BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 Törökbálint, Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Preambulum 4 Helyzetelemzés 6 Az intézmény rövid bemutatása 6 Pedagógiai program 9 1. A nevelési program A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai céljai A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai értékei A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatait Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet 56 Iskolai környezeti nevelési program Az iskola helyi tanterve Választott kerettanterv megnevezése Kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Tantárgyi óratervek Tankönyv, taneszköz, kiválasztás elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának elveit NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részéletes szabályai A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás és a pedagógusfelvétel szabályai Középszintű érettségire felkészítő vizsgatárgyak megnevezése 88 Pedagógiai Program 2

3 2.8 Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Egész napos iskola esetén külön kidolgozott nevelési-oktatási program Felvételi eljárás szabályai 128 Tagozat megnevezése Emelt óraszámú oktatásban (sport, művészet) általános iskolában alkalmassági vizsga szervezhető A tanuló átvételének szabályai A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A tanulók értékelése A magasabb évfolyamba lépés feltételei A beszámoltatás követelményei és formái Magatartás és szorgalom értékelésének követelményei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Oktatásszervezés Csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Alkalmazott pedagógiai módszerek - projektoktatás Emelt óraszámú ének-zene oktatása esetén énekkari és hangszeres próbákon, előadásokon való részvétel kötelezettsége (8-16 óra) Szakközépiskolai szakmai program A nyelvi előkészítő évfolyam tartalmi és szervezési kérdései 170 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 177 Pedagógiai Program 3

4 Preambulum 1. Az iskola hivatalos elnevezése: Bálint Márton Általános és Középiskola 2. Az iskola OM száma: OM Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója: 210/2009.(V.28.) Törökbálint Város Önkormányzata Turai István polgármester 4. Az iskola székhelye: 2045 Törökbálint, Köztársaság tér Az iskola postázási címe: 2045 Törökbálint Köztársaság tér Az iskola telefonszáma (fax-száma, -száma, honlap): 06-23/ ; Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója: Keszler Márton igazgató 8. Az iskola működtetője: Törökbálint Város Önkormányzata Törökbálint Városgondnokság 9. Az iskola fenntartója: KLIK Érdi Tankerület Pedagógiai Program 4

5 10. Az iskola tagozatai: Összetett intézmény: a) általános iskola: általános tantervű ének-zene tagozat természettudományi tagozat anyanyelvi tagozat GIMNÁZIUM: b) 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyam matematika emelt óraszámú magyar emelt óraszámú SZAKKÖZÉPISKOLA: c) 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos szakmacsoportos képzés idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoportban szakközépiskola d) 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos szakmacsoportos képzés informatika szakmacsoportban. e) Érettségire épülő 1-2 évfolyamos OKJ-s képzés 11. Az iskola földrajzi működési terülte: Pest megye 12. Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése: a) általános iskola esetében: Törökbálint város területe b) a középiskola esetében: Törökbálint város területe, továbbá a tömegközlekedéssel elérhető környező települések. 13. Az iskola tanulócsoportjainak száma: as tanévben 35 osztály (+ a szakképző osztály(ok)), felmenő rendszerben 42 osztály (+ a szakképző osztály(ok)), 32 egész napos oktatású osztály (alsó tagozat és a felső tagozat) Pedagógiai Program 5

6 Helyzetelemzés Az intézmény rövid bemutatása A törökbálinti Kísérleti Általános Iskola augusztus 29-én létesült az akkori Művelődési Minisztérium, Pest Megye Tanácsa és Törökbálint Nagyközség Tanácsa megállapodásának nyomán ben alakult meg az iskolában a Képességfejlesztés Országos Központja szeptember 1-től engedélyt kapott a Kísérleti Általános Iskola gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal történő bővítésére január 1-től közoktatási megállapodással az ELTE Kísérleti Gyakorlóiskolája szeptember 1-től közoktatási megállapodással a JPTE Kísérleti Gyakorlóiskolája július 1-től a Törökbálinti Önkormányzat fenntartásába vette vissza az iskolát január 1. KLIK Érdi Tankerület a fenntartója az intézménynek, az állami fenntartásba vétellel. Intézményünk fennállása óta több funkciót is ellátott az éppen érvényes fenntartói alapító okirat szerint. Mindvégig megtartotta azonban a jelenleg is érvényes funkciókat: 1. Körzeti általános iskola 1-8. évfolyammal évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos gimnázium évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos informatika szakmacsoportos szakközépiskola évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoportos szakközépiskola. 5. szakképző évfolyamok OKJ képzés 1/14 évfolyammal. Az intézményben alkalmanként az egyes funkciók összevontan működnek, pl. a szakközépiskolai osztályban az informatikai szakmacsoport és az idegenforgalom vendéglátás szakmacsoport közismereti órákon együtt, szakmai, nyelvi és fakultációs órákon csoportbontásban vesznek részt. A) Épület, az iskolaudvar és berendezése 1/a. Az épület 1979-es átadása után a mindenkori fenntartó csak a legszükségesebb karbantartásokat végezte el. A teljes felújítás és a tetőtér beépítése 2004 tavaszán kezdődött el, a rekonstrukció 2006 szeptemberére készült el. Ennek ellenére az épület állaga egyelőre szűkösen is, de megfelelő volt. Mind megjelenésében, mind tereinek funkcionális kihasználtságában ápolt, kulturált környezetű iskola képét mutatja os bővítést az MM finanszírozta, ennek során az iskola újabb helyiségekhez jutott: 6 tanterem és három foglalkoztató az alagsorban (ebből 1 számítástechnika szaktanterem, 1 KVK és báb szaktanterem, 1 technika szaktanterem) ben a folyosókon szükségmegoldásként 1 kézműves szobát, 2 tanári fülkét választottunk le. Ennek hátterében, az épületben immár krónikus mértékű tanteremhiány ismerhető fel szeptemberétől két alsós osztályunk a szomszédos könyvtári épület emeletén nyert ideiglenes elhelyezést. Az intézményben továbbra sem oldódott meg a felezett nyelvi órák teremszükséglete, a szaktantermek helyzete és a technika szaktanterem elhelyezése. Gondot okoz a tánc, a bábozás, a néprajz, a KVK és a drámapedagógiai foglalkozások elhelyezése, mely tevékenységek a folyosóra szorultak. A helyzet a következő években az iskola teljes Pedagógiai Program 6

7 felújítása után sem oldódott meg, mivel a demográfiai változások miatt minden évben 2 elsős osztállyal többet kellett indítanunk. Az átmeneti időben szükségmegoldások: a) A könyvtári épület tetőterének beépítésével (2 tantermet és egy számítástechnikai szaktantermet nyertünk); b) Az iskola épületének tetőtéri beépítése (10 tantermet eredményezett), az építkezés 2004-ben elkezdődött, befejeződött 2006-ban. c) A könyvtár visszatelepítése az iskola épületébe, majd a helyén két tanterem kialakítása (megvalósult szeptember 1-re). d) A volt CBA áruház átépítésével további négy tanteremmel, szertárral, tanári szobával és udvarral bővült. e) A fenntartó részéről megfogalmazódott egy új iskola építése (16 tanterem + 8 szaktanterem) Az építkezés 2010 áprilisában elkezdődött. Várható átadása: szept. 1. 1/b. Az iskola tantermeinek berendezése a folyamatos karbantartással és felújítással megújult környezetet biztosít az oktatáshoz.. Az idegenforgalmi-vendéglátóipari szakközépiskolai képzés előírásai szerint az alagsorban tankonyhát szereltünk fel világbanki keretből valamint a szakképzési hozzájárulás regionális keretéből nyert pályázattal. Az informatikai szakmacsoport szakmai munkáját korszerű géppark biztosítja. Az eszközök és a berendezések folyamatos pótlását pályázatokból és az iskolához befolyó szakképzési hozzájárulásból finanszíroztuk. Az iskolai konyha HACCP-re történő átalakítása megtörtént az iskola átépítésekor. A beruházás költségvetési fedezetét az önkormányzat biztosította. A konyha a jelenlegi területe a funkcióhoz - tálaló konyha - nagy, az étterem az ebédelő tanulók létszámához viszonyítva kicsi. Az új tagiskola étterme csökkenti a jelenlegi étterem zsúfoltságát. B) Szertárak Az iskola számos szakleltári és szaktantermi felszereléssel rendelkezik. Alapvető eszközökkel, a minimális kötelező eszközlistában szereplő eszközökkel rendelkezik az intézmény. A középiskola megszervezésekor a középiskolához adekvát szertári egységek és felszerelések beszerzése csak igen kis mértékben valósulhatott meg elsősorban anyagi nehézségeink miatt. Az intézmény felújítása (2006) és bővítése alkalmával sikerült a hiányzó eszközök jelentős részét pótolni. C) Infrastruktúra Szakképzési hozzájárulásból a fejlesztések, informatikai fejlesztés informatikai normatívából, alapítvány eszközvásárlása, könyvtárfejlesztés Az iskolai számítógépes szaktantermeket a Szakképzési Alaphoz benyújtott pályázati eljárással keretében építettük ki és folyamatosan fejlesztjük. Minden számítógépünk Online Internetes kapcsolattal rendelkezik. Az önkormányzat 2004-től ADSL kapcsolatú szélessávú INTERNET elérést, 2011 óta pedig további széles sávú internet szolgáltatást fizetett elő iskolánknak. Az IHM és az OM közös pályázatán digitális zsúrkocsit (= mozgatható Internet elérést és vetítési lehetőséget biztosító mobil számítástechnikai rendszer) nyertünk. Ezzel bármelyik hálózatba kötött szaktantermünkből elérhetés és vetíthető az Internet és az e- learning programok sora. Iskolánk megkapta a tiszta szoftver minősítést, vagyis valamennyi iskolai és oktatói gépünkön jogtiszta Microsoft szoftverek futnak. Pedagógiai Program 7

8 D) Környezetkultúra Az iskola és környezete ápolt, rendezett, ez elsősorban az ÉKP (értékközvetítő és képességfejlesztő program) tevékenységi rendszerében felvett VK (vizuális kultúra) és a munkatanulásként végzett környezetvédő tevékenységnek köszönhető. Iskolánk előtti betonozott utat, parkolót és járdát az iskolai felújítási költségből fedeztük, máig magunk takarítjuk és gondozzuk. Az iskola belső tereinek takarításában és ápolásában valamennyi tanulónk a munkatanulás keretében vesz részt. Tantermeiket a gyerekek maguk takarítják, dekorálják és díszítik. Kertünket, udvarunkat a karbantartóink irányításával, a tanulókkal közösen tartják rendben. Az évek múlásával ismét felújításra szorul a teljesen elhasznált iskolai sportudvar. Bővítésre és karbantartásra érett a kisiskolások szabadidős játszó udvara és az iskola kertje is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten évente szeretnénk ezeken a területeken is előbbre lépni. Az iskola környezetkultúrája - a fönti tények ellenére - összességében mind a mai napig még megfelelő, helyenként mintaértékű a magyar iskolai körülmények között. Ennek elérése és fenntartása komoly anyagi és közreműködői erőfeszítéseket igényel valamennyi tanulónktól és dolgozónktól. A játszótér fejlesztése a kisiskolások részére tartalmas (esetenként képességfejlesztő) szabadidős tevékenységet biztosít. A Szülői munkaközösség az udvar minőségi megújításában nagy szerepet vállalt és vállal a jövőben is. Pedagógiai Program 8

9 Pedagógiai program MISSZIÓNK A tehetséget vagy a jól teljesítés területeit keressük, a lemaradókat egyéni fejlesztéssel felzárkóztatjuk; a kultúra teljességének és az alapvető emberi értékeknek a közvetítése során. Az iskolák pedagógiai programjának tartalmi elemeit meghatározó jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (hatályos: jétől) A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (hatályos: jétől) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (hatályos: jétől) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (hatályos: jétől) Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (hatályos: jétől) 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A pedagógiai program két fő részből áll: nevelési programból és helyi tantervből. Az iskola nevelési programja meghatározza: 1. A nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljait 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeit 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatait 1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközeit, eljárásait 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat 1.7. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat 1.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat 1.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatait Az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet Pedagógiai Program 9

10 1.1. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei El akarjuk kerülni a gyermekek túlzott szellemi megterhelését, mert az óhatatlanul félelmet, szorongást, tanulástól való menekülést eredményez. A gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelően kívánjuk bevezetni őket a társadalmi élet gyakorlatába. A hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekek felzárkóztatására, mind a tehetségesek kellő terhelésére, fejlesztésére egyaránt figyelmet fordítunk. Azt valljuk, hogy minden gyereket, minden tevékenységből a neki megfelelő tempójú tanulásra kell késztetni. Változatos, érdekes tevékenységei révén érdekessé teszi számukra az iskolát. Minden gyerek számára lehetővé kell tenni, hogy a legnagyobb teljesítményt érhesse el minden tevékenységből. Fölfogásunk szerint mindenki tehetséges valamely területen, ezért minden gyerek számára sokfajta tevékenységet, tanulási fejlődési lehetőséget kell biztosítani. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek kulturált, otthonos környezetben tanuljanak, s maguk is nagy gondot fordítsanak szűkebb és tágabb környezetük tisztaságára, esztétikumára. Igényes tanulói munkakultúra kialakítására törekszünk. Megtanítjuk őket tanulni, és fejlesztjük kudarctűrő képességüket. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Tervszerű nevelő és oktató munka során fejlesztjük a tanulók alapkészségeit, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. A pedagógusok egyik legfontosabb feladataként jelöli meg azt, hogy megszerettessék a gyerekekkel az iskolát, a tanulást, megakadályozzák az értékektől, a kultúrától való elidegenedésüket. Felfogásunk szerint nemcsak a tanteremben szervezett tevékenységek lehetnek a tanítástanulás színterei. Ennek megfelelően szorgalmazzuk a közművelődési intézmények (múzeumok, kiállítások, színház stb.) látogatását, ahol a tanulási folyamat a tapasztalatszerzéssel egészül ki. A tanítási-tanulási folyamatainkat átszövi a személyiségfejlesztési folyamatok tervezése: a szükségletek, az érzelmi élet, az érdeklődés, a képességek, a magatartás, az akarat, a jellemnevelés, az attitűd és a kreatív társadalmi létre, az igazságosságra, az egyéni tudatosság fejlesztésének tervezése. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú, szakszerű segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Az iskola életében szeretetteljes, együttműködő, humánus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Minden gyermek ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Pedagógiai Program 10

11 Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal, óvodákkal és közművelődési intézményekkel. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Iskolánk minden tanulója számára biztosítani kívánjuk az esélyegyenlőséget. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Pedagógiai Program 11

12 1.2. A pedagógiai nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Általános célok Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célunk, hogy kialakuljanak a gyermekekben azok a magatartás-és viselkedésformák, amelyekkel az élet minden területén találkoznak, s amelyek segítenek eligazodni az élet különböző problémáiban. Tantárgyi programjainkat átszövi a kommunikáció. A nyelvi kommunikáció mellett komoly szerepet szánunk a vizuális kommunikáció tanulásának is. Kiemelt szerepe van az érintkezéskultúrának: a jól érthető, tiszta beszédnek, a szabatos, igényes fogalmazásnak szóban és írásban, az illemtudó, toleráns, tapintatos viselkedésnek. A gyerekek kisiskolás koruktól kezdve tanulhatják a sakkozást, a rejtvényfejtést, a rejtvénykészítést, a logikát, mely tevékenységeknek a problémamegoldó gondolkodásfejlesztő hatása közismert. Célunk a képességfejlesztés és a képességkibontakoztatás a tanítási-tanulási folyamat során. Célunk, hogy tanítványainkat a demokráciára, a demokratikus létre készítsük fel. Sokat segíthet a célok megvalósításában az iskolai mindennapi létben biztosított demokratikus fórumok szakszerű működtetése, hasonlóképen a diákönkormányzat munkájának támogatása, fejlesztése. Fontos célnak tekintjük a reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európa-kép és világkép alakítását. Az alsó tagozaton az önismeret, az embertan, az illem tevékenységek és tantárgyak tanulása e célok, elérését szolgálják Eredménycélok Az alapképességek mellett valamennyi tantárgy tanulása során törekszünk a kommunikációs, a szociális és a tanulási-önszabályozási képességek fejlesztésére. A fejlesztendő képességek listáját Zsolnai József a tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban (Tankönyvkiadó, Budapest, kiadás) oldaláról emeljük át: Alapképességek diszpozíciós (adottságokhoz kötött) képességek észlelés - formaészlelés - térészlelés - beszédészlelés képzelet figyelem - figyelem-koncentráció - figyelem-tartósság emlékezet - bevésés - megőrzés (rövid, tartós, állandó megőrzés) - felidézés (gyorsasága, pontossága) gondolkodási műveletek Pedagógiai Program 12

13 - analízis - szintézis - absztrahálás - összehasonlítás - összefüggés felfogása - kiegészítés - általánosítás - konkretizálás - rendezés - analógia grafomotoros képességek gondolkodási képességek irányított gondolkodási képességek - feladatmegoldó: logikai-algoritmikus képességek - ítéletalkotás - következtetés - fogalomalkotás - problémamegoldó: heurisztikus-kreatív képességek - elemi képességek - távoli asszociáció - eredetiség - gazdaságosság és könnyedség - rugalmasság - összetett képességek - megértés - értékelés bírálat - választás döntés Nem irányított (asszociatív) gondolkodási képességek Tevékenység-specifikus képességek kommunikációs képességek nyelvi-kommunikációs képességek - beszédképességek reproduktív (felolvasás) fél-reproduktív (szakszöveg-alkotás) spontán (produktív) beszédképességek (kapcsolatfelvétel, - zárás, szándéknyilvánítás, véleményalkotás) - beszédértés-képességek (kapcsolatfelvétel viszonzása, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás fogadása) - írásképességek reproduktív írás (másolás, diktálás utáni írás) fél reproduktív írás (nyomtatvány, táblázat kitöltése, jegyzetelés) akaratlagos írás - olvasási képességek gyorsolvasási technikák megtanulása és alkalmazása (lényegkiemelés, adatkeresés) - nyelvi normatív és korrekciós képességek helyesejtés helyesírás nem nyelvi kommunikációs képességek - térközszabályozás - testtartás - gesztikuláció Pedagógiai Program 13

14 - mimika - tekintet Szociális képességek - Szociális észlelés (szerepészlelés, nonverbális közlések felfogása, személyközi viszonyok észlelése) - szociális alkalmazkodás - viselkedés kortárs csoportban - kooperáció - vezetés - figyelmesség és illemtudó viselkedés - fegyelmezettség - egymás segítése - konfliktusok elemzése Tanulási önszabályozási képességek - önirányítás - önellenőrzés - tanulási önismeret - önálló tanulás (tanulástervezés, - szervezés) - irányított tanulás (együttműködés a pedagógussal, társakkal) Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk: Alsó tagozaton tanuló diákok esetében A szocializációs folyamat során az első év végére az alapvető magatartási és viselkedési szokások kialakulnak. A megyei és az országos versenyeken minél többen vegyenek rész és ott a helyezettek az első harmadban érjenek el helyezést. Sajátítsák el az alapvető tanulási technikákat, melyek az önálló tanuláshoz az önművelődéshez nyújtanak segítséget. Megfelelő mértékben fejlesszük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, legyen kellőképpen megalapozott a reális önértékelést. Adjon mintákat, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociáliskulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A felső tagozaton tanuló diákok esetében Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Pedagógiai Program 14

15 Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A középiskolát befejező diákjaink tudása: minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott feltételeinek, felkészült az érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, kialakult a tanulóban az élethosszig tartó tanulás igénye, képes saját stratégiák kialakításával önálló tanulásra, reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik, képes a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre, a tanulóban kialakul a kötelességtudat, megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit, érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását, ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit, gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben, a tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban, ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait a tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet, a tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre, jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit, képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni, a tanuló igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében, az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni, tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival, a tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki, képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. Pedagógiai Program 15

16 Szervezeti céljaink Fontos célunk, hogy szervezeti kultúránkat folyamatosan fejlesszük, hisz ez intézményünk személyisége. Ez a szervezet megnyilvánulási rendszere, az alkalmazott stílus, a hangnem, az érzelmi eszköztár, a szokás, a hagyományrendszer, módszertani kultúra. a) A helyi gyakorlat: Intézményi hagyományaink: az ünnepeknek, a jeles napoknak, a tanulmányi kirándulásoknak, a pedagógusok csapatépítő foglalkozásainak megszervezése és megvalósítása jellemzi a szervezetet alkotó diákokat és az alkalmazottakat. Ügyelni kell arra, hogy ezek az események ne ürüljenek ki, ne silányodjanak kötelező eseményekké. b) A kommunikáció: Fontos célunk az értékőrző, hagyománytisztelő pedagógiai szervezeti kultúra kialakítása. Az intézményi szereplőknek: a diákoknak, a munkatársaknak és a szülőknek ez biztonságot ad. A magabiztos, az együttműködő kommunikációs stílus fontos ismérve egy szervezetnek. c) A fizikai megjelenés Az épített környezetnek személyiségfejlesztő hatása van. Az intézményünkről fontos információt ad a látogatók számára: a belső környezet gondozottságáról, a dekorációk, a tablók rendezettségéről, ízléses elhelyezéséről. Az összetartozás élményét adják az iskolai egyenruhák (az iskolai logót megjelenítő póló), a logók, a szignálok, a csengetési jelek és a küldetés nyilatkozat. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a kulturált iskolai környezet kialakítására és ennek fenntartására. Nemcsak a közterek ízléses és funkcionális dekorálására, hanem az osztálytermek hangulatteremtő, de informatív kialakítására is törekszünk. Iskolagalériát működtetünk, amely kortárs képzőművészeti alkotások bemutatása mellett időről időre saját tanítványaink, illetve művésztanáraink számára is lehetőséget nyújt a bemutatkozásra Végső (nyílt végű) céljaink Az átörökítendő érték tekintetében a kultúra teljességének közvetítésére törekszünk. Fontosnak tartjuk, hogy a tantárgyi tanulási folyamatok mellett a fizikai és szellemi munka, a játék és szórakozás, az iskolai szocializációs, rekreációs folyamatok, valamint az énfolyamatok tanulását is tervezzük. Ezek színterei: - azok a tevékenységblokkok, amelyek az anyanyelv, a művészeti, valamint a testnevelés tantárgyakhoz, az osztályfőnöki és az erkölcstan órához kapcsolódnak (pl. bábozás, élettörténeti napló vezetése, családtörténet-kutatás, embertan tanulása stb.); - a tanulói ügyelet (portaügyelet, takarítás, környezetvédelmi őrjárat); - a szabadidős tevékenységek; - a közművelődési programok (havonta egyszer kiállítás- illetve rendezvénylátogatás, tanév végén tanulmányi kirándulások, amelyeknek forgatókönyvei nemcsak a programokat, de a látottak feldolgozásának módját is tartalmazzák, alkalomszerű színházlátogatások, illetve előadások, előadók, alkotók meghívása az iskolába); évfolyamra a hazai természeti és történeti értékekre koncentráló tanulmányi kirándulási terv készítése és működtetése; Pedagógiai Program 16

17 - a diákönkormányzat megszervezése és működtetése; - az iskolai hagyományok, ünnepek és jeles napok (gólyatábor, gólyabál, karácsony, farsang, szalagavató, ballagás, állami ünnepek stb.) szervezett és méltó megszervezése Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek - Fontos feladat az iskola névadójának, Bálint Márton emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés november 11-én a névadó névnapjához kapcsolódó iskolahét, avagy a Márton-napi programok. Iskolahét Márton-napok, november 11-én, - Adventi készülődés, - Szülők bálja februárban, - Szalagavató, - Gólyabál, - Ballagás középiskolások és felső tagozatosok számára, - Iskolagaléria kiállításai diákmunkákból és különböző művészeti ágak képviselőinek munkáiból, - Beiskolázási, pályaválasztási szülői értekezletek, - pályázati lehetőségek feltárása. b) Iskolai keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények a) Nemzeti ünnep (október 23.) b) Márton napi vigasságok (november 11.) c) Karácsony (december 21.) d) Nemzeti ünnep (március 15.) e) Szalagavató ünnepély (február 17.) f) Iskola-napok (április első hete) g) Iskolai Fesztivál (bemutatkozó műsor) a páros években h) Szent Flórián nap (május 4.) i) Ballagás (május) j) Összetartozás Napja (június 4.) k) Tanévzáró ünnepély (június) l) Pedagógusnap (június első vasárnap) c) Tagozati vagy osztály keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények a) Az aradi vértanúk napján megemlékezés (október 6.) b) Mikulás (december 6.) c) Farsang (február) d) Kommunista diktatúra áldozatainak emlékéről (február 25.) e) Holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16.) f) Föld napja (április 22.) g) Anyák napja (előtte pénteken) h) Gyermeknap (előtte pénteken) i) Kihívás napja (előtte pénteken) j) Középiskolai előkészítő (Gólya-tábor) Évenként a beiskolázás alkalmával pedagógiai programunkról tájékoztató füzetet jelentetünk meg az alsó és a középiskolai tagozaton. Ehhez kapcsolódóan nyílt napokat szervezünk az érdeklődő diákok és szüleik részére. Pedagógiai Program 17

18 Az általános iskola első osztályába történő beiratkozás előtt az érdeklődő szülők számára fórumot rendezünk, HÍVOGATÓ címmel az óvodás gyerekeknek játékos, kreatív foglalkozásokat szervezünk azért, hogy megismerjék leendő iskolájukat és tanítójukat. Kéthavonta FILTER címmel iskolaújságot adunk ki, melyet diákok szerkesztenek tanári segítő támogatás és felügyelet mellett. Évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák - önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákönkormányzat közreműködésével szervezett programok: - Gólyatábor - Diáknapok - Suli-bulik (Márton-nap, Farsang) Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé tesszük, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést alkalmazzuk akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az általános iskola, a középévfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére szükség esetén felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. Pedagógiai Program 18

19 További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanulók felkészítését biztosítja a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre való felkészülést. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Szakkörök: a) dráma b) japán c) természetbúvár d) kézműves e) tánc f) sakk g) természetjáró - turisztikai h) tantárgyi i) sport j) bakancsos túra Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Iskolánk magyar munkacsoportja minden év áprilisában területi vers- és prózamondó versenyt a tankerület és a környező települések iskoláiban tanuló diákok számára. A vetélkedő témakörét a tanév elején tesszük közzé az iskoláknak elküldött levelekben. A diákok teljesítményét színészekből álló szakmai zsűri értékeli. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló Pedagógiai Program 19

20 tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok ismereteket összegző vagy művészeti bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. Témahetek, projektek: - Népmese napja - Zene világnapja - Költészet napja - Komplex verseny az alsó tagozaton - Egészség napja - Föld napja - preventív projektek (drog, dohányzás stb.) - pályaorientáció Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. a rászoruló gyerekeket az iskola alapítványai támogatják. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, mely az alábbi tevékenységek szervezésével segíti a tanulók felkészülését: - író - olvasó találkozók szervezése, - könyvtári órák, - vers és prózamondó versenyek segítése szövegek, versek ajánlásával, - iskolai archívum kialakítása, őrzése. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A Szőnyi Erzsébet Zeneiskola foglalkozásait tanulóink a tanítási órák után igénybe vehetik. Ezekre az órákra a zeneiskola felvételi rendszerének megfelelően kell jelentkezni. Pedagógiai Program 20