DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS JÚNIUS 23-I ÜLÉS

Átírás

1 DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS JÚNIUS 23-I ÜLÉS 6. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı évi jogszabályváltozásokról Elıadó: Dr. Brebán Valéria fıigazgató

2 TÁJÉKOZTATÓ A szociális törvény és végrehajtási szabályai A január 1-tıl hatályos szabályok alapján az aktív korú, hátrányos munkaerı-piaci helyzető személyek a rendszeres szociális segély helyett, az ún. aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, melynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatásra, vagy rendszeres szociális segélyre jogosultak. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak alapvetıen közfoglalkoztatásban, illetve a 35. életév alatti alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezık képzésben való részvételre kötelezettek, és a kirendeltségekkel kell együttmőködniük. A rendszeres szociális segélyre jogosultak (egészségkárosodottak, 55. életévüket betöltötték, 14 éven aluli gyermeket nevelnek és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani) munkavégzésre nem kötelezettek és - az egészségkárosodottak kivételével - a települési önkormányzat által kijelölt szervvel (Családsegítı Szolgálat) kötelesek együttmőködni, de vállalhatják a közfoglalkoztatásban való részvételt is az önkormányzattal kötött megállapodás alapján. Az Szt. újraszabályozza az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésének, köztük az együttmőködési kötelezettség megszegésének eseteit. A kirendeltségnek értesítenie kell a jegyzıt, ha a rendelkezésre állási támogatásban részesülı személy az álláskeresési megállapodásban foglaltaknak és együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget. Az önkormányzatok és a kirendeltségek a közös ügyfelek -kel kapcsolatban elektronikus úton kommunikálnak az egységes Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis felhasználásával. Az Szt. szerint rendelkezésre állási támogatásra jogosultak részére a települési önkormányzat szervez közcélú munkát, amelyhez minden év elején közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási tervet a kirendeltségek és 2000 fı feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztal elızetesen véleményezik. A közfoglalkoztatási tervet az önkormányzatnak minden tárgyév február 15-ig kell elfogadnia évben az elfogadás határideje kivételesen április 15. volt. A foglalkoztatási törvény és végrehajtási szabályai A Flt. és végrehajtási szabálya (MüM rend.) alapvetıen olyan módosításokat tartalmaznak, amelyek az Út a munkához program végrehajtásához szükségesek, illetve az uniós jogszabályokhoz való igazodást szolgálják január 1-tıl A települési önkormányzatok feladatai kiegészültek a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak részére a közmunka, valamint közcélú munka szervezésére, valamint a közfoglalkoztatási terv elkészítésére vonatkozó feladatokkal. A települési önkormányzatnak a közfoglalkoztatási tervet véleményezésre 15 napos határidıvel meg kell küldenie a kirendeltség és a szociálpolitikai kerekasztal részére és amennyiben azok határidıben nem adnak véleményt, azt egyetértésnek kell tekinteni. A korábbiaktól eltérıen nem a rendszeres szociális segélyezettek, hanem a rendelkezésre állási támogatásban részesülık kötelesek álláskeresıként

3 nyilvántartásba vetetni magukat és álláskeresési megállapodást kötni. Ennek elmulasztása részükrıl a rendelkezésre állási támogatás elvesztésével jár. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresı részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabály szerinti bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történı részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek téríthetıek meg. Részükre keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás nem állapítható meg, a képzés tartama alatt is rendelkezésre állási támogatást folyósít a települési önkormányzat. Keresetpótló juttatás a megállapításakor irányadó minimális bér %-a közötti mértékben állapítható meg mérlegelési jogkörben, míg korábban a minimális bér összegével egyezıen járt. Amíg január 1-tıl az álláskeresési ellátás folyósítása alatt megkezdett képzés esetén csak az ellátás folyósításának kimerítését követıen volt megállapítható keresetpótló juttatás a képzés hátralévı idıtartamára, addig június 1-tıl ez akként változott, hogy amennyiben az ügyfél részére keresetpótló juttatás kerül megállapításra, a képzés tartamára szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. A foglalkoztatást elısegítı bértámogatás esetében a munkaadónak a korábbi egy év helyett csak a támogatás folyósításával azonos idıtartamú foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia. Más vonatkozásban viszont a feltételek szigorúbbá váltak, mert támogatást csak az a munkaadó kaphat, amely az eddigi megelızı 6 hónap helyett, a megelızı 12 hónapban nem szüntette meg munkavállalójának munkaviszonyát rendes felmondással és ez a korábbiaktól eltérıen minden munkakörre vonatkozik. Tehát nemcsak a támogatással foglalkoztatni kívánt munkavállaló munkakörével azonos, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló mőködési körben rendes felmondással való elbocsátása, hanem munkakörtıl függetlenül a munkaviszonynak mőködési körben rendes felmondással való megszüntetése kizárja a támogatás nyújtását. A MüM rend. alapján bértámogatás - egyebek mellett - hátrányos helyzető személy foglalkoztatásához adható, de hátrányos helyzetőnek csak az tekinthetı, akit a munkaügyi központ legalább 24 hónapja álláskeresıként nyilvántart, vagy a nyilvántartásba vételt megelızı 6 hónapban nem folytatott rendszeres keresı tevékenységet. A támogatás fı szabályként továbbra is legfeljebb egy évi idıtartamra nyújtható, azonban álláskeresıként legalább 24 hónapja nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén a támogatás legfeljebb kétévi idıtartamra is megállapítható. Közhasznú munkavégzés támogatása csak június 30-ig nyújtható közhasznú társaság részére, mert azok a Gt. alapján június 30-ig kötelesek a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történı nyilvántartásba vételüket kérni, vagy jogutód nélküli megszőnésüket a cégbíróságnak bejelenteni. Változtak a munkahely megırzési támogatás szabályai is. Az átlagos statisztikai állomány megtartására vonatkozó kötelezettséget nem a kérelem benyújtásának idıpontjában, hanem a kérelem benyújtását megelızı hónapban meglevı átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest kell vállalni. A munkaadó részérıl kötelezettségszegés az is, ha a munkaviszony - a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség idıtartama alatt - közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. Amennyiben a munkaadó több telephellyel rendelkezik, az átlagos

4 statisztikai állományi létszám megtartásának kötelezettsége a kérelemben megjelölt telephely szerinti megyében lévı valamennyi telephelyét érintıen irányadó. A munkaadó újabb munkahelymegırzı támogatásban a foglalkoztatási kötelezettség lejártától számított fél év eltelte után részesülhet az eddigi 2 év helyett. Az ellátás egyösszegő kifizetésére vonatkozó megváltozott szabályok ösztönözni kívánják a minél elıbbi elhelyezkedést. Azoknak az álláskeresıknek, akik az álláskeresési járadék elsı folyósítási szakaszában létesítenek munkaviszonyt, a hátralévı folyósítási idıtartamra járó álláskeresési járadék 80%-a, akik második folyósítási szakaszban létesítenek munkaviszonyt a hátralévı folyósítási idıtartamra járó álláskeresési járadék 30%-a kerül egy összegben kifizetésre a korábbi egységes 50% helyett. Szigorúbbá váltak az álláskeresık együttmőködési kötelezettségére vonatkozó szabályok. Fı szabály szerint az álláskeresı az együttmőködés keretében nem csupán a megfelelı munkahely elfogadására köteles, hanem el kell fogadnia, illetıleg igénybe kell vennie a kirendeltség által felajánlott munkaerı-piaci szolgáltatást, képzési lehetıséget is, részt kell vennie a megfelelı munkához jutást elısegítı munkaerı-piaci programban is. Ha ezeknek a kötelezettségeknek nem tesz eleget, a kirendeltség törli az álláskeresık nyilvántartásából. Speciális szabály vonatkozik a 35. életévüket be nem töltött és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezı álláskeresıkre, mert esetükben az együttmőködési kötelezettség a kirendeltség által felajánlott munkaerı-piaci szolgáltatások és képzési lehetıség (általános iskolai végzettség, szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzése) elfogadására terjed ki. Az aktív korúak ellátási rendszerének átalakítása okán megváltoztak az álláskeresık nyilvántartásából való törlés szabályai. A rendszeres szociális segélyben részesülı ugyanis nem köteles a kirendeltséggel való együttmőködésre, ezért fı szabály szerint ıt törölni kell a nyilvántartásból. Nyilvántartásban csak kifejezett ilyen irányú kérelme esetén tartható, de ez esetben az általános szabályok szerinti együttmőködési kötelezettséget kell teljesítenie [Végrehajtási szabály: 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet]. A munkaügyi ellenırzéssel kapcsolatos szabályok A Met. alapján az álláskeresési ellátásokat, illetve az aktív korúak ellátását jogosulatlanul igénybevevık kiszőrése és ez által az MPA kiadásainak csökkentése céljából a munkaügyi hatóság (OMMF) a január 1-jét követıen lefolytatott ellenırzések alapján elektronikusan adatot szolgáltat Foglalkoztatási és Szociális Hivatal részére azokról a munkavállalókról, akik tekintetében a foglalkoztató részérıl jogerıs és végrehajtható határozattal fekete foglalkoztatást állapított meg. Az álláskeresési ellátást, aktív korúak ellátását jogosulatlanul igénybevevık ellenırzése, gyakorlatilag az adatbázisok egybevetésével történik meg. A kis és középvállalkozások (KKV) járulékkedvezménye január 1-tıl a mikro-, kis és középvállalkozások (KKV) egyévi idıtartamra ismét teljes járulékkedvezményben részesülhetnek a minimális bér 130%-áig terjedı járulékalapig a legalább 3 hónapig álláskeresıként nyilvántartott, vagy olyan álláskeresı

5 foglalkoztatása esetén, aki bár rövidebb ideig volt nyilvántartott, de a foglalkoztatás megkezdése elıtti 365 napban keresı tevékenységet nem folytatott. A Fbrt. alapján járulékkedvezménnyel foglalkoztathatóak továbbá azok is, akiknek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelızı 3 hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szőnt meg. A kedvezmény igénybevételéhez - egyebek mellett - legalább egyévi továbbfoglalkoztatási kötelezettség vállalása és a kirendeltséggel megállapodás kötése szükséges [Végrehajtási szabályok: 55/2005. (XII. 29.) PM-FMM együttes rendelet]. A megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásának támogatása A Korm. rend. alapján megváltozott munkaképességő munkavállaló fogalma a szakmai elveknek megfelelıen kibıvült: az eddigi 50%-os munkaképesség-csökkent személyek mellett a 40-49%-os mértékő egészségkárosodott személyek is a támogatható munkavállalók csoportjába tartoznak. A rehabilitációs foglalkoztatást elısegítı bértámogatás feltétele, hogy a munkaadó a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét teljesítse. Ehhez igazodóan a bértámogatás folyósítását fel kell függeszteni, ha a munkaadónak a rehabilitációs hozzájárulás elızı negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett, és a támogatás ismételten csak akkor folyósítható, ha a munkaadó a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti. Új munkavállaló alkalmazásához főzıdı bértámogatásnál a munkaadónak legalább 12 hónapos foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia (értelemszerően: ha 36 hónapra kér támogatást, akkor legalább 36 hónapra kell vállalnia a foglalkoztatási kötelezettséget is), és az érintett munkavállaló alkalmazásának a munkaadónál valós létszámnövekedést kell jelentenie (a kérelem benyújtását megelızı 12 hónapon belül mőködési okból eredı munkáltatói felmondás esetén a munkaadó bértámogatást nem kaphat). A bértámogatás mértéke (a munkabér és járulékai %-a közti sávban) attól függ, hogy a támogatással érintett munkavállaló (akinek foglalkoztatásához a támogatást igénylik) a megváltozott munkaképességő személyek mely csoportjába tartozik (munkaképesség-csökkenés vagy egészségkárosodás mértéke, fogyatékosság jellege és foka, súlyos mozgáskorlátozottság ténye). A prémiumévek program január 1-tıl változott a prémiumévek programba való belépés határideje. A közszférás prémiumévek programba az eddigiektıl eltérıen nem ig, hanem ig lehet belépni. A versenyszférában maradt a i belépési határidı. Egyidejőleg egyértelmően meghatározásra kerültek a prémiuméveseket jogszabály alapján megilletı juttatások, amelyek eddig félreértésre adtak okot január 1-tıl a prémiumévesek jogosultak: - Havi juttatásra a korábbi illetményük 70%-ának megfelelı összegben, jubileumi jutalomra a havi juttatásnak megfelelı összeg alapulvételével, étkezési juttatásra a köztisztviselıknek járó összeg 30%-ának megfelelı mértékben, ruházati

6 költségtérítésre, amelynek mértéke a köztisztviselıi ruházati költségtérítés 30%-a, utazási költségtérítésre, amely a havonta munkában töltött napokkal arányosan jár január 1-tıl a prémiumévesek jogosultak: havi juttatásra, amelynek összege a prémiuméves havi juttatásának 30%-a, illetve év közbeni programba kerülés vagy megszőnés esetén ennek idıarányos része amennyiben az érintett a tárgyévben legalább 90 napig vett részt a programban [Végrehajtási szabályok: 13/2005. (VII. 26.) FMM rendelet, 30/2004. (XII. 21.) FMM rendelet, 8/2005. (II. 8.) PM rendelet]. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása január 1-tıl Magyarország teljesen megnyitotta munkaerı-piacát az EGT tagállamok állampolgárai elıtt. Ezért ettıl kezdve valamennyi EGT tagállam állampolgára, valamint családtagjaik a továbbiakban engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon [355/2007. (XII. 23.) Korm. rend.]. Ugyanakkor az engedély nélkül foglalkoztatható külföldi állampolgárok foglalkoztatásának megkezdését és a foglalkoztatás befejezését a munkaadó köteles a munkaügyi központnak bejelenteni. Az államháztartásról szóló törvény Az Áht júniusi módosítása megváltoztatja a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat. A módosítás egyrészt június 1-tıl könnyítéseket vezet be a rendezett munkaügyi kapcsolatok terén annyiban, hogy csak a súlyos munkaadói szabályszegés zárja ki a munkaadót a támogatásokra jogosultságból. Másrészt a módosítás különbséget tesz súlyos munkaügyi jogsértések (bejelentési kötelezettség munkáltató általi elmulasztása, a munkavállalók képviselıivel, a szakszervezetekkel, illetve a szakszervezeti képviselıkkel szemben elkövetett egyes jogsértések) és kevésbé súlyos jogsértések között. A továbbiakban csak a súlyos jogsértések eredményeznek automatikusan támogatásokból való kizárást, a kevésbé súlyos jogsértések pedig csak abban az esetben járnak ilyen jogkövetkezménnyel, ha a támogatást igénylı munkaadó 2 éven belül követi el ugyanazt a bírsággal sújtott jogsértést. A könnyített szabályok már a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazandók. A súlyos jogsértésekre vonatkozó szabályok június 1. napján, a kevésbé súlyos jogsértésekre vonatkozó szabályok november 1. napján lépnek hatályba azzal, hogy csak a június 1. napja, illetve csak a november 1. napja után elkövetett, jogerıs és végrehajtható határozattal megállapított és bírsággal sújtott jogsértések miatt van helye az Áht. szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának [Végrehajtási szabályok: 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet]. Munka Törvénykönyve Az Mt. módosítás célja a jelenlegi gazdasági helyzet által indokolt olyan szabályok - egyes esetekben átmeneti idıtartamra történı - bevezetése, amelyek alapvetıen a munkaadóknak a megváltozott gazdasági helyzethez való alkalmazkodását, a rugalmasabb munkaszervezést, ezáltal közvetve a munkahelyek megırzését kívánják elısegíteni.

7 2009. június 1-tıl - A napi munkaidı tartamának alapulvételével a munkaidı legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb 16 heti keretben határozható meg, szemben a korábbi háromhavi, illetve 12 heti kerettel. Ez lehetıvé teszi a munkaadó egyoldalú döntése alapján a négyhavi munkaidıkeret alkalmazását. - Ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a munkavállalót a készenlétet követıen nem illeti meg pihenıidı. Eddig ez csak kollektív szerzıdésben volt elıírható. - Amennyiben a felek 2009-tıl kezdıdıen rövidebb teljes munkaidıt állapítottak meg, a munkaadó és a munkavállaló írásban megállapodhatnak abban, hogy a munkaidı mértékét június 1. és december 31. közötti idıszakban megemelik. A munkaidı mértéke a teljes (8 órás) munkaidı és a rövidebb teljes munkaidı mértékének különbözetével emelhetı meg, oly módon, hogy a teljes munkaidı heti mértéke a 44 órát nem haladhatja meg. Ez azt jelenti, hogy annyi órával emelhetı meg egy munkavállaló munkaidejének idıtartama ben, ahány órával ben összességében csökkent. Ez a szabály átmeneti jellegő annyiban, hogy december 31-én hatályát veszti. Adó- és járulék jogszabályok január 1-tıl START EXTRA kártyával foglalkoztathatóak az eddigi tartósan álláskeresık mellett a rendelkezésre állási támogatásban részesülı álláskeresık is. Egyidejőleg bevezetésre került a közhasználatban START RÉGIÓ -nak nevezett kártya is. Vagyis amennyiben a munkaadó olyan START EXTRA kártyával rendelkezı, rendelkezési állási támogatásban részesülı álláskeresıt foglalkoztat, akinek a lakóhelye a 48/2009 (III. 6.) Korm. rendeletben megjelölt gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, társadalmi, szociális szempontból legkedvezıtlenebb helyzető kistérségben, vagy településen található, akkor 3 évig mentesül a TB- és munkaadói járulék, valamint az EHO megfizetése alól. A mentesség feltétele - egyebek mellett - az, hogy a munkaadó a foglalkoztatással az éves statisztikai állományi létszámát növelje, és az emelt létszámot a járulékkedvezmény 3 éves idıtartama alatt megtartsa. A kedvezmény igénybevétele érdekében a munkaadónak a székhelye szerint illetékes kirendeltséggel megállapodást kell kötnie. Az Út a munkához programhoz kapcsolódóan a közcélú foglalkoztatást megvalósító munkaadók mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, valamint a munkaadói járulék 50%-ának megfizetése alól. A járulékkedvezmény teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén a minimális bér 130%-ának részmunkaidıben való foglalkoztatás esetén ezen összeg idıarányos részének megfelelı járulékalap után érvényesíthetı és más, törvényben meghatározott járulékkedvezménnyel egyidejőleg nem vehetı igénybe. Változott az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak által fizetendı egészségügyi szolgáltatási járulék összege, ami a továbbiakban 4.500,- Ft/hó illetve 150,- Ft/nap. Egyidejőleg egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre kiegészült a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresıvel július 1-jétıl

8 Az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla sávhatára a teljes 2009-es adóévre vonatkozóan megváltozik. A 18%-os kulcs sávhatára ,-Ftról ,- Ft-ra emelkedik, az adó mértéke változatlanul 18%, illetve 36%. A munkaadói társadalombiztosítási járulékfizetés mértéke az eddigi 29% helyett sávosra változik az alábbiak szerint: - a minimálbér kétszeresének megfelelı összeg (2009-ben: ,-Ft) mint járulékalap után 26% tb-járulékot; - a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után továbbra is 29% tb-járulékot kell fizetni; - a Tb járulékon belül a munkaadói egészségbiztosítási járulék 5%-ról 2%-ra csökken oly módon, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke továbbra is 24%; Átmeneti szabályként a július 10. napjáig megszerzett jövedelmekre a június 30. napján hatályos szabályozást kell alkalmazni (2009. évi XXXV. tv. 65 (2) bekezdés). A munkaadói és a vállalkozói járulék mértéke is sávosan változik: - a munkaadói járulék a minimálbér kétszeresének megfelelı járulékalapig 1%, az azt meghaladó rész után 3% lesz az eddigi egységes 3% helyett; - a vállalkozói járulék a minimálbér kétszeresének megfelelı járulékalapig 2,5%, az azt meghaladó rész után 4% lesz az eddigi egységes 4% helyett; Átmeneti szabályként a július 10. napjáig megszerzett jövedelmekre a június 30. napján hatályos, azaz a jelenlegi szabályozást kell alkalmazni (2009. évi XXXV. tv. 68 ). A járulékcsökkentés - a TB járulék csökkentéssel összhangban - érvényesül a START kártyával való foglalkoztatás esetén is: - A Start és Start Plusz kártyával rendelkezı személy foglalkoztatására tekintettel a munkaadót a munkaadói járulék és társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás elsı évében a bruttó munkabér eddigi 15%-a helyett a továbbiakban 10%-ának, a második évben a bruttó munkabér eddigi 25%-a helyett a továbbiakban 20%-ának megfelelı fizetési kötelezettség terheli; - A Start Extra kártyával rendelkezı személy foglalkoztatása esetén a munkaadó munkaadói járulék és társadalombiztosítási járulék megfizetése alól a foglalkoztatás elsı évében továbbra is mentesül, azonban a foglalkoztatás második évében a munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér eddigi 15%-a helyett a továbbiakban 10%-ának megfelelı járulékfizetési kötelezettség terheli; A kedvezıbb %-os mértékek a július 1. napját megelızıen kiváltott Start, Start Plusz, Start Extra kártyák tekintetében is alkalmazandóak a foglalkoztatás július 1. napját követı fennmaradó idıtartamára. Pécs, június 17.

9 A szövegben használt jogszabály rövidítések: A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény (Flt.) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény (Szt.) A pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény (Pftv.) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény (Péptv.) A foglalkoztatás bıvítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekrıl szóló évi CLXXX. törvény (Fbrt.) A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (Gt.) A munkaügyi ellenırzésrıl szóló évi LXXV. törvény (Met) Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) A megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (Korm. rend.)