TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 5. TANÍTÁSÁHOZ

Átírás

1 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 5. TANÍTÁSÁHOZ Celldömölk, 2008

2 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 2 Olvasószerkesztő KUTAS ÉVA AP ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ ; fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Soproni Anzsu Kft. Terjedelem: 8,76 A/5 ív

3 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 3 BEVEZETŐ GONDOLATOK A gyermeknek olvasnia kell. Jót kell olvasnia. Az ilyen olvasmány táplál. Kezébe kell adni a gyermeknek az iskolában az eleven, lélegző remekműveket (Kosztolányi Dezső) Elkészült az 5. évfolyamos könyv és munkafüzet átdolgozása a kerettantervi előírásoknak megfelelően. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekből tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. Az irodalomóra és az irodalomtanítás az egyik legbonyolultabb pedagógiai tevékenység. Tudomány és művészet egyszerre. A szakterület tudománya és az átadás művészete, amely a gyerekeket az irodalmat olvasó, értő, szerető felnőttekké képes nevelni. Az irodalmi mű élményeket rögzít. Maga az irodalom is emberi élmények tárolása, rögzítése, továbbadása. Munkánk során ennek az élménynek a sugárzását kell megkönnyítenünk. Az irodalomtanárnak abban is segítenie kell, hogy tanítványaink beléphessenek az író által elképzelt világba, képesek legyenek azt átélni, és tudják értelmezni a történéseket. Állandóan időszerű, problémát jelentő feladat a gyerekek olvasásra késztetése. Az élmények nagy részét ez a korosztály már elsősorban a televízió, a videó és a számítógép kínálatából meríti. Ezek a hatások azonban a gyermeki érzelem- és fantáziavilág mozgósításában alig játszanak szerepet. Ezért különösen sok a tennivalónk az olvasás megszerettetése érdekében. Ugyanakkor a televízió, a videó, a számítógép előnyeit is célszerű felhasználni a tanítás során. A számítógép is szolgálhatja a napi munkánkat, diákjainknak adhatunk olyan feladatokat, amelyek elvégzéséhez az internetet kell használni. Az irodalomtanár feladata úgysem változik: beszélni, olvasni, írni kell megtanítani a gyerekeket változó eszközökkel és módszerekkel. Az Irodalom 5. könyv és a munkafüzet elkészítésekor fontosnak tartottuk, hogy egy osztályon belül a jobb képességűek és a fejlesztésre szorulók számára is megfelelő kérdésekkel, feladatokkal történjen az anyag feldolgozása. A tankönyvben az irodalomelméleti fogalmak mindig alkalmazás közben, magyarázattal, meghatározással együtt jelennek meg. A megjegyzendő fogalmak vastagon vannak kiemelve, illetve a könyv végén találhatók a fogalomtárban. A szemelvényanyagot úgy válogattuk össze, hogy az alkalmas legyen a különböző nevelési területek, többek között az erkölcsi, az esztétikai, a hazaszeretetre, a családi életre nevelés fejlesztésére. Ugyanakkor törekedtünk a helyi kulturális hagyományok bekapcsolására is, ösztönöztük a tanulókat ezek felkutatására. Ahol lehetőség volt rá, ott éltünk a tantárgyak közötti koncentrációval is. A könyvben egyszerre található meg az elmélet és a gyakorlat, bár a feladatok elsősorban szóbeli jellegűek, és az írásbeli tevékenység inkább a munkafüzethez kapcsolódik. A feladatok a tankönyv és a munkafüzet esetén is kiváló alkalmat teremtenek a differenciálásra, a kooperatív tevékenységformákra. Napjainkban már kevesebb könyvnélkülit tanulnak meg tanítványaink, mint a korábbi nemzedékek. Ennek révén klasszikusaink gondolatai, nyelvi remeklései kevésbé vannak jelen életünkben. Pedig a memoriternek fontos szerepe van a beszédkészség kialakításában, a versek gondolatiságának megértésében. A könyvnélküli kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy tartalmazzanak verses és prózai műveket is. Úgy válogassunk, hogy példát nyújthassunk a leírás, az elbeszélés, a párbeszéd formáira, a költői kifejezőeszközök gazdag tárházára! (A memoriterekre tett javaslatainkat a könyvben és a tanmenetben is jelöltük.) Ezúttal is szeretnénk köszönetünket kifejezni Farkas Ferencnének és Mihalik Istvánnénak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy óravázlataikat a tantárgyi programban megjelentessük. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. Gárdonyi Géza szerint amely napon nem olvasol, vesztesz. Mi is magunkénak valljuk az író gondolatát: A könyv szeretetet ad és szeretni tanít. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Mindehhez kívánnak eredményes munkát és sok sikert: A Kiadó és a Szerzők 3

4 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 4 A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hordozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empátiát. Lehetőséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Célok, feadatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia vala mennyi műveltségi terület feladata. Az irodalmi nevelés alapvető célja és feladata a jövendő tanul mányokhoz szükséges és a felnőtt életben haszná landó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ebből következik, hogy az irodalom meghatározza a tanulás egész folyamatát, és alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában és fejlesztésében. Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata ebből következően az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják. Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal ren delkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az informá ciós társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás ké pességének elsajátítása. Taneszközeinkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megis mertetése. Az irodalmi művek olvasása és ér telmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Az irodalmi nevelés az 5 8. év folyamon egységes kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyanakkor az alapozó szakasz és a fejlesztő szakasz több vonatkozásban is eltér egymástól. Az 5 6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az első szakaszban (1 4. osztály) kialakult szóbeli és írás beli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkife - jezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megér tését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az alapozó szakasz első évfolyamán a tanulóknak és a tanárnak a kezdő szakaszból való átmenet nehézségeivel is számolnia kell. Az 5 6. év folyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek fel dolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon, hogy megis merteti a magyar irodalom néhány összetettebb em beri kapcsolatokat is megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi műveltségét. A 7 8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi ne- 4

5 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 5 velés felada ta a diákok érzelmi, szociális és intellektuális éré sének támogatása. Erre az irodalmi olvas mányok is módot adnak. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelően alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintű birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmának, művészetének megismerésén keresztül alakul ki a képesség az eltérő kultúrák megismerésére, a kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit, felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás, a képzés, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A szövegszerkesztés, az információkeresés és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az információs társadalom technológiái útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. A digitális és hagyományos források révén elért információk szűrése, kritikus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és felelősségteljes attitűd kialakítása nélkül. Ennek érdekében a tevékenységformáknak be kell mutatni a digitális eszközök helyes használatát, a jó és rossz gyakorlatok megkülönböztetését. A hatékony, önálló tanulás A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. A hatékony, önálló tanulás módszereinek kialakítása érdekében szükséges a motiváció fenntartása, az új ismeretek szintetizálásának képessége, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése a különféle források megismerésére, kritikus felhasználására. Szociális és állampolgári kompetencia E kulcskompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. Ennek érdekében olyan légkörben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy a 5

6 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 6 tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és a konfliktuskezelés gyakorlatát. A pozitív attitűd magában foglalja az irodalmi tanulmányok során elsajátítható humanista értékeket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzékenységet és együttérzést. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) öszsze hangolásának fejlesztése az adott kommunikációs célnak és helyzetnek megfelelően. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó is meretek alkalmazása a szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében és elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértetése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejlesz - tésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezés móddal. Önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A memoriterek szöveghű, értő és megértető tolmácsolása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás fejlesztése. A különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek egyre önállóbb értel mezése, a szövegekben megformált értékek felfogása, elfogadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg ki emelésére, a szöveg tömörítésére. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása. A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvas mányokban. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelő szinten. 3. Írás, szövegalkotás A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus báto rítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása az írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megis merése, a kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, rendezett, esztétikus íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követő helyesírás. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Epikus részletek dramatizálása, tartalom- és stílushű visszaadása. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása. 4. A tanulási képesség fejlesztése A különböző információhordozók ismerete, a verbális és vizuális információk felhasználása. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és is meretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása 6

7 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 7 pl. szóbeli és írás beli beszámolóban. Hivat kozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges infor mációk megszerzésének és feldolgozásának cso portos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömö rítés, vázlatírás, szövegkiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivat kozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, meg értésének megalapozása és fejlesztése. A tanulók életproblémáival, érdeklődésével rokon kér déseket tárgyaló művek közös értelmezése, meg vitatása. Az irodalmi művekben megjelenített élethely zetek, érzelmek, problémák iránti érzékenység. A magyar és az európai, valamint a világirodalom egy-egy kiemelkedő alkotójának és művének befogadása és értelmezése. A különböző műfajok tartalmi és formai sajátosságainak megismerése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése. Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértése, és a kommu nikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással. 5. Ismeretek az anyanyelvről Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása, nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Az egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változatosabbá és kifejezőbbé tétele. 6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve a műalkotások megértéséhez szükséges elemi ismeretek megszer zése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése, és erre épülő tisztelete. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre. A mű fiktív létmódjának megértése, valós és fiktív viszonya. A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gaz dagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A művekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása, a személyes élmény és a vélemény megjelenítése beszélgetésekben, vitákban. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megkülönböztetése. Az erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. A humor kiemelt szerepének érzékelése az irodalomban és a minden napokban. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének meg figyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása kü lönféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. 7

8 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 8 AZ 5. ÉVFOLYAMOS IRODALOM TANESZKÖZÖK SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE, MÓDSZERTANI JAVASLATOK A 2007-ben tankönyvvé nyilvánított Irodalom 5. könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák észrevételei jelentős szerepet játszottak. Ismétlés, ismerkedés A munkafüzet ismétléssel kezdődik, amely az alsó tagozatos, főleg a 4. évfolyamos tananyagra épül. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek, készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 5. évfolyamon, feltárhatjuk az fő hiányosságokat, a típushibákat. Megismerhetjük tanítványaik képességeit, ezek ismeretére építhetjük a későbbi munkánkat, erre alapozhatjuk a differenciált tevékenységformákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a Kézikönyvben található értékelőlap alapján végezhetjük. Az első órán ismertessük meg tanulóinkkal a tankönyv és a munkafüzet felépítését, használatát! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, milyen feladatok, kérdések találhatók a fősávban és az oldalsávban! Biztosan könnyen megszokják, reméljük, meg is kedvelik a kérdések ilyen módon történő csoportosítását. A fősávban főleg a műelemzés hagyományos elemeire, például a cselekményre, a helyszínre, az időre és a szereplőkre kérdezünk rá. Az oldalsávban pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatunk, illetve az alkotó, kutató, játékos jellegű feladatok találhatók itt. A megújult könyvben már nem a könyv végén találhatók a költők és az írók életrajzai mint ahogy az a korábbi könyvben volt, hanem az oldalsávban. Úgy gondoltuk, ezzel jobban megkönnyítjük a művek feldolgozását. A tankönyv írásakor nagy gondot fordítottunk a képanyagra. Sok kérdés és feladat irányul magukra a képekre is. (Például meg kell figyelni a szereplők gesztusait, mozdulatait.) Munkánk során nem feledkeztünk meg a jól ismert kínai bölcsességről sem: Ha hallom, elfelejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom, megtanulom. Különböző felmérések igazolják, hogy kb. 20%-át jegyezzük meg a hallott tényeknek, információknak, 30%-át a látottaknak, 50%- át pedig azoknak az ismereteknek, amelyeket egyszerre hallunk és látunk is. Jobb az arány, ha mondjuk is, mert ekkor már 70%-os eredményt érhetünk el, ha pedig valamilyen tevékenységhez kötjük az ismeretszerzést, már 90%-ost. A könyvek varázsa A rövid fejezet célja, hogy tanulóinkat bevezesse a könyv, az olvasás, az irodalom világába. Szabó Lőrinc versének középpontjában az olvasás gyönyörűsége, haszna áll, valamint lírai vallomása arról, hogyan vált olvasóvá. A témakör során módunk nyílik a gyermekek saját olvasmányélményeinek meghallgatására, és egyúttal felmérhetjük tanulóink olvasottságát is. A fejezet ezután Móra Ferenc írásával, A századik könyvvel folytatódik. Ezzel a művel szeretnénk tanulóinkat ráhangolni a hosszú nyári szünet után az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára. Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani! olvashatjuk az író bölcs gondolatát. Ezzel a történettel szeretnénk tudatosítani, hogy az olvasás szellemi élményt, örömet okoz, és jelentős szerepe van az emberiség életében. Tudatos kalandra szólítjuk fel ifjú olvasóinkat, hogy az élet nem teljes a művészetek, s ezeken belül a szépirodalom nélkül. A szemelvény kiválóan alkalmas a néma, szövegértő és a hangos, kifejező olvasás gyakorlására. Hegedüs Géza gondolatai megerősítenek bennünket abban, hogy az olvasáshoz idő, türelem kell. Az olvasás által, a könyvek révén aztán majd egyre közelebb kerülhet hozzánk a világ. Már a nyitófejezet is jelzi, hogy a könyvben milyen jól megférnek egymás mellett a különböző századok alkotásai, pl. Móra Ferenc és Roald Dahl írása. Az angol író tanácsai megszívlelendőek szá- 8

9 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 9 munkra, hisz felhívják a figyelmet a túlzott televíziózás káros hatásaira. Ne feledjük azonban azt sem, hogy a médiával bölcsen, hasznosan és mértéktartóan is lehet élni! Már itt, év elején ajánlhatjuk tanulóink órai és otthoni munkájához a szótárakat és lexikonokat. A lábjegyzetek bőséges szómagyarázatot adnak, de biztosan akadnak még olyan kifejezések is, amelyeket nem értenek meg a gyerekek. A munkafüzet feladatai is segítenek abban, hogy megismertessük a tanulókkal A magyar értelmező kéziszótár használatát. Ritmusos játékok játékos ritmusok A fejezet a természetben is megfigyelhető szabályos ismétlődések segítségével ismerteti meg a gyerekeket a ritmussal, majd a verstani alapismeretekkel. A játékos szövegek, a népdalok, Petőfi Sándor népies versei és a 20. századi költők műveinek olvasása során a tanulók felelevenítik és kiegészítik verstani ismereteiket, értelmezik a rím fogalmát, megismerkednek a leggyakoribb rímfajtákkal. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, menynyire fontos az, hogy tanítványaink nyitottan álljanak egy-egy témához, meg akarják szerezni a tudást. Ezt leginkább a motivációval és a témára való ráhangolással érhetjük el. Érezzék azt, hogy amit megtanulnak, amit megismernek, az majd fontos, hasznos lesz a számukra! A verselési módok, az ütemhangsúlyos, az időmértékes és a szimultán verselés megalapozása sok gyakorlást igényel, az egyszeri megtanulás nem elegendő. Szánjunk rá időt és alkalmat akár az óra eleji ismétlések során is! A munkafüzet végén található ritmusgyakorlatok is segítik az ismeretek elmélyítését. A tanév folyamán bátran lapozzanak vissza a tanulók ehhez a fejezethez, és egy-egy új vers olvasásakor elevenítsék fel verstani ismereteiket! Az időmértékes verselés tanításánál és gyakorlásánál többször is hívjuk fel a figyelmet a következőkre: a) a nyelvtani szótag és a verstani szótag nem ugyanaz; b) a kétjegyű betűvel írt hangok egy mássalhangzónak számítanak; c) a határozott névelő rövid és hosszú is lehet; d) a sor utolsó szótagját a szünet megnyújthatja! A fejezetben több gyermekvers is olvasható. A jó gyermekvers egyszerre kelt auditív és vizuális élményt: láttat, s ugyanakkor epikus mozzanatai is vannak. Nemes Nagy Ágnes írta a költeményekről: Sohasem hittem, hogy a gyermekvers és a felnőttvers más anyagból való, ma pedig egyenesen úgy érzem, hogy a jó gyermekversben, mint a vadgesztenyében a belegyömöszölt fatörzs, ott található a bárkinek szóló vers néhány kikerülhetetlenül fontos tulajdonsága sajátosan összepakolt állapotban. A többi tankönyvi fejezet koncentrikusan bővíti a verstani ismereteket, például a János vitéz verselése során megismerjük a négyütemű felező tizenkettes sorfajtáját. Ezt a fejezetet is, mint a könyv minden fejezetét összefoglalás zárja, amely lehetőséget nyújt az ismeretek rendszerezésére és szintetizálására. Minden témakörhöz készült feladatlap, melynek kérdéseiből a kedves kollégák a tanulók képességéhez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, akár a feladatok pontjain is változtathatnak. Mesék bűvöletében A mesék világával kb órában foglalkozunk. A témakör tanulmányozása során felhívjuk a figyelmet a mesék többféle csoportosítási lehetőségére. Eredet szerint népmesékről és műmesékről, forma szerint prózai és verses mesékről beszélünk. A leggyakoribb mesefajták közül olvashatunk a könyvben valós mesét, állatmesét, fabulát, tréfás mesét, csalimesét, hazug mesét, tündérmesét és hősmesét. A művek megismerésekor nagy hangsúlyt helyeztünk a mesei motívumokra. A Tündérszép Ilona és Árgyélus mese feldolgozása során táblázatba foglaltuk a szereplőket, a szerepköröket, a helyszíneket, az ismétlődő tetteket és a cselekedeteket, az eszközöket és a tárgyakat, az átváltozásokat és a meseformulákat. Bízunk benne, hogy ez a táblázat segíti majd a rendszerezést és a szintetizálást is. A tündérmesék vagy varázsmesék fogalmát Vlagyimir Jakovlevics Propp, orosz mesekutató így határozta meg: Varázsmesék az olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség (elrablás, elűzés) bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának óhajával (pl.: a király elküldi fiát az élet vizéért); folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban a hősnek az ellenséggel való találkozása (fő formája 9

10 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 10 a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz próbákon esik át, megnősül és király lesz vagy saját országában vagy apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyon sokféle szüzsé alapját képezi. A népmesék feldolgozása után lépünk át a műmesék változatos és színes világába. A mesék fejezet során egyúttal időutazásban is részt veszünk tanítványainkkal együtt, hiszen az ókori állatmesék világából elindulva a különböző korok meséin át eljutunk a mai fantasztikus történetekig is. Rodari meséje során megfigyeltethetjük, milyen sokféle befejezésre adnak alkalmat a mesék. Mesei motívumok sora kerül át az irodalomba napjainkban is, reméljük, hogy a fejezet alapos ismerete után e motívumok felismerése már nem okoz gondot tanítványainknak. A témakört összefoglalás zárja, ellenőrzésre, számonkérésre az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatát ajánljuk. Javasoljuk, hogy a megbeszélt mesei motívumok alapján ebben a tanévben az egyik fogalmazás műfaja is a mese legyen. A dolgozat javítását az anyanyelvi órán végeztessük el! Petőfi Sándor: János vitéz A fejezet elején Petőfi Sándor életével ismerkedünk meg. A feldolgozást segítik a tankönyv és a munkafüzet feladatai is. A 2006/2007-es tanévben már több iskola kipróbálta, és tanácsaival, észrevételeivel látta el a megújult irodalomkönyvet. A kollégák közül többen megfogalmazták, hogy ők Petőfi életrajzához kapcsolódva ismertették meg tanítványaikat Az ember világa fejezet néhány Petőfi-versével. Ezúton is arra biztatunk mindenkit, hogy ha úgy látják jónak, bátran térjenek el a tanmenetjavaslattól! Petőfi elbeszélő költeményével kb. 20 órán át foglalkozunk. A művet egy közvetlen hangú Ajánló vezeti be, és egy személyes búcsút is magába foglaló Összefoglalás zárja. Ebben a tananyagegységben nagy hangsúlyt fordítunk az epikus művek szerkezeti felépítésének megismertetésére. Az irodalomelméleti ismeretek mindig alkalmazás közben, szemléletes magyarázattal együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a több magyarázat és értelmezés segíti a tanulók és a kedves kollégák mindennapi munkáját. Az irodalomelméleti ismeretek által aztán kulcsot kapunk az olvasott művek megértéséhez. Tapasztaltassuk meg a tanulóinkkal, hogy a tanuláshoz megismerés és rögzítés is szükséges! A megismerés csak úgy lesz eredményes, ha megértésen alapszik. A bemagolt, a szó szerint megtanult, ugyanakkor meg nem értett dolgok nem hozzák meg a várt eredményt. A tudáshoz megértés és bevésés kell! Sok gyakorlat segíti a költői nyelv eszközeinek, a szóképeknek a megismerését. A költői kifejezőeszközök ismerete sok gyakorlást igényel, az egyszeri megtanulás nem elegendő. Szakítsunk rá időt az óra eleji ismétlések során is! Úgy gondoltuk, hogy a leggyakoribb nyelvi alakzatoknak a megismerésére, szerepüknek a felismerésére a János vitéz szövege kiváló lehetőséget nyújt, ezért néhány nyelvi alakzatal már a fejezet során megismertetjük a tanulóinkat. Nagy figyelmet fordítottunk a mű teljes feldolgozása során a mesei motívumok felfedeztetésére, megkerestetésére. Ezzel mintegy a Mesék bűvöletében fejezettel is megteremtjük a folyamatos koncentrációt. (Az óravázlatok között szereplő feladatlapot ajánljuk a tündérmesék és a János vitéz összehasonlítására.) A tankönyvben jelöltük azt a húsz versszakot, amelyet megtanulásra javaslunk. Ezek helyett természetesen más strófákat is ajánlhatunk tanítványainknak. Az elmúlt évek során úgy tapasztaltam, hogy a gyerekek nagy kedvvel illusztrálják a mű egyes jeleneteit, és szívesen készítenek fakanálbábokat a szereplőkről. Az osztálytársak előtt bemutatott munkákat szorgalmi jeggyel értékelem, amelyek igen nagy ösztönzést jelentenek a diákoknak. Az elkészült rajzokat és bábokat a tanórákon remekül fel lehet használni, különösen az összefoglaló órákon tesznek jó szolgálatot. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Javasoljuk, hogy a második irodalmi dolgozatot az elbeszélő költemény feldolgozása során/után írassák meg a kedves kollégák. (Műfaja lehet elbeszélés leírással.) 10

11 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 11 Múltunk a mítoszokban A témakör az európai műveltségünket is meghatározó görög mitológiai történeteket tartalmaz, magukat a mítoszokat feldolgozások és összefoglalások során ismerhetik meg a gyerekek. Tapasztalataink szerint a korábbi könyvben a mítoszok, a mitológiai történetek megértése, feldolgozása sokszor nehézséget okozott a tanulóknak. Ezért a megújult tankönyv rövidebb, és reményeink szerint jobban érthetőbb, érdekesebb szemelvényeket tartalmaz. A tankönyvben található négy történet kiválóan alkalmas a dramatizálásra, a nézőpontváltásos feladatok elvégzésére is. A fejezet jó alkalmat nyújt arra, hogy tanítványainkkal beszélgessünk a művészet szerepéről, de az irodalom világmagyarázó szerepét is láttathatjuk a mítoszokon keresztül. A történetek feldolgozása során fordítsunk figyelmet a mesék és a mítoszok műfaji különbségeinek feltárására, megfigyeltetésére! A legtöbb kultúrában maga a mese és a mítosz nem is különül el élesen egymástól, együttesen alkotják a népek írásbeliség előtti kultúráját. A fejezet anyagának megismerése során éljünk a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségével, elevenítsük fel a történelemórákon tanultakat! Biztassuk tanulóinkat a mitológiai témát ábrázoló képzőművészeti alkotások keresésére, az istenek jelképeikkel, attribútumaikkal való ábrázolására! Tanulóink gazdag művelődéstörténeti ismereteket szerezhetnek az órákon. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. A feladatsorra nem szükséges az egész tanóra, ezért már előkészíthetjük a következő fejezetet is. A Biblia világa A gyerekek, családok hithez, valláshoz való viszonya nagyon különböző. Ebben a témában igen nagy különbségek lehetnek tanulóink otthonról hozott ismeretei között. Fontos nevelési feladatunk annak a hangsúlyozása, hogy a valláshoz való viszony mindenkinek a magánügye, toleránsnak kell lennünk egymással, el kell fogadnunk mások nézeteit. Az Ószövetség és az Újszövetség meghatározza az európai kultúrát és a gondolkodást. A bibliai történetek alakjai, fordulatai beépülnek a mindennapi beszédünkbe, gondolkodásunkba, és a magyar irodalomban immár toposzként is jelen vannak. A fejezet anyagának megismerése során elevenítsük fel a történelemórákon tanultakat, biztassuk a hittanórára járó gyerekeket beszámolók készítésére! Tanulóink ezeken az órákon is gazdag művelődéstörténeti ismereteket szerezhetnek, és megismerkedhetnek más művészeti ágak bibliai témájú alkotásaival. A tankönyvi fejezet bevezető óráján kérdezzük meg a gyerekeket, mit tudnak a Bibliáról! Ismereteiket rögzíthetjük és rendszerezhetjük táblai vázlattal, készíthetünk ötletbörzét és gondolattérképet is. Az órákon csak alapismeretek nyújtására, és néhány történet közlésére vállalkozhattunk, a Szentírás részletesebb megismerésére majd a 9. évfolyamon kerül sor. Mutassunk be a tanórákon többféle bibliafordítást, ismertessük meg a gyerekeket a bibliai szöveghelyek jelölésével is! A teremtéstörténet és a vízözön feldolgozására ajánljuk a rajzos feladatokat, de élhetünk a dramatizálás lehetőségeivel is. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését most is az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Úgy gondoljuk, a feladatok megoldására nem szükséges az egész tanóra, ezért már ekkor előkészíthetjük a következő, utolsó fejezetet is. Az ember világa Az utolsó tankönyvi fejezetben a szülőföld, a család, a haza témájához kapcsolódó művek találhatók. Minden tankönyvi egységnél nagy gondot fordítottunk a nyitóoldalra. Nemes Nagy Ágnes szép, igazi ráhangolódást teremtő versével indul a fejezet. Itt olvasható néhány Petőfi-vers, pl. Az alföld, Egy estém otthon, István öcsémhez és Arany János Családi kör című életképe is. Ebben a tankönyvi részben is talán hangsúlyosabban, mint az előbbiekben a régió, a lakóhely irodalmi emlékeinek a felkutatására biztatjuk a tanulókat. A közös olvasmány, A Pál utcai fiúk feldolgozása sok időt vesz igénybe, ezért már a negyedik évfolyam végén ajánlhatjuk tanulóinknak a művet. Ráhangolhatjuk a gyerekeket a regényre az első fejezetekből való felolvasással, a műből készült film részletének bemutatásával. Már ekkor adha- 11

12 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 12 tunk olyan feladatokat, amelyek egyszerűen, kevés írásbeli munkával megoldhatóak, így nem csorbítjuk az olvasás élményszerűségét. Kigyűjthetik pl. a helyszíneket, a fontosabb eseményeket, tárgyakat, lejegyezhetik a szereplők jellemvonásait. A nyáron történő elolvasásnak azonban megvan az a veszélye, hogy tavaszra (hiszen ekkor dolgozzuk fel a művet) a regényt már többé-kevésbé elfelejtik a tanulók. Az utóbbi években ezért én már novemberben újra feladom a mű első részét olvasásra. A tanulóknak kb. három hét áll a rendelkezésükre, majd megbeszéljük a rész fontos eseményeit, az előzetes feladatok alapján pedig számonkérésre is sor kerülhet. Majd jönnek a többi fejezetek. Így a tanév végére már többszöri felidézésen vagyunk túl. A házi olvasmány közös feldolgozásának előkészítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a korra, amikor a regény játszódik, ugyanakkor az alkotó életéről, munkásságáról is szólnunk kell. Az íróról maga a gyerek is gyűjthet adatokat. Az életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt fektetnünk, nem az alkotó életének eseménytörténetére. A történet felelevenítése, a cselekmény felidézése a korábban adott feladatok, az olvasónapló segítségével történhet. Fontos, hogy tanulóink önállóan fogalmazzák meg élményeiket, biztassuk őket arra, hogy minél többször olvassanak fel számukra kedves, érdekes részeket a regényből! A tankönyv és a megújult munkafüzet kiválóan alkalmas a regény cselekményének, szerkezetének, a szereplők kapcsolatrendszerének, a regény helyszíneinek felelevenítésére. Számos erkölcsi kérdés (kötelességtudat, önfeláldozás, hazaszeretet stb.) megvitatásra kerülhet munkánk során. A regény feldolgozása után kerülhet sor a harmadik irodalmi (házi) dolgozat írására is a levél műfajában. Az elbeszélések feldolgozásakor fontos feladataink: a szövegfeldolgozási technikák gyakorlása; az ábrázolási alapformák, az elbeszélés, leírás, párbeszéd felismerése; a történet elbeszélőjének megállapítása; tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben; a humor szerepének érzékelése, nyelvi megjelenési formáinak felismerése; beszélgetés a művek által kiváltott élményekről; a verses és prózai művek összehasonlítása. Jó lehetőséget kínálnak az elbeszélések a hangos, kifejező és a néma, szövegértő olvasás gyakoroltatására. Az ötödik évfolyam végére már minimális követelmény a különféle műfajú szövegek értelmes, folyamatos, kifejező felolvasása, illetve megértése. A kifejező olvasás képes a szöveg hangulatának, a szereplők érzelmeinek a visszaadására. A hangos olvasásnál a következőkre hívjuk fel a figyelmet: a megfelelő tempóra, a folyamatos, kifejező olvasásra, a helyes hangsúlyozásra, az írásjelek jó érzékeltetésére, a szöveghűségre, a megfelelő hangerőre. Az olvasáskészség tudatos fejlesztésére gyakorlóórákat szervezhetünk, illetve az óra egy részét is felhasználhatjuk erre. A munkafüzetről A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépítését. Az elmúlt évekhez képest lényegesen több feladatot találnak a kedves kollégák, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartalmas, a tanulást segítő, az összefüggéseket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuk tanítványainkat. Bízunk benne, hogy a játékos feladatok, a totók, a keresztrejtvények, a játékos apróhirdetések és a táviratok is elnyerik mindenki tetszését. Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a fejezeteken belüli rendszerező feladatokra, a táblázatokra, az összefoglalásokra. A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kapcsolatos feladatok is. Az Irodalom feladatlapokról Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint év végi felmérőlap. Év eleji, félévi és év végi szövegértést mérő lapokat is tartalmaz a taneszköz. (Megoldókulcsaik a Kézikönyvben megtalálhatók.) A feladatlapok kérdéseiből a kedves kollégák tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran változtathatnak. A felmérések értékelésénél a következő százalékhatárokat javasoljuk: 12

13 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal % = % = % = % = % = 3 Tanmenetjavaslatok A tanmenetjavaslatok az Apáczai Kerettantervcsalád Magyar nyelv és irodalom 5 8. osztály című kiadvány alapján készültek. Az egyik órákra, a másik pedig témakörökre lebontva fogalmazza meg a tananyagot, a készség- és képességfejlesztést. A kerettanterv évi 74 órát ír elő kötelező óraszámként az irodalom tantárgy tanítására. De vannak iskolák, amelyek megemelték az óraszámot, és nem kettő, hanem heti három órájuk van irodalomból. Így több idő áll rendelkezésre a művek alaposabb, elmélyültebb elemzésére, a tanulók képességeinek fejlesztésére. A közölt tanmenetek a nevükben is jelzik, hogy csak javaslatok, hiszen minden magyartanár az adott tanulócsoport képességeihez alkalmazkodik munkája során. TANMENETJAVASLATOK 1. Órákra lebontva Óra Az óra anyaga 1 2. Ismerkedés a taneszközökkel. Nyári olvasmányélmények. Tájékozódás a tudás, a képességek és készségek szintjén 3. A hangos, kifejező olvasás mérése 4. A néma, értő olvasás mérése 5. A könyvek varázsa Szabó Lőrinc: Olvasás Móra Ferenc: A századik könyv 6. Roald Dahl: Tanács a televíziózással kapcsolatban Fogalmak, ismeretek Az alsó tagozatban tanult műfajok jellegzetességeinek felelevenítése Műfordítás Készségfejlesztés Cselekménymondás, tömörítés, fogalommagyarázat, a memoriterek felidézése Szempontok: tempó, folyamatosság, kifejezőség vagy egyhangúság, hibatévesztés, írásjelek érzékeltetése, hallhatóság A hangos olvasás gyakorlása, történetmondás A címadás gyakorlása, véleménynyilvánítás Szemléltetés, koncentráció A kötelező és az ajánlott olvasmányok bemutatása Móra Ferenc olvasott műveinek felidézése, könyvborító tervezése Magyar értelmező kéziszótár Megjegyzés A tankönyv (tk.) és a munkafüzet (mf.) használatának megismerése Ajánlatos minden gyereknek mérőlapot készíteni egész évre (a kézikönyvben található egy minta) Feladatlap 13

14 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 14 Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés 6. Könyv- és könyvtárhasználat Kutatómunka, feljegyzések készítése a könyvtárban Könyvtárlátogatás (munkafüzet feladatai) 7. Ritmusos játékok, játékos ritmusok A ritmusról Játékos szövegek Ritmus, mondókák, népi játékok, találós kérdések, közmondások, szólások Versírás, találós kérdések írása, a ritmus felismerése, kutatómunka (a lakóhely népszokásairól) Hétszínvirág és Hétszínvilág olvasókönyvek, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Memoriter: két találós kérdés és két közmondás 8. Népdalok Hej, rozmaring, rozmaring Aki dudás akar lenni Népdalok, hangsúlyos (ütemhangsúlyos, magyaros) verselés, ütem, hangsúlyos és hangsúlytalan szótag Versírás, a hangsúlyos verselés ritmusának felismerése Zenehallgatás, a már ismert népdalok felidézése, eléneklése 9. A népköltészet hatása Petőfi Sándor verseiben Befordúltam a konyhára, Megy a juhász szamáron Rím, tiszta rím, asszonánc, gyakori rímfajták (páros, kereszt-, bokor-, ölelkező, félrím) Versek ritmusának összehasonlítása, verses történetek átírása prózába, nézőpontváltás Petőfi Sándor már tanult műveinek felidézése Memoriter 10. Játékos ritmusok a kortárs költészetben Weöres Sándor: A tündér Időmértékes verselés, rövid és hosszú szótag, szimultán verselés Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés ritmusának felismerése Megzenésített Weöres-versek meghallgatása Memoriter 11. Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Összefoglalás Versolvasás Illusztráció készítése a vershez Memoriter 12. Számonkérés A memoriterek ritmikus hangoztatása Memoriter Mesék bűvöletében A mesékről. Bevezetés és tájékozódás, az előismeretek rendszerezése Mese, népmese, műmese, verses és prózai forma, mesei jellemzők Valós mese, nézőpont Ismeretek rendszerezése Az alsó tagozatban tanult mesék felidézése Célszerű a bevezető utáni tk.- i feladatok közül néhányat előzetesen feladni. 14

15 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 15 Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Valós mese, nézőpont Vázlatkészítés, cselekménymondás nézőpontváltással Magyar értelmező kéziszótár, Sző, fon, nem takács. Mi az? c. könyvek Kiegészítő anyag: A valós mese: Az okos lány, Az oktondi kérő 15. Az állatmese Hogyan győzte le a jaguárt a teknős Állatmese Rokon értelmű szavak keresése, a hangos olvasás gyakorlása szereposztásban 16. A fabula Aiszóposz: A fenyőfáról és a galagonyáról és A farkas és a bárány Fabula A hangos olvasás gyakorlása Meséskönyvek, diafilmek Kiegészítő anyag: Kuckó Egy téma négyféle feldolgozása. Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról, La Fontaine: A holló meg a róka, Romhányi József: A róka és a holló 17. A tréfás mese A bolond falu Tréfás mese Tájnyelvi szavak magyarázata, dramatizálás 18. A csalimese A tülökvár, Gyűszű, Fésű, Haddel, Hazug mese Csalimese, hazugságmese A hangos olvasás gyakorlása, közmondások gyűjtése Az alsó tagozatban olvasott mesék felidézése Célszerű az egyik mesét előzetes olvasásra feladni A tündérmese Tündérszép Ilona és Árgyélus Tündérmese, mesei motívumok, beszélő név Hősmese Rendszerezés, (a tankönyvi táblázat segítségével), címadás gyakorlása, dramatizálás A helyszínek változásának megfigyelése (mf.) Grimm: A halász meg a felesége, Az öreg halász és a nagyravágyó felesége (népmese), Kálmán Béla: A nevek világa Kiegészítő anyag: A hősmese Fehérlófia 15

16 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 16 Óra Az óra anyaga Varázslatos történetek írók, költők meséi Puskin: Mese a halászról és a kis halról 24. Weöres Sándor: Dolgosi, Lustási és Többetnemhenyélek 25. Gianni Rodari: Azok a boldogtalan kísértetek! A mesékről Összefoglalás Fogalmak, ismeretek Verses mese, műmese Készségfejlesztés A hangos olvasás gyakorlása szereposztásban, szó- és szólásmagyarátok A történet folytatásának a megírása, a szövegalkotási készség fejlesztése Rokon értelmű szavak gyűjtése, befejezés írása a meséhez Rendszerezés, összegzés, mesék csoportosítása, mesei jellemzők gyűjtése Szemléltetés, koncentráció Weöres Sándor tanult műveinek felidézése Kutatómunka (Milyen mesét tűz műsorára a televízió, a rádió?), dramatizálás, bábok, rajzok Megjegyzés Memoriter Kiegészítő anyag: Nemes Nagy Ágnes: Jeromos, a remeterák Kiegészítő anyag: H. C. Andersen: A teáskanna Kiegészítő anyag: Selma Lagerlöf: Nils Holgerson csodálatos utazása (részlet) Az animációs film 28. Számonkérés Feladatlap I. irodalmi dolgozat Mese írása 31. Petőfi Sándor: János vitéz Ki volt Petőfi Sándor? Hogyan keletkezett a János vitéz? Ajánló János vitéz 1 4. rész Az elbeszélő fogalmazás jellemzői Térképhasználat (mf.), hibás szöveg javítása Előkészítés, bonyodalom Cselekménymondás, a helyszínek változásának nyomon követése, szólásmagyarázatok, a címadás gyakorlása Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése Magyar Nagylexikon Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Javítás nyelvtanórán Memoriter: az 1. rész végig, a 4. rész 8. és 9. versszaka 16

17 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 17 Óra Az óra anyaga 34. Hogyan mesél a költő? 35. János vitéz 5 6. rész A leírás Fogalmak, ismeretek Stílus, szóhangulat, szókép, hasonlat, metafora, megszemélyesítés Leírás Készségfejlesztés A szóképek felismerésének gyakorlása, hasonlatok, metaforák írása Történetmondás, a leírás gyakorlása, vélemények ütköztetése, dramatizálás Szemléltetés, koncentráció Illusztrálása egy hasonlatnak Illusztráció készítése Megjegyzés Memoriter: 6. rész 6. versszaka 36. Félévi szövegértés Feladatlap 37. János vitéz rész Mesei elemek 38. János vitéz rész 39. János vitéz 14. rész A János vitéz verselése 40. János vitéz rész A nyelvi alakzatok 41. János vitéz rész 42. János vitéz rész Mesei motívumok Sormetszet, cezúra, sorfajta, négyütemű felező tizenkettes Nyelvi alakzatok (megszólítás, ismétlés, felkiáltás, kérdés, felsorolás) Mesei motívumok A hangos olvasás gyakorlása, mesetérkép készítése (mf.) Elbeszélő fogalmazás írása, szólások értelmezése Ritmikai gyakorlatok, az időrend felbomlásának felismerése, szerepe a műben Vázlatírás, a nyelvi alakzatok felismerésének gyakorlása, dramatizálás Mesei motívumok keresése, leírás készítése Óriásországról, cselekménytömörítés (mf.) A mesék és a János vitéz motívumainak összehasonlítása, dramatizálás, varázsige írása O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, zenehallgatás (katonadalok) Címer és zászló tervezése A ritmusról, verselésről tanultak felidézése Az olvasott mesék óriásainak felidézése, tulajdonságaik számbavétele Memoriter: 18. rész 11. versszaka Zenehallgatás Memoriter: 21. rész 15. versszaka 17

18 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 18 Óra Az óra anyaga János vitéz rész Az elbeszélő költemény Fogalmak, ismeretek Elbeszélő költemény, az epikai művek szerkezeti felépítése Készségfejlesztés Rokon értelmű szavak keresése, elbeszélő fogalmazás írása Összefoglalás Rendszerezés, összegzés 47. Témazáró dolgozat írása irodalmi dolgozat írása Elbeszélés leírással Szemléltetés, koncentráció Illusztrációk készítése, videózás (Jankovich Marcell: János vitéz) Megjegyzés Memoriter: 25. rész 1. versszaka, 27. rész 6. és 11. versszaka Célszerű előzetesen kiadni néhány feladatot és azok egy részét csoportmunkában megoldani Feladatlap Javítás nyelvtanórán 50. Múltunk a mítoszokban A mítoszról A legfontosabb görög római istenek Prométheusz Parisz ítélete A küklópsz barlangjában Mítosz, mitológia Rajzok készítése a görög-római istenekről Eposz A hangos olvasás gyakorlása, cselekménymondás, vázlatírás, összehasonlítás, a jellemzés gyakorlása 53. Összefoglalás Rendszerezés, összegzés A történelemórán tanultak felidézése, képek keresése istenekről, ókori épületekről Trencsényi Waldapfel Imre: Görög regék A mítoszok közül egyet célszerű előzetes olvasásra feladni Kiegészítő anyag: Odüsszeusz Ithakában 54. Számonkérés Feladatlap 55. A Biblia világa A Bibliáról Biblia, Ószövetség, Újszövetség, szállóige Lényegkiemelés A történelemórán tanultak felidézése, Csizmadia Károly: Bibliai eredetű szállóigék, szólásmondások, közmondások 18

19 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 19 Óra Az óra anyaga 56. Az Ószövetség A világ teremtése 58. Az Újszövetség Jézus, az ember fia 59. Jézus tanításaiból Összefoglalás 60. Számonkérés Az ember világa Az életünkről 61. Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás Szabó Lőrinc: Debrecenben Hatodnap A család és az otthon Petőfi Sándor: Egy estém otthon és István öcsémhez Arany János: Családi kör Örkény István: Nápolyi 66. A hazáról Petőfi Sándor: Az alföld Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Összefoglalás Fogalmak, ismeretek Próféta Evangélium Életkép, költői levél Életkép Tájleíró költemény Regény, ifjúsági regény, cselekmény és szerkezet, szereplők Készségfejlesztés Cselekménytömörítés A hangos olvasás gyakorlása Rendszerezés, összegzés Elbeszélés, versciklus Cselekménymondás, cselekménytömörítés, a szövegalkotási készség fejlesztése Versolvasás Versolvasás gyakorlása A vers felépítése és a költői eszközök (táblázat) Az epikus művek felépítésének gyakorlása, a szövegértés és a szövegalkotási készség fejlesztése Szemléltetés, koncentráció Kalevala 57. A vízözön története Munkácsyképek (mf.) Gárdonyi Géza művei Magyar értelmező kéziszótár Illusztráció készítése Videózás Megjegyzés Kiegészítő anyag: Kitérő Kiegészítő anyag: Kitérő Ki a levegő égbe, ki a fődbe Feladatlap Ajánlatos előzetes olvasásra feladni a műveket Memoriter Ajánlatos előzetes olvasásra feladni az elbeszélést Memoriter Házi dolgozat (levél), Memoriter: tíz soros prózarészlet 19

20 ircsi 5 kk1:layout :56 Oldal 20 Óra Az óra anyaga Rockenbauer Pál: Gyalogszerrel a Bükki Nemzeti Parkban Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Ajánlatos előzetes olvasásra feladni 71. Számonkérés Feladatlap 72. Év végi ismétlés Rendszerezés, összegzés Kiegészítő anyag: J. R. Kipling: A dzsungel könyve 73. Számonkérés Feladatlap 74. Év végi szövegértés Feladatlap Témakörök Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés 2. Témakörökre lebontva Új tananyag feldolgozása Összefoglalás, Teljes óraszám Gyakorlás ellenőrzés A könyvek varázsa 2 2 Ritmusos játékok játékos ritmusok Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Az ember világa Könyv- és könyvtárhasználat Folyamatos Év végi összefoglalás