COMENIUS I. Intézményi modell "Partnerközpontú működés" 2010.

Átírás

1 COMENIUS I. Intézményi modell "Partnerközpontú működés" A 2009/2010-ES NEVELÉSI ÉV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája 5900 Orosháza, Lehel u. 23. lehelovi@ovodak.oroshaza.hu Tel.:

2 Bevezető A minőség újraértelmezése a közoktatásban, a közös nyelv kialakítása és használata megkerülhetetlen és elodázhatatlan a széles körű minőségfejlesztést célzó program érvényesítése szempontjából. Egyre nagyobb a szakma érdeklődése a téma iránt. A közoktatás területére összpontosítva néhány pedagógiai kutató szakmai ajánlása széleskörű párbeszédre, egyeztetési eljáráson alapuló fogalom meghatározást szorgalmaz, addig mások a minőség helyi kidolgozására ösztönöznek. Mi az utóbbit preferáljuk. Szűkebb megközelítésben a minőség nem lehet más, mint a célnak való megfelelés, melynek kiindulópontja az, hogy egy adott intézmény saját maga határozza meg céljait, minőségfogalmát személyi- és tárgyi adottságainak, illetve lehetőségeinek tükrében. Nevelésünk minőségének eredménye a gyermekek személyiségfejlesztésének milyensége, a képességek kibontakoztatásának nívója. A közoktatásban minőségnek tekintjük azokat az értékeket, amelyek a gyermekek gondolatvilágában, helyzetfelismerő, problémamegoldó gondolati tevékenységekben való elemi jártasságban önmagához, családjához, társaihoz, környezetéhez való viszonyában, a személyiség nevelésében, erkölcsi és érzelmi összetevőkben megnyilvánulnak, megvalósulnak. Az egyes pedagógus munkája, teljesítménye eredményeként létrejött minőség kizárólag a gyermekek személyiségében kifejlesztett képességek, értelmi, erkölcsi és egyéb értékek alapján mérhetők, értékelhetők. Nagy József értelmezése szerint az intézményes nevelés minősége a tanulói személyiség értelmi, szociális és perszonális fejlettségében jelenik meg. (Nagy 1999.) Ma azt mondhatjuk, hogy amit tőlünk várnak, a szolgáltatást igénybevevők és maga a szervezet, ahol dolgozunk, a legjobb szakmai tudásunk és személyes képességünk szerint teljesítjük. Olyan arányban végez valaki minőségi munkát, amilyen arányban képes az elvárások teljesítésére. Tudnunk kell, kik és mit várnak el tőlünk, ami nehezíti a dolgunkat az, hogy felénk több szempontú elvárás irányul. (Ezt a célt szolgája az elégedettségvizsgálatunk.) A megismert elvárásokra magas szintű elméleti és gyakorlati tudással kell válaszolnunk. Eredményességünk feltétele a munkatársak viselkedésében, tevékenységében megjelenő kreativitás, együttműködési készség, a másik személyre való figyelés képessége. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha képesek vagyunk saját álláspontunkat átértékelni és újrafogalmazni, ha szükséges. Nem csupán lemondunk valamiről a többség javára, vagy a kisebbséggel szemben győzedelmeskedünk, hanem megalkotjuk a mi elképzelésünket. Szervezetünk felelőssége sikerességünk vagy bukásunk, mert azt szeretnénk, hogy a célok megvalósításában lehetőség szerint minél többen elkötelezetten vegyenek részt, szívügynek tekintsék. Ahhoz, hogy nyújtani tudjuk a szakmaiságot és az emberi oldalt, fontos a dolgozók személyisége. A szakmai én és a személyes én elválaszthatatlan fogalmak. Ahhoz, hogy valaki tudjon pedagógiai és pszichológiai törvényszerűségeket biztonsággal működtetni, folyamatosan fejlesztett pedagógiai-pszichológiai kultúrára van szüksége. E gondolatok jegyében ismertetetem a 2009/2010-es nevelési évben végzett elégedettségvizsgálatok eredményét, mely kiterjedt közvetlen partnereinkre, így - új gyermeke szülei, - iskolába menő gyermekek szülei, éves gyermekek. Mellékletben találhatók a kérdőívek. 2

3 Közvetlen partnereink Gyerekek Szülők OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA Minta nagysága MINTAVÉTELI TÁBLÁZAT 3-7 éves gyerekek 70%-a Új gyermekek szülei Iskolába menő gyermekek Módszer Gyakoriság Sikerkritérium Visszaérkező adatok száma Fényképes Beszélgetés Kérdőív Kérdőív I. Kérdőív II. Nevelési évenként 1x Nevelési évenként 1x 1. új szülők évesek szülei szülei Alkalmazottak Teljes kör Kérdőív Vezetői ciklusonként 1x Fenntartó Városi Önkormányzat Oktatási Osztálya Interjú Vezetői ciklusonként 1x Helyi iskolák Teljes kör Kérdőív Vezetői ciklusonként 1x Bölcsőde Teljes kör Kérdőív Vezetői ciklusonként 1x Szakszolgálat, szakmai szolgáltató Közvetett partnereink Minta nagysága Kérdőív Orvos Teljes kör Kérdőív Interjú Védőnők Teljes kör Kérdőív Interjú Vezetői ciklusonként 2x 70% 70% 90% 100% 80% 100% 80% Módszer Gyakoriság Sikerkritérium Visszaérkező adatok száma Vezetői ciklusonként 1x Vezetői ciklusonként 1x 80% 80% 3

4 MINTAVÉTELI MÁTRIX PARTNERLISTA RÉSZTVEVŐI: Gyerekek Alkalmazottak Fenntartó Szülők Helyi iskolák Védőnő Orvos MIRE VAGYUNK KÍVÁNCSIAK? I. Óvodai légkör, kapcsolatrendszer X X X X X II. Az óvoda tárgyi felszereltsége X X X III. A kompetencia alapú nevelés hatása a gyermekekre X X X X X IV. Befogadó óvoda X X X V. Az óvoda információs rendszere X X X X VI. Óvodapedagógusok, dajkák X X X X X VII. Szakszolgálat X X X X X VIII. Átmenet az óvodai, iskolai nevelés között X X X X 4

5 Szülői elégedettségvizsgálat I. Óvodánkba újonnan érkezett gyermekek szülei Módszer: kérdőív Sikerkritérium: 70% Telephely Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki Összesen Kiadott Kérdőívek száma Visszaérkezett Kérdőívek száma % 100% 95% 100% 100% 93% 86% 90% 100% 80% 94% Kiadott kérdőívek száma: 179 db Visszaérkezett kérdőívek száma: 168 db Összesen: 94 % Vizsgált témakörök: I. Óvodai légkör, kapcsolatrendszer II. Az óvoda tárgyi felszereltsége III. A kompetencia alapú nevelés hatása a gyermekekre IV. Befogadó óvoda V. Az óvoda információs rendszere VI. Óvodapedagógusok, dajkák Telephelyek I. II. III. IV. V. VI. Telephelyek átlaga Bajcsy 4,9 4,8 4,8 4,8 4,9 4,9 4,8 Bácska 4,8 4,9 4,8 4,9 4,8 4,8 4,8 Előd 4,8 4,5 4,7 4,7 4,6 4,7 4,7 Ifjúság 4,9 4,4 4,7 4,8 4,7 4,8 4,7 Könd 4,8 4,6 4,9 4,8 4,8 4,9 4,8 Lehel 4,7 4,4 4,7 4,7 4,6 4,8 4,7 Mátyás 4,7 4,4 4,7 4,6 4,6 4,7 4,6 Móricz 4,8 4,6 4,7 4,7 4,5 4,9 4,7 Uzsoki 4,6 4,3 4,8 4,5 4,5 4,6 4,5 Átlag 4,8 4,5 4,7 4,7 4,.7 4,8 4,7 5

6 Átlag OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA Témakörök I. II. III. IV. V. VI. Intézményi átlag 4,8 4,5 4,7 4,7 4,7 4, Témakörönkénti elégedettségi átlag 5 4,9 4,8 4,7 4,6 4,5 4,4 4,3 4,2 4,8 4,8 4,7 4,7 4,7 4,5 I. VI. III. IV. V. II. Témakörök sorszáma Értékelés Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a kompetencia alapú nevelésnek megfelelően újraértelmezett kérdőívek sikeresek voltak. Intézményi szinten a szülők 94 %-a élt azzal a lehetőséggel, hogy kifejezze elégedettségét az óvodai nevelésről, %-ban érkeztek vissza a kérdőívek, ez igen jó eredmény. A hat kérdéscsoportot tekintve, beszélhetünk telephelyek átlagáról ill. kérdéscsoportok átlagáról, összegezve pedig intézményi átlagról. Telephelyeink átlaga 4,5-4,8 között látható, mindegyik szép eredménynek tekinthető. A kérdéscsoportok átlaga szintén 4,5 és 4,8 között mozog. Emeljük ki a II. kérdéscsoportot, mely a telephelyek tárgyi felszereltségével foglalkozik (belső berendezési tárgyak, játékkészletek, technikai felszereltség, az óvoda aktuális díszítése). Megállapíthatjuk, hogy több információ szükséges a szülők számára, hogy hitelesen tudjanak válaszolni erre a kérdéscsoportra. A telephelyek esztétikus díszítése, technikai felszereltsége (CD lejátszó, magnó, DVD lejátszó, rádió, számítógép internet hozzáféréssel, stb.) egyre bővülő játékkészlet példaértékű, amit nyílt napokon, szülői értekezleteken, különböző rendezvényeken meg kell mutatni a szülőknek. Az intézményben dolgozó munkatársak nem kis erőfeszítése, hogy ilyen környezetben nevelkedjenek a gyermekek. Intézményi átlagunk 4,7. Ez az eredmény a szülők maximális elégedettségét jelzi. Az I. III. IV. V. VI. kérdéscsoportok 4,7-4,8 elégedettségi mutatóira büszkék lehetünk. 6

7 Feladatunk: Emeljük ki erősségeinket az új szülők fogadásakor, adjunk tájékoztatást pályázatainkról, alapítványaink működéséről és az egyéb forrásokról, melyek segítik tárgyi felszereltségünk szinten tartását, megújulását, esztétikáját. Összegezve: A kérdőívek elégedettsége alapján megállapíthatjuk, hogy minden telephely munkatársai szívügyüknek tekintik, hogy az új gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, és szüleik a legnagyobb elégedettségüket fejezzék ki. 7

8 Módszer: kérdőív Sikerkritérium: 70% Kiadott kérdőívek száma Visszaérkezett kérdőívek száma OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA Kiadott kérdőívek száma: 185 Visszaérkezett kérdőívek száma: 174 Összesen: 94 % Vizsgált témakörök: Szülői elégedettségvizsgálat II. Iskolába menő gyermekek szülei Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás király I. Óvodai légkör, kapcsolatrendszer II. Az óvoda tárgyi felszereltsége III. A kompetencia alapú nevelés hatása a gyermekekre IV. Befogadó óvoda V. Az óvoda információs rendszere VI. Óvodapedagógusok, dajkák VII. Szakszolgálat VIII. Átmenet az óvodai, iskolai nevelés között Móricz Uzsoki Összesen % Telephelyek I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Telephelyek átlaga 8

9 Átlag OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA Bajcsy 4,8 4,6 4,7 4,7 4,7 4,8 4,8 4,7 4,7 Bácska 4,7 4,9 4,8 4,8 4,8 4,9 4,8 4,8 4,8 Előd 4,8 4,7 4,8 4,8 4,8 4,8 4,8 4,8 4,8 Ifjúság 4,7 4,4 4,7 4,7 4,5 4,7 4,8 4,8 4,7 Könd 4,7 4,4 4,8 4,7 4,6 4,8 4,7 4,6 4,6 Lehel 4,8 4,3 4,8 4,7 4,7 4,8 4,6 4,8 4,7 Mátyás 4,7 4,6 4,7 4,6 4,8 4,6 4,9 4,8 4,7 Móricz 4,9 4,8 4,9 4,7 4,8 4,9 4,8 4,8 4,8 Uzsoki 4,8 4,7 4,9 4,8 4,7 4,9 4,7 4,7 4,8 Átlag 4,8 4,6 4,8 4,7 4,7 4,8 4,8 4,7 4,7 Témakörök I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Intézményi átlag 4,8 4,6 4,8 4,7 4,7 4,8 4,8 4, Témakörönkénti elégedettségi átlag 5 4,9 4,8 4,7 4,6 4,8 4,8 4,8 4,8 4,7 4,7 4,7 4,6 4,5 4,4 I. III. VI. VII. IV. V. VIII. II. Témakörök sorszáma Értékelés A kiadott kérdőívek 94%-a érkezett vissza, köszönjük munkatársainknak az aktivitást. Mind a telephelyek, mind a kérdéscsoportok átlaga 4,6-4,8 között olvasható, ez majdnem a teljes elégedettséget mutatja. Intézményi átlagunk 4,7. Ez a kilenc telephelyet illetően dicséretes. Feladatunk: Ebben az esetben is utalnék a II. kérdéscsoport átlagára (4,6). Ugyanazt a javaslatot tenné a minőségirányítási team, mint az új szülők esetében, adjunk lehetőséget arra, hogy alaposan megtekinthessék a telephelyek tárgyi felszereltségét, beleértve az anyagi forrásokat is. 9

10 Összegezve: Örülünk, hogy a éves gyermekek szülei ilyen elégedettséggel távoznak az óvodából hírnevünket öregbítve. Segítenek minket abban, hogy tapasztalataikat átadva az új szülők telephelyet válasszanak gyermekeik számára. Gyermekek elégedettség-vizsgálata Mit szeret a gyermek az óvodában és mit nem? 3-4 évesek Tagóvodák Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki Vizsgált gyermekek száma Összesen 249 Mérés módszere: megfigyelés, beszélgetés Sikerkritérium: 70% Beszélgetésben részt vett: 249 gyermek Vizsgálat célja: Tájékozódás a 3-4 éves korú gyermekek o óvodai közérzetéről o általános tájékozottságáról o szocializálódás jellemzőiről I. 1. Melyik csoportba jársz? Tudja, megnevezi: 89% Nem: 11% 2. Ki az óvó nénid? Ismeri, megnevezi: 89% Nem tudja, vagy bátortalan: 11% 3. Ki a dajka nénid? Ismeri, megnevezi: 82% Nem tudja, vagy bátortalan: 18% 4. Szeretsz-e óvodába járni? Igen: 97% Nem: 3% Miért? - barátok 23% - játékeszközök varázsa, szeretnek játszani 61% - szeretik az óvodát 31%% 10

11 IV. 5. Van-e már barátod? Ki az? 6. Mivel szeretsz legjobban játszani? Egyéb: 26% o tevékenységekhez való viszonyukról. Van, megnevezi: 93% Nincs még, vagy nem nevezi meg: 7% Építőjátékok: 41% Babaszoba: 37% Képességfejlesztő játékok: 33% 11

12 Értékelés: 3-4 éves korú gyermekeink óvodai közérzete nagyon jónak mondható az alábbi mérési eredmények miatt: a gyermekek általános tájékozottsága megfelelő, azonban szükséges sokat hangoztatni az őket körülvevő felnőttek nevét, hogy kellően rögződjenek ismereteik, és bármikor fel tudják idézni azt. Nagyon jó érzés szülőnek, és óvodai dolgozónak egyaránt, hogy a gyermekek nagyon szeretnek óvodába járni (97%) a barátok, játékeszközök és az óvoda varázsa miatt. Az a tény pedig, hogy a gyermekek 93%-ának már van barátja, akit meg is nevez, azt bizonyítja, hogy az óvodában, csoportokban folyó nevelőmunka barátságos, ölmeleg légkörben zajlik, ahol jól érvényesül a gyermekközpontú, szükségletekre figyelő bánásmód. Ki kell emelni a játékeszközök tevékenységre motiváló hatását, mint építő, képességfejlesztő játékok, valamint szerepek megformázására alkalmas félkész és kész eszközök, melyek az óvodapedagógusok kreatív gondolkodását tükrözik. Feladatunk: - A gyermekek érezzék biztonságban magukat, találják meg helyüket a közösségben. - Elégítsük ki a gyermekek olyan alapvető szükségletét, mint a szeretet, gyengédség, gondoskodás. - A befogadás időszakát ezekhez a szükségletekhez és a családi ház igényeihez igazodva tervezzük meg. Összegezve: Mindannyiunk számára megnyugtató a 3-4 éves gyermekek óvodai élete, megvan a feltétele a harmonikus személyiségfejlődésnek és a kulcskompetenciák alapozásának. 12

13 Gyermekek elégedettség-vizsgálata 5-7 évesek Tagóvodák Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki Vizsgált gyermekek száma Összesen 407 Célja megtudni, hogy a gyerekek mit szeretnek az óvodában és mit nem. A módszer a Comenius I. és II. intézményi modell érdekelt felek igényeinek és elégedettségének méréséhez használható. A módszer célja, hogy információt kapjon az intézmény arról, hogy a vizsgált időben a gyerekek pozitív vagy negatív emócióval kötődnek az óvodai tevékenységekhez, és mik az elvárásaik, kívánságaik, mit szeretnének még az óvodában csinálni. A gyerekek elégedettségét, elégedetlenségét úgy is lehet értelmezni, mint a gyermekcsoportokban - nevelési program elemeinek megfelelően - végzett munka erősségeit és gyengeségeit, ami csoport-, de intézményi szinten is a problémákra irányítja a figyelmünket. Összességében a módszer releváns használhatóságának azt tekintem, hogy az érdekelt felek vizsgálati adatainak elemzésekor mindig keressük a kontextust a gyerekek elégedettségével, elégedetlenségével, és tudjuk majd, hogy ezután értük mit kell tenni, és azt tegyük is meg! A vizsgálat időpontja: február A módszer rövid leírása A gyerekek elégedettségét, elégedetlenségét mérjük. A választható tevékenységeket fotókkal korlátozzuk, szabályozzuk. (I. Játék, II. Kompetencia területek) A választhatóság korlátját a szóbeli közlés lehetőségével oldjuk. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy a gyerekek olyan tevékenységeket vagy érzelmeket, kötődéseket, eseményeket is megnevezhessenek, amikről nincs fotó. 13

14 A vizsgálat eszközei 16 db számozott fotó. OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA Fotók a vizsgált tevékenységekről, számozott sorrendben: 1. képességfejlesztő játék A gyerekek képességfejlesztő játékokkal játszanak 2. építés, konstrukciós játék A gyerekek építenek, legóznak, konstruálnak. 3. számítógépes játék A gyerekek számítógépes játékot játszanak. 4. játék az udvaron A gyerekek az udvaron játszanak. 5. kooperatív csoportmunka A gyerekek közösen tesznek valamit. 6. matematika A gyerekek matematikai jellegű tevékenységben vesznek részt. 7. környező világ megismerése A gyerekek kísérleteznek, tapasztalatot gyűjtenek. 8. ének A gyerekek énekelnek, körjátékot játszanak. 9. bábozás, dramatizálás A gyerekek báboznak, dramatizálnak. 10. vizuális tevékenység A gyerekek festenek, ragasztanak, rajzolnak. 11. testi nevelés A gyerekek tornáznak, mozgásos játékokat játszanak. 12. öltözés A gyerekek öltözködnek. 13. étkezés A gyerek étkeznek, ebédelnek. 14. tisztálkodás A gyerekek tisztálkodnak. 15. hagyományápolás (csoport) A gyerekek (születésnapot, karácsonyt) ünnepelnek. 16. hagyományápolás (óvoda) A gyerekek szüleikkel óvodai rendezvényen vesznek részt. Egyéni adatgyűjtő lap (annyi példányban kell másolni, ahány gyerekkel el akarjuk végezni a vizsgálatot). Összesítő lap óvodai csoport részére (annyi példányban kell másolni, ahány gyermekcsoport van az óvodában). Összesítő lap az óvoda részére. Telephelyek Játék 1-5. kép Kompetencia területek kép Nevet Sír Nevet Sír Bajcsy 95% 5% 93% 7% Bácska 93% 7% 92% 8% Előd 98% 2% 98% 2% Ifjúság 91% 9% 95% 5% Könd 96% 4% 97% 3% Lehel 94% 6% 95% 5% Mátyás 95% 5% 96% 4% Móricz 91% 9% 89% 11% Uzsoki 84% 16% 75% 25% Átlag 93% 7% 92% 8% 14

15 % % OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA Gyermeki elégedettség 5-7 évesek 100% 90% 93% 92% 80% 70% 60% 50% Játék Tevékenységek Kompetencia területek Gyermeki elégedetlenség 5-7 évesek 100% 80% 60% 40% 20% 0% 7% 8% Játék Kompetencia területek Tevékenységek 15

16 Fényképek Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki ÖSSZESEN Átlag Sorrend OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA Az 5-7 éves gyermekek által kedvelt tevékenységek prioritási sorrendje Játék Kompetencia területek Kedvelt tevékenységek sorrendje: 1. játék az udvaron 98% 2. vizuális tevékenység 96% testi nevelés 96% hagyományápolás (csoport) 96% 3. építés, konstrukciós játék 95% környező világ megismerése 95% hagyományápolás (óvoda) 95% 4. számítógépes játék 94% étkezés 94% 5. tisztálkodás 93% 6. bábozás, dramatizálás 91% 7. kooperatív csoportmunka 89% 8. képességfejlesztő játék 87% öltözés 87% 9. matematika 85% ének 85% 16

17 Mérés értékelése Az 5-7 éves gyermekek mérésének módosítása a kulcskompetenciák fejlesztésének figyelembe vételével indokolt volt, és ez a fajta mérés a gyermekek mindennapi tevékenységéhez közelebb áll. Figyelemre méltó, hogy nem különül el lényegesen a gyermekek számára a játék és a kompetencia területek fejlesztése. Nevelési programunk jó ideje ezt preferálja, most tapasztalhatjuk az általunk kitűzött célok és feladatok egységét. A mérés eredményei 85% és 95% között mozognak, lényeges különbséget nem mutatnak, a kedvelt tevékenységek prioritási sorrendjéből jól kitűnik. Feladatunk: - Megteremtjük a helyes életvitelt modelláló, érzelmi intelligenciát fejlesztő, értelmi fejlődést biztosító óvodai környezet. - Komplex személyiségfejlesztés keretében alapozzuk a gyermekek alapképességeit és kompetenciáit. Összegezve: Az óvodapedagógusok eredményesen alkalmazzák a kompetencia alapú nevelés összes ajánlását a gyermekek sokféle érdekes tevékenység által fejlődnek, melyet az elégedettség vizsgálat bizonyít. Az őselemek újszerű és korszerű megközelítése, feldolgozása lehetőséget kínál a különböző tanulásszervezési technikák alkalmazására, kísérletek lebonyolítására. Személyiség- és képességfejlesztő munkánk jó úton halad. 17

18 A FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Intézményi összesítő Tagóvodák Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki ÖSSZESEN Résztvevő gyerekek száma A vizsgálat ideje: február A vizsgálatban részt vett gyermekek száma: 183 gyermek Tanköteles korú gyermekek statisztikai adatai: május Tanköteles korú Tanköteles korú gyermekek Szülő kérésére Óvodában marad Nev. tan javaslata alapján Szakértő Bizottság alapján Iskolába megy Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás király Móricz Uzsoki ÖSSZESEN:

19 Amikor a fejlődés mutatóiról beszélünk óvodás kor végére, tudjuk, hogy az iskolai életre való alkalmasság komplex jellegű. Egyrészt bizonyos örökletes, illetve veleszületett adottságok, másrészt a környezet és s környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatása, vagyis a gyermekkel való megfelelő, fejlesztő foglalkozás. A környezet, a nevelés a környezeti ingerek vezető szerepe elvitathatatlan a fejlődésben. 1. Szociális érettség területén újfajta életformát, magatartást követel az iskolai élet a gyermekektől, melynek alapja az érzelmi kiegyensúlyozottság és biztonságérzet. A gyermekeknek a már meglévő tapasztalatai, alapismeretei és gyakorlati készségei is nagymértékben fokozzák az iskolai életre való alkalmasságot. Nevelési programunk következőképpen fogalmazza meg: A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek érzelmeiket mások számára érzékelhető, érthető formában közvetítik. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait és alkalmazkodnak azokhoz. Képesek az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttekkel, társakkal. Késleltetni tudják szükségleteik kielégítését. Kialakulóban van feladattudatuk, ez a feladat megértésében, feladattartásban és a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Tapasztalatokkal rendelkezzenek a közéleti demokrácia területén. Pozitívan alakuló én-struktúrával rendelkezzenek. Alapértékként kezeljük az érzelmi intelligencia fejlesztését. 2. A mozgásfejlesztés tartalma az aktív mozgásoktól a finommotorikus fejlesztésig mindent magába foglal, így teljes személyiség fejlesztésére irányul, beépülve az óvodai élet mindennapjaiba. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Kialakul a gyermekek mindennapi igénye az egyéni képességüknek megfelelő, szervezett és szabadon választott mozgásra. A gyermekek szeretnek mozogni és kitartóak a mozgásos játékokban. Kifejlődik egyéntől függően a tájékozódó-, differenciáló-, egyensúlyozó-, idő-, iram-, ritmusképességük. Életkoruknak megfelelően kialakul a gyorskoordináció, állóképességi koordináció. Kialakul versenyszellemük, betartják a szabályokat. Megerősödik figyelmük, koncentrálóképességük, megszilárdul önfegyelmük. A gyermekek rendelkeznek azokkal a testi képességekkel, amelyek az iskolai életmódhoz szükségesek. A sajátos nevelési igényű, valamint a különleges ellátásra jogosult gyermekek hátrányai a komplex fejlesztés által csökkennek. 19

20 3. A 3-8 éves korú gyermekek beszédkészségének, beszédmegértésének fejlesztése változatos módszerekkel, nyelvi játékokkal, tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel, beszédaktivitás fokozásával történik, így bontakoznak ki a gyermekek kommunikációs képességei. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A testileg-lelkileg egészséges gyermek nyitott, érdeklődő, kommunikatív, szívesen beszél, információ fogadásra és továbbításra felkészült, beszédészlelése és beszédértése megfelelő, tisztán, helyesen ejti a hangzókat, alapvető nyelvhelyességgel beszél, gondolatait képes közölni, beszédviselkedése - akarati tulajdonságainak fejlettségét mutatja, szociálisan alkalmazkodik környezetéhez. a sajátos nevelési igényű, valamint a különleges ellátásra jogosult gyermekek kommunikációs hátrányai a komplex fejlesztés által csökkennek. 4. Az óvodai tanulás elsősorban spontán tevékenység. A játékból nő ki, oda nyúlik vissza, áthatja az egész napi letet. Értelmezésünkben a belső szükséglet és a külső tényezők megfelelő kölcsönhatására létrejövő változás. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: gyermekek motiváltak és együttműködők tanulási helyzetekben, nyitottak, érdeklődőek, érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik, az önkéntelen emlékezeti bevésés, felidézés és a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, emlékezetük egyre hosszabb időtartamra terjed ki, megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik annak megosztása, átvitele, a gyermekeknél kialakulóban van az elemi-fogalmi gondolkodás, ismerik és gyakorolják a próba-szerencse és a késleltetett modellkövetés tanulási formákat, a gyerekekben erősödik a valamit megtanulni, és a valamit alkotni igénye, cselekvés közben, érzelmeiken keresztül készségeket, jártasságokat szereznek, valamint probléma (tanulási) helyzetekben egyéni és kooperatív feladat-megoldási módokban jártassággal bírnak. E bevezető gondolatok jegyében vizsgáljuk meg a 2009/2010-es nevelési év fejlettségi mutatóit a vizsgált képességek terén. 20

21 Fejlettségi mutatók 1-5 szinteken 2009/2010. I. Szociális fejlettség (%) Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki 7 93 Átlag 0,4% 0,6% 12% 27% 58% II. Mozgásfejlettség (%) Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki Átlag 0,4% 9,6% 23% 67% III. Beszédfejlettség (%) Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki Átlag 1% 12% 26% 61% 21

22 IV. Megismerési folyamat összetevői (%) Bajcsy Bácska Előd Ifjúság Könd Lehel Mátyás Móricz Uzsoki 8 92 Átlag 1% 11% 26% 62% A fejlődés mutatói óvodáskor végére Fejlettségi szintek Szociális fejlettség 0,4% 0,6% 12% 27% 58% Mozgásfejlettség 0% 0,4% 9,6% 23% 67% Beszédfejlettség 0% 1% 12% 26% 61% Megismerési folyamatok 0% 1% 11% 26% 62% Intézményi átlag 1% 11% 26% 62% 2 gyermek 20 gyermek 48 gyermek 113 gyermek 22

23 % % % OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA 5. szint I. Szociális fejlettség II. Mozgásfejlettség III. Beszédfejlettség IV. Megismerési folyamat Fejlettség mutatói 4. szint I. Szociális fejlettség II. Mozgásfejlettség III. Beszédfejlettség IV. Megismerési folyamat Fejlettség mutatói 3. szint , I. Szociális fejlettség II. Mozgásfejlettség III. Beszédfejlettség IV. Megismerési folyamat Fejlettség mutatói 23

24 Értékelés A 2009/2010-es nevelési év eredményei a következőképpen alakultak a kompetencia területek és a fejlettségi szintek figyelembevételével. (Mért gyermekek száma: 183 fő) Kompetenciaterületenként 58%-67% jelez 5-ös fejlettségi szintet, gyermeklétszámra vetítve gyermekig. 1. Mozgásfejlettség 123 gyermek 2. Megismerési folyamatok 113 gyermek 3. Beszédfejlettség 112 gyermek 4. Szociális fejlettség 106 gyermek Kompetenciaterületenként 23%-27 % jelez 4-es fejlettségi szinte, gyermeklétszámra vetítve gyermekig. 1. Mozgásfejlettség 42 gyermek 2. Megismerési folyamatok 48 gyermek 3. Beszédfejlettség 48 gyermek 4. Szociális fejlettség 49 gyermek Kompetenciaterületenként 9,6%-12 % jelez 3-as fejlettségi szinte, gyermeklétszámra vetítve gyermekig. 5. Mozgásfejlettség 17 gyermek 6. Megismerési folyamatok 20 gyermek 7. Beszédfejlettség 21 gyermek 8. Szociális fejlettség 22 gyermek Mérésünkben az 1-es, 2-es szint értékelése az elenyésző % miatt nem indokolt. Az 5-ös és 4- es szintek eredményeire joggal büszkék lehetünk. Kompetenciaterületeink közül emeljük ki a szocializáció és életviteli kompetenciát, mely terület minden összehasonlító elemzésben a 4. helyen áll: 5-ös szinten 106 gyermek 58% 4-es szinten 49 gyermek 27% 3-as szinten 22 gyermek 12% A szocializációra nevelés és az életvitel egymást feltételező, és egymást erősítő hatását figyelembe véve, tágítjuk és mélyítjük a társadalmi nevelést az életviteli kompetenciák alapozásával. Célunk, hogy az érzelmi intelligencia négylépcsős módszerének beépítésével (helyzet alternatívák következmények - megoldások) szerezzenek sokoldalú, életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelő élettapasztalatot az együttélés, az érzelmek kifejezése és fogadása terén. Az ide vonatkozó készségek és magatartásformák alakítása a családnak is feladata, nemcsak az óvodának. Ezek a mérési eredmények most még figyelemfelkeltőek, de talán többet kell tennünk a családok felé e képességek nevelése érdekében. Nagy hatása van a gazdasági válságnak, a családok életkörülményeinek, munkanélküliségnek, szülők terhelésének, ennek következtében egyre többet várnak el az intézményes neveléstől. Annak érdekében, hogy elérjük célunkat a nevelés területén, és óvodáskor végére rendelkezzenek a gyerekek olyan tapasztalatokkal, mint önfegyelem, vágyteljesítés 24

25 kitolódása, késztetések fékezése, empátia, tolerancia, mindkettőnknek sokat kell tenni. Sajnos nap mint nap találkozunk nem kívánatos jelenségekkel, akár szülők, a kár a gyermekek körében. A jövőben fordítsuk figyelmünket az érzelmi nevelésre, hiszen az érzelmi intelligencia készségei az emberi jellem meghatározói, ezért az érzelmi intelligencia a társadalmi beilleszkedés alappillérét képezi, tehát nem kevés a feladatunk. A 2009/2010-es nevelési év minőségbiztosítási munkájának értékelése A 2009/2010-es nevelési évben végzett minőségbiztosítási munkánk alappillérét a partneri elégedettség-vizsgálatok képezték. Célkitűzéseink: Helyi Nevelési Programunk és a Kompetencia alapú óvodai programcsomag szemléletében céljaink, feladataink összehangolása, egymás hatását erősítő, támogató rendszerré formálása. A projektpedagógia fejlesztési folyamatba történő beépítésével a személyiségfejlesztés hatékonyságának növelése. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása az alapkészségek és kulcskompetenciák bontakoztatásával. A gyermekek esélyegyenlőségének növelése, a különböző élethelyzetekben eligazodni tudó, változáskezelésre felkészült, tanulásra motivált gyermekek nevelése. Az óvodapedagógusok módszertani és tanulásszervezési kultúrájának megújítása. Ezek az ONEP-ben meghatározott célok indokolták az elégedettségvizsgálat korszerűsítését, ami a kérdőívek teljes átgondolását és átdolgozását jelentette. Méréseink jól tükrözik az óvodai nevelőmunka színvonalát, eredményességét, sikerességét. Összességében a 2009/2010-es nevelési év mérési eredményeivel elégedettek lehetünk, melyet megerősítenek a nyertes nemzetközi pályázataink, melyek cselekvési ütemtervét folyamatosan nyomon követjük. Az eddig megtörtént nemzetek közötti találkozók sikeresek, élményekben és szakmaiságban gazdagok voltak. Köszönöm munkatársaim minőségért végzett egész évi munkáját! Orosháza, május 14. Keszthelyi Dezsőné 25

26 Mellékletek 26

27 SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGVIZSGÁLAT I. Óvodánkba újonnan érkezett gyermekek szülei részére Kedves szülő! 20./20. Szeretnénk megismerni tapasztalatait, véleményét, javaslatait az óvoda eddigi munkájával kapcsolatban. Óvodánk eredményes működésének feltétele a szülői házzal való folyamatos együttműködés. Céljaink és feladataink meghatározásában folyamatosan figyelünk az Ön igényeire, elégedettségére. A kérdőívekből szerzett információkat, alapos elemzést követően beépítjük óvodánk napi munkájába, így remélhetőleg hamarosan eredményeket tudunk felmutatni minden partnerünk elégedettsége terén, ami egyben nevelő munkánk javulását is jelenti. Az eredményekről tájékoztatni fogjuk Önt. Kérjük az alábbi kérdésekre válaszait 0-5-ös skálán, jelölje bekarikázással! 5 pont: nagyon elégedett 4 pont: elégedett 3 pont: többé-kevésbé elégedett 2 pont: elégedetlen 0 pont: nagyon elégedetlen Mennyire elégedett Ön Kérdés száma Kérdőív Elégedett (pontozás) I. 1. a választott telephellyel? az óvodában tapasztalható légkörrel? az óvodapedagógus-szülő kapcsolattal? az óvoda által szervezett nyílt nappal? II. 5. az óvoda felszerelésével (berendezés, öltöző)? az óvoda aktuális díszítésével? az óvoda játékkészletével? az óvoda technikai felszereltségével (számítógép, DVD, video, CD lejátszó,stb.)? III. 9. a gyermeke eddigi értelmi kompetenciájának fejlesztésével? a gyermeke eddigi szociális kompetenciájának fejlesztésével? a gyermeke eddigi kommunikációs kompetenciájának fejlesztésével? 12. a gyermeke eddigi testi kompetenciájának fejlesztésével? IV. 13. óvodánkkal, mint befogadó óvoda? azzal, amennyire szeret gyermeke óvodába járni? a gyermekével való egyéni bánásmóddal? a családoknak szervezett közös óvodai programokkal? V. 17. internetes elérhetőségeken keresztül az óvodai életbe való betekintéssel? 18. az óvodapedagógusokkal való találkozás lehetőségeivel? a szülők tájékoztatásával a faliújságon? a nyílt napok és a szülői értekezletek szervezésével, tartalmával?

28 VI. 21. a csoportban dolgozó óvodapedagógusok nevelési módszereivel? az óvodapedagógusok személyiségfejlesztő munkájával? a dajka-gyermek kapcsolattal? a telephely-vezető irányító munkájával? Egyéb ötletei, javaslatai, véleménye óvodánkkal kapcsolatban: Köszönjük, hogy a kérdőívet kitöltötte és visszajuttatta óvodánkba. Ezzel nagyon sokat segített a további feladatok meghatározásában. Az óvoda minőségfejlesztési csoportja 28

29 SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGVIZSGÁLAT II. Iskolába menő gyermekek szülei részére Kedves szülő! 20.. /20... Szeretnénk megismerni tapasztalatait, véleményét, javaslatait az óvoda eddigi munkájával kapcsolatban. Óvodánk eredményes működésének feltétele a szülői házzal való folyamatos együttműködés. Céljaink és feladataink meghatározásában folyamatosan figyelünk az Ön igényeire, elégedettségére. A kérdőívekből szerzett információkat, alapos elemzést követően beépítjük óvodánk napi munkájába, így remélhetőleg hamarosan eredményeket tudunk felmutatni minden partnerünk elégedettsége terén, ami egyben nevelő munkánk javulását is jelenti. Az eredményekről tájékoztatni fogjuk Önt. Kérjük az alábbi kérdésekre válaszait 0-5-ös skálán, jelölje bekarikázással! 5 pont: nagyon elégedett 4 pont: elégedett 3 pont: többé-kevésbé elégedett 2 pont: elégedetlen 0 pont: nagyon elégedetlen Mennyire elégedett Ön Kérdőív Kérdés Elégedett száma (pontozás) I. 1. az óvodában tapasztalható légkörrel? az óvodapedagógus szülő kapcsolattal? az óvodapedagógus gyermek kapcsolattal? az óvodában szervezett közös programokkal? II. 5. a csoport képességfejlesztő eszközeivel, játékaival? az új tárgyi eszközök (bútor, játék, textil) beszerzésének gyakoriságával? 7. az info-kommunikációs eszközök (számítógép, interaktív tábla, internet ) alkalmazásával a csoportban? 8. az óvoda aktuális díszítésével? III. 9. gyermeke értelmi kompetenciájának fejlesztésével? gyermeke szociális kompetenciájának fejlesztésével? gyermeke kommunikációs kompetenciájának fejlesztésével? gyermeke testi kompetenciájának fejlesztésével?

30 IV. 13. azzal, amennyire szeret gyermeke óvodába járni? a gyermeki közösség kialakításával? az óvoda által kínált tevékenységekkel? óvodánkkal, mint befogadó óvoda? V. 17. az óvodapedagógusokkal történő találkozás lehetőségeivel? a szülők tájékoztatásával a faliújságon? a nyílt napok és a szülői értekezletek szervezésével, tartalmával? internetes elérhetőségeken keresztül az óvodai életbe való betekintéssel? VI. 21. a csoportban dolgozó óvodapedagógus nevelési módszereivel? az óvodapedagógusok személyiségfejlesztő munkájával? a dajka gyermek kapcsolattal? a telephely-vezető irányító munkájával? VII. 25. hogy óvodánkban van logopédiai ellátás? hogy óvodánkban van külön fejlesztő foglalkozás? hogy óvodánkban lehetőséget biztosítunk a szakszolgálati fejlesztéshez? 28. hogy városunkban Nevelési Tanácsadó működik? VIII. 29. az óvoda iskolára felkészítő munkájával? az óvoda iskola közös programjaival (ünnepélyek, jeles napok, sport)? azzal, hogy az óvodapedagógusok segítik gyermeke betekintését az iskolai életbe (óralátogatás)? 32. amennyi információt kap az általános iskolákról az óvodában? Egyéb ötletei, javaslatai, véleménye óvodánkkal kapcsolatban: Köszönjük, hogy a kérdőívet kitöltötte és visszajuttatta óvodánkba. Ezzel nagyon sokat segített a további feladatok meghatározásában. Az óvoda minőségfejlesztési csoportja 30

31 20 /20 MIT SZERET A GYEREK AZ ÓVODÁBAN ÉS MIT NEM? (Elégedettség-, elégedetlenség vizsgálat) (3-4 évesek) Óvoda neve:... Vizsgálat ideje:... Gyermek életkora:... neme:... Óvónő neve:... I. 1. Melyik csoportba jársz? 2. Ki az óvó nénid? 3. Ki a dajka nénid? 4. Szeretsz-e óvodába járni? IV. 5. Van-e már barátod? Ki az? 6. Mivel szeretsz legjobban játszani? 31

32 20./20. EGYÉNI ADATGYŰJTŐ LAP MIT SZERET A GYEREK AZ ÓVODÁBAN ÉS MIT NEM? (ELÉGEDETTSÉG- ELÉGEDETLENSÉG VIZSGÁLAT) (5-7 évesek) Telephely neve:.... Vizsgálat ideje: Gyermek kora: neme:..... Óvónő neve:..... Fotók számozott sorrendje Ha szükséges, az óvónő nevezi meg a tevékenységeket 1. képességfejlesztő játék A gyerekek képességfejlesztő játékokkal játszanak 2. építés, konstrukciós játék A gyerekek építenek, legóznak, konstruálnak. 3. számítógépes játék A gyerekek számítógépes játékot játszanak. 4. játék az udvaron A gyerekek az udvaron játszanak. 5. kooperatív csoportmunka A gyerekek közösen tesznek valamit. 6. matematika A gyerekek matematikai jellegű tevékenységben vesznek részt. 7. környező világ megismerése A gyerekek kísérleteznek, tapasztalatot gyűjtenek. 8. ének A gyerekek énekelnek, körjátékot játszanak. 9. bábozás, dramatizálás A gyerekek báboznak, dramatizálnak. 10. vizuális tevékenység A gyerekek festenek, ragasztanak, rajzolnak. 11. testi nevelés A gyerekek tornáznak, mozgásos játékokat játszanak. 12. öltözés A gyerekek öltözködnek. 13. étkezés A gyerek étkeznek, ebédelnek. 14. tisztálkodás A gyerekek tisztálkodnak. 15. hagyományápolás (csoport) A gyerekek (születésnapot, karácsonyt) ünnepelnek. 16. hagyományápolás (óvoda) A gyerekek szüleikkel óvodai rendezvényen vesznek részt. Mosolygó ELHELYEZETT FOTÓK SORSZÁMA SZÓBELI KÖZLÉS Síró 32