S T /S T Ą T /P /L. 2 3, 4 A

Átírás

1 FIG YE LŐ N É P S Z Á M L Á L Á S I H ÍR E K A M agyar Forradalm i M unkás-paraszt K orm ány 1001/1958 (1/5.) sz. a la tt h atározatot hozott az évi népszámlálás előkészítéséről. A K orm ány ebben u ta síto tta a K özponti Statisztikai H ivatal elnökét, hogy a népszám lálást készítse elő, szervezze meg és év elején h a jtsa végre. A K orm ány h atáro zata alapján a K özponti Statisztikai H ivatal népesedésstatisztikai főosztálya m egkezdte a népszám lálás előkészítési m unkálatait. Ez év áprilisáig elkészült a népszámlálás adatgyűjtésének és adatfeldolgozásának előzetes terve, am ely a K özponti Statisztikai H ivatal kollégium ának hozzájárulása után az illetékes p árt- és állami szervek elé kerül m egvitatásra. Ennek alapján a Központi Statisztikai H ivatal ez év október 1-ig készíti el a népszámlálás program jára vonatkozó tervezetét a Gazdasági Bizottság részére. E terv kipróbálására január 1-i eszmei időponttal az ország lakosságának 1 2% -ára kiterjedő próbafelvételt tervez a Statisztik ai H ivatal. Az E gyesült N em zetek Szervezete javaslatai, valam int az eddig is kialakult nemzetközi gyakorlat alapján az 1960 körüli években általában m inden ország h a jt végre népszám lálást. Az E gyesült Nem zetek T itkárságának tájékoztatása1 és az azóta tudom ásunkra ju to tt értesülések szerint az európai országok az 1960 körüli népszám lálásaikat az alábbi években ta rtjá k : ben : Albánia, Dánia, Liechtenstein ban : Bulgária, Írország, Románia ban : Lengyelország ben : Német Demokratikus K öztársaság, Szovjetunió ban : Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Görögország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország ben : Ausztria, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország. Az E urópai Statisztikai Bizottság és az Európai Gazdasági Bizottság keretében m űködő E urópai Statisztikusok K onferenciájának nép- és lakásszámlálási m unkacsoportja legutóbbi ülését m últ év december 9 14 között ta rto tta Genfben. Az ülésszak amelyen a m agyar küldöttséget Péter György, a K özponti Statisztikai H ivatal elnöke vezette a népszám lálásoknál alkalm azandó foglalkozási, gazdasági, illetve társadalm i csoportosítások kérdésével, valam int a h áztartások és családok m eghatározásával foglalkozott. A N ém et D em okratikus K öztársaság korm ánya a következő népszám lálást az január 15-i időpontra tűzte ki. E népszámlálás módszereinek kipróbálására február 20-i eszmei időponttal népszám lálási próba 1 N ew Series of N ation al P op ulation Censuses, , S tatistical O ffice of th e U n ited N ations, N ew York, ST /ST Ą T /P /L. 23, 4 April 1957.

2 142 FIGYELŐ felvételt ta rto tta k, amely Lipcse környékére (Kreis Leipzig-Land) terjedt ki. E rre az alkalom ra a Német Dem okratikus K öztársaság Állami Központi Statisztikai H ivatala a próbaszám lálás m egtekintésére és népszámlálási tapasztalatcserére m eghívta a szocialista országok statisztikai hivatalainak képviselőit. Az összejövetelen a szovjet, a bolgár és a csehszlovák statisztikai hivatalok képviselőin kívül résztvett a m agyar K özponti Statisztikai H ivatal részéről dr. Szabady Egon és dr. K linger András. EG YÉB D E M O G R Á F IA I H ÍR EK Az év folyam án több demográfiai tárgyú előadás hangzott el különböző intézm ények ülésein. Ezek közül szorosabb népességtudományi, illetve népesedéspolitikai vonatkozásaik m iatt külön is kiemelhető : Acsádi György A népesség öregedése c. tanulm ányának a Magyar Tudományos A kadém ia Biológiai Csoportja október 3-i felolvasó ülésén (Haranghy László által) történt bem utatása ; Barsy Gyula (Rudnai O ttóval közös) előadása,,a nemek szerepe néhány fertőző betegség m orbiditásának alakulásában különböző életkorokban címen az Országos Közegészségügyi Intézet m ájus 27-i (nyilvános) tudom ányos ülésén, valam int Rédei Jenő és Somogyi György kandidátusi értekezéseinek nyilvános m egvitatása ; az előbbié Az európai és m agyar demográfiai fejlődés társadalm i h áttere címen szeptem ber 10-én a Magyar Tudományos A kadém ia társadalm i és történeti tudom ányok osztályának tudom ányos minősítő bizottsága előtt1, az utóbbié A keresőképtelenséggel járó m egbetegedésekben m utatkozó szabályszerűségek címen április 26-án az Akadém ia biológiai és orvostudom ányi osztályának tudom ányos minősítő bizottsága előtt ; végül a Term észet- és Társadalom tudom ányi Ism eretterjesztő T ársulat Közgazdasági, Filozófiai és Egészségügyi Szakosztályainak a születésszabályozásról október 1-én ( Születésszabályozás és neom althusianizm us címen) rendezett vitája ben Történeti Statisztikai Közlemények címen a K özponti S tatisztikai H ivatal K önyvtárának és a Levéltárak Országos K özpontjának (a Művelődésügyi M inisztérium Levéltári Osztályának) közös kiadványaként Kovacsics József szerkesztésében új időszakos kiadvány indult meg. Az új folyóirat első szám ának tartalm ából kitűnően bő teret kíván szentelni a történeti demográfiának, figyelemmel arra is, hogy a történeti statisztikai források e tekintetben meglehetősen nagy anyagot tartalm aznak. Az Indiai Népességtanulm ányi Intézet a közelm últban in d ította meg Ázsia első demográfiai folyóiratát Population Review (Népességi Szemle) címen. Az évente kétszer (januárban és júliusban) megjelenő folyóirat kiváló demográfusok tanulm ányainak közlésén kívül rendszeresen beszámol az em lített Intézet m unkásságáról. Ezenkívül könyvism ertetéseket és bibliográfiákat is közread. A folyóirat Indián túlm enően általában Ázsia demográfiai problém áinak m egvilágítására és m egvitatására is törekszik jan u ár 6-án alakult meg Prágában a korm ány tanácsadó szerveként a csehszlovák Állam i Népességi Bizottság. Feladata elsősorban az lesz, hogy a csehszlovák népesedéspolitikának a népszaporodás növelésére 1 Ld. Statisztikai Szem le évf és (T heiss E de opponensi viszonválasza tekintetében ) p. 2 Statistical N otes (Statistical Office of the U nited N ations), dec. 15.

3 FIGYELŐ 143 irányuló tendenciáit szem előtt ta rtv a a legszélesebb körben figyelemmel kísérje a népesség fejlődését, valam int a népesedés m enetével összefüggő legkülönfélébb m ozzanatokat (pl. a születés előtti gondoskodás, a terhesség m egszakítása, a korösszetétel m ódosulása, a nők foglalkoztatottsága, a csecsem őhalandóság csökkentése, a fiatalkorúak bűnözése, a balesetek gyakorisága, a szexuális nevelés, családvédőbb szellemű társadalm i szemlélet kialakítása, a lakásépítkezések, a távlati tervezés népességi problémái, a népesedéspolitika költségkihatásai stb.) ; hogy azután ezen az alapon és a szükséges előrelátással szakvéleményeket és javaslatokat terjeszthessen kezdeményezően is a korm ány elé a népességi és népesedési kérdésekre v o n atkozóan. M unkájában a B izottság a népesedési problém ákkal és intézkedésekkel kapcsolatos kutatóm unkák összehangolása révén szorosan együtt fog m űködni a m inisztérium okkal, kutatóintézetekkel, tömegszervezetekkel. Ezenkívül az E gyesült Nem zetek Szervezetével is m int a népesedési kérdések csehszlovák bizottsága rendszeresen kapcsolatban áll. A húsztagú Bizottság tagjai a népesség és népesedés kérdéseivel foglalkozó szervek, intézm ények és tudom ányok vezető szakem berei, valam int egyes töm egszervezetek képviselői ; eínöke Fr. Fajfr, a csehszlovák Állami Statisztikai H ivatal elnöke, helyettes elnöke pedig J. Lukas egészségügyi miniszterhelyettes lett ; titkársága a csehszlovák Állami Statisztikai H ivatal m ellett m űködik.1 ÉVFORDULÓK Az évre több olyan jubiláns évforduló esett, mely közvetve vagy közvetlenül népességtudom ányi vonatkozású. Ezek közül demográfiai szemszögből is a legátfogóbb jelentőségű a Központi Statisztikai Hivatal m ájus 25-én első vezetője és megszervezője. Keleti Károly kinevezésével tö rtén t megalapításának kilencvenéves fordulója.2 Az új szerv létrejötte u tán rövidesen megkezdte a népességstatisztikai a d a t gyűjtések kiépítését : m ár 1869-ben végrehajtotta az első valóban m agyar népszám lálást, a népmozgalmi adatokat pedig 1866-ig visszamenőleg (ugyan elég korlátozott terjedelem ben) begyűjtötte. Ezeket az adatgyűjtéseket a Központi Statisztikai H ivatal fennállásának kilenc évtizede alatt megszakítás nélkül és általában korszerű színvonalon, bár nem egy ízben (átm enetileg még újabban is) erősen m egszűkített keretek közt folytatta. Demográfiai szempontból a kilenc népszámláláson és az ism ételten igy a századforduló körül, a harm incas évek vége felé, valam int a legutolsó néhány év alatt erősebben k ibővített term észetes népmozgalmi adatgyűjtéseken és feldolgozásokon kívül még egyes rendkívüli vagy különlegesebb összeírások (időközi, illetőleg részleges népösszeírások, az öregekre vonatkozó adatfelvételek, vakok számbavétele, cigányszámlálás, választójogi adatgyűjtések stb.), valam int a századforduló óta (a háborúk a latti és 1950 körüli m egszakításokkal) folyó külső vándorlási és a csupán legújabban m egindított rendszeres belső népáram lási adatgyűjtések is értékes forrásai a tudom ányos kutatóm unkának ; ezenkívül egyes egészségügyi, oktatási s igazság- és m unkaügyi statisztikai felvételek is. (Az utóbbi adatgyűjtéseket újabban túlnyom óan az illetékes minisztériumok hajtják végre, míg a népszámlálási és a nép- és vándorm ozgalm i adatszolgáltatás változatlanul központosítva3 1 R udé Práuo jan. 8. és Statisticky Obzor sz. 2 A m agyar állam e statisztik ai szerve az ben F é n y e s E l e k irányítása a la tt rövid ideig fennállott első országos statisztikai hivatal (belügym inisztérium i statisztikai osztály) utódak én t, m égpedig m in t a föld m ivelés-, ipar- és kereskedelem ügyi m inisztérium k ezd ettől fogva Statisztikai H ivatal -nak is nevezett statisztikai osztálya jö tt létre ; m ajd 1871-ben form ailag is önálló hivatallá alakult át. 3 A K özponti Statisztikai H ivatal népesedési és szociálisstatisztikai főosztályának népesedésstatisztikai (ill. a népszám lálások alkalm ával külön népszám lálási) osztályán.

4 144 FIGYELŐ de részben a H ivatal területi szerveinek a közreműködésével folyik.) A népességtudom ány művelői szám ára term észetesen a Központi Statisztikai H ivatalnak az elm últ 90 év alatt nagy szám ban közrebocsátott népszámlálási, népmozgalmi, kivándorlási, egészségügyi stb. kiadványai, továbbá É v könyvei, Zsebkönyvei, havi vagy negyedévi füzetei, jelentései, nem utolsósorban pedig a Statisztikai Szemlében m egjelent népességi, népesedési tan u l m ányok is b ár a b eg y ű jtö tt igen nagy adatanyagot eddig még csak részben aknázták ki nélkülözhetetlen segédkönyvek, illetve adatforrások. A nagyobb népességstatisztikai adatgyűjtések közül az évi Magyarországon is végrehajtott osztrák népszámlálás érkezett el az elmúlt évben végrehajtásának százéves fordulójához. E z t a nagy dem ográfiai felvételt az ország lakossága akkoriban m agyarellenes tendenciái m ia tt ellenszenvvel fogadta, egykorú tudom ányos köreink pedig m ódszertani hiányosságai m ia tt sohasem ism erték el (főleg nemzetiségi szemszögből) teljes értékűnek. E nnek ellenére a népességkutató m unkának más megfelelőbb népességi adatgyűjtések hiányában1 a szabadságharcot követő időkre v o n atkozólag fontos forrása.2 Ugyancsak 1957-ben ünnepelte meg a m agyar tudom ány és hivatalos statisztika m últ század közepi egyik legkiemelkedőbb képviselője, Fényes Elek ( ) születésének (1807. július 7.) 150 éves fordulóját.3 Fényes az évi első országos statisztikai hivatal megszervezője és vezetője tulajdonképpen nem volt demográfus ; de a hazai tudom ány fejlesztése és a honism eret terjesztése szem pontjából egyaránt kimagasló értékű nagy statisztikai-geográfiai műveinek mindegyikében igen sok adatot hordott össze és közölt értékes leírások és észrevételek, valam int részben táblázatok és értékelések kíséretében az ország, továbbá az egyes várm egyék, járások, városok, falvak és a jelentősebb külterületi lakotthelyek népességi viszonyairól (lélekszámúról, vallási és részben anyanyelvi megoszlásáról, sőt szórványosabban foglalkozásáról, társadalm i rétegeződéséről, iskolázásáról stb. és a népesedési mozgalomról is). Átfogó tájékozottsággal, igen jó statisztikai-földrajzi-történeti érzékkel, óriási m unkabírással m egírt m űvei4 5 ilyen módon a reform kor M agyarországáról demográfiai szempontokból is a legbecsesebb és legpótolhatatlanabb adatforrásokat alkotják. A D E M O G R Á F IA H A L O T T A I Az elm últ évek folyam án a népességi tudom ányoknak világszerte számos kiváló m űvelője hunyt el, akiknek m unkássága részben nemzetközi szem pontból is jelentős volt. A dem ográfia e halottairól m ost, folyóiratunk első szám á ban a későbbi hasonló közlések m integy bevezetéseképpen összefoglalóan emlékezünk meg.6 1 A z év i osztrák népszám lálás ugyan is m ég k evésb é felelt m eg a tu d om án yos k ö v etelm enyeknek. 2 Erről a népszám lálásról a T ö rtén eti S ta tisztik a i K ö z le m é n y e k I. évfolyam án ak 2 4. szám a em lékezik m eg behatóbban. 3 Ld. S ta tisztik a i S z e m le p. 4 K öztük éppen száz évvel az em lített jubileum előtt, 1857-ben m egjelent a kön yv beosztása tek in tetéb en teljesen (kortársai á lta l erősen k ifogásolt m ódon) a v á lto zo tt viszon yokhoz alkalm azkodó, de tartalm ilag alig kifogásolható A z A usztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása cím ű m űve is. 5 Források : R evue de l ' Institut International de Statistique ; L e D ém ographe ; Population ; P rzeg lą d S ta ty s ty c z n y ; J o u rn a l o f the A m e r ic a n S ta tistica l A s s o c ia tio n ; P o p u la tio n I n d e x ; Giornale degli Econom isti e A n n a li di E conom ia ; Statistica ; A llgem eines Statistisches A rch ív.

5 FIGYELŐ 145 A Nemzetközi Népességtudom ányi Unió a világ demográfusainak tudom ányos egyesülete 1947-ben tö rtén t újjászervezése óta volt elnökei közül újjászervezőjét, L andryt, valam int H ersehet m indketten halálukig az Unió tiszteletbeli elnökei voltak, volt alelnökei sorából pedig Szulcot és L o tk át vesztette el. A francia Adolphe Landry ( ) egyrészt m int a gazdaságtö rté n e t professzora, m ásrészt m int képviselő, szenátor és m iniszter, különösen pedig m int a születéscsökkenés elleni küzdelem politikai és társadalm i szerveinek egyik vezetője fe jte tt ki kiemelkedő m unkásságot. Franciaországban elsősorban az ő érdemének tu d ják be a családvédelmi törvények és intézkedések kiharcolását, illetve m egalkotását és az eredm ényt : a születési mozgalom viszonylag igen jelentős m egélénkülését is. Közgazdasági és filozófiai téren m egkezdett, m ajd egyre inkább a dem ográfia és részben a statisztik a területére áttolódott szakirodalmi m unkásságából a születéscsökkenés franciaországi kialakulását elemző könyve ( L a révolution démographique. É tudes et essais sur les problèmes de la population, 1934) és az általa szerk esztett világszerte a legjobb demográfiai m űvek egyikének te k in te tt «T raité de Démographie» (1945) c. nagyobb mű emelkedik ki. Az utóbbi könyvben ő Irta az általános és a tisz ta demográfiáról, a népességi törvényekről, a gazdasági tényezők hatásáról, valam int a népesedéstanról és a népesedéspolitikáról szóló nagy fejezeteket. Az egykori Oroszországból közvetlenül egyetemi tanulm ányai elvégzése után a második hazájává vált Svájcba áttelepedett Liebm ann Hersch ( ) 1915 óta a genfi egyetemen a statisztika és demográfia profeszszora volt. A demográfián kívül a statisztika, a szociológia, a közgazdaságta n és a filozófia területére is kiterjedő, hum ánus szellemben m egírt művei közül az általa kezdem ényezett és potenciális demográfiának nevezett k u tatáskörrel foglalkozó újabb tanulm ányai a legeredetibbek. (Az idevágó vizsgálatoknál a népesség egyes tagjait nem egyenlően, hanem életkor-alapon : várható élettartam uk szerint súlyozva kell szám ításba venni.) Nagyobb tanulm ányok a t írt ezenkívül a gazdasági és demográfiai fejlődés összefüggéseiről, a modern háborúk demográfiai hatásairól, a halál előtti egyenlőtlenség társadalm i okairól stb ben őt választották meg a római Népességi Világkongresszus elnökévé, melynek m unkálatait a tudom ányos követelm ények szigorú szem előtt tartásával vezette. A lengyel Stefan Aleksander Szulc ( ) élete nagy részében párhuzam osan volt professzor és hivatalos statisztikus től 1949-ig a háborús évek alatti m egszakítással a lengyel központi statisztikai hivatalban dolgozott, többek közt m int a népmozgalmi statisztikai osztály vezetője ; m ajd 1945-től m int elnök irányította a statisztikai adatgyűjtési rendszer újjáépítését. E m ellett 1920/21-től élete végéig szinte megszakítás nélkül ta rto tt statisztikai és többnyire demográfiai előadásokat is ; először a lengyel szabad egyetemen, azután párhuzam osan a varsói egyetem jogi karán, m ajd a ném et megszállás első időszaka alatt a Szovjetunióban (Lvovban), utóbb a m egszállott Varsó főleg titkos egyetemi és főiskolai ta n folyamain ; élete utolsó éveiben pedig a varsói egyetem rendes tanáraként és hasonló minőségben a terv- és statisztikai főiskolán is. A második világháború előtt egyik vezetője volt a lengyel népességkutató intézetnek. Irodalm i m űködése a lengyel tudom ány szemszögéből igen nagy horderejű. Korszerűen m egírt kétkötetes statisztikai m ódszertanában (M etody Statystyczne, és 1954.) tanári, kutatói és gyakorlati statisztikai tapasztalatait foglalta össze. Túlnyom óan népességstatisztikai tárgyú egyéb tanulm ányai közül kongreszszusi dolgozatai váltak legismertebbekké (a hányadosok standardizálásáról, a nők házasságkötési korának a term ékenységre gyakorolt hatásáról stb.). Az élete legvégén m egkezdett nagyobb demográfiai tanulm ánysorozatból tu d tu n k k al m ár csak az öregedésről és a csecsemőhalandóságról szóló fejezetek et tu d ta közreadni. H azáját sok külföldi tudom ányos értekezleten képviselte, legutoljára az évi Népességi Világkongresszuson, R óm ában. Az akkori A usztriában (Lembergben) született, Franciaországban nevelkedett, angolszász és ném et egyetemeken tan u lt, m ajd am erikaivá vált Alfred Jam es Lotka ( ) kémiai, fizikai és m atem atikai tanulm ányok u tán 1 0 Dem ográfia

6 146 FIGYELŐ részben azokkal párhuzam osan kezdte meg demográfiai k utatásait, amelyekkel azután állásánál fogva is (m int a legnagyobb New York-i biztosító társu lat statisztikai osztályának évtizedeken á t egyik vezetője) foglalkozott. Tudom ányos m unkássága a m atem atikai népességkutatás szempontjából nemcsak kimagasló, hanem egyben alapvető jelentőségű. Nevéhez fűződik a stabil népesség elméletének m egalapozása (az 1911-ben Sharpe-pal közösen kiadott A Problem in Age D istribution c. tanulm ányban) és a természetes szaporodás róla elnevezett u.n. valódi hányadosának elvi és gyakorlati kidolgozása (főleg On the True R ate of N atural Increase of a Population c Dublinnel közösen közreadott dolgozatban, 1924). Az em ber értékéről, az élet tartam áról és az Egyesült Államok közegészségügyi fejlődéséről szóló (ugyancsak D ublinnel közös) könyvei kivált a második világháború után újból is k iadott The Money Value of a M an (1930) és L ength of Life. A Study of the Life Table (1936) c. művek érdekes tartalm ukkal és jól érthető, szellemes szövegezésükkel a demográfiai irodalom szélesebb körökben is forgatott term ékei. A fejlődés m atem atikai elméletével és a népességelemzés m atem atikájával kapcsolatos k u tatásait francia nyelvű fő m űvében ( Théorie analytique des associations biologiques. I. kötet : Principes, ; IL kötet : A nalyse dém ographique avec application particulière à l espèce hum aine, 1939) foglalta össze. A demográfia újabban elhunyt további kiválóságai közül Rodolfo Berlini ( ), az olasz statisztikái tudom ány világszerte legelismertebb képviselője több m int negyvenöt éven á t ta rto tt Olaszország különböző egyetem ein legutoljára a róm ain párhuzam osan vagy felváltva statisztikai, demográfiai és közgazdaságtani előadásokat. Nagyobb művei : véglegesen 1936-ban form ába ö n tö tt demográfiailag is jól m egalapozott közgazdasági tankönyve, 1906-ból származó statisztikai m ódszertana, különösen pedig 1901-ben m egjelent demográfiai kézikönyve ( Principii di Demografia ) bizonyos m értékig nem zetközi tekintetben is úttörőnek szám ítottak. A demográfiának anyagát két részben ism ertető ( teoria qualitativa és teória quantita tiv a ) utóbbi m unkájában az em ber antropológiai és biológiai jellem zésére ugyanúgy gondot fo rdított, m int földrajzi, közgazdasági és tá rsa dalmi helyzetére ; hasonlóképen az egyéni fejlődésre, valam int a társadalm i kohézióra, a családok dem ográfiájára is. Sokoldalú szakirodalm i m unkássága folyam án m egvilágította többek közt a különböző generációk születésgyakoriságát, a halandósági táblák problem atikáját s az antropom etria kérdéseit is. A D ante-irodalom nak is nagyra értékelt művelője volt. A holland H enri Willem Methorst professzor ( ) hazájának központi statisztikai hivatala élén több évtized alatt kiváló szervezőképességével a népességstatisztikai adatgyűjtések egész sorát valósította meg (pl. népszám lálást a népességi nyilvántartások adatainak részleges figyelembevételével). M int a Nemzetközi Statisztikai Intézet állandó hivatalának igazgatója (ennek az intézm énynek egyébként közel négy évtizeden át fő titk ára is volt), ő szerkesztette az első u.n. nemzetközi statisztikai évkönyvsorozat öt népesség- és népesedésstatisztikai k ö tetét, valam int a két világháború közti időszakban közrebocsátott Aperçu de la démographie des divers pays du m onde c. sorozat hasonló tartalm ú és szerkezetű köteteit ; ezek a dem ográfiai kutatóm unkának m a is fontos forrásai. A népesedés kérdéseiről holland nyelven nagyobb könyvet is közreadott. Hosszabb időn át elnöke volt a Nem zetközi Népességtudom ányi Unió holland csoportjának. A ném et Gerhard Mackenrolh ( ) több m int két évtizeden át ta n íto tt ném et egyetemeken, leghosszabb ideig K ielben, ahol korai haláláig a szociológia, a társadalom tudom ány és a statisztika tan ára volt. Irodalmi m unkássága eleinte főleg közgazdaságtani vonatkozású volt, de egyre inkább v á lt átfogóan társadalom politikai színezetűvé. Az utóbbi tém akörbe ta r tozó m űvei sorából kivált igen rendszeres és gazdag anyagú népességtudom ányi kézikönyve ( Bevölkerungslehre. Theorie, Soziologie und Statistik der B evölkerung, 1953) emelhető ki. Ez a könyv a népesség és népesedés problém áit erős statisztikai megalapozással különböző (történeti, területi, közgazdasági stb.) szemszögből tárgyalja és nemzetközileg is a legjobb összefoglaló m unkák közé tartozik. Szorosabban népességi tanulm ányai közül az

7 FIGYELŐ 147 egyik újszerű m unkája ( Die generative S tru k tu r von Bevölkerungen und Sozialschichten, 1956) m ár csak halála után jelent meg. H onfitársunk, Schneller K ároly ( ) életm űve sem m ondható M ackenrothéhoz hasonlóan teljesen befejezettnek. A Fővárosi Statisztikai H ivatalban eltöltött egy évtől eltekintve egész életében professzori hivatásának élt ; 1920-tól 1939-ig a miskolci jogakadém iának volt tanára (és a szegedi és budapesti egyetemen a népességi statisztika m agántanára), m ajd 1939-től előbb a szegedi, azután a kolozsvári és 1945-től ismét a szegedi egyetemen a statisztika professzora. Statisztikai előadásai keretében, de speciálkollégiumok form ájában is a m egszokottnál jóval nagyobb te re t ju t ta to tt a demográfiának, a népességi statisztikának. Tudományos irodalmi m unkásságában is a népességi statisztikai tanulm ányok állottak az első helyen. Ezekben biztos elvi-elméleti alapon, széleskörű módszerismeretek segítségével és fejlett számítási, elemző s összehasonlító készséggel végzett beható vizsgálatokat. Nagyobb m unkái jelentek meg M agyarország városi és vidéki népessége (1925, csak az 1. rész került közlésre), A magyarországi protestáns népesség demológiai sajátosságai (1930) és Demológiai tan u l m ányok (1937) címen. További statisztikai és részben közgazdasági tanulm ányaiban m egvitatta többek közt a standard népesség problém áját ; a vallás és a születésgyakoriság összefüggésének kérdését ; a csecsemőhalandóság mérését ; a latifundium ok és a népszaporodás, valam int a népesedéspolitika és a többterm elés összefüggéseit; az agrárnépsűrűség szám ításm ódját stb. Halálozási viszonyaink területi alakulását tárgyaló legutolsó nagyobb tanulm ányát m ár nem tu d ta befejezni. Élete vége felé összefoglaló népességstatisztikai tankönyv kidolgozását vette tervbe. Ez a terve is megvalósulatlan m aradt a m agyar demográfia nagy kárára. Ide vonatkozó anyaggyűjtem ényét csupán igen tartalm as egyetemi jegyzeteiben használta részben fel. Néhány éven át elnöke volt a M agyar Statisztikai Társaság demográfiai szakosztályának és a Nemzetközi Népességtudományi Unió magyarországi csoportjának. E m lékét a m agyar dem ográfia tö rténete is megőrzi. 10