Mintapéldák II. kötet

Átírás

1 Mintapéldák II. kötet (Statikai modell AutoCAD alatt) 16.1 verzió

2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS Munkakönyvtár Rajznév (fájlnév) Fólia Automatikus mentés Statikai programok felépítése Statikai adatbázis Számítás lépései a programmal Statikai pozíció RÁCSOS TARTÓ Statikai adatbázis Anyag Keresztmetszetek Szerkezeti geometria Rácsrudak készítése egyesével Rácsrudak AutoCAD elemek átalakításával Megfogások Támaszok ábrázolása Terhelési esetek és terhek Export a statikai adatbázisba Számítás ANIMATOR HASZNÁLATA WINGRAF HASZNÁLATA Első oldal: szerkezet Második oldal: terhek Harmadik oldal: támaszerők További oldalak: elmozdulás és normálerő ACÉLCSARNOK AutoCAD előkészítés Statikai adatbázis Anyag Keresztmetszetek Szerkezeti geometria Rudak AutoCAD elemek átalakításával Rudak iránya Rudak irányának ellenőrzése Megfogások Megfogások ábrázolása Terhek és terhelési esetek Export a statikai adatbázisba Számítás Tartalomjegyzék I

3 6 IGAZGATÁSI ÉPÜLET FÖDÉMJE MODELLGENERÁLÁSSAL Segédegyenesek Statikai adatbázis Anyagok Szerkezeti felületek Áttörés Módosítás Szabad lemezszélek Gerenda Oszlopok Falak Hálógenerálás Szerkezet ellenőrzése Számítás Méretezés Grafikus eredmény Beépített programmal WinGRAF programmal Szöveges és grafikus eredmény IGAZGATÁSI ÉPÜLET FÖDÉMJE MODELLGENERÁLÁS NÉLKÜL Segédegyenesek Statikai adatbázis Anyagok Felületelem-háló Kiváltó készítése Oszlopok készítése Falak Terhek és terhelési esetek Export a statikai adatbázisba Számítás Grafikus eredmény Szöveges és grafikus eredmény IGAZGATÁSI ÉPÜLET TÉRBELI SZÁMÍTÁSA Statikai adatbázis Anyagok Keresztmetszetek Szerkezeti elemek Megfogások Oszlopok Terhek és terhelési esetek Hálógenerálás Számítás Szöveges és grafikus eredmény Tartalomjegyzék II

4 9 KUPOLA Előkészítés AutoCAD-del Statikai adatbázis Anyagok Keresztmetszetek Szerkezeti geometria Felületelemek készítése Rudak készítése Rácsrudak készítése Megfogások Megfogások ábrázolása Terhek és terhelési esetek Export a statikai adatbázisba Számítás FELÜLETELEMEK LETERHELÉSI LEHETŐSÉGEI Készítsünk önsúly irányú terhet Készítsünk globális X-irányú terhet Készítsünk lokális z-irányú terhet Tartalomjegyzék I

5 1 Bevezetés A SOFiSTiK programcsomagok független programokból állnak, amelyek tetszőleges tartószerkezetek számítását végzik el. Az egyes programok egy közös adatbázison keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A feladat három fő részből áll: a szerkezetgenerálás, számítás és eredménykiértékelés. A szerkezetgenerálást kétféle módon, a programmal grafikusan és a CADiNP programnyelvvel szövegesen végezhetjük. Miután előállt a statikai rendszer a számítás következhet, ami csak szövegesen definiálható. Tehát mindegy mivel készítjük a statikai modellt, a számítást és a felhasználandó programokat csak a CADiNP programnyelvvel állíthatjuk be. Az eredmények kiértékelése már szintén kétféle módon történhet: szöveges beállítással, vagy külön erre a célra készült programokkal. A számításhoz szükséges szöveges fájlban bármikor beállíthatjuk a számítások jellemzőit, vagy részletezettségeit. Ez a szöveges fájl, amit a.dat kiterjesztéséről ismerünk meg az ingyenes WinTEDDY programmal szerkeszthető könnyedén, hiszen a szöveges adatbeviteli nyelv parancsai és opciói jól elkülöníthetők. A számítás vezérlésekor az egyes programokat a +PROG paranccsal hívhatjuk elő, és használatukat az ENDE paranccsal zárhatjuk be. Az előbb említett két parancs közé kerülnek az éppen elindított program parancsai, opciói, és azok értékei. Összegezve: +PROG/-PROG parancsokkal vezérelhetjük, hogy mely programok vegyenek részt a számításban és melyek ne Munkakönyvtár A gyakorlatban jól bevált módszer, hogy egy munka fájljait egy úgynevezett munkakönyvtárban, (mely a munka nevét viseli) tároljuk. Tehát az első munka rajzainak megkezdése előtt hozzunk létre egy megfelelő könyvtárat. Windows alatt könnyen lehet a könyvtárakat Windows Intézővel létrehozni, illetve változtatni. Az AutoCAD alatt is végezhetők hasonló műveletek. Ebbe a munkakönyvtárba tegyük a rajzokat és a majdani számítás fájljait Rajznév (fájlnév) A rajz nevének az összes szükséges információt célszerű tartalmaznia, hogy egyértelműen beazonosítható legyenek annak tartalma a rajz megnyitása nélkül. A felismerhetőség kedvéért munkaszámmal, pozíciószámmal és esetleg index-szel lássuk el a fájlneveket Fólia Az objektumok, amiket mi, vagy a program készít a fólia tulajdonságokat is magukon hordozzák (színek és vonaltípusok). A fólia egy átlátszó konstrukciós sík, amin az objektumokat készíthetjük, és amivel a rajzi információk alapján könnyen csoportosításokat végezhetünk. Csoportosíthatjuk a rajz összetartozó komponenseit, miközben a különböző fóliákat objektumokhoz rendelhetjük. Például a az összes csomópontot a X KNOT_ adatbázisnév fólián helyezi el. A fólia láthatóságát mi kezelhetjük, és meghatározhatjuk, hogy a fólia objektumai módosíthatók legyenek-e, vagy sem. Nincs korlátozás a fóliák mennyiségére és a fóliák objektumának számára sem. Minden fóliát mi nevezhetünk el, és a fóliák megjelenítési kombinációját is kiválaszthatjuk. A rajzi elemek egyértelmű hozzárendelését a fóliához a fólia nevén keresztül érhetjük el. Az objektumok fólianeveit a program az adatbázis és az elemek neveiből rakja össze. A program minden fólianevet X-szel kezd (exchange=átvitel). Ezt követi három karakter, ami alulvonás. Erre azért van szükség, mert a statikai számítás során csoportkezelés történik (előre beállított modellgenerálás alapján), és így itt a csoportszámok tárolódnak. Egyébként a jelek a felhasználó által szabadon módosíthatók. A megjelenítés fóliái az első alulvonás helyett V -t kapnak. Az elemszámok megjelenítésénél az első két alulvonás helyére egy VN kerül. Bevezetés 1-1

6 1.1.4 Automatikus mentés Bizonyos időközönként a rajz automatikusan mentésre kerül. Amennyiben bármilyen olyan körülmény adódik, mely a számítógép újraindítását teszi szükségessé, csak az utolsó mentés óta bevitt adatok vesznek el. Az AutoCAD konfigurálásában a két mentés között eltelt idő beállítható. A mentés mindig ugyanabba a fájlba történik. A fájl nevét az AutoCAD-konfigurációban beállíthatjuk. Ha azt akarjuk, hogy a mentett fájl egy szokásos AutoCAD-rajz legyen, akkor nevezzük át a fájlt.dwg kiterjesztésűre (mert alapértelmezésben a biztonsági mentés fájlja.bak kiterjesztésű) Statikai programok felépítése A SOFiSTiK programok között központi helyet foglal el a statikai adatbázis (CDB). Számos program szolgál a különböző építőipari területeken felmerülő számítások elvégzésére. Ezek a programok a statikai adatbázison keresztül kommunikálnak egymással. A programok vezérlését egy közös programnyelv, a CADiNP segítségével végezhetjük. A statikai adatbázishoz a szöveges lehetőség mellett grafikus programokon keresztül is hozzáférhetünk. Ilyen grafikus program a is, amellyel az AutoCAD felületen készíthetjük el a statikai modellt. A program mindazok számára ajánlott eszköz, akik a statikai számító programokat az AutoCAD rajzolási lehetőségeivel kívánják összekapcsolni. A programmal tetszés szerinti megadási fájlokat készíthetünk (egyenértékűek a GENF programmal szövegesen megadott geometriával és tulajdonságokkal) a különböző statikai programok számára: rúdszerkezeteket a STAR, felületszerkezeteket az ASE programok számára, vagy közvetlenül írhatunk a SOFiSTiK adatbázisba, amely egyidejűleg egy.erg kiterjesztésű fájlban rendelkezésünkre bocsájtja az általunk megrajzolt szerkezetet koordináták és jellemzők formájában. Adatbevitel Méretezés Alfanumerikus input WinTeddy Grafikus input Adatbázis Keresztmetszetek Felületszerkezetek Rúdszerkezetek AQB/AQB BEMESS STB Megjelenítés Monet Grafikus input AutoCAD-del CDB Számítás Interaktív, grafikus WinGRAF Interaktív, numerikus DBView Egyebek WinGKX / Animator Felületszerkezetek Feszítések Sík lemezek ASE GEOS SEPP Rúdszerkezetek Dinamika Hatásábrák STAR DYNA ELSE Statikai adatbázis Féltér modellek HASE Potenciálproblémák HYDRA Cölöpök PFAHL A statikai adatbázis nevét már a tervezés elején meg kell határozni. Egy rajz több statikai rendszert is tartalmazhat. Az egyes statikai elemek egyértelmű hozzárendelése a fóliakezeléssel érhető el. A statikai modell elkészítése után a további feldolgozást már a statikai programok végzik. A további feladatok a statikai programokkal már szöveges megadásra késztetnek bennünket, ahol minden parametrikusan megadható. Mivel a programmal készített modell megfelel a GENF programmal szövegesen készített modellnek ezért a SOFiSTiK programok között nem fordulhat elő kompatibilitási probléma Számítás lépései a programmal Munkakönyvár készítése AutoCAD elindítása Bevezetés 1-2

7 Meglévő rajz megnyitása, vagy új rajz készítése Metrikus beállítással. Statikai pozíció készítése, azaz kapcsolat létrehozása a rajz és a statikai adatbázis között. Szerkezet elkészítése AutoCAD parancsokkal Anyagok és keresztmetszetek készítése, amik automatikusan a statikai adatbázisban tárolódnak AutoCAD elemek átalakítása végeselemekké, vagy végeselemek készítése AutoCAD elemek segítségével Terhelési esetek és terhek készítése Az elkészített statikai modell exportálása a statikai adatbázisba Számítás beállítása és elindítása Eredmények megjelenítése grafikusan és numerikusan Statikai pozíció Első lépésben mindig a statikai pozíciót kell megadnunk, ami a további munkához elengedhetetlen. Minden pozícióhoz egy statikai adatbázis tartozik (.CDB). A szerkezetek készítését síkbeli lemezeken/tárcsákon vagy kereteken/tárcsákon, vagy térbeli szerkezeteken keresztül valósíthatjuk meg. A síkbeli állapotok használatával az adatbevitel gyorsítható, a "felesleges" szabadságfokok eltűntetésére nem kell gondot fordítanunk. Az előzetesen beállított szabvány és rajzi koordináták a SOFiCADG.BDD fájlban tárolódnak. Ezt a fájlt a felhasználó szerkesztheti. Ez a fájl a program Support könyvtárában található. A párbeszédablakban meghatározott szabványt és koordinátarendszert a későbbiekben nem módosíthatjuk. A szerkesztés alatt a statikai adatbázis mindvégig nyitva van, hiszen így biztosítható az anyagok és keresztmetszetek szabad mozgása. A statikai pozíció definiálásával egy beton, egy vasbetét, egy szerkezeti acél és egy falazó anyag kerül az anyaglistába, amelyeket a későbbiekben tetszőlegesen módosíthatunk. Fontos: A végeselemek AutoCAD-parancsok általi változtatások után (különösen a törlés és a másolás) az adatbázist után kell igazítani. Ezt vagy a [Statikai pozíció ] {Statische Position } parancs indításával, vagy pedig az [Export (.dwg -->.cdb)] paranccsal, egy teszteléssel érhetjük el. Bevezetés 1-3

8 2 Rácsos tartó Az első példa egy az ábra szerinti rácsos tartó számítása. Anyag: Fa Állások távolsága: 2.5 m Terhek: 1. Dupla vizzáró fólia 400 N/m 2 2. Hó, vízszintes vetületi 750 N/m 2 3. Szél, hosszmenti 240 N/m 2 Először indítsuk el a SOFiSTiK programot, és nyissuk meg a rendelkezésre álló tervet. Ezt a legördülő menüsor Fájl Megnyitás, vagy az eszköztár Megnyitás parancsával tudjuk elérni. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (racsos tarto), majd a Megnyitás nyomógombbal nyissuk meg a fájlt. A következő rajz racsos tarto.dwg néven található meg. 2.1 Statikai adatbázis Első lépésként A zavaró elemek (felirat és méretvonal) fóliáit kapcsoljuk ki, majd adjuk meg a statikai adatbázis nevét és tulajdonságait. Ehhez nyissuk meg a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot: SOFiSTiK Statikai pozíció Statische Position Parancssor: SOF_GSYSMOD Rácsos tartó 2-1

9 Adjuk meg a munka nevét a [Munka] {Projekt} adatmezőben (pl. első példa). Alkalmazzuk az [EC 2] szabványt. Adjuk meg az [Elemek maximális darabszáma csoportonként] {Maximale Anzahl der Elemente pro Gruppe} értékét 1000-re. Ez azt jelenti, hogy a különböző csoportokba tartozó elemek sorszáma között 1000-es különbségek lesznek. Aktiváljuk a [Keret/Tárcsa] {Rahmen/Scheibe} rádiógombot. A problémamentes szerkesztés céljából aktiváljuk az [Adatbázis koordinátarendszere] {Datenbasis- Koordinatensystem} mezőben a [SOFiSTiK] rádiógombot. Ezáltal a koordinátarendszerünk Y-tengelye lefelé mutat. Zárjuk be a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. 2.2 Anyag A statikai pozíció megadásával alapértelmezettként a C20 (beton), az S 500 (betonacél), az S 235 (szerkezeti acél) és a MZ4 I (falazóanyag) anyagokból lehet gazdálkodni. Ebben a példában egyik anyagra sincs szükségünk, helyettük definiálnunk kell egy faanyagot. Nyissuk meg az [Anyagmegadás] (Materialeingabe) párbeszédablakot: Parancssor: Modell készítése Anyag Modell erstellen Material SOF_GMATE Rácsos tartó 2-2

10 Jelöljük meg ki egyesével az anyagokat és nyomjuk le [Töröl ] {Löschen...} nyomógombot. Ezt a műveletet végezzük el annyiszor, amíg üres lesz az anyagok listája. Az új anyag készítéséhez kattintsunk az [Új ] {Neu...} nyomógombra. Ezután az [Anyag] {Material} párbeszédablak jelenik meg a képernyőn. Válasszuk ki az [(EC5) Tömörfa] {(EC 5) Vollholz} anyagot. A kiválasztott anyag jellemzőit a párbeszédablak jobb oldalán található nyomógombok segítségével módosíthatjuk. Ezután zárjuk be mindkét párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. 2.3 Keresztmetszetek Mielőtt a szerkezet geometriájának megadásába kezdenénk, készítsünk néhány keresztmetszetet. A keresztmetszet-készítésnek nem feltétlenül kell megelőznie a geometria kialakítását, mert a geometria készítésnél csak keresztmetszeti sorszámot kell megadnunk, amihez később is készíthetünk keresztmetszetet. Definiáljuk a rácsos tartó rácsrúdjainak keresztmetszeteit: Modell készítése Keresztmetszet Modell erstellen Querschnitt Parancssor: SOF_GQUER A megjelenő [Keresztmetszet] {Querschnitte} párbeszédablakban láthatjuk, hogy még nincs egyetlen definiált keresztmetszet sem. Rácsos tartó 2-3

11 Válasszuk az [Új ] {Neu } nyomógombot, hogy egy új keresztmetszet definiálhassunk. Ezen keresztül az [Általános keresztmetszetek] {Standard Querschnitte} párbeszédablakba jutunk. Ebben a párbeszédablakban láthatunk nyolc előre definiált keresztmetszeti formát, amik közül választhatunk. Jelöljük meg a [Derékszögű négyszög] {Rechteck} bejegyzést és nyomjuk meg az [OK] nyomógombot. Ennek hatására megjelenik a képernyőn a [Derékszögű négyszögkeresztmetszet] {Rechteck Querschnitt} párbeszédablak. A keresztmetszet készítésében kövessük az alábbi utasításokat: Anyagot a kijelölő listából tudjuk kiválasztani, itt azok az anyagok szerepelnek, melyeket a már korábban definiáltunk, vagy amiket statikai adatbázis alapértelmezésként már tartalmaz. A keresztmetszet anyaga (mivel más anyag nincs) legyen a C 27 (EC5) fa. A [Magasság] {Höhe} legyen 0.2 m. A [Szélesség] {Breite} legyen 0.14 m. Nevezzük el a keresztmetszetet. A többi beállítási lehetőséget hagyjuk változatlanul. Rácsos tartó 2-4

12 Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Most már rendelkezésünkre áll egy keresztmetszet. Készítsük el hasonló módon a többi keresztmetszetet: Ssz. Magasság Szélesség Miután definiáltuk a keresztmetszeteket hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. 2.4 Szerkezeti geometria A nagyon rugalmas program. Két lehetőséget is kínál a végeselem struktúra kialakításához rúdszerkezetek esetén (felületszerkezeteknél 3). Az első módszer alapján a rácsrudakat kezdő és végpontjuk megadásával, megmutatásával egyesével definiálhatjuk, megadva hozzájuk a sorszámot és a keresztmetszetet. A második módszer szerint az AutoCAD elemeket alakíthatjuk át rácsrudakká, megadva hozzájuk az első sorszámot és a keresztmetszetet. Ezzel a módszerrel egyszerre több rácsrudat definiálhatunk. Ez a módszer természetesen csak akkor gyorsabb, ha egy bizonyos rajzi területen azonos típusú végeselemeket kívánunk készíteni, mint például ebben az esetben csak rácsrudakat kell definiálnunk. Rácsos tartó 2-5

13 2.4.1 Rácsrudak készítése egyesével Indítsuk el a rácsrúd készítésének parancsát: Végeselemek készítése Rácsrúd Finite Elemente eingeben Fachwerkstab Parancssor: SOF_GFACH Adjuk meg a rácsrúd kezdőpontját (pl. NA) Adjuk meg a rácsrúd végpontját (pl. NB) Adjuk meg a rácsrúdhoz tartozó keresztmetszet sorszámát Adjuk meg a rácsrúd sorszámát Abban az esetben, ha még nem definiáltunk keresztmetszetet a következő üzenet jelenik meg a parancssorban a keresztmetszet sorszámának megadása után: +++ FIGYELEM: Nem definiált keresztmetszet! +++ Warnung: Querschnitt nicht definiert! Ilyen módszer alapján definiálhatjuk valamennyi rácsrudat. A definiálás során használhatjuk az AutoCAD elemek és a tárgyraszter segítségét is. Ebben az esetben elég a végpontokra kattintani. Ha nincs kiindulási AutoCAD rajzunk, akkor dolgozhatunk koordinátákkal is a kezdő és végpontok megadásánál Rácsrudak AutoCAD elemek átalakításával A rajz AutoCAD-egyeneseiből készítsünk rácsrudakat. Ehhez nem kell mást tennünk, mint elindítani a [Generálás elemekkel] {Generierung über Elemente} parancsot: Parancssor: Generálás Elemekkel Generieren Über Elemente SOF_G_NETGEN Elemek megtörése a metszéspontokban {Elemente an Schnittpunkten brechen} Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a végeselemek készítésekor az AutoCAD elemek metszéspontjaiba csomópontok kerülnek. Ezek a csomópontok lesznek mérvadóak a végeselemek számára. Tehát egy rúd esetén a kapcsoló aktív állapotában a metszéspontok kötött rövid rudak jönnek létre, amik a csomópontok segítségével egymáshoz kapcsolódnak. A kapcsoló inaktív állapotában egyetlen hosszabb rúd jönne létre a két végén csomóponttal. Rácsos tartó 2-6

14 Aktiváljuk a [FACH Rácsrúd] {FACH Fachwerkstäbe} rádiógombot. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Válasszuk ki a rajz valamennyi egyenesét, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. Adjuk meg a készülő első rácsrúd sorszámát (2). Adjuk meg a rácsrudak keresztmetszetének sorszámát (1). Minden rúd azonos keresztmetszettel készült (1), de nekünk 4 egymástól eltérő keresztmetszetet kell alkalmaznunk. Ehhez alkalmazzuk a [Rácsrúd módosítása] {Fachwerstab ändern} parancsot: Végeselemek módosítása Rácsrúd Finite Elemente Ändern Fachwerkstab Parancssor: SOF_GFACHMOD A parancs indítása után válasszuk az [Objektumok választása] {Objekte wählen} opciót a parancssorból. Jelöljük ki a felső övrudakat, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. Kattintsunk a [Keresztmetszet ] {Querschnitt } nyomógombra. A megjelenő [Keresztmetszet] {Querschnitte} párbeszédablakban válasszuk ki a felső övrudak számára az első keresztmetszet. Zárjuk be mindkét párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Módosítsuk hasonló módon a többi rácsrúdhoz tartozó keresztmetszetet is: Függőleges rácsrudak: 3. keresztmetszet Rácsos tartó 2-7

15 Ferde rácsrudak: 4. keresztmetszet 2.5 Megfogások A rudak elkészülte után a tartó megtámasztási feltételeit kell megadnunk. A tartó minden csomópontja jelenleg szabadon elmozdulhat és elfordulhat. Ezért a két szélső csomópontot meg kell támasztani. Indítsuk el a [Csomópontok módosítása] {Knoten ändern} parancsot: Végeselemek módosítása Csomópont Finite Elemente Ändern Knoten Parancssor: SOF_GKNOTMOD A parancs indítása után válasszuk az [Objektumok választása] {Objekte wählen} opciót a parancssorból. Jelöljük ki a két szélső csomópontot, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. A megjelenő párbeszédablakban aktiváljuk a [PX] és [PY] kapcsolókat. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. 2.6 Támaszok ábrázolása A csomóponti megfogási beállítások ellenőrzésére szolgál a megfogások grafikus megjelenítése. A [Megfogások megjelenítése] {Festhaltungen visualisieren} parancs az egyes csomópontok megtámasztásait mutatja. Megjelenítés Megfogások Visualisieren Festhaltungen Parancssor: SOF_ GFEST A parancs indítása után egy kérdés jelenik meg, mely arra vonatkozik, hogy be kívánjuk-e állítani a megjelenítési szimbólumot (szín és méret). Ha a kérdésre [Igen]-nel {Ja} válaszolunk, akkor a megjelenő párbeszédablakban a következő beállításokat végezhetjük el: Rácsos tartó 2-8

16 Szimbólum mérete {Größe des Symbols} A megfogások szimbólumainak méretét adhatjuk meg méter mértékegységben. Szín {Farbe} A megjelenítés az aktuális színnel történik. A [Szín ] {Farbe } nyomógombbal ezen változtathatunk. Ezzel a nyomógombbal hívhatjuk elő az AutoCAD Szín kiválasztása párbeszédablakát. Ha a kérdésre [Nem]-mel {Nein} válaszolunk, akkor az alapértelmezett beállításokkal azonnal megjelennek a megfogási szimbólumok. Ha a megfogási szimbólumokat el kívánjuk távolítani a rajzból, akkor válasszuk a [Megjelenítések törlése] {Visualisierung löschen} parancsot. Parancssor: - Megjelenítés Megjelenítések törlése Visualisieren Visualisierung löschen Aktiváljuk a [Megfogások] {Festhaltungen} kapcsolót, majd a [Töröl] {Löschen} rádiógombot, és zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. 2.7 Terhelési esetek és terhek A következőkben készítsük el a terheket. A terhek készítése előtt azonban létre kell hoznunk a terhelési eseteket. Az önsúlyt és az állandó terhet az első terhelési esetbe tesszük. Az esetleges terheket 2-3 terhelési esetekbe helyezzük rácsrúd teherként. Először is készítsük el az első terhelési esetet: Parancssor: Terhelési eset-kezelő Lastfallmanager SOF_GLFMOD Rácsos tartó 2-9

17 A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami az első terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). Adjuk meg a terhelési eset számára, hogy az önsúlyt Y-irányúan vegye figyelembe, tehát az [ÖSY] {EGY} oszlop értékét módosítsuk 1 -re. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el az állandó terheket. Indítsuk el a [Rácsrúd teher készítése] {Fachstablasten eingeben} parancsot: Terhek készítése Rácsrúd teher Lasten eingeben Facwerkstablasten Parancssor: SOF_GXLAS Válasszuk ki a felső övrudakat, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. A teher típusa legyen [PY]. A teherintenzitás legyen 1 kn/m. Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű lenyomásával. Következhet az állandó terhek terhelési esetébe tartozó csomóponti teher definiálása. Indítsuk el a [Csomóponti teher készítése] {Knotenlasten eingeben} parancsot: Terhek készítése Csomóponti teher Lasten eingeben Knotenlasten Parancssor: SOF_GKLAS A parancs indítása után válasszuk a [Csomópont mutatása] {Knoten zeigen} opciót a parancssorból. Kattintsunk az alsó övrudaknál a szimmetriatengelyen lévő csomópontra, majd nyomjuk le kétszer az ENTER billentyűt. A parancssorban válasszuk a [Teher] {Last} opciót. A teher típusa legyen [PY]. A teherintenzitás legyen 2 kn. Rácsos tartó 2-10

18 Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű háromszori lenyomásával. Ha a terhek megjelenítését ki szeretnénk kapcsolni, vagy kívánjuk távolítani a rajzból, akkor válasszuk a [Megjelenítések törlése] {Visualisierung löschen} parancsot. Parancssor: - Megjelenítés Megjelenítések törlése Visualisieren Visualisierung löschen Aktiváljuk a [Terhek] {Lasten} kapcsolót, majd a [Töröl] {Löschen} rádiógombot, és zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. Következhetnek az esetleges terhek. Készítsük el az esetleges terhek terhelési eseteit: Parancssor: Terhelési eset-kezelő Lastfallmanager SOF_GLFMOD A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a második terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). Kattintsunk még egyszer erre a nyomógombra, hogy összesen 3 terhelési esetünk legyen. Rácsos tartó 2-11

19 Válasszuk ki a listából a második terhelési esetet, és tegyük aktuálissá az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el az esetleges hóterhet. Indítsuk el a [Rácsrúd teher készítése] {Fachstablasten eingeben} parancsot: Terhek készítése Rácsrúd teher Lasten eingeben Facwerkstablasten Parancssor: SOF_GXLAS Válasszuk ki a felső övrudakat, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. A teher típusa legyen [PYP]. A teherintenzitás legyen kn/m. Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű lenyomásával. A PYP típus Y irányú vetületi terhet jelent. Tegyük aktuálissá a harmadik, azaz a szélteher terhelési esetét: Parancssor: Terhelési eset-kezelő Lastfallmanager SOF_GLFMOD Rácsos tartó 2-12

20 Válasszuk ki a listából a harmadik terhelési esetet, és tegyük aktuálissá az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el az esetleges szélterhet. Indítsuk el a [Rácsrúd teher készítése] {Fachstablasten eingeben} parancsot: Terhek készítése Rácsrúd teher Lasten eingeben Facwerkstablasten Parancssor: SOF_GXLAS Válasszuk ki a baloldali felső övrudakat, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. A teher típusa legyen [PY]. A teherintenzitás legyen kn/m. Válasszuk ki újra a baloldali felső övrudakat, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. A teher típusa legyen [PX]. A teherintenzitás legyen kn/m. Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű lenyomásával. Rácsos tartó 2-13

21 Most nézzük a rácsos tartó másik felét. Indítsuk el a [Rácsrúd teher készítése] {Fachstablasten eingeben} parancsot: Terhek készítése Rácsrúd teher Lasten eingeben Facwerkstablasten Parancssor: SOF_GXLAS Válasszuk ki a jobboldali felső övrudakat, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. A teher típusa legyen [PY]. A teherintenzitás legyen kn/m. Válasszuk ki újra a jobboldali felső övrudakat, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. A teher típusa legyen [PX]. A teherintenzitás legyen kn/m. Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű lenyomásával. 2.8 Export a statikai adatbázisba Miután elkészítettük a statikai modellt és a terheket nincs más feladatunk, mint a rajzi elemek exportálása a statikai adatbázisba. Az [Export] paranccsal egy rajzon belüli adatokat vezethetünk át a statikai adatbázisba. Választhatjuk azt is, hogy az export ASCII formátumban történjen, vagy csak egy ellenőrzés történjen. Az export tartalmazhatja a szerkezet mellett a terheket is. Ehhez az [Export] parancsot használhatjuk: Parancssor: Statikai adatbázis (CDB) Export (.dwg -->.cdb) Statikdatenbank (CDB) Export (.dwg -->.cdb)... SOF_GENFOUT A megjelenő párbeszédablakban láthatjuk, hogy a program milyen információkat fog átvezetni a statikai adatbázisba. Rácsos tartó 2-14

22 A beállításokon most ne változtassunk, hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével. Az elkészített szerkezet ellenőrzéséhez használhatjuk az ANIMATOR programot. Parancssor: Eszközök Animator Werkzeuge Animator SOF_G_ANIMATOR Zárjuk be az ANIMATOR programot az ablak jobb felső sarkán található X nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl Kilépés] {Datei Beenden} menüpontot. 2.9 Számítás Az adatexport után indítsuk el a szerkesztőprogramot, mellyel a számítást végző modulok beállításait definiálhatjuk: Eszközök Szerkesztés Werkzeuge Editieren Parancssor: SOF_WTED A parancs indítása után megjelenő ablakban válasszuk ki a Racsos tarto.dat fájlt. Ez a fájl a SOFIPLUS.TAB fájlban megadott bejegyzések alapján jött létre. Kattintsunk a [Megnyitás] {Öffnen} nyomógombra. Rácsos tartó 2-15

23 Ezután a SOFiSTiK TEDDY program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK TEDDY program ablaka a példa szöveges formátumú irányításával. Ebben a fájlban állíthatjuk be, hogy az egyes számítóprogramok mit számoljanak ki (igénybevételek, vasalás, feszültségek, stb.). A számítóprogramok beállításához a megfelelő kézikönyvekben találunk bővebb információkat. A számítás során az AQUA, GRAF, STAR, MAXIMA és AQB programok kerülnek felhasználásra. A modulokat tetszőlegesen vehetjük igénybe, vagy törölhetjük őket az alkalmazandók halmazából. Például, ha a terhek egymásrahalmozását (MAXIMA) nem az alapértelmezésnek megfelelően kívánjuk elvégezni, akkor egyedi beállítást is készíthetünk: +PROG MAXIMA +PROG MAXIMA #include $(name)_max.dat KOPF EGYMÁSRAHALMOZÁS bejegyzés helyett STEU EC2 STEU LFSP 11 EINW G LF 1 G EINW Q LF 2,3 P UEBE MAMI ZUST FACH LF1 10 LF2 11 ENDE bejegyzést használjuk. A GRAF program az alapértelmezés alapján csak az első terhelési esetből számított igénybevételeket jeleníti meg, és ezeket is csak a hajlítható rudak esetén. Ezért a GRAF LF 1 LF 1 STAB QZ STAB N STYP FACH STAB MY LF 2 STAB N STAB N STYP FACH bejegyzését LF 3 STAB N STYP FACH bejegyzésre kell cserélni. Rácsos tartó 2-16

24 Ennek alapján az URSULA programmal mindhárom terhelési esetből származó normálerő ábrát meg tudjuk tekinteni. A számítás elindításához kattintsunk a ikonra, vagy válasszuk a legördülő menüből a [SOFiSTiK Számítás indítása] {SOFiSTiK Berechnung starten} menüpontot. Megjelenik a képernyőn a számításokat kezelő statikai program, a SOFiSTiK WinPs. Ha nem kívánunk a számítandó modulokon változtatni, akkor kattintsunk a ikonra, vagy válasszuk a legördülő menüből a [SOFiSTiK Számítás] {SOFiSTiK Rechnen} menüpontot, vagy nyomjuk le az ENTER billentyűt. Az egyes programokat még ebben az ablakban is kivehetjük a számításból, ha a program neve előtt található + jelre kattintunk, ami - jelre változik. A program megkezdi a számítást. Ha piros X jelenik meg a számító modul neve előtt, akkor a számítás megszakadt, mert hiba van a számítás megadásában, vagy a szerkezetben. Ekkor meg kell nézni a számítás jegyzőkönyvét. Ezt ebben az ablakban, a SOFiSTiK legördülő menü [Jegyzőkönyv] {Protokoll} menüpontjában lehet megtenni. Ekkor megjelenik egy lista, amiben meg kell keresni a hibát jelző modulnál a hiba okát. Ha a modul neve mellett a jobb oldali listában zöld pipa jelenik meg, akkor a számítás tökéletesen végbement, ha zöld X, akkor figyelmeztetésekkel, de elkészült a számítás (figyelmeztetés: hiba van ugyan a szerkezetben, de ez nem befolyásolja a számítást). Zárjuk be a SOFiSTiK WinPS program ablakát az ablak jobb felső sarkán található X nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl Kilépés] {Datei Beenden} menüpontot. A grafikus eredmények megjelenítéséhez a WinGRAF program használható. A WinGRAF programmal a statikai adatbázisban található valamennyi kiindulási adatról (elemszámozás, keresztmetszetek, stb.) és eredményről (feszültségek, igénybevételek, elmozdulások, stb.) készíthetünk grafikus dokumentációt. A numerikus eredmények megjelenítéséhez a DBVIEW programot használhatjuk, amivel a statikai adatbázisban található valamennyi kiindulási adatról (elemszámozás, keresztmetszetek, stb.) és eredményről (feszültségek, igénybevételek, elmozdulások, stb.) készíthetünk listaszerű (numerikus) dokumentációt. A GRAF programmal szövegesen definiált eredménymegjelenítések és a számítóprogramoknál megadott eredménytípusok alapján létrejövő eredményfájl (.plb) az URSULA programmal megtekinthető. A példa és a használatának befejezéséhez zárjuk be az AutoCAD programot. Rácsos tartó 2-1

25 3 Animator használata Az Animator ad elsőként információt az elkészített szerkezetről. Az Animator programot számos SOFiSTiK programból (, WinTEDDY, URSULA, WinGRAF) elindíthatjuk a ikonra kattintva. A programban az Animator programot a következő módokon indíthatjuk el: Eszközök Animator Werkzeuge Animator Parancssor: SOF_G_ANIMATOR Indítás után a program azonnal megjeleníti a statikai adatbázisban található szerkezetet. Ezekkel az ikonokkal váltogathatunk az alapértelmezett nézetek között: X,Y,Z vetített nézetek és a perspektív ábrázolás. Ezzel az ikonnal a szerkezet megmutatott pontjához nagyíthatunk. Animator használata 3-1

26 Ez a két ikon a klasszikus AutoCAD funkciókat végzi el: Zoom- ablak és terjedelem. Ezzel az ikonnal egy olyan ablakot nyithatunk meg, amely a számított terhelési eseteket tartalmazza. Rákattintva a lista egyik elemére azonnal megindul a terhelési esetben található terhek hatására a szerkezet animált mozgása, alakváltozása. Az Amplitúdó értékét módosítva nagyított-kicsinyített, a Megj. Sebessége0=álló értékét módosítva gyorsabb-lassabb alakváltozások figyelhetők meg. A Forgatás sebessége pedig a modell forgatását teszi lehetővé. Az Amplitúdó mindig a valós alakváltozás szorzója. Ezzel az ikonnal a megjelenítés sebességét állítjuk nullára, aminek következtében egy színskála jelenik meg, ami a feszültségek eloszlását mutatja. Animator használata 3-2

27 Ezzel az ikonnal a soron következő terhelési esetre válthatunk át, és ennek hatását vizsgálhatjuk. Ezzel az ikonnal a megmutatott végeselem információit kérdezhetjük le. Minden információ a beállított terhelési eset alapján jelenik meg. A program további lehetőségei: Ikonra való kattintással a megfogások, csuklók és rugók megjeleníthetők, eltűntethetők illetve méretük módosítható. Ikonra való kattintással a végeselem-háló felosztása illetve a rudak szelvényezettsége kapcsolható be. Animator használata 3-3

28 Ikonra való kattintással a keresztmetszetek (rudak esetén) és a vastagságok (felületek esetén) megjelenítése kapcsolható be illetve ki. Kikapcsolt állapotban csak a tengelyek és a síkok jelennek meg. Ikonra való kattintással a koordinátarendszert jeleníthetjük meg: alapértelmezés=globális koordinátarendszer, 1x kattintás=lokális koordinátarendszerek, 2x kattintás nem jelennek meg a koordinátarendszerek. Ikonra való kattintással a modell a benne ébredő igénybevételek hatására elszíneződik. Ikonra való kattintással a feszültségek, illetve a kihasználtság szerinti színezést kapjuk. Ikonra való kattintással csoportokat jelölhetünk meg, amelyeket továbbra is meg kívánunk jeleníteni. Ezzel érhetjük el, hogy a szerkezetnek csak egy bizonyos részét vizsgáljuk. Ikonra való kattintással megmutatott csoportokat kapcsolhatunk ki. Ezzel érhetjük el, hogy a szerkezetnek csak egy bizonyos részét vizsgáljuk. Ha a bal egérgombot lenyomva tartjuk és mozgatja az egeret a modell forgatását érhetjük el. Ha a jobb egérgombot lenyomva tartjuk és mozgatjuk az egeret a modell mozgatását érhetjük el. Ha görgős egérrel rendelkezünk, akkor a görgő használatával közelíthetünk, illetve távolodhatunk a modelltől. Animator használata 3-4

29 4 WinGRAF használata A WinGRAF programmal a szerkezet grafikus prezentációját, dokumentációját állíthatjuk össze. Három rajzi osztályt különböztethetünk meg: szerkezet, terhek és eredmények. Mindhárom osztályból azokat az információkat jeleníthetjük meg, amelyek a statikai adatbázisban rendelkezésre állnak. A WinGRAF programot számos SOFiSTiK programból (, WinTEDDY, URSULA) elindíthatjuk a ikonra kattintva. A programból a WinGRAF programot a következő módokon indíthatjuk el: Grafikai kimenet Grafikus eredmény Grafische Ausgabe Grafische Ausgabe... Parancssor: SOF_G_GRAOUT A következő ábra a program felületét mutatja, ahol a középső terület tartalmazza dokumentáció oldalain megjelenő grafikákat. WinGRAF használata 4-1

30 4.1 Első oldal: szerkezet Az első lépés automatikus, azaz megnyílik a rajzi dokumentáció első oldala és megjelenik az első kép a szerkezet ábrájával. A program számos funkciót bocsájt rendelkezésünkre a rajzi elemek kezelésére és ellenőrzésére. Az általunk elvégzendő első lépés a rajzi formátum beállítása. Ezt a Windows alkalmazásoknál megszokott módon [Fájl Oldalbeállítás ] {Datei Seite Einrichten} menüponttal érhetjük el. A megjelenő párbeszédablakban beállíthatjuk a lap és a margók méretét, a lap tájolását. Ugyanezt a párbeszédablakot nyithatjuk meg úgy is, ha az [Összeállított dokumentáció] {Layer} ablakában az első [Oldal] {Seite} ikonjára duplán kattintunk. (Az előző ábrán ez az ikon a jobb felső részen található). A fejléc fülön beállíthatjuk a lapokhoz tartozó keret, esetleg fejléces, tervpecsétes keret színét, betűméretét és nyelvezetét. A jelenlegi példában a lap mérete legyen A4 és legyen álló helyzetű. A többi paramétert hagyjuk változatlanul. Jelenleg egy lapunk van és azon egy ábra szerepel. A példában azonban szerepeljen három szerkezetet ábrázoló rajz a kezdőlapon. Az első a csomóponti sorszámokat, a második az elem-sorszámokat, a harmadik a keresztmetszeti sorszámokat mutassa. WinGRAF használata 4-2

31 Az oldalakat és fóliákat különféle módon módosíthatjuk. Ha duplán kattintunk a rajzon, akkor nyolc piros négyzet jelenik meg a lap körül. Az így kijelölt ablak méretét a Windows-nál megszokott módon az egyik négyszög bal egérgombbal való megragadásával és elhúzásával módosíthatjuk a megkívántra. Ha az ablakot a megfelelő helyre mozgattuk, és megfelelő méretre szabtuk, nyomjuk le a jobb egérgombot, és a megjelenő jobb-gomb menüből válasszuk az [ENTER] {Return} menüpontot, melynek hatására a korábbi ablak tartalma a módosított ablakba kerül. WinGRAF használata 4-3

32 Egy másik módja a rajzi méret és felosztás beállításának az, ha a rajzi felületen a jobb egérgombra kattintunk, és a megjelenő jobb-gomb menüből a [Nyomtatási kép ] {Seiten Layout...} menüpontot választjuk. Ugyanezt a hatást érjük el, ha az [Összeállított dokumentáció] {Layer} ablakában az első [Kép] {Bild} ikonjára duplán kattintunk. A [Nyomtatási kép ] {Seiten Layout...} párbeszédablakban az [Oldalfelosztás] {Seiten-Teilung} mezőben beállíthatjuk, hogy az adott oldalon mennyi kép és milyen elrendezésben szerepeljen. Ezen kívül ebben a párbeszédablakban beállíthatjuk a lap fejlécét, és a képekhez tartozó jelmagyarázatot is. Visszatérve a példához a [Sorok száma] {Anzahl Bilder in der Höhe} értékét állítsuk 3-ra. Ha a [Szerkezet elhelyezése] {Struktur plazieren} nyomógombra kattintunk, akkor a megjelenő párbeszédablakban megadhatjuk a szerkezet képen belüli elhelyezését. WinGRAF használata 4-4

33 Visszatérve az előző párbeszédablakba, ha a [Beállít ] {Set} nyomógombra kattintunk, akkor definiálhatjuk például az előnézet megjelenítését, vagy akár színét (Szín ). Zárjuk be a párbeszédablakokat az [OK] nyomógombokkal. A példában az egyes képeknek számozást kell megjeleníteniük. Ezeknek az elkészítéséhez két lehetőség is kínálkozik. Az egyik lehetőség hogy az [Eredménytípusok] {Ergebnistypen} ablakban kiválasztjuk a Csomópontok tulajdonságai bejegyzést, amin belül megjelöljük a Csomópontok számozása részt. Ez az ablak a Windows Intéző-höz hasonló fastruktúrát jelenít meg, ahonnan a kiválasztott bejegyzés azonnal megjelenik az aktuális képen/fólián. WinGRAF használata 4-5

34 A másik lehetőség a Általános Allgemein Kiválasztás Szerkezeti értékek Auswahl Systemwerte parancs használata. A parancs használatára megjelenik egy párbeszédablak, ahol válasszuk ki a Csomópontok tulajdonságai bejegyzés mellett a Csomópontok számozása részt. A [Betűkészlet] {Schrift} fülön a megjelenítendő feliratok paramétereit állíthatjuk be. Az előző műveletek eredményeképp a szerkezet és a csomópontok számozása jelent meg. WinGRAF használata 4-6

35 A [Betűméret] {Schrifthöhe} eszköztár tolószabályozojával gyorsan és kényelmesen módosíthatjuk a feliratok méretét. Az [Aa] nyomógombbal pedig előhívhatjuk az előbbi [Szerkezeti értékek ábrázolása] {Systemwerte darstellen} párbeszédablakot. A következő lépésben készítsük el a másik két képet is: elemek sorszáma és keresztmetszetek sorszáma. Ehhez készítsünk új képet: Új oldal/kép/fólia Szerkesztés Új kép Bearbeiten Neues Bild A WinGRAF az új kép készítésénél az utoljára elkészített képet duplikálja. Így a következő kép készítésénél nem kell a beállításokat újra elvégezni, mert azok az előző képből már rendelkezésre állnak. Módosítsuk az új képet (ami szintén a csomóponti számokat mutatja). Általános Kiválasztás Szerkezeti értékek Auswahl Systemwerte A parancs használatára megjelenik egy párbeszédablak, ahol válasszuk ki az Elemek tulajdonságai bejegyzés mellett az Elemek számozása részt. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. WinGRAF használata 4-7

36 A harmadik képet is hasonló módon készíthetjük el, készítsünk új képet: Új oldal/kép/fólia Szerkesztés Új kép Bearbeiten Neues Bild A WinGRAF az új kép készítésénél az utoljára elkészített képet duplikálja. Módosítsuk az új képet (ami most az elemszámozást mutatja). Általános Kiválasztás Szerkezeti értékek Auswahl Systemwerte A parancs használatára megjelenik egy párbeszédablak, ahol válasszuk ki az Elemek tulajdonságai bejegyzés mellett az Keresztmetszetek számozása részt. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. A műveletek eredményeként az oldal a következő módon jelenik meg: WinGRAF használata 4-8

37 4.2 Második oldal: terhek A következő oldalon a szerkezetet és a terheket jelenítsük meg. Készítsünk új oldalt: Új oldal/kép/fólia Neues Blatt/Bild/Layer Szerkesztés Új oldal Bearbeiten Neue Seite A WinGRAF az új oldal készítésénél az utoljára elkészített oldalt duplikálja, de csak az utoljára elkészített képpel. Módosítsuk az új képet (ami most a keresztmetszeti számozást mutatja). Általános Allgemein Kiválasztás Terhek Auswahl Lasten A parancs használatára megjelenik egy párbeszédablak, ahol válasszuk ki a Rácsrudak -> Erők -> Rácsrúd teher globális Y-irányban bejegyzést. Ebben a párbeszédablakban azt is kiválaszthatjuk, hogy melyik terhelési eset terheit kívánjuk megjeleníteni. Válasszuk ki a [Terhelési eset] {Lastfall} kijelölő listából az 1. Állandó teher terhelési esetet. A [Megjelenítés] {Darstellung} kijelölő listából válasszuk ki a [Vonalas] {Linienabtrag} ábrázolási módot. Itt választhatjuk ki, hogy az ábrázolandó eredmények milyen formában jelenjenek meg az ábrákon. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. A második képet is hasonló módon készíthetjük el, készítsünk új képet: Új oldal/kép/fólia Neues Blatt/Bild/Layer Szerkesztés Új kép Bearbeiten Neues Bild A WinGRAF az új kép készítésénél az utoljára elkészített képet duplikálja. WinGRAF használata 4-9

38 Módosítsuk az új képet. Általános Allgemein Kiválasztás Terhek Auswahl Lasten A parancs használatára megjelenik egy párbeszédablak, ahol válasszuk ki a Rácsrudak -> Erők -> Hosszra vetített rácsrúd teher globális Y-irányban bejegyzést. Válasszuk ki a [Terhelési eset] {Lastfall} kijelölő listából az 2. Hó terhelési esetet. A [Megjelenítés] {Darstellung} kijelölő listából válasszuk ki a [Vonalas] {Linienabtrag} ábrázolási módot. Itt választhatjuk ki, hogy az ábrázolandó eredmények milyen formában jelenjenek meg az ábrákon. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. A harmadik ábrán a szélterhet ábrázoljuk. Mivel a szélteher két komponensből áll, ezért itt majd két különböző fóliát kell alkalmaznunk. A harmadik képet is hasonló módon készíthetjük el, készítsünk új képet: Új oldal/kép/fólia Neues Blatt/Bild/Layer Szerkesztés Új kép Bearbeiten Neues Bild A WinGRAF az új kép készítésénél az utoljára elkészített képet duplikálja. Módosítsuk az új képet. Általános Allgemein Kiválasztás Terhek Auswahl Lasten A parancs használatára megjelenik egy párbeszédablak, ahol válasszuk ki a Rácsrudak -> Erők -> Rácsrúd teher globális X-irányban bejegyzést. WinGRAF használata 4-10

39 Válasszuk ki a [Terhelési eset] {Lastfall} kijelölő listából az 3. Szél terhelési esetet. A [Megjelenítés] {Darstellung} kijelölő listából válasszuk ki a [Vonalas] {Linienabtrag} ábrázolási módot. Itt választhatjuk ki, hogy az ábrázolandó eredmények milyen formában jelenjenek meg az ábrákon. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. A harmadik kép második fóliáját az előzőekhez hasonló módon készíthetjük el, készítsünk új fóliát: Új oldal/kép/fólia Neues Blatt/Bild/Layer Szerkesztés Új fólia Bearbeiten Neuer Layer A WinGRAF az új fólia készítésénél az utoljára elkészített fóliát duplikálja. Módosítsuk az új fóliát. Általános Kiválasztás Terhek Auswahl Lasten A parancs használatára megjelenik egy párbeszédablak, ahol válasszuk ki a Rácsrudak -> Erők -> Rácsrúd teher globális Y-irányban bejegyzést. WinGRAF használata 4-11

40 Ebben a párbeszédablakban azt is kiválaszthatjuk, hogy melyik terhelési eset terheit kívánjuk megjeleníteni. Válasszuk ki a [Terhelési eset] {Lastfall} kijelölő listából az 3. Szél terhelési esetet. A [Megjelenítés] {Darstellung} kijelölő listából válasszuk ki a [Vonalas] {Linienabtrag} ábrázolási módot. Itt választhatjuk ki, hogy az ábrázolandó eredmények milyen formában jelenjenek meg az ábrákon. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. A műveletek eredményeként az oldal a következő módon jelenik meg: WinGRAF használata 4-12

41 4.3 Harmadik oldal: támaszerők A következő oldalon az egyes terhelési esetekből származó támaszerőket jelenítsük meg. Készítsünk új oldalt: Új oldal/kép/fólia Neues Blatt/Bild/Layer Szerkesztés Új oldal Bearbeiten Neue Seite A WinGRAF az új oldal készítésénél az utoljára elkészített oldalt duplikálja, de csak az utoljára elkészített képpel. Az oldalon most három kép helyett hatot jelenítsünk meg. Kattintsunk a rajzi felületen a jobb egérgombra, és a megjelenő jobb-gomb menüből válasszuk a [Nyomtatási kép ] {Seiten Layout...} menüpontot. A [Nyomtatási kép] {Seiten Layout} párbeszédablakban az [Oldalfelosztás] {Seiten-Teilung} mezőben beállíthatjuk, hogy az adott oldalon mennyi kép és milyen elrendezésben szerepeljen. A [Sorok száma] {Anzahl Bilder in der Höhe} értékét állítsuk 3-ra, és az [Oszlopok száma] {Anzahl Bilder in der Breite} értékét pedig 2-re. Módosítsuk az új képet (ami most a terheket mutatja). Általános Allgemein Kiválasztás Eredmények Auswahl Ergebnisse A parancs használatára megjelenik egy párbeszédablak, ahol válasszuk ki a Csomópontok -> Támaszerők -> Támaszerők globális irányú komponensei bejegyzést. WinGRAF használata 4-13

42 Ebben a párbeszédablakban azt is kiválaszthatjuk, hogy melyik terhelési eset terheit kívánjuk megjeleníteni. Válasszuk ki a [Terhelési eset] {Lastfall} kijelölő listából az 1. Állandó teher terhelési esetet. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. A támaszerők megjelenítésére és szemléletes bemutatására nincs szükségünk a teljes szerkezetre, ezért a szerkezetből kivágunk egy kis részletet, ami a támasz és közvetlen környezetét ábrázolja: Kiválasztás Auswahl Kiválasztás Részlet ablak Auswahl Box A kiválasztási ablakot úgy definiáljuk két átlópontjának megadásával, hogy az a bal oldali támaszt és néhány rácsrudat magába foglaljon. Készítsük el a ugyanezen oldal 2. terhelési esetből származó támaszerejének ábrázolását is. A következő lépésben készítsük el a második képet, amit a program automatikusan az előző alá helyez: Új oldal/kép/fólia Neues Blatt/Bild/Layer Szerkesztés Új kép Bearbeiten Neues Bild A WinGRAF az új kép készítésénél az utoljára elkészített képet duplikálja. Így a következő kép készítésénél nem kell a beállításokat újra elvégezni, mert azok az előző képből már rendelkezésre állnak. Módosítsuk az új képet úgy, hogy az [Összeállított dokumentáció] {Layer} ablakában a harmadik oldal második képének fóliájára duplán kattintunk. WinGRAF használata 4-14

43 Ebben a párbeszédablakban az előzőleg beállított értékek jelennek meg, ami most is használható csak a terhelési esetet kell módosítani. Válasszuk ki a [Terhelési eset] {Lastfall} kijelölő listából az 2. Hó terhelési esetet. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. Készítsük el ilyen módszerrel a harmadik képet is, amely a szélteherből származó támaszerőket ábrázolja. A következő kép készítésénél ismét a lap tetején találjuk majd magunkat: Új oldal/kép/fólia Neues Blatt/Bild/Layer Szerkesztés Új kép Bearbeiten Neues Bild Mivel most a jobb oldali támaszerőkre van szükségünk, ezért először állítsuk vissza a teljes szerkezet megjelenítését: Kiválasztás Auswahl Kiválasztás Részlet ablak Auswahl Box Ezután kell ismét egy kiválasztási ablakot definiálnunk két átlópontjának megadásával, úgy hogy most az a jobb oldali támaszt és néhány rácsrudat foglaljon magába. Kiválasztás Auswahl Kiválasztás Részlet ablak Auswahl Box A WinGRAF az új kép készítésénél az utoljára elkészített képet duplikálja. Így a következő kép készítésénél nem kell a beállításokat újra elvégezni, mert azok az előző képből már rendelkezésre állnak. Módosítsuk az új képet úgy, hogy az [Összeállított dokumentáció] {Layer} ablakban a harmadik oldal negyedik képének fóliájára duplán kattintunk. WinGRAF használata 4-15

44 Ebben a párbeszédablakban az előzőleg beállított értékek jelennek meg, ami most is használható csak a terhelési esetet kell módosítani. Válasszuk ki a [Terhelési eset] {Lastfall} kijelölő listából az 1. Állandó teher terhelési esetet. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. Készítsük el ilyen módszerrel az ötödik és hatodik képet is, amelyek a hó- és szélteherből származó támaszerőket ábrázolják. Ezen műveletek után az oldal így fog megjelenni: Nézzük a részletek kiválasztására milyen lehetőségeink adódnak: Teles szerkezet megjelenítése, a részlet-ablakok inaktiválása Részlet-ablakok definiálása, csak az a szerkezeti elem jelenik meg, ami az ablakon belül teljes terjedelmével szerepel. Részletek kiválasztása koordinátákkal és logikai műveletekkel párbeszédablakon keresztül. WinGRAF használata 4-16

45 Csoportok kiválasztása Minden csoport megjelenítése, a csoportos kiválasztás inaktiválása. 4.4 További oldalak: elmozdulás és normálerő A következő oldalakon az egyes terhelési esetekből származó Y-irányú elmozdulásokat és nomálerőket jelenítsük meg. Készítsünk új oldalt: Új oldal/kép/fólia Neues Blatt/Bild/Layer Szerkesztés Új oldal Bearbeiten Neue Seite A WinGRAF az új oldal készítésénél az utoljára elkészített oldalt duplikálja, de csak az utoljára elkészített képpel. Az oldalon most hat kép helyett kettőt jelenítsünk meg egymás alatt. Kattintsunk a rajzi felületen a jobb egérgombra, és a megjelenő jobb-gomb menüből válasszuk a [Nyomtatási kép ] {Seiten Layout } menüpontot. A [Nyomtatási kép] {Seiten Layout} párbeszédablakban az [Oldalfelosztás] {Seiten-Teilung} mezőben beállíthatjuk, hogy az adott oldalon mennyi kép és milyen elrendezésben szerepeljen. A [Sorok száma] {Anzahl Bilder in der Höhe} értékét állítsuk 2-re, és az [Oszlopok száma] {Anzahl Bilder in der Breite} értékét pedig 1-re. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. Mivel most a teljes szerkezet megjelenítésére van szükségünk, ezért először állítsuk vissza az ábrázolást: Kiválasztás Auswahl Kiválasztás Részlet ablak Auswahl Box Módosítsuk a képet (ami most a támaszerőket mutatja). Általános Allgemein Kiválasztás Eredmények Auswahl Ergebnisse WinGRAF használata 4-17