10. előadás Kis László Szabó Balázs 2012.

Átírás

1 10.. előad adás Kis LászlL szló Szabó Balázs 2012.

2 Lánc- és függőhidak, ferdekábeles hidak 2

3 Lánc-és függőhidak statikai váz A lánc- és függőhidak merevítőtartóját függőleges függesztőkábelek tartják, amelyek a pilonokon átvezetett és végükön lehorgonyzott tartókábelekhez csatlakoznak. A merevítőtartók az esetek túlnyomó többségében acélból készülnek. A felfüggesztés általában függőleges és kétsíkú. Fő igénybevételek: lánc, vagy kábel: húzás; merevítőtartó: hajlítás+nyírás. A tartókábel első pászmáját csónakkal vagy helikopterrel helyezik el, majd a többit erre csévélik fel. Tartókábelek anyaga általában: 1860N/mm 2 szakítószilárdságú acél. 3

4 Lánchidak I. Lánchíd, Budapest 4

5 Lánchidak II. 5

6 Lánchidak III. Régi Erzsébet-híd 6

7 Lánchidak IV. Régi Erzsébet-híd 7

8 Függőhidak I. Különleges függőhíd Dél-Amerika 8

9 Függőhidak II. Új Erzsébet-híd 9

10 Függőhidak III. Golden Gate híd 10

11 Függőhidak IV. Akashi-Kaikyohíd 11

12 Függőhidak V. Akashi-Kaikyo híd 12

13 Függőhidak VI. Akashi-Kaikyohíd 13

14 Függőhidak VII. Akashi-Kaikyohíd 14

15 Függőhidak VIII. Akashi-Kaikyohíd 15

16 Függőhidak IX. A Messinai szorosnál (olasz csizma és Szicília között) tervezés alatt van egy 3,3 km fesztávolságúfüggőhíd. 16

17 Ferdekábeles hidak I. statikai rendszer alapján A ferdekábeles hidak jellemzője, hogy a függesztőkábelek közvetlenül a pilonhoz csatlakoznak tartókábel közvetítése nélkül. A hosszú, ferde irányú kábelek jelentősen befolyásolják a szerkezet erőjátékát, amit a későbbiekben részletesen tárgyalunk. A szerkezeti anyag és a geometria kialakítás szempontjából változatosabbak a függőhidaknál. 17

18 Ferdekábeles hidak II. történeti áttekintés 1. Az első komolyabb műtárgy, amelyben a ferde kötélzet fontos szerepet játszott a Brooklyn híd volt New Yorkban, amit John Roebling tervezett 1883-ban. Ez a műtárgy azonban nem sorolható egyértelműen sem a ferdekábeles, sem a függőhidak közé. Valójában korát messze megelőzve, a jövő modern vegyes felfüggesztésű hídainak előfutára. Később 1938-ban Dischinger több tervében is felhasználta a két felfüggesztés típus kombinálását, s bár ezek egyike sem valósult meg, világosan rámutatott a ferdekábeles szerkezetek nagyobb merevségére és aerodinamikai stabilitására. 18

19 Ferdekábeles hidak III. történeti áttekintés 2. Az igazi fejlődés azonban csak 1951-től indult meg az Albert Caquot által tervezett Donzère-híddal (81 m), ami az első betonból készült közúti ferdekábeles híd volt ban épült Dischinger tervei alapján az első acélszerkezetű ferdekábeles híd Norvégiában, a Strömsund-híd. Donzère-híd Strömsund-híd (1. generáció) (1. generáció) 19

20 Ferdekábeles hidak IV. típusok, generációk 1. Az utóbbi évtizedekben a ferdekábeles hidak építése gyors fejlődésnek indult, amin belül három generáció különböztethető meg. Az első generációs ferdekábeles hidakat a kevés számú, egymástól távol lehorgonyzott kábelek és igen merev pályatartó jellemezték. Ezeknél a műtárgyaknál a kábelek olyan közbenső támaszokat váltottak ki, amelyek elhelyezése geometriai okok vagy talajviszonyok miatt lehetetlen volt. A szerkezet statikai modellje a felfüggesztési pontokban rugalmasan alátámasztott folytatólagos gerendatartó volt. A felfüggesztési pontok között a tartó hajlításra volt igénybe véve, ezért nagy hajlítási merevségű keresztmetszetre volt szükség. A kábelek nagy keresztmetszettel készültek és a jelentős nagyságú koncentrált erő bevezetése miatt a lehorgonyzásoknál a pilont és a pályatartót meg kellett erősíteni. A legismertebb példa a három düsseldorfi ferdekábeles híd, amelyek 1957 és 1973 között épültek. THEODOR HEUSS hid Dusseldorf 20

21 Ferdekábeles hidak V. típusok, generációk 2. Pozsony Új-híd 21

22 Ferdekábeles hidak VI. típusok, generációk 3. A második generációs hidaknál már sűrűbb kábelezést alkalmaztak, a pályatartó mereven kapcsolódott a pilonhoz. A tartó modellje rugalmas ágyazású, a pilonnál befogott gerendahíd volt, ami a tartó hajlítómerevségének csökkentését tette lehetővé. Ezt a típust részleges felfüggesztésű ferdekábeles hidaknak is nevezik, mivel a pilon környezetében a felfüggesztés kétoldalt megszakad. Az első ilyen híd az acélszerkezetű Friedrich Ebert híd volt, amely Homber tervei alapján épült ben Bonnban. A vasbeton hidak között a sort a Brotonnehíd nyitotta (320 m, Franciaország) 1977-ben, amit több figyelemre méltó műtárgy követett (Coatzacoalcos-híd, Mexikó; Tampa-híd, USA). Riga, Lettország 22

23 Ferdekábeles hidak VII. típusok, generációk 4. Brotonne híd 23

24 Ferdekábeles hidak VIII. típusok, generációk 5. A harmadik generációt a sűrű kábelezésű, teljes felfüggesztésű ferdekábeles hidak alkotják. A pályatartó nem támaszkodik a pilonra, hanem teljes hosszán kábelek függesztik fel. Statikai modellje egy térbeli rácsostartó, amelynek nyomott öve a pályatartó és húzott rácsrudai a ferdekábelek. Ebből adódóan a tartómagasságot, ami majdnem teljesen független a támaszköztől, a pályatartó kihajlása, illetve lehajlásának korlátozása szabja meg. Ez lehetővé tette a vékonylemezes vasbeton merevítőtartók építését. Az első ilyen híd a Leonhardt által tervezett Paco-Kennewick híd volt. További példák a spanyol Barrios de Luna (440 m, vasbeton) és a kanadai Annacis-híd (465 m, öszvér) A világ leghosszabb ferdekábeles hídja, az 1999-ben épült 890 m legnagyobb fesztávú japán Tatara híd is ebbe a csoportba tartozik. 24

25 Ferdekábeles hidak IX. típusok, generációk 6. Tatara Ohashi 25

26 Ferdekábeles hidak X. a kötélzet kialakítása A kötélzet kialakítására háromféle alaptípus létezik: a) hárfa kialakítás b) legyező kialakítás c) fél-legyező kialakítás 26

27 Ferdekábeles hidak XI. normálerők a merevítőtartóban A ferdekábelek - hajlásszögük mértékének megfelelően vízszintesen feszítőerőt ébresztenek a merevítőtartóban, ami a pilon felé halmozódik és merevíti a tartót. A feszítés mértékének azonban gátat szab a pályatartó kihajlása, illetve teherbírása. Megjegyzendő, hogy a középső támaszközben a zárózöm környezetében a normálerő húzást ébreszt a merevítőtartóban, amit e szakasz utófeszítésével ellensúlyoznak. Amennyiben mezőközépen a zárózömöt az utolsó kábel megfeszítése után betonozzák, akkor az utófeszítést csak a zsugorodásból és a lassú alakváltozásból keletkező húzófeszültségre kell méretezni. 27

28 Ferdekábeles hidak XII. összehasonlítás A hárfa és legyező kábel elrendezések összehasonlítása Hárfa: esztétikusabb megjelenés jelentős nyomóerők a merevítőtartóban Legyező: gazdaságosabb H/L < 0.30 esetén kisebb nyomóerő a merevítőtartóban a kábelek átvezetése a pilonon körülményes Elsősorban nagy fesztávú ferdekábeles hidak estén a fél-legyező elrendezés jó kompromisszum a két megoldás között. A költsége a legyező elrendezéshez hasonlóan alakul, és a kábelek átvezetése a pilonnál egyszerűbb. 28

29 Ferdekábeles hidak XIII. Hátrahorgonyzó kábel 1. A hasznos terhekre a legnagyobb kábelerő általában a parti támaszköz leghosszabb ferdekábeleiben ébred. A parti oldal támaszközeinek felvétele jelentősen befolyásolhatja a merevítőtartó igénybevételeit. Szimmetrikus kábelezés és nagy parti fesztáv: a műtárgy csak az önsúlyra van kiegyensúlyozva; a középső támaszközben p h ható hasznos teher megfeszíti a parti mező leghosszabb kábeleit, az ún. hátrahorgonyzó kábeleket. 29

30 Ferdekábeles hidak XIV. Hátrahorgonyzó kábel 2. A parti pilléreknél a merevítőtartó felemelkedését a merevítőtartó lekötésével, többtámaszúvá tételével vagy sarokmerev tartó-pillér kapcsolat kialakításával biztosítják. 30

31 Rövid parti fesztávok: Ferdekábeles hidak XV. Hátrahorgonyzó kábel 3. a parti mezők alakváltozásmentesnek tekinthetők, a parti oldal minden kábele hátrahorgonyzó kábelként működik. A merevítőtartó felemelkedése ellen sarokmerev tartó-pillér alkalmazható, de ilyenkor hajlítónyomaték lép fel a hőtágulás miatt. Ennél jobb megoldás az, ha a középső mezőben könnyebb szerkezetet alkalmazunk. 31

32 Ferdekábeles hidak XVI. Hátrahorgonyzó kábel 4. Legyen g 1 és g 2 a merevítőtartó önsúlya a parti és a középső mezőben. A merevítőtartó nem emelkedik fel, ha g 2 > g 1 + p h, például ha a középső fesztávon a mervítőtartó könnyűbetonból, a szélső támaszközben normál betonból, vagy pedig a középső támaszközben acélból, a szélső támaszközben betonból készül. 32

33 Ferdekábeles hidak XVII. Hátrahorgonyzó kábel 5. A kétféle támaszközkiosztás elsősorban a szélső támaszköz hajlítónyomatékait befolyásolja. A burkolóábrából látható, hogy rövid parti fesztávok mellett kisebb igénybevételek adódnak a merevítőtartóra. 33

34 Ferdekábeles hidak XVIII. Hátrahorgonyzó kábel 5. Aszimmetrikus szerkezet pillérekkel alátámasztott parti támaszközzel: egyensúlyi feltétel: R 2 x 2 = V 1 x 1 (a pilon deformációját elhanyagolva) ugyanakkor R 2 = g 2 dx 2 és V 1 = (g 1 + p h ) dx 1, innen g 2 x 2 dx 2 = (g 1 + p h ) x 1 dx 1 Integrálva a fenti kifejezést a tartó mentén: g 2 (l 2 ) 2 > (g 1 + p h ) (l 1 ) 2 34

35 Ferdekábeles hidak XIX. Keresztirányú kialakítás 1 axiális kábelsík csavarómerev szekrénytartóval: az aszimmetrikus hasznos terhet a szekrénytartó veszi fel csavarómerevsége folytán. 2 szélső kábelsík csavarásra hajlékony merevítőtartóval: a kábelekben ébredő különböző nagyságú erők ellensúlyozzák a hasznos terhet. Az 1 kábelsíkú megoldás esztétikusabb, de az 500 m-nél nagyobb fesztávok esetén a csavarómerev szekrénytartó nem elégséges a stabilitás biztosítására (ld aerodinamikai jelenségek). 35

36 Hosszirányban az egyágú, függőleges pilon a leggyakoribb. Ritkább esetben előfordul V vagy A-alakú, esetleg ferde pilon. Ezeknél a kialakításoknál fokozott figyelmet kell fordítani a pilon alakváltozásaira. Ferdekábeles hidak XX. Pilonok 1. Általában a kábelerőket úgy állítják be, hogy állandó terhekre a pilonban ne legyen hajlítónyomaték. Különösen betonból készült pilonok esetén van ennek jelentősége a lassú alakváltozások miatt. 36

37 Ferdekábeles hidak XXI. Pilonok 2. A pilon hajlítónyomatékai hasznos terhekre több tényezőtől is függnek: a szélső és középső támaszközök arányaitól a kábelsík szimmetriájától (pl. ívben fekvő híd esetén) a pilon megtámasztásától (csuklósan vagy befogással kapcsolódik a merevítőtartóhoz vagy esetleg független tőle) a kötélzet kialakításától (legyező, hárfa vagy fél-legyező) Keresztirányban is többféle kialakítás lehetséges. A-alakú pilon előfordulhat egy- vagy kétsíkú kábelezésnél. Középső felfüggesztésnél alkalmazható egyetlen pilonszár is, de ez helyigénye miatt csökkenti a kocsipálya hasznos szélességét. Kétsíkú felfüggesztésnél gyakori a H-alakú pilon. 37

38 Ferdekábeles hidak XXII. Kábelek lehorgonyzása a pilonban A kábelek lehetnek átmenőek, ekkor a pilontetőn egy íves nyerges támaszon csúszhatnak el. A leggyakoribb azonban a lehorgonyzás, ami lehet kétoldali vagy keresztező. A pilon lehet tömör vagy szekrényes. Tömör esetén a lehorgonyzás lehet átvezetett és az ellenkező oldalon megfogott. Szekrényes pilon esetén a lehorgonyzás belül, védett terülten történik. Az acél lehorgonyzóblokk általában előnyösebb az erős lokális igénybevételek miatt, mint a vasbeton, ez utóbbit gyakran meg kell feszíteni a keresztirányú húzófeszültségek fellépése miatt. 38

39 Ferdekábeles hidak XXIII. Pilon - merevítőtartókapcsolat 1. Ha a szerkezetet a síkjában történő hajlításra vizsgáljuk, különböző pilon-pálya kapcsolati megoldásokkal találkozunk. a) tökéletes befogás (Coatzacoalcoz híd, Mexikó) b) kettős támaszvonal vagy kettőzött pillér (Brotonne híd, Franciaország). Mindkét kapcsolat tökéletes befogásnak tekinthető hosszirányban, de az utóbbi megengedi a pálya hosszirányú mozgását. c) részleges befogás, ahol a két szerkezeti elem relatív elfordulását teszi lehetővé a kereszttartó elcsavarodása, illetve a pillérnyelv hajlítása (Tampico híd, Mexikó). A befogásnál hasznos teherre nyomaték keletkezik, de építési állapotban könnyebben biztosítható a szerkezet stabilitása, mint a többi típus estében. 39

40 Ferdekábeles hidak XXIV. Pilon - merevítőtartókapcsolat 2. d) csuklós megtámasztás, a szerkezet egy konzolra, vagy egy kereszttarttóra támaszkodik. Az eddig említett megtámasztásokat részleges felfüggesztésként is emlegetik, mivel a pilon közvetlen közelében az első egy-két kábel elhagyható. Ekkor azonban a pilon környezetében helyi hajlítónyomaték lép fel állandó és hasznos teherből. A nyomaték és a kábelek hatására fellépő jelentős nagyságú normálerő miatt ebben a zónában általában szükséges a pályaszerkezet megerősítése, de ennek ellenére a részleges felfüggesztés gazdaságos megoldásnak bizonyul, különösen beton pályaszerkezet esetén. 40

41 Ferdekábeles hidak XXV. Pilon - merevítőtartókapcsolat 3. e) teljes felfüggesztés, a pilon és a pálya között nincs függőleges megtámasztás. Teljes felfüggesztés esetén vízszintes kapcsolatot kell kialakítani a pálya és a pilon között a vízszintes erők (szél, földrengés) egyensúlyozására. 41

42 Ferdekábeles hidak XXVI. A kábelek látszólagos rugalmassági modulusa 1. 42

43 Ferdekábeles hidak XXVII. A kábelek látszólagos rugalmassági modulusa 2. 43

44 Ferdekábeles hidak XXVIII. Merevítőtartó 1. Keresztmetszeti kialakítás A merevítőtartókeresztirányú hajlítása A felső pályalemez vastagságát - függetlenül a hídtípustól vagy a szerkezet anyagától - a hasznos teherből adódó helyi igénybevételek határozzák meg. A lokális hajlítónyomaték annál kisebb lesz, minél sűrűbben van a pályalemez alátámasztva. Általában 3-4 m-ként alkalmaznak kereszttartót vagy rácsozást. Kábel lehorgonyzások kialakítása Vasbeton pályatartóesetén megfelelő módon kialakított lehorgonyzófészkekbe kötik a kábeleket. Lényeges ezek helyes geometriai kialakítása és vasalása, mivel a jelentős lokális igénybevételek miatt repedések alakulhatnak ki. Acélszerkezetű merevítőtartóesetén a kábeleket a kereszttartóhoz horgonyozzák, ami biztosítja az erők folytonos elosztását a keresztmetszeten belül. Különös gondot kell fordítani a kapcsolat kialakítására az elemek fáradása szempontjából. 44

45 Ferdekábeles hidak XXIX. Merevítőtartó 2. A teljes keresztmetszet hajlítása Vizsgáljunk egy l hosszúságú tartódarabot ( l = kábellehorgonyzások távolsága). Ha a nyíróerő hosszirányú megváltozását elhanyagoljuk, akkor a tartóra az önsúly, a hasznos teher és a kábelerő függőleges komponense hat. Két eset lehetséges: Érdemes megjegyezni, hogy a maximális nyomatékok nagysága mindkét esetre megegyezik, de ellentétes értelműek. A nyomaték felvételét a keresztmetszet keresztirányú hajlítómerevségebiztosítja. Rácsozás vagy kereszttartó alkalmazásával a merevség növelhető. A rácsozás általában gazdaságosabb a globális hajlítómerevség szempontjából, a kereszttartó azonban hatékonyabb a lokális igénybevételek csökkentésére. A tartómagasság növelése előnyös a keresztirányú hajlítómerevség szempontjából. Beton keresztmetszet esetén a merevítés módjától függetlenül a húzott zónában általában 45 szükség van keresztirányú feszítésre.

46 Ferdekábeles hidak XXX. Merevítőtartó 3. A merevítőtartóhosszirányú hajlítása A megfelelően elosztott kábelezésű modern hidak esetén -legalábbis mezőben -a pályatartóban csak kismértékű hajlítóigénybevételeklépnek fel.. Ezért a keresztmetszeti méreteket legtöbbször a lokális igénybevételek vagy kivitelezési szempontok határozzák meg. Emiatt a keresztmetszet egyenvastagságaa formai kialakítástól függetlenül acélszerkezetnél e eq 0.04 m vasbeton szerkezetnél e eq 0.50 m A tartómagasság hatása a hosszirányú hajlításra Tekintsünk egy téglalap alakúzárt szekrényt. Legyen a keresztmetszeti terület állandó minden h esetén: A = konstans ; I = A / 4 h 2. Hasznos terhekre a pálya rugalmas alátámasztásútartóként modellezhető, a (k) rugóállandók a kábelek függőleges merevségéből számíthatók. Ha növeljük a tartómagasságot, a keresztmetszeti terület - és ezzel együtt az önsúly -csak csekély mértékben változik, így a rugómerevségek is állandók maradnak minden h-ra. 46

47 Ferdekábeles hidak XXXI. Merevítőtartó 4. 47

48 Ferdekábeles hidak XXXII. Merevítőtartó 5. A pályaszerkezet anyagának megválasztása A kötélzet és a pilon költsége egyenesen arányos a hasznos teher nagyságával és a fesztáv négyzetével (p L 2 ). A merevítőtartóköltsége elsősorban annak anyagától (acél, beton vagy öszvértartó) és a kivitelezés módjától (előregyártottvagy monolit) függ. Mivel az egyes szerkezeti anyagokhoz általában meghatározott kivitelezési technológia tartozik, a költségek alapján megállapítható mindegyik tartótípus gazdaságos alkalmazási területe. Kis és közepes fesztáv esetén beton alkalmazása célszerű, növekvő támaszköz mellett előbb az öszvértartó, majd az acél válik gazdaságosabbá. Az anyagmegválasztást jelentősen befolyásolhatja az alapozás költsége főként rossz altalajviszonyok esetén, vagy földrengésveszélyes területen. Ilyenkor könnyű pályaszerkezet alkalmazása közepes fesztáv mellett is gazdaságos lehet. A gazdaságossági megfontolások mellett az egyes tartótípusok alkalmazásának határt szab a pilon közelében fellépő nyomófeszültségek korlátja vagy az aerodinamikai stabilitás kérdése. Tájékoztatójelleggel a következő támaszköz intervallumok adhatók meg: beton: m öszvér: m acél: m 48

49 Ferdekábeles hidak XXXIII. Merevítőtartó 6. A hosszirányú hajlítás számítása - a kábelek beállítása A ferdekábeles hidak statikai-dinamikai számítása meglehetősen bonyolult többszörös külső és (a kábelek okozta) belső határozatlanságuk miatt. Általában az építési folyamat modellezése elengedhetetlen a szerkezet erőjátékának meghatározásához. Az építés során a szerkezet statikai határozatlansági foka fokozatosan növekszik, ami állandóigénybevétel átrendeződést eredményez. Ebből következik, hogy a ferdekábeles hidak számítása szinte minden esetben számítógéppel történik. További nehézséget okoz, hogy a szerkezet hajlékonysága miatt az elmozdulások nagyok, vagyis az igénybevételeket pontosan csak másodrendű elmélet segítségével lehet számítani. Ez utóbbira itt nem térünk ki. A gyakorlatban a közelítő számítás elsőrendű elmélet szerint történik és egy -a használat vagy teherbírás szempontjából mértékadó - referencia állapot megválasztásával kezdődik. Ez a referencia állapot lehet egy építés közbeni állapot vagy a végleges állapot a t = időpontban. Cél, hogy a kábelerőket úgy állítsuk be, hogy ebben az állapotban a szerkezet egyes elemeinek igénybevételei minimálisak legyenek. A következőkben egy lehetséges megközelítést mutatunk be a statikai számításra. 49

50 Ferdekábeles hidak XXXIV. Merevítőtartó 7. Első lépésben a középső támaszközben a ferdekábelekben lévő erőt úgy határozzuk meg, hogy azok függőleges komponense egyensúlyozza a kábelre jutómerevítőtartószakasz súlyát. A szerkezet határozatlanságából és a kábelek hajlékonyságából adódóan azonban ez a feltétel nem biztosítja a merevítőtartó lehajlásmentességét, ezért a kábelerők kiigazítása szükséges az alakváltozások mérséklésére. Minél jobban megközelíti a terhelt merevítőtartóalakja az elméleti alakot, annál kisebb igénybevétel keletkezik a tartóban az állandóterhek hatására. A merevítőtartóban a pilon feléa kábelerők okozta normálerő halmozódása miatt ez a feltétel különösen fontos. A parti támaszközben a kábelerőket oly módon választjuk meg, hogy vízszintes komponensük kiegyenlítse a nekik megfelelő középső támaszközbeli kábelerők vízszintes komponensét. Így biztosítjuk, hogy a pilonban ne lépjen fel az állandóerőkből hajlítónyomaték, ami a lassú alakváltozások miatt idővel a pilon - stabilitási szempontból is káros - elhajlását okozhatná. 50

51 Ferdekábeles hidak XXXV. Merevítőtartó 8. A szerkezet leegyszerűsített statikai modelljében az egyes kábelerőket a pilonon és a merevítőtartón lévő lehorgonyzási pontokban ható, egyenlő nagyságú, ellentétes értelmű, közös hatásvonalú, koncentrált erővel helyettesítjük. Az ily módon beállított szerkezet minden egyes ferdekábelére megkapjuk az F kábelerőt és a lehorgonyzási pontok l távolságát a referencia állapotban. Legyen l 0 a kábelek hálózati hossza (vagyis a két lehorgonyzási pont közötti távolság) a szerkezet terheletlen állapotában. Ha a kábelt a szerkezetből kivéve a földre kifektetjük, akkor a hossza az alábbi képlettel számítható: ahol l 00 a kábel semleges hossza. A kábel semleges hossza invariáns, független a szerkezet terhelési állapotától. Ebből adódóan a kábel megfeszítésekor az adott építési állapotban akkora feszítőerőt kell kifejteni, hogy a semleges hossza kiadódjon. Ez egyenértékű azzal, hogy a terhelt állapotban az i. kábel l i hálózati hosszát akkora Δl i értékkel változtatjuk meg, hogy a kábel semleges hosszát kapjuk. 51

52 Ferdekábeles hidak XXXVI. Merevítőtartó 9. A következő lépésben az építési fázisokon végighaladva módosítjuk a szerkezet statikai vázát az újonnan megépült merevítőtartózömmel és a zömöt felfüggesztő ferdekábel megfelelő hosszra nyújtásával (megfeszítésével). Az építési fázisok követésével végül vissza kell jutnunk a referencia állapothoz. Ez egyben ellenőrzés is arra, hogy a kábelerőket helyesen számítottuk-e ki. Az előző számítás során nem vettük figyelembe a beton zsugorodását és kúszását. Ezek a hatások befolyásolják a tartó lehajlását és így az építési fázisok végén a szerkezet alakváltozási állapota nem egyezik meg a referencia állapotéval. Az előző számítást újból megismételve -ezúttal figyelembe véve a lassú alakváltozásokat is - megkapjuk a szerkezet deformációját a referencia állapotban. A tartóalakot az első lépésben részletezettek szerint újra beállítjuk és kiszámítjuk a kábelek semleges hosszát. A számítás sorozatot megismételjük az újonnan számított semleges hosszakkal, ami végül az összes hatást figyelembe véve jóközelítéssel a referencia állapothoz vezet. 52

53 Ferdekábeles hidak XXXVII. Dinamikus viselkedés 1. A ferdekábeles hidak jelentős szerkezeti karcsúságuk miatt igen érzékenyek a dinamikus terhekre. A szerkezet rezgéseit korlátozni kell a stabilitásvesztés, a szerkezeti elemek fáradt törésének, illetve a használatot zavarórezgések elkerülése érdekében. Dinamikus gerjesztést alapvetően háromféle tehertípus okozhat: a járműteher, a szél és a földrengés. A járműteher dinamikus hatása nem jelentős a szerkezet önsúlyához viszonyítva, hatását általában az egyes szerkezeti elemek lokális vizsgálatánál veszik figyelembe, mint például a kábellehorgonyzások fáradásvizsgálata. Földrengésveszélyes területen a más szerkezetekhez hasonlóan a hidat szeizmikus hatásokra is méretezni kell szokásos dinamikai számításokkal (pl. modálanalízis gyorsulási diagrammok, spektrumok segítségével). 53

54 Ferdekábeles hidak XXXVIII. Dinamikus viselkedés 2. Aerodinamikai jelenségek 1. A közepes és nagyfesztávolságúferdekábeles hidak esetén különös figyelmet kell fordítani a szél dinamikus hatására, ami sok esetben mértékadó lehet a szerkezet hossz- és keresztirányúalakjának és méreteinek felvételekor. A szél dinamikus hatásai két csoportra oszthatók: Közepes, állandó szélsebességgel gerjesztett szerkezet Turbulens örvényleválás (Kármán-féle-örvények) Öngerjesztő rezgések (galopp, belebegés) Széllökésekkel gerjesztett szerkezet A dinamikus vizsgálathoz szükség van a szerkezett sajátfrekvenciáira és sajátrezgés alakjaira; legalább az első függőleges, vízszintes és csavarórezgésadataira. A keresztmetszet áramlástani tulajdonságait szélcsatornában mért aerodinamikai együtthatókkal jellemzik. A szélcsatornában a keresztmetszet egységnyi hosszúságú, rugókra felfüggesztett kicsinyített modelljét permanens, illetve turbulens áramlásba helyezik és a rugók segítségével mérik a keresztmetszetre hatóvízszintes és függőleges erőket, illetve a csavarónyomatékota beesési szög függvényében. 54

55 Ferdekábeles hidak XXXIX. Dinamikus viselkedés 3. Aerodinamikai jelenségek 2. Szélcsatornás modellvizsgálat a BME-n 55

56 Ferdekábeles hidak XL. Dinamikus viselkedés 4. Aerodinamikai jelenségek 3. A keresztmetszetre hatóaerodinamikai erők az együtthatók segítségével a következő módon számíthatók: ahol ρ a levegő térfogatsúlya, B a keresztmetszet szélessége, a hossztengelyre merőleges átlagos szélsebesség, θ a beesési szög, C x (θ), C z (θ) és C m (θ) az aerodinamikai együtthatók, illetve f x a torlónyomás (drag), f z a felhajtóerő (lift) és m y a csavarónyomaték (torque).. 56

57 Ferdekábeles hidak IXL. Dinamikus viselkedés 5. Turbulens örvényleválás (Kármán-féle örvények) A széláramlásba helyezett test két oldalán periodikusanvagy szabálytalanul leváló örvények a testet az áramlásra merőlegesen gerjesztik. Az örvényleválás frekvenciája függ a test alakjától és a Reynolds számtól (Re = v D/ν, ahol v az áramlás sebessége, D a test jellemző mérete és ν m 2 /s a levegő kinematikai viszkozitása). A leválás frekvenciájához megadhatóaz alaktól függő v R redukált szélsebesség, amelynél a jelenség fellép. Ebből és az első függőleges rezgéshez tartozó (f 0 ) sajátfrekvenciából számíthatóa kritikus szélsebesség: v 0 = f 0 h v R ahol h a keresztmetszet magassága. A gyakorlatban előfordulószerkezetekre v 0 = km/h-s kritikus szélsebességek adódnak. A rezgés amplitúdóját a szerkezet belső csillapítása korlátozza. Ugyanakkor a leválások a tartóhossza mentén dekorreláltak, vagyis nem minden pontban egyszerre következnek be, ami szintén a rezgés csillapításához vezet. Megfelelően áramvonalas keresztmetszeti alak választásával a rezgés amplitúdója tovább csökkenthető. 57

58 Ferdekábeles hidak VIIIL. Dinamikus viselkedés 6. Galopp 1. A galopp egy áramlástani instabilitás okozta gerjesztés, amelyet a körüláramlott test mozgása hoz létre és tart fent. Tételezzük fel, hogy a keresztmetszetre merőlegesen hat az áramlás. Ha a testet a szélirányra merőlegesen felfelékimozdítjuk, akkor a relatív szélirány α szöggel megváltozik, a keresztmetszet alsó éle mentén örvényleválás jön létre, ebben a zónában az atmoszférikus nyomás uralkodik, míg a keresztmetszet felső éle mentén ahol áramvonalak lefelégörbülnek, az atmoszférikusnál kisebb a nyomás. Ez a nyomáskülönbség a mozgással egyező irányú felfelé hatóerőt eredményez, aminek csak a szerkezet rugalmas ellenállása és a belső csillapítás szab határt. Ekkor a keresztmetszet mozgása lefeléirányul, de a gerjesztő hatás iránya is megfordul. A Den Hartog által definiált stabilitási kritérium (θ 0): 58

59 Ferdekábeles hidak VIIL. Dinamikus viselkedés 7. Galopp 2. Érdemes megjegyezni, hogy a stabil körkeresztmetszetű ferdekábel is instabillá válhat esőcseppek vagy jéglerakódás hatására. Ezt úgy próbálják megakadályozni, hogy a kábeleket olyan műanyag borítással látják el, amelynek spirálalakban lefutó hornya levezeti az esőcseppeket. 59

60 Ferdekábeles hidak VIL. Dinamikus viselkedés 8. Belebegés (flutter) 1. Létezik még egy öngerjesztett rezgéstípus, ami akkor lép fel, ha a szerkezet a csavarási rezgéshez kapcsolódóan szélirányra merőleges (függőleges) hajlítási rezgést is végez. Ha szerkezetet y sebességgel kimozdítjuk felfelé és ezen felül Ψ szöggel elfordítjuk, akkor a testre Ψ szöggel és v 2 -tel arányos F 1 felhajtóerő hat (lásd a torlónyomás képletét). Ugyanakkor a függőleges elmozdulás sebessége miatt megváltozik a szél - y /v relatív beesési szöge, ezért létrejön egy F 2 lefeléhatóerő, ami azonban már csak v első hatványával arányos. 60

61 Ferdekábeles hidak VL. Dinamikus viselkedés 9. Belebegés (flutter) 2. Az erők külpontosságából fellép egy csavarónyomaték, illetve a szerkezet hajlítási és csavarási rugalmas ellenállása. Ha kiszámítjuk az egy rezgés alatt végzett munkát, akkor látjuk, hogy ez utóbbiak nullára adódnak, F 2 negatív munkát végez (akadályozza a mozgást), míg F 1 pozítívmunkát végez (elősegíti a mozgást), ha a csavarási rezgés megelőzi a hajlítási rezgést. Adott fázisszög esetén egy bizonyos kritikus sebesség felett F 1 munkája lesz nagyobb, ami egyre nagyobb amplitúdójúrezgést okoz a szerkezet tönkremenetelét okozva. A gyakorlatban olyan keresztmetszeteket terveznek, amelyeknél a szerkezet első függőleges hajlító- és csavarórezgés frekvenciájának aránya legalább 1:2. 61

62 Ferdekábeles hidak IVL. Dinamikus viselkedés 10. Kábelek rezgése 62

63 Ferdekábeles hidak IIIL. Dinamikus viselkedés 11. Kármán-féle örvények A turbulens szél hatására ún. Kármán-féle örvényleválás gerjeszti a kábelt, amely periodikusanváltakozva válik le a kábel két oldalán. A rezgés frekvenciája még kisebb szélsebesség esetén is a magasabb rezgéstartományba esik és az amplitúdója nem lépi túl az 1,5 D értéket. A rezgés frekvenciája jó közelítéssel f 0.2 v/d, ahol v a szélsebesség és D a kábel átmérője. 63

64 Ferdekábeles hidak IIL. Dinamikus viselkedés 12. Parametrikus gerjesztés Ha a kábel belső csillapítása kicsiny akkor a kábel és a merevítőtartó sajátfrekvenciáinak bizonyos aránya esetén a merevítőtartó rezgése is gerjesztheti a ferdekábeleket. A merevítőtartó rezgése a kábel feszítőerejének periodikus változását okozza, ami gerjesztheti a kábelt. A feszítőerő maximuma a kétirányú, maximális amplitúdójú kitérésekhez tartozik. Ebből következik, hogy rezonancia jelenség lép fel, ha a normálerő változásának frekvenciája f m = 2 n f k n = 1,2, és a fáziseltolódás a ΔT = T k /8, ahol T k a kábel rezgésének periódusideje. A rezgés amplitúdója elérheti az 1 m-t is. Ennek elkerülésére a kábelek lehorgonyzásánál hidraulikus rezgéscsillapítót alkalmaznak vagy a ferdekábelek rezgéshosszát csökkentik a kábelekre merőleges másodlagos kábelrendszerrel. 64

65 Ferdekábeles hidak IL. EXTRADOSE híd M7 ap. Becsehely 65

66 Ferdekábeles hidak L. Riga, Lettország 66

67 Ferdekábeles LI. Riga, Lettország 67

68 Ferdekábeles hidak LII. szolnoki pályázat 68

69 Ferdekábeles hidak LIII. Irodalomjegyzék Fritz Leonhardt: L Histoire récente des ponts suspendus et haubanés, Annales ITBTP No.312, 1995 René Walther et al: Ponts haubanés, Presses PolytechniquesRomandes, 1986 Alain Morisset: La détermination des phases de constructionet des états en service du pont surl Elorene, Annales ITBTP No. 299, 1993 Alain. Morisset, Christian Riche: Les calculs en grands déplacements du pont de Normandie, Annales ITBTP No. 527, 1994 Bernard-Gely: Conceptionsdes ponts, jegyzet, Ecole Nationale des Ponts et Chaussées, Paris, France J. Mathivat: Les ponts à câbles: des origines à la conquêtesdes grandes portées, Conf. On CableStayedand Suspension Bridges, 1994, Deauville, France Dr. Kollár Lajos: A szél dinamikus hatása az épületekre, Műszaki Könyvkiadó, 1979, Budapest 69