Általános kérdések. Tábla kódja Kérdés dátuma

Átírás

1 száma dátuma Általános kérdések I.1. A PSZÁF szakértője az MNB konzultáción elmondta, hogy az MNBvel közös tábláknál (2 számú táblákig) a PSZÁF 2008-ra már nem tervez változtatást, marad az MNB évi útmutató-tervezet szerinti változat. A havi illetve negyedéves csomagban lévő egyéb táblák esetében a COREP táblák kizárólag a 3A illetve 3B (eszközök + TM) 3XCA mérleg alatti tételek, 3E-F (derivatív tételek) táblákat fogják kiváltani. Ezek a táblák mutatják be a szavatoló tőke és kockázati súlyos mérlegfőösszeg alakulását. Fontos lenne, ha mielőbb megismerhetné a szektor, hogy konkrétan mely táblákat váltanak ki az új jelentések. A fenti kérdésekre (úgy, mint jelentési gyakoriság, összefüggések, táblamódosítások, megszűnő táblák) a COREP táblákat is magában foglaló 2008.évi adatszolgáltatási útmutató adja meg a választ, amelyet november első hetében küldtünk meg véleményezésre a hitelintézeteknek. A tervezet kiküldését követően lép hatályba a kereskedési könyvi, a partnerkockázati és értékpapírosítási kormányrendelet. A 14/2001.(III.9.) PM rendeletből kiemelt minősítési és értékelési szabályok beépítése miatt módosul a számviteli kormányrendelet. Még ebben az évben módosul az összevont alapú szavatoló tőkéről és fizetőképességi mutató számításáról szóló 23/2003.(X.3.) PM rendelet.

2 száma dátuma Általános kérdések I.2.a ként felvetődik, hogy a COREP riportok és a jelentendő mérlegadatok között lesznek-e egyezőségek? A szavatoló tőkénél a mérlegből és háttértáblákból biztosítható az egyeztethetőség. A kockázati tábláknál egyelőre nem tudjuk biztosítani a mérleggel való egy-az- egyben megfeleltetést. (A jelenlegi felügyeleti mérleg szektor-alábontása ezt teljes mértékig nem biztosítja. Az MNB-vel közösen felmértük és továbbra is vizsgáljuk az egyeztethetőség lehetőségét és ezt a táblák honlapunkon közzéteendő - szabályrendszerébe beépítjük.)

3 száma dátuma Általános kérdések I.2.b és készül-e ellenőrző megfeleltetés a jelenlegi Basel I. és az új, CRD-re épülő táblák (különösen a szavatoló tőke, tőkemegfelelés számítás) között? Nem találtunk arra utalást, hogy a Felügyelet hogyan kívánja szabályozni azt az elvárást, hogy a "régi" és az új módszerrel számított tőkekövetelmény össze legyen mérve még legalább egy évig. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy régi számításnak már nincs jogszabályi alapja, hacsak ez az igény a kitöltési útmutatóba nem jelenik meg valamilyen módon. Az IRB-re áttérő hitelintézeteknél két évig kötelező a Hpt. régi és új tőkemegfelelési szabályozásnak megfelelő párhuzamos adatszolgáltatás, amelynek jogszabályi alapját a 2007.évi LI. törvény 75.. (Átmeneti rendelkezések) adja. Az összemérést a CAB261 Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet soron kell megjeleníteni. A sztenderd módszert alkalmazóknál nem áll fenn régi szabályozás szerinti minimum szavatoló tőke követelmény.

4 Általános kérdések száma I.3. dátuma Felmerült, hogy a COREP tábláknál fennmarad-e a hónapot követő 3- napos értéknap szabály? Ezzel összefüggésben az egyik külföldi anyával rendelkező leánybank jelezte, hogy náluk ez fontos kérdés, mert a COREP táblák készítése már új folyamatok mentén, a kockázatkezelési terültek irányításával és adattárház alapon (könyvelési napos, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 3 munkanapos szabály nincs kezelve), a lakossági, azaz retail esetében lokálisan, nonretail esetében pedig központilag a tulajdonosnál üzemeltetett alkalmazás segítségével történik. A tulajdonos jelenleg elfogadja, és a számára készített riportok esetében elismeri a 3 napból eredő különbséget és nem vár kötelező egyezőséget. Az eddigi felügyeleti riportcsomagnál nem volt gond, mivel a mérleg és eredménykimutatás számviteli szemléletű és azt a számvitelen belüli jelentéskészítési terület készítette. Ide kapcsolódik, és külön szeretnénk véleményt kérni az értékvesztés és a céltartalék kezelésére. Ezek a hónap végi állományokra vannak megképezve és így a hó végi könyvelési napos adattárház adatokba nem tudnak bekerülni. Így jelenleg a kockázattal súlyozott eszközszámítás (RWA) az előző időszaki tartalékkal nettósított kitettségekre történik az egyik külföldi anyabankkal rendelkező hazai leánybanknál. A tulajdonos ezt az inkonzisztenciát is elfogadja és nem vár kötelező egyezőséget a mérlegben beállított és az RWA számítás alapját jelentő nettó kitettség között. A 3 napos szabály évre vonatkozóan egységes a közös felügyeleti mérleg, a COREP és az adatszolgáltatási útmutatóban szereplő régi táblákra is. A tapasztalatok birtokában a jövőben ez változhat. Az értékvesztés, céltartalék adatok fogadására az előzőekhez hasonlóan az adatszolgáltatási rendszereknek fel kell készülni. A hazai számviteli szabályozás negyedéves céltartalékolási/értékvesztés elszámolási kötelezettséget ír elő, tehát a havi adatszolgáltatásnál csak a realizálás miatti visszaírás/felszabadítás jöhet szóba. A valós értékelést alkalmazó bankoknál a valós értékkülönbözet elszámolása a havi jelentésnél kötelező.

5 száma dátuma Általános kérdések I.4.a Fontos szempont lenne az Európán belüli anyabanki jelentésekkel egyező módon készíteni a hazai riportokat is. Továbbá, a augusztusi MNB adatszolgáltatási konzultáción elhangzott, hogy a PSZÁF rendelkezik a jelenlegi ügyfél szektorbontás és a kitettségi osztályok/szegmensek közötti megfeleltetéssel, szeretnénk ha ezt közzé tennék Ahogy a hasonló tartalmú 1.2.a a COREP és a jelenlegi mérleg közötti egyezőségekre vonatkozó kérdésre adott válaszunkban is leírtuk, az MNB-vel közösen felmértük és továbbra is vizsgáljuk az egyeztethetőség lehetőségét és ennek eredményét a táblák honlapunkon közzéteendő szabályrendszerébe beépítjük. A pontos megfeleltetés azonban csak úgy érhető el, ha az egyes ügyfelek külön szektor- és külön kitettségi/kockázati osztályok szerinti kódot is kapnak.

6 száma dátuma Általános kérdések I.4.b Felmerült az is, hogy milyen viszonyban lesz a 3. pillér kapcsán előírt bemutatási kötelezettség a tervezett csomag méretével. Mennyire lehet alkalmazni egyéni megoldásokat a nyilvánosságra hozatali kötelezettséggel kapcsolatban (3. pillér), illetve mennyire lehet ilyen célra felhasználni a kötelező jelentéstáblákat? A COREP táblák alosztályainak meghatározásánál a 3. pillér szempontjait is figyelembe vettük.

7 száma dátuma Általános kérdések I.5. A COREP több helyütt is visszautal a FINREP-re, amely magyar változatának munkaanyagát egyelőre még nem láttuk. Fontosnak tartanánk ezeket is megismerni, hogy teljes képet alkothassunk. A COREP önmagában is egységes egész, nem feltételezi a FINREP ismeretét. A FINREP-et még nem implementáltuk, ezért a FINREP-re való utalások csak tévedésből maradhattak a jogszabályi hivatkozások között, töröljük őket.

8 száma dátuma Szavatoló tőke CAA II.1. A COREP-hez való alkalmazkodás miatt szükségesnek tartjuk azt, hogy a szavatoló tőke számítás során jól láthatóak legyenek a kapcsolódások a Hpt-ben lévő szavatoló tőke fogalommal. Szándék szerint a Hpt.-vel azonos fogalmakat alkalmaztunk. A hibásan bennmaradt idegen fogalmakat töröltük.

9 száma dátuma Szavatoló tőke CAA II.2. A COREP-ben a visszavásárolt saját részvények értékét negatív előjellel tünteti fel a táblázat, ezért fontosnak tartjuk, hogy a hitelintézetek a szavatoló tőke jelentésekor figyelembe vehessék a lekötött tartalékot. A részvénytársaságoknál ez tartalmazza a portfolióban lévő saját részvényeket, a szövetkezeti hitelintézetek esetében pedig a lekötött tartalékban szerepel a fel-nem-osztható saját vagyon, ami minden tagállamban a szavatoló tőke részét képezi. Megjegyezzük, hogy a COREP az EU számviteli irányelveire támaszkodik, viszont ott nincs lekötött tartalékról szó. A COREP táblákat a magyar számviteli szabályok szerint kell kitölteni, nem az IAS/IFRS előírásai szerint. Az EU bankszámviteli irányelve a hitelintézetek egyedi és konszolidált beszámolóira a 86/635/EEC irányelv, a konszolidált beszámolóra vonatkozóan a 83/349/EEC irányelvben foglalt módosításokkal. Ezeken az irányelveken alapulnak a évi C. törvény (Szmt.) és végrehajtási rendeletei is! (A lekötött tartalék egyik elemként megfeleltethető a 86/635/EEC irányelv 23. cikkelyében foglalt tartalékoknak.) Az IAS/IFRS-ek alkalmazását a 1606/2002/EC rendelet írja elő olyan intézmények publikus konszolidált beszámolóira, amelyek az EU szabályozott piacain értékpapírt bocsátanak ki, illetve amelyek értékpapírjaival e piacokon kereskednek. Minden más intézmény, vagy az intézmények egyedi beszámolói esetében nemzeti diszkréció alá tartozik, hogy az országok megengedik-e, vagy megkövetelik-e az IAS/IFRS előírások alkalmazását. A CRD e három jogszabályra hivatkozik úgy, hogy ezeket annak függvényében kell alkalmazni, hogy melyik vonatkozik a nemzeti jogban a hitelintézetek beszámoltatására. A rendelet beépítése a magyar jogba a számvitelről szóló évi C. törvény évi módosításakor megtörtént. A törvény 10. -a a tőzsdei társaságként működő anyavállalatokat kötelezi, a nem tőzsdei társaság anyavállalatok számára lehetővé teszi a konszolidált éves beszámoló elkészítését az IAS/IFRS alapján, és ez a bankok, befektetési vállalkozások és más szabályozott és felügyelt intézmények, kivételével a törvény szerinti beszámoló készítési kötelezettség teljesítésének minősül. A bankokra vonatkozóan hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet 26. (9) bekezdése a hitelintézetek konszolidált felügyeleti jelentéseit a felügyelet kérésére akkor kivette e lehetőség alól, tehát azokat jelenleg még a magyar szabályok szerint kell elkészíteni.

10 száma dátuma Szavatoló tőke CAA II.3. A negatív évközi eredményt a CRD és a Hpt. szerint is mindig le kell vonni a szavatoló tőkéből, nemcsak ha azt könyvvizsgáló hitelesítette. Ez így is van. A PM kérésére itt csak egységes fogalmakat alkalmaztunk. A hiányolt negatív évközi eredményt a CAA soron kell jelenteni, mint (-) Könyvvizsgáló által nem hitelesített negatív évközi eredményt.

11 Szavatoló tőke CAB száma II.4. dátuma A COREP alkalmazza a tőkemegfelelési mutató számítását is, amely bár a CRD a fogalmat nem használja a Bázel II. egyezménnyel való összhang és a piac számára is fontos informatív mutató. A számítási módszerét a (szavatoló tőke minimális tőkekövetelmény)*8% képlettel adja meg. Javasoljuk, hogy a mutató jelenjék meg az adatszolgáltatásról szóló magyar jogszabályban is. A TMM benne van a tőkekövetelmény táblában: a Pillér I-re vonatkozóan a CAB321. sorban, a Pillér II-re vonatkozóan a CAB333. sorban (a SREP-re) és a CAB343. sorban (az ICAAP-re). A TMM számításának képlete helyesen megtalálható az útmutató megfelelő soraiban. TMM= (szavatoló tőke/minimális tőkekövetelmény)*8%

12 száma dátuma Szavatoló tőke CAA II.5. A CAA13 Levonások az alapvető és a járulékos tőkéből sorban levonásra kerülnek a nem befolyásoló PIBB részesedéseket is, holott a Hpt-ben nem szerepel levonandó tételként. A Hpt. 5.sz. melléklet 14/b. pontja szerint levonandó tételek, ha együttes értékük meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át.

13 száma dátuma Szavatoló tőke CAA II.6. CAA Könyvvizsgáló által hitelesített pozitív évközi mérleg szerinti eredmény mező definíciója nem egyértelmű. A Hpt 5. melléklet 3.g. szerint ide kell beírni, a: könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredményt, ha pozitív. tehát, hogy az év végi auditált jelentésben ugyancsak itt kell megjeleníteni a mérleg szerinti eredményt? Igen. Az évközi és év végi auditált nyereségnek közös sora van.

14 száma dátuma Szavatoló tőke CAA II.7. Jelenleg külön sor van az év végi auditált adatra. Az egyértelműség érdekében ebből és a CAA Könyvvizsgáló által hitelesített negatív évközi mérleg szerinti eredmény megnevezésből kivesszük az évközi (angolul: interim) szót. A sorok módosított nevei: CAA Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti, vagy évközi eredmény, ha pozitív CAA (-) Könyvvizsgáló által nem hitelesített évközi eredmény, ha negatív CAA (-) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív

15 Szavatoló tőke CAA száma II.8. dátuma A Szavatoló tőke számítás táblaszerkezetben visszaköszön a Hpt 79. szerinti túllépés miatti levonás, azonban a törvény szövege értelmezésünkben nem tartalmazza jelenleg a banki könyvi limittúllépés lehetőségét. A limitet túl lehet lépni, de a Hpt. 5. számú melléklet 16. pontja alapján teljes mértékben tőkével kell fedezni a limittúllépés összegét. Hpt (10) szerinti esetekben tőkével nem fedezendő limittúllépésre a PSZÁF engedélyt adhat 1 évig. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a Szavatoló tőke tábla alábbi módosítására: beiktattuk a CAA166 sort és itt jelenítjük meg a kereskedési könyvi nagykockázat vállalási limit túllépése miatti tőkelevonás összegét.

16 száma dátuma Szavatoló tőke CAA II.9. A CAA táblákban a sorszámozás nem folyamatos és amellett, hogy ez zavaró, a kitöltési útmutatóban is hibát okoz. Pl.: olyan sorokra van hivatkozás, melyek nem léteznek:: CAA1 esetében a CAA17; CA111 összesítésben szerepel CA1114; CAA112 esetében CAA1122; CAA115 esetében CAA11543; CAA12 esetében CAA1214. Továbbá, nem áll fenn a következő egyenlőség a CAA1-nél: CAA11+ CAA12+ CAA13+ CAA16+ CAA17., illetve = CAA14+ CAA15+ CAA16+ CAA17. PSZÁF sorok között, mivel a CAA14 számítása során nem vonják le a CAA1-ből a CAA13-at. A konszolidált táblával kapcsolatban is érvényesek ezek a megjegyzések. Köszönjük az észrevételüket, a hivatkozásokat és képleteket ismét leellenőriztük. Ahol módunk volt rá, az eredeti COREP táblák sorszámait alkalmaztuk, a hazai és a nemzetközi táblák megfeleltethetősége érdekében. A kiküldött Szavatoló tőke táblák nem tartalmazzák a Magyarország által nem implementált sorokat, ezért az adaptált COREP táblák sorszámozása nem folyamatos. Tervezzük, hogy a PSZÁF honlapján a hitelintézetek rendelkezésére bocsátjuk a nem implementált sorokat is tartalmazó teljes COREP táblákat.

17 száma dátuma Szavatoló tőke CAB II.10. CAB táblákban a CAB31-32 sorok kitöltési útmutatója csak a konszolidált alapon kiszámított szavatoló tőke táblára hivatkozik, véleményünk szerint azonban ez az egyedi tőkeszámítás táblára is vonatkozik. Köszönjük az észrevételüket. Az egyedi (solo) táblában a KCAA hibásan szerepel, helyesen CAA. A solo táblákban csak hiba miatt szerepel az első karakterben a K betű, amely a konszolidált jellegre utal.

18 Szavatoló tőke CAB száma II.11. dátuma CAB táblákban a CAB31a esetében a TMM meghatározása során nem 8%-kal kell szorozni, hanem osztani kell 8 %-kal a megadott sorokat. TMM = CAA1/CAB33 PSZÁF sorok *8%. Példa: Szavatoló tőke: 25 Tőkekövetelmény: 20 TMM= 25/20*8%= 10 %

19 Szavatoló tőke CAB száma II.12. dátuma A CAB a CAB2 sorának egyezőségénél rossz hivatkozás: CAB 25. Köszönjük az észrevételüket. A 25.PSZÁF sorkód csak a KCAB táblában élő sor, az egyedi tőkekövetelmény táblában nem.

20 száma dátuma Szavatoló tőke CAB II.13. Működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény bemutatásánál (CAB24) ezt fedező tőkenagyság esetében CAB31 nem kerül kibontásra a fedezeti tőke összetétele. Járulékos és alapvető tőke aránya illetve, hogy felhasználható-e a járulékos tőke többlete? A tőkekövetelmény bemutatásának a jelentőrendszerben megkívánt sorrendje nem jelent rangsort a mögé allokálandó tőke tekintetében! A járulékos tőke többlete a kiegészítő tőkébe számít bele, az pedig az V. melléklet 18. pontja alapján csak a piaci kockázatok (kereskedési könyvi pozíció-, és a teljes deviza- és árukockázat) fedezésére alkalmazható, a működési kockázatok fedezésére nem! Ugyanez vonatkozik az átmeneti tőkekövetelményre is! Egyik sem levonandó tétel, tehát a mögé allokált tőke összetételét a CAA14 és CAA15 sorok adják meg! A működési kockázat tőkekövetelményével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a CAB és KCAB táblák 261. PSZÁF sorában a magyar jogszabályi hivatkozást módosítani szükséges: Hpt.-t módosító 2007.évi LI.tv. 75. (3), (5)-(10) - Átmeneti rendelkezések helyett Hpt.-t módosító 2007.évi LI.tv. 75. (3), (5)- (8) - Átmeneti rendelkezések, mivel a (9) és (10) bekezdés csak a december 31-ig áttérő hitelintézetekre vonatkozik. Felhívjuk továbbá a figyelmüket, hogy a konszolidált tőkekövetelmény (KCAB) tábla egy sorral kiegészül a konszolidált körben szereplő befektetési szolgáltató működési kockázati tőkekövetelmény sorával az alábbiak szerint. KCAB25 AZ ELŐZŐ ÉVI MŰKÖ- Befektetési szolgáltatók működési DÉSI KÖLTSÉGEN ALA- kockázatáról külön kormányrendelet fog PULÓ TŐKEKÖVETEL- készülni MÉNY A sorba csak akkor kerülhet adat, ha a konszolidált körben van olyan befektetési vállalkozás, amely így számolhatja a tőkekövetelményét.

21 száma dátuma Szavatoló tőke KCAC II.14. A CAC(k) táblában kért információkat bőven kezelhetőnek tartjuk az alapszavatoló tőke táblában (miként ma is), és csak külön nehézséget okoz az új összesítő tábla beemelése. A KCAC táblában a konszolidációba bevont entitások fő tőkekövetelmény adatait kell részletezni. Ilyen tábla eddig még nem volt.

22 száma dátuma Hitelezési kockázat CS, CIF, CIA III.1. A CRD bevezetette a kitettség érték fogalmát, amely elkülöníti a tőkemegfelelés szempontjából használt értékelést a számviteli értékeléstől. Ezért hibásnak és félrevezetőnek tartjuk, hogy a táblázat a sztenderd módszernél a származtatott ügyletek esetében a számviteli kimutatásokban szereplő értéket írja elő. A kitettség érték ugyanis a magyar számviteli szabályoktól (akár alkalmaz a hitelintézet valós értékelést akár nem) különösen a mérlegen kívüli tételek esetében eltér. A CRD-vel ellentétes az az előírás, hogy az eredeti kitettség értékére a Szmt. 59A-59F. -ok bekerülési értékekre vonatkozó pontjai az irányadók. Ezeknél ugyanis az érték a CRD szerint attól függ, hogy a hitelintézet az eredeti kockázat módszerét, a piaci árazás módszerét, a sztenderd módszert vagy a belső modell módszerét alkalmazza. Ezt írta elő a COREP is. A CS tábla 1. oszlopának kitöltési útmutatója pontosítva lett az alábbiak szerint: Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül: A kitettség eredeti értéke a Hpt. 76/A. (4) szerinti értéknek az elszámolt értékvesztéssel vagy céltartalékkal növelt értéke azzal, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly (hitelegyenértékesítési tényező -CCF) hatását nem kell figyelembe venni.a CIF tábla 2. oszlopának kitöltési útmutatója pontosítva lett az alábbiak szerint: Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül: A kitettség eredeti értéke a Hpt. 76/C. (4) szerinti érték azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly (hitelegyenértékesítési tényező -CCF) hatását nem kell figyelembe venni. A CIA tábla 2. oszlopának kitöltési útmutatója pontosítva lett az alábbiak szerint: Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül:.a kitettség eredeti értéke a Hpt. 76/C. (4) szerinti érték azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly (hitelegyenértékesítési tényező -CCF) hatását nem kell figyelembe venni.

23 Hitelezési kockázat 8CS, 81CS, C4CIA száma III.2. dátuma A hitelkockázat kezeléséről szóló 196/2007. (VIII.30.) Kormányrendelet nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek milyen követeléseket sorolhatnak be lakossági portfolióba. A 11.. (1) bekezdés b) pontjában a számos kitettség fogalma nem értelmezhető. Míg a PSZÁF a validációs kézikönyvben a belső minősítésre alapuló módszert alkalmazó hitelintézetek számára adott útmutatást, a sztenderd módszer esetében ilyen nincsen. Iránymutatás hiányában a hitelintézetek igen különbözően tölthetik ki az ide vonatkozó adatokat, ami jelentős különbségeket okozhat a minimális tőkekövetelménynél. Fontosnak látnánk valamilyen iránymutatást adni ebben a kérdésben. (Pl. mint az az olasz szabályozásban szerepel: egy adóscsoporttal szembeni kitettség nem lehet nagyobb, mint a portfolió 1%-a ). Nem tudjuk elfogadni, hogy a helyszíni vizsgálat vagy más ellenőrzés során a PSZÁF a lakossági portfolióba sorolás ki nem elégítő volta miatt a követeléseket átsoroltassa, vagy azokra többlet tőkekövetelményt írjon elő, amennyiben semmiféle útmutatást nem ad a hivatkozott jogszabályi előírásra. A kérdésre a PSZÁF honlapján október 16-án megjelent 7/2007. sz. Vezetői körlevél a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások vezetői részére IIII./3. pontja ad részletes választ az alábbiak szerint: III/3. Lakossági portfolió: A lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás azon feltételére, hogy a kitettségnek egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettségből álló csoport részét kell képeznie, a jogszabály nem ad meg számszerű követelményt. A Felügyelet sem kíván konkrét követelményt megadni ezen előírás általános értelmezésére, mivel az a különböző méretű és tevékenységi körű intézményeket eltérően érintené. Ehelyett az előírás teljesülésének tartalmi vizsgálata történik meg a felügyeleti vizsgálatok keretében. Az előírás célja, hogy a lakossági portfolió megfelelő mértékű diverzifikációját biztosítsa, ezáltal alátámasztva a 75%-os kedvezményes kockázati súly alkalmazását. Az intézményeknek tehát oly módon kell meghatározni lakossági portfoliójukat, mely esetben teljesül, hogy az egyes kitettségek kockázataikat tekintve a portfolió egészéhez képest kellően kis arányt képviselnek. Ennek mérése érdekében az intézmények a portfolió koncentrációját mérő mutatószámokat alkalmazhatnak. A hivatkozott körlevél elérési útvonala: -- >Pénzpiaci tér

24 száma dátuma Hitelezési kockázat Általános III.3. Ide kapcsolódik, hogy a PSZÁF a Validációs kézikönyv II. részének III-as mellékletében kiadta a bevétel/ráfordítás számítás segédletet, amely véleményünk szerint nem teljes a - 8. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből soron - illetve a konszolidált tőkekövetelmény számításához szükséges a nem hitelintézet, pénzügyi vállalat vagy egyéb vállalatok eredménykimutatásával történő megfeleltetés is. Ez véleményünk szerint szükséges az egységes értelmezéshez. A Validációs kézikönyv a közeljövőben átdolgozásra kerül a hatályos magyar szabályozások függvényében.

25 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.4. A CS táblák 1. oszlopa megnevezésében javasoljuk a kitettség eredeti értéke helyett a kitettség értékcsökkenéssel korrigált bruttó értéke kifejezést, mivel követeléseknél az kitettség eredeti értéke szóhasználat zavaró, hiszen az eredeti (szerződés szerinti) kitettségből már törlesztett összeget nem kell itt szerepeltetni. Ez az elnevezés az angol nyelvű COREP táblákkal összhangban lett meghatározva. Megjegyzés: Az 1. oszlophoz tartozó kitöltési útmutató szövege pontosítva lett. (ld. 1. kérdésre adott válasz, fent).

26 száma dátuma Hitelezési kockázat CS, CIF, CIA III.5. Nem egyértelmű, hogy miként kell kezelni a tőke- és hozamígéretet, a tőke- és hozamgaranciát, illetve az arra vállalt bankgaranciát az adatszolgáltatásban. Mellesleg az sem világos, hogy egy vagyonkezelési tevékenységet végző banknak tőkegarancia nyújtása esetén kell-e másik banktól bankgaranciát szereznie. Ez ugyanis piaci szempontból elfogadhatatlan lenne. A tőke- és hozamígéret, a tőke- és hozamgarancia, illetve az arra vállalt bankgarancia esetében a kockázat értéke, azaz a kitettség értéke az ígéret, illetve a garancia nyilvántartási értéke és a vagyonkezelt portfolió piaci értéke közötti különbség. Jó lenne azonban, ha erre az adatszolgáltatási rendelet utalna, tekintettel arra, hogy ez így explicit módon a CRD-ben nem szerepel. Enélkül nem biztosítható, hogy a Tpt-ben szereplő ezen termékeket a hitelintézetek azonos módon vegyék figyelembe a tőkemegfelelés szempontjából. A kitettség értéke vagyonkezelt portfolió piaci értéke és az ígéret, illetve a garancia nyilvántartási értéke közötti különbség, de ez a kitettség kizárólag piaci kockázati kitettséget jelent. Közgazdasági természetét tekintve a tőke-, ill. tőke- és hozamgarancia egy kiírt eladási opciónak felel meg (vételi kötelezettség kötési áron, amely a portfólió induló, vagy az ígért hozammal megnövelt értéke), amelynek értéke negatív vagy nulla. Ennél fogva hitelezési kockázatot sem a jelenben, sem a jövőben nem hordoz. Ezen tételeket a kiírt eladási opciók mintájára kell kezelni a pozíciós kockázatok között, azaz be kell sorolni a garantált portfólióban lévő eszközök pozícióit a kereskedési könyvbe, és pozíciókockázati tőkekövetelményt kell rá számolni. Ha a portfólió piaci értéke nem éri el a garanciavállalás értékét, a veszteségre céltartalékot kell képezni.

27 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.6. A CS táblák kitöltési útmutatójában a 9-10 oszlopokhoz fűzött magyarázat nem egyértelmű. A táblák címéből az következik, hogy kitettségi osztályonként külön-külön táblázatokat kell kitölteni, ha tehát egy fedezet figyelembevétele miatt a kitettség kiáramlik az ügyfél kitettségi osztályából és beáramlik a hitelfedezet nyújtó kitettségi osztályába, akkor egyik tábla kitettségek összesen sorában sem teljesülhet a g1=g2 egyenlőség. A hitelkockázati kormányrendelet alapján azonban nem látjuk alátámasztottnak, hogy (az ingatlanfedezeten kívül) a fedezet figyelembevétele módosítaná a kitettségi osztályba sorolást. Így a hitelfedezet figyelembevétele nem a kitettségi osztályok között okoz ki- illetve beáramlást, hanem a kitettségi osztályon belül a kockázati súlyok között. Ebben az esetben kitettségi osztályonként a kitettségek összesen sorra teljesül a kiilletve beáramló tételek egyenlősége (g1=g2). A felvetésnek megfelelően a 9-10 oszlopokhoz tartozó kitöltési útmutató pontosítva lett, és az alábbi egyezőségekkel bővült: Minden táblában fennáll az alábbi egyezőség: g1= (e1+e2+f1+f2) Az egyezőség az alábbi formában fennáll az összegző tábla CS0, CS11 és CS12 soraira: g2 = g1 Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek (f1 és f2 oszlopok) kitöltési útmutatója kiegészítésre került (ezen fedezetek értékét a Hkr ban leírtaknak megfelelően kell meghatározni).

28 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.7. Kérjük a kitöltési útmutatóban jelezni, hogy a CS tábláknál a származtatott ügyleteket ügyletkockázat szerint hol kell besúlyozni, illetve azokat a részletező táblákban kell-e jelenteni? Az ügyletkockázati súly elnevezés a mérlegen kívüli tételeknél szerepel, amelyek közé a Hpt. és végrehajtási szabályai értelmezésében a származtatott ügyleteket nem kell beleérteni. A származtatott ügyleteknek nincs ügyletkockázati súlya (hitelegyenértékesítési tényezője), a kitettség értékének megállapítását és az ügyletek kockázati súlyozását a partnerkockázati rendelet alapján kell elvégezni, és a Kieg tábla_partnerkock_c3h táblában a választott módszer szerinti oszlop(ok)ban kell jelenteni. A kitettségértékeket a hitelkockázati táblák CS14 CIF14 CIA14 (illetve a részletező táblák) sorainak megfelelő ( ebből: partnerkockázatból származó hitelkockázat megnevezésű) oszlopaiban módszertől függetlenül összevontan kell feltüntetni.

29 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.8. A CS1-CS151 táblákból javasoljuk elhagyni az ebből sorokat (ebből: késedelmes tétel, nem lakóingatlannal fedezett, stb.), mivel ezeket a tételeket külön kitettségi osztályként kell kezelni és kockázati súlyozásukat is a késedelmes kitettség kitettségi osztályra előírt szabályok szerint kell elvégezni. A táblák módosultak, a , 2073 sorok szürke mezők lettek, azaz a PSZÁF nem kér adatot. Az ingatlannal fedezett kitettségeket a 9CS, a késedelmes tételeket a 10CS táblákban kell jelenteni. A kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek részletezésére további két tábla (72CS és 81CS) kerül csatolásra az adatszolgáltatási rendeletben. A 72CS és 81CS táblákat csak azoknak az intézményeknek kell kitölteniük, amelyek a hitelezési kockázatra kizárólag sztenderd módszert alkalmaznak. A CS táblák kitöltési útmutatója ennek megfelelően módosult. ( Egyéb jogszabályi hivatkozások, megjegyzések)

30 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.9. Származtatott ügyletek stb. (CS13-15) esetében a bruttó kitettséggel (1a) kerül kiszámításra, ami alapja a Nettó kitettség (4d) valamint a (11h) és a (15j) értékeknek. A 2b oszlopot javasolnánk a CS13-15 termékek esetében. A kérdés pontosítását kérjük.

31 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.10. CS ügyfélkockázati súlyokat reprezentálnak. Ezek súlyozását a 21m oszlopban kell elvégezni. Ebben a rendszerben ez a CRM módosításokat követi. Értelmezésünk szerint az a-d oszlopig az eredeti adós súlyértéke szerint kell bontani. De a CRM hatás érvényesítése miatt szükség van g1 és g2 cella feltöltésére ahol a fedezett ügyletek újrarendezése ügyfélsúly szerint megtörténik. Jelenleg szürke jel a nem töltendő státuszra utal. A szürke mezők tekintetében a PSZÁF nem kér adatot.

32 Hitelezési kockázat CS száma III.11. dátuma Garanciára, hitelderivatívára vonatkozó haircut-olást nem kell bemutatni, kérdés, hogy elég a korrigált érték? Igen. Lásd még a III. 6. kérdésre adott választ.

33 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.12. Pénzügyi biztosíték vagy 7f1-en, vagy 13i2-n jelenthető, mindkettő nem lehetséges értelmezésünk szerint. Igen, a két módszer együttes alkalmazása nem lehetséges. Ld. 196/2007 a hitelezési kock. kezeléséről 134. (1) bekezdés.

34 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.13. A CS2051, stb. alábontásokat csak IRB módszer alkalmazása esetén szükséges kitölteni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a CS209-es sorra is. A CS2051 stb. alábontásokat nem kell kitölteni (szürke mezőre módosult). A 209-es sort (200%-os súly) csak az IRB bankoknak (tartós mentesség és fokozatos bevezetés) kell kitölteni kollektív befektetési forma portfolióját képező kitettségek esetén (Hkr (2) b)). Ld. CS tábla 209-es sorhoz tartozó kitöltési útmutató.

35 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.14. Biztosítékok e1-f2 esetében a kitöltés szükséges lenne, de a szürke mező a nem töltendő jellegre utal. A kockázati súlyok szerinti bontást a PSZÁF nem kéri kötelezően jelenteni.

36 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.15. Haircut értékek feltüntetése az i1-i3 oszlopokba történhet. Jelenleg nem töltendő mező? Az i1-i3 oszlopokban nem magukat a haircut értékeket kell jelenteni. Mint azt a 12. oszlophoz tartozó jogszabályi hivatkozásban (kitöltési útmutató) leírjuk, az E VA -E értéket kérjük, vagy haircut-tal kifejezve az E*H E értéket. A 13-as oszlopban, sem a haircut értékek kérjük, hanem a pénzügyi biztosítékok haircuttal csökkentett és lejárati eltéréssel korrigált értékét, azaz C VAM = C VA (t-t*)/(t-t*), ahol C VA =C (1-H C -H FX ) vagy C VAM =C (1-H C -H FX ) (t-t*)/(t-t*) Az i12-i14 oszlopok az 1-6-ig sorok tartományában töltendőek.

37 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.16. Ha egy vállalkozásnak PD-s hitele van, azt a 7CS vagy a 10CS táblában kell bemutatni? (Ha mindkettőben, akkor a SUM(1CS:15CS) nem kell, hogy kiadja a CS táblát?) A késedelmes kitettségeket a 10CS táblában kell jelenteni. Ld. még 8. kérdésre adott válasz.

38 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.17. A CRSA táblaszerkezettel kapcsolatban az nyilvánvaló, hogy az azonos szektoron belüli, de nemzetközi hitelminősítés miatt jobb kitettségi osztályba sorolt vállalattól/intézménytől kapott garanciát szerepeltetni kell az 5-ös oszlopban, de kérdés, hogy azt a 9-ben és a 10-ben is meg kell-e jeleníteni? Az 5-ös oszlopba a következőket kell írni: G A =G*(t-t*)/(T-t*) G*=G(1-H FX ) Az 5. oszlopba írt értékeket a 9. oszlopban minden esetben, az azonos kitettségi osztályba sorolt jobb minősítésű garantőr esetében pedig ugyanazon táblában, a 10. oszlopban beáramló tételként is meg kell jeleníteni. Más kitettségi osztályba tartozó garantőr/biztosíték átadó esetében a garantőr kitettségi osztályának táblájában csak a 10. oszlopot kell kitölteni, és a további lépéseket elvégezni. A 9-10-es oszlop kitöltésével kapcsolatban ld. még a 6. kérdésre adott választ, fent.

39 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.18. Jól értjük-e, hogy a *CS201-től *CS210-ig számozott sorok együttes értékének egyenlőnek kell lenni az 1-22 oszlop tekintetében a *cs11- *cs15 sorok összegével, illetve a *cs0 sorban szereplő értékkel? Igen, ez az egyezőség fent kell, hogy álljon, mert ugyanazon kitettség más szempont szerinti bontását jeleníti meg a két blokk, másképpen az összes kitettség (CS0) sor kétféleképpen kerül bontásra, sorokig kitettség típusonként, ig pedig kockázati súlyonként alábontva.

40 száma dátuma Hitelezési kockázat Általános III.19. A bármikor felmondhatóság a jelenlegi CRD szövegezésben úgy tűnik, mintha csak az éven belüli hitelek esetében lenne érvényesíthető szempont, miközben a szabad keret tekintetében véleményünk szerint általánosan csökkentő szempont kellene legyen a bármikor felmondhatóság. A jelenlegi hazai szabályozás alapján a bármikori felmondhatóság követelménye mellett a hitelkeretnek éven belülinek kell lennie ahhoz, hogy kedvező kockázati súly legyen érvényesíthető, amely szigorúbb a CRD-beli előírásoknál. A Hkr d) pont ennek megfelelően változni fog, és eltűnik az időkorlát. Ez a változás az értékpapírosítási kormányrendelet végén, a módosuló jogszabályok között fog megjelenni.

41 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.20. Pontos kitöltési útmutató (cellák előjele, oszlopok teljes körű, előjelhelyes meghatározása) hiányában nem világos, hogy a késedelmes tételeket szerepeltetni kell a szegmensenkénti táblákban is és a 10CS táblában is, vagy csak az egyikben? A késedelmes kitettségeket csak a 10CS táblában kell megjeleníteni. Ld. még 8. kérdésre adott válasz.

42 száma dátuma Hitelezési kockázat Általános III.21. Várjuk a Felügyelet listáját azokra az intézményekre, amelyeknek besorolására egyedileg vállalkozott a 196/2007. Kormányrendelet 5..(5) pontjában. Ez hasznos lett volna a táblatervek megítélésben is. Ilyen lista nincs, ezért a fő szabály van érvényben.

43 Hitelezési kockázat CS száma III.22.a dátuma Garanciára, hitelderivatívára vonatkozó haircut-olást nem kell bemutatni, kérdés, hogy elég a korrigált érték? Igen.

44 száma dátuma Hitelezési kockázat CS III.22.b Átfogó módszer esetén, az ennek megfelelő értéket kell feltüntetnem az 5-6 (e1-e2) oszlopban? Igen.

45 száma dátuma Piaci kockázat Összes piaci kockázatra vonatkozó tábla IV.1. A kitöltési útmutató több pontjában olyan jogszabályokra történik a hivatkozás (Partnerkockázatról szóló rendelet és a kereskedési könyvi rendelet módosítása), melyek még nem véglegesek. Ezeknek a nem végleges jogszabályoknak mikorra várható a végleges elfogadása? A Pénzügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott információk szerint ebben az évben elfogadásra kerülnek azon jogszabályok, melyek a CRD alkalmazásához szükségesek.

46 száma dátuma Piaci kockázat M1T (MKR SA TDI), M2R (MKR SA EQU), M3D (MKR SA FX), M4A (MKR SA COM) IV.2. Látható, hogy a korábbiakkal ellentétben az opciók és határidős ügyletek tőkekövetelmény számítása már nem külön táblában, hanem az "alaptermékek" (részvény, kötvény, deviza) táblájában külön sorokon jelennek meg. Miért történt meg ez az összevonás, az opciók és határidős ügyletek tőkekövetelményének számítási szabályai nem változtak meg? A COREP a Bázel II. direktíva európai irányelveinek egységes európai adatszolgáltatási leképezése. A táblázatok formája, tartalma nemzetközi egyeztetési folyamatban alakult ki, amelyben fontos szempont volt a nemzetközi összehasonlíthatóság. Magyarország is vállalta, hogy elfogadja ezt az ajánlást, és ennek megfelelően kéri be az adatokat, ezért is történt meg ez az összevonás.

47 száma dátuma Piaci kockázat Általános IV.3. A korábban megjelenő "Nagykockázat" és "Késedelmes teljesítések" tőkekövetelmény-számítási táblákat nem találtuk sehol a COREP táblái között. A kereskedelmi könyvi nagykockázat és limittúllépés számítása a befektetési szolgáltatók jelentésében volt (36D1, 36D2, 36D3), a hitelintézeteknél a 10D, 10E és 10F táblákban kellett jelenteni (a 36D3 mellett), a limittúllépés összege pedig megjelent a 10A kockázatvállalás táblában is. Várhatóan ezek a jelentések - a megfelelő átdolgozás után - megmaradnak. A késedelmes teljesítések tőkekövetelménye a kereskedési könyvi partnerkockázat része, amelyet a hitelezési kockázat alatt kell jelenteni (az elszámolási kockázat tőkekövetelményeként).

48 száma dátuma Piaci kockázat M1T (MKR SA TDI) IV.4. A kötvények egyedi kockázatának tőkekövetelménye során az ún. CQS kategorizálást kell majd alkalmazni. Nem világos számunkra (az eredeti EU direktívában is rendkívül nehezen érthető), hogy ha a bank CR partner risk oldalon fejlett módszert alkalmaz, akkor itt, a kötvényeknél is a fejlettet kell használni, vagy maradhatunk a standardnál? Mi az álláspontja erről a jogalkotónak? A kereskedési könyvi módosításban az ezzel foglalkozó mondat a következő: "...Ahhoz, hogy a hitelezési kockázatról szóló külön jogszabályban meghatározott belső minősítésen alapuló módszer szabályait alkalmazó intézmény megfeleljen a hitelminősítési besorolásnak, az ügyféllel szembeni nem teljesítési valószínűségre vonatkozó belső minősítése egyenlő vagy alacsonyabb kell legyen, mint a hitelezési kockázatról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer szabályai szerint a vállalkozással szembeni kitettség hitelminősítési besorolása..." A 2006/49/EK irányelv I. mellékletének 14. pontjának 2. bekezdését átültető fenti rendelkezés megfogalmazása a kereskedési könyvi rendelet módosításának újabb tervezetében módosult, mely az értelmezhetőségét is javította. Álláspontunk szerint az előírás arról rendelkezik, hogy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmények a kötvények egyedi kockázatának tőkekövetelményét oly módon határozzák meg, hogy a belső minősítési rendszerükben az adott kibocsátóra meghatározott nem teljesítési valószínűséget összevetik egy általuk kiválasztott, és a Felügyelet által elismert külső hitelminősítő szervezet vállalati kitettségekhez kapcsolódó hitelminősítési kategóriáihoz tartozó nem teljesítési valószínűség értékekkel (sávokkal), s ezen megfeleltetés alapján meghatározzák a kibocsátóhoz tartozó hitelminősítési kategóriát és az ehhez kapcsolódó egyedi kockázati tőkekövetelményt.

49 száma dátuma Piaci kockázat M1T (MKR SA TDI) IV.5. M1T Excel munkalap Kockázati súlyok (9. oszlop): az oszlopban nem az M1T hivatkozásokban szereplő kockázati súlyok szerepelnek, hanem a 244/2000 Korm. rendelet 16. -nak (5) és (6) bekezdésében szereplő súlyok. Az M1T hivatkozásait javasoljuk javítani a fentiek értelmében, ugyanakkor szeretnék megkérdezni, hogy az M1T munkalapról miért maradtak ki a 244/2000 Korm rendeletének a 4. mellékletében szereplő kockázati súlyok? A régi jelentésben a nettó pozíciókat követően kerültek ezek a kockázati súlyok szerepeltetésre, majd az ebből kapott súlyozott nettó pozíciók, ezek a COREP jelentésben már nem szerepelnek. Az észrevételeket köszönjük. Egyrészt, a hivatkozást kiegészítjük a 244/2000 Korm. rendelet 16. -nak (5) és (6) bekezdésével, másrészt pedig a 4. mellékletben lévő súlyokat átemeljük a táblába (bár a hivatkozások között szerepel a 4. melléklet).

50 száma dátuma Piaci kockázat M1T (MKR SA TDI), M2R (MKR SA EQU) IV.6. M1T14, M2R13 - kollektív befektetési formák: nem világos, hogy a 244/2000 Korm. Rendelet 24.B..-ban biztosított egyes módszerek szerint hogyan kerülnek be a jelentésbe ezek a kockázatok. Például, amennyiben az intézmény a kollektív befektetési formát a befektetésekben lévő pozíciókra bontja, úgy a rendelet szerint úgy kell kezelnie, mintha a felbontott pozíciókat tartaná, azokat a meglévő pozíciókkal a rendelet szabályai szerint nettósíthatja. Ekkor nehezen értelmezhető ezen pozíciók külön soron való megjelenése. A kollektív befektetési formákkal kapcsolatban gyakorlati probléma: 1. Ha ismerjük a konkrét összetételét, akkor az a többi instrumentummal nettózódik, így a jelentésbe az általános és egyedi sorokba kéne rakni, és nem a külön sorokba. 2. Ha nem ismerjük az összetételét, akkor az M1T vagy az M2R sheet sorában kell jelenteni (egyszerre csak egyikben értelmes), illetve M1Tben melyik devizanemhez? Erre a kérdésre módszerenként specifikusan kéne választ adni. A COREP-táblázatok lehetőséget adnak a kérdésben felvetett különböző módszerek választására. A sorok közül azokat nem kell kitölteni, amelyek nem relevánsak. Például, ha a kollektív befektetési formát (KBF) a befektetésekben lévő pozíciókra bontják, és aszerint kezelik, akkor a KBF sorában már nem kell jelenteni. Ha a hitelviszonyt megtestesítő papírok között szerepeltetik, akkor az M1Tben (amely nem tartalmaz devizanem szerinti megbontást) mindenféleképpen jelenteni kell. A kiemelt 6 devizanemre az M1T-hez hasonló táblát kell készíteni, s ha nincs megfelelő információ a KBF esetében a devizanemre vonatkozóan, akkor a devizanemes táblák egyikében sem kell szerepeltetni.

51 száma dátuma Piaci kockázat M1T (MKR SA TDI), M2R (MKR SA EQU) IV.7. M1T15, M1T16, M2R14, M2R15 letéti követelmény alapú megközelítés A tőzsdei határidős és opciós ügyletek letéti követelményen alapuló megközelítése illetve Az OTC határidős és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése sorokban a letéti követelmény alapú megközelítést nem tárgyalja a 244/2000 Korm. rendelet hivatkozott pontjai (6., 7., 17., 23. ) A hivatkozott paragrafusok keretjelleggel szerepelnek itt (mert általánosságban foglalkoznak a határidős és opciós ügyletekkel). A letéti követelmény alapú megközelítést konkrétan valóban nem említik a hivatkozott paragrafusok. Mivel a kereskedési könyv módosítására vonatkozó újabb tervezetben sem szerepel a letéti követelmény alapú megközelítés, ezért ha ez marad a helyzet - a kérdéses sorokban nem lehetnek adatok (tehát tilos mezők lesznek itt).

52 száma dátuma Piaci kockázat M1T (MKR SA TDI) IV.8. Mit kell jelenteni a M1T134 soron? (Mi tartozik a 244/2000 Korm. rendelet 3. mellékletének negyedik kategóriájába?) Azokat a kötvényeket kell jelenteni a M1T134 soron, amelyeket a 244/2000 Korm. rendelet 3. melléklete a negyedik kategóriában felsorol. Ezen tételek egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelménye 12%.

53 száma dátuma Piaci kockázat M2R (MKR SA EQU) IV.9. Egyedi részvényszabályozás átvezetése M2R sheet-nél: a következő sorok hiányoznak, ami a jelenlegi PSZÁF jelentésben benne van, és nélküle nem lenne teljes az érték: - Ebből 2%-os tőkekövetelmény alá eső részvénypozíció - Összesített nettó részvénypozíció növelése egyedi részvény pozíció miatt A COREP-táblák rendeltetése nem az, hogy maradéktalanul, lépésről lépésre levezessenek benne valamilyen mérőszámot. A táblázatok nem tekinthetők teljesnek, a sorokat nem ritkán inkább ebbőlös tételnek lehet felfogni. A fősorok tartalma tehát nem feltétlenül egyezik meg a megbontásban szereplő sorok összegével. Egyébként, a 2%-os tőkekövetelmény alá eső részvénypozíció az M2R121 soron szerepel.

54 száma dátuma Piaci kockázat M3D (MKR SA FX) IV.10. A deviza nyitott pozícióra vonatkozó M3D táblázat egyeztetésre került-e az MNB-vel? Itt különösen fontos kérdés, hogy milyen gyakorisággal kell előállítani ezt a táblát, ez azonos-e az MNB által bekérttel, vagy dupla munkát jelent majd az elkészítése? M3D011- M3D013 sorokon pontosan mely valutákat kell jelenteni? Illetve ha ezt nem tölti a bank, akkor M3D014-en kell jelenteni mindent? A tábla képletezéséből nem világos, hogy a szavatoló tőke 2%-a feletti részre számolna tőkekövetelményt. A piaci kockázatra vonatkozó valamennyi COREP-táblát havi gyakorisággal kell elkészíteni. Az M3D011-M3D013 sorokon jelenlegi információnk szerint nem kell jelenteni semmilyen devizát, ugyanis a vonatkozó jogszabályhelyeket Magyarország nem adaptálta. Ha ez a helyzet nem változik, akkor valóban, az M3D014-en kell jelenteni az összes devizát. A táblák kitöltésekor mindig a 244/2000 Korm. rendeletben foglaltak az irányadók, a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményénél különösen a 39. -t kell szem előtt tartani.

55 száma dátuma Piaci kockázat M3D (MKR SA FX) IV.11. Egyéb javaslat, hogy a devizakockázat fülnek nem célszerű tartalmaznia egy egyszerű devizanem szerinti felsorolást + Külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formák (KBF-ek) sort, mivel például időben az EMU2 devizák változni fognak, így ekkor új PSZÁF jelentéssablont kell csinálni, ami sem a piacnak sem a PSZÁFnak nem praktikus. Mint egy korábbi kérdés kapcsán megemlítettük, a táblázatok formája, tartalma nemzetközi egyeztetési folyamatban alakult ki. Az említett változások esetén annyi lesz majd a teendő, hogy az érintett PSZÁFkódokat töröljük, illetve újakat veszünk fel.

56 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.1. Nem világos sem a 200/2007. (VII.30.) Kormányrendeletből a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (továbbiakban Mkr.), sem az érintett adatszolgáltatási kötelezettség tábla útmutatójából, hogy mi a teendő akkor, ha az induló vállalkozás még nem működik három éve, akkor mit és hogyan kell jelenteni. Amennyiben induló vállalkozásról van szó, akkor a Mkr. 3. (2) és 4. (2) alapján az üzleti tervben szereplő becsült adatokat kell feltüntetni az auditált adatok helyett (azok hiányában).

57 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.2. Ha a súlyozott (Mkr. 4. (3)), vagy nem súlyozott irányadó mutató (Mkr. 3. (3)),az adott évben negatív, akkor nullát, vagy a negatív eredményt kell jelenteni (ez a kérdés a működő vállalkozásokra is vonatkozik)? A jelentésben a negatív értéket kell feltűntetni, a tőkeszámítás során azonban az alábbiak szerint kell figyelembe venni a negatív eredményt: Alapmutató módszer esetén a 3. (3) alapján csak annak az évnek az eredménye vehető figyelembe, ahol az összeg pozitív (nulla és negatív összeg nem vehető figyelembe, nem kerül bele az irányadó mutató számításába). Sztenderdizált módszerben a 4. (3) szerint ha a 3. (1) a)-b) szerinti különbözetek összege az összes üzletág tekintetében egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor az adott évi üzletági összegeket az üzletági irányadó mutató (hároméves átlag) számítása során nullával kell helyettesíteni. Ha az üzletág irányadó mutatója negatív, akkor a negatív számot figyelembe vehető a súlyozott irányadó mutató számítása során. Ez a rendelkezés minden vállalkozásra vonatkozik. Számpéldák a működési kockázat tőkekövetelményének számítására Validációs Kézikönyv II. részének I. mellékletében találhatók: (Megjegyzés: A Validációs Kézikönyv a jövőben átdolgozásra kerül a hatályos jogszabályok szerint)

58 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.3. Nem kell-e jelezni, hogy az adott vállalkozás azért jelez 0 -át pl. az alapmutató módszer (001-es sor) szerinti jelentéshez tartozó években (1-3 oszlop), mert nem működött vagy, mert negatív volt az adott évi üzletági eredmény? Ha nem működött három éve, akkor az üzleti tervben szereplő becsült adatokat kell figyelembe vennie. Ha pedig negatív volt az adott üzletági eredmény, akkor a negatív számot kell beírnia a jelentésbe (ha nulla akkor nullát), de a tőkeszámítás során alapmutató módszer esetén csak a pozitív eredmény vehető figyelembe, a nulla nem! Mivel a törzsadat jelentésekben szerepel, hogy az adott vállalkozás működött-e az adott évben, ezért ezt nem kell külön jelezni.

59 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.4. Nem világos, hogy egy induló vállalkozás (Mkr. 3. (2)), a nem működés évére semmit, vagy 0 -át jelent, illetve, hogy azt hárommal kell osztania (Mkr. 3. (3), 4. (4) ), vagy csak azon évek számával, amelyben működött? Az Mkr. 3. (2) és 4. (4) szerint becsült adatokat kell figyelembe vennie arra az időszakra, amikor nem működött, tehát nem nullát kell jelenteni. Alapmutató módszere szerint azon évek számával kell osztania, amikor pozitív az összeg. Sztenderdizált módszer szerint minden esetben hárommal kell osztani.

60 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.5. Nem kell-e jelezni, ha egy induló vállalkozás (Mkr. 3. (2)), bármely évre a terv és nem a tény számait jelenti? Mivel a törzsadat jelentésekben szerepel, hogy az adott vállalkozás működött-e az adott évben, ezért ezt nem kell külön jelezni.

61 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.6. Ez a későbbiekre értelmezhető, hogy pl. a második évben az induló vállalkozás (Mkr. 3. (2)) az első évre az előző évben jelentett tervszámokat jelzi, vagy az azóta kimutatható tényeket. Ez a probléma egyébként a konszolidált működési kockázati tőkeszámításnál is érvényes: tervet konszolidálunk tény számokkal? Csak akkor változnak az adatok, ha auditált beszámoló áll rendelkezésre. Igen, tervet konszolidálunk tény számokkal.

62 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.7. Nem lenne-e célszerű egy olyan oszlop beszúrása is, amely az auditálás, vagy egyéb PSZÁF-, vagy önrevízió miatt az adott időszaki jelentést korrigáló jelentésre utal? Ha korrekció történt, arra a Módosító oszlop áll rendelkezésre.

63 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.8. Ha az OP jelentéseket nem évente, hanem ennél gyakrabban kell elkészíteni, akkor kérdés, hogy hogyan kell értelmezni a OP_Műk kockázat tőkekövetelmény E, F, G oszlopát? (A tárgyévet megelőző 3. év bruttó jövedelme, A tárgyévet megelőző 2. év bruttó jövedelme, A tárgyévet megelőző év bruttó jövedelme) Az adatok változatlanok maradnak az auditált adatok rendelkezésre állásáig.

64 száma dátuma Működési kockázat OP (OPR) V.9. Az OP_Műk kock tőkekövetelmény tábla kitöltése során, elegendő annak a módszernek a kalkulációjához szükséges adatokat megadni, amelyik módszert választja a bank? Pl.: ha nem az alternatív standard módszert választja a bank nem szükséges a d-f oszlop töltése? Csak azokat az adatokat kell megadni, amelyik módszert választja a bank.

65 száma dátuma Működési kockázat 1OPD (OPR Details), 2OPLD (OPR Loss Details) V üzleti év elején már tölteni kell a bruttó veszteségekről, illetve a múlt évben (2007) rögzítésre került, le nem zárt ügyletekről szóló kimutatásokat vagy 2008 dec. 31-i A vonatkozási dátum? Ez utóbbi eset lehetővé tenné a 2008-i év során a megadott struktúra szerinti gyűjtést. Az Mkr. a hatályba lépése előtti időszakra (visszamenőleg) nem írhat elő kötelező adatgyűjtési követelményt, így csak január 1-jétől követelhető meg a sztenderdizált módszerben a veszteségadatok gyűjtése. A fejlett mérési módszerben viszont amely a hitelintézet által választható - az engedélyezés feltétele a legalább 3 éves adatsor, amely a hatályba lépés előtti adatgyűjtést mégis szükségeltet. Ezekből adódóan sztenderdizált/alternatív sztenderdizált módszer esetén az első jelentés a negyedéves adatokat tartalmazza, a második negyedéves már féléves stb, és egy év elteltével fogja az elmúlt 12 hónap adatait tartalmazni, míg fejlett mérési módszer esetén az első jelentés már egy éves adatsort (elmúlt 12 hónap) tartalmaz.