Vállalkozók Európában 3
|
|
- Ádám Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3 Vállalkozók Európában 3 TARTALOMJEGYZÉK AJÁNLÁS...5 ELİSZÓ A LOGISZTIKA SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN A LOGISZTIKA FOGALMA, ÖSSZETEVİI AZ ELLÁTÁSI LÁNC A VÁLLALATI LOGISZTIKA A LOGISZTIKA IRÁNYÍTÁSÁNAK INFORMÁCIÓS RENDSZERE LOGISZTIKAI TENDENCIÁK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP AZ EURÓPAI UNIÓBAN EURÓPA KAPUI AZ EURÓPAI INFRASTRUKTURÁLIS HÁTTÉR AKTUÁLIS CSELEKVÉSI PROGRAMOK A LOGISZTIKA TERÜLETÉN A LOGISZTIKA HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP AZ ERİSSÉGEK ELEMZÉSE Magyarország kedvezı gazdaság-földrajzi elhelyezkedése Közlekedési ágak közötti munkamegosztás A logisztikai szolgáltató szektor szereplıinek szakértelme és együttmőködése A kormányzat és a privát szféra együttmőködési készsége A logisztikai szakmai szervezetek tevékenységi integrációja A GYENGESÉGEK ELEMZÉSE Közlekedési infrastruktúra Humán tényezık, oktatás Kis- és középvállalkozások logisztikai szemlélete Az agrárlogisztikai stratégia hiánya Nemzetközi kérdések Üzleti környezet és szabályozás A vámkezelés, mint logisztikai szolgáltatás Infrastruktúra használati díj LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK Versenyhelyzet a szomszédos országokkal Környezetvédelem A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK ÉS A LOGISZTIKA A KKV-k szerepének jelentısége a gazdaságban A logisztika jelentısége a KKV-k mőködésében Vállalati logisztikai (rész)stratégia...58
4 4 Logisztika az EU-ban és Magyarországon Milyen szempontok szerint szervezzük meg logisztikai folyamatainkat? Gyakorlati példa 1.: Egy gyógyszergyár késztermék-disztribúciós központja A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLİDÉSE A KKV-K SZEMPONTJÁBÓL A magyarországi kis- és középvállalatok megjelenése a hazai logisztikai szolgáltatók között Egy szállítmányozó és/vagy fuvarozó vállalkozás fuvarvállalása és a fuvarszervezés fıbb elemei, menete GYAKORLATI PÉLDA 2.: GYORSÉTTEREMHEZ GYORS KISZOLGÁLÁS A LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSEKET TÁMOGATÓ PÁLYÁZATOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON BEVEZETÉS KEZDJÜK AZ ELEJÉN! HOGYAN KEZDJÜNK NEKI A PÁLYÁZATNAK? A PÁLYÁZÁS MENETE HASZNOS TANÁCSOK A pályázatok leggyakoribb buktatói amire oda kell figyelni! Hogyan lesz egy projektötletbıl nyertes pályázat? Nyertünk! De hogyan tovább? NÉHÁNY FONTOS TUDNIVALÓ A 2009/2010. ÉVI LOGISZTIKAI KIÍRÁSOKRÓL Egyéb, logisztikai elemeket támogató pályázati lehetıségek TOVÁBBI INFORMÁCIÓK SZABÁLYOZÁSI ÉS INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET FONTOSABB HONLAPOK SZAKMAI SZERVEZETEK...98 Logisztikai Egyeztetı Fórum (LEF)...98 Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ)...99 Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA)...99 Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya (MKTLSZ) Magyar Logisztika, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) Magyar Logisztikai Klaszter Egyesület (MLK) Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSZLSZSZ) Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) További hazai és nemzetközi szervezetek FELHASZNÁLT IRODALOM FÜGGELÉK A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI: A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL MEGALAKULT VEGYES KAMARÁK...117
5 Vállalkozók Európában 5 AJÁNLÁS Tisztelt Olvasó, kedves Vállalkozótársam! Ön a Vállalkozók Európában kiadványsorozat egy újabb kötetét tartja kezében. Bízunk abban, hogy ez a kiadvány, ahogyan a sorozat eddig megjelent több mint 30 kötete is, elnyeri tetszését és a napi munkája során jól hasznosítható ismereteket tartalmaz. Az európai uniós választások lezárultával tovább folytatódik az a munka, mely vállalkozásaink megerısítését és versenyképességük javítását célozza. Ez a folyamat napjainkban, a gazdasági világválság által teremtett körülmények között csak abban az esetben lehet eredményes, ha Ön, kedves Vállalkozótársam, kellıen felkészült a kihívások kezelésére, és felvállalja, hogy a rendelkezésére bocsátott információkat megfelelı módon beépíti mindennapi munkájába. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a szerkesztık és szerzık ehhez a munkához kívánnak e kiadvánnyal, ha szerény mértékben is, hozzájárulni. Külön köszönetet szeretnénk mondani a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak azért, hogy a Kis- és Középvállalkozói Célelıirányzaton keresztül támogatta a kiadvány megjelentetését. Kárpáti György az MKIK Külgazdasági Kollégiumának alelnöke
6 6 Logisztika az EU-ban és Magyarországon
7 Vállalkozók Európában 7 ELİSZÓ Az Európai Unióhoz való csatlakozás fellendítette hazánkban a logisztika ügyét. Az üzleti életben egyre nagyobb jelentıséggel bíró logisztikai szolgáltatások fejlesztését szükségessé tették a megnövekedett követelmények, az uniós verseny. Ugyanakkor a lehetıségek is megnövekedtek: ezt segítették a jórészt uniós forrásokból végrehajtott infrastrukturális fejlesztések s a szabályozás (persze nem mindig problémamentes) fejlesztése. A hazai vállalkozások számára az új helyzet számos kihívást hozott, az ezeknek való megfelelés sok esetben a sikeres gazdálkodás alapvetı feltétele. Ezért vállalták örömmel a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) szakemberei, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ismert sorozatában elkészítsék ezt a kiadványt. Az MLBKT alapvetı célja a logisztikai szakmai közvélemény összefogása és a logisztikai szakmai tudás magas szintre emelése, terjesztése. E tanulmány a szőkre szabott keretek között igyekszik minél több gyakorlati útmutatást adni az olvasóknak, elsıdlegesen a kis- és középvállalatok vezetıi és vezetı munkatársai részére, legyenek akár igénybevevıi, akár megvalósítói logisztikai szolgáltatásoknak. Célunk, hogy a hazai helyzet áttekintésével és az európai uniós lehetıségek felvázolásával elısegítsük a megalapozott döntéseket, a hatékony üzletmenetet május Kiss Péter az MLBKT elnöke Chikán Attila az MLBKT társelnöke
8 8 Logisztika az EU-ban és Magyarországon
9 Vállalkozók Európában 9 1. A LOGISZTIKA SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN 1.1 A logisztika fogalma, összetevıi A logisztika szó származását és a mögötte lévı tartalom magyarázatát számos szempont szerint közelítik meg a különbözı szakirodalmi forrásmunkák. Ezek a magyarázatok általában egyetértenek abban, hogy a logisztika mint fogalom már az antik kor óta létezik, és eredetileg olyasmire használták, mint elıre gondolkozni/ elıre kiszámítani valamit. Az évszázad folyamán a fogalom jelentése alapvetıen megváltozott. Sokáig a hadtudomány egyik fontos elemeként használták, mint a harcoló csapatok ellátásának eszközét. Napjainkban a logisztika a gazdasági életben tölt be meghatározó szerepet. A fejlett piacgazdaságokban a logisztika az 1950-es évektıl vált stratégiai fontosságú területté a vállalatok számára. A kiinduló pont az Egyesült Államok volt, majd felfedezték Nyugat-Európában, Kelet-Ázsiában és a gazdasági rendszerváltás után a közép-kelet-európai országokban is. Feltehetı a kérdés, hogy miért kellett ahhoz gazdasági rendszerváltás, hogy a logisztikai elvek érvényesüljenek, ha módszerei meghatározóak a versenyképességben. A választ úgy lehet megfogalmazni, hogy a logisztika követelményei kizárólag a kínálati gazdaságban érvényesülnek, ahol a piaci versenyhelyzet kényszeríti ki a vevıi igények minél magasabb színtő kiszolgálását, amely a logisztika egyik alapvetı követelménye. A logisztika gazdasági életben betöltött szerepérıl is számos meghatározás született, de ezek idézése elıtt célszerőbb ezt az alábbiakban a gyakorlati oldalról megvizsgálni. A gazdasági tevékenységek célja olyan produktumok (termékek vagy szolgáltatások) elıállítása, amelyek a piacon megfelelı profittal értékesíthetık. Termék alatt egyaránt értendı kézzel fogható áru és szolgáltatás is. A piac egy fórumot jelent, ahol két szereplı, egy eladó és egy vevı között egy termékértékesítési tranzakció zajlik le. A gazdasági életben különbözı piaci formákról beszélhetünk: Fogyasztói piac Jellemzıi: - Eladóként a termék elıállítója, vagy a kereskedelem, vevıként a fogyasztó szerepel. - Vásárlás célja: végsı szükséglet kielégítése. - Vásárlói döntést egy vagy néhány személy hozza meg.
10 10 Logisztika az EU-ban és Magyarországon - Fogyasztói döntésekben racionális és érzelmi tényezık is szerepet játszanak. Szervezeti piac Jellemzıi: - Eladóként és vevıként is valamilyen szervezet szerepel. - A vásárlás további eladás, feldolgozás érdekében történik. - A piacon kevesebb a vevı, nagyobb a vevık koncentrációja. - A kereslet származtatott. - Szorosabb az eladói-vevıi kapcsolat. Gyakran hosszabb távra kötnek szerzıdéseket. - A vásárlók szakmailag jól képzettek, beszerzésre specializáltak. - A döntések összetettek, a döntési folyamatnak több szereplıje van. Vállalati belsı piac Ez csak átvitt értelemben nevezhetı piacnak, de a vállalatok belsı mőködésének is megvannak azok a fázisai, amelyek között áruátadási tranzakció zajlik le. A tranzakció szereplıi az alábbiak: - beszerzés termelés - termelés értékesítés A beszerzés feladata, hogy külsı forrásokból biztosítsa mindazon erıforrásokat, amelyek a vállalat alapvetı tevékenységéhez, a termeléshez szükségesek. A termelésnek viszont az értékesítés által meghatározott igényeket kell kiszolgálnia. Bármelyik piaci formát nézzük, a jellemzı az, hogy az áruáramlási tranzakció folyamán egy eladó és egy vevı kerül egymással kapcsolatba. A versenyt feltételezı kínálati gazdaságban e kapcsolatban a feltételeket a vevı határozza meg, és az eladó érdeke, hogy ezeket a feltételeket kielégítse. A logisztika alapvetı célja a megfelelı vevıkiszolgálás biztosítása. Az eladó-vevıi kapcsolatrendszer meghatározó elemei: az ár és a minıség. A kínálati gazdaságra jellemzı, hogy az árat a piac mechanizmusán keresztül a vevı diktálja. Az eladó a költségeivel tud gazdálkodni, amelyek között szerepelnek az áru elıállításával és a logisztikával kapcsolatos költségek is. Az elıbbiek az alaptechnológia, az utóbbiak az alaptechnológia kiszolgálásának és a termék piacra juttatásának költségeként értelmezhetık. A minıség egyaránt jelenti a termék minıséget és a kiszolgálási vagyis logisztikai minıséget.
11 Vállalkozók Európában 11 A logisztikai, vagy vevı-kiszolgálási minıség meghatározó mutatói: - Választék - Rendelés kielégítésének gyorsasága - A szállítás pontossága - Az áru összetétel pontossága - A dokumentáció pontossága - Gyakoriság - Rendelkezésre állás - Rugalmasság Elmondható, hogy az elmúlt évtized közepétıl a logisztika a versenyképesség meghatározó tényezıjévé lépett elı. Ugyanis a termékelıállítási technológiák globalizációja eredményeként hasonló termékek hasonló költséggel állíthatók elı a különbözı termelıknél, és az juthat piaci elınyhöz, aki vevıi felé megfelelı minıségő logisztikai szolgáltatásokat nyújt. A logisztika fogalmára, a különbözı szakirodalmi forrásokban közölt meghatározások közül az alábbiakban a hazai szakmai életben meghatározó civil szervezet a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság definícióját mutatjuk be: A logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak a rendszereken belüli és rendszerek közötti termékek, erıforrások és információk áramlásának tervezésére és koordinált megvalósítására, a folyamathoz illeszkedı összköltség és a végfelhasználói elégedettség elérése érdekében. E definícióból az alábbi következtetések vonhatók le: a logisztika áruk és információk áramlásával foglalkozik, a logisztikai tevékenységek részfázisai: tervezés, szervezés, lebonyolítás, ellenırzés, célja: optimális költséggel megfelelni a vevıi igényeknek Mit jelenthet az optimális költség? Ennek eldöntése egyik nehéz feladata a logisztika tervezésének. Természetesen magasabb vevı-kiszolgálási színvonal magasabb költségeket igényel. A feladat tehát az, hogy számszerősíteni kell a vevıkiszolgálás mutatóit, ezekhez az elvárt színvonalnak megfelelı normaértékeket kell meghatározni, majd ezek után rendelhetık hozzá a megvalósításhoz szükséges költségek.
12 12 Logisztika az EU-ban és Magyarországon A logisztika céljait legjobban a 9M követelményrendszer foglalja össze: 1. Megfelelı anyag 2. Megfelelı energia 3. Megfelelı személyek 4. Megfelelı információk 5. Megfelelı minıségben 6. Megfelelı mennyiségben 7. Megfelelı idıpontban 8. Megfelelı helyen 9. Megfelelı költséggel álljanak rendelkezésre A megfelelı jelzı a mindenkori vevı követelményeinek szempontjából értelmezhetı. A XXI. század nagy kihívását a globalizálódó gazdaság új kérdései mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelmi szempontok jelentik, illetve fogják jelenteni. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a logisztikai folyamatok társadalmi és környezeti hatásait fokozottan szükséges követni és figyelembe kell venni a környezetet kevésbé szennyezı megoldásokat, illetve várhatóan a termékek újrahasznosításának módjai egyre nagyobb szerepet fognak kapni. Tehát a valamikor anyaggazdálkodásként és fizikai elosztásként kezelt széttagolt tevékenységek integrációjával alakult ki a logisztika. Ezért megcáfolhatók azok az állítások, amelyek úgy fogalmaznak, hogy a logisztika már régebben létezett, csak másként hívták. Valóban mindazon tevékenységeket, amelyeket a logisztika felölel, már régebben is mővelték, de egymástól elkülönítve, széttagoltan. A kialakuló integráció elıször az egymással szorosabb kapcsolatban lévı tevékenységeket rendezte egy folyamatba, majd létrejött a logisztika, amely megvalósította mindazon tevékenységek teljes integrációját, amelyek a folyamatban szerepet játszanak. Ez egyben lehetıvé tette, hogy a termékközpontú felfogást felváltsa a fogyasztóközpontú Az ellátási lánc Az elızıekben már említés történt az ellátási láncról (angol neve: supply chain), amely fogalom a következıképpen határozható meg: Az ellátási lánc olyan szervezetek hálózata, amelyek megelızı, és követı kapcsolattal rendelkeznek, és olyan tevékenységek összessége, amelyek termék és szolgáltatás formájában értéket állítanak elı a végsı fogyasztó számára. (Christopher 1998)
13 Vállalkozók Európában 13 Az ellátási lánc jellemzıi: - cégek vagy szervezetek hálózata; - irányítása átfogja az anyag- és információáramlást az alapanyagtól a késztermékig vagy szolgáltatásig; - beszerzési, termelési és elosztási folyamatokból áll; - integrálja a cégeket ellátóikkal és vásárlóikkal. A különbözı termékek összetettségüktıl függıen elıállításuk kezdeti állapotától a végsı felhasználóig való eljuttatásig számos megmunkálási és kezelési fázison mennek át. Az egyik fázis befejezı terméke képezi a következı fázis kiinduló termékét. E folyamat során egymással kapcsolatba kerülı gazdálkodási egységek képezik az ellátási láncot, amelyet a 1.1. ábra szemléltet. Az ábrán csak az ellátási lánc jellegzetes szereplıi kerülnek bemutatásra, a valóságban egy ellátási lánc mind horizontálisan, mind vertikálisan az ábrázoltnál sokkal összetettebb. A beszállítónak is lehetnek beszállítói, attól függıen, hogy hány szervezet vesz részt a termék elıállításában. Ugyanez a tagoltság jellemzı lehet a kereskedelemre is az elosztási lépcsık számától függıen. Az ellátási lánc sajátosságai: A termék teljes útjára kiterjed. Az ellátási lánc kiemelkedı szereplıje: a végsı felhasználó. Ugyanis ı minısíti az ellátási lánc teljes tevékenységét azzal, hogy megvásárolja a terméket. Egyedül a végsı felhasználó tesz pénzt a rendszerbe, amely a mőködését biztosítja ábra Az ellátási lánc és piaci kapcsolatai Beszállító Végtermék előállító Kereskedelem F E V E V E V Szervezeti piac Szervezeti piac Fogyasztói piac Áruáramlás Információáramlás E eladó V vevő F- végső fogyasztó
14 14 Logisztika az EU-ban és Magyarországon Magában foglalja az áruáramlást, és az információ áramlást. Az áruáramlás mindig egyirányú, tart a végsı felhasználó felé. Kivételt képez a hulladékkezelés, amelyet az ún. visszutas (inverz) logisztika kezel, és ahol az áru visszafelé áramlik. Az információ áramlás kétirányú, de kitüntetett szerepe van az áruáramlással ellentétes irányba mutató információnak, amely az igényeket közvetíti. Az igények a végsı felhasználótól indulnak el és a kereskedelmen keresztül eljutnak a termelési folyamathoz. Az igények felmérése a marketing feladata. A piaci tranzakciókban meghatározó szerepe van a mindenkori vevınek, amely a logisztika egyik alapvetı sajátossága. A logisztika követelményrendszere kiterjed a teljes ellátási láncra. Azaz az ellátási lánc már nem egyszerően két együttmőködı vállalat kapcsolatát jelenti, hanem a végsı fogyasztó érdekeit elıtérbe helyezı vállalatok hálózatát. Célja a vevı minél magasabb szintő kiszolgálása és az ellátási lánc hatékony mőködtetése. Ebben az esetben, az ellátási láncban együttmőködı tagok a kooperációra és a bizalomra helyezik a hangsúlyt azért, mert együttesen nagyobb értéket tudnak létrehozni a vevı számára, mint a tagok külön-külön elért eredményeinek összessége. Az ellátási láncban kialakuló hosszú távú partnerkapcsolatokra az alábbiak jellemzık: A kapcsolat több ágon fut, folyamatos együttmőködés a jellemzı. A szerzıdésben inkább eljárási szabályokat, mint konkrét kötelezettségeket rögzítenek. A termék és a termelési eljárás korszerősítését, fejlesztését a felek közös érdeknek tekintik. A váratlan külsı események folytán elıálló problémákra méltányos megoldást keresnek. Az ilyen jellegő kapcsolatok az alábbi elınyökkel járnak: A vevı és szállítója kölcsönösen megérthetik, tisztelhetik egymást. Hatékonyabban használhatják ki közös erıforrásaikat. Optimalizálhatják kapcsolódó folyamataikat. Mindketten növelhetik nyereségüket (az egyik partnernél keletkezett nyereséget megoszthatják). Az együttmőködés révén lehetıségük van a folyamatos javításra, fejlıdésre.
15 Vállalkozók Európában A vállalati logisztika Az elızıekben tárgyalt ellátási lánc egyes szervezeti egységeit a vállalatok képezik, amelyek feladata, hogy tevékenységük jellegétıl függıen végrehajtsák mindazon értékképzı folyamatokat, melynek során a vállalati bemeneti erıforrásokat a vevıi igényeket kielégítı kimenetté alakítják. E folyamatok közül meghatározó szerepet töltenek be az alaptechnológiát megtestesítı termelési folyamatok. A vállalati logisztika feladata pedig az alaptechnológia kiszolgálása olyan módon, hogy annak minden fázisában érvényesüljön a már tárgyalt 9M követelményrendszer. Az alapfolyamat szempontjából a vállalati logisztika három részterületre osztható: Beszerzési logisztika Termelési logisztika Értékesítési logisztika A negyedik részterületet az alapfolyamattal ellentétes irányú - a hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat magába foglaló visszutas (inverz) logisztika képezi. A beszerzési logisztika feladata igen szerteágazó. Alapvetıen a vállalat alaptevékenységéhez szükséges erıforrások külsı forrásból történı biztosítása a feladata, de ez kiegészül mindazon tevékenységekkel, amelyek kihasználják azon lehetıséget, hogy a beszerzésnek lehetısége van külsı kapcsolatai révén a vállalat mőködését racionalizáló információk beszerzésére. Ezek az információk az alábbi területekre terjedhetnek ki: a költségcsökkentési lehetıségek feltárása a hatékonyabb beszerzési folyamatokon keresztül; a logisztikai rendszer teljesítményének az elımozdítása a pontos és gyors ellátáson, a minıség javításán keresztül; a fejlett vállalati gyakorlatban egyre nagyobb hangsúly helyezıdik a beszerzés innovációban játszott szerepére. A beszerzés fontos ötletek forrása lehet a termékek, sıt a mőködési folyamatok fejlesztésének tekintetében is; a beszerzés lényeges adatokat tud győjteni a piaci trendekrıl, a termékek beszerezhetıségérıl, a piaci árakról, új technológiákról stb. E piaci információk elemzése hasznos bázisa a vállalatvezetési döntések elıkészítésének.
16 16 Logisztika az EU-ban és Magyarországon A termelési logisztika a termelési alaptechnológia lebonyolításához szükséges támogatási tevékenységeket foglalja magában. Ezek közé tartozik a vevıi igények kielégítéséhez szükséges operatív termelési program (vezérterv) kialakítása, az anyagszükséglet tervezés (szakmai elnevezése az angol szavak kezdıbetőibıl kialakítva: MRP), amelynek feladata idırendben meghatározni a legyártandó, és beszerzendı anyagokat, alkatrészeket és részegységeket, valamint a termelés feltételeinek biztosítása; az erıforrás tervezés (szakmai rövidítése: MRP II), és a termelésirányítás. Operatív feladatai közé tartozik a termelési folyamat jellegébıl következı anyagmozgatás, a termelésközi készletek tárolása. Az értékesítési logisztika a vevıi igények kielégítésének folyamatát tartalmazza. Magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek a vevı kiszolgálásához kapcsolódnak (rendelés-feldolgozás, a késztermék készletezése, tárolása és mozgatása, a kimenı szállítás szervezése stb.). Az egyes logisztikai részterületek kapcsolatát szemlélteti az 1.2. ábra ábra A vállalati logisztika részterületei Beszerzés Termelés I. fázis 1. fázis n. fázis Értékesítés áruáramlás Információ áramlás Az egyes logisztikai részterületek feladatai az elızıekben ismertetésre kerültek. Ezen részterületek között ugyanolyan áruáramlási és információáramlási kapcsolat van, mint az ellátási lánc külsı szereplıi között, és ugyanazon jellegzetességek érvényesülnek. Tehát a logisztikai elveknek megfelelıen mindig az értékesítési piac felé közelebb álló elemnek van meghatározó szerepe a folyamat megelızı elemével szemben. Az értékesítés amely a marketingen keresztül értesül a piaci igényekrıl határozza meg, hogy mit kell termelni, a termelés pedig azt, hogy feladatai ellátásához mit kell beszerezni. Ugyanez a kapcsolat jellemzi a termelés egyes fázisait is. A vállalati végtermék (n. fázis) a meghatározó, és igényei szerint kell a megelızı fázisok részegység és alkatrész termelését alakítani.
17 Vállalkozók Európában 17 A vállalaton belül lezajló logisztikai funkciókat a 1.3. ábra táblázata szemlélteti. A horizontális logisztikai részterületek vertikálisan három tevékenységkört tartalmaznak: a készletezést, az anyagáramlást és az információáramlást kezelı folyamatokat. A vállalati logisztika fentiekben leírt jellegzetességei a kézzelfogható termékek elıállítására vonatkoznak. Az elızıekben már említés történt arról, hogy a szolgáltatásokra, mint termékekre is érvényesek a logisztika törvényszerőségei, de azok jellegébıl következıen némi eltéréssel kell számolni. A szolgáltatások jellemzıje, hogy elıállításuk eredményeként értékváltozás következik be, de produktumát nem lehet tárolni, készletezni. Elıállításuk és fogyasztásuk idıben egybeesik. A jellegzetes eltérések: a termelési és vevı-kiszolgálási folyamat kevésbé válik el egymástól, mint a hagyományos termelésben; az értékesítési logisztikánál a vevıkiszolgálás nem tartalmazza a készletezést és a raktározást; a vevıkiszolgálás folyamatából hiányzik a szállítás is, hiszen a fogyasztó többnyire jelen van a folyamatban 1.3. ábra A logisztika funkciói Beszerzés Termelés ellátás Értékesítés Anyagi folyamatok lebonyolítása Készletezés Információkezelés Beszállítás Alapanyag és vásárolt alkatrészkészlet Kínálat menedzsment, szállítónyilvántartás Anyagmozgatás Félkész termékek és befejezetlen termelés Termelési program és folyamat nyilvántartás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Késztermékkészlet Keresletmenedzsment, vevınyilvántartások Forrás: Chikán 2003
18 18 Logisztika az EU-ban és Magyarországon 1.4. A logisztika irányításának információs rendszere Az ellátási láncban együttmőködı vállalatok térben kiterjedt hálózatot képeznek. Ezen vállalatok között a logisztikai folyamatok irányításának feladata az anyagáramlás célszerő megvalósítása. Ennek feltétele, hogy a folyamatok alakulásáról és helyzetérıl folyamatosan információk álljanak rendelkezésre. Ezért a célszerő irányítás megvalósításához az anyagáramlás teljes folyamatában az információk begyőjtése, feldolgozása és a döntéselıkészítési információk elıállítása szükséges. Ugyanakkor nem csak a vállalatközi kapcsolatok áruáramlást irányító információi, hanem a vállalaton belüli logisztikai folyamatok információi is rendelkezésre kell, hogy álljanak az integrált irányításhoz. A logisztikai információs rendszer rendszerint nem önállóan jelenik meg, hanem egy magasabb szintő összehangolt tevékenység információellátását biztosító hálózat elemeként. Az információs rendszerek tehát a vállalat környezeti adatainak figyelésével és elérésével egyidejőleg kezelik a vállalaton belül zajló tevékenységek és a környezettel folytatott tranzakciók adatait, ezeket rendszerezik és információként a döntéshozók rendelkezésére bocsátják. A vállalati információs rendszer két oldalról közelíthetı; az információs szintek, és a vállalatirányítási hierarchia oldaláról. Az információs szintek rendszerét a 1.4. ábra mutatja be. Az egyes szintek irányítási feladatai: Az operatív szinten az áruáramlás fizikai folyamatai bonyolódnak, és az irányítás feladata ezen alapfolyamati tevékenységek irányítása, mint rakodásirányítás, belsı anyagmozgatás irányítása; termelésirányítás, raktárirányítás; szállításirányítás, szállításszervezés. A vállalati szinten a vállalat összes tevékenységével kapcsolatos információk integrációja a jellemzı, amelyben megjelennek a logisztikai tevékenységekkel kapcsolatos információk is. Az integrált vállalatirányítási rendszerek olyan alkalmazói szoftverbıl és szolgáltatásból álló rendszerek, amelyek átfogják a vállalat több (esetenként az összes) folyamatát (funkcióját), informatikai szolgáltatást nyújtanak több vezetési szint számára, és ezen keresztül az egész vállalatra kiterjedı integrációt valósítanak meg (belsı integráció), továbbá menedzselik a vállalat és környezete közötti információs folyamatokat (külsı integráció).
19 Vállalkozók Európában 19 Az integrált vállalatirányítási rendszereknek (pl: SAP, ORACLE) két jellemzıjük van: központi adatbankkal rendelkeznek, és moduláris felépítésőek. A központi adatbank lehetıvé teszi, hogy minden információ csak egyszer kerüljön be az irányítási rendszerbe, és mindenki hozzáférhessen a tevékenysége számára szükséges információhoz. Ezáltal elkerülhetık a felesleges ismétlıdések, és esetleges eltérések. A moduláris felépítés pedig azt jelenti, hogy a vállalati tevékenységek meghatározott csoportjai egy-egy modulban kerülnek összefogásra. Ilyen logisztikai modul lehet pl. a beszerzési, az értékesítési, a termelési stb. Ezen modulok között a központi adatbank segítségével történhet meg az információ csere ábra Integrált vállalati logisztikai irányítási rendszer
20 20 Logisztika az EU-ban és Magyarországon A hálózati szint a vállalat külsı kapcsolataiból származó információk kezelését jelenti, és magába foglalja mind a beszállítói, mind az értékesítési partnerkör, valamint a tevékenységének ellátásához szükséges partnerekkel való kapcsolatokat. Ezen külsı kapcsolatok is az elıbb említett integrált vállalatirányítási információs rendszer részét képezi. A vállalatirányítási hierarchia oldaláról az információs rendszer célszerően az alábbi szintekre bontható: A logisztikai felsı vezetési (adminisztratív) szint feladata a logisztikai stratégia, a hosszú és középtávú tervek kidolgozása. Az irányítási szint a logisztikai rendszer belsı folyamatainak rövid idıtávú koordinációja (összehangolása, szinkronizálása). A közvetlen vezérlési-szabályozási szinten történik az anyagi folyamat közvetlen és operatív (lehetıség szerint azonos idejő) irányítása, a folyamat eseményeinek és a rendszer állapotának megfigyelése (monitorozás), a folyamatba való beavatkozás.
21 Vállalkozók Európában LOGISZTIKAI TENDENCIÁK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2.1. Általános helyzetkép az Európai Unióban A 27 tagú Európai Unió területe 4,323 millió km 2, amely észak-dél és nyugat-keleti irányban közel km-re terjed ki. Az EU népessége 495,578 millió fı, nominális GDP-je pedig 12,343 milliárd volt 2007-ben, melynek 71,6%-át a szolgáltató szektor, 26,6%-át az ipar és 1,8%-át a mezıgazdaság állította elı. A Közösség a világ legnagyobb kereskedelmi központja: 2007-ben a világ exportjának 17,4%-át (3889,477 milliárd ), importjának 19,0%-át (4010,959 milliárd ) adta. Ez volumenben 2,313 milliárd tonna árut jelentett, melynek 71,3%-a tengeren, 11,8%-a csıvezetékes úton, 6,2%-a közúton, 4,4%-a vasúton, 1,1%-a belvízi úton, 0,7%-a pedig légi úton jutott el a felhasználójához. (4,5% ismeretlen). Az áruszállítás a reálgazdaság gerince, változatos ágazatokat és termelési fázisokat fog össze, kapcsot jelent a termelés és a fogyasztás között. A saját számlás szállítás, az infrastruktúra és közlekedési eszközök építése és karbantartása nélkül a közlekedési szolgáltatások az EU hozzáadott értékének 4,3%-át, teljes foglalkoztatottságának 4,2%-át adják ban a szektorban mőködı 1,141 millió vállalkozás összesen 1210,000 milliárd árbevételt ért el (GDP 10,1%-a), 8,884 millió fıt foglalkoztatott. A szektorban mőködı vállalkozások fıbb adatait az alábbi táblázat mutatja: 2.1. táblázat Az EU-27 közlekedési vállalkozásainak fıbb adatai (2006) Vállalkozások száma (ezer db) Éves árbevétel (milliárd ) Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Közúti áruszállítás 600, , ,404 Közúti személyszállítás 329,758 91, ,000 Vasúti szállítás 0,888 78, ,000 Csıvezetékes szállítás 0,131 8,100 17,926 Belvízi szállítás 8,800 5,500 43,492 Tengeri szállítás 10,150 90, ,440 Légi szállítás 3, , ,062 Utazási ügynökségek 78, , ,960 Egyéb, szállítást kiegészítı tevékenységek 109, , ,726 Forrás: EU Energy and Transport in Figures 2009
22 22 Logisztika az EU-ban és Magyarországon 1995 és 2007 között a közlekedési teljesítmény az EU-ban csak mérsékelt ütemben emelkedett: amíg ebben az idıszakban a GDP növekedési üteme 2,5% volt, addig az áruszállítási teljesítmény tonna-kilométerben átlagosan 2,7%-kal növekedett. Az EU 2004-es bıvítése hatására a növekedés felgyorsult, különösen az újonnan csatlakozott országok közútjain. A leglassabb növekedés a vasúti áruszállítás területén volt, de az elmúlt években ez is erısödött, különösen a liberalizált/megnyitott piacokon ben az EU-27 áruszállítási teljesítménye 4224,6 milliárd tonnakilométer volt, melynek 45,6%-a közúton, 37,3%-a tengeren, 10,7%-a vasúton, 3,3%-a belvízi úton és 3,1%-a csıvezetékes módon jutott el a céljához. A volt szocialista országok közúti áruszállítási teljesítménye az elmúlt évtizedben jelentısen nıtt, közlekedési alágazati munkamegosztásuk pedig Észtország és Lettország kivételével gyakorlatilag elérte a régi EUs tagok arányait. Az EU-t a világgazdaság gócpontjaival összehasonlítva elmondható, hogy az áruszállításban csak Japánban nagyobb a közút aránya (60,0%), és a vasút részesedése messze elmarad az USA (43,2%), Oroszország (42,6%) és Kína (24,7%) hasonló értékeitıl. Az áruszállítás mindig más szektorokat szolgál ki: a teljesítményének 30,0%-át a feldolgozóipar, 18,0%-át a kis- és a nagykereskedelem veszi igénybe. A kereskedelem dinamizálásával a közlekedés fokozza a versenyképességet, az innovációt és a gazdasági növekedést. Az EU közlekedési szektora gazdasági szempontból meglehetısen dinamikus: munkatermelékenysége magasabb a többi szektor átlagánál és csak a légiszállításban marad el az USA hasonló adatától. Az Európai Unió 27 tagállamában 2007-ben 33,194 millió regisztrált közúti áruszállító jármő volt, melybıl a legnagyobb flottával a franciák (5,476 millió), a spanyolok (5,353 millió), a britek (3,834 millió), a lengyelek (2,521 millió), illetve a németek (2,503 millió) rendelkeztek. Ugyanebben az évben a Közösség tagjainak 61,625 ezer mozdonya és 621,506 ezer tehervagonja volt. A legtöbb mozdony a német, a brit, francia, olasz és lengyel vasutak kezelésében volt. Az EU még mindig a legnagyobb tengeri flottával rendelkezik: 2007-ben 465,147 millió tonna bruttóregiszter tonna volt a kapacitás. A közlekedési eszközök fent szereplı kvantitatív adatai igen eltérı minıséget takarnak.
LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI
LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi
RészletesebbenSAJTÓREGGELI 2008. július 23.
SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság
RészletesebbenA környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban
A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenKeretprogram Transport Advisory Board -jának stratégiai javaslatai a 2010 utáni évek EU-s kutatáspolitikájára
Keretprogram Transport Advisory Board -jának stratégiai javaslatai a 2010 utáni évek EU-s kutatáspolitikájára Tánczos Lászlóné DSc. egyetemi tanár Budaesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai
A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.
RészletesebbenVeszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok
dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat
RészletesebbenVállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március
Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg
RészletesebbenA VÁLLALKOZÁS KÜLDETÉS, TÁVLATOK, ÉRTÉKEK KÜLDETÉS CÉLKITŐZÉS ÉRTÉKEK INNOVATÍV LOGISZTIKAI MEGOLDÁSOKAT KÍNÁLUNK A GAZDASÁGI ÉLET
BI-KA LOGISZTIKA KFT. CÉGISMERTETİ 2010 A VÁLLALKOZÁS KÜLDETÉS, TÁVLATOK, ÉRTÉKEK KÜLDETÉS INNOVATÍV LOGISZTIKAI MEGOLDÁSOKAT KÍNÁLUNK A GAZDASÁGI ÉLET PIACI SZEREPLİI SZÁMÁRA, LEGYEN AZ VÁLLALKOZÁS, MAGÁNSZEMÉLY,
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenMagyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)
Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenA 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai
DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenLogisztikai rendszerek. Termelési logisztika
Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája I.
Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert
RészletesebbenLogisztika és versenyképesség Magyarországon
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Logisztika és versenyképesség Magyarországon Chikán Attila Egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Elnök, Magyar Logisztikai,
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. június 29. 2009. 25. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenKISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.
KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 16. Élıállat és Hús 2009. 45. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenA Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 30. Élıállat és Hús 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
Részletesebben3 gyakorlati tipp a logisztikai költségek csökkentésére.
3 gyakorlati tipp a logisztikai költségek csökkentésére A Ghibli Kft. 1996-ban alakult olasz-magyar cégként. 2001 óta 100 %-os magyar tulajdonban van. 2008-ban több mint 1300 aktív megbízó. Az új ügyfeleink
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenLogisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Logisztikai rendszer 2 Általános jellemzők Anyagi jellegű folyamatok Anyagáramlások (helyváltoztatás) (kereskedelem) Anyagátalakulások (fizikai, kémia)
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenÚj Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program
Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. május 17. Élıállat és Hús 2010. 18. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenNEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A világgazdaság és a világrend Bacsi - Nemz gazd 1 A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 6,3milliárd fı Bruttó termelés: -ben > 35 trillió
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés
SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN
RészletesebbenA GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban
A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. február 8. Baromfi 2010. 4. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Logisztika a gazdaságban 99. lecke Logisztika jelentése, történelmi
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap
RészletesebbenXI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenA Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31
RészletesebbenFenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében
Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból
RészletesebbenI. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
Részletesebben3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ
3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 5. Élıállat és Hús 2009. 39. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenInformatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban
Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák
RészletesebbenXI. évfolyam/7. szám /15. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacának legnagyobb termelı,
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/7. szám.04.2. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9 (Kézdi
RészletesebbenV4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában
V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában Budapest, 2014. május 13. Szabó István L. V4 közlekedési koordinátor
RészletesebbenZáhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ
térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró
RészletesebbenVersenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
Részletesebben2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része
Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenA beszerzés logisztikája
A beszerzés logisztikája A beszerzés feladatai Feladata: termelés igényének megfelelı készletbe helyezze a felhasználandó anyagokat és az ezekhez kapcsolódó információkat. (iparvállatok bevételük 55-60%-át,
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenA Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája II.
Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. augusztus 10. Élıállat és Hús 2009. 31. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
Részletesebbenziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2011. április 4. Élıállat és Hús hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenA tételekhez segédeszköz nem használható!
A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába: A logisztikai rendszer felépítése Lean elvek érvényesítése A logisztikai információs rendszer elemei és eszközei A
Részletesebben203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet
203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. július 13. Élıállat és Hús 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN
A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése
RészletesebbenALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan
ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenKözúti pályák (BMEKOEAA213)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai
RészletesebbenSzállítási rendszerek. Áruszállítás
Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. július 13. 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 19. Élıállat és Hús 2009. 41. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
RészletesebbenChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése
ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenA szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
Részletesebben2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi
RészletesebbenPIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XII. évfolyam/2. szám.02.09. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... 1 Ábrák... 2 Táblázatok... 6 Külpiaci információk...
Részletesebben