( A' ROMAI TSÁSZÁRI ÉS AP. KIRÁLYI FELSÉG. NEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL.

Átírás

1 I ( A' ROMAI TSÁSZÁRI ÉS AP. KIRÁLYI FELSÉG. NEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL. Indult BÉTSBŐL Pénteken 15. Júniusban i^i,^ Hazdnkbéli Tudófitdsok. fiuda i-dik Juniu A' tegnapi nap vala nál- T~" lünk az az örvendetes nap, mellyen leg-kedvesebb I-sö Ferentz Kegyelmes Királyunknak pompás és örvendetes Koronázása véghez mene. A' Szent Ferentz Szerzete' Várbeli Templomában ékefittetétt-fel ő Felsége az Orfzág ditsö Clenodiumai-»al, a* honnan 10 órakor a' Plébánia Templomat>a indulván gyalog, az egéfz Gyülekezetnek kihréséveí, holott a' fzokott Czeremoniáknak végben menetelével 48 arany farkantyus Vitézeket nevezvén, kijöttek a' Templomból 's lóra ültek a' jelen íévő Generálisok, a' Papi Rend, a' Nemefteg, & fö Hertzegek 's maga-is a' Király Koronáson és ö C c c egyéb

2 7 ^ ^ tgvéb Cknndiumiihan Öltözve - a» kv<, Templomába mentenek,^ í a k.ráiy Intet le-tette. ~ Jrmen egéfz Fejedéi pomp.val f rizi H Ujj Váró* közö nevezet! Kiralv hegéhez 'menvén, a', Királv vn he^vre íebess vágtatva-fel-tovaglott, és Kardiával a^ Vilif.r.ak 4 fzcgeleteire 4 kerefzt vádsokat léven, «<T *t meg ezer kiáltások kozoti nfc. íza terének. A' Hétsi Kapun lett a' Várba való vifeízamenetel. Eggyedfcl órakor ebédhez ültő Felsíje, 's vele eggviitt a' Királyné, Ferdinánd,' leépíti, és J>srj io Hertzcgekkei, ugy-nem k ülőmben', a'primás, és a' H.ilotsni Érsek. Az örökös 1 hivatolbíli M iltóságok 's étehiordó Uraságok fzotgáluk ai a -tájnál. Az Orízág" Re-jdjeil-is megvendégelte ö felsége, két nagy Szálakban, mellyekben nég? afr talok voltak hat firáz ízeméüyekre terítve. Me.f-'itolatta a' kegyes Király a' Királynéval, 's? TV/fvérjeivel együtt a' vígan ebédlő "Rendelet Vivőit az cgéf'í.::ki:t, mind maga, mind a'királyné. yf F. Airályi Propofitziáknak által adásakor na D dk befzddet tartotta ff Felstíge: Orbatus nuper Patre ontimo, vedío in médium Dominorum Statuum, vt adflicto cordi nouo vulner«, per amiftam hifec diebus düectam Matrem fai; cio, lenímen apud eos potiílimum quaerei'em^q ul non modo Principibus fuís fidem feruare, fed \ 3S ' dem tenero etiam amore protequi fciunt; \V ed > 0 > vt fadem Patri perme.dc Dominos Suf.vs, qu s perind': Filiorum fiiorum loco habéba:, peretine n> tua'u.- dílectionis Monumentum : quippe, vt cp 0 Is iu commodum totius Patria moliebarur, CU J U \^ per legetenus ordinatas Deputatipnes yíam pate * ejt, fupremam, vt primum temporis,rátio_adm» rh, manum aeripiat. Erif hoc"no'üüní'i duffl g-m, quarum lile Primus fundamenta jecit, i»p> t'a, pij,s Ejusdem Cineribus parentabitur> t^a.

3 749 gratitudinís genus; érit illud, et defiderüs Meis, et dignitati Veftrae,-. ef denique.- fano illorum, qui li- mites. libertatém inter, <ac licentiam hnnd norint, exemp'o conuenientifsimum, Cupiuifíém E>?o equidem, vt grandé hoc opus, a quo Poíierbatis pendet beatitas^praefente adbuc Diajta fufcipi valuiffet; fed qtiia'-'iyje <et Belli', quod Natio Gallica nuspiám per Me prouoeata, fumma iniuiia adu-ríüm Me fufceperat, et aliarum Dilionum cum aditu Regiminis Curae vrceniiores, ipfius denique Romani Imperii moderna ratio aliorfum auorant, ntmc de ce'eriori tantum hujus Obieéii determinatione proípicienrlum Nobis erit. Interea litabo Ego í.-rei, Sacram' Corönam ad morém Biuorum Majorum Ritu Legali íiimmani, ac íide, quam ab illo (latint momento, dum Ordine Succeirionis Gubernarula Haereditarii líujus Begni Mei, Partiumque adnexa* rum in Manus Meas delanfa funt, jam alioquin animo Meo gefsi, in facie Populi emmcianda obflrin. gam; id quod Domini Status, et Ordines e Pvopofilionibusjívleis, medio, Cancellarii Mei Hungarico- Aulici tradendis funt plenius intdlecturi. yf F. Kirátyi Propofitid'k pedig fztrólfzdra etek: Propojitianes Begiae Die S-tia Junii Pctyt. Statibus et Ordinibus Begni Dicetaliter congregatis publiéatae. Sacra? Regíae, et Apoflolicae Mafeftatís Domini Domini Clementifsími nomine, Serennifsimo Archi- Duci-, Reverendifsimis, Reverendis, Honorabilibus; Spectabilibus, ac Magnííicis, Rlagn ; flcis iicm, Égregiis, et Nobiíibus nec non Prudentibus, ac Circumfpectis Inclyti Regni Hunganae, et Partium eidcm adnexarum'dominis Statibus et Ord- qui vei in Perfona, vei etiam Ablegationis munere fungentes nomine Principalium fnorum, pro praefenti Genera'i Diaeta Regni per Altefatam Suam Majeílatcm Rer giam Clcmeutiisime indicta, congregati funt, Benr C C c 3 gnilsi-

4 750 \%& fa gnirsime ílgnificandum, Primo : Altefátam Satu Alejellatem Régiam non dubitare, ex tenoré RW lium Literarutn Benignam Ejusdem intentiohem, ac pubhcali, et inltituti moderni Generális Conuentus, Jen Diaetae rationem mentiönatis Dominis Statibus et Ord. luculenter perfpectam jam elte, qualiter nirmrum Summefata Sua Regia Majeftas,poft obitüfn Serenil'siini condam Principis Domini Leopoldi II, Elccti Romanorum Imperatoris, ac Germania;, Hun; gariac item, et Lodomeriae Regis Apoftoii &c,ge^ nitoris Sui delideratifsimi, qua juxta Succefsionis Ordinem liberó Fincipis et : Statuum arbiírio in Articulis primo et fecundo Generális Regni Hungáriáé Diaelae in Anno conclufae, ftabilitum, Allefáío gloriofae memóriáé Genitori Suo in iíto Hungáriáé Regno, ac Partibus eidem annexis legitimé íucceísiílet, volensque Régimen Suurn a fideli Legum, de Regia Succelsione íancitarum, obferuamine anfpicari. Secundo ; Regiam primum Inaugurál ionem Suam ad mentem pofitiuarum praelíbati Regni Hungáriáé Conítitutionum iníiaurandan), Coronationemque foíenni Ritu peragendam Benigne dccreuit: Diploma Regium in conformitatearticulórum fecundi item primi et fecundi 1723; " ec non primi et fecundi demum primi et fecundi Annorum fuprafalis Dominis Statibus et Ord. Regni, datura, et Juramentum quoque in ea, qua a Majoribus Suis depoíitum fűit, forma praellitura. Tor tio: Cum vrbarialis regulatio fub Regimine Suae Majeílatis piae reminifcentiae Irhperatricis ac Regináé Apoltolicae JVlariae Thereíiae íntroducta per Articulum 35 nouiísimáé Diaetae in q«a- litate interimalis prouiiionis eousque, donec intem hanc Diaetaliter aliud conftitutum fuerit, tam q 110 ' ad ipíás praeítationes vrbariales, quam et conc-omitantem vrbarialiter definitam Ruíiicorum a vominis Suis Terreflribus dependentiam, lidrurnque vicifsim in Rufticos Jurisdictionem, et Acú»i}0P y que Comitia Anno hoc cufrente celeb"rand,a, am[< vlla exinde contra Leges Regni-fundamehíaU'S 1

5 & ^% 75 * manda co.nfequentia ftabilita habeat.ur, obiectum attamen- hoc velut vna cum aliis in Articulo Ő7mo Anni 179,1 declaratis, ad D.eputationes Regnicoíares relegatum, nondum ita praeparatum efíe comperiatur ^ vt circa illud fiante hac Diaeta quidpiarn, conftitiü valeat, ^Sua Majeíias Sacratifsima Benignam, Suam VotiTÚtatém Dominis Statibus et Ord. deciarat, vt pifouíu>0*eateaiis ia praecitato Articulo 35-to 1791 faeta ; porro ad futura Regni Comitia Lege publica extehdatur, Quarto: Cum Diaetaliter agnituin jam exiftat absque validiore, et reguíata Militia pro omni euentu1 intertenenda, etiam hoc Hungáriáé Regnum fuífi'cienter defendi, illamque fine fiipendiis íubliftere, haec vero íme oontribü-. tione coniparari nequire ; hinc Summefatam Suam Majeftatem Eenigne cupere, vt quoad quantum auetionale de quo in Diaeta Anni 1765 conuentum fűit, deinceps quoque praeítandum Domini Status et Ord. in hifce Regni Comitiis delíberent, ac convenientem deíideriis Suae Majeítatis faciant declarationem. Quinta :. Conferuatio Crediti Nationalis et ipfa Juftitia naturális exigit, vt Incolae Regni hujus Jlungariaé, Partinmque eidem adnexarum. cujuscunque'status et Conditionis, qui in Prouincüs Su'ae Majeítatis Sacratilsimae haereditariis'germanicis, feü paratas pecunias mutuo, feu merces, aut alias quascunque res ad creditam accipiunt, feque Judiciis earundem Proulnciarum vei fcripto, vei facto Jponte fubjiciunt Jurisrüctionem fororum ejusmodi agnofcere, Senteutiamque ab iisdem recipére teneantur, Jurisdictionesque Hun»aricae promptam earundem Sententiarmn executjonem procur ent, id quod eo magis nece.tarium elt, qúod fecus bonae fídei Creditores in baereditariis Prouinciis Germanicis degcntes, qui Juri Gentium, et naturae innixi, fpontaneas ejusmodi. obligationes non modo per Debitores obferuandas, fed et per Fora, Judiciaria Hnngaricá promptam in executione Sentenliarum afsifteritiam praebendam íirmiter fibi perk foa.'um habent, ; e?wérientia, attamen telte ob. dene- ' -f.í:* Jt ' gátas

6 gmrsime íignificandum, Primo : Altefátam Suau Mejellatem Régiam non dubitare, ex tenoré Resa- Jium Literarum Benignam Ejusdem intentiohem, ac publicati, et inltituti moderni Generális Conuentus, len Diaetae rationem mentiönatis Dominis Statibus et Ord. luculenter perípectam jam eítí', qualiter nimirum Summefata Sua Regia Majeftas poft obitüm Serenilsimi condam Principis Domini Leopoldi II. Elccti Romanorum Imperatoris, ac Germania;, Hungáriáé item, et Lodomeriae Regis Apoftoii &c. Geriitoris Sui dclideralifsimi, qua juxta Succefsionis Ordinem liberó Pincipis et Statuum arbitrio in Articulis primo et fecundo Generális Regni Hungáriáé Diaelae in Anno conclufae, ftabilitum, Ahefnfo gloriofae memóriáé Genitori Suo in iüo Hungáriáé Regno, ac Partibus eidem annexis legitimé I'uccefsiíTet, volensque Régimen Suurn a fideli Legum, de Regia Succefsione íancitarum, obferuainine anfpicari. Secundo ; Regiam primum Inaugurationem Suam ad mentem pofitiuarum praelibati Regni Hungáriáé Confiilutionum inílaurandani, Coronationemque foienni Ritu peragendam Benigne tlecreuit: Diploma Regium in conformitate Articulórum fecundi item primi et fecundi 1723-; nec non primi et fecundi demum primi et fecundi 179c Annorum fuprafalis Dominis Statibus et Ord. Regni, daíura, et Juramentum quoqueinea, qua a Majoribus Suis depoíilum fűit, forma prae- Hitura. Tcrtio: Cum vrbarialis regulatio fub Regiiriine Suae Majeílatis piae íeminifcentiae Imperatncis ac Regináé Apoiiolicae Mariae Thereíiae introducta per Articulum 35 nouiísimáé üiaetae in q" a- litate interimaüs prouiiionis eousque, donec m rem hanc Diaetaliter aiiud conííitütum fuerit, tam quoad ipías praeííationes vrbariales, quam et conc mitautem vrbarialiter definitam Ruíticorum a V minis Suis Terreítribús dependentiam, hdrumque J' cifsim in Rufficos Jurisdictionem, et Acüui^KP v que Comitia Anno hoc currente celebranda, ^ 1. vlla exiode contra L-eges Regni fundamehíales i"

7 fa 75 * raanda confequentia ftabilita habeatur, obiectum attamen- hoc velut vna cum aliis in Articulo 6jmo Anni declaratis, ad Deputationes Regnicolares relegatum, nondum ita praeparatum eíie camperiatur, vt circa illud ítante iiac Diaeta quidpiam confiitiii valeat, ; Sua Majcftas Sacraüfsima Berágnám, Suam Votttntatem Dominis Statibus et Ord. deciarat, vt pr;ou5ífp*5*e'atenus in praecitato Articulo 35-to 1791 facla, : "'.pb'rro ad futura Regni Comitia Lege publica extehdatur.. Quarto: Cum Diaetaliter agnitiim jam exiftat absque validiore, et rcguíata Militia pro pmni euentu intertenenda, etiam hoc Hungáriáé Regnura fuffi'cienter defendi, illamque íme ftipendiis íuböftere, haec vero fine oontribütione comparari nequíre ; hinc Suramefatam Suam Majeftatem Benigne cupere, vt quoad quantum auétionale de quo in Diaeta Anni 1765 conuentum fűit, deinceps quoque praeftandum Domini Status et Ord. in hifce Regni Comitiis deliberent, ac convenientem dísfideriis Suae Majefiatis faciant declarationero.- Quinto :> Conferuatio Crediti Nationalis et ipfa Juftitia naturális exigit, vt Incolae Regni hujus Hungáriáé, Partiumque eidem acinexarum, eujuscuhque Status ét Conditionis, qui in Prouinciis Suae Majeífatis Sacratiísimae haereditariis Germanicis, feü paratas pecunias mutuo, feu merces, aut alias quascunqué rés ad creditum accipiunt, feque Judiciis earundem Prouinciarum vei fcripto, vei facto Iponte fubjiciunt Jurisdictionem fororum ejusmodi agnofcere, Sententiamque ab iisdem recipére teneantur, Jurisdictionesque Hungaricae promptam earundem Sententiarmn ex.ecutjonem procur ent, id quod eo magis neceilaríum eli, qúod feeus bohae fidei Credit ores in baereditariis Prouineiis Germanicis degentes, qui Juri Gentium, et natfrae ionixi, fpontaneas ejusmodi obligationes non niodo per Debitores.obferuaiidas, fed et per Fora, Judiciaria Hungarka promptam in executione Sententiarum afsiftenüam praebendam íirmiter fibi perhtaíum ha bent, eitjerjentia attamen tefte ob dene-. '^f..:!*'-' gátas

8 75* %fr gátas pafsim per Jurisdictiones Hungaricas execu. tiones, effectum Sententiarum confequi nequeunt, ad praecauendam eorundem damnficatioüem, et elufionem catetius cum graui Crediti Natiooalis Hunsarici detrimento pnblice cautos redderer. Ad antcuertendurn proinde hoc Altefata Sua MajeHas Sacratifsima Dominos Status et Ord, Berugne horta'ur, vt pro granitate rei objecturh hoc ftante hac adliuc Diaeta in Deliberationem affummant, et cum h.iuc in rem per piae reminifcennae Imperatricem, et Reginam Mariam TJiereíiam Anno adhuc 1779 Die "íi-ma Decembris certa norma per vniueríüm Reirnum, Partcjqup eirlem adnexas circulariter publieata, in bnnuin unice Regni et Comm,e<xii incrernentum conítituta fuerit, hanc ipfam déb'ite éxpen, dánt, ac ita parte etiam ex fua eo coüahorent, vt atcnus id, quod aecmita'i, et JufHHáe congruere, itk(ue Corrmodum er Emolumentum Regni deíeruire comrauni Sua" Maiefíatis SacratiTsimaeet Dominorum Statuum et Ord. Regni Confenfu adinuentutn fuerit, per rondendam Legein publicam conítituatuf- Et haec funt, quae Sua Regia Majeftas Dominis" Statibus et, Ord. Benígne proponenda duxtt, quibus Gratia Sua Regia Clementifsime, ac Jugiter jjropenía maqet......,,- Per Sacram Regiam et Apofiolicam Majefiaiem - : Budae Die.3-.t1a Menfis Junii 1792.!-. Jofephus JSagy m,p r < Atvtnak, kik a> Szent Iftydn Kardinak meg-ilmte^ sével Arany-farkantyus Vitézek lettének, «"»'* ezek : r < Gr. Fandematk Ferentz, G, Tzirdky^ul,J' Nddiúdy Leopold, Seeberg Filep, G, ifjabb *org Miklós,,B. PádmányitxÜ Sándor, ^ei^fal rentzy ATi/los Josef, Bornémifzfza Mátá, <jffj^ó \ó,m>eri Sándor, Kajddtii Antal,: W ^ b l ) '

9 '* ifjabb Horváth 'Sigrnond, Seerdahollyi Lálzló, Szent, ip'vyi Medárd, iv«^j Igaáu, Nikolits Jduos, M/ Sebast., Szspíontzay Mihály, Strisits Fülep ///ía> György, Gludovdtz Josef, Hímmel János, Peirovfzky 'Sig., Késmárki Josef, Andrási IhVán, líwiy.sig.,- Zsichy Josef, iwor Josef, Péter, Pongrdtz Boldisár, Pörös Ferentz, Khédey Lajos, Sz-rletz Adám, Jankovits János, ürdvitiky Josef, Kaxintzy Péter., Domokos VatvtAz Krifiof, JRJ/OJJ Mihály, _ Hertelendi Josef, Gyiirky lítváq, /My Lafzló, L'onyais Mele, Tífr" Abrehám, Aluijfy Leopold, ^wd Gábor, Edelfpacher 'Sigmoad, Koronázás napján tartott, ebéd után, az uj/anoa le(t Státus Titkos Tanátsofsaiaak, a' Kamarásoknak, ö* Királyi Dapifereknek, és az Aulie EamU Harisoknak neveik fel-olvastaitak, BelsO Státus Titok, Tandtsofsai lettének: A* Vátzy Püspök B, Splényi Ferentz, a* Péui Püspök Gróf Efztethdzy, Pál, a' Kárlovitzi Melropolita Sztrátimirovits, G. ifjabb. fidday Gedeon,, G. Telky Josef, G. Linbit'g ', G. Nádasdi Ferentz, Schiloehon Josef, &Erdödy Josef, G'tóf.JUtrovfzky, G. Efzterházy Nép, János, G. Keglevtts Josef,... Kamarások lettének } Gróf Amadé. Antal, Gr. Andrási Károly, G. Barkotzy Ferentz,, G, Preze-.uits Károly,,*G. Bathyáni Kajatán, v G, : Serényi Gv Örgy, 'G, Bethlen Ferentz, G. GK% Imre * G. Braskovits Josef, G, Efzterházy, Josef,, G,,i fjabb Émgdts Miklós, G. <?kw<w\ Iftvin, G, Gyulai Ferentz, Q, lllés/iázy litván, G. fo/w/y Miklós,Kap., $-:Lufmtzy Josef, G.'.Omy Josef, G. ^//y Aároly Kap., G, Szapáry Pál, B. Amandus Szerényi, B. r«y Kap., G t roj^ Ferentz... Deeretisták ezek: G. Zichy Ferentz, G. 2V<f. tóa'leopold, G. Efzterházy Miklós, G. Kolonits Láfzló, B., Hunyady Josef, G., Bathyáni Josef, {Az Aulac Familiárisoknak n«veikk«l máskor ízolgálunk.)

10 754 Elegyes jegyzések. Ezen hónapnak 12-dikén dél-után a' Bétsbca lévő Török Követ Rátib Efendi a' maga fö udvari Melierét lován, 8 gyalog fzolgáival, és a' Tok máttsal edgyütt a' Státus Kantzellárius U. Kuunitzhoz küldötte, és jelentette, hogy az ő Urától mind.1' moft Uralkodó Fejedelemhez, mind ö Hertzegségébez Konflántzinápolyból az ö ujj Credentionalis Levelei el érkeztének, és azokat ő,.ff ertzegségének bé-nyújtaui kívánná, mellyre nézve-;méltóztatnék néki az sladentiára időt határozni. y,<d> jövő Vasárnap dél-utánni 6 ólára adott ö Kertzegsége engedelmet a' meg jelenésre. Azt befzéllik, hogy! moll egy úttal ollyan parantsolatot - is vett légyen ezen Török Követ a' maga Urától, hogy minden órán induljon vifzfza, és már kéfzittetnek is a' hajók, mellyekkel Belgrádig fog hajókázni. 'Tsak Török JSagy Eezdr, t's <?' Frantzia Semze^ ti Gárdának Fezére nem fzcretne'k józanon lenni: Apr. 3-dikán érkezett vala a' Török Nagy Vezér Jusnf nagy pompával Konftántzinápolyba. Ekkor ollv nagy betsületben tartaték, hogy még a' Mahu'med Pogány Ifteni fzékében ülő Tsáfzár-is hozzája alázta magát, és Anyának fzollitotta.- Nem fokára, u. m. Májusnak 3 dikán tsak béállának hozbyet annyira ízégyenjetf ezen öfz fzakállu öreg, " ogy fogságban viteiésekor edénnyel borította-bé ortzáját. Nem öletett ugyan meg; mert a' nagy Ur meg-kegyelmezvén néki, Tresbisontba küldötte Kormányozó nak, és Nagy Vezér lett egy 90 efztendös, hajdoni Basa, MMék Mahmed. IHj ea a_ Frantzia Nemzeti Gárdák Vezérének-is forsa; *na Ur, holnap vifzík a' Lámpás-fára. Inkább Ujsagot: írjunk, mintíem illyen Urakká legyünk. Pr ágai Levelek fzerint ezen foilyó hónapi* íí-aitöl fogva 31-dikéig {5 Prufzfzus Regemen-

11 tek mennek Prágán kerefztül Frantzia Orfzág felé", még pedig sietve, és olly rendelés vagyon, egéfz Tseh Orfzágban, hogy az el-fzökött Prufzfzus Katonát mindenütt kézhez adják és ki-adják. A' mi F. Koronás Királyunkat Bétsbe, ezen hónapnak ao-dikáig vifzfza várjuk, minthogy már némelly Bagázsiás Udvari fzekerek vifzfza - is érkeztének. Két Audentiát fog ö Felsége tsak adni, mellyre már 200 fzeméllyeknél többen vagynak fel irva? 25 dikben útnak fog ö Felsége indulni Frankfurt felé, és a' Német Orfzági Koronázás után Brüfzfzelbe mégyen ö Felsége a' Hódolás el fogadására, és a' Kardont is a' határ-fzéleken meg fogja tekinteni. A' Tseh Orfzági Koronázásra, mint egy Sepf. 28-dikára gondoltatik vifzfza jöni." Kdroly Fő Hertzeg már fzerentsésen vifzfza érkezett Brüfzfzelbe, a' Tozkánai Nagy Hertzeg fem fog Frankfurtban meg-jelenni, hanem vifzfza jövetelével Florentzia felé indul. A' Be'tsi Dominikánusok KlaRromáról ugy értjük, hogy minden óráa ki fog üreüttetni, és a* Pattantyús Seregnek egy réfze fzállittatik belé a' Szerzetes Papok réfz fzerint falukra, réfz fzerint Klaftromokra ofztatnak. Azt olvafsuk az idegen Levelekből, hogy Spanyol Orfzág, és Svájtz a* jelen Való Frantzia háborúra nézve Neutralisoknak jelentették [magokat. A' Király Gárdaját Parisban a' Nemzeti - gyulés eftörlötte, és ennek Komendánsát Brifsai Urat fogságra vitette. Már megint a Nemzeti Gárda téízi a' Király körül való fzolgálatot. Itt nem jó fzagu fa' ég a' tűzön. Marfchal Fajette is Sergeít nem régiben Komenderozni akarván, a' Katonák tudtára adák, hogy ök nem mennek. Illyen rendben van ott minden, és illyen ott a'. Subordi. natiá, a' hol mindenik egyenlő Ur. - Ugy vélekednek fokán, hogy a' Frantzia háború nem fogna tartós lenni. Azonban 2 hónapok alatt fok

12 tídóánk k e t h a l l U n k ' M^ m C H j r Ö 1 m o R á l m xs? >Y VAtsany.. Juny. Nállunk' ezek a meg - jegyzésre méltó dolgok:.hogy a! Gyulay Regcmentyének 8 Kompániája mái napon érkezett-bé JSagy Vúzsonyba, '3 a' mint magok a' Katonák befzéllik egyenesen a' Frantziára men, tek. Igen fiettelik masirozásokat: mert tsak nridcn negyed napon vágjon nyugovó napjok, a' Statiok is pedig d«?rckafsa<> meg-vágynak nyújtva. Ki nem írhatni, másod.1 hátor fziviiséggel'sörömmel kivánnyák ezen Magyar Md'rs' fiái., ama Co. in-diis parókás tantzos Frantziákat, hogy meg - köfzön«!i«fsák, *s Magyar nótán való tántzolásra meg tán:t!>nfsák. Az Ur iílen tegye őket gyözede mes vitczckké! ' - Az eleségnek árra ezen a' tájjon ismét nevelkedik naponként, ugv hogy már-is a' közönséges búzának Kilóját (2 Posonyi mérő) 5 n. forin/oa a'.oll nem igen kaphatni. A' bor lem c)ly oltsó, mint egyébkor ezen boros Balaton me'iyékéű ízokott lenni, Akóját 3 forintra, sőt fellvebbás tartják. *S vallyon mi ennek az oka? kéttség kívül az, hogy mind gabonás mezeink, mind pedig Sz-dlö hegyeink,yékouy reménységgel biztatnak. A' hqízfzas fzárazság meg tsüntette vetéseinket, el ánnvjra :, hogy fok hellyen az el veteti tnagot-is a- lig adja- meg ; SzóiM hegyeinket pedig, kivált a hol korábban mettzettek, a' fiatal gyenge joveseket ugy el- vette az éjtfzakákon járt hideg, der, mintha le-forrázták volna. - No de még is \s*k bizzunk a' Msayei Gondviselőben, ki hatalmas, keyéfsel-is teremtett állatit eltartani, 's a' fzuksígben-is, bővséggel meg elégitteni!., Még.egyet súgnék az Urnák fülébe; de taiam Valaki meg-botránkoznék benne. MiadazáltaM um - maison el-mondom, tudniillik: hogy bizonyos helységben a' Kálvin illa Atyafiak meg nem enge;.'"* Húsvét Hétfőn. hogy a'"luíránuí Prédikátor listáinak, a' Kálvinista Templomban - pw al '!* i l X* * w. Prédikátorjokuak kéizuftésébdh i r ázom-

13 75? azombah, : hogy; azon Tif/.t* -Atya- Füiájában, hol tsak Lutrános Templom vagyon. halotti* Prédikátzioval.kellett; temetnie, 's a* Lutráno*.Templom-, bí-.n kívánt prédikálni; de biz' ö kegyelmét bé nem erdzlették, azt a' törvényt tartván: Vicém pro vi~ ce, red-o tibibont; amice^..- - " - Junmsnak y Napján a' Frantzia Nemzeti gyűlés minden Mniílereknek fizetéseket meg - kissebitette és. ennekuíámoa minden Frantzia Miniíternek efztendei fizet éle 50 ezer Livra. A' Frantzia Király maga a' maga pénzéből so ezer livrát adott a' mostani h bo;ura..,. -. ; Lütikböl az iratik, hagy _az oda,való-hertzegi- Piispök G. Hoensbruck ezen hahapnak j-dikán meg hala,éleiének 6g- dik efztendejében, -.Lengyel orfzágnök Követjeí mind a' Berlint, mind. a' -Betti és Szakfzoniai Udvarokhoz már el- rkeztenek - H. Csártorinfzhi már egy néhány napoktól fogva varja F, Királyunkat Bétsben, mind réndkiviil való Lengyel követ,' és más Lengyel Urakis vágynak moít itten, noha ez a' Lengyel Uraságoknak nem igen íizokások, - ^, Már 3 tsetépatéjavóla a'lengyeleknek a'bement Mufzka férgekkel, és mindenüt a* bamuláfig vitézül vifelték magokat a 1 Lengyelek várjuk a* történeteket világasabban { mert még eddig sok féle képpen befzélük. Külső - Aujiridnak fird/burg nevű várossában nem régibent egy.. Frantzia -. Spion akadott Kaleptzébe, és azonnal fel - akatztatott még ez is térnes kenyér!! 1 Horváth orfzdgbóil Kártfiadbólaz iratik, Jun. 5-dikén, : hogy a' Török és a'- mi fzéleinknek ki r méréfe egép tsendes.s éggel.és jó remén-seggel raj. gyen véghez, és táplál bennünket a' reménység, hogy az Una vize mellett jó darab réfzt fogunk kapni a' miízomzedaink igen tsendesen és baráttsagoson viselik magokat, A' Karl/iadti Generálátusbfil 4 batalion Horvátak kaptak kéf/.ülö parantsalatot., kéltség küvül Frantzia orfzns; fe'é. Ugy értjük, hogy mind a' Király, mind a' Ki«rályné betegek Parisban,

14 785 # Ankerftrőmröl a' Svétziai Király gyilkofsáróí, ut olly ár* még ezeket jegyezhettyük- meg. Mi mint halálra Ítéltetett infamisnak, addig viselt familiai nemes nevét-is el-kellett volna változtatni, és már nem ylnkerftrömnek, hanem Jákob/ónnak kellett rólna neveztetni, melly nevezetlel az ő meg-nemeaittetése előtt élt az. ö Attya. Mep - értvén ezt a' Királyi Tanátsnak Polgárokból álló réfze; magát ezen dolognak egéfzfzen ellene fzegezte, igy fzollván: hogy nem illenék egy gyilkosnak a' maga nemes nevét el-vévén, más betsiiletes polgárnak a' nevit adni néki : hanem tartsa meg ö azt a' neyet, a' mellyet viselt akkor, midőn a' gyiikofságot tselekedte. Ez igy is történek meg, és Ankerfiröm a' maga meg-nemtelenitett Ankerfirömi neve alatt öletteték-meg, melly ö nemesi neve a' Nemefség Mal riculumából ki - töröltetvén, el - maradott ártatlan famíliájának meg-engedtetek,,, hogv a' Királytol magának más famíliái nevet kérhelsen. Ankerfiröm. az egéfz Executiót. igen vakmerően fzenvedte ki, tsak a' meg - verettetés vala majd ki-álhatatlan terhére. Midőn a' Hóhér által elöbbfzör nreg-verettetett, annyira el-lankadt, hogy a' Régens Hertzeget az ö még kéttzeri következendő meg verettetésének el - engedéséért kérette, de a' melly re a Hértzegtől tsak ezen rövk! feleletet vette: ho0 az, a' ki néki meg ^kegyelmezhetne már' meg-hólt, a' kegyelemért escdezönek gyilko/iá-a által olettetvén-meg. fran-

15 & 750 Frantzia Orfzág. Egy darab idötöl fogva ismét ugy kezdenek Parisban folyni a' dolgok, mintha az Udvar között és a' Nemzeti - gyűlés között nyilyánságos háború volna. Áz Udvar ellenségei minden igyekezettel azon vágynak, hogy. a' népnek áz Udvar ellen való gyanúját nevelhes-., sék. A' Királyról azt hirlelték-el a' nép között, hogy Parist ismét oda akarná hagyni. Értésérc r esvén a' Királynak ezen hir, igen jónak ítélte minden haladék nélkült maga felőli közönségdíjé tétetni, hogy valameddig Frantzia Orfzág külső és belső ellenségekkel viaskodni kénteleniitetik, addig a* Király magát leg - bátorságosabb hellyen a' Párisi Polgárok és Nemzeti Gárdisták között fzemlélheti, és innen el-távozrii nem tarlja hafznö.mák. De ennél fokkal nagyobb vptélkedésekré adott alkalmatosságot Parisban az Udvarnak ázzál való vádoltatása, hogy ébberi.égy ugy nevezett Auftriai Ausfohufz,_egy olyan Auftriai réfzen lévő Társaság volna, mdly valóságos Coniráretmíutüt igyekezik febállittarii, és a' Magyarok Királyának fegyverét a' Frantziák ellen Izeréutséísé igy ekézi teáni. Ezen Frantzia Király Udvarában tanáltáto ugy nevezett * Auftriai 'Társaság 7 fejeinek lenni, volt MinifterMontmorin és Sertrind közönséges Uijságokban-is ki-hik dettettenek. Ezek, ugy mint Mont morin és" Bértrand, á' hamis vádért törvény elejébe tzitáltat-. ták az Ujjság-irót. E' még felelt maga heliyett ezt mondván, hogy néki a' Nemzeti gyűlésnek 3 tagjai u.m. Cbabot, Bazire, és Morlin adták ezen tudófitásí, kik is a : Nemzeti-gyűlésben meg-fzollitlatván azt felelték, hogy igen is, ök adták az Ujjság Írónak á' dolgot által, de nékiek a' dolog iránt illendő jeiéik volnának, és tsak azért bízták ennék ki hirdetését áz Ujjság iróra, mivel némely ilyen környülállásoknak, mellyek még nem egéfzfzen bizonyosok, ki-hirdettetése által, lókízor igen velizedelmes Komplotoknák vétetödött eleje. Ezen per fokáig igy folyt elé 's hátra bizontalan ki-menetellei,-mig végre a' Ki-

16 7 6 fa rálv egy ollyan Pátenst külde a'. Nemzeti.gyölés Frízeibe elejébe, hogy visgáltafsa meg a' korayiil. állasokat, és az egéfz dolgot hozafsa napfényre. mivel egy illyen Komplótnak a' nép' között való el hirleléséíöl terhes következések függhetnének, U Genfnnne és tirifsat, két nevezetes 'tagjai a' Nemzeti {-vülésnek, arra ajánlották magokat, hó'gy Má jusnak avriik napján nyilván meg fogják azt" bizo- Dvifani, hogv Parisban a' Király" Udvarában bizonvoson tanáitafsék egy illyen (fellyebb meg neve-^ zeít ) Aliit!iai titkos Társaság. fclogy némeily Városok Frantzia Orfzágnák Déli réízében a' tenger mellett, fókákat a' polgári hitet letenni nem akaró Papok közzül hajára raktanak, kormányokat adtának légyen a' minap az ö kezeikbe, hogy ífien hirivel a* merre tettzik elrneheísenek, ez a' durvaság akkor ellőttünk hitel felett valónak tettzett : már moít pedig nemtsudálko7iink egy tsfrrpet is rajta, midőn bizonyoson tudjuk, hopy Májusnak 24-dikén egy ollyan Dekretomot nria ki a' Nemzeti-gyűlés, hogy minden polgári liitet le-tenni nem akaró Papok, nem Türhetetlenségböl, hanem a' közönséges tsendefség megmaradásáért, az Orfzágból ki-köítöztettéfsenek Mj: hellyest egy illyen Papnak az Orfzágból váló kiköltözését 20 Frantzia Polgár kivánni fogja, az illy ennek minden ki fogás nélkült tudtára fog adatni, liogy induilyon önként útnak magától, mertkiilömn'^ erővel fog vitetni..mindenho mértföldekre 3 Livrak rendeltettek ezen útozóknak fzámára. J ^ca ' ne a' Nemzeti-gvülésnek arra is vigyázni, hogy midőn illyen Dekretoműkat ád-ki mások ellen, ne hogy hé-telvesedjék még rajta«is, midőn alig m; ja éfzre venni, ezen fzegény Papoknak moít^ni egyetlen-egy Confolatiojok : 'hadié mihi, crasum - Melly fzoross jseutralifíaságoi akarjon az -Anglus Udvar a' Frantziákr-ak mooani háborújára nézve tartani, ki-tettiák ezen párantsolafjáboj, melyet.közelebbről, tétetett közöuségefsé, és a'

17 jjek röviden ez a' fummája: hogy az Anglutok e-/en egymás eilen hadakozó Királlyok ellen Jémmifcle Szolgálatot Telne válaljanak, ezek ellen lem egy lem. más féle hajói ne adjanak és ki á* tengerre ne áüiíísanak, vagy pedig magok olly ön hajókon fzplgálatot ne válaljanak, mellyek ezen hadakozó Királyoknak, vágy ezeknek népeiknek kárára igyekeznek. c Ennék felette mivel Frantzia Orfzág Angliától az 1786-ban köttetett kereskedés béli traktának is megtartását kivánnya - erre nézve parantsollya az Anglus Király minden Anglus hazafiaknak azt is, hogy a'frantzia Királynak ellenségeinél á' Frantziák ellen femmi Cummifsiót fel ne valloljanak, fzabad-rablásokat és pulztításokat ne tegyenek, 'segy fzóval a' Frantzia Király népeinek'fémmi némü kárt ne okozzanak. : A' Lengyel' táborból nem fokára fontos törtéy netekről fogunk tudoíitásőkát venni", mivel az Orofzok eröfsen nyomulnak áz Orízágban elő felé, a* Lengyelek pedig felettébb való vakmerőséggel oltalmazzák magokat. Olofz OrlMgból ezeket irják, A' Sárdiröai Király minden népeit még indította a*frantziaizélek felé. Ezen Királynak Sergei 33 ezer gyalogokra és 3 ezer lovasokra pótoltatnak, A' írantziák ellenben a' Gc'nuői- Respublikától azt kérik, hogy ez a' maga ki-kötő helyeibe engedne Frantzia Sergeket be fzállarii, sőt hogy engedné meg ezeknek a' maga földén kerelztüí útozni;a* Genuai Respublika ugyan nem barátja a' Sdrdiniai Királynak; mivel a' köztök fokáig fenn forgott hat;; 1-béli e- gyenetlen?égek még edüig le nem tsendesedtenek. Bit zontalat; mindazonáltal az, hogy meg fog é a' Frantzia Sergekaek engedtetni, hogy a' Sárdiniai Királynak földére ütnuán kerefztül meiiefsenek, vagy nem? az íílyen apróbb Hatalmafságok, mint a' Genuai Retiiut'lika 's a' t. nem könnyen elegyednek háborúba, és ha lehet, jó fzivvel ízoktak Neutralistáknak maradni. A'

18 7 6 * -A' Velentzei Hajós Sereg ollyan parantsolatot vett, hogy haladék nélküle a' Föld-közép-tengerré evezzen-ki. A' Pápa-is olly rendeléseket ada-ki ezen napokban ', hogy a' maga Orfzágainak tenger felöli lévő határai Sergekkel és minden féle hadi efzkcj. áf-ökkel eröfsittefsenek - meg, á* melly végre az illendő költségnék ki-fzámláltátását-is rheg-parantsolta ö Sz. ge. A' Néápolisi Királyi Udvar frifseh és igen jó kedvel tölti idejét. Közelezebbröl egy ollyan falusi, minden ki-gondolható gyönyörűségekkél ki - kéfzült innepet kéfzittetett ezen jobbágyait fzeretö Király, melly a' körül lévő vidékbélí falukról 30 ezer nézőknél többet tsalt öfzve ezen mulattságnak hellyére. Azonban ezen Felség fem múlatjá-el az Európai ugy nevezett közönséges pestisnek ki-oltására maga réfzéröl-is illendően fzprgalmatöskodni, a' mint hogy 60 ágyukkal rakott hajóji jmar réfz fzerint kéfzen vágynak, és tsak a' ki-indulásra való prantsolatra várokoznak, réfz fzerint minden órán egéfzlzen kéfzen fognak lenni. A' Királyné a' fzerentsés fzülés után igen kívánt állapotban vagyon.'