I. Ágazati célok, prioritások meghatározása

Átírás

1 A Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) fejezet évi költségvetési javaslata a KSH, a KSH Könyvtár, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet és a fejezeti kezelésű előirányzatok (Népszámlálás, Nemzetközi tagdíjak) kiadási és bevételi előirányzatait foglalja magába. I. Ágazati célok, prioritások meghatározása A KSH a következő években az alábbi átfogó célok megvalósítását tervezi fejlesztési programjai keretében: statisztikai szakmai, módszertani fejlesztések, a felhasználói kapcsolatok fejlesztése, az igények és az elégedettség folyamatos mérése, a statisztika iránti bizalom erősítése, a szolgáltatás minőségének mérése, ellenőrzése, javítása, a statisztikai szolgáltatások hozzáférhetőségének és felhasználhatóságának további javítása, költség-eredmény elemzéssel támogatott hatékony adat-előállítási módszerek, az adatszolgáltatói kapcsolatok fejlesztése, a kormányprogramban foglaltakkal összhangban az adatszolgáltatói terhek ésszerű csökkentése, kezdeményező szerep a hivatalos statisztikai szolgálat és a nemzetközi statisztikai szervezetekkel való együttműködés különböző formáiban, a hivatali vezetői munka színvonalának emelése, eszközrendszerének fejlesztése, a munkatársak szakmai tudásának fejlesztése, az intézményi működés fejlesztése, átláthatóvá tétele. A felsorolt célokkal összhangban évben az alábbi ágazati feladatok képeznek kiemelt prioritást: a népszámlálás évre ütemezett feladatainak ellátása; az általános mezőgazdasági összeírás feldolgozási feladatainak eredményes lezárása, illetve az 1166/2008/EK rendelet alapján meghatározott adatbázis határidőre történő megküldése az Európai Bizottság részére; az adatminőség javítása. II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló források évben A KSH fejezet évre javasolt költségvetési kiadási előirányzata ,6 M Ft, melyből a költségvetési szervek javasolt kiadási előirányzata: ,4 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok javasolt kiadási előirányzata: ,2 M Ft. A évi keretszám a KSH, a KSH Könyvtár, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet és a fejezeti kezelésű előirányzatok között az intézmények többletigényeinek, illetve megtakarításainak és a évi költségvetési

2 törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételekről és az érvényesítendő követelményekről szóló Tájékoztató előírásainak figyelembevételével került felosztásra. A kiadásokat alapvetően meghatározó évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program KSH fejezetet érintő adatgyűjtési tervét a költségvetési lehetőségek determinálják, annak összeállítása során a KSH további évek költségvetését irracionálisan befolyásoló feladatokat nem tervez. A KSH a évi költségvetési javaslat összeállítása során a kormányzati akciótervekben és a Tájékoztatóban előírtaknak megfelelően: felülvizsgálta a dologi kiadásokat és a külső megbízásokat, amelynek alapján 268,3 M Ft előirányzat-csökkentést irányzott elő a fejezet intézményeinél; szellemi tevékenység végzésére előirányzatot csak indokolt esetben tervezett; változatlan mértékű illetményalappal és közalkalmazotti illetménytáblával tervezte meg a személyi juttatásokat; nem tervezett jutalmat; a cafetéria juttatást 200 ezer Ft/fő összeggel tervezte meg; a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó intézménynél a jubileumi jutalom előirányzatát a évben tervezett eredeti előirányzathoz viszonyítva csökkentette. A fejezet összesített évi költségvetési előirányzatai a költségvetési címrend szerinti megosztásban a következők: Cím / alcím Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás millió forintban, egy tizedessel Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő) 1. Központi Statisztikai Hivatal ,8 898, , KSH Könyvtár 279,5 91,7 187, KSH Népességtud. Kutató Int. 117,1 21,0 96, Fejezeti kezelésű előirányzatok ,2 0, , Népszámlálás ,9 0, , Nemzetközi tagdíjak 0,3 0,0 0,3 - Fejezet összesen , , , III. A célok elérésének módja a KSH fejezetnél III.1. Intézményekkel történő feladatellátás Központi Statisztikai Hivatal A KSH szakmailag független, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek felügyeletét a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el. Feladatait és hatáskörét a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény és az annak végrehajtására kiadott 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet, illetve az országos statisztikai adatgyűjtési program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről

3 szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet határozza meg, amelyek alapján a KSH kötelezően ellátandó feladatai az alábbiak: Az adatfelvételek megtervezése, az adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme. A statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai meghatározott esetekben egyéb jellegű irányítási tevékenység ellátása. A népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján. Egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása. A hivatalos statisztikai szolgálat éves országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél. Az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése, és ennek alapján névjegyzék készítése. Más információs rendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés. Az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól. Statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, az Európai Unió Bizottsága, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére. A Magyar Köztársaság Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, a Magyar Köztársaság Helységnévtárának kiadása. Részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi, nemzeti statisztikai hivatalokkal. Köteles példányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár fenntartása, üzemeltetése. Részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében. Az I. fejezetben foglaltakkal összhangban a KSH számára a népszámlálás lebonyolítása és az általános mezőgazdasági összeírás lezárása mellett az adatminőség javítása kiemelt évi prioritást képez. A KSH ezért rövid-, illetve középtávon olyan technikákat és módszertani megoldásokat tervez kidolgozni, amelyek közelebb viszik egymáshoz a statisztikusokat és az adatszolgáltatókat, s így jelentősebb eredmények érhetőek el az adatminőség javításában.

4 KSH Könyvtár A KSH Könyvtár önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény, mint a hazai statisztikatudomány szakirodalmi információs bázisa, a KSH kiadványainak és a hazai statisztikai szakirodalomnak teljes körű gyűjtője, továbbá mint köteles-példányra jogosult és közművelődési feladatokat is ellátó költségvetési szerv feladata a legszélesebb olvasói igények kielégítése. Az intézmény országos tudományos szakkönyvtári, közművelődésügyi- és dokumentációs, valamint információ-szolgáltatási feladatokat lát el. Jogszabályban meghatározott közfeladatait a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény tartalmazza. A KSH Könyvtárnál évben az alábbi feladatok képeznek kiemelt prioritást: a könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében elnevezésű projekt és az intézmény komplex akadálymentesítése. A KSH Könyvtár mindkét új feladatot pályázati forrás terhére finanszírozza. KSH Népességtudományi Kutató Intézet A KSH Népességtudományi Kutató Intézet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az Intézet a hazai alap- és alkalmazott demográfiai kutatások bázisintézménye. Feladatköre a népességtudomány elméleti és gyakorlati művelése, illetve fejlesztése, ennek keretében a következő feladatokat látja el: alap- és alkalmazott kutatások végzése a demográfia és a határtudományok területén, a népesség, a népesedési folyamatok és az azokra ható tényezők kutatása, a társadalmi, gazdasági fejlődés és a népesedés közötti kölcsönhatások, összefüggések feltárása, demográfiai előreszámítások készítése, a népesedéspolitika tudományos megalapozása, a demográfiai kutatás módszereinek fejlesztése. Az Intézetnél évben a következő feladatok képeznek kiemelt prioritást: az Életünk fordulópontjai adatgyűjtés 3. hullámának lezárása, illetve a nemzetközi kutatási együttműködések bővítése. III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben kerül sor teljes körű népszámlálásra. A legutóbbi teljes körű népszámlálást a KSH ben hajtotta végre. A soron következő, évi népszámlálás a tizenötödik lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában. A évi népszámlálás beletartozik az 1950 óta az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak alapján szervezett világnépszámlálások sorozatába.

5 A nemzetközi, európai uniós és nemzeti intézményeknek megbízható információkra van szükségük a népesség, valamint a lakások számáról és összetételéről. Ahhoz, hogy ezek az információk az Európai Unió valamennyi tagállamára vonatkozóan összehasonlíthatóak legyenek, biztosítani kell, hogy az adatok egységes tartalommal, azonos fogalmi rendszerben és azonos évben rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamokkal történő folyamatos szakmai egyeztetést követően 2008-ban rendeletet alkotott az Európai Unió tagországaiban végrehajtandó nép- és lakásszámlálásokról (763/2008/EK rendelet), melyben előírták, hogy a tagországoknak 2011-ben népszámlálást kell tartaniuk. A 763/2008/EK rendeletben és a statisztikáról szóló évi XLVI. törvényben foglaltaknak megfelelően elfogadott évi CXXXIX. törvény előírásai alapján végrehajtandó népszámlálás évre tervezett előirányzata tartalmazza a évre előírt önkormányzati feladatok fedezetét is. A fejezet felmérte a nemzetközi szervezetekben lévő tagságból eredő befizetési kötelezettségeit, amelynek eredményeként a évre a évivel azonos összegű nemzetközi tagdíj került betervezésre. III.3. Az uniós források felhasználásának szerepe Az uniós források jelentős szereppel bírnak a fejezethez tartozó intézmények évi feladatainak ellátásában: a KSH-nál az elektronikus adatgyűjtési rendszer fejlesztését, kiszélesítését, a KSH Könyvtárnál a könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében elnevezésű projektet és az intézmény komplex akadálymentesítését az operatív programok részeként elnyert pályázati támogatások terhére finanszírozzák. Budapest, november