stratégia a katonai tevékenységekre vonatkozott. A stratégia: az ellenfél cselekedeteinek elıre látása, meglepetést okozó és az ellenséget hátrányba hozó manıverek megvalósítása, az erıforrások ezt megalapozó szétosztása.

67 A stratégia fogalmának összetevıi A szervezet hosszú-távú jövıjével kapcsolatos, Versenyelıny létrehozására irányul, Irányt ad a szervezet akcióinak, és kijelöli a tevékenységek határait, Segít a környezethez való alkalmazkodásban, Befolyásolja az erıforrások elosztását, A tulajdonosok (és más érdekcsoportok) érdekeinek érvényesítését szolgálja. A vállalkozás mőködésekor ki kell alakítani, egy éven belül megvizsgálni a terv-tény eltéréseket

68 Számvitel évi C. törvény a számvitelrıl A piacgazdaság mőködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplıi számára hozzáférhetıen, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. A szervezet vezetıi felelısek a számviteli nyilvántartásokért. Érdemes idıszakonként felülvizsgálni, ellenırzni.

69 ÜZLETPOLITIKA Az érintettek jelenlegi és jövıbeli igényeinek és elvárásainak értelmezése és elırejelzése a szervezet politikájának és stratégiájának kialakításához A szervezet teljesítménymutatóinak, kutatási és belsı tanulási folyamataiból, valamint más külsı forrásból származó információinak győjtése és elemzése a szervezet politikájának és stratégiájának kialakításához A politika és stratégia kialakítása, felülvizsgálata és aktualizálása A politika és stratégia megismertetése és megvalósítása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül

70 EMBERI ERİFORRÁSOK Az emberi erıforrások tervezése, irányítása és továbbfejlesztése A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének és kompetenciáinak meghatározása, továbbfejlesztése és szinten tartása A munkatársak bevonása és felhatalmazása Párbeszéd a munkatársak és a szervezet között A munkatársak jutalmazása, teljesítményük elismerése és gondoskodás a munkatársakról

71 Vállalkozási formák Az üzleti vállalkozás alaptípusai: Egyéni vállalkozás Gazdasági társaság (KKT, BT, egyesülés, közös vállalat, KFT, RT)

72 Gazdasági társaságok A gazdasági társaságok funkciói: tıkeegyesítés tıkeáramoltatás, tıkeátcsoportosítás A gazdasági társaságok közös jellemzıi: üzletszerő közös gazdasági tevékenység vagyoni hozzájárulás a mőködéshez (kivéve az egyesülést) a tagok közös kockázatvállalása saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség 72

73 A vállalkozási forma kiválasztásának szempontjai jogszabályi elıírások Alapítók száma befektetési cél az induláshoz szükséges tıke nagysága Figyelembe kell venni: alapításkori szándék késıbbi bıvülés a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelısség mértéke finanszírozási lehetıségek adózási szabályok külsı ellenırzés mértéke az alapítás költségei 73

74 A vállalatszerkezet változása Új vállalatok alapítása A piaci követelményeknek megfelelni nem képes vállalatok felszámolása Összeolvadások, felvásárlások, szétválások Vállalatok átalakulása (pl. Bt.-bıl Kft.) 74

75 A vállalkozás telephelyének kiválasztása Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye (a székhellyel azonos közigazgatási területen) Fióktelephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye (a székhelytıl eltérı közigazgatási területen) 75

76 15. tétel Termék életciklus

77 Politikai és Jogi környezet Közvetítõk Szállítók Demográfiai és Szociális környezet Marketing TERV TERMÉK Marketing INFORMÁCIÓK HELY Fogyasztó ÁR Marketing terv VÉGREHAJTÁS PROMOCIÓ Kapcsolatrendszer Marketing MONITORING Versenytársak Társadalmi és Kulturális környezet Természeti, Gazdasági és Technológiai környezet

78 A termék életciklusa, és a marketing mix MM=1: Termék 2: Ár 3: Forgalmazás 4: Kommunikáció a piac állandóan változik a négy elem a maga sajátos módján reagál (a termék a ciklus folyamán gyakran változik, ha pedig a vállalat elég erısnek érzi magát az árháborúra, az árpolitikának rugalmasan alkalmazkodnia kell, különben elvész a már megszerzett piacrész, s ez különösen a termék hanyatló szakaszában igen nagy csapás. A forgalmazás sem maradhat változatlan a termék piacra dobási és növekedési szakaszában, s ugyanez áll a piacbefolyásolásra is, ugyanis a bevezetı szakasz elsıdleges reklámfeladata az, hogy a termékre felhívja a figyelmet. A növekedési szakaszban viszont fontosabb lesz a termék elınyeit hangsúlyozni a konkurenciával szemben).

79 Termékszerkezet a termékek összességét termékszerkezetnek nevezzük. az egyik termék a fejlesztés, a másik a bevezetés, a harmadik a telítettség, a negyedik a hanyatlás szakaszában van. a vállalatnak arra kell törekednie, hogy jól megválasztott piacra lépési idıpontokkal biztosítsa a folyamatos növekedést. Ez a termékszerkezet menedzselésének alapelve. a termékszerkezet arra szolgál, hogy egyensúlyban lehessen tartani a növekedést, a pénzbeáramlást, meg a kockázati tényezıt. A piacok növekedésével, illetve szőkülésével a termékek fejlıdési vagy hanyatló szakaszba lépnek, következésképp változik a termékszerkezet görbéje is. Ezért elengedhetetlen, hogy ezt rendszeresen értékeljék, a termék életciklusának alapos ismerete nélkülözhetetlen a megfelelı irányításhoz.

80 Életciklus A termék életciklusának az elemzése A termék életpályáját írja le, az egyes idıszakokban értékesített volumeneket ábrázva. Négy jellegzetes szakaszra bontható: 1. bevezetés 2. növekedés 3. érettség 4. hanyatlás

81 A szakaszok jellemzıi bevezetés: a termék piaci bevezetése, az értékesítési forgalom lassan emelkedı növekedés: az értékesítési forgalom kezdetben gyors, majd lassú érettség: a termék forgalma fokozatosa eléri a maximumot, majd csökkenni kezd, a forgalom emelkedése befejezıdik hanyatlás: a termék forgalma hanyatlásnak indul, ez lehet gyors vagy lassú, ez az életszakasz a termék jövedelmezıségét rontja

82 16. tétel Finanszírozás

83 Pénzügyek A vállalat mőködésének egészét átfogja A vállalati pénzügyi stratégia alapvetı feladata: a) az eredményes mőködéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különbözı befektetési alternatívák között c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása d) a befektetési stratégia, tıkeköltségvetés meghatározása e) finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása

84 Finanszírozási stratégia Forrás biztosítása A következı elemeket kell figyelembe venni: biztonság jövedelmezıség likviditás (fizetıképesség) függetlenség

85 Pénzügyi elemzés A vállalat belsı mőködésébıl következı pénzmozgások, valamint a külsı pénzügyi kapcsolatokkal összefüggı pénzáramlások Számvitelei rendszer Legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow

86 Finanszírozási formák Külsı finanszírozás idegen finanszírozás Idegen finanszírozás általános feltételei Saját forrás részaránya (pályázatok esetében kérik) Lejárati idı Kamatfizetés Költség térítés Biztosítékok rendszere Egyéb feltételek Beruházási terv megítélése Hitelképesség megítélése

87 Stratégiák A vállalkozás finanszírozási stratégiája lehet szolid vagy Konzervatív vagy agresszív.

88 Szolíd finanszírozási stratégia Tartós eszközt tartós forrásból finanszírozunk. Forgóeszközt rövid lejáratú hitelbıl, kölcsönböl. /Jelentése: lakást/házat saját pénzbıl vagy hosszú lejáratú hitelbıl vásárlunk. Berendezési tárgyakat (mosógép, hőtı) áruhitelbıl/

89 Konzervatív finanszírozás A tartós eszközöket és a forgóeszközök egy részét is tartós forrásból finanszírozzuk. /Jelentése: ha mosógép vásárlásra 20 éves futamidejő kölcsönt veszünk fel/

90 Agresszív finanszírozási stratégia A tartós eszközök egy részét rövid lejáratú hitelbıl finanszírozzuk. /Jelentése: lakást személyi kölcsönbıl várárolunk/

91 20. tétel Pénzforgalom

92 Bizonylatok csoportjai. A bizonylatok csoportosítása 1. Kiállításuk idıpontja szerint: a.) Alapbizonylatok - elsıdleges bizonylatok: eredeti feljegyzések a gazdasági eseményekrıl (pl. pénztári bevételi és kiadási bizonylatok). - másodlagos bizonylatok: az eredeti bizonylatok alapján készített gépi adathordozók (pl. elızıek rögzítése floppy, CD, DVD lemezre). b.) Összesítı bizonylatok: az alapbizonylatok adatainak összegzésére szolgálnak (pl. pénztárjelentés)

93 Bizonylatok csoportosítása. 2. Készítésük (kitöltésük) módja szerint: - hagyományosan kézírással (írógéppel) kitöltött bizonylatok - gépi eszközökkel készített bizonylatok (pl. számítógéppel nyomtatott listák stb.) 3. Keletkezésük helye szerint: - belsı bizonylatok, amelyeket a vállalkozáson belül készítenek, állítanak ki (pl. pénztári bizonylatok, raktári bizonylatok stb.) - külsı bizonylatok, amelyek más vállalkozásoktól, szervezetektıl kitöltve kerülnek be a vállalkozáshoz (pl. banki értesítések, szállítóktól kapott számlák stb.)

94 Bizonylatok csoportosítása 4. Kezelésük módja szerint: - szigorú számadási kötelezettség alá tartozó (szigorú számadású) bizonylatok, melyek meglévı készletérıl, felhasználásáról külön nyilvántartást kell vezetni. Fogalma: azok a nyomtatványok, amelyek készpénz kezeléséhez, más jogszabály elıírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódnak, továbbá minden olyan nyomtatvány, amelyért amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplı névértéknek megfelelı ellenértéket kell fizetni, vagy amelyeknek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. - szigorú számadás alá nem tartozó bizonylatok