Társadalmi stratégiák a pozsonyi városlakók körében ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalmi stratégiák a pozsonyi városlakók körében (1783 1848)"

Átírás

1 TÓTH ÁRPÁD Társadalmi stratégiák a pozsonyi városlakók körében ( ) Egy kutatás távlatai és eddigi eredményei V. Ferdinánd magyar királlyá koronázása. Kőnyomat. Metszette Franz Wolf Pozsony város 18. század végi és 19. század eleji történelmének szemlé leti preferenciáktól függően több megközelítése is elképzelhető. Ezért annak fényében, amit a várostörténet írás felfogásbeli sokszínűségéről és módszertani gazdagságáról kötetünk bevezető tanulmányai írtak 1 elsőként röviden áttekintek néhány, fontosabbnak tűnő nézőpontot. Ez után ezekhez képest vázolom fel saját hosszabb távú kutatási céljaimat, amit legtömörebben úgy lehetne megfogalmazni, hogy a városi társada lom mint közösség belső viszonyainak, illetve a városlakók társadalmi stratégiáinak rekonstrukciójára törekszem egy kritikus periódusban, a fő városi jogállás fokozatos elvesztésének időszakában. A tanulmány leg nagyobb részében tíz elkülönített, noha egymáshoz szervesen kapcsoló dó téma közül néhány területen elért eddigi eredményeimet foglalom össze. 1 Lásd kötetünkben Bácskai Vera és Gyáni Gábor tanulmányát. A téma szakirodal mához lásd még: Gyáni Gábor: Mai várostörténetírásunk: teljesítmény és irány zatok. Századvég 1997, tavasz, 55 68; Bácskai Vera: Várostörténet. In Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.) Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyo mányok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003,

2 Pozsony korabeli történetének alternatív megközelítései A vizsgált időszakban Pozsony fejlődési lehetőségét és irányát több kö rülmény befolyásolta. A kívülről ható tényezők közül talán legfonto sabb a környező városhálózat átrendeződése. Ennek vizsgálata azt mu tatja, hogy a változások leginkább gazdaságtörténeti fejleményekre ve zethetők vissza. Az egyik a közeli Bécs rohamos ipari növekedése, mely elszívó hatásával a környékbeli középvárosok vonzerejének csökkené sét hozta. 2 A másik, Magyarország viszonylatán belül, Pest mint orszá gos kereskedelmi központ kiemelkedése. 3 Ezek a folyamatok már ko rábban megindultak, mint hogy II. József meghozta a város sorsának alakulását előnytelenül érintő döntéseit 1783 ban a kormányszékek átköltöztetését rendelte el Budára, 1784 ben pedig az addig Pozsony ban őrzött koronát szállíttatta át Bécsbe. Mégis, az uralkodói határoza tokkal Pozsony országos politikai központ szerepét súlyos csapás érte a Magyar Királyi Kamarának a 16. század közepe óta otthont adó város ettől kezdve csupán a rendszertelenül ülésező országgyűlések (1802 től 1848 ig), továbbá a még azoknál is ritkább, esetlegesebb és várostörté neti szempontból csekély jelentőségű koronázások színhelye maradt. A városhálózat szintjén tehát ez a kor Pozsony fokozatos térvesztésé nek időszaka. Az már egy másik kérdés, hogy a jozefinus kort megelőzően mennyi ben indokolt a várost fővárosnak tekinteni. Ezzel kapcsolatban kételye ket ébreszthet, hogy bár Pozsony volt a Magyar Kamara és (megszerve zésétől, 1723 tól kezdve) a fő közigazgatási kormányszék, a Helytartó tanács székhelye, a jelentős országos politikai döntések nem itt, hanem a bécsi székhelyű királyi udvarban születtek. Pozsony kiemelkedő sze repe Albert herceg, magyarországi helytartó hivatali időszakára ( Ezt az összefüggést már a kortársak is felismerték: Ballus, Paul von: Beschreibung der kön. Freistadt Pressburg und ihrer Umgebungen. Pressburg, 1822, ; Bécs urbanizációjára: Bruckmüller, Ernst: Sozialgeschichte Österreichs. Mün chen, 1985, A szakirodalomból újabban BácskaiVera: Pest Buda története In Bácskai Vera Gyáni Gábor Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945 ig. Budapest, 2000, 87; Pest kereskedelmi forgalmának növekedésére: Nagy Lajos: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. In Buda pest története III, 1975, 118, , ) korlátozódott, amikor az itt székelő hercegi párt (lányát és vejét) sűrűn meglátogató Mária Terézia királynő bőkezűen támogatta a város fejlesztését, szépítését. Ennek a rövid virágkornak mely jellegében és a város nagyságrendjénél fogva némileg emlékeztet a kisebb német feje delmi székvárosok (Residenzstädte) történetére eddig főként a kultu rális aspektusaira irányultak kutatások, s nem a városi lakosság összeté telére például, avagy akár a népesedési helyzetre. Ha Pozsony országos központi szerepének leértékelődése tényként is szögezhető le, az a kérdés továbbra is nyitott, hogy mennyiben és milyen értelemben tekinthető a város regionális központnak a 19. szá zad első felében. Erre vonatkozólag nincsen pillanatnyilag egyértelmű válasz, az eddigi eredmények ellentmondásosak. Az 1828 as országos összeírás elemzése azt mutatta ki, hogy magas szintű Pest Buda után a második leggazdagabb intézményi ellátottságával közel sem áll össz hangban a város piackörzetének csekély népességszáma. A Ludovicus Nagy egykorú adatai alapján (és a közigazgatásilag különálló Váraljá val együttesen) számolt Pozsony népessége fő volt. Az adó összeírás adatai szerint viszont a helyben lakókon kívül csupán mint egy fős népességű terület lakossága piacozott Pozsonyban (míg Pest Buda esetében ez a szám megközelíti a hatszázezret, de a Kelet Felvidék központjának, Kassának a piackörzete is főt szám lált). Ez a népesség ráadásul Pozsonyt további tíz piacközponttal meg osztva látogatta. Másfelől a városi gazdaság szerkezetének ellentmon dásos voltát jelzi, hogy miközben Pozsony kézművessége magyarországi viszonylatban rendkívül specializáltnak számított (mesterei 108 külön böző szakmát űztek, ezzel az itteni kézművesipar volt a második leg differenciáltabb az országban), ehhez közepes nagyságú kereskedelmi áruforgalom járult. 4 Pozsony sajátos regionális szerepét egy más szem pontból világítja meg a városállomány ún. rank size eljárással történő vizsgálata. Ez azt mutatta ki, hogy a 18. századi Magyarországon né pességszáma alapján egyetlen város tekinthető regionális szinten fővá rosnak: a század végi Pozsony, a Felvidék városállományához viszo nyítva. Ez a népességszám azonban a teljes országterület a 2000 fős 4 Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyaror szágon 1828 ban. Budapest, A hivatkozott adatok forrásai rendre: 350, 46, 331,

3 küszöböt elért településekkel azonosított városaihoz mérten már nem minősíthető kiugrónak. 5 A városrendszer elemzése mellett egy másik lehetséges nézőpont a Gyáni Gábor tanulmányában is fejtegetett urbánus minőség vizsgá lata. Bár valójában ez a megközelítés is az összehasonlítás által nyer értelmet szigorúan véve a más városokhoz hasonló, a rurális települé sektől pedig elütő tulajdonságok megléte esetén beszélhetünk urba nitásról, bizonyos fizikai, társadalmi vagy kulturális adottságok akkor is Pozsony városiasságát valószínűsítik, ha nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű, összehasonlításra alkalmas esettanulmány. Ilyen ismérv lehet például a többszintes házak megléte, illetve az egy épületre jutó családok száma. Ebben a tekintetben II. József népszámlálása idején Pozsony (épületenként mintegy 5 család átlagos sűrűséggel) magasan országos első volt. 6 De ezekhez az ismérvekhez köthető a polgári átala kulás folyamatában mutatott teljesítmény is, így a kulturális élet tarka sága (a nyomdák száma, a hazai sajtótörténetben játszott úttörő szerep, az állandó kőszínház megléte stb.), a két kiadásban is kinyomtatott város ismertető könyv egy a város közéletében szerepet vállaló borkereskedő tollából, melyek szintén Pozsony városias voltát bizonyítják. 7 Ilyen is mérv lehet továbbá a népesség felekezeti, rendi és foglalkozási tagoltsá ga, illetve az e csoportok közötti aránylag gyakori interakció, keveredés (melynek például a vegyes házasságok vagy a különféle egyesületek a ke retei). A városias életmódhoz kapcsolódó térhasználati szokások elter jesztését célozta a szórakozást szolgáló nyilvános terek (a Sétatér vagy 5 A rank size elemzés azt vizsgálja, hogy egy adott terület városai népességszá muk szerint hogyan rendeződnek el (milyen alakú függvényt formálnak). Po zsony esetében azt figyelték meg a kutatók, hogy II. József népszámlálása idején a város népessége meghaladta azt a szintet, mely a térség többi városának népes ségszámából kiindulva, a lineáris regressziós egyenes alapján várható lenne. Czoch Gábor Fazekas Csaba Szabó [Sonkoly] Gábor Zsinka László: Magyaror szág városodása a 18. században. Sic itur ad astra 1991, 1, Az 1787 es népszámlálás adatai szerint Pozsonyban átlagosan 4,9 család, ill. 19,3 személy jutott egy egy házra, míg a (szabad királyi) városokra számított országos átlag 1,6, ill. 7,1 volt, és az ebben a vonatkozásban a Pozsonyt követő Sopronban 3,7, ill. 15,4, Pesten pedig csupán 2,5, ill. 11,3 volt a két érték. Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Budapest, 1938, Ballus Szerzőjének megbecsültségét jelzi, hogy 1827 ben a választott pol gárság elnökének (szószólójának) tisztségére, majd 1839 ben tanácsnoknak is megválasztották. a ligetfalui park) kialakítása. Mindezeket a fejleményeket azonban ed dig szisztematikusan nem vizsgálták. Az eddig említettekhez képest határozottan több kutatói érdeklődés irányult a város etnikai történetére. Igaz, a kevert nemzetiségi összetétel önmagában nem szükségszerűen függ össze a városfejlődéssel, ám a két jelenség között több kapcsolódási pont is megragadható. Itt nem csupán Eva Kowalská összegző megállapítására utalok, aki rámutatott, hogy (más tényezők mellett) az etnikai vallási sokszínűség teremtett kedvező kö rülményeket a szlovák nemzeti mozgalom kibontakozásához. 8 Etnikai szempontból a vizsgálható, ám eddig kellően nem kutatott kérdések közé tartozik például, hogy az egyes nemzetiségi csoportok (németek, ma gyarok, szlovákok) hol helyezkedtek el a városi társadalom hierarchiá ján belül. Érdekes lenne tudni, hogy lakóhelyileg mennyire szegregá lódtak az etnikai csoportok, és hogy ez a jelenség idővel csökkent e vagy nőtt. Az is vizsgálható, hogy milyen az egyes etnikumok közötti viszony mikroszinten: mutatkozik e rendies elkülönülés az etnikumok mentén a kapcsolatok hálózatában, vagy a kapcsolatok az egyik etnikai csoport ból átnyúlnak a másikba (például a családi kapcsolatokban). Egyáltalán: milyen ismérvei voltak az etnikai identitásnak (nyelvhasználat, egyház községhez tartozás), és mennyire számított elfogadottnak a hagyomá nyos hungarus azonosságtudat, illetve a modern típusú nemzeti identi tás a nem magyar származású városlakók között a polgári forradalom előestéjén? A mikrotörténeti nézőpont A szlovák történetírás eddig elsősorban a szlovák nemzeti mozgalom kibontakozása szempontjából vizsgálta az 1848 előtti évtizedek po zsonyi történelmét. Ezzel szemben én két eltérő szinten megfogalma zott kérdésre keresek választ. Egyrészt a mikrotörténet írás felfogását követve arra vagyok kíváncsi, hogy a városi társadalom egyes csoport jai hogyan reagáltak arra a történeti kihívásra, hogy városuk fejlődése stagnál, és a városhierarchiában leértékelődik. Másrészt, ennek értel mezése céljából Pozsony városiasságának sajátságait igyekszem fel 8 Kowalská, Eva: Pozsony, a történelmi Magyarország fővárosa. Az utolsó idő szak. Limes 1996, 1 2,

4 tárni, az urbánus karakter általános jegyei mellett az egyediségre is fi gyelmet fordítva. A mikrotörténeti jellegű célkitűzéssel Giovanni Levi példáját köve tem, aki egy piemonti falu lakosságának magatartását vizsgálta, abból kiindulva, hogy a helyi társadalom működését az érintettek mindennapi cselekvéseinek minél teljesebb körű, intenzív feldolgozása révén lehet legeredményesebben rekonstruálni. Levi megfigyelése szerint e falusi ak cselekedeteikkel mintegy válaszolnak a településük életét befolyá soló külső változásokra (az állam centralizáló törekvéseire, a földes urak terjeszkedéseire stb.), mérlegelve a döntési helyzetekben felmerülő választási helyzeteket, egyensúlyozva a veszélyesnek megélt tendenci ák között, és fenntartani igyekezve a korábbi állapotokat és személyes státuszokat. 9 Pozsony esetében elvben többféle reakció is szóba jöhet, amivel a vá roslakók megkísérelnek kitörni rosszabbodó helyzetükből. Egyéni straté giaként megkísérelhetik elhagyni a várost, illetve olyan családi hálózato kat kiépíteni, melyek egyre lazábban kötődnek Pozsonyhoz. Romló anyagi körülményeiken igyekezhetnek úrrá lenni azzal, hogy a családi tradíció hoz tartozó polgári, kézműves mesterségek (jellegzetesen ilyen például a szűcsöké, a mészárosoké, a szappanfőzőké és a pékeké 10 a pozsonyi német evangélikus patriciátus körében) helyett ígéretesebbnek látszó (pél dául úri vagy honorácior) foglalkozásokra taníttatják fiaikat, lányaikat ilyen státuszú férfiakkal házasítják össze, illetve kapcsolataikban is e ré tegek felé tájékozódnak. Értéküket fokozatosan elvesztő vagyontárgya iktól próbálhatnak megszabadulni, és tartósabb javakra cserélni. Erre le het példa a háztulajdonlás. A reformkori országgyűlések idején ugyanis a követek számára kötelezően lefoglalták a belvárosi házak lakásainak 9 Levi, Giovanni: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, A hagyományos struktúrák századokon keresztül érvényesülő hatását mutatja, hogy a késő középkori Pozsony társadalmát vizsgáló Szende Katalin a kézműves végrendelkezők foglalkozási megoszlását vizsgálva szintén a mészáros, pék, tí már és szűcs szakmákat találta leggyakoribbnak, megelőzve például a posztó nyírókat, kovácsokat, ötvösöket, ónöntőket, kádárokat (Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Budapest, 2004, 88). Ez a lista többé kevésbé megfelel a 19. szá zad eleji evangélikus választott polgárság megoszlásának. Lásd Tóth Árpád: A polgárok józanabb része Pozsony választott polgárai, Archon tológia és prozopográfia. FONS 2004, 2, 242. (A továbbiakban: Tóth 2004/a.) jelentős részét, 11 és a házbirtokosoknak még kártérítést sem fizettek. Így a bérháztulajdonlás, mely más városokban a házbérjövedelem révén je lentős befektetési forma volt, Pozsonyban inkább veszteséget okozott. Végül, elszegényedésüknek esetleg születéskorlátozással is megpróbál hattak gátat szabni. Kollektív stratégiaként pedig a (rendi) politikai intéz ményrendszer befolyásolása kínálkozhatott számukra helyzetük jobbra fordítása érdekében kérvényeket fogalmazhattak a városi szintű problé mák megoldása érdekében, befolyásos politikusokra próbálhattak hatni. Azt, hogy a felsorolt lehetséges stratégiák közül melyeket és milyen mértékben alkalmazták a pozsonyiak, az adatok bősége miatt csak hosszú kutatás eredményeként lehet megválaszolni. (A Levi által vizsgált né hány száz fős faluval szemben Pozsony állandó lakosságát a Váralja nélkül fősre becsüljük a reformkorban.) Ezért célszerű egy részt a város egésze helyett bizonyos csoportok kutatására nagyobb súlyt fektetni (eddig elsősorban az evangélikus polgárságra gyűjtöttem adato kat), másrészt az operacionalizálás során konkrét vizsgálati területeket megfogalmazni. Az utóbbiak kapcsán érzékelhető lesz, hogy e szem pontok nagy része éppen az említett urbánus minőség tényezőivel esik egybe, vagyis a kutatás két szintje szorosan összefügg. Ezek röviden vázolva a következők: 1. A be és elvándorlás, mely a város vonzerejének (és megtartóerejé nek) változását, egyúttal a befogadókészség mértékét jelezheti. Míg a bevándoroltak származáshelyéről és a bevándorlás mértékéről aránylag átfogó kép rajzolható főként a házassági anyakönyvek, másrészt a polgárfelvételi listák és a halotti anyakönyvek segítségé vel, addig az elvándorlásra nézve csak a városból eltűnt szemé lyek alapján vonhatunk le következtetéseket. 2. A népesedés jelenségei. A demográfiai magatartásnak elsősorban az olyan modern elemeit keresem, melyeket a városi életkörülmé nyekkel szoktak összefüggésbe hozni: így a termékenység kultúra ben például csak a mágnások és a megyei követek számára a belváros 233 házából 60 ban foglaltak szállást igaz, az ilyen esetek egy részében a rokon főurak találtak szállást maguknak a főnemesek városi palotáiban. A városi köve teket jobbára a külvárosi házakban szállásolták el, de számos megyei ablegatusnak is ott jutott hely. (Az 1832 ik évi December 16 ik napjára Pozsony Szabad Kirá lyi Városába Országgyűlésre egybegyűlt Magyarország Rendeinek s Karainak Név és Lakás lajstroma. Ragaszték az 1833 ik évi Honni Vezérhez. Pest, 1833.)

5 függő korlátozását a késői házasságkötéssel, az illegitimitás (há zasságon kívüli születés) magas arányát, a felekezeti és társadalmi (rendi, illetve foglalkozási) exogámiát. Az utóbbi jelenségek a szo kásos magyarázat szerint a közösségi szabályok gyengülését jelzik. 3. A pályaválasztási és kiházasítási stratégiákban a diverzifikáció mér téke tehát a gyermekek eltérő foglalkozások (státuszok) felé való irányítása. Ezt a kérdéskört a családrekonstrukciós módszer segítsé gével lehet tanulmányozni. 4. A magasabb fokú iskoláztatás gyakorlata, elterjedtsége, és az ezzel kapcsolatos elképzelések a társadalmi mobilitás képzete, az úri és honorácior foglalkozások felé való törekvés. 5. A hagyományos régi, rendi értelemben vett polgári státusz megítélésének változásai. Kik körében és mennyire volt vonzó a pol gári cím megszerzése? Másfelől hogyan viszonyult a polgári cím megítéléshez az ebben a kérdésben illetékes városi tanács: mennyire teszi kötelezővé bizonyos foglalkozások esetében, illetve mennyire nagyvonalú az ilyen kérelmekről hozott döntésnél? 6. A város hatalmi szerkezetének sajátosságai mennyire nyitott vagy éppen oligarchikus, milyen mértékben rekrutálódik a város patríci us polgári családjaiból? A városi tanács és a választott polgárság mennyire ismeri fel a város problémáit, és mennyire aktív ezek ke zelésében? 7. A város társadalmi hierarchiája mennyire esett egybe a rendi pozí ciók szerinti hierarchia a vagyoni rangsorral, és mennyire volt lehetsé ges az újonnan érkezőknek a magasabb pozíciókba jutni. A hatalmi pozicionális és a vagyoni sorrend mellett rekonstruálható egy a váro si közösségen belüli presztízs szerinti hierarchia is, ami olyan puha adatokon keresztül mérhető, mint például a keresztszülői és házas sági tanúzási felkérés, vagy hogy kit melyik pap (az apát plébános vagy valamelyik segédlelkész) búcsúztatott a gyászszertartáson. 8. Ehhez kapcsolódóan, elvontabb szinten: milyen volt a helyi, rész ben informális kapcsolatháló szerkezete Pozsonyban? Mennyire ívelt át a rendi, felekezeti, etnikai csoportok felett? Az egyesületek, a ma gán karitatív segélyezés és a hálózatok más formái mennyire segí tették elő a városi társadalom fokozott integrálódását? 9. Léteztek e társadalmi hálózatok a városok között? Ha igen, milyen földrajzi távolságot öleltek fel, és milyen célokra s milyen alkal makkor használták ezeket? Az evangélikus polgárság esetében jól látszik ebben a tekintetben Sopron folyamatosan kimagasló part ner szerepe, Pest felértékelődése, de például Bécs, valamint Türingia és az erdélyi, valamint a szepességi városok is sajátos szerepet kap nak a pozsonyi polgárcsaládok életében. 10. Végül, a város akár a hatóság, akár a lakosság szintjén mennyi ben igyekezett és tudott élni az országgyűlések és a főként ezzel összefüggő, magas színvonalú kereslet kínálta lehetősséggel? Meny nyire jelentek meg a Pozsonyba érkező idegeneket megcélzó, diva tos és igényesebb szolgáltatások, a korszerű vállalkozási formák? És most lássunk néhány példát, mely révén a város társadalmának stra tégiái, egyben Pozsonynak a városhálózaton belüli helyzetéből fakadó sajátosságai is illusztrálhatók. Az iskoláztatás mint társadalmi stratégia 12 A magasabb (tehát közép és felső ) fokú oktatást nyújtó intézmények meglétét már Bácskai Vera és Nagy Lajos is városképző tényezőként fogta fel Magyarország piackörzet hálózatát elemző vizsgálatában, mi vel ezek az iskolák viszonylag széles beiskolázási körzetből vonzottak diákokat. Pozsony a 19. század első felében természetesen az egyete mi város Pest után Magyarország legdifferenciáltabb szerkezetű isko lavárosa volt: a hatosztályos nagygimnázium és a királyi jogakadémia az állami oktatási rendszeren belül (vagyis döntően a katolikus diákság számára), evangélikus líceuma pedig a protestánsoknak kínált bölcsé szeti és jogi oktatást. Az utóbbiban emellett teológiai képzés is folyt, akárcsak a rabbiképző intézményben (jeshivában). Ezek mindegyike országos hírű, magas színvonalúnak számító iskola volt. Közülük a még a 17. században alapított és Bél Mátyás időszakában országos hírűvé emelkedett líceum ekkoriban újabb virágzását élte, az evangélikusok fő 12 Ez a rész döntően az alábbi tanulmány egyes megállapításainak összegzése: Tóth Árpád: Iskoláztatás a reformkori Pozsonyban. Az egykori főváros felsőbb isko lái mint a városlakók társadalmi stratégiáinak eszközei. In Feitl István Sipos András (szerk.) Iskolák, diákok, oktatáspolitika a században. Budapest, 2004, A kérdéskör szakirodalmához lásd Sasfi Csaba: A gimnáziumi diák ság társadalmi összetétele a Dunántúlon a 19. század első felében. PhD érteke zés, Eötvös Loránd Tudomány, Budapest,

6 hazai tanintézetének számított (Haupt Lehranstalt írta 1829 ben a sta tisztikus Csaplovits János), ahol a szlovák nemzeti mozgalom számos későbbi vezetője, továbbá a magyar protestáns nemesi elit nagy része tanult; a nagy tekintélyű ortodox rabbi, Chatam Szófér nevével fémjel zett jeshiva pedig európai hírű intézmény volt. Ezek az iskolák ráadásul bizonyos mértékig átjárható iskolai piaccá kapcsolódtak össze noha a középiskolai szinten csekély mértékű a protestánsok áthallgatása a ka tolikus intézményekbe, fordítva pedig ugyanezt egyenesen tiltották, a jogi képzés szintjén már elterjedt, hogy a protestáns hallgatók az ügyvéd vizsgát megelőzően a királyi jogakadémiát látogatták. Emellett az is megfigyelhető, hogy az egyre nagyobb arányban beiratkozó izraelita diákok gyakran felváltva jártak a gimnáziumba és a líceum ennek meg felelő tagozataiba, az egymást követő tanévek során egyszer az egyik, másszor a másik középiskolába iratkozva. Ezt a toleráns közegen kí vül az is lehetővé tette, hogy az állami oktatáspolitikával szemben a pro testáns egyházak által tanúsított tartózkodás ellenére a két tanterv szer kezete nagy mértékben hasonlított egymásra. A korabeli normáknak megfelelően a magasabb fokú oktatás immár nem minősült a nemesség kiváltságának, így aztán nem meglepő, hogy mindkét középiskolában igen magas volt a polgári származású diákok aránya (ez elsősorban a helyi családok fiaira érvényes, de a közeli kisvá rosokból is sokan érkeztek tanulni Pozsonyba). 13 Az iskolai anyaköny vek és a rekonstruált polgárcsaládok elemzése nyomán az is látszik, hogy a középiskolák alsó osztályaiba a kézműves és kereskedőcsaládok több sége beíratta valamelyik fiát. Különbség mutatkozik viszont abban, hogy ott hány osztályt végeztek el a tömeges és specializálatlan mestersé gek (például szabók, vargák, csizmadiák) esetében az a jellemző, hogy egyetlen fiút taníttattak a szülők, őt is csupán egy két évig. Ezzel szem ben a kereskedők között, továbbá az igényesebb keresletet kiszolgáló, specializált vagy egyszerűen csak hagyományosan magasabb presztízsű mesterséget űző kézművesek (például szűcsök, pékek, szappanfőzők) körében az a szokás terjedt el, hogy a szükséges életkort elért összes fiút beíratták a középiskolába, és nyilván a család nagyságától és anyagi erejétől függően közülük egy kettő végig is járta azt, míg testvérei az első osztályok befejezése után kimaradtak. (Különösen jól látszik ez az 13 Tóth Árpád: A középiskoláztatás stratégiái. A pozsonyi középiskolák társada lomtörténete a XIX. század első felében. Korall 3 4, 2001, tavasz nyár, evangélikusoknál, ahol az iskolai anyakönyvet a 18. század második negyede óta vezették itt egyes patríciuscsaládokban már az 1750 es években is megfigyelhető ez a gyakorlat. 14 ) A városi társadalom foglal kozási hierarchiája többé kevésbé leképeződik tehát az iskoláztatásban lent, a szőlőműves lakosságtól kezdve, akik zöme az (anyanyelven oktató) elemi iskola második vagy harmadik osztályában fejezi be tanul mányait, fent egészen a honoráciorokig, akik körében norma a közép iskola utáni további tanulás. Ezzel kapcsolatban több meglepő jelenség is megfigyelhető: a szúró próbaszerű vizsgálatok azt mutatják, hogy nem (az érdemjegyek alapján megítélhető) iskolai eredmények alapján dőlt el, hogy a fiúk közül me lyik hány évig tanult. Másfelől az egy két évre beiratkozott polgári szár mazású diákok tíz húsz évvel később rendre mint az apjuk foglalkozását követő, többnyire polgári címet szerzett mesterek vagy kereskedők tűn nek fel, márpedig ehhez a pályához szigorúan véve aligha volt szükség latin nyelvű középiskolai tanulmányokra. Bár a jelenség magyarázatát keresve csupán találgathatunk, valószínűsíthető, hogy nem a tananyag ba foglalt ismeretek, hanem a középiskolában elsajátítható viselkedési normák és az ott megszerezhető kapcsolatok (például a diáktárs úri gyerekek ismeretsége) jelentették azt a motivációt, ami a polgárcsalá dok számára vonzóvá tette a gimnáziumot és a líceumot. A helyi iskolarendszer keresleti oldalának vizsgálata azt mutatja tehát, hogy a városi társadalom középső és felső csoportjai éltek a kínál kozó lehetőséggel. Ritkábban a társadalmi mobilitás céljából iskoláztat ták hosszan fiaikat (a kivételek közül kiemelkedő példa Dobrovits Mi hály ügyvéd, későbbi polgármester és bíró esete, aki szőlőművescsalád ban született, illetve Scharitzer György ügyvédé és tanácsnoké, akinek pozsonyi lakatosmester volt az apja). Az ilyen, a társadalmi mobilitás tekintetében sikeres életutak arányát azért nehéz megítélni, mert a fel sőfokú végzettséget szerzettek közül nyilván sokan elhagyták a várost, részint mert az itteni szűk piacon nem találtak maguknak megélhetést, 14 Prixner Kristóf feketepék például az as években hét fiát is beíratta a líceum középiskolai szintjének kezdetét jelentő, a latin nyelvtanra összpontosí tó, évesek által látogatott grammatikai osztályába. Közülük egy még a költészeti és szónoklattani osztályt is elvégezte (ez volt a középiskola legfelső tagozata), két másikat viszont pékként, illetve szappanfőzőként később a válasz tott polgárság tagjává választottak meg

7 részint mert tudásuk máshol is alkalmazható volt. Ennél gyakrabban vi szont családi és személyes státuszuk áttételesebb megerősítésére hasz nálták a felsőbb iskolákat (az úri normák megismerését és elsajátítását szolgálhatták gyermekeik számára). A népesedési viszonyok városias sajátosságai A lakosság demográfiai magatartásának vizsgálata ellentmondásos képet fest Pozsony városfejlődéséről. Mivel a 19. század első felében éves rend szerességgel végrehajtott összeírások összesítéseire eddig nem sikerült rábukkanni, a katolikus egyházmegyék által éves rendszerességgel kiadott, népességi adatokat is tartalmazó címtárak (schematismusok) pedig Pozsony ra nézve különösen hiteltelenek mivel korszakunkban többnyire mecha nikusan az előző évi adatokat vezették át bennük 15, a kutatás számára fokozottan jelentősek az egyházi anyakönyvek, illetve a feldolgozásukból származó népmozgalmi adatok. Ezek részint az alapsorok trendjeinek össze állítására alkalmasak, részint finomabb elemzéseket is lehetővé tesznek (például bizonyos társadalmi normák és gyakorlatok megvizsgálását). A tanulmány elején Pozsonynak a magyarországi városhálózaton be lüli helyzetével kapcsolatban felvetett kérdések megválaszolásához alap vetőnek tűnik annak megvizsgálása, hogy hogyan változott, nőtt vagy csökkent a város népessége. Fokozza a kérdés jelentőségét az a demog ráfiai megfigyelés, miszerint Magyarországra általában nem jellemző a nyugat európai kutatások alapján megfogalmazott urban graveyard té tel, mely szerint a preindusztriális városokban a kedvezőtlen életkörül mények miatt a születésszámot meghaladja a halandóság, így a növeke dés motorja a tömeges bevándorlás (pontosabban ennek többlete az el vándorláshoz képest). 16 Mivel Pozsonyból bevándorlási adatokkal csak 15 Schematismus venerabilis cleri archi dioecesis Strigoniensis (változó címen). Jól mutatja a forrástípus megbízhatatlanságát, hogy e kiadványok szerint 1823 és 1847 között a Szent Márton egyházközség pozsonyi területén tartózkodó római katolikusok száma csupán hét évben változott az előző esztendőhöz képest, az ugyanitt élő evangélikusoké és a váraljai zsidóké pedig csak kétszer. 16 Faragó Tamás: Városi halandóság Magyarországon a században. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXX XXXI. Miskolc, 1993, közvetett formában rendelkezünk, az elvándorlásról pedig legfeljebb szórványos ismereteink vannak, elsődlegesen a természetes szaporodás kérdését kell megvizsgálnunk. 17 A három nagy egyházközség 18 összesített adatai azt mutatják, hogy néhány kritikus évtől (1806, , 1826, , 1836, 1847, 1849) eltekintve a keresztelések száma Pozsonyban is meghaladta a te metésekét. Az eddig feldolgozott, 1794 és 1849 közötti periódusban az előbbiek száma összességében közel 12% kal volt magasabb az utóbbi aknál. Pozsonyra is érvényesnek látszik azonban Faragó Tamás megfi gyelése, aki szerint a magyar városokban a pozitív előjelű természetes szaporodás nem a modern kor meghatározó népesedési változása, az ún. demográfiai átmenet kezdetét jelzi, mivel itt nem a halandóság a javu ló higiénés állapotokkal összefüggő csökkenése, hanem a továbbra is magas termékenység okozza a népességszám növekedését. Az 1820 as évek közepén, Ludovicus Nagy statisztikai munkájának adatai alapján ezer lakosra 40 születés és 33,8 halálozás jutott, ami a demográfiai át menetet megelőző nagyságú érték. 19 Jóllehet ezek a számok a hazai vi szonylatban igen alacsonynak mondhatók, mivel az 1820 as évekre a na gyobb városokban ezrelék születési, és 43 ezrelék körüli halálo zási arányszámot becsül a szakirodalom, másfelől viszont a váraljai zsidó lakosság népmozgalmi adatait nem ismerjük, pedig Nagy népességszá 17 Az itt közlendő adatok egy része a megjelenés alatt álló Tóth Árpád: Járvány, éhínség és háborús pusztítás egy középvárosban. Pozsony, (Törté neti Demográfiai Évkönyv 2005) című tanulmányból származik. (A továbbiak ban: Tóth 2005/a.) 18 Pozsonyban négy keresztény egyházközség működött ekkoriban: a Belvároson kívül, a szabad királyi város határán túl, a Váraljára (Schlossgrund és Zucker mandl) és Ligetfalura (Engerau, ma: Petržalka) is kiterjedő Szent Márton katoli kus egyház; a virágvölgyi (Blumental) katolikus eklézsia; a német, végül a szlo vák magyar evangélikus egyházközség. Az utóbbi anyakönyvei azonban való színűleg hiányosak például az as években jellemzően legfeljebb egy egy temetést regisztráltak évente, ezért a vizsgálatokból ezt a gyülekezetet kihagytam. A német evangélikus egyház szintén túlnyúlt a jogi értelemben vett város határán, a Szent Márton egyházközségnél már ismertetett településeken kívül Főrévre (Oberufer) és 1835 ös önállósulásáig Récse mezővárosra (Rat zersdorf) is kiterjedt. 19 Faragó 1993,

8 ma őket is tartalmazza, így emiatt a fenti pozsonyi arányszámokat szá mottevően, akár 10 % kal is felfelé kell korrigálni. 20 Az adatok egy lassan gyarapodó népesség képét vetítik elénk. A növe kedés különösen mérsékeltnek tűnik akkor, ha bizonyos magyarországi középvárosok megfelelő adataival hasonlítjuk őket össze. 21 A tendenci ákat tekintve a születésszám az évtizedek múltával némileg növekedett, a századforduló körüli években regisztrált ról a forradalom előtti évek körüli értékre, bár a változás nem egyenes vona lú. Ennél hektikusabban alakult a halandóság, mely 1831 ban a 2000 temetést is megközelítette, és az 1809 es, négy hónapig tartó francia meg szállást követő néhány évben is kimagasló értékű volt, az 1820 as évek elejére viszont 1000 körülire esett vissza. Általános tapasztalat, hogy a premodern világban a népesedés alapvető eseményei közül az ember a halálozást volt képes legkevésbé befolyásol ni, szabályozni. Az azonban figyelmet érdemel, hogy a korabeli pozsonyi népesség halandóságában milyen csekély szerepet játszottak a halandó sági válságok. A demográfia a halandósági válság (másként: halandósá gi katasztrófa) fogalmát az adott évet megelőző évtized átlagos halálozá sához viszonyított növekedéssel határozza meg, az érték kétszeresénél nagyobb arányú halálozást hozó éveket tekintve átlagos halandósági válságnak 22. E definíció szerint Pozsony a vizsgált évtizedekben nem 20 Nagy, Ludovicus: Notitiae politico geographico statisticae Inclyti Regni Hun gariae Partiumque eidem adnexarum. Buda, Nagy 1828 ban publikált adatai B. Lukács Ágnes kutatásai szerint 1825 re érvényesek, ezért a számított értékek erre az évre vonatkoznak. B. Lukács Ágnes: Adalékok az 1820 as évek halandó sági viszonyaihoz Magyarországon. Történeti Statisztikai Évkönyv Bu dapest, 1966, Mivel a városi népesség nagyságára vonatkozó adatok szórványosak, ráadásul egy részük nem tartalmazza a Váralja lakosságát, vala mint a város nem nemes népességét, a fenti számítást csak néhány évre lehet elvégezni. A városi népességszámra vonatkozó adatokat közlő további munkák: Ballus 1823; Pozsony és környéke. Pozsony, ; Thirring Gusztáv: Népösszeírási adatok és adatforrások a nem nemes népességről a XIX. század első feléből. Történeti Statisztikai Közlemények 1959, Sajtó alá ren dezte Thirring Lajos; Faragó 1993, 189, II. József népszámlálása és 1850 között Pest népessége több mint négyszeresére nőtt, Szeged 131, Kassa 58, Buda 43, Miskolc viszont csupán 13 százalékkal gyarapodott, Debrecen népessége pedig stagnált. Faragó Tamás: A város népes sége. In uő (szerk.) Miskolc története I/ ig. Miskolc, 2000, Benda Gyula: A halálozás és a halandóság Keszthelyen. Történeti Demográfiai élt át halandósági válságot, hiszen még a legsúlyosabb években is csak az előző évtized átlagát 50% kal meghaladó halálozást találunk (1831 ben 64%, 1806 ban 56%). Ez részint a magyarországi viszonylatban fej lettnek mondható helyi közegészségügyi állapotokkal magyarázható, Po zsonyban ugyanis az ún. polgárkórházon kívül két szerzetesrend a fér fiak számára az irgalmas rend, a nők részére pedig az Erzsébet apácarend is tartott fenn kórházat. Ezek, ha nem is a gyógyításban a kórházak döntően a szegény betegek szociális ellátását szolgáló intézményként működtek a 19. század második felét megelőzően, de legalább a fertő ző betegek elkülönítésében hatékony szerepet játszhattak. A város tiszti orvosainak szervezői aktivitása szintén sokat számíthatott, a 18. század végén tevékenykedett Huszty Zakariás Teofil például a himlővel szem beni védekezés tekintélyes szakemberének tekinthető. 23 A halandósági válságok elmaradásának azonban az előzőekkel össze függésben az is oka lehet, hogy a városban pusztító súlyosabb járvá nyok időtartama egyszer sem haladta meg a 3 4 hónapot. Például 1831 ben a kolera a város népességének több mint felét kitevő Szent Márton egyházközségben augusztus 25 től kezdve szedte áldozatait, és november 29 én regisztrálták az utolsó kolerás halálozást (az ideiglenesen létreho zott kolerakórházban utoljára november 3 án halt meg epemirígylázban beteg) ben visszatért ugyan a járvány a városba, de csak alig több mint egy hónapig (augusztus 12. és szeptember 19. között) pusztított, 37 ember halálát okozva. A szabadságharc időszakának kolerajárványa ide jén (1848. október 30. és december 30. között, majd szórványos előfor dulások után május 7. és augusztus 7. között) 132 fő halt meg kolerában ugyanabban az egyházközségben. Mivel a többi járványos betegség a többször is jelentkező tífusz (hagymáz), vérhas, skarlát vagy a korunkban már csekély szerepet játszó himlő hatása is inkább jel lemzően néhány hónapra tehető, ezért a halandósági válság fenti definí cióját érdemes az éves átlagok helyett a havi középértékekre alkalmaz ni. Ha eszerint vizsgáljuk a 19. század első felének pozsonyi halálozása it, immár a három egyházközség egészét tekintve, akkor Évkönyv, Budapest, 2000, Saját vizsgálatomban az eredeti kép lettől némileg eltérve az előző évtized átlagának és az adott évi halálozásnak a hányadosát számítottam ki. 23 Dukai Zólyom Norbert: Pozsonyi himlőjárványok és himlőhalálozások a 18. szá zad végén. Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. Budapest, 1977,

9 szeptemberén és októberén kívül (amikor az előző évtized átlagát 3 4 szer múlta felül a halottak száma) csupán hét hónap 24 éri el az évtizedes halálozás megkétszereződésével azonosított halandósági válság küszöb értékét. Az eddig bemutatott demográfiai jellemzők és összefüggések bizonyít ják Pozsony városias vonásait, ám csak néhány vonatkozásban függe nek össze a lakosság tudatos magatartásával (például abban, hogy a ko rabeli leírások szerint a pozsonyi tehetősek már a 18. század végén Bécsbe vitték gyermekeiket, hogy ott megkapják a himlőoltást). Más sajátossá gok vizsgálata során viszont közvetlenül egyéni (vagy családfői) dönté sekből vonhatunk le következtetéseket. A történeti demográfia egyik sűrűn hivatkozott, alapvető tétele, az ún. Hajnal tézis szerint Európa északnyugati és délkeleti része között, az ún. Szentpétervár Trieszt tengely két oldalán jelentős különbség mutat kozik a termékenységet meghatározó két tényező a nők életkora első házasságkötésükkor és a nupcialitás (tehát az életük folyamán házasság ra lépő nők teljes népességhez viszonyított aránya) tekintetében. A vizs gálatok szerint míg az atlanti országokban a nők átlagosan évesen mentek először férjhez, illetve számottevő arányuk hajadon maradt, ad dig Keleten ennél 5 6 évvel korábban, és a házasodás ott általánosnak tekinthető. 25 Mivel mindkét tényező egyéni döntésektől és társadalmi normáktól függ, eredményét tekintve pedig jelentősen befolyásolja a meg születő gyermekek számát, könnyen belátható, hogy ha Pozsonyt e kér dések szempontjából megvizsgáljuk, az eredmény a városi lakosság magatartására enged következtetni. A házasodási életkor tekintetében a házassági anyakönyvekre támasz kodhatunk, amelyek ugyan a házasulók által bemondott adatokat tartal mazzák, így pontosságukkal kapcsolatban kétely merülhet fel, mégis a rendelkezésre álló legalkalmasabb forrásnak tekinthetők. A német evan gélikus gyülekezetben, melynek házassági anyakönyveit eddig feldol goztam, 1804 óta regisztrálták rendszeresen a házasulókat a nem hely ben kötött, ám a matriculába mégis bevezetett házasságok, valamint né április, július és augusztus, július, szeptember, valamint június és augusztus. 25 Faragó Tamás 1999, 55; Gyáni Gábor Kövér György: Magyarország társada lomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 2001, 44. hány további eset kivételével. Az 1804 és 1849 között 3475 házasság közül 2429 esetében ismerjük a menyasszony és/vagy a vőlegény élet korát. Az adatok azt mutatják, hogy a nők először átlagosan éves korukban mentek férjhez, és az évenként számított átlag a korszak során enyhe emelkedést mutat, kivéve az évi francia megszállás körüli esztendőket és az 1830 as évtizedet, amikor csökkent az átlagos életkor (1809 ben 20,8 volt). A vőlegényeknél szintén az életkor lassú emelke dése figyelhető meg, ám az ő esetükben 26,5 és 29,4 között mozog az érték. Mindez azt mutatja, hogy a pozsonyi evangélikusok körében élt a magyarországi viszonylatban későinek számító, az eddigi kutatások szerint az északnyugati határszél német közösségeire, illetve a nagyobb városokra jellemző viszonylag késői házasságkötés szokása. 26 Arra a kérdésre, hogy a pozsonyi evangélikusoknál a regionális és etnikai sajátosság vagy inkább az urbanitás a fő magyarázó ok, az egyes társadalmi csoportok szerinti differenciálás adna választ. A városi társa dalom tagolódásának vizsgálatához és az egyes házasulók e csoportok ba történő besorolásához számos szempontot szükséges egyidejűleg fi gyelembe venni, amihez még további adatgyűjtés szükséges. A német evangélikus egyháztagok két jellegzetes, őstermelésből élő csoportjá nak különválasztása azonban világos tendenciát jelez. Az először háza sodó nők közül 774 en mentek férjhez pozsonyi szőlőműveshez, 239 esetben pedig a pozsonyi gyülekezethez tartozó, Récsén, Ligetfalun és Főréven lakó, Mitnachbarnak ( szomszédnak ) minősített jellemzően agrártermelésből élő vőlegényhez. A számítások szerint az előbbiek körében 21,6, az utóbbiaknál 21,9 volt a nők átlagos első házasodási életkora, míg a teljes populációban ez az érték 22,9. Ez a különbség azt jelzi, hogy a kézművességből vagy kereskedésből élő, valamint a cse kély számú honorácior és úri státuszú városlakókhoz képest az ősterme lők első házasodási életkora mérhetően alacsonyabb volt, viszont a ko rabeli Magyarország más településeihez viszonyítva így is magasnak mondható. Vagyis a németes hagyományhoz kapcsolódó normát a váro siasabb rétegek esetében vélhetően tetézték további talán a magasabb státuszhoz, a férfiak iskoláztatásához kapcsolódó vagy a kézművesek képzési idejével összefüggő tényezők. 26 Tóth Árpád: A pozsonyi német evangélikus egyházközségben között vezetett házassági anyakönyvek vizsgálatának első eredményei. Sic itur ad astra 2004, 4, (A továbbiakban: Tóth 2004/b.)

10 Kevesebbet tudunk a pozsonyi népesség házasodási arányáról. Mivel az összeírásokból a felnőtt lakosság korcsoportonkénti és családi állapot szerinti bontását tartalmazó összesítések nem készültek, maguk az össze írások pedig nem maradtak ránk, leginkább a halotti anyakönyvek elem zése útján közelíthetjük meg ezt a kérdést. Az 1790 és 1849 között Po zsonyban eltemetett mintegy személy adatainak teljes körű rögzí tésére még nem került sor, azonban bizonyos évek feldolgozása jelzés értékű eredményekkel szolgálhat. Elsőként a legnagyobb arányú halálo zást hozó esztendő egyben az első hazai kolerajárvány éve, 1831 halálozásait vizsgáltam meg a Szent Márton egyház anyakönyvében. Az 1401 elhunyt személy közül 831 tekinthető a korabeli felfogás szerint felnőttnek, amennyiben őket nem valaki gyermekeként határozta meg a forrás, hanem vagy családfőként, vagy annak feleségeként, illetve öz vegyeként. Ezen belül a férfiak 31,8% a volt nőtlen, a nőknek pedig 9,7% a hajadon. Mindkét értéket magasnak tekinthetjük, ha az érintettek átlagos életkorát vesszük figyelembe (32,1, illetve 35,2), ami a nők ese tében igen közel esik a szülőképesség határának tekintett 40 éves korhoz, és jóval meghaladja az átlagos házasodási életkort. Vagyis az ő esetük ben feltehetően nem a halál jelentette a házasság elmaradásának okát. Bár a kolerajárvány körülményei akár rendkívüli esetnek is feltüntethe tik az 1831 es évet mivel a kolera alapvetően a felnőtt lakosságot, illet ve a városban kevésbé meggyökerezett, ezáltal rosszabb házasodási esé lyekkel jellemezhető népességet pusztította 27, a nem szélsőségesen rossz halandóságú évek halálozásainak vizsgálata a német evangé likus egyházban hasonló eredményekre vezet. Ott a három év alatt 909 en haltak meg, közöttük a felnőttek aránya jóval elmarad az 1831 es ka tolikus adatoktól (34,6%), a hajadonként elhunyt nők aránya azonban 8,9%, átlagos életkoruk pedig 53 év. További hasonlóság a két csoport között, hogy a férjezetlen nők nagyobb részét bevándorlónak, alkalmi munkából élőnek és/vagy szegénynek tüntetik fel a források a katoli 27 Az 1831 es járvány idején a Szent Márton egyházközségben anyakönyvezett, kolerában elhunyt kereken 300 fő átlagos életkora 39,7 év volt. Közülük csu pán ketten voltak csecsemők, további 29 en kisgyerekek (1 5 év között). Fog lalkozásukat tekintve legtöbben napszámosok voltak (102 férfi és 16 nő). Mel lettük a 25 kézműveslegény ugyancsak az átmeneti népességet képviseli, és a 25 szőlőműves is a város társadalmi hierarchiájának az aljához tartozott (Tóth 2005/a.) kusoknál például 20 an napszámosnők, 8 an cselédek, 2 en szakácsnők voltak, egy elhunytat pedig egyenesen koldusként (mendica) jelöltek meg. A fentiek alapján megkockáztatható a feltevés, hogy Pozsonyban a vizs gált időszakban nem jelentéktelen a házasságot nem kötő nők aránya. Ez azonban valószínűleg nem valamilyen tudatos, a termékenység korláto zását célzó igyekezettel magyarázható, hanem a házassági piacon előny telen helyzetben lévő, átmeneti népességgel függ össze. Ez a szempont átvezet a bevándorlás, befogadás és elzárkózás kér désköréhez. Már a halandóság városi sajátosságait vizsgáló Allan Sharlin megfogalmazta azt a distinkciót, hogy a kora újkori európai városokban többek közt demográfiai mutatói szempontjából is élesen elvált egy mástól a meggyökeresedett, honos lakosság és az átmenetileg ott tartóz kodó népesség. 28 Kérdés, hogy Pozsonyba milyen mértékű és társadalmi összetételű volt a bevándorlás, s hogy ott mennyire voltak képesek in tegrálódni a bevándorlók. Az eddig feldolgozott részleges adatok szerint ellentmondásos a kép. A két nagy felekezet közül az evangélikusok társadalma volt zártabb (a keresztelések száma összességében stagnált a vizsgált hat évtized során, ellentétben a két katolikus egyházközség gyenge növekedésé vel, és a legkevésbé mobil réteg, az őstermelő foglalkozásúak többsége közülük került ki), ám még az ő körükben is igen magas a Pozsonyban élő, de nem helyi születésű vőlegények aránya ( között 37,6% az első házasságot kötők esetében). Ehhez azt is vegyük hozzá, hogy a pozsonyi német evangélikus menyasszonyok több mint negyede olyan férfihoz ment hozzá, aki nem is volt pozsonyi illetőségű. 29 Márpedig a házasságot kötők valószínűleg a városi társadalom viszonylag stabil helyzetű tagjai közül kerülhettek ki, akárcsak a városban polgárjogot szerzettek. Az utóbbiaknak a század első felében mintegy a fele volt pozsonyi születésű (1802 és 1849 között 1540 az ebben az időszakban felvett 2968 polgár közül), ám a két keresztény egyházhoz tartozók adatainak összehasonlítása azt mutatja, hogy az evangélikus polgárság jóval belterjesebb volt, hiszen körükben 62% a helyben született (és 53%, akinek már az apja is polgár címmel rendelkezett a városban), míg a népesebb és főként kézműves foglalkozású katolikus polgárság nagyobb része, 54% a volt bevándorló (és csak 35% a pozsonyi pol 28 Lásd Faragó Tamás ismertetését: Faragó 1993, Tóth 2004/b,

11 gárfiú). 30 Ennek mértékét akkor tudjuk jobban megítélni, ha más egyko rú magyar városok hasonló adataival hasonlítjuk össze. Eszerint Kassa polgársága nagyobb mértékben volt nyitott, hiszen a helyben születettek aránya ott csak 1800 után érte el a 40% ot, majd az 1840 es években az összes felvett polgár felét. Ha viszont a néhány dunántúli város polgár ságának származáshely szerinti megoszlását összehasonlító vizsgálat eredményeihez mérjük Pozsonyt, akkor aránylag befogadónak mutatko zik a város, ugyanis három szabad királyi város, Fehérvár, Sopron és Kőszeg polgárfelvételi politikája alapvetően a helyi születésűeknek ked vezett (az előbbi városban az 1840 es évekre a 70% ot is elérte arányuk, a középsőben 68 ról 60% ra csökkent, az utóbbiban pedig 50 60% kö zött ingadozott). Ezzel szemben a vizsgálatba bevont két mezőváros, Kanizsa és Szombathely esetében ez az érték 30 40% körüli. 31 A beilleszkedés tekintetében talán az lehetett az elérhető legtávolabbi cél, ha sikerült a régi polgárság élethossziglan választott vezető testüle tébe, az ún. választott polgárságba bekerülni; még akkor is, ha ez a szer vezet tényleges hatalmi jogosítványokkal nem rendelkezett, a tagjai közé kerülés inkább presztízst biztosított, mint valóságos befolyást. Az evan gélikus választott polgárság összetételének elemzése azt mutatja, hogy az idegenek számára még ez sem számított irreális célkitűzésnek, hiszen az 1800 és 1820 között megválasztottak 60, az 1820 és 1848 között pe dig a testületbe kerültek 47% a nem helyben született. Megválasztásuk ráadásul esetenként alig tíz évvel a polgárjog megszerzése után történt, mint a Pressburger Zeitungot is kiadó Weber Simon Péter nyomdász, későbbi városi tanácsnok esetében Tóth Árpád: A megőrzött presztízs. Pozsony rendi polgársága a XIX. század első felében. In Bódy Zsombor Mátay Mónika Tóth Árpád (szerk.) A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Budapest, ; Tóth Árpád: Polgárfelvételi stratégiák és a polgári cím vonzereje Pozsony ban a 19. század első felében. Urbs. Várostörténeti Évkönyv, Budapest, (megjelenés előtt); továbbá közzététel alatt áll a Hajnal István Kör és a TÁRKI közös Társadalomtörténeti Adatarchívumában az újonnan felvett polgárok ada tait tartalmazó elektronikus adatbázis. 31 Czoch Gábor: A kassai polgárság származási és foglalkozási összetétele a Liber neocivium alapján ( ). In K. Horváth Zsolt Lugosi András Sohajda Ferenc (szerk.) Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Budapest, 2003, 148, 154; Bácskai Vera: Bevándorlás és befogadás a dunántúli városokban a 19. század első felében. Korall 11 12, május, Tóth 2004/a, 243, 271. A skála túlsó végén, a város társadalmába legkevésbé betagozódot takról jóval kevesebbet tudni. Mivel a kórházakba jellemzően a szegé nyebb, rosszabb kapcsolatokkal rendelkező betegek kerültek, kézenfek vő az ispotályokba felvett személyeket megvizsgálni. Az irgalmas rendi ek kórházában elhunyt férfiak összetétele azt mutatja, hogy közöttük igen kevés volt a helyi például az 1847 ben elhunyt 215 fő közül alig harmin can voltak itteni születésűek, míg Morvaországból 54 en, Csehország ból 22 en, a szűken vett Ausztriából pedig 21 en származtak, és e férfiak többsége napszámosként vagy mesterjog nélküli kézművesként élt. 33 Természetesen azt nem tudhatjuk, hogy a Habsburg Birodalom örö kös tartományaiból vagy éppen távoli területekről a források tanúsága szerint például a Würtembergi Királyságból, Türingiából vagy a lengyel tengerpart térségéből Pozsonyba került, itt megélhetést kereső mig ránsok mekkora része kényszerült hosszabb rövidebb idő után tovább vándorolni. Néhány példa azonban azt mutatja, hogy nem csak a nap számos munkából élők, hanem még a pozsonyi polgárságba integráló dott családok fiai közül is egyesek elhagyták a várost a 19. század első felében. A legkirívóbb feltehetően az 1818 ban a választott polgárságba bekerült Martiny János Ádám dohánykereskedő esete, akiről az 1839 es tisztújításkor azt írták, hogy már sok éve áttette lakhelyét Heves me gyébe, ezért törölték a testület tagjai közül. 34 Az eset azért érdekes, mert a nemesített polgárcsaládból származó Martiny felmenői nemzedékek óta vaskereskedésből éltek a térségben (apja költözött Bazinból Pozsony ba), János Ádám választott polgári rangja alapján ítélve nyilvánvalóan családfő volt, és a dohánykereskedés Ballus Pál említett könyve szerint jövedelmező üzletnek számított, így elköltözése legalábbis meglepő. Az elvándorlás egy másik típusa az volt, amikor a polgárcsaládok nem elsőszülött fiai más városokban az evangélikusok főleg a Türelmi Rendelet nyomán újonnan létrehozott egyházközségekben igyekeztek letelepedni. Bár a jelenségre nézve nincs átfogó tudásunk, a reformkor ban legdinamikusabban növekvő magyarországi lutheránus közösség, vagyis a pesti esetében meg tudjuk ítélni ennek mértékét. A nem hely ben született pesti evangélikus polgárok származáshelyei között a leg 33 Státny Oblastný Archív Bratislava [Pozsonyi Állami Területi Levéltár], Zbierka cirk. matrík, R. kat. farský úrad Sv. Martin, M. č Archív Mesta Bratislavy [Pozsony Város Levéltára], Mesto Bratislava, 2.a. (Pro tocolla magistratuales) 109. (1839), N (p. 373.)

12 gyakrabban (20 esetben) Pozsony nevével találkozunk, ráadásul jellem zően tekintélyes patríciuscsaládok (például a nagykereskedő Birnstingel, Freyburg, Royko, Zechmeister vagy a szűcs Thekusch és Würtzler famí liák) fiaival. Aligha kétséges, hogy ilyenkor családi szintű (tehát nem egyéni) döntések születtek, 35 és hogy a felsorolt famíliák egymás számá ra mintát szolgáltattak. Annak eldöntéséhez azonban, hogy a patrícius családok szemében a pesti ág alapítása csupán egy újabb kínálkozó lehe tőség megragadását jelentette e vagy ennél többet, a pozícióját vesztő Pozsony elhagyásának előkészítését, még további kutatások szüksége sek. Az azonban figyelmet érdemel, hogy a felsorolt családok közül több is eltűnt Pozsonyból (a Birnstingelek pozsonyi üzlete például csődbe ment) vagy megváltoztatta státuszát (a Würtzler család orvosnak tanult fia, Gottfried lányát a Moson megyei alispánhoz adta feleségül, ezzel megpecsételve csatlakozását az úri társadalomhoz, más esetekben pe dig a korábban felekezetileg következetesen homogén evangélikus csa ládok katolikusokkal házasodtak, így távolodva el a családi tradíciótól). Az iskolahasználati szokások, a családalapítással vagy a vándorlással kapcsolatos kérdések vizsgálata is azt bizonyítja, hogy Pozsony társa dalma előtt döntési helyzetek álltak, és hogy sokan éltek is a kitörést kínáló esélyekkel. A kutatás mostani fázisában természetesen nyilván valóan értelmetlen lenne az összkép megfogalmazásával kísérletezni. Remélhető azonban, hogy a későbbiekben sikerül majd a városi társada lom különféle csoportjainak stratégiáit rekonstruálni, és képet nyerhe tünk arról, hogy a polgári átalakulás kezdeti szakaszában hogyan, mi lyen értékeket és célokat követve szerveződött az egyik legurbanizál tabb és legpolgárosultabb város társadalma. 35 Például a Koburgból bevándorolt Freyburg Keresztély Fülöp pozsonyi nagyke reskedő Pestre települt fia már ott vette el a ruszti származású, pozsonyi Birnstingel János György lányát. A két család között Pozsonyban még nem volt rokoni kap csolat, Pesten viszont a sógorok közös vágottáru kereskedő céget alapítottak (Voj disek, Joseph: Adressbuch der königlichen freyen Stadt Pesth. Pesth, 1822). 290 CZOCH GÁBOR Pozsony és a városi kérdés a reformkorban A reformkori politikai küzdelmekben a teljes jogú városnak elismert, va gyis a szabad királyi városi címmel rendelkező települések helyzetének problémakörét, illetve az ezzel kapcsolatos vitákat a kortársak röviden városi kérdésként emlegették. 1 Ez lényegében három fontos területet foglalt magában: a városok belső adminisztrációjának, vagyis a városi hatalomgyakorlás átalakításának ügyét, a városok felsőbb állami ellen őrzésének, vagyis a központi hatalomhoz fűződő viszonyuk szabályozá sának módját, végül a városok részére biztosítandó országgyűlési szava zatok számának, vagyis országos politikai befolyásuk meghatározásá nak kérdését. A jelen tanulmány egy Pozsonyt érintő vita felidézésével e városi kérdés néhány általánosabb vonatkozására kíván rávilágítani. A Pozsony körül kirobbant konfliktus az évi országgyűlésen a városok tárgyában kidolgozott, igen részletes, több mint négyszáz parag rafusból álló törvénytervezet vitájához kapcsolódik. Ezt a törvényterve zetet, amely végül az udvar ellenállása, illetve az alsó és a felsőtábla kö 1 A kérdéssel foglalkozó szakirodalomból lásd pl. Bánk Ernő: A szabad királyi városok kérdése az 1843/44. országgyűlésen. Budapest, 1914; Csizmadia An dor: A magyar városi jog. Reformtörekvések a magyar városi közigazgatásban. Kolozsvár, 1943; Czoch Gábor: A polgárság nemzeti hovatartozásának kérdése Magyarországon a 19. század közepén. In Fedinec Csilla (szerk.) Nemzet a tár sadalomban. Budapest, 2004, 49 65; Gárdonyi Albert: A szab. kir. városok az 1848 előtti törvényhozásban. Városi Szemle 1926, ; Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az évi országgyűlésen. Budapest, 1996; Takács Sán dor: A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért. Budapesti Szemle 1932, és ; A korszak magyarországi városi fejlődésének legújabb átfogó ismertetését nyújtja összefoglalásában Bácskai Vera: Városok Magyaror szágon az iparosodás előtt. Budapest, 2002,

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években A falu lakói A fa lu ban az 1800-as évek vé gé ig szin te csak a né met nem - ze ti sé gû õs la ko sok éltek. Az 1890-es évek vé gé tõl azon ban a bánya nyi tás ha tá sá ra na gyon sok bá nyász ér ke zett,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A Kormány rendeletei

A Kormány rendeletei 2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá

Részletesebben

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 1., vasárnap 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 176/2007. (VII. 1.) Korm. r. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról, valamint a Mi nisz ter el nö ki Hi

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint

Részletesebben

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)

Részletesebben

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 5., csütörtök 122. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 202/2006. (X. 5.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft má jus T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft má jus T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft 2006. má jus T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal 14/2006. (V. 15.) AB ha tá ro zat Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 41/2005. (XII. 1.) OVB ha tá ro za tá nak hely

Részletesebben

TÖRVÉNY KORMÁNYRENDELETEK A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI

TÖRVÉNY KORMÁNYRENDELETEK A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1239 Ft 9. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. S Z E P T E M B E R 3 0. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2006: LXXII. tv. a köz szfé rá ban

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft 2011. JÚLIUS 15. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK A nem ze ti erõ for rás mi nisz ter 24/2011. (V. 18.) NEFMI ren de le te az egyes sa já tos köz ok ta tá si fel ada

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról

Részletesebben

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do

Részletesebben

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal Budapest, 2008. má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2057/2008. (V. 14.) Kor m. h. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31.

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31. III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft 2011. JANUÁR 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.

Részletesebben

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! A tech ni ka ro ha mos fej lô dé se szük sé ges sé te szi, hogy már egé szen ki csi kor ban in for - ma ti kai és szá mí tó gép-fel hasz ná lói is me re tek kel bô vít

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra LVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. december 28. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra T A R T

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:

Részletesebben

14. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 8., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

14. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 8., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 8., kedd 14. szám Ára: 345, Ft TARTALOMJEGYZÉK 17/2005. (II. 8.) Korm. r. A diákigazolványról... 508 4/2005. (II. 8.) NKÖM OM e. r. A lakások

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

204. szám I/1. kö tet*

204. szám I/1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 29., szerda 204. szám I/1. kö tet* I/1 2. kö tet ára: 5635, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 382/2004. (XII. 29.) Korm. r. Az ál lam ház tar

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

56. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 28., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft. Oldal

56. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 28., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. áp ri lis 28., csütörtök 56. szám Ára: 828, Ft TARTALOMJEGYZÉK 76/2005. (IV. 28.) Korm. r. A Ha tá ron Túli Ma gya rok Hi va ta lá ról szóló 90/1992.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

139. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft

139. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 26., péntek 139. szám Ára: 3045, Ft TARTALOMJEGYZÉK 237/2008. (IX. 26.) Korm. r. A Sváj ci Ma gyar Együtt mû kö dé si Prog ram vég re haj

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási

Részletesebben

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 546 Ft 2006. de cem ber 22. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész 2006: XCIV. tv. A tûz el

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben