TÁJÉKOZTATÓ. foglalkoztatási támogatásról rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatása esetén

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ foglalkoztatási támogatásról rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatása esetén A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv. 16/B., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 16., az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról szóló augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet szabályozza a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatása esetén nyújtható támogatás feltételeit. Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki: a gazdasági társaságokról szóló törvény, vagy az egyéni vállalkozóról szóló törvény hatálya alá tartozik, vállalja rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy munkaviszony keretében, teljes munkaidıben történı foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának idıtartama alatt (foglalkoztatási kötelezettség), a támogatás iránti kérelem benyújtását megelızı tizenkét hónapban az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát mőködésével összefüggı okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósításának idıtartama alatt mőködési körében felmerülı okból, rendes felmondással nem szünteti meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szőnik meg, vállalja, hogy a támogatással érintett személy felvétele az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését eredményezi az elızı 12 hónap átlagához viszonyítva. A nettó létszámnövekedés kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a munkahely megüresedésére a munkaviszonynak a munkavállaló részérıl történı megszüntetése, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, illetıleg a munkáltató rendkívüli felmondása és nem létszámleépítés következtében került sor. A vállalkozás munkavállalói létszáma alatt valamennyi telephelyén foglalkoztatott munkavállalók összlétszámát kell érteni. a munkaerıigény benyújtására vonatkozó kötelezettségét [Flt. 8. (6) bekezdés b) pont] teljesítette. A munkaadónak írásbeli nyilatkozatot kell tennie (a kérelemben vagy a hatósági szerzıdésben) arról, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról szóló augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 6. cikkének (1) bekezdés h), i) pontjaiban meghatározott, az adott pénzügyi évben hátrányos helyzető személy elhelyezkedésére tekintettel munkabér és járulékai címen kapott összes állami

2 támogatás támogatástartalma jelen támogatással együtt nem haladja meg az évi 5 millió, megváltozott munkaképességő személy esetén az évi 10 millió euró értéknek megfelelı összeget, arról, hogy más állami támogatással vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre (munkabér és járulékai) vonatkozóan kapott támogatás bruttó támogatási intenzitása jelen támogatással együtt nem haladja meg hátrányos helyzető álláskeresı foglalkoztatása esetén a bérköltségek 50%-át, megváltozott munkaképességő személy foglalkoztatása esetén a bérköltségek 75%-át. A fenti összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a Mt. 85/A. (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében a jogelıd munkáltató részére nyújtott támogatást is. arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene csıd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, arról, hogy rendelkezik-e lejárt esedékességő, meg nem fizetett köztartozással, annak tudomásul vételérıl, hogy lejárt esedékességő, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül. A támogatás mértéke, idıtartama: A támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendı támogatás nyújtható a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy év idıtartamra. A foglalkoztatási támogatás havi összege legfeljebb a támogatás megállapításakor hatályos rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelı támogatás. A támogatás igénylése: A támogatás a foglalkoztatást megelızıen benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes kirendeltségen lehet benyújtani. A támogatás igénybevételével egyidejőleg ugyanazon munkavállaló foglalkoztatásához más támogatás nem vehetı igénybe, kivéve: a helyközi utazás támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása, valamint a külön törvény szerint igénybe vehetı Start Extra kártyával rendelkezı személy foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény. A támogatás elbírálása, folyósítása: A támogatás mértékérıl, idıtartamáról, a támogatás részletes feltételeirıl a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerzıdést köt. 2

3 Nem nyújtható támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szénipari ágazatban tevékenykedı, illetve nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak 1, továbbá annak a munkaadónak, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. (Áht.) 15. -ban meghatározott feltételeinek, aki csıd, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás, illetve külön törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt áll [Ámr (1) bekezdés d) pont], annak a munkaadónak, aki a közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti nyilatkozata alapján nem részesülhet támogatásban, annak a munkaadónak, akit a Knyt. megsértése miatt bármely szerv jogerısen kizárt és a kizárás tényét a honlapon közzétették, a kizárást megállapító jogerıs döntéstıl számított két évig, annak a munkaadónak, akivel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, annak a munkaadónak, amely exporttal kapcsolatos tevékenységet folytat. Azaz nem nyújtható az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával és mőködtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülı egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás. A támogatás kérelméhez csatolandó mellékletek: Munkaerıigény-bejelentılap (Letölthetı a oldalról Állásajánlatok/Állásbejelentés menüpontból.), Gazdasági társaság esetén - cégbíróság vagy közjegyzı által kiadott 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy - Céginformációs Szolgálat által kiadott hiteles, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy - a hatályos cégkivonat, illetve társasági szerzıdés munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyezı és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelıen aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, - igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról. A cégjegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya vagy annak munkaadó által az eredetivel mindenben megegyezı felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelı aláírással és annak léte esetén pecséttel ellátott másolata. 1 A nehéz helyzetben levı vállalkozás fogalmát lásd a csatolt tájékoztatásban. 3

4 Egyéni cég esetén az alapító okirat munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyezı és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelıen aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el. Egyéni vállalkozás esetén a bemutatott vállalkozói igazolvány/a vállalkozói tevékenység megkezdésérıl tett bejelentés alapján kiadott igazolás ügyintézı által ellenırzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. A CLXXXI. törvény alapján elıírt nyilatkozat, valamint érintettség fennállása esetén a közzétételi kérelem (letölthetı a oldalról). Munkáltatói nyilatkozat rendezett munkaügyi kapcsolatokról. Hozzájáruló nyilatkozat köztartozás-mentesség vizsgálatához. Nyilatkozat az évi XXXVIII. Törvény 15/D. - ban meghatározott többségi befolyásról. Jelen tájékoztató anyag és a kérelem nyomtatvány mellékleteivel együtt letölthetı honlapunkról ( a Támogatások/Munkáltatók menüpontból illetve elektronikusan címére kérheti a regionális munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaitól. Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a regionális munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz! A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségeinek elérhetıségét megtalálja a Szervezetünk/Kirendeltségek menüpont alatt. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 4

5 Tájékoztató a nehéz helyzetben lévı vállalkozás fogalmának meghatározásáról A 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. mellékletének 6. pontja szerint amennyiben a támogatási intézkedés a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minısül, egy KKV-t csak akkor kell nehéz helyzetben lévınek tekinteni, ha megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Mindez azt jelenti, hogy a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások szempontjából abban a tekintetben, hogy mikor minısül egy vállalkozás nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak, eltérı szabályok vonatkoznak a mikro, kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra), valamint a nagyvállalkozásokra. 1. A kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. -a szerint KKV-nak minısül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 fınél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelı forintösszeg, vagy mérlegfıösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelı forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 fınél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfıösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelı forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma tíz fınél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfıösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelı forintösszeg. Nem minısül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése (tıke vagy szavazati joga alapján) külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdése szerint a KKV-t nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak kell tekinteni, ha teljesíti a következı feltételeket: a) korlátolt felelısségi alapon mőködı társaság esetén törzstıkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; b) olyan társaság esetén, ahol egyes tagok felelıssége a társaság tartozásáért legalább korlátlan, a társaság könyveiben kimutatott tıkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy c) bármely vállalkozás, ha a nemzeti jog szerint megfelel a vállalkozásnak a valamennyi hitelezıre kiterjedı (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás alá vonására vonatkozó kritériumoknak. Az a KKV, amely kevesebb, mint három éve mőködik bejegyzett vállalkozásként, e rendelet alkalmazásában ezen idıszak tekintetében nem minısül nehéz helyzetben lévınek, kivéve ha teljesíti az elızı albekezdés c) pontjában rögzített feltételeket. 2. A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások alkalmazásában a nagyvállalkozásnak minısülnek mindazok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a 5

6 KKV-ra vonatkozó feltételeknek. Egy nagyvállalkozás a méretétıl, illetve a körülményektıl függetlenül, akkor tekinthetı nehéz helyzetben lévınek (a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet alapján), ha: a) korlátolt felelısségi alapon mőködı társaság esetén jegyzett tıkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelısséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tıkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás függetlenül a vállalkozási formától megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. Egy nagyvállalkozás az elızı bekezdésben hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévınek tekinthetı, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvı veszteségek, a csökkenı forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvı adósságok, az emelkedı kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Az utóbbi esetben ez az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 6

7 TÁJÉKOZTATÓ a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolásáról A kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) alapján a Munkaerı-piaci Alap kezelıjének az elızı év adatai alapján minden év június 30-ig adatot kell szolgáltatni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére az kkvknak nyújtott támogatásokról. Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy közép-, kis-, vagy mikro vállalkozásnak minısül-e (ezt a munkaügyi szervezet nyilvántartja). Nyilatkozattételre az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a vízi közmő társulat, továbbá az erdıbirtokossága társulat kötelezett. Egyéni vállalkozás A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerő rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló évi CXV. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységre, b) a magán-állatorvosi tevékenységre, c) az ügyvédi tevékenységre, d) az egyéni szabadalmi ügyvivıi tevékenységre, e) a közjegyzıi tevékenységre, f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre. Egyéni cég Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkezı jogalany, amely a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes. Gazdasági társaság Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségő gazdasági társaság: a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság, valamint a közös vállalat január 1-jétıl egy vállalkozás az alábbi mutatók figyelembe vételével határozza meg a jellegét. A táblázatban foglaltak közül a megelızı évi beszámoló alapján a foglalkoztatotti létszámnak, valamint a pénzügyi határértékek (éves nettó árbevétel, mérleg fıösszeg) közül valamelyiknek (egyiknek) kell eleget tenni. 7

8 Megnevezés Összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint (fı) Éves nettó árbevétel* legfeljebb (millió euró) Mérleg fıösszeg* legfeljebb (millió euró) Középvállalkozás vagy 43 Kisvállalkozás vagy 10 Mikrovállalkozás 10 2 vagy 2 * Az euróban megadott összeg alatt az annak megfelelı forintösszeg értendı, amelyet a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (mérleg fordulónap) érvényes, újonnan alapított vállalkozás esetén a megelızı naptári év utolsó napján érvényes, az MNB által megállapított deviza középárfolyamon ( kell átszámítani. Nem minısül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állami, illetve önkormányzati tulajdon közvetve vagy közvetlenül tıke vagy szavazati jog alapján, együttesen vagy külön meghaladja a 25 százalékot. A fenti mutatók túllépése, vagy az azokban fennálló csökkenés csak akkor eredményezi a vállalkozás jellegének megváltozását, ha a határértéket két, egymást követı beszámoló idıszakban túllépi, vagy elmarad az érték a megjelölt határértéktıl. A besorolás idıpontjában a rendelkezésre álló két elızı évi beszámoló az irányadó. A egyéni vállalkozás minısítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik; Az egyszerősített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minısítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik (a kkv-nak történı minısítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie); Amennyiben az egyéni, illetve társas vállalkozás mőködési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni; Éves beszámolóval, egyszerősített beszámolóval, a Szja tv-ben elıírt bevallással nem rendelkezı újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni; Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 8

9 ÚTMUTATÓ munkaadó részére a nettó létszámnövekedés megállapításához 1. Meg kell állapítani a munkáltató statisztikai állományi létszámát 2 a kérelem benyújtása napján. 2. Meg kell állapítani a munkáltató 12 havi átlagos statisztikai állományi létszámát a kérelem benyújtását megelızı 12 teljes lezárt naptári hónap alapulvételével. Amennyiben a munkaadó 12 hónapnál rövidebb ideje mőködik, akkor ezen idıtartamra kell az átlagos statisztikai állományi létszámát meghatározni. 3. Meg kell vizsgálni, hogy a 12 havi átlagos statisztikai állományi létszám nagyobb-e, mint a kérelem benyújtásának idıpontjában meglévı statisztikai állományi létszám. 4. Amennyiben igen, vagyis a kérelem benyújtásakor meglévı statisztikai állományi létszám kisebb, mint a megelızı 12 havi átlagos statisztikai állományi létszám, akkor meg kell határozni azon alkalmazottak havi átlagos statisztikai állományi létszámát a kérelem benyújtását megelızı 12 hónapra vonatkozóan, akiknek a munkaviszonya jogszabályban meghatározott preferált módon szőnt meg. 5. A preferált módon megszőnt havi statisztikai állományi létszámokból szintén számolni kell 12 havi átlagos statisztikai állományi létszámot. 6. A tényleges 12 havi statisztikai állományi létszámból le kell vonni a preferált módon megszőnt jogviszonyokból számított átlagos statisztikai állományi létszámot. [A 2. pontban kiszámított létszámból le kell vonni az 5. pontban kiszámított létszámot.] Az így kapott létszámot meghaladó létszámfelvétel eredményez nettó létszámnövekedést. 7. Preferált megszőnési módok: munkavállaló részérıl történı megszüntetés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, a munkáltató rendkívüli felmondása. (Mivel ezek a fogalmak nincsenek teljes mértékben összhangban a magyar munkajogi fogalmakkal, ezért nem preferált megszüntetési módnak kell tekinteni: - a felek közös megegyezését, illetve - a munkaviszonynak a határozott idı lejárta elıtt a munkáltató által történı egyoldalú megszüntetését.) Mindazok a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszőnési, megszüntetési esetek, amelyek nem tartoznak a nem preferált megszüntetési esetek közé (pl.: a munkaviszony próbaidı alatti azonnali hatállyal történı megszüntetése, alkalmatlanság jogcímén közölt rendes felmondás) preferált megszőnési módnak tekinthetı. Figyelem! A támogatás iránti kérelem benyújtását megelızı 12 hónapban munkavállaló munkaviszonyának mőködési körben felmerült okból rendes felmondással történı megszüntetése a támogathatóságot kizárja! Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2 Statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámítására vonatkozó elıírásai szerint számított létszám (vagyis minden részmunkaidıs is 1 fınek számít). [KSH útmutató] 9