PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési terv)

Átírás

1 Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola És József Attila Tagiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési terv) Miskolc, 2008.január 01.

2

3 Fák, csillagok, állatok és kövek, Szeressétek a gyermekeimet. (... ) Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

4

5 1. Tartalom Az intézmény mottója 1. Tartalom Az iskola arculata Nevelési program Pedagógiai alapelveink, céljaink, célértékeink Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák A tanítási órák A tanítási órán kívüli tevékenységek Az önálló tanulásra nevelés Helyzetfelmérés Az egészséges életmódra nevelés Helyzetfelmérés Helyzetfelmérés A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése A tehetség, a képesség kibontakoztatásának segítése A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A szociális hátrányok enyhítése Esélyegyenlőségi program A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Egészségnevelési program A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása az iskolában A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése Iskolai drogstratégia Környezeti nevelési program Környezetismeret osztály osztály osztály osztály... 74

6 Rajz és vizuális kultúra osztály osztály osztály osztály Technika és életvitel osztály osztály osztály osztály Magyar nyelv és irodalom osztály Testnevelés évfolyam évfolyam évfolyam Ének-zene évfolyam évfolyam évfolyam A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán Közlekedésre nevelés és oktatás Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok... 90

7 2. Az iskola arculata Iskolánk szeptember 1-jén ünnepli fennállásának 45. évfordulóját. Számba vesszük eredményeinket, de azt is megvizsgáljuk, mit tudunk a jövőben jobban csinálni, mit kell fejleszteni, mit kell elkezdeni, és mit kell változatlanul folytatni. Iskolánk 8 évfolyamán az általános műveltséget megalapozó, a középfokú oktatásra felkészítő oktató-nevelő munkát folytat. Elsők között volt a városban, ahol angol illetve testnevelés tagozat kezdte meg működését. Harmadik osztálytól kezdve heti 3, majd heti 4 órában, bontott csoportokban tanulják gyermekeink az angol nyelvet. Az 1. és a 2. évfolyamon lehetőség van szakkör formájában, játékos módszerekkel ismerkedni a nyelvvel. Nyolcadik osztály végén több tanulónk sikeres alapfokú nyelvvizsgát tesz. Ezek a diákok a középiskolában is intenzíven folytatják a nyelvtanulást. Ötödik osztálytól igény szerint az angolon kívül német nyelvet is tanulhatnak a gyerekek. Az tanévtől kezdődően 1. évfolyamtól felmenő rendszerben, évfolyamonként egy osztály angol-magyar két tanítási nyelvű osztályként működik. A tanulók megismerkednek a célnyelvű ország civilizációjával. Ebben a témakörben magával az idegen nyelvvel, az ország kultúrájával. Nyelvtanulás közben fejlődik személyiségük, megértik a nyelvtanulás fontosságát. A két tanítási nyelvű képzés tanulási folyamatszervezési kritériumai: A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és a célnyelven történő tanítás és tanulás egyidejűleg kezdődik. Az első évfolyamon kezdődik az oktatás, és a nyolcadik évfolyamon fejeződik be. A célnyelvet legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanuló kötelező tanórájának 35%-ánál ne legyen kevesebb és 50%-ánál ne legyen több

8 Iskolánkban a két tanítási nyelvű tanulási folyamat szervezését az alábbi táblázat mutatja: Ének Rajz Ország- és népismeret Történelem Testnevelés Angol 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Az angol nyelv, illetve a célnyelven tanított tantárgyak oktatása csoportbontásban történik. Igény szerint évfolyamonként 1-1 testnevelés orientált osztály működik. Heti 5 órában sajátítják el a tantervi követelményeket, és mód van a tanulók állóképességének javítására, a tehetségek kiválasztására és fejlesztésére. Tagozatos tanulóink mindegyike az általa választott sportágban rendszeresen tevékenykedik. Kiemelkedő eredményt ért el tornászcsapatunk től az országos versenyek dobogós helyezettje. A testnevelés tagozatos iskolák közötti pontversenyben megyei szinten mindig az első három hely valamelyikén végeztünk. Rendszeres úszásoktatás keretében minden tanulónk megtanul úszni. A nyári szünetben úszó napközit szervezünk. Az ISK és tömegsport foglalkozásai biztosítják tanulóinknak a mindennapos testnevelést. Az tanévtől a matematika oktatása 5. osztálytól nívócsoportban működik. Egyéni képességek figyelembevételével, differenciált tanmenettel, a fejlesztés lehetőségeinek maximális kihasználásával folyik az oktató-nevelő munka. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően rész vehetnek az énekkar, a kamarakórus munkájában és zenei oktatásban is. A környezeti nevelést szolgálják az erdei iskolai programok. Tehetséggondozó szakkörök működnek matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből és számítástechnikából. Felzárkóztató csoportokban a gyenge képességű tanulók segítése folyik alsó és felső tagozatban egyaránt.

9 Iskolánk kulturális munkájának fóruma az ötévente megrendezett gála műsor, melyen tehetséges színjátszó, éneklő és hangszeres tanulóink mutatják be kiváló képességeiket. A drámajátszó szakkör tagjai biztosítják az ünnepélyek és megemlékezések műsorait. Tanulóink, tanulva a demokráciát, részt vesznek a diákönkormányzat munkájában. Alaptevékenységünket meghatározzák kialakult hagyományaink, a közoktatási törvény irányelvei, a NAT követelményei és a szülők reális és jogos elvárásai. Az alsó tagozat kiemelt feladata a készségek kialakítása és a képességek fejlesztése, az alapozó funkció kiemelésével. A tanulás megszerettetése és módszertanának megtanítása szintén nagyon fontos. Felső tagozatban a megkezdett munkát folytatjuk, a tehetségeket kiemeljük, a lemaradókat felkaroljuk. Nevelő-oktató munkánk során diákjaink élhetnek a közoktatási törvényben meghatározott jogaikkal, gyakorolhatják kötelességeiket. Tanulóinkat úgy neveljük, hogy a megszerzett ismereteket és magatartási formákat képesek legyenek alkalmazni, és nyitottak legyenek az új dolgok felé. Az iskolából alapos tudással kikerülve, könnyű legyen a társadalmi beilleszkedés. A városi intézményi átszervezések eredményeként iskolánkat tanügyigazgatásilag integrálták a József Attila iskolával A több mint 50 éves iskola megnyitása óta, a város peremkerületén élők gyermekeinek nevelését, oktatását végzi, 8 osztályos felmenő rendszerben. Kezdetben a telepen munkásszülők laktak, de az utóbbi időben, az iskola vonzáskörzetében élők jelentős része, a társadalom elesett szegény rétegéhez tartozik. Többségük a cigány etnikumhoz tartozik, akik munkanélküliek, vagy szakképzettségüket hasznosítani nem tudó emberek. A társadalom peremére szorultaknak kevés esélyük van, helyzetük önerőből történő megoldására. Környezeti ártalmak miatt, több tanulónk is hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett tanulók száma meghaladja az 50 %-ot. A gyermekek többsége a beiskolázásukkor az életkoruknak nem megfelelő fejlettséggel rendelkeznek, idegrendszerük gyenge. Az utóbbi években a tagiskolánk tanulóinak létszáma stagnál. Jelenleg diákjainak száma 120 fő.

10 Ilyen környezetben az intézmény, az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön. Nagyobb erőfeszítéssel érhető el, a tantervi minimumok teljesítése valamint a nevelés során a pozitív attitűdök átadása. A szülői házból hozott szokások, a közösség normatívái, erősen hatnak tanulóink személyiségének alakulására, mégis többségük az iskolai nevelőmunka hatására fogékony a szépre, a jóra, az igényesebb életre. Az iskola felszereltsége, ellátottsága kívánni valót hagy maga után. Hiányzik a testnevelés oktatásához szükséges tornaterem. Diákjaink többsége szereti iskoláját, a rendezvényeken, ünnepségeken színvonalas műsorokkal szerepelnek. Az utóbbi években a gyerekeknek nyári táborokat is szerveztünk. Hátrányaik leküzdésére napközis ellátást biztosítunk. A különféle szakkörökön (rajz, tánc, sport, énekkar) lehetőség van a tehetséges tanulók továbbfejlesztésére. A cigányság hagyományainak megőrzésére etnikai program szolgál, melynek vezetését évenként más személy végzi. Tanulóink szép sikerrel szerepeltek a városi és megyei etnikai kisebbségi rendezvényeken. Jó kapcsolatokat sikerült kiépítenünk a Roma Kisebbségi Önkormányzattal, az egyházzal, a térség önkormányzati képviselőjével. Az Intézményünkben dolgozó pedagógusok valamennyien rendelkeznek szakképesítéssel A pedagógusok önképzése és a továbbképzéseken való részvételük folyamatos. Az intézmény valamennyi dolgozója azon fáradozik, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában. Szeretetteljes légkört teremtsünk számukra, ahol személyiségük kiegyensúlyozottan fejlődik, képességeiket maximálisan kiaknázva az alapkészségek birtokába jussanak, a tehetségek kibontakozzanak, a megfelelő tudás részeseivé váljanak.

11 Iskolánk büszke olyan tanítványaira, akik teljesítményükkel, munkájukkal ismertek az országban. Néhányat név szerint említünk: Kropkó Péter Kropkó Zsuzsa Deák Zsolt Erdős Ágnes Mörk Eleonóra Darab Gyula triatlonista világbajnok triatlonista súlyemelő ifjúsági bajnok kajakozó a Nők Lapja újságírója tévés személyiség Büszkék vagyunk azokra a tanulóinkra, akik a városi és megyei tanulmányi versenyeken jó eredményt értek el, s arra is, hogy a megyében a mi iskolánk diákja nyerte el először az Apáczai díjat.

12 3. Nevelési program 3.1 Pedagógiai alapelveink, céljaink, célértékeink Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: A Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

13 Az ebből adódó feladatok: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, megalapozza az élethosszig tartó tanulást, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

14 4. Olyan tanulói személyiség kialakítására törekszünk, melynek jellemzői: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

15 ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink szellemileg fogékony, kíváncsi emberekké váljanak, munkájukban a tudni és tenni akarás jellemezze őket, feladatmegoldásuk pontos, lényegre törő legyen. Pedagógiai alapelveink között fontosnak tartjuk az alábbiakat: nyilvánosság esélyegyenlőség partnerközpontúság integráció differenciált fejlesztés minden tanuló sajátítsa el az egyes tantárgyak minimumszintjét.

16 A nevelő-oktató munkát meghatározza az a tény, hogy tanulóink egy része sajátos nevelési igényű. Így a reális lehetőségekből kiindulva és ahhoz képest arra kell törekednünk, hogy a neveltek képességei minél teljesebben kibontakozzanak. A korrekciós, habilitációs, és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő továbbtanulásukat, és a többségi társadalomba való beilleszkedésüket. Erősítjük azt a képességüket, hogy érezzenek felelősséget önmagukért és másokért is, a közösség céljainak megvalósításában legjobb tudásuk szerint vegyenek részt. A konfliktushelyzeteket tudják tisztességgel kezelni. A kudarcok és lemaradások megszüntetéséért mindent tegyenek meg. Célérték Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

17 3.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

18 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. A tradicionális roma kultúra elemeinek és értékeinek ismerete, a nemzettudat, hagyományápolás, az európaiság érzésének erősítése, az európaiság gazdagítása a magyar és az etnikai kultúra értékeivel, Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

19 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg, iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

20 3.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

21 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Iskolánk tanulóinak összetételére jellemzõ a cigány etnikum. Ez a tény meghatározza az iskola személyiségfejlesztõ tevékenységet. Ezért fontos, hogy megismerjük az ide járó gyerekek és családjuk hátterét, szokásrendszerét. Ha ezt megtesszük és tiszteletben tartjuk azt a más kultúrát, amely ehhez hozzátartozik, ezen keresztül a gyermekek személyiségét és eredményesebben tudjuk fejleszteni. Az iskolában dolgozó pedagógusoknak törekedni kell, hogy a más-más értékrenddel, szokásrenddel élõ családokat megismerjék, és itt alkalmazzák a tolerancia képességét.

22 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi

23 együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 3.5 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák A tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

24 3.5.2 A tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Az iskolában diákönkormányzat működik., amely részt vesz szabadidős programok, ünnepélyek, megemlékezések szervezésében, az iskola ügyeleti munkájának ellátásában, ellenőrzésében, a fegyelmi ügyek tárgyalásában. A nyugdíjas kollégákkal szoros kapcsolatot tartunk, pedagógusnapi rendezvényeink rendszeres vendégei. Helyt adunk osztálytalálkozóknak és az egyházak által szervezett hitoktatásnak időt, helyet és oktatástechnikai eszközöket biztosítunk. Valamennyi tantárgyból szervezünk házi tanulmányi versenyeket. A magyar munkaközösség bonyolítja a megyei helyesíró és a nyelviillemtani-kommunikációs versenyt. Rendszeresen helyt adunk a megyei biológia és angol versenyeknek is. Részt veszünk a város és más iskolák által szervezett tanulmányi versenyeken. Csapataink rendszeresen indulnak a városi, megyei és országos sportversenyeken. Havonta egy alkalommal iskolagyűlést tartunk. Itt értékeljük az iskola magatartását, ismertetjük a versenyek eredményeit és az aktuális tudnivalókat. Ballagáskor adjuk át az emlékplaketteket azoknak a diákoknak, akik nyolc éven át kitűnő eredményt értek el. A kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó tanulókat könyvutalvánnyal jutalmazza az ISK.

25 Rendezvényeink évnyitó, évzáró szaktárgyi versenyek nyugdíjas találkozó kulturális gála ifjúvá avatás sportgála idegen nyelvi karácsony Valentin nap úszó napközi nyári táborok farsangi bál ballagás alapítványi bál hangverseny Pedagógus nap Állatok Világnapja Selyemréti Napok Madarak és Fák napja nyílt nap Mikulás fenyőünnep a Föld Napja tanulmányi kirándulás Zenei Világnap Takarékossági Világnap a Magyar Nyelv hete Állami ünnepek: október 6. október 23. március 15.

26 b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba is működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A humanisztikus pedagógiai értékek kialakításának segítése: Felelősségvállalás önálló döntés képességének kialakítása. Tisztelet, megbecsülés értékek felismerése, keresése a másikban. Bizalom, az öröm kifejező képességének fejlesztése. Önmagunk vállalása kapcsolatainkban, önelfogadás képességének erősítése. A helyes önismeret fejlesztése: Testi önismeret fejlesztése. Önkifejezés, önjellemzés, önmegfigyelés fejlesztése. Kreativitás fejlesztése: A verbalizáció készségének fejlesztése. Esztétikai érzékenység- és élményfejlesztés. Nonverbális készségek fejlesztése. Társismereti és kapcsolatfejlesztő képesség alakítása: Kapcsolatteremtő és kapcsolatfejlesztő képességek fejlesztése. Egymással kapcsolatos érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és elvárások kifejező képességének formálása.

27 Kommunikáció, illem: Köszönés Beszélgetés Telefonálás Jó megjelenés A közlekedés illemtana Illem az iskolában A szabadidő eltöltésének illemtana (könyvtár-, színház-, mozi-, múzeumlátogatás, tévénézés, játék, sport, kirándulás) A vendéglátás illemtana Kulturált étkezés A vásárlás illemszabályai Az ajándékozás illemtana Az otthoni együttélés szabályai Egészséges életmód alapjainak elsajátítása: A biztonság megőrzése Az egészséges táplálkozás Mozgás és személyi higiéné Veszélyes anyagok Növekedés, változás Családi élet és kapcsolatok Egészséges környezet

28 Az önálló tanulásra nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapítási szempontjai: Helyzetfelmérés Milyen a csoport és az egyének munkafegyelmének, tanulási szokásainak szintje? Milyen a tanuláshoz, művelődéshez való viszonyuk? Hol van a csoport és az egyének értékrendjében a tanulás helye? Kik szorulnak rá leginkább a tanulási kedv felkeltésére, ébrentartására? Milyen a tanulás önállóságának szintje, kik az önálló tanulásra képes gyerekek? Kik nem érik el a képességeiknek megfelelő eredményt? Oka? Tanulási módszerek ismerete a gyerekek körében milyen mértékű? A fejlesztés iránya? Kik szorulnak egyéni korrekcióra? Az írás-, olvasáskészség, a szövegértés, a beszédkészség fejletlensége. Az emlékezet, a gondolkodó- és figyelemösszpontosító képesség fejlet-lensége. A figyelem terjedelmének és tartósságának szűk volta. Megelőző ismeretek hiánya miatt. Kik szorulnak egyéni segítségre, mely tantárgyakból? Melyek a tanulók önművelődés iránti igényei, készségei, szokásai? Kiknél szükséges ezek fejlesztése? Feladatok A jó szokások továbbfejlesztése. A nevelő-gyerek kapcsolat, az értékrendben a tanulás helyének kedvező alakítása. Egyénre szóló konkrét tervek a tanulás motiváltságának fejlesztésére. A tanulás önállóságának fejlesztése. A tanulási technika fejlesztése, akik nem érik el a képességeiknek megfelelő eredményt, vagy kellő módszerrel jobb eredményre képesek. Fejlesztő gyakorlatok kiválasztása, rendszeres foglalkozás előzetes terv alapján. Az egyes tantárgyakból elmaradók felzárkóztatása. Az önművelődés igényének, szokásának készségének kifejlesztése, továbbfejlesztése a tantervi témákhoz kapcsolható vagy azokat megelőző, az életkornak megfelelő tevékenységeken keresztül.

29 Az egészséges életmódra nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapításának szempontjai: Helyzetfelmérés Milyen a napi, heti tanórai terhelés? Milyenek a testi fejlettség, edzettség, fizikai állóképesség, gyorsaság, ügyesség egyéni jellemzői? Az idegrendszeri-pszichés állapot egyéni jellemzőire vonatkozó észrevételek. Milyen mértékű(ek) a fáradás jele(i) egyéneknél és csoportoknál? Milyen a figyelem terjedelme, tartalma? Milyen az aktivitásszint? Kiknél jelentkezik fokozot-tabb mozgásigény? (Oka?) Kiknél alacsonyabb a toleranciaszint? (feladathelyzettel és társakkal szemben) Az életkornak megfelelően alakultak-e ki a testápolási, higiéniai, étkezési, egészségügyi és balesetvédelmi szokások? Feladatok Megfelelő napi- és hetirend kialakítása, az egyenletes terhelés, a szükséges pihenés, regenerálódás időkeretének biztosítása. A szervezetet harmonikusan fejlesztő testedzés, mozgásos játékok terve a csoportra és egyénekre vonatkozóan. Szükség esetén mozgásos tevékenység időtartamának növelése, gyakori változtatása. Egyéni konfliktusok, problémák feltárása egyéni beszélgetéssel. (konzultáció osztályfőnökkel, orvossal, Nevelési Tanácsadóval) Konkrét tervek a jobb eredmény elérése érdekében. A társas kapcsolatok fejlesztése, a közösségi-közéleti nevelés A neveltségi helyzet és a nevelési feladatok megállapításának szempontjai: Helyzetfelmérés Milyen a csoport társas szerkezete? Hogyan szerveződnek az elsődleges közösségek? Milyen a szerepük, helyzetük, tevékenységi körük, önállóságuk? Milyen az egyes gyerekek társas helyzete? Kik a centrális helyzetűek, a magányosak? Mi a magányossá válás oka? Feladatok A kiscsoportok összetételének szükség szerinti változtatása. Az életkornak megfelelő közös tevékenykedtetés az önállóság, az összetartozás fejlesztése érdekében. Konkrét tervek, feladatok és terv a magányos gyerekek és az elszigetelődő párok beillesztésére, az elkülönülés okainak feltárására, az okok lehetőség szerinti megszüntetésére.

30 Helyzetfelmérés Milyenek a társas magatartás jellemzői: Az együttműködési készség a kiscsoporton belül és azok között. A közös ügyek iránti érdeklődés, a segítségnyújtás. Udvariasság, egymáshoz való alkalmazkodás, mások szempontjainak figyelembe vétele. Beszédstílus. Agresszív megnyilvánulások oka és gyakorisága. Milyen a csoport általános hangulata, légköre, tevékenységi kedve? Megfelel-e a működtetett felelősi rendszer az adott gyerekcsoport fejlettségének? Alkalmazkodik-e az életkorhoz, a csoport fejlettségéhez a felelősök száma, tevékenységi területe, a megbízatás időtartama, jellege, a választás módja? Milyen a felelősök önállósági foka, tekintélye, vezetői magatartása? Milyen a csoporttagok részvétele a programok tervezésében, szervezésében, vezetésében, az események értékelésében, a döntésekben? Milyen a gyerek önállóságának, öntevékenységének mértéke a csoportéletben (önkiszolgálás, tanulás, szabadidő, stb) Mennyire élőek a csoport alkotta együttélési szabályok? A gyerekek magukénak érzik-e azokat? Szükség van újra? Milyen a gyerekek részvétele a szabályok megtartásának az ellenőrzésében? Rendszert alkot-e az értékelés, megfelelnek-e az értékelési módok a csoport fejlettségi szintjének? Figyelembe veszik-e az önmagukhoz mért fejlődést a gyerekeknél? Vannak-e kialakult hagyományok? Melyeket érdemes ápolni, továbbfejleszteni? Feladatok Konkrét tervek, feladatok és tevékenységek a társas magatartás javítására, a viselkedéskultúra fejlesztésére. Konkrét feladatok a tevékenységi kedv fokozására, a jó légkör megteremtésére. Tervek a közéletiségre való felkészítésre A csoportönállóság fejlődéséhez rugalmasan alkalmazkodó felelősi rendszer működ-tetésére. A tisztségviselők önállóságának, irányító képességének fejlesztése. Valamennyi gyerek számára a vezetői funkciók gyakorlására, a közügyek iránti érdeklődés, aktivitás fejlesztésére. A szabályok módosítása a fejlődés figyelembevételével. Feladatok a szükséges módosításra. Tervek a csoport és az egyének értékrendjének pozitív irányú befolyásolására, az önértékelő képesség fejlesztésére. Az együvé tartozást erősítő hagyományok ápolása, újak megteremtése, részvétel az iskola a szűkebb és tágabb környezet életében

31 d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

32 i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket pályázatok útján szerzett pénzösszegből, illetve a szülőknek kell fedezniük. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, melynek használata ingyenes. n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

33 3.6 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Az iskolába kerülő tanulók egy részének a fejlődése az általános törvényszerűségektől és az életkori normáktól való enyhébb eltérést, elmaradást mutat. Ez az elmaradás kiterjedhet a nevelés minden területére. Az iskolai nevelés egyik célja az, hogy a fejlődési problémákat mutató iskoláskorú gyermekeknél maximálisan elősegítse a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges ismereteket, képességeket, az erkölcsi normáknak megfelelő magatartást egységbe foglaló alapműveltség elsajátítását és, hogy ennek folyamatában a lehető legnagyobb mértékben korrigálja, illetve előzze meg a fejlődési elmaradásokat, segítse elő a tanuló minden oldalú fejlődését. A szorongás kedvezőtlen hatással van a tanulók iskolai teljesítményére. Minél nagyobb fokban szoronganak a tanulók, annál kevésbé eredményesen dolgoznak. Ezért különösen fontos a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés. Ezek a gyerekek jelentősen eltérnek egymástól a tantárgyi, és a szociális tanulásuk konkrét nehézségeit, egyéni sajátosságait tekintve. Ezek az egyéni különbségek teszik szükségessé a nevelés differenciált, egyénekre lebontott tervezését és megvalósítását. A tanulókat a megfelelő nehézségű feladatok megoldása során örömhöz és sikerélményhez kell juttatni, mert ez motiváló erőt jelent a tudásvágy fejlesztésére, és az újabb és újabb felfedezések elérésére. Munkájuk pozitív részleteinek kiemelésével lehet megkezdeni a hiányosságok felszámolását is. Kezdetben önálló hibakeresésre kell ösztönözni a tanulókat, és csak ennek sikertelensége esetén lehet szükség szerint egyre fokozódó segítséget nyújtani. Az önállóság elmaradásai a leghatékonyabban a saját tevékenység tervezésének, szervezésének, a feladatmegoldások önellenőrzésének, önértékelésének és önkorrekciójának a fejlesztésével küzdhetők le.

34 A tanulókat a megfelelő nehézségű feladatok megoldása örömhöz és sikerélményhez kell juttatni, mert ez motiváló erőt jelent a tudásvágy fejlesztésére, és az újabb és újabb felfedezések elérésére. Munkájuk pozitív részleteinek kiemelésével lehet megkezdeni a hiányosságok felszámolását is. Kezdetben önálló hibakeresésre kell ösztönözni a tanulókat, és csak ennek sikertelensége esetén lehet szükség szerint egyre fokozódó segítséget nyújtani. Az önállóság elmaradásai a leghatékonyabban a saját tevékenység tervezésének, szervezésének, a feladatmegoldások önellenőrzésének, önértékelésének és önkorrekciójának a fejlesztésével küzdhetők le. Az ingerszegény környezet tárgyi és személyi feltételei nem biztosítják a szükséges szociális hatások érvényesülését a gyermekekre, ami főleg a szociális hátrány és a művelődési hátrány következtében lép föl. Emiatt gátolt a közösségi beilleszkedéshez, és a sikeres tanuláshoz szükséges pozitív érzelmi tulajdonságok kialakulása, hiányos a társas érzelmek viselkedésmintáinak (pl. együttérzés, bizalom, jóindulat, szívélyesség, gyengédség, udvariasság, becsületesség, tisztelet, őszinteség, fegyelmezettség, az elsajátítása. Az iskolában a gyermeknek alkalmazkodnia kell a társaihoz, meg kell ismerkednie az emberi viselkedés alapvető személyiség- és szociálpszichológiai törvényszerűségeit, különbséget kell tennie a negatív és pozitív magatartásformák között. A pozitív magatartásformákat ki kell alakítani, és gyakoroltatni kell. A negatív magatartásformákat, mint pl. fegyelmezetlenség, passzivitás, durvaság, meg kell próbálni visszaszorítani. Meg kell érteni a gyermekekkel, hogy viselkedésük alapján nem csak magukat értékelik, hanem azt a közösséget is, amelyhez tartalmaznak. Jelentsen a tanuló számára örömöt a közösségért végzett munka, hiszen a közösség alakításában minden gyermek részt vesz. A tanulók fejlett szociális és kommunikatív képességeinek kialakítása alapvető fontosságú. Ösztönözni, segíteni kell a gyermekközösség viselkedési modellnyújtó szerepet (együttműködés, a társakkal való összehasonlítás). A folyamat során a pozitív magra támaszkodunk. Õk azok a gyerekek, akik nemcsak konfliktusok nélkül játszanak, nyugodtan reagálnak az észrevételezésekre, elismerik hibájukat, önmaguktól kérnek segítséget nevelőjüktől, hanem viszonylat szélesebb érintkezési körrel rendelkeznek. Õk azok, akik aktiválják a többi tanulót, az ingerlékenyeket pedig visszaszorítják a hibás magatartástól. A csoportfunkció elősegítése a közösen végezendő feladatok és megbízatások nyújtása, a közös játék, és dramatizálás tervszerű alkalmazása, a közösségi életben a felelősi hálózat megfelelő funkcionáltatása útján valósul meg.

35 A csoportfunkciók főleg verbális kommunikációs formában jelentkeznek. A magatartászavaros tanulók konfliktusmegoldó képessége például akkor növekszik, ha az együttműködésben megtanulják és gyakorolják a konfliktus-feldolgozás nyelvi viselkedésmintáit is pl.: megtanulnak elnézést kérni, kritikát mondani és fogadni, probléma esetén segítséget, tanácsot kérni. 3.7 A tehetség, a képesség kibontakoztatásának segítése A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése. A fejlődésnek két tényezője van, az öröklött- és a szerzett tulajdonságok. A veleszületett tulajdonságokat adottságoknak nevezzük. Ezek lehetővé teszik, hogy rájuk épülve kifejlődjön a személyiség és alkotórészei az egyes tevékenységek és képességek. Önmagukban azonban nem biztosítják a fejlődés potenciális lehetőségeit. Az adottságok lehetnek kedvezőek vagy kedvezőtlenek. Azok a sajátosságokat, amelyek előfeltételi valamilyen tevékenység sikeres végrehajtásának, képességnek nevezzük. A képesség a megfelelő tevékenység megszerzésének képessége általánosan öröklött. A tanulók adottságainak, képességeinek tehetség felismerése és azonosítása fontos feladatunk, az intellektuális képességek magasabb szintre jutásához, melyek segítségével az alapképességeket fejleszthetjük (ki). Ezek a kommunikációs képességek (beszéd, olvasás, írás) a kognitív (megismerő) képességek: az információk felfogadása (érkezés, észlelés), az információk megtartása (emlékezet, tanulás), az információk feldolgozása (gondolkodás, képességek),