Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Pedagógiai Program 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Pedagógiai Program 2013."

Átírás

1 Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Program (utoljára módosítva: július 1.) 1

2 Tartalom Változások jegyzéke A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek értékek A pedagógiai munka speciális jellegének vonásai Céljaink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó fejlesztési célok és feladatok rendszere Szülőkkel való együttműködési formák pedagógiai céljaink elérése érdekében A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A kognitív képességek fejlesztése Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Családi életre nevelés Gazdasági és pénzügyi nevelés Pályaorientáció és munkára nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Nemzeti azonosságtudatra, hazafiasságra nevelés Fenntarthatóság, környezettudatosság Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel TE IS program intézményi megvalósulása Az intézmény helyi tanterve Tantárgyak rendszere az egyes képzési formákban és évfolyamokon Az intézményben elérhető szakköri foglalkozások Az oktatásszervezés speciális formái Az összevont osztályokra vonatkozó szabályok Magántanulói jogviszony Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Projektoktatás Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 68 2

3 2.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok Különbözeti vizsgára vonatkozó szabályok Pótló vizsgára vonatkozó szabályok Javítóvizsgára vonatkozó szabályok Az értékelés rendje Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulói magatartás értékelésének elvei A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tantárgyak értékelésének elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola környezeti nevelési programja

4 Változások jegyzéke április 2-i változások jegyzéke: - Kalocsai Nebuló EGYMI (név pontosítása) - vállalt feladatok szakmai alapdokumentum mentén történő felsorolása (a régi alapító okirat helyett) - börtönben folyó esti rendszerű oktatás kivezetése, az integrálás leírásából az óvodai intenzív törlése, mert az az integráció egy formája - helyi tantervben évfolyamok javítása (9. szakképző) - szakkörök felsorolása (Helyi tanterv 2.2.) 2.2. Az intézményben elérhető szakköri foglalkozások A Knt. 6. sz. mellékletében meghatározott időkeret terhére minimum 5 fő jelentkezése esetén az alábbi szakköri foglalkozásokat nyújtjuk tanulóink számára: - atlétikai szakkör - foci szakkör - színjátszó szakkör - informatika szakkör - ének-zene szakkör - rajz- és kézműves szakkör - hon- és népismereti szakkör - logikai szakkör - idegennyelv-szakkör A módosítást a tantestület, a SZMK, DÖK és Intézményi Tanács elfogadta. Kalocsa, április 2. Csupor Zsolt Jánosné intézményvezető én átvezetett változtatások: Helyi tantervek elfogadása HÍD II program, mint ellátott feladat beemelése, a kapcsolódó óratervi keretek megállapítása Tanulói értékeléshez kapcsolódó minősítések egységesítése (Kiválóan teljesített, jól teljesített) Javítóvizsgára bocsátás feltételeinek pontosítása TE IS program intézményi megvalósulása Szülői kérésre történő évismétlések korlátozása A módosítást a tantestület, a SZMK, DÖK és Intézményi Tanács elfogadta. Kalocsa, Csupor Zsolt Jánosné intézményvezető 4

5 1. Az iskola nevelési programja Az intézmény meghatározása Intézmény neve: Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövidített név: Kalocsai Nebuló EGYMI Székhelye: 6300 Kalocsa, Tompa Mihály u (tel: ) Telephelye: 6300 Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. (tel: ) Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Kalocsa Város Önkormányzata Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola: 8 speciális szakiskola: 1+2 készségfejlesztő speciális szakiskola: 4 általános iskolai felnőttoktatás esti rendszerben 8 Vállalt feladataink: - Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolája (gyógypedagógiai nevelés-oktatás alsó és felső tagozaton enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára) - Sajátos nevelési igényű tanulók előkészítő szakiskolája, szakiskolája és készségfejlesztő szakiskolája (gyógypedagógiai nevelés-oktatás enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára) - Fejlesztő nevelés-oktatás - Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése) Maximális tanulói létszámunk 170 fő. Tanulócsoportjaink száma és összetétele tanévenként igazodik az igényekhez. Diákjaink kétharmad része bejáró, többségük sokgyerekes, veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű családból származik. A továbbtanulás lehetősége saját szakiskolai csoportjainkban adott, ahol parkgondozó és textiltermék-összeállító szakmát szerezhetnek tanulóink. 5

6 Tárgyi feltételeink: 2011/2012-es tanévtől két iskolaépületben folyik az oktatás, továbbá külső helyszíneken is végzünk oktató-nevelő tevékenységet. Az intézmény székhelyén, a Tompa Mihály u sz. alatti iskolaépületben 8 tanterem, 2 fejlesztőterem, 1 könyvtár-informatikaterem, ebédlő, tálalókonyha, tanári szoba, irodák, orvosi szoba, valamint mosdók találhatóak. Ebben az épületben folyik a tanulásban akadályozott gyermekek nappali, felnőttoktatásban esti rendszerű oktatás is. Az intézmény telephelye a Hosszú Antal u. 23. sz. alatt található iskolaépület, ahol 4 tanterem, egy fejlesztő szoba és tanári szoba, valamint a parkgondozó és textiltermékösszeállító OKJ-s képzéshez gyakorlati helyszín került kialakításra. Ebben az épületben folyik a speciális szakképzés, valamint itt találhatók az értelmileg akadályozott tanulók alap- és középfokú oktatását biztosító tantermek is. Személyi feltételek: Intézményünk felkészült a sajátos nevelési igényű tanulók ellátására. A pedagógusok végzettségét tekintve szurdo-, tiflo-, pszichopedagógus, logopédus, tanulásban akadályozottak-, valamint értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus, valamint gyógytornász is rendelkezésre áll. A terápiás végzettség széles spektrumú, azonban indokolt a további humánerőforrás-fejlesztés a hatékonyabb munka érdekében. A nevelőtestület pedagógiai munkáját gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdakönyvtáros és iskolatitkár segítik. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek értékek A nevelési program megfogalmazásához - az alapelvek meghatározásához - tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák: - tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése - empátia, humanizmus, elfogadás, - becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, - a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, - önfegyelem, önismeret, példamutatás, - pontosság, igényesség és kitartás a munkában, - a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, - önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete, - esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, 6

7 - derű, humor, mely átsegít a gondokon. - nemzeti értékek, hagyományok, nemzeti identitás - különböző kultúrák iránti nyitottság. Mint gyógypedagógiai módszertani intézmény vállaljuk: - a másság, a sérülés, a fogyatékosság problémájával való foglalkozást, - környezetünk érzékenyítését, - a segítségnyújtást a másság elfogadásához, hogy a gyermek, a szülő és a közvélemény is átélje, belássa, hogy a fogyatékos egyén sérülése ellenére is, az épekkel azonos jogokkal bírva, egészségi állapotától függetlenül, egyéni megsegítéssel, saját fejlődési tempójában eljuthat képességei,személyisége kibontakoztatásához. Gyermekeink boldogulása, társadalmi cselekvőképessége, esélyegyenlősége érdekében próbálunk folyamatosan megfelelni a sajátos nevelési igény szükségleteinek. Tehát a fogyatékos ember egyedi jellege folytán fogyatékos, magán hordozza fogyatékosságának speciális jegyeit és fogyatékossága által megszabott lehetőségeivel választja ki és éli át az általános emberiből a számára hozzáférhetőt. (Kremer) Ez a nehezített, speciális helyzet megnyilvánul az élet minden területén, és nagymértékben függ a sérülés helyétől, a súlyosság fokától és a bekövetkezés idejétől is. Feladatunk a lehető legkorábbi, legteljesebb mértékű és leghatékonyabb ellátás. Iskolánk tanulói a központi idegrendszert ért károsodás, vagy egyéb okok következtében eltérő értelmi fejlődésű gyerekek. Intézményünk a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók mellett befogadója, illetve ellátója és segítője a megismerő- és/vagy viselkedésszervező funkciókat illetően eltérő fejlődést mutató tanulóknak és a halmozottan fogyatékos gyermekeknek is A pedagógiai munka speciális jellegének vonásai - Különleges gyermek-megismerési igény. - Korrekciós irányultság. - Pedagógusainkat gyógypedagógiai ismereteik és szemléletük segíti a gyermekek megismerésében és a fejlesztés irányának meghatározásában. - Az oktatás vezető szerepének módosulása. - Ebben a folyamatban a pedagógiai munka inkább gyakorlatias, a tapasztalatra, az utánzásra, a bevésésre épít, ha kell több időráfordítással. - A szemléletességre is törekedni kell. - A gyermek aktivitása és önállósága a tanulásban csak lassan fejlődik, ezért határozott irányítást igényel. - Óvó, védő, ösztönző beállítottság. - A megbélyegzett, kudarcot valló, elbizonytalanodott gyereket csak dicsérettel, ösztönzéssel és gondoskodással lehet újra munkára bírni. - Az óvás egyben környezete nevelői befolyásolását is kell, hogy jelentse (családiskola, gyermekvédelem). 7

8 - Nevelő hatások egységének elve. - A nevelésben részt vevők összehangolt, példát nyújtó munkája szükséges Céljaink Iskolánk célja: - tanulóink sérülés-specifikus képesség és személyiségfejlesztése, - a sajátos igények megismerése és a lehetőségek kibontakoztatása, a fejlődés eltéréseinek korrigálása - az általános műveltség megalapozása, a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott tartalmak lehető legteljesebb elsajátíttatása - a helyi és a nemzeti társadalmunk tevékeny, értékvédő- és értékteremtő tagjává való nevelés. Az iskola átfogja és befolyásolja a tanulók egész élettevékenységét: a tanulást, a közösségi tevékenységet, a munkát és a szabadidő eltöltését. Ez megköveteli az iskola nyitottságának, társadalmi kapcsolatainak szélesítését, az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását, a művelődési és önművelődési igény megalapozását, fejlesztését a fizikai és szellemi munkavégzésre nevelést Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A sajátos nevelési igényű tanulókkal a differenciált eszközrendszert, az egyéni megsegítést, az individualizált oktatást kell alkalmazni. A követelményrendszert úgy kell kialakítani, hogy ebben a speciális eljárás, fejlesztés lehetőségei is megjelenjenek. Érvényesülnie kell a NAT-ban felsorolt kiemelt fejlesztési feladatoknak: - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása A társadalmi beilleszkedést tekintve elvárható, hogy a tanulóink a mindennapi együttlétben a társadalmi elvárásoknak megfelelő normákat, magatartási szokásokat elsajátítsák. Tudjanak azonosulni az emberszerető magatartással. A demokrácia kiépült formáit rendszeresen, tartalommal megtöltve kell működtetni, tanulóinkat erre kell nevelni. 8

9 A megismerő és gondolkodási funkciók fejlesztéséhez elengedhetetlen a felelős pedagógiai környezet és szakembercsoport összehangolt tevékenysége, ennek érdekében munkacsoportok, team-megbeszélések, a kollégák egymástól való tanulása is szükséges. A szakkörök a gyermekek érdeklődésének felkeltését, kielégítését, a tehetséges gyermekek kiemelkedését szolgálják. Az iskola kiemelten támogatja a tanulók sportolását, művészeti nevelését, ezzel biztosítva a harmonikus személyiségfejlesztést. Lehetőséget kell adni az önszerveződő csoportoknak, legyen szó akár tanulói, akár dolgozói kezdeményezésekről. A gyermek elfogadható, alapos ismeretekkel, jó szokásokkal kerüljön a magasabb évfolyamba. Az iskolát elhagyó tanulót sok olyan praktikus ismerettel kell felvértezni, amely az életben való eligazodáshoz szükséges. Kiemelt feladat a hiányzás csökkentése. A partner intézményekkel, önkormányzatokkal, segítő szervezetekkel jó kapcsolattartásra kell törekedni, így elősegítve a tanulók szociális körülményeinek megismerését, az ellátásuk optimalizálását Az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó fejlesztési célok és feladatok rendszere Tanulásban akadályozott tanulók iskolai fejlesztése, a fejlesztés szakaszai Alsó tagozat 1. osztály 3. osztály 2. osztály 4. osztály Célok, feladatok Pszichés funkció Előtérbe kerül a fejlesztése. verbális szint, a Tanulók közötti tanulók fejlettségi különbségekhez szintjének alkalmazkodva: megfelelően a helyes tanulási, manipulációs és képi magatartási és szint is teret kap. viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. 5. osztály 6. osztály Ismeretek megerősítése. Önálló tanulási tevékenység. Általános műveltség megalapozása. Tanulás motivációjának megerősítése. Felső tagozat 7. osztály 8. osztály Célok, feladatok Tudáselemek alkalmazása. Önálló tanulási tevékenység. Pályaorientáció. Általános műveltség továbbfejlesztése. Munka szükségességének, hasznosságának megismerése. Középfokú oktatás évfolyamai 9 (előkészítő) osztály évfolyam (szakképző évfolyamok) Célok, feladatok Célok, feladatok Pályaorientáció. Felkészülés a sikeres szakmai vizsgára. Önálló életvezetési technikák gyakorlása. Megfelelni a munkaerőpiac A megszerzett műveltségi szint megtartása és követelményeinek. mélyítése. Munkamorál, munkafegyelem. 9

10 Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztése, a fejlesztés szakaszai Alsó tagozat Felső tagozat 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Célok, feladatok Célok, feladatok Pszichés funkciók Valóság Ismeretek bővítése. Gyakorlati jellegű fejlesztése. megismeréséhez Normakövetés szociális tevékenységek. Képességek és szükséges technikák kapcsolatokban. Ismeretek bővítése. szokásrendszerek elsajátítása. Jel és szimbólumértés Normakövetés kialakítása. Pszichés funkciók képességének szociális kapcsolatokban. Játék. fejlesztése. kialakítása. Jel és Képességek és szimbólumértés szokásrendszerek kialakítása. Játék. képességének kialakítása. Középfokú oktatás évfolyamai évfolyam évfolyam Célok, feladatok Célok, feladatok Ismeretek szinten tartása. Normakövetés a felnőtt szociális kapcsolatokban. Gyakorlati (munka) feladatok. Ismeretek a munka világából. Önállósodás a munkahelyi viselkedésben, közlekedésben, feladatmegoldásban. Munka a munkaerőpiacon MHGY. Az általános iskolai, esti rendszerű oktatásunk fejlesztési szakaszai I. Pedagógiai szakasz (alapismeret) II. Pedagógiai szakasz 1. osztály 5. osztály 2. osztály 6. osztály 3. osztály 7. osztály 4. osztály 8. osztály Célok, feladatok Célok, feladatok Analfabetizmussal küzdő felnőttek számára az alapműveltség közvetítése. Legfontosabb az írni-, olvasni-, számolni tudás, erre építve a kommunikációs képességek, illetve az alapvető társadalmi, gazdasági, biológiai, életviteli ismeretek elsajátítása. Fontos az egyének gondolkodási, cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációja és fejlesztése. Az alapműveltségre épülő általános alapműveltség közvetítése. Olyan ismeretek nyújtása, amely rendszerezi az általános iskolai tananyagot, egybekötve az élettapasztalatokkal. Alkalmat ad életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosít korábbi iskolai kudarcaik kompenzálásához. A személyiség átfogó fejlesztése, szocializálása. 10

11 Szülőkkel való együttműködési formák pedagógiai céljaink elérése érdekében A nevelés - oktatás háromszereplős (diákok- pedagógus - szülők) folyamatában az iskola a szülőkkel való egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik. A gyerekek oktatásábannevelésében az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos hátországot jelenti. A kettő harmonikus egységében tud a legeredményesebben fejlődni a gyermek. Tudjuk azt, hogy szülők nélkül nem lehetünk hatékonyak, nem lehetünk sikeresek. A célunk közös, a gyerekeket, tanulókat a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintre hozzuk. Iskolánk tanulóinak többsége halmozottan hátrányos helyzetű, emiatt a szülőkkel való kapcsolattartás is számos akadályba ütközik. Bizonyos helyzetekben a nyelvi nehézségek, az eltérő normák, értékek szabnak gátat a szülő és a pedagógus együttműködésének. Iskolánk fontosnak tartja éreztetni a szülőkkel, hogy a gyermek egészséges érzelmi, értelmi és testi fejlődéséhez bizonyos szabályrendszerek és normák elfogadása és betartása szükséges. A helyes viselkedés és magatartásformák kialakítása az elsődleges feladataink közé tartozik. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A kognitív képességek fejlesztése Az értelmi nevelés központi feladata a kognitív funkciók fejlesztése. Nem külön fejlesztésre kell törekednünk, hanem a megismerési folyamat egészének fejlesztésére. Az értelmi képességeket leghatékonyabban a cselekvéssel szoros összefüggésben lehet fejleszteni. Az értelmileg sérült tanulók a kognitív képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak. Ez az elmaradás csökkenthető, a fejlődés rendszeres fejlesztés útján elősegíthető. Az értelmi képességek fejlesztése az iskolai oktatás valamennyi területén lehetséges és szükséges (műveltségi területek, tantárgyak oktatása, egyéni terápiás fejlesztés, tanórán kívüli foglalkozások). A kognitív képesség tanulási folyamatok eredménye, kezdőpontja az érzékelés, végpontja az elvont gondolkodás. A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak: Érzékelés, észlelés fejlesztése Az eredményes tanulás egyik előfeltétele az érzékszervek hibátlan állapota, működése. Tanulóink észlelési folyamatai azonban nem fejlődnek kielégítően. Tanulóinkra jellemző: - meglassúbbodott, beszűkült érzékelés, észlelés, - érzékelés, észlelés differenciálatlansága, - aktivitás hiánya. Feladataink: - A gyermekek környezet iránti érdeklődésének felkeltése, kialakítása. - A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési észlelési tapasztalatokat szerezzenek. 11

12 - Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése. - A tapasztalt érzékelési észlelési zavarok mögött rejlő okok társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése. - Az aktiváció, a motiváció erősítése. - A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása. - A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása. - A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása. - Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése. - A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése, ezen képesség kialakítása. - Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően. - A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének segítése, fejlesztése. - Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése. - Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése. Figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat. Tanulóinkra jellemző: - figyelmük szűk terjedelmű, hullámzó. - hiányzik a figyelem megtartására való képesség, az akaratlagos figyelem könnyen elterelődik. - a motiváció gyengesége nem teszi lehetővé a koncentrált, pontos és alapos megfigyelést. - a fogyatékosság súlyosságával párhuzamosan romlik a figyelmi teljesítményük. Feladataink: - a megismerési kedv felkeltése, motiváció fokozása. - a figyelem tartósságának, mélységének, terjedelmének fejlesztése. - az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése. -a megosztott figyelem kialakítása. Emlékezet fejlesztése Az emlékezet sérülése a nehezen rögzülő, hiányos, hamar elhalványodó és nehezen felidézhető emlékképekben nyilvánul meg. Tanulóinkra jellemző: - kortársaiknál lényegesen gyengébben működő emlékezeti funkciók. - a bevésés meglassúbbodott, a megőrzés gyakran bizonytalan, a felidézés pontatlan. Feladataink: - a fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés, 12

13 - a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés, - a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése, - a különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével a felidézés megkönnyítése, - egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából, - a kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését. - a cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják. - jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben. - a megőrzésre, felidézésre szánt dolgok legyenek minél egyszerűbbek és feltűnő jegyet hordozók. - a bevésés és felidézés összefüggéseket is tartalmazzon. - játékos motiváció. - ismétlések számának növelése. - a felidézésnél támpontok, segítő kérdések alkalmazása. Gondolkodás fejlesztése Tanulóink a gondolkodás terén kerülnek legtávolabb nem akadályozott társaiktól. Tanulóinkra jellemző: - nagyfokú konkrétság - következetlenség - gondolkodásukból hiányzik az előzetes tájékozódási szakasz. - tanulóink gondolkodásának fejlődése - fejlettségüktől függően - a cselekvéstől, a tárgyakkal való manipulációtól vezet a szimbólumokon át az elvont gondolat felé, de nem minden esetben jut el az elvont gondolkodás szintjére. Feladataink: - A cselekvések játékos jellege, a szenzoros fejlődés alapozása elengedhetetlen. - Tapasztalatok megszerzéséhez speciális szempontokat kell érvényesíteni. - A kritikai gondolkodás fejlesztése. - Konkrét tapasztalatszerzés segítése. - Verbális támogatás. - A feladatmegoldás folyamatának segítése. - Folyamatos motiváció, legyőzhető nehézségű feladatok, amelyek elősegítik a sikert. Intézményünk sajátosságából adódóan az értelmi neveléshez elengedhetetlen a tanulók szakértői véleményében foglaltak megismerése, az abban megfogalmazott javaslatok alkalmazása, a gyermek képességstruktúrájának megismerése alapján egyéni fejlesztési terv készítése, végrehajtása, értékelése. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Az intézményünkben tanuló gyermekek körében leginkább az alábbi problémákat, nehézségeket tapasztaljuk a tanítás-tanulás folyamatában: 13

14 Nem eredményes a tanítás, mert 1. a gyerekeket nem érdekli a tananyag, nem szeretnek tanulni, nem érdeklődnek kellőképpen a világ iránt, belső motivációjuk kevés; 2. a gyerekek szokásrendje kialakulatlan, életmódjuk, életritmusuk nem szolgálja kellőképpen az iskolai kötelezettségeknek való megfelelést; 3. a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességek nem fejlődnek ki a követelményeknek való megfelelés szintjére; 4. a gyerekek nem sajátítják el a tanulás célszerű és hatékony módszereit, nem tanulnak meg elkötelezetten tanulni; 5. a jelenkori családi és társadalmi közeg, amely elsődleges meghatározó erejénél fogva olyan lelki - szellemi és nem ritkán fizikai állapotba hozza a gyerekeket, hogy azok alkalmatlanná válnak a hagyományos értelemben vett iskolai munkára. Célok: - az érdeklődés felkeltése az iránt, amit tanítunk, és útbaigazítást adjunk a tananyag elsajátításával kapcsolatban; - meg kell tanítanunk, hogyan alkalmazhatók a tanulási módszerek, hogyan használhatók a különféle információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; - melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; - hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások; - olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni; A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele a megfelelő tanítási-tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósításához a következő szempontokat vesszük figyelembe: - olyan szervezési megoldásokat alkalmazunk, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációját - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne - támaszkodunk a tanulók előzetes ismereteire, tudására - az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - a tanítás során alapvető elvünk a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - egyénre szabott tanítási-tanulási helyzeteket, tanulásszervezési módokat alkalmazunk a tehetséges tanulók fejlesztésében; Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanulónak joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. A következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: 14

15 - az alapozó szakaszon a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; - az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; - a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, - a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; - motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); - egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A tanulás tanításának formái Tanórán, rehabilitációs, napközis, tanulószobai foglalkozás során egyéni, páros, csoportos formában. Gyakorlatok, tevékenységek: Mozgásos, hallásra, látásra épülő, olvasási, számolási, manuális feladatok, ének-zene, kommunikáció, gondolkodási műveletek, írás, alkotás, szerepjátékok. Ehhez szükséges vagy ajánlott eszközök, tárgyak, képek stb. körülírása/képe: Tankönyvek, feladatlapok, auditív és vizuális eszközök, applikációs képek, szókártyák, mondatkártyák, babzsák, labda, számítógépes programok, könyvtár, magnókazetták, környezetben található apró tárgyak. Módszerek: Megfigyeltetés, tevékenykedtetés, nevelői magyarázat, szerepjátszás, tanulási képességek működtetése. Valamennyi érzékszervvel való tanulás (hallja, lássa, mondja, csinálja) Elvárható eredmények: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink megismerjék, s kialakuljanak helyes szokásaik. A tanulók szerezzenek élményt, az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló külső körülményekről. Ismerjék meg a tanulási eszközök elhelyezési rendjét. Legyenek képesek megteremteni és megtartani táskájuk rendjét. Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van a helyes időbeosztásnak, a tanulási sorrendnek és a pihenőidők beiktatásának. A tanulóink szerezzenek élményt az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló belső feltételekről. 15

16 Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van az akaraterőnek az eredmények elérésében. Legyenek képesek mozgósítani akaratukat céljaik elérése érdekében. Szembesüljenek képességeikkel, tudjanak róla, hogy képességeik fejleszthetők. Tapasztalják meg, hogy a kíváncsiságnak, érdeklődésnek milyen szerepe van a tanulásban. Tudjanak megfogalmazni - elemi szinten - közelebbi és távolabbi célokat. Egyre nagyobb önállósággal tudjanak tájékozódni a korosztálynak megfelelő segédkönyvekben (gyermeklexikonok, zsebkönyvek, Helyesírási szótár...) Próbálják a kudarcokat is elviselni. Legyenek képesek nevelői segítséggel adott ismeretet elsajátítani (nyelvtani fogalom, olvasmány feldolgozása, környezetismeret anyag) Legyenek képesek a közös munka során az önálló tanulásban is eszközként használni a tankönyvet s a vázlatot. Tudják alkalmazni önálló tanulásban a megismert tanulási technikákat. Alakuljon ki a tanulókban egy reális kép önmagukról, tanulási szokásaikról. Ismerjék azokat a tanulási technikákat, melyek segítségével a legrövidebb idő alatt a leghatékonyabban tudnak tanulni. Ismerjék tanulóink a tanórai figyelem fontosságát (értelmét, szükségességét), az otthoni tanulást megkönnyítő technikákat, a rendszeres tanulás hatékonyságát. Tudják alkalmazni, típusuknak megfelelően, a szaktárgyak tanulására vonatkozó technikákat. A tanulás-tanítási folyamat eredményességét az teszi lehetővé, ha a pedagógus megfelelő kapcsolatteremtési, konfliktus-feldolgozási beállítódással, módszertani eszközökkel tudja tanítványait maga mögé állítani, hogy velük együtt tegye meg azt a felfedező utat, amit az emberi kultúra megismerése jelent. Így érhetjük el, hogy tanulóink szeressenek, akarjanak, tudjanak jókedvűen tanulni. Az értelmi nevelés legfőbb célja: az oktatás során a tanuló eljuttatása értelmi képességeinek csúcsára Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti. Megvilágítja azokat az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a kulturális sokszínűség értékének felismerését. A tanulók számára az erkölcsöt a család, az iskola és az egész társadalom közvetíti. Intézményünk tanulóinak jelentős része hátrányos helyzetű. Értékeik igen változóak, a családokban más normarendszer alakult ki. Emiatt iskolánkban az erkölcsi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az erkölcsi nevelés terén elvégzendő fő nevelési feladatok: - A cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése. - Közösségi beilleszkedésük elősegítése. Önmaguk megismerésén keresztül tudjanak kapcsolatokat létesíteni társaikkal, felnőttekkel. - Az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. 16

17 - Felkészíteni őket az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, tudjon különbséget tenni jó és rossz döntés között. - Segíteni választ találni az erkölcsi, életvezetési problémákra. - A kötelességtudat, a munka megbecsülésének megalapozása. - Tartsák fontosnak az együttérzést, segítőkészséget. Ismerjék fel, ha valaki segítségre szorul, s ennek megfelelően járjanak el. Iskolánkban az erkölcsi nevelés fő területei: - erkölcstan órák - osztályfőnöki órák és egyéb tanórák - napközis és tanulószobai foglalkozások - séták, kirándulások - iskolai és iskolán kívüli rendezvények. Fontosnak tartjuk, hogy az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvéseken keresztül az értékek tudatosításával a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé váljanak. Az erkölcsi nevelés terén nem csupán a pedagógusoknak, hanem az iskola valamennyi dolgozójának fontos szerepe van. Részterületek: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A társas kapcsolati kultúra alapja az önismeret, mely a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség. A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. Tanulóink esetében különösen fontos a támogató társadalmi környezet szerepe, mert személyiségfejlődésükben kritikus szakasz az önmaga gátolt helyzetének, esetleg a környezetében történő gyakori, és kemény elutasításnak, lebecsülésnek a megélése. Az önmagukról alkotott kép kialakítása során ezért nemcsak arra kell gondolni, hogy reális tartalma legyen az önismeretnek, az énképnek, hanem arra is, hogy saját magát sérült, de akcióképes embernek ismerje meg és fogadja el, azaz békében éljen saját magával, mert ez a feltétele az embertársakkal való békének és a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatásának (Pálhegyi, 1981) Tanulóinknál gyakran tapasztaljuk önmaguk alul -, illetve felülértékelését, tehát énképük, önismeretük nagymértékben sérült. Ebből adódóan intézményünk szocializációs feladata nagyon összetett és sokirányú. A személyiség két alapfunkciójára kell különösen koncentrálnunk: a személy önmagát szolgáló tevékenységére- én tudat, önismeret-, és a közösséget, a társadalmat szolgáló tevékenységre, vagyis az együttélés tudatára. Célok, feladatok: 17

18 - Az énkép kialakítása terén rendszeresen és tudatosan kell felépítenünk mindazt, amit az ép fejlődésben funkcionálisan kialakulni látunk. - Meg kell ismertetnünk velük a maguk fizikumát, hogy saját magukat másoktól el tudják különíteni. - Törekednünk kell arra, hogy gyermekeink megismerjék külső, belső adottságaikat, képességeik készletét, hogy ezeket megerősítve azonosulni tudjanak önmaguk lehetőségeivel, képességeivel. - Biztosítani kell a rendszeres gyakorlást, elvárásainkat, követelményeinket szükséges megfogalmazni: pl. a napirendre, higiénére, ruházat ápolására, testnek edzésére, önbizalmára, önbecsülésére, korlátainak felmérésére, öntevékenységére stb. vonatkozóan. - Meg kell tanítanunk tanulóinkat a szűkebb és a tágabb közösséggel való együttélésre. Az eredmények eléréséhez szükséges: a motivációs bázis, a gazdag, sokoldalú tevékenység feltételrendszere, mellyel élményekhez, a szükségleteik kielégítéséhez juttatjuk tanulóinkat. A reális önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az önkéntesség azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. Fontos eleme az önkéntességnek a tudatosság, a választás, azaz tudatosan melléállunk valamilyen számunkra is fontos ügynek. Az önkéntesség olyan cselekvést jelent, amiért nem kapunk és nem is várunk ellenszolgáltatást, mégis hasznot nyújt a tágabb közösség számára. A társadalmi együttélés fontos része az önmagunkért, a magunk tetteiért, a másik emberért való felelősségvállalás. Ehhez szükséges tanulóink széles körű személyiség fejlesztése. Célok, feladatok - Tanulóink személyiség fejlesztésében különös jelentőségű a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. - Tanulóinknál törekednünk kell a szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítására. - Segítenünk kell őket abban, hogy kialakuljon bennük a más emberek iránti empátia, segítő magatartás. - Törekednünk kell a megfelelő feladattudat kialakítására mind a rábízott, mind az önként vállalt feladatok megvalósításában. - Tudatosítanunk kell tanulóinkban a kulturált viselkedés, magatartás fontosságát, szabályok elfogadását, betartását. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerint az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, cselekedetük és azok következményeiért viselt 18

19 felelősségük tudatának kialakítása, elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása, az életben olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását, fejlesztését teszi lehetővé, mint az együttérzés, segítőkészség, tisztelet, kötelességtudat, mértéktartás és az önfegyelem Esztétikai nevelés Az iskolai oktató - nevelő munkánkban kiemelt szerepe van az esztétikai nevelésnek. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciálás megvalósítására, az esztétikai élmények átélésére. A családi környezet tanulóink többségénél nem segíti az esztétikai élményekkel való találkozást. Gyakori a vizuális környezetszennyezés és ez a kialakuló szépérzékre romboló hatással van. Tanulóink rendkívül heterogén tapasztalatokkal, előzetes élményekkel rendelkeznek. Az esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Különösen fontos a zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása. Lehetővé tesszük a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtjuk számukra. Fontos, hogy a tanulók átéljék, hogy maguk is képesek pozitív módon adni valamit a világnak. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, önkifejezésük kiteljesítését, az érzelmi élet gazdagítását esztétikai nevelésük során. Célok és feladatok: Tanulóinkat segítjük abban, hogy saját testükön és a másik emberrel való együttlétben - a légzés, a szívverés, a beszédritmus, a mozdulatok, az egész test egyes mozgásainak ritmusos ismétlődése, a hangdialógusok, énekek, mondókák, illetve ezek összekapcsolódása során ritmust ismerjenek fel. A műalkotásokkal, vagy azok elemi formáival való találkozás során a tanulók számára lehetővé tesszük a felfedezés, a rácsodálkozás örömének, az újdonság élményének megtapasztalását, a műalkotásokhoz kapcsolódó érzelmek (boldogság, szomorúság, meglepődés, harmónia stb.) átélését; Segítjük az új tapasztalatok összevetését, ezek egymás közötti kapcsolatainak, eltérő jellegének felismerését, használja ki az egyes művészeti tevékenységek több érzékszervre hatást gyakorló jellegét (például a zene akusztikus és vibratorikus modalitásainak összefüggéseit, a zene, mint hallható, tapintható akár számítógép segítségével látható tulajdonságait); A foglalkozások kezdetének vagy végének, valamely cselekvéssor megkezdésének, tevékenységek zenei aláfestésének alkalmazásával az esztétikai elemek akár rituálészerűen 19

20 végzett nevelési helyzetekbe illesztésével lehetővé tesszük a tanulóink számára egyes zenei motívumok, képek, mondókák ismétlődő felismerését; Lehetővé tesszük, hogy a tanulók a zenehallgatás során, a zene ritmusát követve mozoghassanak, táncolhassanak: testüket ritmusra mozgassák, azon doboljanak; alkalmazzanak erre a célra kialakított hangszereket vagy használati tárgyakat, természetes anyagokat. Iskolánk felhasználja párhuzamosan a képzőművészet és a zene lélekemelő hatását. Lehetővé tesszük zenei élmények megélését a zeneművek meghallgatása, az önálló, vagy közös zenélés során: speciálisan kialakított hangszerekkel, közös, táncos improvizációval, énekléssel, a zenéhez kapcsolódó élmények és érzelmek megbeszélésével; Tanulóink befogadóképességének megfelelően biztosítjuk az irodalmi alkotások (ritmus, hanglejtés, hangulat, mondókák, versek, mesék, rövid történetek) megismerését, a megismert alkotásokkal kapcsolatos érzelmek, események, személyek helyzetének, dilemmáinak megismerését és átélését; Segítséget nyújtunk abban, hogy a tanulók amennyiben képességeik ezt lehetővé teszik elsajátítsák a kézműves technikák alapvető fogásait; Biztosítjuk, hogy a tanulók különböző játékos tevékenységek során (festékkel csöpögtetni, kézzel, lábbal, szájjal képeket rajzolni, színes port húzni, grafitot szétdörzsölni, gyurmát szétnyomni, stb.) érzékelhessenek különböző formákat, tér- és színhatásokat, és közreműködhessenek különböző formák, terek (dobozokból házat építeni, sátrat verni stb.) létrehozásában; Törekszünk arra, hogy a tanulók minél többet kísérletezhessenek a különböző anyagokkal, technikákkal önállóan is, a későbbiek során pedig ezek jelenjenek meg, mint önálló szabadidős tevékenységek; Lehetővé tesszük, hogy a tanulók megosszák egymással a kreatív tevékenységek során felmerülő gondolataikat, kifejezhessék a társaik alkotására vonatkozó érdeklődésüket, véleményüket. Céljaink megvalósításához kapcsolódó tevékenységek: Tanórai keretben: - irodalmi művek, zenei, képzőművészeti alkotások megismertetése, - rajzolás és festés alapjainak elsajátíttatása, új technikák megismertetése, tárgykészítés alapjainak elsajátíttatása, - alapvető zenei készségek, képességek fejlesztése, zenei ízlés formálása, - a saját alkotásainak precíz és igényes kivitelezésére való törekvés elérése, - az esztétikai nevelésben is fontos a játékosságra való törekvés, valamint a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele és apró lépésekben való fejlesztése, - biztosítani kell a minél több érzékszervvel történő tapasztalatszerzést, - országos és regionális (Kalocsa és környéke) népművészeti értékeink, hagyományaink megismertetése, megszerettetése, - nemzetek és a kisebbségek kulturális kincseinek bemutatása, - a pedagógus feladata, hogy a foglalkozásokon megtapasztalt élmények önmagukban motivációs szerepet töltsenek be. 20

21 Tanórán kívül: - a közvetlen környezet, az osztály rendben tartása, díszítése a tanulók segítségével, - a saját és a környezetében lévő személyek és az iskola vagyonát képező tárgyak, eszközök rendben tartásának és védelmének igényének kialakítása, - a szakköri foglalkozásokon készített tárgyak értékelésének, bemutatásának eszközével kialakítani a belső igényt a szép, saját létrehozására. Iskolán kívül: - múzeumok látogatása, - játszóház látogatása, - templomok, helyi, vagy környékbeli parkok látogatása, - kirándulás, - versenyeken, különböző pályázatokon való részvétel. Médiatudatosságra nevelés Mint mindenhol nálunk is az utóbbi években általánossá vált a médiumok túlzott és ellenőrizetlen használata. A médiatudatosságra nevelés kiemelt jelentőségű a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében is. Az érintett tanulók különösen veszélyeztetettek a különböző médiumok által közvetített tartalmak meg nem értése, félreértése tekintetében és fokozott a függőségek kialakulásának veszélye is. Ugyanakkor a különböző médiumok lehetővé teszik az élő nyelvtől és szociális közvetítéstől független tanulást és kapcsolatteremtést, valamint olyan multimédiás tananyagok kialakítását, mely lelassítja és hozzáférhetővé teszi a szociális interakciókat, nagyban hozzájárulva a fejlődési zavar következményeinek enyhítéséhez. Célok és feladatok Segítjük tanulóinkat abban, hogy megértsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, és hogy ismerjenek meg ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosítjuk bennük, az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrásokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetését. Felmérjük, hogy a gyerekek a médiumok használatával kapcsolatban mit hoznak magukkal (például amikor szerepet játszanak, figurákat utánoznak, megkísérlik feldolgozni megélt élményeiket, más tanulókkal televíziós műsorokról cserélnek eszmét stb.) és mindezt felhasználjuk a gyermek tanulási folyamatának jobb megértéséhez. Tevékenységek, melyek a médiatudatosságot elősegítik: - tanórai, ill. tanórán kívüli keretek közt beszélgetés a médiában megjelenő ártalmakról, azok lehetséges kivédéséről, - újságcikkek, illetve egyéb fórumokon megjelenő írások értelmező, elemző, lényegkiemelő olvasása, - szituációs-, szerepjátékok (pl. riport készítése adott témában), - véleménynyilvánítás kulturált formáinak elsajátítása, vélemények ütköztetése (pl. vitafórumokon) 21

22 - informatika órán beszélgetés az internet káros és hasznos tartalmairól (pl. a közösségi oldalakon megjelenő visszaélések; valós-valótlan hírek; információk gyors elérése érdeklődési körükben, stb.) - szabadidejükben az egyes médiumok optimálisan arányos használatának megtanítása Családi életre nevelés A családoknak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi életének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák, a megfelelő családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben történő átrendeződések, a családok nagy részében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelést az iskolában. A családi életre nevelés összetett nevelési feladat, amelyben fel kell készíteni a gyerekeket a tudatos párválasztásra, felelős házaséletre, a család életének és tevékenységének szervezésére, a családon belüli mindennapi teendők ellátására, konfliktuskezelésre, illetve a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A családi életre nevelés céljai: 1. E foglalkozások meghonosodjanak a köznevelésben, hogy a fiatalok egészséges életmóddal, kiegyensúlyozottabb családi élettel kapcsolatos ismeretei alapvetővé váljanak. 2. A fiatalok felismerjék a veszélyes helyzeteket, az alkohol, drog, dohányzás, szexuális túlzások helyett a valódi értékeket válasszák. 3. Fejlődjön a diákok önismerete, önértékelése, kommunikációs képessége, érettebb személyiséggé váljanak, felelős döntések meghozatalára legyenek képesek. 4. Nagyobb esélyük legyen a kiegyensúlyozott házasságra, családi életre. A családi életre nevelés tartalma - Nyújtson ismereteket a család és a társadalom viszonyáról. - Formálja a fiatalok érzelmi és értelmi életét. - Felkeltse a kölcsönös felelősséget és tiszteletet - Helyes szemléletet alakítson ki a nemek kapcsolatáról. - Alapozza meg a család mindennapi életének megszervezéséhez, a családi szerepek betöltéséhez, a gyermekek neveléséhez szükséges ismereteket és készségeket. - Aktív egészségneveléssel előzze meg az egészséget veszélyeztető ártalmakat, ismerje fel a veszélyhelyzetet, a szenvedélybetegségekhez vezető utat, az egészséget veszélyeztető tényezőket. - Nevelje a gyermeket egészséges szexualitásra és nemiségre (ebben kiemelt szerepet szánunk a védőnőnek, iskolaorvosnak), ezen belül adjon ismereteket: o barátságról, szerelemről o nemiség biológiai folyamatáról, nemiséggel kapcsolatos pszichés tényezőkről o pszichoszexuális fejlődésről 22

23 o szaporodásról, fogamzásról, fogamzásgátlásról o nemi higiénéről (egészség, sport, tisztaság) o menstruációról o szerelmi tabukról (homoszexualitás, testvérszerelem, többnejűség veszélyei) o kamaszok közti szexualitás formáiról o terhességről, abortuszról, szülésről o párválasztás folyamatáról. - Kisgyermekkortól kezdve olyan mentálhigiénés ismeretek elsajátítása, amelyek segítségével a különböző élethelyzetekben adekvát magatartási formát választhat. Ehhez szükséges, hogy o ismerje, elfogadja, szeresse önmagát o egészséges öntudata legyen o saját képességeivel tisztában legyen o ismerje az együttélés szabályait o képes legyen másokra odafigyelni, másokat elfogadni o nyitott legyen a társas kapcsolatokra A családi életre nevelés elválaszthatatlan az általános neveléstől, mert az egész emberre hat. Nem elsősorban tantárgyként tanítjuk, hanem tantárgyakba beépítve. Részben ismeretek közvetítéséről van szó, másrészt magatartási, életvezetési minták megbeszéléséről, tudatos véleményformálásról. Az értelmileg akadályozottak alsóbb évfolyamain elsősorban az önkiszolgálási funkciók elsajátítása kerül előtérbe, esetenként a további évek folyamán is feladat marad. Itt az önkiszolgálás, a kommunikáció, a testnevelés, a környezet és egészségvédelem és osztályfőnöki órákba építjük be az elsajátítandó ismereteket, készségeket. A magasabb évfolyamokon az adott csoport lehetőségeihez mérten vezetjük be a lelki egészségvédelemmel, a nemi higiénével kapcsolatos foglalkozásokat többnyire általános ismeretek, életvitel és osztályfőnöki órákon. A tanulásban akadályozottak alsó tagozatában is jelentős az önkiszolgálási funkciók erősítése, a családi kötelékek tudatosítása, a saját test megismerése főként a környezetismeret és osztályfőnöki órák keretében, illetve a családi élettel kapcsolatos olvasmányok feldolgozása során. A felső tagozatban, továbbá a középfokú nevelés-oktatás és szakképesítésre felkészítő szakaszban még hangsúlyozottabb szerepet kap a családi életre nevelés. Az osztályfőnöki és a biológia egészségtan órákon, a rendszeres védőnői foglalkozások, előadások keretein belül kerül sor a felkészítésre, a fentiek gyakorlására, elsajátítására. Mivel iskolánk tanulóinak nagy része hátrányos helyzetű, még fontosabb lenne a szülőkkel történő szorosabb kapcsolattartás, együttműködés, hogy a gyerekek mellett a szülőknek is segítsünk, illetve velük összefogva hatékonyabbá tudjuk tenni nevelési tevékenységeinket. 23

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Pedagógiai Program 2013.

Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Pedagógiai Program 2013. Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Program 2013. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató munka

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Pedagógiai Program 2013.

Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Pedagógiai Program 2013. Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Program 2013. (utoljára módosítva: 2015. július 1.) 1 Tartalom Változások jegyzéke...

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Program

Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Program Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Program 2013. (utoljára módosítva: 2017. augusztus 30.) Legitimációs záradékok A tantestület, a

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013.

Pedagógiai Program 2013. Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelésoktatást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Kalocsai Nebuló EGYMI) Pedagógiai Program

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Audi Hungaria Schule. Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról

Audi Hungaria Schule. Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról Fogalom tisztázás A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, Mi

Részletesebben

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelvei 1.1.2. Céljai, feladatai és értékei

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2016 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE

HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató

Részletesebben

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz. 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával

Részletesebben

SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA Jászberény 2016 Érvényes: 2016/2017. tanév Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények

Részletesebben

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény

Részletesebben

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás

Részletesebben

Osztályfőnöki tevékenység

Osztályfőnöki tevékenység Osztályfőnöki tevékenység 9-12. évfolyam Az osztályfőnöki óra sajátos funkciókkal rendelkező tantervi egység. Az osztályfőnök és osztálya kötetlen együttlétére szánt intézményes keret, melynek jellege

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő

Részletesebben

Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában

Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Évről évre növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma szerte az országban. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola több

Részletesebben

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás

Részletesebben

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató

Részletesebben

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében

Részletesebben

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója

Részletesebben

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata RAABE konferencia Budapest, 2013.02.28 dr. Gera Tibor Valamennyi iskolában A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Holisztikus megközelítésben

Holisztikus megközelítésben Holisztikus megközelítésben Lehoczky János nyomán Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos,

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA

Részletesebben

EFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés

EFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve Az osztályfőnöki órák helyi tanterve A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek

Részletesebben

Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös

Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 40/A. ag) pont szerint 2018. szeptember 1-től a Család és Gyermekjóléti Központ óvodai és iskolai szociális segítő

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI

AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni

Részletesebben

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel,

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel, Angol nyelv A tantárgy célja A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. A tanuló olyan szinten sajátítsa el az angol nyelvet, hogy a hétköznapi kommunikáció során sikeresen tudja

Részletesebben

SZENT ISTVÁN KÖRÚTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

SZENT ISTVÁN KÖRÚTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA SZENT ISTVÁN KÖRÚTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA Jászberény 2018. Érvényes: 2018/2019. tanév Különös

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben