Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Átírás

1 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakossági elégedettség és igényfelmérés kiértékelése II. kör, összefoglaló elemzés (Grafikonos elemzés, és szöveges értelmezése) ÁROP-1.A

2 2014. november Módszertani riport Az adatgyűjtés módszere, személyes kérdőíves interjú volt, amelyeket debreceni háztartásokban vettünk fel. A kérdőívek felvétele novemberében történt. A minta nagysága N=1500 fő. Ez az összefoglaló a kvantitatív kutatás grafikonjainak szöveges formába ültetett eredményeit tartalmazza. A minta megbízhatósága A minta nagyságának megbízhatóságát az úgynevezett konfidencia intervallummal szokás jellemezni. A megbízhatósági tartomány megadása azért fontos, mert minden mintanagyság rendelkezik egyfajta hibával, ami abból eredeztethető, hogy nem kérdezünk meg minden egyes, a célcsoportba tartozó személyt. Éppen ezért a közölt adatokat, megoszlásokat tekintve figyelembe kell venni a mintaválasztásból eredő hiba nagyságát. A minta statisztikai hibahatára például egy 1000 fős mintára vonatkoztatva 95 %-os eséllyel + 3,2 %. Ez azt jelenti, hogy a jelentésben közölt adatok a teljes mintára vonatkoztatva a legrosszabb esetben is legfeljebb ennyivel térhetnek el attól a hipotetikus eredménytől, amit akkor kaptunk volna, ha minden egyes debreceni lakost megkérdeztünk volna.

3 A legnagyobb valószínűség azonban a közölt értékekhez rendelhető. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a hibahatár nő, ha csak egy almintára (pl. demográfiai csoportra) vonatkoztatva adunk meg eredményeket. A táblázat a mintanagyságokhoz tartozó megbízhatósági tartományokat mutatja. Elemszámok és a hozzájuk tartozó mintavételi hibák Elemszám Megbízhatósági Megbízhatósági Elemszám tartomány tartomány ,2% ,0% ,9% ,8% ,2% ,1% ,1% ,0% ,5% ,9%

4 Demográfiai profil (3. dia) - Nemek megoszlását tekintve: A megkérdezett lakosok 51 százaléka férfi, 49 százaléka nő. - Életkort tekintve: 18 százalékuk éves, 29 százalék éves és 21 százalékuk és közötti és 32 százalékuk 60 év feletti. - Végzettséget tekintve: A válaszadók 37 százalékának alap-, 46 százalékának közép-, míg 17 százalékának felsőfokú végzettsége van. - Aktivitást tekintve: Aktív dolgozó a megkérdezettek 49 százaléka, nyugdíjas 37 százalék, 2 százalék tanul, 10 százalék munkanélküli és 2 százalék az egyéb inaktívak aránya.

5 - Jövedelmi helyzet: Azt kértük, jelöljék, családjukban mennyi az egy főre eső havi jövedelem. A megkérdezettek 39 százalékánál ez az összeg ezer forint közé tehető. 23 százalékuk esetében 50 ezer forint alatt, 17 százalékuk esetében ezer forint között, 5 százalékuk esetében ezer forint között van és 1 százalékuk esetében 200 ezer forint fölött van az egy főre eső havi jövedelem. (4. dia) -

6 - Gyermeke a megkérdezettek 70 százalékának van, ez 1050 fő. Az ő 6 százalékuknak van 3 év alatti, 9 százalékuknak óvodás, 15 százalékuknak általános iskolás és 5 százalékuknak középiskolás gyerekük. 64 százalékuknak 18 évesnél idősebb a gyermeke. (5. dia)

7

8 Önkormányzattal kapcsolatos kérdések Ha azt kérdeztük, hogy az elmúlt évben az Önkormányzat bármely intézményét felkeresték-e, akkor a megkérdezettek 64 százaléka válaszolt igennel, 36 százalékuk pedig azt mondta, nem járt önkormányzati intézményben. Nagyobb arányban jártak ott a felsőfokú végzettségűek (77 százalék). (7. dia)

9 Még mindig azt tapasztalható, hogy a lakosság jelentős része nem rendelkezik információkkal arról, hogy január 1-jétől a járási rendszer bevezetésével bizonyos önkormányzati ügyek átkerültek az újonnan felálló Kormányhivatalokhoz. Ezt mutatja, hogy a közvélemény-kutatásban részt vevők 23 százaléka személyigazolványt, 9 százalékuk jogosítványt, 5 százalékuk lakcímkártyát, 4 százalékuk útlevelet intézett az Önkormányzatnál. A szociális osztályt 11 százalékuk kereste fel, orvosnál 22 százalékuk járt, segélyt 10 százalékuk intézett. Gyermekvédelmi segély miatt 4 százalékuk, adózással kapcsolatosan szintén 4 százalékuk, közgyógyellátás és lakástámogatás miatt 3 illetve 2 százalékuk járt az Önkormányzatnál. (8. dia)

10 Polgármesteri Hivatal értékelése Ötfokú skálán mértük a Debreceni Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos elégedettséget (az iskolai osztályzatok szocializációjára építve választottuk az öt fokozatú skálát). 4,7 körüli átlagot kapott a dolgozók segítőkészsége, felkészültsége, az ügyintézés gyorsasága, az ügyintézéshez szükséges információk elérhetősége és az ügyféltér kialakítása is. Egyedül az ügyfélfogadás időpontja kapott alacsonyabb átlagot, 4,46. (9. dia)

11 Ha konkrétan felsoroltunk Önkormányzati intézményeket, és azt kérdeztük, melyeket keresték fel az elmúlt egy évben, azt az eredményt kaptuk, hogy legtöbben iskolában voltak gyermekük/unokájuk révén (22 százalék), ezt követi a könyvtár (16 százalék), az orvosi rendelő (15 százalék), a múzeum (15 százalék) és a színház (11 százalék). Szociális intézményben a megkérdezettek 6 százaléka járt az elmúlt egy évben. Óvodában 8, bölcsődében pedig 4 százalékuk járt. (10. dia)

12 Gyermekét hozta/vitte 46 százalékuk, betegség miatt járt orvosnál 28 százalékuk, szórakozni ment 21 százalékuk. Könyvet kölcsönzött 8 százalékuk, segély miatt 8 százalékuk járt a hivatalban. (11. dia)

13 Ügyei intézéséhez a megkérdezettek többsége (67 százalék) személyesen szerez információt. 37 százalék interneten, 25 százalék telefonon, 22 százalék újságból, ben 5 százalék és levélben 2 százalék. (12. dia)

14 A honlapot a mintába került lakosok 35 százaléka még soha nem használta és nem is hallott róla. 29 százalékuk hallott már róla, de még soha nem kereste fel. 18 százalékuk ritkábban, mint havonta, 6 százalékuk havonta, 4 százalékuk hetente és 4 százalékuk hetente többször is ellátogat a honlapra. (13. dia)

15 Akik valamilyen gyakorisággal felkeresik a honlapot, leggyakrabban a várossal kapcsolatos híreket nézik meg (42 százalék), rendezvényekkel kapcsolatban 16 százalékuk, ügyfélfogadási idővel kapcsolatban 12 százalékuk, ügyleírásokkal kapcsolatban 4 százalékuk informálódik innen. Nyomtatványokat 6 százalékuk tölt le, időpontot szintén 6 százalékuk foglal elektronikusan. Az álláshirdetéseket vagy pályázatokat 2-2 százalékuk figyeli itt, támogatásokra pedig szintén 2 százalékuk keres rá. (14. dia)

16 A honlapon keresztül az üvegzseb dokumentumokat a megkérdezettek 11 százaléka, a fejlesztési projekteket 42 százaléka, az egyéb működést bemutató anyagokat 21 százaléka kíséri figyelemmel. Letölthető formanyomtatványra 33 százalékuk keres rá. (15. dia)

17 A honlappal elégedettek, könnyen kezelhetőnek, áttekinthetőnek és informatívnak tartják, egy ötfokú skálán mindhárom szempontot 4,5 körülire értékelték. (16. dia)

18 Kerékpárhasználat Közlekedési célból soha nem jár kerékpárral a megkérdezettek 46 százaléka. Ritkán közlekedik kerékpárral 9 százalékuk, gyakran 14 százalékuk. Ha az időjárás megengedi, akkor 12 százalékuk számára a bicikli a fő közlekedési eszköz, és 19 százalék azok aránya, akik mindig kerékpárral közlekednek. Szabadidős tevékenységként soha nem kerékpározik 54 százalékuk. Ritkán használja biciklijét 13 százalékuk, gyakran 14 százalékuk, ha az időjárás megengedi, akkor mindig 10 százalékuk és 10 százalék mindig. (17. dia)

19 Hogy hová járnak kerékpárral? Vásárolni 48 százalékuk, ügyet intézni 27 százalékuk, munkahelyre, iskolába 14 százalékuk jár kerékpárral. Külvárosból belvárosba 17 százalékuk, belvárosból külvárosba 9 százalékuk, városon kívülre 14 százalékuk, agglomerációs településekre 2 százalékuk jár kerékpárral. (18. dia)

20 Ha megoldott lenne az útvonal, akkor az összes megkérdezett 52 százaléka járna kerékpárral. Ez az arány a évesek körében a legmagasabb, 76 százalékuk mondta, hogy ha megoldott lenne az útvonal, akkor kerékpárral járna. (19. dia)

21 Annál a kérdésnél, hogy járnának-e kerékpárral, ha megoldott lenne a biztonságos tárolás, szintén ezt a tendenciát figyelhetjük meg. (20. dia)

22 A teljes mintát figyelembe véve a debreceni kerékpár-tárolási lehetőségekkel 38 százalékuk elégedett, 36 százalékuk nem elégedett és 26 százalékuk nem adott választ. (21. dia)

23 Kerékpár-tárolóra a megkérdezettek szerint a belvárosban lenne a legnagyobb szükség (26 százalék), de fontos, hogy őrzött tárolókat szeretnének. 22 százalékuk szerint az egész városban szükség lenne újabb tárolókra, 8 százalékuk a boltok elé, 7 százalékuk óvodák és iskolák elé szeretne kerékpár-tárolót. A buszvégállomáshoz 4, a Segner térre is 4 és a Zsibogóhoz is 4 százalékuk szerint lenne szükség tárolóra. (22. dia)

24 Zöld területek, parlagfű-helyzet, szelektív hulladékgyűjtés A zöld területek, parkok tisztaságában, állapotában 72 százalékuk javulást tapasztalt az elmúlt időszakban, 4 százalékuk szerint romlott, 23 százalék szerint nem változott a helyzet. (23. dia)

25 A parlagfű-mentes területek száma 53 százalékuk szerint kevesebb, 7 százalékuk szerint pedig több lett az elmúlt időszakban. 26 százalékuk szerint változatlan a helyzet. (24. dia)

26 Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a megkérdezettek 6 százalékának van a lakókörnyezetében, 93 százalékuknál nincs. (25. dia)

27 Szelektív hulladékgyűjtő sziget 88 százalékuk számára van elérhető közelségben, 4 százalékuk számára nincs, 8 százalékuk nem tudott választ adni erre a kérdésre. (26. dia)

28 A szelektív hulladékgyűjtő-szigetet 30 százalékuk rendszeresen, 35 százalékuk pedig alkalmanként használja. Soha nem használja 32 százalékuk. (27. dia)

29 A szelektív hulladékgyűjtő szigetek mennyiségét elegendőnek tartja 54 százalékuk és nem tartja elegendőnek 38 százalékuk. (28. dia)

30 Kultúra Arra voltunk kíváncsiak, milyen gyakran látogatnak különféle kulturális helyszíneket. A megkérdezettek több mint fele, de van ahol háromnegyede, a felsorolt helyek közül soha, semelyik helyre nem jár. Legkevesebben közösségi házba járnak (17 százalék), a mozi, színház, kiállítás, múzeum, koncertek, fesztiválok látogatottsága közel azonos. Ezeket a helyszíneket évente legalább egyszer százalékuk felkeresi, évente többször pedig százalékuk. (29. dia)

31 Távolmaradásuk okaként a mozi, a színház, a koncertek és a sportrendezvények esetében százalékuk arra hivatkozik, hogy nincs rá pénze. Az időhiány a könyvtárbajárás esetén a legfőbb indoklás, vagyis 32 százalékuk azért nem jár könyvtárba, mert nincs rá ideje. (30. dia)

32 A Debrecenben elérhető kulturális rendezvényekkel elégedettek, ugyanis egy ötfokú skálán mérve 4,15-ös értéket kapott (31. dia)

33 Megkérdeztük, milyen javaslataik lennének kulturális lehetőségekkel kapcsolatban a jövőre nézve. 16 százalékuk több ingyenes koncert szeretne a főtérre, 10 százalékuk több ingyenes sportrendezvényt, 10 százalék kedvezményes áron szeretne színházi előadásokat és koncerteket, 8 százalékuk több gyerekprogramot, 6 százalékuk pedig szeretné, ha a külvárosi részekre is szerveznének programokat, 6 százalékuk külön kiemelte, hogy megfizethető jegyárakat szeretne, 4 százalékuk kézműves programokat szintén 4 százalékuk nyugdíjasoknak való programokat szeretne. (32. dia)

34 Az elmúlt három év fejlesztései közül leginkább a Stadionnal elégedettek (39 százalék) ezt követi a Főtér (27 százalék) és a 2-es villamos (21 százalék). Az újabb kerékpárutakkal 19 százalékuk, a Nagyerdővel 15 százalékuk, a Ködszínházzal pedig 14 százalékuk elégedett. A Jégcsarnok (7 százalék), a Gyógyfürdő felújítása (4 százalék), a Nagytemplom felújítása (3 százalék), az új áruházak (3 százalék), az Ipari Park (3 százalék) és a Hal Köz (3 százalék). 9 százalékuk szerint nem történt olyan fejlesztés Debrecenben az elmúlt három évben, amivel elégedettek lehetnének. (34. dia)

35 A következő három évben fejlesztésként munkahelyteremtő beruházásokat (14 százalék), a Buszpályaudvar felújítását (14 százalék), utak építését és javítását (11 százalék), kerékpárutakat (12 százalék), a közbiztonság javítását (10 százalék) és játszótereket (9 százalék) javasolnak. A menekülttábor helyzetének megoldását 5 százalékuk tartja fontosnak. Parkolókra 4 százalék szerint van szükség. Az új színház befejezése 4 százalék, több szelektív hulladékgyűjtő kialakítása pedig 3 százalék szerint fontos (35. dia)

36 A Köznevelési Intézményekkel kapcsolatos dolgokkal való elégedettség négyes fölötti értékeket kapott. Az épületek állagával és az épületek felszereltségével 4,08 és 4,1, az épületek tisztaságával 4,37, az oktatás színvonalával pedig 4,34 az elégedettség egy 1-5-ig terjedő skálán mérve. (33. dia)

37 Az Önkormányzat működésével egy ötfokú skálát figyelembe véve átlagosnál elégedettebbek (4,23). Az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel, koncepcióival: 4,2. A végrehajtott önkormányzati fejlesztésekkel: 4,24. Az Önkormányzat gazdálkodásával: 4,17. Az önkormányzati intézmények és cégek szolgáltatásaival: 4,21 (36. dia)