Cseperedő Óvoda 1148 Lengyel utca 21

Átírás

1 Cseperedő Óvoda 1148 Lengyel utca 21 Pedagógiai Program 2014/2015 1

2 " Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, önálló és szociális személyiség váljék valakiből, két dolog szükséges: Egyik az elfogadó közösség, a másik az érzelmi biztonság! " Buda Béla Óvodánk bemutatása Óvodánk Zugló központi részén az Adria lakótelep és a Paskál lakópark közelében található. Intézményünk a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően figyelmet fordít a folyamatos fejlesztésre, az innovatív törekvések megvalósítására. Rendelkezünk a helyi nevelési program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Korszerű, mozgásfejlesztő udvari játékok, tornaszoba, jól felszerelt csoportszobák (mozgásfejlesztő eszközökkel) állnak a gyermekek rendelkezésére. Munkánk sajátos arculatát meghatározza a differenciált egyéni bánásmód, a képességfejlesztés, a gyermekközpontú gondolkodás, a szeretetteljes meleg légkör, a környezettudatos magatartás és az egészséges életmód szokásainak megalapozása. Programunk előtérbe helyezi a különbözőségek elfogadására képes gyermekek nevelését. A Mályva Program alapján, a folyamatos napirend keretein belül a játékba integrált tanulást különböző tevékenységi formákban valósítja meg. Óvodánk a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően hat vegyes életkorú csoportban (lehetőséget hagyva a tiszta csoportok kialakítására is), szakmailag jól képzett óvodapedagógusokkal várja a hozzánk érkező gyermekeket. Szükség esetén a gyermekek fejlődését logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász munkája segíti. Célunk a gyermekekben levő képességek kibontakoztatása, a világban tájékozódni tudó, a problémákra megoldást kereső, derűs, kiegyensúlyozott, környezettudatos gyermeki személyiség kialakítása. 2

3 BEVEZETŐ Az óvoda pedagógiai programjának alapjai (MINDI) A Program felfogás és szemléletmódja a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja irányvonalát követi az óvoda funkcióihoz a társadalomban betöltött szerepeihez, óvodatörténeti előzményeihez, hagyományaihoz, eddig elért értékeihez igazodik. Az óvoda alternatív arculatát a nevelőtestületben tevékenykedő, folyamatosan megújulni képes óvodapedagógusok határozzák meg, akik- tudatosan és intenzíven - egy humánus pedagógia programját realizálják. A nevelés központjába a gyermek kerül, önmagukat a nevelés segítéséhez mintaként állítják. Elfogadják a humánus pedagógia két alapvető, mindkét félre egyformán vonatkozó feltételét: az egyén meglévő összes belső értékének kibontakoztatására törekszenek, kibontakoztatott egyéni emberi értékek hatásait a szűkebb és a tágabb emberi közösség tagjaira is kiterjesztik és csökkentik a meglévő különbségeket. Ez a humánus pedagógia az emberből indul ki és ember érdekű. A nevelés mottója: Minden ember célja, sohasem eszköze a másiknak. A nevelés nem más, mint jellemnevelés, amely a későbbiek folyamán az emberben a humánum kiteljesedését jelentheti. 3

4 Filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok Nevelés filozófiája a humanizmus: Az ember szeretete Az élet megismerése és formálása. A közösség és az individuum értelmezése, mely hangsúlyozza az ember szellemi, erkölcsi és biológiai egyediségét a társadalomban. Pszichológiai alapja a humanisztikus pszichológia, amelynek elvei: Az élményeket átélő gyerek megismerése és megértése, világlátása én észlelése és önértékelése alapján. A gyerekek alapvető szükségleteinek kialakítása, adottságaik és képességeik kifejlesztése. A nevelési eljárásokat meghatározó problémák felismerése, kihangsúlyozása a pszichológiai módszerekkel szemben. Az emberek megértése, elfogadása, nem pedig viselkedésük előrejelzése, kontrollálása. Az önreflexív képességek kialakítása. Pedagógiai alapja az a humanista nevelés filozófia, amely gyermekközpontú: A nevelés folyamatában sajátos rendszert alkot. Segíti a gyerekekben lévő adottságokat, lehetőségeket valóra váltani úgy, hogy közben egész gyermeki személyiségük teljes kibontakoztatását szem előtt tartja, figyelembe véve az eltérő fejlődési ütemeket. Értékrendszerét az individuum és a közösség fejlődését egyaránt szolgáló szabályrendszer kialakításával, komplex tevékenységekkel, kooperatív, 4

5 együttműködő magatartási formákkal és viselkedési módokkal szokássá formálja. Életszerű körülmények és feltételek között szerzett tapasztalatok feldolgozásával, átalakításával és továbbfejlesztésével a különböző szükségletek kialakulását segíti elő. Nevelési céljait sajátos életvezetésben - szervezeti keretek és formák között - valósítja meg. Pedagógiai alapelvek A gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása. Semmiféle előítélet kibontakozásának nem ad helyet (előítélet mentesség). Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Hátrányos megkülönböztetés elutasítása, a hátrányok csökkentésével. Az egész életen át tartó tanulás iránti igény megalapozása, a megújulás képességének fejlesztése. Az emberközpontú, humanista értékrend, életvezetés megalapozása, a gyermekek tevékeny közreműködésével. Egymás kölcsönös megértésén, tiszteletén alapuló magatartás kialakítása. A képességek, készségek kibontakoztatása az egészséges életmód keretei között a játékba integrálódó műveltségi tartalmak feldolgozásával. Célrendszer A MINDI humanista filozófiája, humanisztikus pszichológiája, gyerek és pedagógusközpontú megközelítése alapja az óvoda nevelési rendszerének. 5

6 Személyiség értelmezése nevelésközpontú, amely a 3-8 éves korú gyerek/ek egyéni sajátosságaiból adódó személyiségkomponensek közül a biológiai és a kulturális szükségletek kialakítását tekinti elsődlegesnek. A magatartás minták beépülését a szabályrendszer által megismert szokásformák kialakításával segíti elő. Ily módon közvetett formában befolyásolja a gyerekek szociális fejlődését, személyiségük, intellektuális képességeik alakulását. Az óvodában folyó nevelés értékrendjét a program célrendszere határozza meg, amelyet a nevelés folyamatába az individuum és a közösség fejlődését fejlesztését egyaránt szolgáló integrálás és differenciálás segít elő. A játékban koncentrálódó tevékenységekben és a foglalkozások szervezeti keretei között realizálódnak azok az erkölcsi értékek, amelyeket a gyerekek saját életvezetésükbe fokozatosan beépítenek. Szabadon és aktívan vesznek részt a világ felfedezésében úgy, hogy ebben a pedagógusok is - gyermekenként differenciáltan - jelen vannak. cél eszköz szervezeti keret forma feladat módszer 6

7 Nevelési célok Meghatározott alternatívák között szabad, önreflexív képességgel rendelkező, elfogadásra és alkalmazkodásra, segítésre kész/képes, harmonikus különböző irányokba érdeklődő és választani képes, kezdeményező, kitartó, felelősséget vállaló, szeretetteljes ember jellemének megalapozása a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása. Az iskolakezdéshez szükséges képességek alapjainak lerakása. Az óvodáskor végére érje el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek életében való sikeresség elősegítése. Az életkori és egyéni sajátosságok, eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével a hátrányos különbözőségek csökkentése. Az átlagostól eltérő, kiemelten tehetséges gyermek képességeinek kibontakoztatása. A nevelés módszerei az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának megteremtése az egyén és a közösség autonómiájának érvényre juttatása a szervezeti keretek - formák fokozatos bevezetése, folyamatos alakítása a tevékenységek, foglalkozások koncentrációja a közvetett irányítás előtérbe helyezésének eljárásai Innovatív pedagógiai törekvések alkalmazása 7

8 A nevelés eszközei felszerelési tárgyak, eszközök állandó és szituatív használata különböző anyagok, félkész eszközök gyűjtése foglakozási eszközök, kellékek, ruhák beszerzése az egyén és a közösség szempontjai figyelembe vevő információ hordozói, alap és segédanyagok speciális fejlesztést szolgáló játékok, eszközök biztosítása a személyi feltételeket szervező, a gyerekek cselekedeteit, tevékenységeit befolyásoló személyi tényezők A nevelés szervezeti keretei formái házirend, napirend, heti rend ünnepek, ünnepélyek különböző összetételű (vegyes/ tiszta) csoportok integrált tevékenységek, foglakozások speciális nevelési eljárásokat igénylő gyermekek Integrálódás - differenciálódás Az integrálódás- differenciálódás jelentése A Mályva óvoda gyakorlatából kiinduló szemlélet - és felfogásmód szükségszerűvé tette, hogy elméleti szinten és értelemben tisztázódjék az alternatív program alapkoncepciója, amely a két ellentétes pólus - integrálódás és differenciálódás - kapcsolódásában érthetővé teszi az óvodai nevelés folyamatát. 8

9 Az integrálódás jelentése: egységesülés több különálló rész egésszé szerveződése, összegződése. A fejlődésben helyreállít bizonyos differenciálódó folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket úgy, hogy azokat egységesíti, összekapcsolja: az egymást követő napirendi szakaszokat a játékban a különböző/azonos életkorú és fejlettségű gyerekeket a csoportban különböző nevelési eljárásokat, módszereket, eszközöket koncentrálja a foglakozásban a tevékenységek összekapcsolásával közelíti meg a csoport illetve a gyerekek játékát Ebben az integrált folyamatban is megjelenik a differenciálódás igénye, amely nélkül az egyén fejlődése a csoporthoz viszonyítva áttekinthetetlenné válna. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógus is, aki megfelelő szakértelemmel választja ki a tapasztalatok megszerzésének és feldolgozásának tereit, eljárásait, hasznosítja a továbbképzéseken szerzett kompetenciáit. Az így szerzett ismeretek belsővé válva gazdagítják, fejlesztik az egyén - fejlettségi szintjének megfelelő - készségeit, képességeit, alakítják és formálják neveltségi szintjét. A differenciálódás az egyéni különbségek tanulmányozását elkülönítését, szétágazását jelenti kutatási módszerekkel. Ez történik akkor: amikor egy gyereknek vagy csoportnak az egyszerűtől a magasabb szintek felé haladását vizsgálják amikor az egyén és a csoport viszonylatában bizonyos funkciók tagozódnak, illetve egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet vagy feladatot mindenki más tempóban és szinten végzi el az értelmi 9

10 és a szociális fejlődést elért szintjén, úgy, hogy ez sem őt magát, sem társait nem zavarja Ezt megelőzi az is, hogy az egyéni nevelési módszerek, eljárások többoldalúak lesznek miközben az egyének közötti különbségek is természetessé és elfogadhatóvá válnak. Mindez akkor lehetséges, ha a differenciálódás együtt jár a teljes nevelési folyamat integrációjával. Alapelemek: Az integráció szervezeti kerete az óvodai játék, amelynek középpontjában a gyerekek állnak, akikkel egyénenként/mikrocsoportosan differenciálni csak akkor lehet, ha: folyamatos a napirend korcsoportonként vagy fejlettség szerint valósul meg a bontás ha koncentrikus tevékenységeket, foglalkozásokat szervezünk. Melynek résztvevői: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a kivételes képességű gyermekek, tehetségek gondozása a különleges bánásmódot igénylő gyermek Folyamatosság Az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete - formája. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy gyerekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz álljon a rendelkezésükre. 10

11 Az óvodapedagógus a gyerekek és a csoport ismeretében a biztonságot nyújtó és cselekvésre ösztönző helyzetekbe differenciáltan bekapcsolódik, ha szükséges segítséget nyújt, továbbfejleszt. A gyerekek ismerik a nevelési folyamat szabályait, és személyiségüktől függően - az időhatárokhoz igazodva - betartják azokat. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, lehetősége. Láthatóvá válik az egyén, mint individuum. Létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok, amelyekben a gyerekek szociális értékrendje kialakul. A folyamatosság, mint szervezeti keret- forma, mindenféle bontásban és koncepcióban, részlegesen vagy teljes egészében a napirendi folyamatra kiterjesztve önmagában is alkalmas. A folyamatos napirendbe az egyéni adottságokra figyelve, fontosnak tartjuk az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez, a kötelezően irányított tevékenységek szervezését, mely a nagycsoport végére időtartamában megközelíti az iskolai elvárásokat (max. 35 perc). 11

12 A folyamatos napirend szervezése: Idő Párhuzamosan zajló tevékenységek A gyerek Óvodapedagógus Fő Mellék Feladatai Dajka Gondozás Játékvezetés Gondozási felada- önkiszolgálás tok segítése a gyer- Játék egészségügyi A gyerek Egyéni fejlesztés mek igénye szerint szokások gyakorlása a 8 9 Gondozás reggeli vagy Étkezés irányítása Segítés a fürdőtízórai szobában tevékenységét Tanulási és Munka jellegű munka jellegű tevékenységek A környezet Gondozás szervezése előkészítése, Játék Tanulás cselekedeteit Egyéni- csoportos részben kötött/ kötetlen fejlesztés, rendezése. szervezett levegőztetés. Gondozási Mindennapi feladatok testnevelés szabadon Az étkezés és Munka jellegű pihenés Gondozási naposság szervezése feladatok Gondozás egyéni irányítása, differenciált megbízatások választja a nem alvó ellátása gyermekekkel a gyermekek szükség esetén körül egyéni fejlesztés az egész napi Gondozás Gondozási Játékvezetés, egyéni - önkiszolgálás fejlesztések feladatok - egészségügyi Játék szokások nevelési ellátása gyakorlása személyre szólóan. Munka jellegű egyéni megbízatások folyamatban. 12

13 Figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, tempóját a fejlettség különböző szintjét és az intimitást. Segíti a gyerekek bioritmusának stabilizálását és a tevékenységek önálló gyakorlását. Nyugodt légkört eredményez, nincs stressz, sürgetettség, várakozási idő. Megteremti a felnőttnek az egyéni differenciált segítségadás. Lehetőségét a gyerekek igényeinek megfelelően. Osztatlanság A különböző életkorú, nemű és fejlődésű - fejlettségükben műveltségi területenként és azokon belül is - egymástól eltérő gyerekek integrált és differenciált nevelése. Alapja a folyamatosság, amely osztatlan csoportban a teljes napirendet átfogja úgy, hogy a gyermekek önértékelését énképük kialakulását szolgálja. Olyan széleskörű érzelmi társas kapcsolatrendszer, amelyben a testvérek (amennyiben a gyermekek igénye és fejlődési érdeke is ezt kívánja), rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül együtt maradhatnak. Az utánzás, a modellkövetés lehetőségei megvalósulhatnak. A gyerekek és a felnőttek kölcsönös, egymásra ható szocializációja érvényesülhet. Létrejöhet az egyén, a társak és a csoportok szociális viszonyulása: alá-, mellé-, fölérendelt szerepekbe. Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő gyermekek 1-4 évig tartó óvodai nevelésében. Mindehhez elégséges időt és érzelmi biztonságot nyújt. Az iskolába távozók helyére időszakonként különböző korú gyerekek érkeznek. Változik a csoportok összetétele, a gyerekek más helyzetekbe kerülnek. Régi és új társaikkal az egyéni státuszuk szerepeik is megváltoznak. A visszamaradó, iskola éretlen gyerekek számára, akik azonos korú társaikkal nem mehetnek tovább az iskolába, a státus - és szerepváltozás nem jelent megrázkódtatást. 13

14 Az osztatlanság kedvező környezeti feltételeket teremt az érzékszervi -, az értelmi-, a beszéd- vagy más fogyatékosságot mutató gyerekek képességeinek csoporton belüli integrált és egyénenként differenciált speciális fejlesztésére. Szükségtelen az osztatlan csoportok kor és fejlettség szerinti különválasztása. Az óvodapedagógusok számára megoldás, a gyermekek számára eredményt az egyénenként differenciált feladatadás és értékelés jelent. Osztottság Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez megjelenhet az osztott csoportszervezési forma. Ebben a formában hatékonyabban tudjuk fejleszteni a szociális és életviteli kompetenciákat, különös tekintettel a kommunikációs készségekre. A gyermek egészséges, a tevékenységben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A nevelés alapjai Nevelés feltétele a családias légkör, amelyben a gyermekek a különböző tevékenységeket önként választhatják, és élvezetes játéknak tekintik. Az óvodapedagógus jelenléte, a rendszeresség, és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Nevelés alapja az a környezet, amely figyelembe veszi a gyermekek alapvető biológiai, kulturális és lelki szükségleteit. Az elfogadás, megértés az önmagáért nyújtott szeretet és odafigyelés szükségletét. 14

15 Lehetővé teszi, hogy a gyermek azonos maradjon, önmagával megőrizze identitását. (migráns) Az érzelmi védettség, biztonságigényét, melynek kielégítését szolgálja a csoport helységének otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot nyújtó légkör, amelyben az összetartozás az alkalmazkodás igényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át. Az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi megerősítésre, mely elősegíti a gyermek önbizalmát, alakítja önértékelésüket. Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre, cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játékterének határait és elvezeti a gyermeket a felfedező tanuláshoz. A függetlenedés, a fokozatos önállóság igényét. Az önállósodás során a gyermek felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy bánatot okozhatnak. Önmagáért és másokért érzett felelősségét. Esztétikai élmény iránti igényét. Az önkifejezés igényét. Szabályok szokások A MINDI céljához igazodó nevelési feladatok megvalósítását a gyermekek és az óvodában dolgozó felnőttek nevelési folyamatban megvalósuló, együttműködő aktivitása segíti. A nevelési feladatok tevékeny megvalósítása csak az ezt szolgáló szabály - szokásrendszerben lehetséges, ez teremi meg azt a biztonságot, amely viszonyítási alapul szolgál. Megvalósítását tekintve igazodik az egyén már elért fejlettségi szintjéhez, támaszt nyújt a cselekvő gyereknek és segíti az óvodapedagógust. 15

16 A szabályok, amelyek automatizálódnak, szokásokká válnak: szükségszerű velejárói a nevelés folyamatának fogódzót, biztonságot jelentenek, rugalmasan alkalmazhatók ésszerűek, pontosak, egyértelműek, a gyerekek és a felnőttek egyaránt ismerik és saját szintjükhöz igazodva alkalmazzák őket lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek cselekvéseiket gyakorolhassák, és saját elképzeléseik, és ismereteik alapján hajtsák végre elégséges időt teremtenek, hogy megfelelő gyakorlással egyénenként a szabály dinamikus sztereotíp- lánccá, azaz szokássá válhasson. Az együttélést segítő szabály, és szokásrendszer területei: az óvoda általános életrendjével összefüggők az egészséges életmód kialakítását szolgálók a környezettudatos magatartást formálók az egyéni és a közös játékok feltételeit megteremtők a társas együttműködést elősegítők a tevékenységeket, foglalkozásokat megszervezők a magatartási, viselkedéseket megfogalmazók a csoport adottságaiból, hagyományaiból adódók az óvoda helyi sajátosságaihoz alkalmazkodók a család, óvoda, iskola, hagyományait, ünnepélyeit kialakítók és szabályozók egyéb a csoport összetételétől, sajátosságaitól függők A szabály - és szokásrendszer az óvoda működését és nevelési hatékonyságát szolgálja. Ez indokolja a minden óvodára általánosan érvényes és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő rendszerének felépítését. 16

17 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép A gyermek személyisége egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. Minden gyermek egyformán részesüljön magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. Óvodakép A MINDI keretében működő óvoda sajátos szervezeti keretek és formák között integrálja-differenciálja az óvoda óvó-védő, nevelési és szociális funkcióját, melyben a gyermekeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg, a családi nevelés kiegészítőjeként. Az óvoda biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterek helyi sajátosságainak megfelelően, amellyel az adott szintéren belül élő gyerekek élet - és nevelési feltételeit javíthatja. Az óvoda feladatként fontosnak tekinti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. 17

18 Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítanunk kell, az önazonosság megőrzését, erősítését, társadalmi integrálását az emberi jogok és alapvető szabadság védelmét. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az egészséges életmódra- környezettudatos magatartásra nevelés Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az anyanyelvi és kommunikációs készség - értelmi képesség fejlesztés, nevelés megvalósítása A speciális kompetenciák fejlesztése A nagyothalló és gyengén látó gyermekek integrált nevelése és fejlesztése Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelése Egészséges életmódra- környezettudatos magatartásra nevelés Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása az óvodás életkorban kiemelkedő jelentőségű. Az egészségvédelem elsődlegesen a gyermek testi fejlődésének elősegítését célozza. 18

19 Az egészséges életmódra nevelés célja: A gyerekek alapvető biológiai - fiziológiai szükségleteinek kielégítése Kultúr- higiénés szokások kialakítása Az egészséges életmódra nevelés területei: o Gondozás o Egészség védelem o Betegség megelőzés o Személyes motívumok alakítása o Mozgás, edzettség o Egészséges környezet megteremtése o A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatosság Az életkori sajátosságaiból eredően a kisgyermek mozgásigénye nagy, amelynek kielégítésére törekedni kell. A mozgás fejlődésre épül, az egészséges életmód, a testápolás, az önkiszolgálás, az egészségmegőrző szokások kialakítása. Az óvodás gyerekre vonatkoztatva tudjuk, hogy minden gyermek más és más, mindegyiküknek más az egészségügyi állapota, edzettsége, teherbíró képessége. Az egészséges életmódra nevelés folyamatában a következőket kell szem előtt tartani: A személyi, környezeti higiéné, a mozgásos életmód, az egészséges táplálkozás és kultúrált étkezés, az egészséget károsító magatartásformák elkerülése, megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel és óvodapedagógussal együttműködve. 19

20 Az óvodapedagógus feladatai az egészségneveléssel kapcsolatban Megteremti a gyermekek testi lelki egészségvédelmének feltételeit A mozgás és pihenés összhangját Az egészséges életritmus, életvezetés koncentrációját A prevenciós, korrekciós speciális gondozási feladatok ellátását Biztosítja az egészséges környezetet Kialakítja a család és az óvoda együttműködésén alapuló kapcsolatát A gyermek egészségnevelésének fejlettségi mutatói iskolába lépéskor Kialakulnak az életkornak megfelelő egészséges életmód szokásai (a gondozás és a mozgás fejlettségi mutatói az adott területnél találhatók) Az érzelmi nevelés és a szocializáció A gyermek alapvető szükséglete az érzelem, amely szubjektív állapotát, környezetéhez való viszonyát fejezi ki. Minden tevékenységét, kapcsolatai minőségét érzelmei befolyásolják, miközben alakítják beállítódásukat, erősítik önállósodásukat Az érzelmi nevelés és szocializáció célja Biztonságos és derűs, kiegyensúlyozott légkörben a gyermekek önértékelésének alakítása A gyermekek egyéni érdekeinek figyelembe vételével képességeik erkölcsi, akarati tulajdonságaik kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái által vezérelve. A nevelési gyakorlat bizonyította, hogy a nevelés alapja az a környezet, amely figyelembe veszi gyermekek alapvető biológiai kulturális és lelki szükségleteit: 20

21 Az elfogadás, megértés, az önmagukért nyújtott szeretet és odafordulás szükségletét. Lehetővé teszi, hogy a gyerek azonos maradjon önmagával, megőrizze identitását. Az érzelmi védettség biztonság igényét, amelynek kielégítését szolgálja a csoport helységeinek otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot nyújtó légkör, amelyben az összetartozást az alkalmazkodás igényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át Az óvodapedagógus gyermek, gyermek dajka, gyermek gyermek kapcsolatát pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze. Az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi megerősítésre, mely erősíti a gyerekek önbizalmát, alakítja önértékelésüket. Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre alkotó cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játék terének határait és elvezeti a gyereket a felfedező tanuláshoz. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni az őt körülvevő környezetre. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A környezet önálló alakításának szükségletét. A függetlenedés, a fokozatos önállósodás igényét. Az önállósodás során a gyerek felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy bánatot okozhatnak. Önmagáért és másokért érzett felelőssége cselekedetei motívumává válik. A szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igényt, a művészetekben való részvétel örömét Az önkifejezés igényét 21

22 Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek szükségleteire épülő érzelmi neveléssel és szocializációval kapcsolatban Kialakítja a derűs, biztonságos környezetet Törekszik a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére Pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítását tartja a legfontosabbnak Viselkedése tükrözi az erkölcsi normákat, nevelésében a szó cselekvés összhangja érvényesül A gyermek érzelmi és szociális fejlettségének mutatói iskolába lépéskor Azonosul a csoport normáival, értékeivel Megbízatásokat elfogad és teljesít a csoport érdekében Társaival és felnőttekkel együttműködésre képes, törekszik a megegyezésre Tolerálja társai különbözőségét Megjelenik az önértékelés képessége Segítőkészség jellemzi Belátja tévedéseit, hajlandó korrigálni hibáit A siker, kudarc megélése feldolgozása során fejlődik önértékelése kialakul kudarctűrése Megjelenik a teljesítményigény Az anyanyelvi és kommunikációs készség - értelmi képesség fejlesztés, nevelés megvalósítása 22

23 Anyanyelv Az anyanyelvi nevelés jelen van az óvodai élet minden mozzanatában. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társaikkal és az óvónőikkel való kapcsolataikba. Az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Az anyanyelvi nevelés célja: A gyermekek nyelvi kommunikációs kedvének felkeltése, ösztönzése, amely lehetővé teszi a kapcsolatok létesítését, fenntartását és a verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. Tiszta hangképzéssel választékos és a helyzetnek megfelelő kiejtések helyes használata Anyanyelv megismerése, tisztelete A program kereteinek koncepcionális alapelemei - a folyamatosság, az osztatlanság, a koncentráció és a specializáció - befolyásolják az anyanyelvi fejlődést - nevelés feltételeit, lehetőségeit. A folyamatosság hosszabb és összefüggő időkeretei a gyermekek beszédkedvére is hatást gyakorolnak. Nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Könnyebben valósítható meg az egyenkénti differenciálás. Lehetőség nyílik, a gyermekek nyomon követésére, megfigyelésére egyénileg, páronként, vagy kisebb csoportokban. Már a korai időszakban érzékelhetőek a beszédhibák, így súlyosságuk enyhíthető. Sor kerülhet különböző szervezeti formák között a gyerekek speciális fejlesztésére is. A folyamatosság kedvez a gyerek - gyerek, a gyerek - pedagógus, valamint a pedagógus - gyerekek közötti kommunikáció és metakommunikáció kialakulásának, a gondolkodás fejlődésének. 23

24 Az iskola megkezdése előtt a gyerekek eljuthatnak nyelvi - kommunikációs képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és fenntartását, a verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. A tiszta, választékos és a helyzetnek megfelelő kifejezéseket jól használják. A csoportformák keretei között motiváló erővé válik az érettebb társaktól kapott beszédpélda. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógusok modellértékű beszéde is. A fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága, bátrabb beszéde utánzásra készteti kisebbeket, gátlásosakat, az egyéb problémákkal, nehézségekkel küzdőket. Hamarabb kialakul a beszédfegyelem is, mert a gyerekek megtanulják a másik fél meghallgatását. Az óvodapedagógus a szervezett játékokban és valamennyi kötetlen foglalkozásában tudatosan megtervezi az anyanyelvi fejlesztés feladatait. Úgy építi fel, fogalmazza meg kérdéseit, magyarázatait, hogy azok a kisebbek számára is érthetőek legyenek, a nagyobbaknak pedig ismétlésül szolgáljanak. Ügyel arra is, hogy az anyanyelvet fejlesztő feladatokat adjon a különböző műveltségi területek anyagainak feldolgozásához. A koncentráció lehetővé teszi, hogy valamennyi foglalkozási tárgyban szerepet kapjon, különböző formákban, az anyanyelvi nevelés. Ezért az óvodapedagógus olyan irodalmi, zenei anyagokat választ ki, amelyeknek beszédnevelő értékük van. Az anyanyelvi játékokkal olyan feladatokat ad, amelyek bővítik a gyerekek szókincsét. A gyakorlás során fejlődik a gyerek spontán beszédhang-ejtése és beszédritmusa. A nyelvi játékok a gyerekek gondolkodását is fejlesztik. A specializáció alkalmat teremt arra, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel az óvodai csoporton belül - együtt és külön foglalkozzanak. A nyelvi fejlesztés szocializációjukat is elősegíti. Az óvodapedagógus feladata: Megteremti a helyzeteket, amelyekben a gyerekek beszélhetnek örömeikről, problémáikról, vagy arról, ami őket foglalkoztatja. 24