Általános izomtan (Myologia)

Átírás

1 Myologia Angiologia

2 Általános izomtan (Myologia)

3

4

5

6 Fogalmak: origo insertio punctum fixum punctum mobile A fascicularis elrendezés alapjai biceps triceps quadriceps izmok Intersectiones tendineae Fusiformis - párhuzamos unipennatus bipennatus Digastricus - biventer

7 Izom fasciculusok helyzete bipennatus izomban (m. interosseus dorsalis) A fasciculusok két k t oldalról rögzülnek az ínhoz Vékony ín n az izom közepk zepén

8 Közbeiktatott inas szakaszok izomban (musculus rectus abdominis). Széles, lapos ín n = aponeurosis, a musculus obliquus externus abdominisben. Intersectio tendinea aponeurosis

9 IZOM FASCICULUS IZOMROST (EPIMYSIUM, PERIMYSIUM, ENDOMYSIUM)

10

11 A vázizom v harántcs ntcsíkolata a miofilamentumok és s a miofibrillumok szabályos elrendeződéséből l adódik dik hosszmetszet keresztmetszet

12 Vázizom EM képe: hosszmetszet

13

14

15

16 Vázizom EM képe: keresztmetszet

17 Receptor idegvégz gződések vázizomban: izomorsó (A) és ínorsó (B) Ax: velőhüvelyes velyes axon Nyilak: az ín kollagénrost kötegei

18 Effektor idegvégz gződés s a vázizomban: v motoros véglemez v (ideg-izom izom szinapszis) A motoros véglemez v minden izomrost felszínén n megtalálhat lható.. A szinapszis transzmitter anyaga az acetilkolin. A szinapszisban nikotinos acetilkolin receptorok vannak. A felesleges acetilkolin elbontását t az acetilkolinészteráz z enzim végzi. v mnj: mioneurális junkció (motoros véglemez) v Acetilkolin észteráz z lokalizáci ciója a motoros véglemezbenv

19

20

21

22 Az izmok emelő- rendszereket mozgatnak: a mozgás ereje nagyobb, ha az erő karja hosszabb (az izom tapadása távolabbt van az ízület tengelyétől). l). A mozgás s gyorsabb ha az izom tapadása és s az ízület tengelye közelebb vannak. Vannak egykarú- és kétkarú emelőszer szerű konstrukciók (A: kétkark tkarú triceps brachii; B: egykarú triceps surae; itt az erő karja hosszabb, mint a teher karja; C: egykarú biceps brachii; itt az erő karja rövidebb, r mint a teher karja) Nagyobb erő Nagyobb sebesség

23 A musculus brachialis anatómiai felépítése és s emelő működése (az egykarú emelő alátámaszt masztását t a könyk nyökízület mozgás- tengelye jelképezi) INSERTIO A kontrakció hatására a humerus és s az ulna egymáshoz közelít t (flexió) VENTER TENDO

24 AZ IZOMROSTOK ÉS S AZ ÍN N TÖMÖTT T TT ROSTOS KÖTŐSZK SZÖVETÉNEK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA SA BASALIS LAMINA ÉS S RÁCSROSTOK R RÉVÉNR

25 AZ IZOMROST SYNCYTIUM A syncytium myoblastok fúzif ziójából jön n létre l a fejlődés s során. A myoblast fúzió eredménye egy hosszú,, sokmagvú sejt ( myotube( myotube ). Ennek további diffe- renciálódása során n megjelennek a cito- plazmában a myofibrillumok. VégülV idegrostok kapcsolódnak az izomrosthoz (innerváci ció). A differenciálódott dott izomrost bazális laminája alatt differenciálatlan satellita sejtek vannak, amelyek szüks kség esetén n myoblasttá alakulva, regeneráci ciót tesznek lehetővé.

26

27 A hosszú ujjhajlító izmok ínhüvelyei a csuklón és s a kézen. k Az ínhüvelyek külső fibrosus és s belső synovialis rétegekbr tegekből állnak. A belső synovialis réteg az inat is borítja, és s a rajta lévől synovialis folyadék k miatt az inak könnyen elmozdulnak. Vagina communis tendinum musculorum flexorum Vagina tendinis musculi flexoris pollicis longi

28 Az izmokat fasciák választják el Fascia superficialis: az egész testet, a bőr alatt borító fascia (pl.: az emlő mirigyállománya a felületes fascia lemezei között helyezkedik el). Fascia profunda: izmokat, izomcsoportokat borít/elválaszt (pl.: fascia brachii, fascia lata). Testüregi (subserosus) fascia: a hasüreg és a mellüreg savós hártyái alatti fascia lemez (pl.: fascia endothoracica).

29 ANGIOLOGIA A cardiovascularis rendszer anatómiai és s szövettani alapjai

30 A szív üregeinek és s nagy ereinek öntvénye. nye. ARCUS AORTAE: nagyvérk rkör r kezdete TRUNCUS PULMONALIS: kisvérk rkör kezdete A vérkeringv rkeringés s központja k a szív, amely pumpaként mozgásban tartja a vért, v amely így zárt z csőrendszerben (az erekben) kering (Harvey, 1628). Bal kamra Jobb kamra

31

32

33 Az érrendszer artéri riákból, arteriolákb kból, kapillárisokb risokból, venulákb kból és s vénákbv kból tevődik össze: az artéri riák k fala vastagabb, rugalmas rostokban és s simaizomban gazdagabb, mint a vénák v k vékony v falai: a tágult gulékony vénák v azonban a keringő vér akár r 55%-át t tartalmazhatják. VÉNA ARTÉRIARIA

34

35

36 Az erek funkcionális csoportosítása sa Szélkaz lkazán-erek: az aorta és s truncus pulmonalis, amelyek a szív v pumpa-energi energiáját használva, rugalmasságukn guknál l fogva tovább bbítják k a vért. v Disztributív v erek: a testtájak felé vezető nagy artéri riák k (pl.: a. axillaris, a. brachialis) Rezisztencia-erek: erek: izmos artéri riák és arteriolák, amelyek a periféri riás s ellenáll llást szabályozz lyozzák. Kicserélő erek: kapillárisok és s venulák, amelyek a molekulák k transzportjával foglalkoznak. Reservoir-erek: erek: a vénák, v amelyek igen sok vért tudnak tárolni t lumenükben. Szélkaz lkazán Windkessel

37 Az erek anasztomózisai Artériás anasztomózisok: konvergencia anasztomózis (a. vertebralisok egyesülése a. basilarisszá), end-to-end anasztomózis (arcus palmaris spfc.). Kollaterális anasztomózis/keringés: főleg ízületek körül találhatók, és biztosítják az ízület jó vérellátását (rete cubiti, rete articulare genus). Vénás anasztomózisok: a végtagok felületes és mély vénái között venae perforantes futnak, amelyek a felületes vénák betegsége (varicositas) esetén a mély vénák felé vezetik a vért (az alsó végtagon jelentősek). Arteriovenózus anasztomózisok: a kis artéria és véna között közvetlen összeköttetés ( shunt ) van, amelynek átjárhatóságát simaizom szabályozza. Ha nyitva van, a vér nagy része nem kerül a kapillárisokba, hanem az anasztomózison át közvetlenül a vénába. Leginkább a bőrben van ilyen, szerepe a hőszabályozás.

38 Árkádszerű (end-to to-end) anasztomózisok zisok az arteria mesenterica superior és s inferior ágrendszere között k a vastagbél mentén n (angiográfi fiás s kép). k rteria mesenterica superior Anasztomózis zis (arcus Riolani) Arteria mesenterica inferior

39 Az alkar és s kéz k z artéri riái i korrózi ziós s készk szítményen: jól j l látszik l az arteria ulnaris és s az arteria radialis ágrendszere, és s az arcus palmaris superficialis és s profundus. a. radialis a. ulnaris

40 ARTÉRIÁK 1. Elasztikus típust pusú artéri riák: aorta, arteria subclavia. 2. Muszkuláris típust pusú artéri riák: arteria radialis, arteria princeps pollicis. 3. Arteriolák k ( 0.3( mm): 1-21 réteg simaizom és s endothel. Circulus arteriosus Willisii Arteria basilaris Ez egy konvergencia anasztomózis: zis: kétk arteria vertebralis egyesül. Arteria vertebralis mm

41 Elasztikus artéria ria (aorta) keresztmetszete Elasztikus rostokból álló lemezek az aorta falában

42 Muszkuláris típust pusú artéria ria keresztmetszete Idegátmetszetek az adventitiában lumen Simaizmok a tunica mediában

43 Vénák Reservoir-erek: erek: a vena cava superior és s vena cava inferior révén r n a jobb pitvarba juttatják k a vért. Felületes letes és s mély m vénákat v különíthetk thetünk el. A vénákban v billentyűk k vannak, amelyek az áramlás s szabályoz lyozásáért felelősek. Főként F az alsó végtagon fontosak az álló testhelyzet miatt (anasztomózisok zisok a felületes letes és s mély m vénák k között). k A nagy nyirokerek a vena cava superior rendszerébe ömlenek (angulus venosus).

44 Erek beidegzése Az erek falában érzőidegek és posztganglionáris vegetatív efferens axonvégződések vannak. Érzőidegek: érfal-receptorok (mechano- és chemoreceptorok). Glomusok: glomus caroticum, aorticum; az érfal mentén található érzékelő szervecskék, vérellátásukat a szomszédos nagy artériából kapják. Kemoreceptorok, amelyek oxigén-széndioxid-tenziót, ph-t érzékelnek. Keringési reflexekért felelősek. A muszkuláris artériák és arteriolák szimpatikus beidegzése noradrenalint szabadít fel, és folyamatos vazokonstriktor tónust biztosít. Az értágulat (vazodilatáció) a szimpatikus idegek aktivitásának kikapcsolása révén jön létre. Néhány szervben paraszimpatikus vazodilatátor idegek vannak: ezek transzmittere a vazoaktív intesztinális polipeptid (VIP). Szöveti mediátorok is hatnak a mikrocirkulációra, illetve közvetetten az artériák simaizmaira: pl.: hisztamin, NO.

45 A MIKROCIRKULÁCI CIÓ MORFOLÓGIAI ALAPJAI 1. A mikrocirkuláci ció a szervek lokális lis keringése, amely az oxigén- és tápanyag-ellátás s szempontjából l rendkívül l fontos. A mikrocirkuláci ció romlása súlyos s szervkárosod rosodáshoz shoz vezet. 2. A mikrocirkuláci cióhoz tartozó erek: arteriolák, kapillárisok és s venulák. 3. A mikrocirkuláci ció szabályoz lyozásában idegek (lásd előbb) és s humorális faktorok (lásd előbb) is részt r vesznek. 4. Az egyre kisebb arteriolák metarteriolákban folytatódnak: egyre kevesebb simaizommal. Ezután n a kapillárisok következnek k (csak endothel és s pericita). 5. A kapilláris leágaz gazása előtti metarteriolában precapillaris sphincterként nt működő simaizom gyűrű van, amely szabályozza a kapillárisba jutó vér r mennyiségét. 6. A kapillárisb risból posztkapilláris venula,, majd venula lesz (utóbbi falában már r simaizom is van. 7. Vannak olyan metarteriolák k is, amelyek az arteriolákat venulákkal kötik k össze, kikerülve a kapillárisokat (lásd: arteriovenózus anasztomózisok). zisok).

46 Mikrocirkuláci ció A mikrocirkuláci ció azokat a folyamatokat jelenti, amelyek során n a mikroerek és s a szövetek anyagokat cserélnek: a szövetek táplt plálása és s a méregtelenm regtelenítése megvalósul. A mikrocirkuláci ció szabályoz lyozásában nemcsak az érrendszer önregulációja, hanem az erek beidegzése, a lokális lis kémiai k anyagok (pl.: széndioxid, NO, hisztamin) és s az erekben keringő hormonok (pl.: vazopresszin) is részt vesznek. Az idegek arteriola és s metarteriola simaizmokon végződnek és s noradrenerg tónussal t szűkítik az ereket: ez a vazokonstrikció. Az értágulat (vazodilatáci ció) ) kémiai k mediátorok révén r n jön j létre. Az endotélsejt nitrogén n monoxidot (NO) szabadít fel és s ez értágulatot (simaizom relaxáci ciót) okoz.

47 Arteriola scanning EM képe simaizomsejtek

48 Arteriola elektronmikroszkópos szerkezete: az endothelt 1-22 rétegben r simaizomsejtek veszik körül. k

49 Az arteriola simaizmainak összehúzódása szűkítő hatású: az endothelsejtek begyűrődnek az arteriola lumenébe (fekete).

50 Arteriolák k (1-4) és s a belőlük k eredő kapillárisok (csillagnál l metarteriola van) *

51 Kapillárisok típusai: t 1. Folytonos kapilláris (kép): izmok, agy. 2. Fenesztrált kapilláris: vese, endokrin szervek. 3. Sinusoid kapilláris: máj, lép, l csontvelő. Kapillárisok mérete: m 5-88 mikrométer (a sinusoidok ennél nagyobbak). Endothelsejt és s basalis lamina alkotja. Néha N periciták k vannak a bazális laminában.

52 Kapillárisok izomban és s kötőszk szövetben (rbc: vörösvv svértest a lumenben) rbc

53 Kapillárisok (A,B) és s arteriola (C) pericitákkal (P): scanning EM kép. k A periciták k stabilizálj lják k a kapilláris falát és s gátoljg tolják k az angiogenezist (kapillárisok képzk pződését, sarjadzását). P P P

54 Pinocitózis az endotélben

55 A mikrocirkuláci ció néhány ny szervben sajátos barriereket talál, l, amelyek szelektíven szabályozz lyozzák k a vérbv rből l a szöveti sejtekbe törtt rténő anyagtranszportot 1. A vér-agy v gát: g : a központi k idegrendszer mikroereit glia-réteg veszi körül, k amely az endotéllel együtt rendkívül l szelektív és s szabályozott transzportot tesz lehetővé a vér v és s az agyszövet között k mindig az agyszövet követelményeinek megfelelően. en. 2. A vér-thymus v gát: g : a csecsemőmirigyben mirigyben találhat lható, és s a thymusban fejlődő T-limfocitákat védelmezi. v A hám-h reticulum sejtek és s az endothel a basalis lamináikkal ikkal együtt alkotják. k. A vér-agy v gát g t károsodk rosodásasa

56 Angiogenezis (érképződés) Az embrióban ban a 3. héten h kezdődik: dik: hemangioblasztokból, l, amelyek nemcsak az érfalat, hanem a vérsejteket v is képzik. k Szület letés s után n a folyamat az endotélsejtek proliferáci cióját, új j kapillárisok képzk pződését t jelenti. Az endotél-prolifer proliferáció stimulátora tora a VEGF: vascular endothelial growth factor. A VEGF kötőszk szöveti sejtekben termelődik, termelődését a hipoxia serkenti. Az angiogenezis a sebgyógyul gyulás, a regeneráci ció, és s a növekedés s fontos jelensége.

57 Képek forrása Weir J, Abrahams PH: Imaging atlas of human anatomy. Mosby-Wolfe Thiel W: Photographic atlas of practical anatomy. Springer Fawcett DW: A textbook of histology. Saunders A Szegedi Anatómiai Intézet tudományos képarchívuma.

58 Képek forrásai Anatómiai Múzeum, Szegedi Anatómiai Intézet. Szövettani képgyűjtemény (Anatómiai Intézet, Szeged). Standring, S (Chief Editor): Gray s Anatomy. 40th Edition. Churchill- Livingstone, Delavier, F: Strength Training Anatomy. Human Kinetics, 2006.