KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY. Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium KKC programja támogatásával 1

2 Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára Szerzık: Ravasz Sándor Szentgyörgyi András dr. Sztruhár Gyula Felelıs kiadó Dr. Sztruhár Gyula ügyvezetı Nyomdai munkák: KOMPRESS Nyomdaipari Kft Komárom, Vállalkozók útja 8. Tel./Fax: 34/ , Felelıs vezetı: Szombath Gábor KEM Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2800 Tatabánya Fı tér

3 Elıszó A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány e kiadványával a kisvállalkozások számára kíván segítséget nyújtani vállalkozási tevékenységük megkezdéséhez és folytatásához. A jelenleg nehezedı gazdasági helyzetben romlanak a vállalkozások piaci esélyei, talpon maradásuk gyakran kilátástalannak tőnik. Éppen ezért napjaink gazdasági kényszere a versenyképesség megırzése érdekében az innováció, a megújulási készség és képesség állandó szinten tartása és fejlesztése, megfelelés a kor kihívásainak. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani kiadványunkkal. A könyv alapismereteket tartalmaz az innovációs képesség fenntartásához jog, üzletvezetési, számviteli, adózási kérdésekben, de korántsem vállalhatjuk fel azt, hogy csupán e kiadvány megismerésével kellıen el lehessen igazodni a folyamatosan változó vállalkozási környezetben. A tárgyalt témakörökben egy-egy dologról a legfontosabb alapismereteket tekintjük át, a gyorsan változó információ özön közepette, az esetleges tévedés jogát fenntartva. A konkrét problémával ajánlatos ezután célirányosan, megfelelı képzettségő szakemberhez, tanácsadóhoz fordulni. E területen alapítványunk is készséggel ajánlja fel adatbázisát és szakemberei közremőködését. A könyv terjedelme nem ad lehetıséget arra, hogy a tárgyalt témakörben mindenre kiterjedı, pontos információkat nyújtson a célja sem az de kellı eligazodást nyújthat a vállalkozásokhoz kapcsolódó jogi, gazdasági kérdések területén. Sikeres és eredményes vállalkozást kívánva, ajánljuk figyelmükbe kiadványunkat. 3

4 BEMUTATKOZÁS A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány óta segíti a megye kis- és középvállalkozásai alapítását, mőködési feltételeinek megteremtését, fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Ezzel is hozzájárulva a munkanélküliség mérsékléséhez, gazdasági eredményeink növekedéséhez. Ennek keretében napjainkban és a jövıben a következıken kiemelt tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja és kínálja a vállalkozók számára: 1. Folyamatos tanácsadás a vállalkozásokat érintı szabályokról (adózás, társadalombiztosítás, könyvvezetés, pénzügyek stb.) 2. Mikrohitel nyújtása kis- és középvállalkozások részére: OMA alapból: 7MFt összegig, 8 éves futamidıre, kamatozás jegybanki alapkamat mértékével. Európai Unió által támogatott mikrohitelek bemutatása és elérhetıvé tétele. (Mikrohitel Plusz és Új Magyarország mikrohitel, valamint egyéb fejlesztési banki konstrukciók) 3. Megvalósíthatósági-, termelékenységgel, hatékonysággal kapcsolatos tanulmányok, vizsgálatok készítése. 4. Tanfolyamok modern oktatási eszközökkel felszerelt tanteremben, marketing, vállalkozásvezetés, pénzügyek, tudatos fogyasztói magatartás témakörökben. 5. A piaci árnál kedvezıbb áron bérelhetı irodák a komáromi Vállalkozók Házában és Tatabányán. 6. Teljes körő irodatechnikai szolgáltatás (sokszorosítás, iratfőzés, iratkötés, fax, szövegszerkesztés, Internet, adatbázisok, stb.). 7. Egyéni igényekhez igazodó ismeretfrissítés, speciális eladásösztönzı tréningek. 8. A megyében egyedülállóan, elsısorban alapítványok, illetve a nonprofit szektor egyéb szereplıi részére, egyes szakterületek, illetve teljes mőködési feladatok átvállalása. 4

5 Irodáink címei, elérhetıségei: 2800 Tatabánya, Fı tér 4. T/F: Komárom, Árpád út 21. (Vállalkozók Háza) T/F: Esztergom, Simor János u. 17. T/F:

6 Tartalomjegyzék Az egyéni vállalkozás... A szellemi tulajdonjogok fontossága... Gazdasági társaságok... Üzleti tervezés... A marketing... Az adózásról általában... 7 Az egyéni vállalkozó adózása Általános forgalmi adó A társasági és osztalékadó Egyszerősített vállalkozói adó Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás A különadókról Helyi adók Társadalombiztosítás Egyszeres könyvvezetés, adónyilvántartások

7 Az adózásról általában A vállalkozások mőködése és eredménytermelés az állami költségvetés finanszírozásának forrása, és a vállalkozót, mint adóalanyt az eredményen való osztozkodásra kényszeríti, vagyis közhatalmi jogosultságánál fogva adóztat. Ezen túlmenıen a vállalkozást arra is kötelezi, hogy az adóztatás mechanizmusában is szerepet vállaljon: más adókötelezettektıl vagy adóalanyoktól az adóbeszedést lebonyolítsa (pl.: általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, fogyasztási adó). A vállalkozások az önadózás rendszerében tehát adót fizetnek, adóbeszedést bonyolítanak, és ezzel kapcsolatban törvényben elıírt kötelezettségeik vannak. A vállalkozók számára feltétlenül szükséges a különféle adójogszabályok alapos megismerése, de indokolt az adóhatóságok eljárási és egyéb jogosítványainak, sıt hatósági módszereik, gyakorlatuk megismerése is. Az adóztatás formája, mértéke, módja, eszköze és rendje törvényben szabályozott, mely az adórendszer keretén belül mőködik. Az adórendszer csoportosítható adónemek, adófajták szerint is. 1. Adónemek, adófajták Az adóztatás célja szerint megkülönböztetünk vállalkozási és nyereség típusú adókat (pl.: társasági adó, helyi iparőzési adó) a személy jövedelmét adóztató adófajtákat (pl.: személyi jövedelemadó) a személy fogyasztását adóztató adófajtákat (pl.: fogyasztási adó, általános forgalmi adó) az adózó vagyonát adóztató adófajtákat (pl.: építményadó, telekadó, gépjármőadó) az újraelosztás miatt átcsoportosított hozzájárulásokat, befizetéseket (pl.: munkaadói és munkavállalói járulék, nemzeti kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás) 1. Az adóhatóságok Az adóhatóságok közigazgatási tevékenységet végzı szervek. Az adóhatóság, mint hatósági jogosítványokkal felruházott szerv konkrétan adóügyben kifelé ható, tehát az adózók, az adófizetésre kötelezettek magatartására irányuló döntéseket hoz, és ezeknek, valamint a jogszabályi elıírásoknak érvényt szerez. 7

8 Az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési támogatást kiutalja. Az adóhatóság az adóbevétel jogellenes megrövidítésének, a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelızése és megakadályozása érdekében ellenırzi az adókötelezettség teljesítését, feltárja az adókötelezettség megsértését. Adóhatóságok: Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal (APEH) és szervei Az állami adóhatóság centralizált, az önkormányzatoktól független, a pénzügyminiszter irányítása alatt álló szerv. Az adó és a költségvetési támogatás ügyében elsı fokon az APEH fıvárosi, ill. megyei szerve, mint elsıfokú állami adóhatóság jár el. Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnoksága (VPOP) és szervei A vámhatóságok olyan adóügyekben járnak el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vámügyekhez. Adóhatósággá e szervezet csak és kizárólag a termékimport utáni általános forgalmi adó és a statisztikai illeték ügyében válik. Elsı fokon a vám- és pénzügyırség szervei, a vámhivatalok járnak el. Önkormányzatok jegyzıje A helyi adókkal és a belföldi rendszámú gépjármővek után fizetendı köztartozásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat a törvény a települési önkormányzat jegyzıjére bízza. Helyi adó ügyében az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek az önkormányzata a helyi adót beszedte. Illetékhivatal január 1.-tıl az illetékhivatalok az adóhivatal szervezetének részeként végzik tevékenységüket. Az illetékrendszer egyik leghagyományosabb elemét a vagyonszerzési illetékek képzik, amelyeket a vagyonszerzı vagy a közjegyzı bejelentési alapján az illetékhivatal állapít meg. Az illetékek vagyonszerzéséhez kapcsolódó körén kívüli másik nagy csoportját az eljárási illetékek képezik. Ezeket az eljárás kezdeményezıi az eljárást kezdeményezı iraton (jellemzıen illetékbélyeg felragasztásával) róják le. Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával és az illetékfizetés rendjének ellenırzésével kapcsolatos ügyben elsı fokon az illetékhivatal jár el. 8

9 3. Az adózás rendje Az adóztatás alaki szabályainak két általános követelményt kell kielégítenie: a törvényességet és az eredményességet. Az adózás rendje és az eljárás törvényessége szőkebb értelemben az adóhatóságok mőködésével összefüggı eljárási követelmények megtartását és mások által történı megtartásának megkövetelését jelenti. A törvényesség tehát nemcsak a hatóság tevékenységére vonatkozó követelmény, hanem egyidejőleg a törvény hatálya alá tartozó adózók és más személyek adózással összefüggı kötelezettségei teljesítésének ellenırzésére is kiterjed. Az adóhatóságnak nemcsak az adózók, és más személyek kötelezettségei teljesítését kell tevékenysége során elısegítenie, hanem az adózó jogok érvényesítését, érvényesülését is. Az adójogviszony nemcsak az állam vagy az önkormányzat és az adófizetı közötti konkrét, másoktól független kapcsolat, hanem egyben a közterhek elosztásának viszonya is. Ezért az adózás rendjének és különösen az adóeljárásnak a részletszabályait olyan módon kellett kialakítani a törvényben, amely az egymástól elszakítva értelmezhetetlen két követelményt, az adózás törvényességét és eredményességét egyaránt érvényre juttatja. 4. A vállalkozások kötelezettségei Az adókötelezettség olyan győjtıfogalom, amely átfogja az adóalanyokat, bizonyos esetekben más adózókat terhelı vagyoni és nem vagyoni jellegő kötelezettségeket, amelyeket önállóan végeznek. Az adózási folyamat különbözı szakaszaiban elıírt vagyoni és nem vagyoni kötelezettségek többsége független az adóhatóság tevékenységétıl, törvények, nem pedig a hatóság határozatán alapuló kötelezettség. Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben elıírt bejelentésre, nyilatkozattételre adó-megállapításra bevallásra adófizetésre és adóelıleg fizetésére bizonylat kiállítására és megırzésére 9

10 nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre) adatszolgáltatásra adólevonásra, adóbeszedésre Ezek együttesen az adókötelezettséget jelentik. Az adókötelezettség nyolc pontban felsorolt tizenhárom nevesített esete nem terheli minden esetben az adózót, hanem azok terjedelme adónként, esetenként és adónemenként is a tevékenységtıl függıen változó. Egyes kötelezettségek egyszeri cselekménnyel teljesíthetık (elsı alkalommal történı bejelentkezés, nyilatkozattétel), más kötelezettségek az adókötelezettség megszőnéséig periodikusan visszatérnek (adóbevallás, adóelıleg fizetése), míg az adókötelezettség harmadik csoportját azok a kötelezettségek képezik, amelyek folyamatosan teljesítendık (nyilvántartás vezetése, bizonylat kiállítása és megırzése). Bejelentési kötelezettség Általános szabály, hogy az adóalanyok a különbözı hatóságokhoz bejelentett adataikban történı változásokat 15 napon belül kötelesek bejelenteni. Nyilvántartási kötelezettség A bevételhez, jövedelemhez, nyereséghez főzıdı adók megállapításához és kiszámításához iratok, bizonylatok, nyilvántartások szükségesek. Szükséges a számvitel rendje szerinti bizonylatok kiállítása, nyilvántartások és könyvek vezetése, melyek a gyakorlatban az adókötelezettség megállapításának, teljesítésének és ellenırizhetıségének elsıdleges alapját képezik. A jogszabályban elıírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást úgy kell kiállítani és vezetni, hogy az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének vagy igénybevételének megállapítására, ellenırzésére alkalmas legyen. Adatszolgáltatási kötelezettség Az adóhatósághoz elsıdlegesen a kifizetı, a munkáltató, a biztosító intézet, a földhivatal, az illetékhivatal, a pénzintézet, az Országos Találmányi Hivatal, a társadalombiztosítási szerv, az engedélyt kiadó hatóság, a belügyminisztérium adatszolgáltatására kijelölt szerve, a gépjármő forgalmazásával foglalkozó vállalkozó köteles a kötelezettségek elıírása és azok teljesítésének nyomon 10

11 követése miatt adatot szolgáltatni, és az adózók adatairól rendszeres tájékoztatást adni. A kifizetı és a munkáltató adózóként köteles az általa kifizetett adóköteles jövedelemrıl, a levont adóelılegrıl, a jogcímenkénti figyelembe vett adókedvezményekrıl az adatszolgáltatást elkészíteni és elküldeni az adóhatóságnak. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése Az adózó az önadózással megállapított adóról, költségvetési támogatásról adónként, illetve költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás az adózó azonosításához az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette vagy késıbb fizetheti meg. Az adót esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelıleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, jogkövetkezményekkel sújtható. Jogkövetkezmények Az adójogszabályban elıírt kötelezettségek megsértése veszélyezteti az államháztartás bevételi forrásait, ezért az adózás körében elkövetett jogsértések konzekvenciája pénzben kifejezhetı. Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség elıtt történı igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék alapja az adó vagy a költségvetési támogatás, amelyet az esedékesség napjáig nem fizettek meg, illetve amelyet az esedékesség napját megelızıen vettek igénybe. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 11

12 Önellenırzési pótlék Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót és költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Önellenırzésnek csak az adó elévülési idején belül, az adóhatóság ellenırzésének megkezdéséig van helye. Az önellenırzés nem adózói kötelezettség, hanem önadózás rendszerében az adózó joga. Ha az adózó az adót, illetve a költségvetési támogatást az önellenırzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenırzése pótlékot fizet. Az önellenırzési pótlékot a késedelmi pótlék felének megfelelı mértékben kell felszámítani, a bevallás benyújtásának elıírt határidı elteltét követı elsı naptól a helyesbítés nyilvántartásba történı feljegyzésének, illetve az önellenırzés benyújtásának napjáig. Amennyiben az adózó az önellenırzés keretében feltárja saját tévedését, mulasztását, és az önellenırzés lezárásaként az önellenırzési pótlékot megfizeti, mentesül az adóbíróság, az önellenırzés napjáig esedékes késedelmi pótlék, valamint a mulasztási bírság megfizetése alól. Adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Adóhiánynak minısül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség idıpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlı körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhetı, ha a körülményekbıl megállapítható, hogy az adózó vagy intézkedı képviselıje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tıle elvárható körültekintéssel járt el. Mulasztási bírság A mulasztási bírság azon jogellenes magatartásoknak, mulasztásoknak az összefoglaló elnevezéső jogkövetkezményeit győjti össze, melyek különbözı mértékben ugyan, de veszélyeztetik az adóztatási érdekeket. 12

13 A mulasztási bírság az illetékes adóhatóság jogkörében mérsékelhetı vagy el is engedhetı, amennyiben a mérséklésre vagy elengedésre méltányosságot kiérdemlı körülmények állnak fenn. 13

14 Az egyéni vállalkozó adózása Az egyéni vállalkozó - a törvényi feltételek teljesülése esetén - alkalmazhatja: a) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, b) az átalányadózást, c) a tételes átalányadózást. a) A vállalkozói jövedelem szerinti adózás A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozó a vállalkozásával összefüggésben háromféle adót fizet. Ezek: 1. A vállalkozó jövedelem után vállalkozói jövedelemadó, amelynek mértéke 16 %, Az adózó 50 millió forint adóalapig 10 százalékos adókulccsal adózhat, ha nem vesz igénybe adókedvezményt; az adóévben legalább egy fı foglalkoztatott az átlagos állományi létszáma (a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába nem számítanak bele azok, akik után a jövedelmük alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni), adóalapja az adóévben és az azt megelızı adóévben eléri a jövedelem-, nyereségminimumot (kivéve, ha az adózó mentesül a jövedelem-, nyereségminimum alkalmazása alól), az adóévben megfelel az államháztartási törvény szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének; az adóévben legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszeresének területfejlesztés kedvezményezett térségeirıl szóló kormányrendelet szerinti kistérségben, illetve településen a minimálbér adóévi összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelı összegre vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. 14

15 2. a vállalkozói osztaléklap után 25 %, illetve 35 % lineáris adó 3. a vállalkozásból kivett jövedelem után az összevont adóalap részeként sávosan A vállalkozói jövedelemadó A vállalkozói jövedelemadó és az adózás utáni vállalkozói jövedelem számítását az alábbiakban szemléltetjük vállalkozói bevételek 2. + vállalkozói bevételt növelı tételek 3. vállalkozói bevételt csökkentı tételek 4. = módosított vállalkozói bevétel ( sor) 5. vállalkozásban elszámolt költségek 6. = jövedelem (4-5. sor) 7. közcélú adományok 8. elızı évek vesztesége 9. = adóalap ( sor) 10. = adó = adóalap (9. sor x 16% vagy 10%) 11. vállalkozói adókedvezmények 12. = fizetendı vállalkozási személyi jövedelemadó összesen ( sor) Osztalékadó Az egyéni vállalkozó osztalékra jogosult és kötelezett. A jogosultság feltétele, hogy rendelkezzék osztalékalappal. Az osztalékalap számítása: a) Adózott vállalkozói jövedelem b) Az adózott vállalkozói jövedelmet növelı tételek c) Az adózott vállalkozói jövedelmet csökkentı tételek d) Vállalkozói osztalékalap (a + b - c) Az osztalékadó nagysága 25%. 15

16 A vállalkozói kivét után az adóelıleg A vállalkozó kivétek után az adóelıleget göngyölítve kell számítani az összevont adóalap adójának a megállapítására vonatkozó progresszívan sávos táblázat szerint, és a kivét hónapján követı hó 15-éig kell megfizetni. Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: Ft - ig 18 %-a forinttól Ft és az Ft-on felüli rész 36 %-a Adóelıleg a vállalkozói tevékenység után A vállalkozói tevékenység után is kell adóelıleget fizetni. Az adóelıleg összege az év elejétıl keletkezett vállalkozói adóalap 16 %-a, amelyet a vállalkozói kivét adóelılegéhez hasonlóan göngyölítve kell számítani, és negyedévenként, a negyedévet követı hó 12-éig kell megfizetni. b) Átalányadózást alkalmazó egyéi vállalkozó Bevételbıl a jövedelem számítása Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az adóköteles bevételeibıl a jövedelmet vélelmezett költséghányad valamelyikének alkalmazásával számítja ki. Fontos tudni, hogy az adózó tevékenysége(i) alapján milyen nagyságrendő költséghányadot alkalmazhat a jövedelem számításához. Fıszabály szerint az alkalmazható költséghányad 40 %. Ez azt jelenti, hogy az adóköteles bevételbıl a jövedelem 60 %, azaz minden 100 forintból 60 forint. A törvényben meghatározott tevékenységek esetén az alkalmazott költséghányad 80% is lehet. A vélelmezett költséghányad nyújt fedezetet az összes költségekre, beleértve a korábban és az átalányadózás idıszakában beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is. 16

17 Az átalányadózás választásának fontosabb feltételei A magánszemély az átalányadózás megkezdésétıl nem áll munkaviszonyban bevétele a 15 millió forintot (egyes, a törvényben meghatározott esetekben a 100 millió forintot) nem haladta meg (az elızı adóévben sem) a tevékenységet és közben kezdı vállalkozó a bevétel összegét idıarányosan veheti figyelembe Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót alap esetben 40 %, egyes a törvényben meghatározott tevékenységeknél 80 % költséghányad levonása illeti meg, 87% mértékő költséghányad levonás akkor, ha az adóév egészében kizárólag közvetlen fogyasztók részére történı kiskereskedelmi tevékenységet folytat. A 87%-os mértéken felül további 6 százalékpontot, összesen tehát 93 % mértékő költséghányadot alkalmazhat az az adózó, aki kiskereskedelmi tevékenysége keretében például élelmiszer áruházat, élelmiszer szaküzletet, drogériai és gyógynövény szaküzletet, termény- és takarmányboltot mőködtet. További, a fenti költséghányadoktól való eltérések is vannak pl. mezıgazdasági kistermelés, vagy nyugdíjas vállalkozó esetében, ezeket a törvény részletesen tartalmazza! Függetlenül attól, hogy az adózó milyen nagyságú vélelmezett költséghányad alkalmazására jogosult, a tevékenységével kapcsolatos minden költségét, ráfordítását elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó összege Az adóalany az általa jogszerően alkalmazott költséghányaddal számított jövedelme után fizet adót. A fizetendı adó mértéke függ az évi jövedelem nagyságától, ahogy azt a következı táblázat szemlélteti. Az évi jövedelem összege Az adó mértéke legfeljebb forint 18 % ha forintnál több az adó összege forint és az azt meghaladó jövedelem 36 % után Az átalányadózást a mezıgazdasági kistermelı is az állattenyésztésbıl és növénytermesztésbıl származó jövedelem után eltérı módon - választhatja! 17

18 Tételes átalányadó A tételes átalányadót az egyéni vállalkozók közül a fizetı vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. A fizetı vendéglátó tevékenység esetén feltétel, hogy a tevékenységet a magánszemély saját lakásában vagy üdülıjében, és azok közül csak egyben folytassa. Az átalányadó évi összege szobánként forint. Egyéni vállalkozó jövedelem-, nyereségminimum szerinti adózása Ha az egyéni vállalkozó bevételeinek és költségeinek különbsége nem éri el az adóévben az eladásra beszerzett áruk és eladott közvetített szolgáltatások együttes értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százalékát (vagyis a törvény által meghatározott jövedelem-, illetve nyereségminimumot), akkor választhat: az adóbevallásban nyilatkozatot tesz, vagyis kitölti az állami adóhatóság bevallást kiegészítı nyomtatványát (ez adójogi szempontból bevallásnak minısül); a jövedelem-, nyereségminimumot tekinti adóalapnak. A mezıgazdasági ıstermelık által alkalmazható adózási módok Az ıstermelık által választható adózási módok a következık lehetnek: 10% vélelmezett költséghányad alkalmazása tételes költségelszámolás alkalmazása kistermelıi átalányadózás A mezıgazdasági ıstermelınek bármilyen adózási módot választott is bevételébıl nem kell jövedelmet figyelembe vennie, ha az ıstermelıi tevékenységbıl származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg. Ez a szabály nem jelenti azt, hogy a 600 ezer forint alatti bevétel feltétlenül adómentes, mert ha ezt a határt akár egy forinttal is túllépi, a jövedelmet 600 ezer forint beszámításával kell meghatározni. Emiatt az ıstermelınek év közben eleget kell tenni az általa választott adózási mód elıírásainak (bevétel nyilvántartása, költségek bizonylatolása, stb.) 18

19 A 10% vélelmezett költséghányaddal és a tételes költségelszámolással megállapított ıstermelıi jövedelem az összevont adóalap részét képezi, míg a kistermelıi átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelem adóját az átalányadózó egyéni vállalkozókra (is) érvényes külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az ıstermelı kategóriáján belül kezeli a mezıgazdasági kistermelı fogalmát. Kistermelınek az a mezıgazdasági ıstermelı minısül, akinek ezen tevékenységébıl az adóévben elért bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg. A 10% költséghányad A mezıgazdasági ıstermelık élhetnek azzal az elvi lehetıséggel, hogy 10%-os, ún. vélelmezett költséghányadot alkalmazva, jövedelmüket a bevétel 90%-ában állapítsák meg. Ezt az adózási módot választó ıstermelıt kedvezményként e tevékenységével kapcsolatban csak bevételcsökkentı kedvezmények és ıstermelıi adókedvezmény illeti meg. A korábban és a 10% költséghányad alkalmazásának idıszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési, elıállítása értékének erre az idıszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. A 10% költséghányad alkalmazását megelızı évekbıl fennmaradt összes elhatárolt veszteségbıl a 10% költséghányad alkalmazásának idıszakában minden évben 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Más jövedelemmel is rendelkezı ıstermelıket érinti az a szabály, hogy a 10% költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységébıl származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. A tételes költségelszámolás A tételes költségelszámolással történı adózás lényege, hogy a bevételt az elszámolható költségekkel csökkentve kell megállapítani a jövedelmet. A költségek levonása elıtt tételes költségelszámolás alkalmazható mezıgazdasági ıstermelık ún. bevételt csökkentı kedvezmények igénybevételére jogosultak. 19

20 Ezen adózási mód alkalmazása esetén az ıstermelıi tevékenységbıl származó bevételüket csökkenthetik minden megkezdett hónap után a legalább 50%-ban csökkent munkaképességő alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként a havi minimálbér 24 %-val, - a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a sikeres szakmai vizsgát tett szakképzı iskolai tanuló folyamatos továbbfoglalkoztatása, valamint a korábban munkanélküli személy alkalmazottként történı foglalkoztatása esetén e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével, függetlenül attól, hogy a tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt. A mezıgazdasági kistermelı bevallást helyettesítı nyilatkozata: A tételes költségelszámolást alkalmazó mezıgazdasági kistermelı, ha az éves bevétele nem több forintnál, és rendelkezik legalább a bevétel 20%-át kitevı költséget igazoló számlával, nyilatkozatot tehet arról, hogy az adóévben nem volt a mezıgazdasági kistermelésbıl jövedelme, és a szükséges összegő számlával rendelkezik. A gépjármőhasználattal kapcsolatos számla (a 20%-on belül) csak akkor vehetı figyelembe, ha ezt útnyilvántartással is alátámasztják. A bevallással egyenértékő nyilatkozat legfeljebb forint bevételig tehetı csak, a bevétel számításánál azonban a jogszabályok alapján kapott támogatásokat nem kell figyelembe venni! A mezıgazdasági kistermelık tételes költségelszámolás alkalmazása esetén változatlanul jogosultak arra, hogy a bevételcsökkentı kedvezményekkel csökkentett bevételük 40%-át kistermelıi költségarány címén igazolás nélkül számolják el, az igazolt költségeken felül. A 10%-os költséghányad és a tételes költségelszámolás helyett a mezıgazdasági ıstermelı alkalmazhatja az átalányadózási módot is, melynek elvei hasonlóak az egyéni vállalkozáséhoz. 20

21 Általános forgalmi adó Ahhoz, hogy az adó mőködési mechanizmusát és az adóztatással kapcsolatos feladatokat értelmezni tudjuk, röviden ismerkedjünk meg az adó általános jellemzıivel. Az általános forgalmi adót jellemzi, hogy ez az adó: általános adó összfázisú forgalmi adó hozzáadott érték adó fogyasztói adó. Azért nevezzük ezt az adót általános adónak, mert: néhány adómentes szolgáltatásról eltekintve kiterjed a belföldi eredető áruk és szolgáltatások teljes körére kiterjed az import eredető termékekre kiterjed az export értékesítésre az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az értékesítést milyen tulajdonformában (egyéni vállalkozás, társas vállalkozás, szövetkezet, az állam tulajdonában lévı gazdasági társaság) és milyen vállalkozási szervezeti keretek (pl.: betéti társaság, korlátolt felelısségő társaság, részvénytársaság) között végzik. Az általános forgalmi adó összfázisú adó. Ezen azt értjük, hogy az adót a termelés (a szolgáltatásnyújtás) minden fázisában annak, aki (amely) az értékesítésrıl számlát bocsát ki, a számlában fel kell számítani. Ezt a kötelezettséget nevezzük adófelszámítási kötelezettség -nek. A számlában szereplı adót pedig felszámított adónak nevezzük. Azzal, hogy a termék forgalmazója (az eladó) a számlában az adót felszámítja, azt a vevıre áthárítja, vele megfizetteti. Ennek eredményeként a termék eladója az adót visszakapja, ezáltal az adó terhét nem viseli. A termék eladója a termék elıállításához különféle anyagokat, kereskedelmi árukat szerez be, szolgáltatásokat vesz igénybe. Ezáltal az eladó vevıként is részt vesz az áruforgalmazási folyamatban. Mint vevı, az általa vásárolt termékekrıl, igénybe vett szolgáltatásokról számlát kap. A számlán szerepel az üzleti partnere által felszámított, reá továbbhárított, általa a számla ellenértékének kiegyenlítésekor a szállítónak megfizetett adó. A beszerzésekrıl kapott számlában szereplı adót a vevınél továbbhárított, elızetesen felszámított adónak nevezzük. 21

22 Az adókötelezett (az adóalany) az általa felszámított adóból jogosult levonni a reá továbbhárított (elızetesen felszámított) adót, és a kettı különbözetét számolja el az adóhatósággal. Hozzáadott értékadó Azt az értéket, amelyet az egyes fázisokban a termelık, szolgáltatási és értékesítési tevékenységet végzık a megelızı fázisból vett termékekhez hozzáadnak, új értéknek, hozzáadott értéknek nevezzük. A hozzáadott érték az adott fázisban felhasznált személyi jellegő ráfordításokat (bérköltségek, a bérek közterhei stb.), az elszámolt amortizációt és az egyéb költségeket, valamint a piaci viszonyok által is befolyásolt nyereséget tartalmazza. Fogyasztói adó A végsı fogyasztó(k), felhasználó(k) a vételi árban megfizetett adót nem követelhetik vissza, az a fizetıképes kereslet összegét, a fogyasztó(k) jövedelmét csökkenti. Az általános forgalmi adó alkalmazási hatálya: Az általános forgalmi adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági tevékenységet végez. Csoportos adóalanyiság Ezt ezután bármely tevékenységő belföldi kapcsolt vállalkozási kör választhatja. Az áfa csoportban résztvevık a továbbiakban nem önálló forgalmi adóalanyok (a csoport a jogutód), hanem együtt számítanak egyetlen áfa alanynak (de minden más adónemben önállóan számolnak el). A csoporttagok egymás közötti ügyletei után nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség. A csoport mőködéséért az érintett kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek, függetlenül attól, tagjai-e az áfa csoportnak. E szerint tehát a csoportban résztvevı és a kívül maradó kapcsolt vállalkozás egyaránt egyetemlegesen felel a résztvevı tagnak a csoportos adóalanyiságot megelızıen keletkezett áfa kötelezettség teljesítéséért, továbbá a csoportos adóalanyiság idıszakában is a keletkezı áfa kötelezettség teljesítéséért. 22