Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre"

Átírás

1 Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre I. Sztenderd módszer 1. A sztenderd módszert alkalmazó intézmény az ingatlannal fedezett kitettségek (35%, 50% kockázati súlyozású) közzé sorolhatja-e azon eszközeit, ahol az ingatlan piaci értékének megállapítása nem független ingatlanvagyon-értékelő által történt? (Hanem pl.: adó és érték bizonyítvány, költségvetés, adásvételi szerződés, stb. alapján) Az ingatlannal fedezett kitettségek akkor sorolhatók a kedvezményes súlyozású kitettségi osztályba, ha az ingatlan piaci értékét független ingatlanvagyon-értékelő állapította meg. A szakértői vélemény nélküli ingatlanérték megállapítások (adásvételi szerződések, adó és érték megállapítási bizonyítványok, stb.) tehát önmagukban nem elégséges feltételei az ingatlannal fedezett kitettségek kedvezményes súlyozásának alkalmazásához. A 196/2007-es Kormányrendelet a a belső minősítésen alapuló módszer esetén ír elő független értékbecslő által elvégzendő értékbecslést a hitelintézetek által elfogadott ingatlanfedezetek vonatkozásában. A Rendelet sztenderd módszerre vonatkozó Második részének 12 (2) pontjában azonban az ingatlannal fedezett kitettség fogalmát csak azokra a kitettségekre engedi meg, amelyek esetében a fedezet megfelel az elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel feltételeinek. Az ezeket taglaló negyedik részben található 146. pedig egyértelműen független ingatlanvagyon értékelő közreműködését írja elő az ingatlanok értékének megállapítására. A magyar jogszabályok alapját képező CRD Sztenderd módszerre vonatkozó VI. mellékletének 9.1 c) valamint. 9.2 c) pontjai a kedvezményes súlyozás feltételeként a VIII. melléklet 3. részének 62. pontjára utalnak, amely kategorikusan fogalmaz: Az ingatlant független árszakértőnek kell értékelnie a piaci vagy annál kisebb értéken. 2. Amennyiben csak független ingatlanvagyon-értékelő által készített értékbecslés szolgálhat alapul a piaci érték meghatározásához, lehetséges-e a hitelintézet alkalmazásában álló személy kiképzése erre a feladatra, valamint a Kormányrendelet 115 d) pontjában foglalt felülvizsgálat elvégzésére? A Felügyelet álláspontja szerint a hitelintézet saját alkalmazásában álló szakértők véleménye is alapul vehető az ingatlanfedezetek értékének megállapításakor és felülvizsgálatakor akkor, ha azok nem az akvizíciós terület vezetőjének felügyelete alatt állnak, semmilyen formában nem vesznek részt a kockázatvállalási döntés meghozatalában és rendelkeznek a külön jogszabályban előírt szakmai végzettséggel. 1

2 A 196/2007-es Kormányrendelet 3. -ának definíciója szerint független ingatlanvagyonértékelő, aki rendelkezik a külön jogszabályban előírt szakmai végzettséggel és a hitelezési döntéssel kapcsolatos folyamatoktól független. Ennek alapján tehát a hitelintézet saját alkalmazásában álló szakértők véleménye is alapul vehető az ingatlanfedezetek értékének megállapításakor és felülvizsgálatakor. 3. Amennyiben csak független ingatlanvagyon-értékelő által készített értékbecslés szolgálhat alapul a piaci érték meghatározásához, milyen módon sorolhatják be az intézmények a fennálló hiteleinket a kedvezményes súlyozású kitettségek közzé, avagy ez már nem lehetséges? A Felügyelet álláspontja szerint a Hkr ában előírt első fedezet-felülvizsgálatok elvégzésének időpontjáig kell a szakértői értékbecsléseket elkészíteni, amennyiben az intézmények az első felülvizsgálatot követően is élni kívánnak a kedvezményes súlyozás lehetőségével. Ennek megfelelően az ingatlannal fedezett kitettségek kedvezményes súlyozása ebben az esetben is alkalmazható, amenynyiben a Hkr-ben előírt egyéb, ingatlanfedezetre vonatkozó feltétel teljesül. Az ingatlanfedezetek hitelkockázat mérséklő eszközként történő alkalmazása a hitelintézetek eszközportfoliójának nagyobbik hányada esetén általános gyakorlat. Tekintettel a fedezetként elfogadott ingatlanok jelentős számára illetve arra, hogy azok értékének megállapítására az intézmények számos módszert alkalmaznak, valamint az egységes gyakorlat kialakítása idő és költségigényes folyamat, az új szabályok szerinti független ingatlanvagyon-értékelővel történő fedezetértékelést a Hkr szerint előírt ingatlan értékelés felülvizsgálatának első időpontjára kell a hitelintézetnek teljeskörűen biztosítania. 4. Ha lakóház épül egy telken, amelynek elkészülte után a tulajdonos a használatbavételi engedélyt megkapja és be is adja a hitelintézetthez, de az ingatlan nyilvántartásba a változást nem vezetteti át, akkor is figyelembe vehető-e a fedezet lakott ingatlanként? (Ez elsősorban a már korábban folyósított és az ügyfél által pontosan fizetett hitelek esetében fontos) Nem. A 196/2007. Kormányrendelet 115. (1) bekezdésének b) pontja a dologi biztosíték tekintetében tartalmaz rendelkezéseket, mely alapján az ingatlant terhelő dologi jogi biztosíték többek között csak akkor ismerhető el hitelkockázati fedezetként, ha a zálogjog az ingatlan-nyilvántartásban megfelelő módon és időrendben van nyilvántartva. Ezt figyelembe véve tehát a Felügyelet álláspontja szerint csak a jogilag rendezett és tiszta helyzetű lakóingatlanok által biztosított hitelek súlyozhatóak a kedvezményes 35 %-os súllyal. Az ingatlannal fedezett kitettség kedvezményes súlyozásához azonban minden további, a 35 %-os súlyozás szempontjából releváns, a Kormányrendeletben szereplő feltételt is ki kell elégíteni. 5. A lakóingatlan esetében külön súlyozási tételként kell-e szerepeltetni a telek értékét? Nem. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 97. -a rendelkezik a föld, illetve a ráépült épület tulajdonjogával kapcsolatban, és azokat eltérő rendelkezés hiányában együtt kezeli. Emellett a 196/2007. Kormányrendelet a lakóingatlant külön nem definiálja, viszont a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 147. (4) a) bekezdésében foglaltakat veszi figyelembe. Ez 2

3 alapján lakóingatlannak kell tekinteni a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki. Minderre tekintettel tehát a lakóingatlan és a hozzá tartozó telekrész együtt kezelendőek, azok együtt jelentik a hitel biztosítékát. 6. A lakóingatlan értékelésekor elfogadható-e a tulajdoni lapon lévő széljegy? Nem. A 196/2007. Kormányrendelet 115. (1) bekezdésének b) pontja a dologi biztosíték tekintetében tartalmaz rendelkezéseket, mely alapján az ingatlant terhelő dologi jogi biztosíték többek között csak akkor ismerhető el hitelkockázati fedezetként, ha a zálogjog az ingatlan-nyilvántartásban megfelelő módon és időrendben van nyilvántartva. Ezt figyelembe véve tehát a Felügyelet álláspontja szerint csak a jogilag rendezett és tiszta helyzetű lakóingatlanok által biztosított hitelek súlyozhatóak a kedvezményes 35 %-os súllyal. Erre tekintettel lakóingatlan fedezet figyelembe vételekor a széljegyen szereplő feljegyzéseket nem lehet elfogadni, mert a széljegyes ingatlan nem felel meg a 35%-os súlyozás feltételeinek. A Felügyelet álláspontja az előbbiek mellett azon alapul, hogy az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 48. (2) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. Erre tekintettel tehát a széljegy nem igazolja az ingatlan-nyilvántartásban bekövetkezett változás tényét, hiszen ha elutasítják a változásbejegyzési kérelmet a széljegy törlésre kerül a megkívánt változás bekövetkezése nélkül. 7. Lakóingatlannak tekinthető-e az az ingatlan, amelyet a tulajdonos lakásnak építtetett, majd később üdülőnek használta, viszont a tulajdoni lapon lakóházként szerepel? Igen. A Kormányrendelet a lakóingatlant külön nem definiálja, a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 147. (4) bekezdésének a) pontjában foglaltakat veszi figyelembe, mely alapján lakóingatlannak kell tekinteni a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki. Erre tekintettel a kedvezményes súlyozás szempontjából a tulajdoni lapon szereplő bejegyzés döntő (azon túl, hogy az ingatlannal fedezett kitettségnek minden más, a 35 %-os súlyozás szempontjából releváns, a Kormányrendeletben szereplő feltételt is ki kell elégítenie). 8. A tulajdonosnak kötelező-e bejelentkezni és laknia a biztosítékul adott lakásban? Lakóingatlannak minősíthető-e egyáltalán, ha a tulajdonos nem jelentkezik be? Nem. 196/2007. Kormányrendelet 12. (3) a) pontja szerinti feltétel értelmében a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény a (4) bekezdésének a) pontja szerinti lakóingatlant terhelő, jelzálogjoggal fedezett kitettség-részhez harmincöt százalékos kockázati súlyt kell rendelni, ha a lakóingatlanban a tulajdonos lakik (vagy lakni fog) vagy bérbe adja (bérbe fogja adni) azt. Tehát a tulajdonosnak nem kell feltétlenül bejelentkeznie és bent laknia a fedezetként adott ingatlanban a kedvező súlyozás elismerhetőségi feltételeként. 3

4 Az ingatlan a tulajdonos bejelentkezésétől függetlenül, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján minősül lakóingatlannak. 9. Mivel kell bizonyítani, hogy a tulajdonos a lakóingatlanban lakik? (Személyi igazolványnyal, lakcímkártyával, esetleg elég ha az adós, vagy a tulajdonos nyilatkozik?) Erre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, de a Felügyelet megítélése szerint az intézmény akkor jár el prudensen, ha írott dokumentum (lakcímkártya, vagy azzal megegyező értékű igazolvány) ellenőrzésével vizsgálja a hivatkozott feltételt. 10. A bérleti jogviszony csak a bérleti szerződés becsatolásával bizonyítható-e, avagy elegendőnek minősül-e a bérbeadással kapcsolatos nyilatkozat? Nincs olyan jogszabály, mely erre vonatkozóan konkrét rendelkezést tartalmazna, de a Felügyelet megítélése szerint az intézmény akkor jár el prudensen, ha az írott bérleti szerződés ellenőrzésével vizsgálja a hivatkozott feltételt. 11. A 196/2007. Kormányrendelet 115. (3) bekezdés a) pontja ( a hitelintézet rendelkezésére álló információk szerint az ingatlan piaci értéke az átlagos piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökken) alapján milyen mérték tekinthető jelentősnek? A jelentős csökkenés fogalmára a tőkeszámításra vonatkozó jogszabályokban nincs tételes definíció, azt az intézmények a működési területük viszonyai, valamint saját kockázatvállalási politikájuk és tapasztalataik alapján a számviteli politikájukkal összhangban (de nem feltétlenül azzal azonos mértékben) kötelesek a fedezetek értékelésére vonatkozó szabályzatukban meghatározni. Javasolt a szabályzatban azt is rögzíteni, hogy az intézmény milyen információforrások rendszeres ellenőrzése alapján tájékozódik az átlagos piaci árak változásáról. Ha az intézmény jelentős piaci árcsökkenésről szerez tudomást, akkor a Felügyelet álláspontja szerint az ésszerűség és a költséghatékony megoldások érdekében egyes konkrét kitettségei esetében egyedileg dönt minden egyéb információ mérlegelésével fedezetei újraértékelésének szükségességéről. A korábban folyósított hitelek esetében például mérlegelni lehet, hogy a törlesztésekkel csökkentett fennálló kitettség értéke és a fedezetként befogadott ingatlan értékének aránya hogyan változott és ennek alapján indokolt-e új értékbecslés elvégzése. 12. Az átlagos piaci ár meghatározható-e a hitelintézetnél rendelkezésre álló adatok (a lakáshitelekhez benyújtott költségvetések, adásvételi szerződések) alapján? Nem lehet az átlagos piaci árat a lakáshitelekhez benyújtott költségvetések, adásvételi szerződések alapján egyértelműen meghatározni. A lakáshitelekhez benyújtott költségvetések, még ha azokat a lehető legpontosabb és szakmailag ellenőrzött módon készítették is el, nem jelentenek garanciát az 4

5 elkészült ingatlan piaci értékesíthetőségére. Az ingatlan piaci értékét az adott körzet kereslet-kínálati viszonyai határozzák meg, amelyek a bekerülési költséghez képest jóval magasabb, de számos település esetén annál alacsonyabb piaci árat is jelenthetnek. Hasonlóképpen problémás lehet az adásvételi szerződésekben foglalt értékek kizárólagos figyelembe vétele is. Előfordulhat például, hogy az írott adásvételi szerződések, különféle okoknál fogva, a tényleges árhoz képest torzított vételi árat tartalmaznak. Mindemellett a Felügyelet véleménye szerint a legtöbb hitelintézetnél nem áll rendelkezésre kellően nagyszámú adat a releváns piaci viszonyok megítéléséhez, ezért különösen a kis intézmények esetében fontos a saját adatok külső forrásból származó információk alapján történő ellenőrzése. 13. A 196/2007. Kormányrendelet 12.. (7) bekezdésben hivatkozott hitelbiztosítéki értéket intézményünk nem alkalmazza, csak a piaci értéket veszünk figyelembe a fedezetek befogadásakor. Kérdésünk, hogy lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettségre alkalmazható-e ebben az esetben a 12 (7). bekezdés szerinti 50 %-os kockázati súlyozás? A Hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzat készítésére nem kötelezett pénzügyi intézmények esetében (melyek ebből kifolyólag hitelbiztosítéki értéket sem számítanak) alkalmazható a 196/2007. Kormányrendelet 12. (7) bekezdésében megjelölt 50%-os súlyozás oly módon, hogy tekintettel arra, hogy az ő esetükben a b) pont nem értelmezhető, mivel nem kell hitelbiztosítéki értéket számítaniuk a szóban forgó rendelkezés a) pontjában megjelölt előírás értelmében az ingatlan piaci értékének ötven százaléka vehető figyelembe a kedvező súlyozásnál. 14. A 196/2007. Kormányrendelet (3) bekezdése szerint független ingatlanvagyon értékelőnek kell végezni az ingatlan piaci értékének felülvizsgálatát többek között abban az esetben, ha a kölcsön összege meghaladja a szavatoló tőke 5 %-át. Kérdésünk, hogyha több hitelnek biztosít fedezetet ugyanaz az ingatlan, a hiteleket össze kell-e adni, vagy külön-külön vizsgáljuk, hogy meghaladják-e a szavatoló tőke 5 %-át, továbbá egy ügyfélcsoportba tartozó hiteleket az összeghatár megállapításához össze kell-e vonni abban az esetben, ha a csoportba tartozó hitelek fedezete különböző ingatlanokból áll. A Felügyelet álláspontja szerint, ha egy ingatlanfedezethez több kitettség tartozik, akkor a kitettségek együttes összege alapján kell vizsgálni a szavatoló tőke 5 %-hoz kötött határt, hiszen az ingatlannal kapcsolatos kockázat valamennyi kitettségre egyaránt és egyidejű hatással lehet. Más a helyzet, ha egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni állnak fenn olyan különálló ingatlanokkal biztosított kitettségek, melyek együttes összege a szavatoló tőke 5 %-át meghaladja. Ebben az esetben nem kell összevonni az ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni kitettségek értékét, csak az egy ingatlannal fedezett kitettségek esetében szükséges vizsgálni, hogy azok összege meghaladja-e a szavatoló tőke 5%-át. 15. Ha többféle kockázati súlyú osztályba tartozó kitettségek kockázatát közös biztosíték csökkenti, akkor az intézmény szabadon dönthet-e arról, hogy arányosan, vagy a tőkeszükséglet szempontjából optimálisan veszi-e figyelembe a kockázatcsökkentő biztosítékot? 5

6 Igen. A Felügyelet álláspontja szerint az intézmény a saját szempontjai alapján a számára optimális módon dönthet a biztosítékok figyelembe vételéről. 16. Ha egy intézmény nagykockázati limit túllépés miatt közvetlenül tőkével köteles kockázatát csökkenteni, akkor többféle kockázati súlyba tartozó kitettségei közül szabadon döntheti-e el, hogy melyik vagy melyek összegét csökkenti a figyelembe vett tőke összegével? Igen. A Felügyelet álláspontja szerint az intézmény a saját szempontjai alapján a számára optimális módon dönthet. 17. A 4 (2) bekezdés szerinti súlyokat kell alkalmazni minden, nem magyar forintban fennálló (denominált) kitettség esetében (pl. EUR, CHF, USD) Magyarország központi kormányával szemben? A hitelkockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. Korm. rendelet (Hkr.) 163. (1) alapján dec. 31-ig nemcsak a forintban fennálló, központi kormánnyal (és központi bankkal) szembeni kitettségek, hanem bármely tagállam nemzeti pénznemében fennálló, bármely tagállam központi kormányával szembeni kitettség esetében is alkalmazható a 0 %-os kockázati súly. Az egyéb valutákban (pl. CHF, USD) fennálló kitettségek esetében azonban a Hkr. 4. (2) szerinti, a központi kormány külső minősítésén alapuló kockázati súly alkalmazandó. A 4. (2) szerinti kockázati súly a hitelintézet által választott külső hitelminősítő intézmények számától, és külső minősítésétől függően a 22. szerint határozódik meg. Lehetőség van továbbá exporthitel-ügynökségek hitelminősítésének alkalmazására is a 23. szerint. 18. A Magyarországon működő egyházakra alkalmazható a 196/2007. Korm. rendelet 5 (6) bekezdés? Ha nem, az egyházakkal szembeni kitettség súlyozása tekintetében a vállalkozással szembeni kitettség súlyozása az irányadó? A Felügyelet álláspontja szerint a Magyarországon működő egyházakkal szembeni kitettségekre nem alkalmazható az 5. (6) szerinti kockázati súlyozás, így azokkal szemben alapesetben a vállalkozással szembeni kitettség súlyozása az irányadó, illetve a megfelelő jogszabályi feltételek teljesülése esetén a lakossági kitettségi osztályhoz rendelt súly alkalmazható. 19. A Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség súlyozására vonatkozik a 196/2007. Korm.rendelet 9. -a. A 9 (3) szerint az eredetileg legfeljebb 3 hónapos tényleges futamidejű kitettséghez 20% kockázati súlyt kell rendelni. Ezzel szemben a 9 (5) szerint a véleményünk szerint hasonló vagy alacsonyabb kockázatot jelentő legfeljebb 3 hónapos hátralevő futamidejű kitettségek esetében csak akkor lehetséges a legalább 20%-os kockázati súly rendelése, ha a kitettség a hitelintézet pénzneme szerinti tagállam nemzeti pénznemében denominált. 6

7 Helyes az az értelmezésünk, hogy a legfeljebb 3 hónapos hátralévő kitettség esetében jelenleg a 100% kockázati súlyozást kell alkalmaznunk, ha az nem magyar forintban (pl. EUR, CHF, USD) áll fenn? További kérdés, hogy miért nem alkalmazható automatikusan ezen kitettségek esetében is a 9 (3) szerinti 20% súly (függetlenül az eredeti lejárattól és a kitettség devizanemétől)? A Felügyelet válasza: A magyar szabályozás a többi tagállammal azonos módon az uniós joganyag jelen esetben a 2006/48/EK irányelv - átvételére épül, attól csak az abban meghatározott esetekben térhet el. A hivatkozott esetben nincs mód diszkrécióra. Az irányelv az eredeti és hátralévő lejárat szerint különbözteti meg a kitettségeket, melyhez igazodik a kockázati súlyozás. A nem magyar forintban fennálló, hitelintézettel szembeni, 3 hónapnál hosszabb eredeti/hátralévő lejárattal rendelkező kitettségek esetében a kockázati súlyozás a 9. (1) szerinti, a központi kormány külső hitelminősítésén alapul (annál egy besorolással rosszabb). A 9. (1) szerinti kockázati súly a hitelintézet által választott külső hitelminősítő intézmények számától, és külső minősítésétől függően a 22. szerint határozódik meg. A Hkr. 22. (16) kimondja továbbá, hogy a hazai pénznemben fennálló kitettségekre alkalmazott hitelminősítés nem használható fel a más devizában fennálló kitettség súlyozására. 20. Az MFB Bankcsoporttal szembeni kitettség súlyozásánál a 196/2007. Korm. rendelet 9. előírásai szerint (Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség), esetleg a 10. előírásai szerint (Vállalkozással szembeni kitettségek) vagy az Eximbank esetében a 23. szerint (Exporthitel-ügynökség hitelminősítésének alkalmazása) kell eljárni vagy figyelembe lehet venni a tulajdonosi kapcsolatot: tekinthető-e az ezen intézményekkel szemben fennálló kitettség (illetve a kitettség állami kezességvállalással biztosított része) kvázi magyar állammal szemben fennálló kockázatnak? Ha ez utóbbi érvényes, figyelembe vehető a 4. (3) szerinti kedvezmény vagy a magyar állam mindenkori külső minősítése szerinti súly (4. (2)) szerint kell eljárni? A Felügyelet álláspontja szerint az MFB Bankkal és az EXIMBANK-kal szembeni kitettségek súlyozásánál a Hkr. 9. előírásai szerint a Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettségekre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt-vel (MV Zrt)., mint pénzügyi vállalkozással, továbbá a MEHIB-bel szembeni kitettségek a vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba sorolandók. A 23. szerinti exporthitel-ügynökségek nem jelentenek önálló kitettségi osztályt, ezen intézmények alkalmazása kizárólag a központi kormánnyal szembeni kitettségek kockázati súlyozására szolgál. A sztenderd módszerben a bankcsoporthoz tartozó tagokat egyedileg szükséges kitettségi osztályba sorolni és súlyozni. E logikát támasztja alá a 22. (11) is, mely szerint a vállalkozási csoporton belül az egyik tag hitelminősítése nem alkalmazható a másik tag hitelminősítéseként. Ha a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt (MV Zrt) a HG Rt-hez hasonlóan megkapja a Felügyelet határozatát arról, hogy a Hpt. 87/A. szerinti, hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak minősül, akkor a vele szemben vállalt kitettségeket a hitelintézetekkel szemben fennálló kitettségek szerint lehet majd súlyozni. Az állami készfizető kezességvállalással fedezett kitettségrészek esetében minden esetben alkalmazható a központi kormánnyal szembeni súly, amennyiben teljesülnek a Hkr. negyedik részében foglalt fel- 7

8 tételek. Ebben az esetben is a központi kormánnyal szembeni egyenes/közvetlen kitettségekre alkalmazandó kockázati súly az irányadó. Lásd 1. kérdésre adott válasz. 21. A 196/2007. Korm. rend. 10. (1) bekezdése értelmében elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése esetén a 4. kategóriába tartozó adósok esetében a vonatkozó kitettség súlya 100 %. A 10. (2) bekezdése ugyanezen vállalkozásokkal szembeni kitettségek súlyozására vonatkozik, amennyiben a kitettség tényleges futamideje legfeljebb 1 év. Ez esetben a 4. kategóriájú adósokkal szembeni kockázati súly 150%. Miért bünteti a kormányrendelet a fenti módon az általában alacsonyabb kockázatot képviselő rövid futamidejű kitettségeket a 4. kategóriába eső adósokkal szemben? A leírt esetek nincsenek teljes átfedésben, hiszen a 10. (1) bekezdésben általában a vállalkozással szembeni kitettségek külső hitelminősítéséről van szó (kibocsátói minősítés), míg a (2) bekezdésben kifejezetten az éven belüli eredeti lejáratú kitettségek külső hitelminősítéséről (ügyletminősítés) van szó. Ennek megfelelően eltérő kockázati szintet jelenít meg az adott hitelminősítés. A magyar szabályozás a többi tagállammal azonos módon az uniós joganyag jelen esetben a 2006/48/EK irányelv - átvételére épül, attól csak az abban meghatározott esetekben térhet el. A hivatkozott esetben pedig nincs mód diszkrécióra. 22. A 196/2007. Korm. rendelet 11 (1) c) pontja értelmében a lakossággal szembeni kitettségbe a lakóingatlannal fedezett kitettség nem számítható bele. Ugyanakkor, ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint minden 12 szerinti jelzáloggal fedezett kitettség levonható a lakossággal szembeni kitettségből (nem csak a lakóingatlannal fedezett kitettségek). A lakossággal szembeni kitettségbe tartozik-e a 12 (5) és (6) bekezdésébe foglalt, lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség? A Felügyelet álláspontja szerint a Hkr. 11. (1) c) szerinti egymillió eurós felső korlát számításakor csak a kifejezetten lakóingatlannal fedezett kitettségek hagyhatók figyelmen kívül, a Hkr. 12 (5) és (6) bekezdésében foglalt, lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettségek összegével a kitettség(ek összegeinek) értéke nem csökkenthető. 23. A 196/2007. Korm. rendelet 12. (3) b), 12. (4) a), 12. (5) b) és 12. (6) b) pontja kimondja, hogy a vonatkozó ingatlanok elismerhetőségének egyik feltétele, hogy az ügyfél minősítése és az ingatlan fedezeti értéke függetlenek legyenek egymástól. Mely esetekben mondható, hogy az ügyfél minősítése és az ingatlan fedezeti értéke függetlenek egymástól (azaz pontosan milyen kritériumok elégítik ki ezt a követelményt)? A Felügyelet álláspontja szerint a hitelintézetek ügyfélminősítési rendszerét oly módon kell kialakítani, hogy az a felajánlott ingatlan fedezeti értékétől függetlenül minősítse az ügyfelet. (Annak jövedelmi viszonyai, banki kapcsolati múltja, stb. alapján) Az ingatlan fedezeti értéke pedig nyilvánvalóan alapvetően a piaci helyzettől, nem pedig az azt fedezetként felajánló ügyfél minősítésétől függ. 8

9 24. A 196/2007. Korm.rendelet 12. (7) alapján a vonatkozó 50 %-os kockázati súly csak arra a kitettség részre vonatkozik, amelyik nem haladja meg (i) az ingatlan piaci értékének 50%-a vagy (ii) az ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-a közül az alacsonyabb értéket. Miként (és mely szabályozás/iránymutatás alapján) kell definiálni az ingatlan hitelbiztosítéki értékét? (pl. Az értékbecslő cégek által használt metodika szerint az ingatlan hitelbiztosítéki és/vagy felszámolási értéke gyakran, bár nem minden esetben a piaci érték %-a körül alakul. Ez esetben a fenti 60%-os további diszkont alkalmazása aránytalanul alacsony értékben venné figyelembe a vonatkozó ingatlanokat. Miért szükséges a hitelbiztosítéki értéket tovább diszkontálni ilyen mértékben?) További kérdés, hogy a 12. (8) milyen feltételek mellett, illetve mely Európai Uniós tagállamok esetében alkalmazható? Ha a hitelintézet a Hkr (7) bekezdésben hivatkozott hitelbiztosítéki értéket nem alkalmaz, csak a piaci értéket veszi figyelembe a fedezetek befogadásakor, a Felügyelet álláspontja szerint akkor is alkalmazható-e a 12. (7). bekezdés szerinti 50 %-os kockázati súlyozás. (a piaci érték 50 %-nak figyelembe vételével). Természetesen az intézménynek megfelelő eljárással kell rendelkezni a tényleges piaci érték meghatározására. A rendeletben hivatkozott hitelbiztosítéki értéket az un. Hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzat alapján kell megállapítani, ilyet azonban csak a jogszabály által előírt esetekben kell a hitelintézeteknek a Felügyelet engedélye alapján alkalmazni. A Hkr. 12. (8) szakaszában foglaltak automatikusan bármely tagállam esetében alkalmazhatóak, melyek élnek az opcióval. További információk a CEBS honlapján találhatóak a kérdésben (Supervisory Disclosure, Options and National discretions) II. Belső minősítésen alapuló módszerek 1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 76. (1) bekezdés a) pont 1. szakasz szerinti tőkekövetelmény belső minősítésen alapuló módszerrel történő kiszámításakor az egyes követelmények teljesítése tekintetében figyelembe veendő határidők a felkészülés során A Felügyelet álláspontja szerint amely a Felügyelet honlapján is elérhető Validációs Kézikönyvben is megjelent összhangban a Hpt. 76/B. (4) bekezdésével, az intézménynek a CRD minimum követelményeit a kérelem benyújtásáig kell teljesítenie. Ez ad lehetőséget arra, hogy a Felügyelet az intézmény felkészültségét a felügyeleti validálásra rendelkezésre álló hat hónap alatt értékelhesse, és a belső minősítési módszer alkalmazására vonatkozó engedélyről érdemben dönthessen. A Felügyelet álláspontja szerint elvárt, hogy a becslésekhez felhasznált adatsorok hosszára vonatkozó követelmény a modellek üzemszerű alkalmazásának megkezdéséig teljesüljön. Ezt követően kezdődik az experience teszt időszaka. A kérelem benyújtásáig az ennek hosszára vonatkozó követelménynek is teljesülnie kell, azaz a két időszak összeadódik. Az experience teszt követelmény teljesülését követően van lehetőség az engedély-kérelem benyújtására. Különösen indokolt esetben a Felügyelet megfontolja annak engedélyezését, hogy az adatsorok hosszára és az experience teszt hosszára vonatkozó követelmények időben egymást átfedve teljesüljenek, azonban az időtartamra vonatkozó követelményeket ez esetben is legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjáig teljesí- 9

10 teni kell. Az experience teszt, illetve az adatsorok hosszára vonatkozó követelmény párhuzamos teljesítése kizárólag akkor képezheti megfontolás tárgyát, ha az intézmény minden egyéb tekintetben megfelel a minimum követelményeknek. III. Kockázatmérséklési technikák 1. A Hitelgarancia (Garantiqua) Zrt. (HG) a PSZÁF E/I-1196/2007. számú határozata alapján megfelelt a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak és ennek megfelelően engedélyezésre került a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozásként való működése. Ugyanakkor a költségvetési törvény szerint az állami viszontgarancia mértéke a HG által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 70%-a. A fentiek értelmében a HG-vel szembeni teljes kitettséget a hitelintézetekkel szembeni kitettségek szerint (a 9 alapján) szükséges súlyozni vagy lehetséges az állami készfizető kezesség mértékében az így biztosított kitettség-részt a központi kormánnyal szembeni kitettségnek megfelelően súlyozni? További kérdésünk, hogy a HG által állami kezességvállalás nélkül, saját kockázatra vállalt garancia esetében milyen kockázati súly alkalmazandó? A Felügyelet álláspontja szerint az HG Rt-vel szembeni egyes kitettségeket az állami készfizető kezesség mértékében a Magyar Állam által biztosított kitettség-rész erejéig a központi kormánnyal szembeni súllyal, míg azt ezt meghaladó hányadot a 9. (4) szerint a hitelintézetekkel szembeni kitettségekre vonatkozó szabályok alapján kell súlyozni. Ez utóbbi érvényes az állami készfizető kezességgel nem ellátott kitettségekre is. 2. A HG-n és a MEHIB-en kívül egyéb hitelbiztosító intézmények is csökkenthetik az intézményi hitelezési kockázatot (pl. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány /AVHA/, Office National du Ducroire /ONDD/, GROUPAMA, stb.), melyekre vonatkozóan a 196/2007 Kormányrendelet 108 (1) h) pontja adhat iránymutatást. Pontosan mely hitelbiztosító intézmények minősülnek elismerhető fedezetnyújtónak és ezen hitelbiztosító intézményekkel szembeni kitettségre vonatkozóan milyen kockázati súly alkalmazandó? Figyelembe lehet-e venni az állami viszontgarancia mértékében az adott központi kormánnyal szembeni súlyt az AVHA illetve az ONDD esetében? Nincs egységes lista az elismerhető fedezetnyújtó intézményekről, azok típusát a jogszabály sorolja fel. A felsorolt fedezetnyújtók közül a közszektorbeli intézmény és a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozás esetében merülhet fel nemzetközi viszonylatban hasonló kérdés. Az uniós tagállamokban számos szervezeti forma létezik az egyes tagállamok gazdasági és egyéb preferenciáinak állami közvetlen és közvetett garanciavállalások útján történő érvényesítésére. Az ilyen garanciákat befogadó hitelintézeteknek tehát minden konkrét esetben egyedileg kell megvizsgálniuk a fedezetet nyújtó szervezet jogi státuszát, a kapott garanciák minőségét és a mögöttes garanciavállalások jogi formáit illetően. A Felügyelet megítélése szerint ésszerű a fedezetet nyújtó szervezet székhelye szerinti tagállam felügyeletének nyilatkozatát beszerezni, hogy a szervezet milyen státusszal rendelkezik, illetve, hogy van e az intézmény mögött állami kezességvállalás (A hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelel-e, esetleg közszektorbeli intézménynek minősül). 10

11 Mindemellett a Committee of European Supervisors (CEBS) honlapján a tagországok felügyeletei a felügyeleti nyilvánosságra hozatal keretében (Supervisory Disclosure, elhelyeznek bizonyos információkat, mely segítséget nyújthat (pl. a közszektorbeli intézménynek minősülő szervezetekről és súlyozásáról). Konkrét esetben a PSZÁF a hitelintézet kérésére az érintett tagállam felügyeletével egyeztetést kezdeményezhet a társfelügyelet országában bejegyzett pénzügyi intézmény által kibocsátott garanciák székhely szerinti elismerhetőségét és súlyozását illetően. Az állami készfizető kezességvállalás/viszontgarancia figyelembe vehető a kockázati súlyozásnál, amennyiben a Hkr. negyedik részben foglalt feltételek teljesülnek. 3. A Validációs Kézikönyv III. részének pontja, az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó szabályok között említi meg az óvadékba helyezett közraktárjegyet. A 196/2007. Korm.rendelet 116 (1) alapján a közraktárjegy nem egyértelműen besorolható az elfogadható ingó vagyontárgyak közé, illetve annak zálogjegy része vonatkozásában inkább a pénzügyi biztosítékok elismerhetőségi feltételei teljesülhetnek (100. (1) d. pont). Elismerhető fedezetnek minősül az óvadékba adott közraktárjegy különös tekintettel azon esetekre, amikor a Validációs Kézikönyv III. rész 112. pontjában foglaltak teljesülnek és ha igen, akkor melyik fedezeti típus alatt vizsgálandók az elismerhetőségi feltételei? A Felügyelet álláspontja szerint a közraktárjegy nem tekinthető hitelkockázati fedezetként elismerhető pénzügyi biztosítéknak, mivel a hivatkozott 196/2007. Korm.rendelet 100. (1) d. pont hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról rendelkezik. A Tpt. 5. (1) 57. pontjában foglalt meghatározás értelmében a kibocsátó, aki az adós az értékpapírral meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását ismeri el. A közraktározásról szóló évi XLVIII. törvény 1. (3) bekezdése szerint a közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. Itt tehát nem hitelviszonyról, hanem tulajdonképpen a közraktár által kibocsátott, az áru átvételére vonatkozó letéti igazolásról van szó. A kibocsátónak ebben az esetben a közraktár tekinthető. Pénzkövetelésre vonatkozó jog abban a tekintetben merülhet fel, hogy a közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A kölcsön összegének megfizetésére vonatkozó kötelezettség azonban nem közvetlenül a zálogjegyből eredő feltétlen kötelezettség mely a Ptk. 338/A értelmében az értékpapír fogalmi eleme hanem a kötelezett és a jogosult között létrejött kölcsön-jogviszonyon alapul. Ezáltal a közraktárjegy biztosítéki szerepének megítélése a Hkr (1) bekezdése szerint történik. Felhívjuk azonban szíves figyelmüket, hogy a közraktári jegy óvadékként történő elfogadásának egyéb, a törvényben meghatározott feltételei is szabályozottak, (pl. hogy a közraktári jegy birtokosát a forgatmányok összefüggő láncolata igazolja) kiemeljük továbbá a VKK 110. pontjában foglaltakat, a Hkr (1) b) pontja tekintetében. 4. A Validációs Kézikönyv III. rész 48. pontja szerint az intézménynek definiálnia kell az általa elfogadott lakó- és lakóingatlannak nem minősülő ingatlantípusokat és az intézmény hitelpolitikáját e vonatkozásban dokumentálni kell. Mely ingatlantípusokat kellene kizárni az elfogadható ingatlantípusok köréből? Elfogadható, ha az intézmény általánosságban nem zár ki semmilyen ingatlantípust? A Hkr (1) bekezdés e) pontja szerint a hitelintézet belső szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezik a hitelkockázati fedezetként elismerhető ingatlan típusára vonatkozóan. VKK hivatkozott mondata ezt a 11

12 szabályt értelmezi. A Felügyelet álláspontja szerint a rendelkezés lényege, hogy az intézmény szabályzataiból kitűnjön, hogy az intézmény melyik ingatlan típust melyik kategóriába (lakóingatlan vagy lakóingatlannak nem minősülő ingatlan) sorolja, mivel ezek eltérő kezelést igényelnek és lakóingatlannak csak a Hkr-ben megjelölt ingatlan minősül (lásd még VKK. III. 36. pont). A Felügyelet üzleti kérdésnek tekinti, és így nem kívánja befolyásolni a hitelintézetek azon döntését, hogy mely ingatlanokat minősítenek elfogadható fedezetnek. Ennek megfelelően elfogadható, ha az intézmény általánosságban nem zár ki egyetlen ingatlan-típust sem, viszont minden elfogadottnak minősített ingatlantípus esetén bizonyítani kell az elfogadhatósági és minimumkövetelmények teljesülését. A Felügyelet álláspontja szerint egy banknak, mielőtt elfogadhatónak minősít egy fedezetet, jelen esetben egy ingatlant, meg kell vizsgálnia, hogy valamennyi jogszabályi követelmény teljesül-e azzal szemben, pl. likviditás, értékállóság (VKK III pontok), vagyonbiztosítás megléte (egyes ingatlantípusokra nem kötnek vagyonbiztosítást, tehát ez eleve kizáró ok), melyek különösen a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetén lehetnek problémásak. A rendelkezés tehát azt kívánja megfogalmazni, hogy az intézmény szabályzatait olyan módon készítse el, hogy abból mind az intézmény, mind a Felügyelet számára egyértelműek legyenek a fedezet elfogadásának szempontjai és az esetleg ebből a körből bármely okból kizárt fedezetek (ingatlan-típusok) köre. 5. A Validációs Kézikönyv III. rész 31. pontja szerint a pénzügyi fedezetek alkalmazásából eredő kockázatokat ellenőrizni kell. A koncentráció megengedhető mértékét illetve a veszélyes mértéket meg kell határozni. A PSZÁF álláspontja szerint hogyan kell meghatározni ezeket a limiteket? Az intézményeknek elsősorban tapasztalati adatok alapján, szabályzataiban kell meghatározni a pénzügyi biztosítékok befogadására vonatkozó limiteket, törekedve a diverzifikáció megfelelő mértékére. A koncentráció megengedhető, vagy veszélyes mértékének megállapítása az adott hitelintézet belátására van bízva (kockázatkezelés). Az intézmények egyedi limitstruktúrája többek között függhet a piaci viszonyoktól, az intézmény üzletpolitikájától és az abban megfogalmazott kockázatviselési hajlandóságától, illetve a work out tevékenység eredményességétől. A limitfelállításnál átgondolandó szempont lehet, hogy nincs-e például több hitel mögött ugyanaz a pénzügyi biztosíték típus (pl. ugyanannak a vállalatnak a kötvénye vagy részvénye) vagy akár ugyanaz a biztosíték. Ehhez szükséges egy olyan fedezet-nyilvántartó rendszer, ami például összesíteni tudja fedezettípusonként, illetve kibocsátónként a fedezeteket. Erre már fel lehet állítani limitet, de a konkrét módszer az intézményre van bízva. Minden esetben az intézménynek kell bizonyítania a megállapított limitek helytállóságát, amit a Felügyelet a tevékenység egészének megítélése alapján értékel. A Felügyeletnek mérték megállapítására vonatkozó módszertana vagy arányszámai nincsenek. 6. A Validációs Kézikönyv 53. pontja egyértelművé teszi, hogy az ingatlanjelzálogjog jogosultjának a más által indított végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódása esetén akkor teljesül a jogi bizonyosság ezen belül a fedezet ésszerű időn belül történő érvényesítésének követelménye, ha a követelésről és a fedezetről közokiratba foglalt szerződés áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha a kölcsönfelvevő adós és a jelzálogkötelezett személye egybeesik, az ésszerű időn belül történő érvényesítéshez elegendő-e ha csak a követelést és a jogalapjának elismerését, illetve az azt biztosító fedezetre való utalást tartalmazó kölcsönszerződést foglaltatja az intézmény közjegyzői okiratba? 12

13 Függetlenül attól, hogy az adós és a zálogkötelezett személye különbözik-e, a biztosítéki szerződésnek a Hkr (1) bekezdés c) pontja szerinti ésszerű időn belül történő érvényesítéséhez, és a jogi bizonyossági feltétel teljesüléséhez lényeges, hogy a dokumentum a végrehajtási törvényben megfogalmazott követelményeknek megfeleljen, azaz az iratban foglalt kötelezettség ne legyen vitaható. A Vht. 114/A. (4) bekezdésének értelmében a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét akkor lehet nem vitatottnak tekinteni, ha azt közokirat (közjegyzői okirat) igazolja. A fedezetre való utalás önmagában nem elegendő a jogi bizonyosság megteremtésére. 7. A Hkr (2) (b) értelmében a pénzügyi biztosíték hitelkockázati fedezetként történő elismerésének feltétele, hogy a hitelintézet éves jogi felülvizsgálat keretében megbizonyosodjon arról, hogy a biztosítéki megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető. A Validációs Kézikönyv 29. pontja a jogi felülvizsgálatot úgy értelmezi, hogy a fedezetek rendszeres monitoringjába minden esetben be kell vonni az intézmény jogi osztályát. A pénzügyi fedezet vonatkozásában a fedezet elhelyezésekor rendelkezésre áll a jogvélemény a biztosítéki megállapodás érvényességéről és érvényesíthetőségéről. Ehhez képest milyen irányú, illetve milyen tartalmú éves felülvizsgálatot tart szükségesnek a jogi osztály részéről a Felügyelet évente? Milyen természetű legyen a jogi osztály részvétele a fedezet rendszeres monitoringja során? A fedezetek rendszeres ellenőrzésének része a jogi monitoring is, mely rendszeresen figyelemmel kíséri azt a jogi környezetet (jogszabályok, ítélkezési gyakorlat és minden egyéb olyan jogi tényező, mely a befolyásolhatja a pénzügyi biztosítékok illetékes joghatóság előtti érvényesíthetőségét), melyben a biztosítéki megállapodás létezik annak érdekében, hogy a fedezettel szembeni elfogadhatósági és minimumkövetelmények mindenkor teljesüljenek, pl. jogszabályváltozást követően is (Csődtv. Vht., stb). Ez jelenti egyrészt a szerződésminták folyamatos, szükség szerinti frissítését, illetve az attól eltérő szerződések rendelkezéseinek átvizsgálását akkor, ha az a külső körülmények miatt indokolt (persze ezen esetekben a felülvizsgálattal nem célszerű megvárni az egy évet). Szolgálja ez ugyanakkor az intézmény érdekeit is, mivel a jogi környezet változása következtében esetleg bővülhet az elfogadható fedezetek köre és ekkor a jogi osztály javaslatot tehet a befogadási gyakorlat megváltoztatására. Ez a rendelkezés is azt kívánja biztosítani a Felügyelet álláspontja szerint, hogy egy bank tudatában legyen annak, hogy annak ellentételezéseként, hogy a jogszabály megengedi a fedezetek figyelembe vételét mint tőkecsökkentő eszközöket, az intézménynek rendszeres figyelmet kell fordítania a fedezetekre, azok kockázatkezelésére (melynek része a jogi kockázat is). Ennek külső megnyilvánulása ezen kötelezettség eljárásrendben/szabályzatban történő megjelenítse és a feladat kifejezett delegálása valamelyik szervezeti egységére, valamint annak dokumentálása, hogy a monitoring az előírt rendszerességgel megtörtént. Akkor is elvárt a dokumentálás a felülvizsgálat megtörténtéről, ha annak alapján további intézkedést az intézmény nem lát szükségesnek. 8. A 196/2007. Korm. rendelet 115. (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kitételeket illetően melyek alapján ingatlant terhelő dologi biztosíték akkor ismerhető el hitelkockázati fedezetként, ha az ingatlant terhelő dologi biztosíték a szerződés megkötésének időpontjában valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényesíthető és a zálogjog az ingatlan-nyilvántartásban megfelelő módon és időrendben van nyilvántartva felmerült kérdések kapcsán a Felügyelet a következő álláspontot képviseli: 13

14 A Korm. rendelet 115. (1) bekezdésének b) pontja a dologi biztosíték tekintetében tartalmaz rendelkezéseket, mely alapján az ingatlant terhelő dologi jogi biztosíték többek között csak akkor ismerhető el hitelkockázati fedezetként, ha a zálogjog az ingatlan-nyilvántartásban megfelelő módon és időrendben van nyilvántartva. Ezt figyelembe véve tehát a Felügyelet álláspontja szerint csak a jogilag rendezett és tiszta helyzetű lakóingatlanok által biztosított hitelek súlyozhatóak a kedvezményes 35 %-os súllyal. Erre tekintettel lakóingatlan értékelésekor a széljegyen szereplő feljegyzéseket nem lehet elfogadni, mert a széljegyes ingatlan nem felel meg a 35%-os súlyozás feltételeinek. A Felügyelet álláspontja az előbbiek mellett azon alapul, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 48. (2) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. Erre tekintettel tehát a széljegy nem igazolja az ingatlan-nyilvántartásban bekövetkezett változás tényét, hiszen ha elutasítják a változásbejegyzési kérelmet a széljegy törlésre kerül a megkívánt változás bekövetkezése nélkül. Az előbbiekre figyelemmel a Felügyelet álláspontja szerint a kölcsön folyósításakor széljegyként bejegyzett jelzálogjog nem fogadható el előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként. Az ingatlanfedezet a hitelintézet szempontjából akkor és azáltal válik valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényesíthetővé, ha a hitelintézet jelzálogjogát az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték. Csak ebben az esetben van tehát mód az ingatlannal biztosított hitelintézeti kitettségek kedvezményes (35 vagy 50 %-os) súlyozású besorolására. Erre tekintettel tehát a tőkeszámítás szempontjából csak az a kitettség tekinthető ingatlanfedezettel biztosítottnak, amelynél a jelzálogjog a tulajdoni lapra bejegyzésre került. IV. Működési kockázat 1. Intézményünk 2006-ban egyesült egy másik hitelintézettel, így az első teljes működési év a év. A működési kockázat alapját ilyen esetben a Felügyelet hagyhatja jóvá. Milyen adatok alapján célszerű a kérelmet előterjeszteni? Az egyesüléskori üzleti terv alapján, a évi várható adatok, vagy a évi auditált adatok alapján? A szervezeti változással nem érintett intézményeknél is felmerül, hogy az év első hónapjaiban, amikor auditált adatok még nem állnak rendelkezésre mi legyen a számítás alapja. A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. (2) bekezdése alapján a működési kockázatok vonatkozásában alapmutató módszert választó intézményeknek tőkeszükségletük meghatározásakor az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venniük. Ez alapján amennyiben 2008-ban a tőkeszükséglet első ízben való meghatározásakor a év vonatkozásában auditált adatok még nem állnak az intézmény rendelkezésére, az utolsó 3 auditált éves mérlegbeszámolót kell figyelembe venni, vagyis a és évekre vonatkozó beszámolókat. A Rendelet előbbiekben hivatkozott 3. (2) bekezdése rögzíti továbbá, hogy egyesülés esetén a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározásához a Felügyelet engedélyével az üzleti tervben szereplő becsült adatok alkalmazhatóak. A Felügyelet értelmezése szerint az egyesülés útján létrejött intézménynek (amennyiben az, mint jogutód még nem működik három éve, így nem rendelkezik három évre vonatkozó auditált beszámolóval) a jogelőd intézmények megelőző évekre vonatkozó auditált adataiból kiindulva kell a működési kockázat tőkeigényéhez szükséges adatokat megbecsülnie és a Felügyeletnek engedélyezésre beküldenie. Ez tehát azt jelenti, hogy a jogelőd intézmények adataiból kiindulva, de nem pusztán azokat összegezve, hanem az egyesülés feltételezett hatásaival korrigálva kell a tőkeigény számításához szükséges adato- 14

15 kat a megelőző 3 év vonatkozásában megbecsülni, (amennyiben azokról az egyesült intézmény vonatkozásában auditált adat nem áll rendelkezésre.) A Felügyelet fenti jogértelmezését a Rendelet alapjául szolgáló 2006/486EK irányelv X. számú mellékletének 2.3. pontja támasztja alá, mely szerint üzleti becslés is alkalmazható abban az esetben, ha auditált mutatók nem állnak rendelkezésre. V. Piaci kockázat VI. Partnerkockázat 1. A régi kereskedési könyvi rendelet szerint a 14 napot nem meghaladó eredeti lejárati idővel rendelkező deviza ügyleteket nem kellett figyelembe venni a partnerkockázati tőkekövetelmény meghatározása során. Ez a megállapítás től kikerült a rendeletből, de új iránymutatás ezen tételekre vonatkozóan sem ebben, sem a partnerkockázati rendeletben nem található. A 244/2000 Korm. rendelet - Kkr (1) bekezdése értelmében a Kkr. rendelkezéseit csak a kereskedési könyvbe sorolt pénzügyi eszközökre kell alkalmazni és a évi CXXXVIII. tv. - Bszt alapján az azonnali devizaügylet nem számít pénzügyi eszköznek, így a Kkr. rendelkezései sem irányadóak ezen ügyletek vonatkozásában. Továbbá a 381/2007. Korm. rend.-ben - Pkkr.- sem található az azonnali devizaügyletekre vonatkozó hivatkozás. Ennek megfelelően a Felügyelet véleménye az, hogy az azonnali deviza ügyletek esetében a vonatkozó kormányrendeletek a továbbiakban sem írnak elő tőkekövetelményt. VII. Értékpapírosítás VIII. Belső tőkemegfelelés értékelés IX. Felügyeleti felülvizsgálati folyamat X. Nyilvánosságra hozatal XI. Egyéb kérdések 15

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...4 2 A saját tőke elemi és változásai...4 3 Kockázatkezelés elvei, módszerei...6 3.1 A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája...6

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. Törvény 137/A. 6. - a, és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2014. március 15. napjától érvényes

Részletesebben

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése I. BEVEZETÉS A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996.

Részletesebben

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE 2013.12.31 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek...

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: E-mail: 1077 Budapest, Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 kozpontiiroda@opsz.hu J ó v á h a g y o m: Budapest, 2015.

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08 Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08 Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A -a és a 234/2007(IX.4.) Korm.rendeletnek megfelelően

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE Környe-Bokod Takarékszövetkezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE A 2013. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL Kelt: Környe, 2014. május 14. a Takarékszövetkezet vezetője A Környe-Bokod Takarékszövetkezet

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő deviza szerződésekhez

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő deviza szerződésekhez számú Szerződés 1. számú függeléke ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő deviza szerződésekhez A 2015. június 29-étől igényelt alábbi terméktípusokra

Részletesebben

HITEL HIRDETMÉNY lakossági ügyfelek részére 1

HITEL HIRDETMÉNY lakossági ügyfelek részére 1 HITEL HIRDETMÉNY lakossági ügyfelek részére 1 1 A 2016. január 05-től szerződött ügyletekre PILLÉR Takarékszövetkezet 1 A hirdetményben szereplő konstrukciókra vonatkozóan A kamatszámítás módja: A Takarékszövetkezet

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ A FÓKUSZ Takarékszövetkezet (székhelye: 6133 Jászszentlászló, Alkotmány u. 2/a., S.W.I.F.T. kódja: TAKBHUHB, cégjegyzékszáma: 03-02-000232,

Részletesebben

PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS

PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS a.takarékszövetkezet Székhely: Számlaszám: Cégjegyzékszám: Adószám: Telefonszám: Elektronikus levélcím: Postacím: mint megbízó (a továbbiakban:

Részletesebben

CIB Költözési Lakáshitel

CIB Költözési Lakáshitel CIB Költözési Lakáshitel Megtalálta álmai otthonát, ahova jelenlegi lakásából szeretne átköltözni és ehhez lakáshitelre van szüksége? A CIB Költözési Lakáshitellel új lakását tudja megvásárolni úgy, hogy

Részletesebben

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM.

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM. A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM. RENDELET SZERINTI NYILVÁNOS ADATAI A dokumentum célja a Merkantil Bank Zrt., mint hitelintézet - 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 235. -a (1) bekezdésének k)

Részletesebben

Üzletszabályzatunkat, Általános Szerződési Feltételeinket és Árazási elveinket honlapunkon, a

Üzletszabályzatunkat, Általános Szerződési Feltételeinket és Árazási elveinket honlapunkon, a Ober Pénzügyi Lízing zrt. H-1062 Budapest, Váci út 1-3. Adószám:13690027-2-42 Cégjegyzékszám:01-10-045412 Tel: 1 / 298 28 00 Fax: 1 / 298 28 39 Tisztelt Ügyfelünk! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

TAKARÉK FORINT KIVÁLTÓ HITEL HIRDETMÉNY

TAKARÉK FORINT KIVÁLTÓ HITEL HIRDETMÉNY TAKARÉK FORINT KIVÁLTÓ HITEL HIRDETMÉNY Hatálybalépés napja 2016.03.21. Jelen Hirdetmény a 2016. március 21. napját követően visszavonásig, de legkésőbb 2016. május 15-ig befogadott Takarék Forint Kiváltó

Részletesebben

A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Szabályzat száma: JOG-001/2014. Jóváhagyó határozat száma: 14/2016 (2016.03.25.) számú Igazgatósági Határozat Hatályos:

Részletesebben

A jelen konstrukció értékesítése megszüntetésre került, új hitelkérelmet a Takarékszövetkezet nem fogad be.

A jelen konstrukció értékesítése megszüntetésre került, új hitelkérelmet a Takarékszövetkezet nem fogad be. A jelen konstrukció értékesítése megszüntetésre került, új hitelkérelmet a Takarékszövetkezet nem fogad be. LAKOSSÁGI DEVIZA ALAPÚ LAKÁSCÉLÚ HITELÜNK ELŐNYEI A felajánlott ingatlanfedezethez kapcsolódó

Részletesebben

HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT

HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2015. június 15. Tartalomjegyzék 1. Bevezető rendelkezések... 2 2. Alapfogalmak... 2 1. Az Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az Ügyfél jogviszonyát rendező

Részletesebben

IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK

IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK FHB JELZÁLOGBANK NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: E-III/110.167-13/2006 Dátuma: 2006. augusztus

Részletesebben

AEGON Magyarország Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság

AEGON Magyarország Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság AEGON MAGYARORSZÁG HITEL ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2016. január 01. naptól Üzletszabályzat Hatályos 2016.01.01. 1/50 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 I.1.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 1/2011. Lakossági forint alapú, piaci kamatozású lakáscélú jelzáloghitelhez

TÁJÉKOZTATÓ 1/2011. Lakossági forint alapú, piaci kamatozású lakáscélú jelzáloghitelhez LAKOSSÁGI FORINT ALAPÚ, PIACI KAMATOZÁSÚ LAKÁSCÉLÚ JELZÁLOGHITELÜNK ELŐNYEI A felajánlott ingatlanfedezethez kapcsolódó vagyonbiztosítás kényelmesen a kirendeltségen is megköthető. Hátralékos tartozásukat

Részletesebben

HITEL HIRDETMÉNY vállalkozói ügyfelek részére 1. 1 A 2016. március 01-től szerződött ügyletekre

HITEL HIRDETMÉNY vállalkozói ügyfelek részére 1. 1 A 2016. március 01-től szerződött ügyletekre HITEL HIRDETMÉNY 1 1 A 2016. március 01-től szerződött ügyletekre 1 Tartalom 1. Fogalomtár...3 2. Rulírozó-, és folyószámlahitel (VRULIROZÓ; VFOLYÓSZLA)...5 3. Forgóeszköz hitel (éven belüli, éven túli)

Részletesebben

Általános Szerződési Szabályok Fogyasztóknak forintban nyújtott jelzáloghitel ügyletek esetében

Általános Szerződési Szabályok Fogyasztóknak forintban nyújtott jelzáloghitel ügyletek esetében 1 Általános Szerződési Szabályok Fogyasztóknak forintban nyújtott jelzáloghitel ügyletek esetében A fenti hitelszámú hitelügyletre vonatkozó egyedi szerződésben (továbbiakban: Szerződés) nevezett Adós

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, illetve garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalásról

ÜZLETSZABÁLYZAT. az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, illetve garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalásról ÜZLETSZABÁLYZAT az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, illetve garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalásról Tartalomjegyzék 1 A ZRT. KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSÁNAK IGÉNYBEVÉTELÉRE

Részletesebben

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés 1. oldal KÖLCSÖNSZERZŐDÉS () amely létrejött egyrészről: a DUNA TAKARÉK BANK Zrt. (székhelye: 9022 Győr, Árpád út 93., adószáma: 24719018-2-44, statisztikai számjele: 24719018-6419-114-08, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ

L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ Á L T AL Á N OS SZAB Á L Y O K Jelen termékismertetőben részletezett feltételek az FHB Jelzálogbank Nyrt. (továbbiakban: FHB) valamennyi hitelkonstrukciójára egyaránt

Részletesebben

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig.

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig. EUPOLISZ UTAZÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. II/15. Tel: (+36) 88 871728, (+36) 88 871729 Cégjegyzékszám: 01-09-694366 Adószám: 12600229-2-19 Engedélyszám: U-000463 Vagyoni biztosíték:

Részletesebben

1. Szerződő felek (a továbbiakban: Felek):

1. Szerződő felek (a továbbiakban: Felek): 3 éven túli futamidő*a választható opciókat jelzi, a konkrét szerződésben soha ne maradjon FOGYASZTÓI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Kölcsön iktatószám: 1. Szerződő felek (a továbbiakban: Felek): 1.1. Hitelező: Neve:

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYE... 2 I.1 PUBLIKUS MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS... 4 II SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 6

Részletesebben

SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI LAKÁSHITEL ÜZLETSZABÁLYZATA. Az Igazgatóság az VI/10/2011 (12.06) számú határozatával jóváhagyta.

SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI LAKÁSHITEL ÜZLETSZABÁLYZATA. Az Igazgatóság az VI/10/2011 (12.06) számú határozatával jóváhagyta. A SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI LAKÁSHITEL ÜZLETSZABÁLYZATA Az Igazgatóság az VI/10/2011 (12.06) számú határozatával jóváhagyta. Érvényes: 2011. 12. 06. napjától Lakáshitel üzletszabályzat

Részletesebben

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31. POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.

Részletesebben

TAKARÉK FORINT KIVÁLTÓ HITEL HIRDETMÉNY

TAKARÉK FORINT KIVÁLTÓ HITEL HIRDETMÉNY TAKARÉK FORINT KIVÁLTÓ HITEL HIRDETMÉNY Hatálybalépés napja 2016.04.01. Jelen Hirdetmény a 2016. január 01. napját követően visszavonásig, de legkésőbb 2016. május 15-ig befogadott Takarék Forint Kiváltó

Részletesebben

Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram. Útmutató

Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram. Útmutató Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram Útmutató 2014. április 30. 1 1 Közzétéve a 8/2014. számú MFB Közleményben. TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. AZ ÚTMUTATÓ KIBOCSÁTÁSÁNAK

Részletesebben

Hirdetmény Lakossági forint hitelekhez

Hirdetmény Lakossági forint hitelekhez A 2012. július 2-án hatályba léptetett hirdetmény egyúttal hatályon kívül helyezésre kerül. Hirdetmény Lakossági forint hitelekhez Lakossági hitelek éven belül Személyi hitel Kamat Igényelhető hitelösszeg

Részletesebben

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi

Részletesebben

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi nyilvánosságra hozatali tájékoztatója az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...

Részletesebben

A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI I Bevezető rendelkezések 1.1 A Santander Consumer Finance Zrt. kijelenti, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) alapítási engedélyének

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. Hitelcsere Prémium kölcsöne

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. Hitelcsere Prémium kölcsöne ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. Hitelcsere Prémium kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40 400 800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes:

Részletesebben

FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Takarék Otthon Hitelhez (TOH), valamint Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitelhez (OTK) Hatályba lépés napja: 2016. március

Részletesebben

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2011. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. az AXA Bank Europe SA törvényes képviselőjének. Üzletszabályzata

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. az AXA Bank Europe SA törvényes képviselőjének. Üzletszabályzata AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének az AXA Bank Europe SA törvényes képviselőjének Üzletszabályzata a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretről és személyi kölcsönről Hatályos 2015.

Részletesebben

(3) A Képviselő-testület gyakorolja mindazon bérbeadói és elidegenítési jogokat, amelyet e rendelet másként nem szabályoz. II.

(3) A Képviselő-testület gyakorolja mindazon bérbeadói és elidegenítési jogokat, amelyet e rendelet másként nem szabályoz. II. A lakások bérletéről szóló 12/2001. (III. 29.) ÖKT rendeletének módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Módosította: 15/2002. (III. 28.) ÖKT. rendelet, 33/2005. (XII.1.) a 11/2006. (II. 24.),

Részletesebben

Kölcsön- és jelzálogszerződés szabadfelhasználású annuitásos devizaalapú kölcsönhöz

Kölcsön- és jelzálogszerződés szabadfelhasználású annuitásos devizaalapú kölcsönhöz 1 Kölcsön- és jelzálogszerződés szabadfelhasználású annuitásos devizaalapú kölcsönhöz számú A szerződő felek, egyrészről: a Kis-Rába menti Takarékszövetkezet, mint kölcsönnyújtó (székhelye: 9343 Beled,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40 400 800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes:

Részletesebben

Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1

Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1 1 Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1 amely egyrészről a.. Hitelintézet (cím:...., cégjegyzékszám:, statisztikai azonosító: ), mint kölcsönnyújtó (a továbbiakban:hitelintézet), - másrészről

Részletesebben

A MARK Zrt. eszközvásárlási programjának feltételrendszere

A MARK Zrt. eszközvásárlási programjának feltételrendszere A MARK Zrt. eszközvásárlási programjának feltételrendszere A MARK MAGYAR REORGANIZÁCIÓS ÉS KÖVETELÉSKEZELŐ ZRT. ESZKÖZVÁSÁRLÁSI PROGRAMJÁNAK FELTÉTELEI TARTALOMJEGYZÉK 1. A MARK Zrt. háttere 3 2. A MARK

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. 2006. január

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. 2006. január Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az Európa terv A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért részprogramja keretében 2006. január A 14/2004. (VIII.

Részletesebben

VIII. MELLÉKLET A HITELKOCKÁZAT MÉRSÉKLÉSE. 1. rész Elismerhetőség

VIII. MELLÉKLET A HITELKOCKÁZAT MÉRSÉKLÉSE. 1. rész Elismerhetőség C 227 E/300 HU 2006.9.21. d) a minősítési eljárással kapcsolatos módosítások felülvizsgálata és dokumentálása, a változtatás indoklását is beleértve; e) a minősítési kritériumok felülvizsgálata annak érdekében,

Részletesebben

T/1479. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

T/1479. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1479. számú törvényjavaslat egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Dr Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2010. október 2 2010. évi.törvény

Részletesebben

I. Kamat és kezelési költség kondíciók... 2 A) A 2003. június 13. napjáig benyújtott támogatott lakáscélú jelzáloghitel-kérelmekre

I. Kamat és kezelési költség kondíciók... 2 A) A 2003. június 13. napjáig benyújtott támogatott lakáscélú jelzáloghitel-kérelmekre Tartalomjegyzék I. Kamat és kezelési költség kondíciók... 2 A) A 2003. június 13. napjáig benyújtott támogatott lakáscélú jelzáloghitel-kérelmekre.... 2 B) A 2003. június 16. napját követően 2003. december

Részletesebben

K&H hazai deviza kötvény zártvégű forint alap KEZELÉSI SZABÁLYZATA

K&H hazai deviza kötvény zártvégű forint alap KEZELÉSI SZABÁLYZATA A KEZELÉSI SZABÁLYZATA a Magyar Nemzeti Bank által kiadott határozat száma: H-KE-III-207/2015. Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1095 Budapest, Lechner Ödön fasor

Részletesebben

LOGO CLIENT. Befektetési alapok könyvvizsgálata. 2012. október 16.

LOGO CLIENT. Befektetési alapok könyvvizsgálata. 2012. október 16. LOGO CLIENT Befektetési alapok könyvvizsgálata 2012. október 16.. Befektetési alapok és alapkezelők legfontosabb adatai Megnevezés 2009. 12. 31. 2010. 12. 31. 2011. 12. 31. 2012. 03. 31. 2012. 06. 30.

Részletesebben

BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év. Kockázatkezelési elvek, módszerek

BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év. Kockázatkezelési elvek, módszerek BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi CXII. Tv. 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) Fogyasztóknak nyújtott fogyasztási kölcsön típusú forint kölcsön ügyletek esetében

Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) Fogyasztóknak nyújtott fogyasztási kölcsön típusú forint kölcsön ügyletek esetében Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) Fogyasztóknak nyújtott fogyasztási kölcsön típusú forint kölcsön ügyletek esetében Hatályos: 2015. július 01. napjától A fenti hitel számú hitelügyletre

Részletesebben

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete. a lakások és a helyiségek bérletéről

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete. a lakások és a helyiségek bérletéről TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a lakások és a helyiségek bérletéről Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

HIRDETMÉNY. A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet hivatalos tájékoztatója. a lakossági hitelek

HIRDETMÉNY. A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet hivatalos tájékoztatója. a lakossági hitelek HIRDETMÉNY A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet hivatalos tájékoztatója a lakossági hitelek esetén alkalmazott kondíciókról, díjakról, költségekről és ezek teljesítési rendjéről Érvényes: 2016.01.01.-től

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.

ÉVES BESZÁMOLÓ 2015. HÉVÍZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 8380 HÉVÍZ, SZÉCHENYI U. 66. Cg : 02-02-050059 ÉVES BESZÁMOLÓ 2015. Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói jelentés Üzleti jelentés 1.

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.3.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 83/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 231/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti

Részletesebben

Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1

Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1 1 Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1 amely egyrészről a.. Hitelintézet (cím:...., cégjegyzékszám:, statisztikai azonosító: ), mint kölcsönnyújtó (a továbbiakban:hitelintézet), - másrészről

Részletesebben

AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA KEZESSÉGI ÜZLETSZABÁLYZAT. Hatályos: 2016. július 1-től

AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA KEZESSÉGI ÜZLETSZABÁLYZAT. Hatályos: 2016. július 1-től AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA KEZESSÉGI ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2016. július 1-től Jelen Agrár Széchenyi Kártya Kezességi Üzletszabályzat (a továbbiakban: ASZK Kezességi Üzletszabályzat) az Agrár Széchenyi

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2009.07.13. C(2009)5645

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2009.07.13. C(2009)5645 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2009.07.13. C(2009)5645 Tárgy: N 35/2009. számú állami támogatás Magyarország Módszertan a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a mezőgazdasági és a halászati ágazatban nyújtott

Részletesebben

ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1.

ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1. Az ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1. kezelési szabályzata Alapkezelő: Letétkezelő: Forgalmazó: Erste Alapkezelő Zrt. ERSTE Bank Hungary NyRT. Erste Befektetési Zrt. Hatályba

Részletesebben

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL II. RÉSZ: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT 2008. június

Részletesebben

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt.

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Alaptájékoztató A K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Budapest, 2009. május 4. Az Alaptájékoztató PSZÁF engedély száma: EN-III/KK-1/2009.

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. TARTALOM

ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. TARTALOM 7. szám 128. évfolyam 2013. március 1. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások 15/2013. (III. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalói

Részletesebben

BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A KOCKÁZATKEZELÉSRŐL ÉS A TŐKEMEGFELELÉSRŐL 2013. december 31. CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4 14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423

Részletesebben

Érvényes: 2013.június 1-től

Érvényes: 2013.június 1-től HIRDETMÉNY a BUDA Takarék Szövetkezeti Hitelintézet hivatalos tájékoztatója a természetes személyek részére nyújtott hitelek esetén alkalmazott kondíciókró, díjakról, jutalékokról és ezek teljesítési rendjéről

Részletesebben

Kezelési Szabályzata

Kezelési Szabályzata ÁLTAL KEZELT CONCORDE MAX EURO SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP Kezelési Szabályzata Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2016. május 02. Tartalomjegyzék I. A BEFEKTETÉSI

Részletesebben

GINOP-8.3.1-16 kódszámú Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram Útmutató

GINOP-8.3.1-16 kódszámú Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram Útmutató GINOP-8.3.1-16 kódszámú Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram Útmutató Budapest, 2016. május. 1 Tartalomjegyzék Első rész: Általános rendelkezések... 4 1. Az

Részletesebben

HIRDETME NY. Az FHB JELZÁLOGBANK NYRT. hivatalos tájékoztatója a forintosítással érintett lakossági jelzáloghitelek esetén alkalmazott kondíciókról

HIRDETME NY. Az FHB JELZÁLOGBANK NYRT. hivatalos tájékoztatója a forintosítással érintett lakossági jelzáloghitelek esetén alkalmazott kondíciókról HIRDETME NY Lakossági Jelzáloghitel Hirdetmény Az FHB JELZÁLOGBANK NYRT. hivatalos tájékoztatója a forintosítással érintett lakossági jelzálog alkalmazott kondíciókról Közzététel napja: 2015. október 30.

Részletesebben

Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az Alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK 1146 Budapest, Thököly út 172. TELEFON: +36 1 / 796 19 44 W W W. G R E E N PA S S. P R O GREEN PASS Utalványkibocsátó Kft. ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK GREEN PASS Utalvány Hatályos: 2015. december 14-től

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL)

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL) KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL) Hitelszám: Iktatószám: amelyet egyrészről az Örkényi Takarékszövetkezet (Székhely: 2377 Örkény, Kossuth L. u. 34/A, Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám:

Részletesebben

Három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott hitele

Három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott hitele TÁMOGATOTT JELZÁLOGHITELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK I. UniCredit támogatott lakáscélú jelzáloghitelek II. III. IV. UniCredit Otthonteremtő hitelek Három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott

Részletesebben

Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú piaci kamatozású lakáscélú kölcsönhöz

Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú piaci kamatozású lakáscélú kölcsönhöz A kölcsön száma:.. Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú piaci kamatozású lakáscélú kölcsönhöz Amely létrejött egyrészről a Cégnév: Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet Székhelye: 3915

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP 2013. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/14261-1/2013. SZ. EGYSZERŰSÍTETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ

BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP 2013. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/14261-1/2013. SZ. EGYSZERŰSÍTETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP 2013. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/14261-1/2013. SZ. EGYSZERŰSÍTETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ 1 T A RT ALOMJ E GYZÉK I. AZ EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP... 3 I.1. Általános

Részletesebben

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA AEGON ISTANBULL RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA ALAPKEZELŐ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. (1091 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 1.) FORGALMAZÓ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ

Részletesebben

ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei 1.BEVEZETÉS ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Zemplén Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény( Hpt.) 137/A - a

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS (Tervezet)

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS (Tervezet) Amely létrejött egyrészről: VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS (Tervezet) Név: Országos Egészségfejlesztési Intézet Székhely: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. PIR szám: 630061 Adószám: 16606416-2-43 Statisztikai

Részletesebben

MKB Bázis Nyíltvégű Befektetési Alap

MKB Bázis Nyíltvégű Befektetési Alap MKB Bázis Nyíltvégű Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca

Részletesebben

I. Bevezetés. II. A Széchenyi Kártya Konstrukció

I. Bevezetés. II. A Széchenyi Kártya Konstrukció Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. A Széchenyi Kártya Konstrukció 1. Résztvevő szervezetek 1.1. Regisztráló Szervezetek 1.2. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1.3. Társult Szervezetek 1.4. A VOSZ tagszervezetek

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Késedelmi kamat a késedelmes ügyleti kamatra és minden egyéb díjra vagy költségre 6 %

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Késedelmi kamat a késedelmes ügyleti kamatra és minden egyéb díjra vagy költségre 6 % HIRDETMÉNY A Polgári Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója a NEM forgalmazott lakossági hitelek esetén alkalmazott kondíciókról Érvényes: 2016. január 01. A Hirdetmény közzététele: 2016. január 01. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.

Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL a 2009. évi auditált adatok alapján (a 234/2007. (IX.4) Kormányrendelet alapján nyilvánosságra hozandó információk) BEVEZETÉS A

Részletesebben

ACCORDE SELECTION RÉSZVÉNY ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA

ACCORDE SELECTION RÉSZVÉNY ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA ACCORDE SELECTION RÉSZVÉNY ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: Accorde Alapkezelő Zrt. (Székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 50.) Forgalmazó: Concorde Értékpapír Zrt. (Székhely: 1123

Részletesebben

Általános Szerződési Szabályok Fogyasztóknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében

Általános Szerződési Szabályok Fogyasztóknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében Hiteliktatószám:.....sz. szerződés 1. számú függeléke Általános Szerződési Szabályok Fogyasztóknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében A fenti hiteliktatószámú hitelügyletre vonatkozó egyedi

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben

Részletesebben

A Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel és a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerrel számítja.

A Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel és a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerrel számítja. A Bank of China Hungária Zrt. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. kormány rendelet alapján az alábbi tájékoztatást teszi közzé 2010. december 31.-i mérlege

Részletesebben

POSTA SZEMÉLYI KÖLCSÖN HITELKIVÁLT ÁSR A IGÉNYLŐLAP ÉS SZERZŐDÉS (TOVÁBBIAKBAN: SZERZŐDÉS)

POSTA SZEMÉLYI KÖLCSÖN HITELKIVÁLT ÁSR A IGÉNYLŐLAP ÉS SZERZŐDÉS (TOVÁBBIAKBAN: SZERZŐDÉS) POSTA SZEMÉLYI KÖLCSÖN HITELKIVÁLT ÁSR A IGÉNYLŐLAP ÉS SZERZŐDÉS (TOVÁBBIAKBAN: SZERZŐDÉS) Ügylet-azonosító*:... Kampánykód*:... Ügynök kódja*:... Ügyintéző kódja*:... mely létrejött egyrészről az FHB

Részletesebben

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA ÁLTAL KEZELT CONCORDE HOLD EURO ALAPOK ALAPJA KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április 16. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I. A BEFEKTETÉSI

Részletesebben

(hatályos: 2016.03.21.-től) TERMÉKISMERTETŐ

(hatályos: 2016.03.21.-től) TERMÉKISMERTETŐ ERSTE BANK HUNGARY ZRT. FORINT ALAPÚ PIACI KAMATOZÁSÚ LAKÁSCÉLÚ HITEL 10 ÉVES KAMATPERIÓDUSSAL ELŐBÍRÁLATI IGAZOLÁSSAL IS (hatályos: 2016.03.21.-től) A hitelt igényelheti minden 18. életévét betöltött

Részletesebben

FŐKÖNYVELŐK LAPJA Megrendelhető számviteli és adózási szaklap

FŐKÖNYVELŐK LAPJA Megrendelhető számviteli és adózási szaklap A Főkönyvelők lapjának előfizetésével 3 mérlegképes könyvelő kaphat 2-2 kreditpontot! A Főkönyvelők klubjának mérlegképes tagjai évente 2 kreditpontot kapnak tagságuk után! Kiadó: Vállalkozásbarát Könyvelő,

Részletesebben

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI TERMÉKEK. I. Állami kamattámogatásos lakáshitelek és állami lakáscélú támogatások

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI TERMÉKEK. I. Állami kamattámogatásos lakáshitelek és állami lakáscélú támogatások HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI TERMÉKEK I. Állami kamattámogatásos lakáshitelek és állami lakáscélú támogatások 1. Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Hatálybalépés napja: 2016. február 1. Jelen Hirdetmény

Részletesebben

A KÖLCSÖN CÉLJA, ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A KÖLCSÖN CÉLJA, ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Érvényes: 2013. október 2-től CIB LÍZING ZRT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET TARTALMAZÓ ÜZLETSZABÁLYZATA GÉPJÁRMŰ KERESKEDŐK KÉSZLETFINANSZÍROZÁSA CÉLJÁBÓL MEGKÖTÖTT KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK TÉTELES KÉSZLETFINANSZÍROZÁS

Részletesebben