(730 Ii f.sí. Minden-fele ößve-fzött font elegyes Tudofitások.

Átírás

1 (730 Ii f.sí Minden-fele ößve-fzött font elegyes Tudofitások. {tsak rövid hangon.) h \ z Áugufldna Vallást tartó Atyafiaknak és Ha- * zaíiaknak Pesten tartandó Sjr.odufsokra, már réfz fzerint az Egyházi, réfz-ízerint pedig, a' Külső és Neirefi Rendből lévők közzül ioo Deputátusok; nem kiilömben a' Helvétziai Vallást tar'.ók közzül Ugyan annyin Budán meg - jelentenek és ofzve-gy ültének, és a' múlt Tsötörtökön, u. m. tegnap taríőtták az első Gyűlést; mellyről valóságos és réfzre hajlás nélkül való tudoíitásokat várunk az itt jelen lévőktől. Adjon Iften edgyes fzivet és bőlts érteimet mind a' 2 Gyülekezetnek, hogy ama nagy érdemű és világos fzemû Tek. Tsáfzár Urnák már köi-lött józon vélekedései foganatosok lehefsenek.» Quod nova tefia capit, id vetterata Japit : az az : a* mines fzokoit Janisig abban marad János. Tegnap «ïèjó. refvgel 2 óra tályban hozák fel Hadáról Bétsbe fegyveres Őrizet aiaít, amaz élete hiftoriájárói, 's mas Könyveiről - is majd minden Európai Nemzetek előtt eléggé csméretes Báró Trenk Urat : miért? miírt herh?,«zután fogjuk meg-tudni moít tsak annyit tudunk belölle, hogy 1 Kapitány és 4 fegyveres Katona hozta Bétsbe ; mellyet midőn itt megértettünk volna, másnap, u. m. tegnap ez a' Tudofításom érkezik : Pefi 13. Sept. Kedves È.ïrdtoni! Mitsodá fát tett légyen Bétsben ama hires B trenk a' tűzre, azt éh nem tudhatom, hanem azt bizonyoson Írhatom néked, hogy onnan ide Ptflre és Budára nyomozó Levél érkezvén u- tánna. hogy a' ki é! foghatja 100 arannyokat fogna nyerni jutalmul, Sept. 12 dikén innen Budáról fegyveres Katonák őrizete alatt indittaték Béta felé. Enírek áz Urnák fiát a' Király rend kivül Kapitánnyá G g g 8 tette,

2 tette, rocgának Penzio)dt r^oo forintra emelte, ttf Ir; fok kegyelmeit k'iílüíte lia as iliyen ember-fi háládatlan, nem tudotn mit lehefsen goadolci. -H Sok felöl tudoíittatnrk, hovj iliidöa ama ûagy ev jó fzivü néhai Hazafinak Gr. Károly Antal ürask hólt tetemeit Hazánkon fccrefztül vitték, minden Helységek azt, igen nagy tifztefséggcl illették th harang-fzóval kéfértek ki. Nevezetesen, midőn Sepí. 5-dikán. a' Jdfzságon vitték vóína ezen testet kerefztíil, Jájz-Berényböl a' Kerületbéliek egy jó fél mértföldnyire eleibe ki-mentenek, és fegyver 's harang, fzó között kisirték-bé nagy pompával JóJ&B*. rénybe. Itt tsak addig mulatának vele, mig a'l<v vakat ki 's bé fogak; megint meg-fzóllalánafc vw den harangok, és hasonió pompával kilirák Jdft Apátiig. Hasonló tifzteletlel fogadák az Apátiak, és ki is kiíirék az ö Kerületjeknek határaiból egéli tiízíelettel ; 's mindenek igy (óhajtanák vala utánna: fok ioo-ezereknek haíznált, 's fenkinsk fsm á r ' tolt, nyugodjék tsendesen!!!, A' Prágai Koronázásnak hofzfzas Hifloriája rriig következendő Levelünkbe férhetne, tsak azt jigy"; zäk-meg, hogy midőn ő Felsége Királyi pompa?* 1 ment volna bé Prágába, és már a' jprigw FosgArmefler Pr<%a Vára kóltsát, egy fzép befzéd caewl általis adta volna a' Felségnek, mingyárt a' Prágai és az egéfz Tseh Orfzági 'Sidók' DeputátufsaiU" íogadtaték ö Felsége, kik a' 140-ezer forintokkal, mellyeket a' Tseh 'Sidók minden Koronázáskor adni fzoktanak a' Felségnek, kéfzen állanak vala. r" A Tseh Státusok, minden Koronázás alkalmatolw gával loo-ezer forintokat fzoktanak adni meg-koronázott Királlyoknak úti-költségre, és ezt nwft-'* megadván ő Felségének, a' Király el nemi'f / hanem mmt ügye fogyott fzegény Jobbágyoknak e des Attyok, a' Prágki és. az Orfzáf b li TzegéW fámára ajándékozta, és parantsnlt, hogy **«> fu» mának mennél jobban 4c r j n ái,i, a n lehető ki-ol zta, ms*"

3 ntefségé ïs jósága rendfeivííi való. À* Tsehek moíl Nevezetesen éfzre vették, hogv II-dik Leopold az t a'- kinél ök még a' Tseh Orfzági Királyok Hiftoriájában kegyelmesebb Atyát nem olvastak j és ezt a* több Státusok-is minoyájon éfzre fogják venni idővel. A' Ts. Királyi Udvarnál lévő Lengyel Követ azt adta tudtára a' Varsói Udvarnak, hogy a* Prufzfzus Király és a' Romai Tsáfzár között egy máft oltalmozó és egymáft foha meg nem bántó kötés tetetett légyen, és arról mindketten meg-edgyeztenek, hogy edgyik-is a' két Udvar közzüi a* Lengyel ínfántinnal a' maga Udvarát öfzve nem házafitja. A' Mufzka békefségnek elöljáró punktumai előbb meg erófittettenek vala alliráfsal, mint fem e' felől a' Török Nagy Vezér, vagy H. Repnin velamit tudtanak volna, vagy pedig a' Közbenjáró Hatalmofságoknak valami e' felöl fülekbe juthattott volna; melynek ezt a' rendkívül való történetet adják okául : Éppen ebben az időben a' Mufzka hajós Sereg meg-támodván a' Fekete tengeren a' Porta hajós Sergét, ezt ugy meg-verte* hogy 43 Török hajók minden kéfzüieteikel és embereikel edgyütt el égtek és el sűjedtek és tsak 7 Török hajók fzabadulhattanak-ki a' Mufzkák kezéből; és ezt a' hirtelen kötött békefséget ez okozta; mert kulömben a' Porta mégis felső hangon befzélleni meg bem fzűnt volna. ~ Szutsd Mihály tétetett a* Portától Oláh Orfzági Fejedelemnek, kit egy 2 lói farkú Káputsi Rasa és más apróbb dirib darab Bakák kisirnek Bukoreftig, és Sept. 4-dikén érkezett Bukoreftbe. Nagy Oláh Orfzágnak által adásai *a Királyi Biztosul rendeltetett Gen. B. Horváth. Kiss Oláh Orfzágnak, vagy-is inkább a' Krdjovai vidék által-adására Gen, B. Bruklak; Moldovának által adására pedig Generál Me'fzáros Ur ; és ugyan ezen Urak léfznek a' Ts. Királyi fzéleknek-is ki-tsináló Királyi Biztofsai. B. Herbert még máig is Szifztovban vagyon, noha más Minillerek innen mind elmentenek. A* békefségnek még némelly apróbb punktumait dolgozza, és várokozik, hogy Konüáni e a g g «

4 tzioápolyban is az el-kezdödett Feílis fziínoyék. - Azt olvafsuk az Erlangt 's más Német Levelekbal, hogy a' halhatatlan II Josef 7 Adózó Sifiémája, bizonyoson, a'népnek némely hafznára és könnyebbségére fzolgáló változásokkal, bé vitetik Tseh Orfzágba. A' Tseh Státusok F. II. Leopold édes Attyoknak ezen fzándékára nem tsak örömmel rá állottanak, sót azt is Ígérték, hogy még más könnyebbséget-is engednek a' Haza Méheinek, a' Köznépnek; mellyre nézve fokán ugy ítélnek, hogy az üdvari fzolgálaton kívül lévő Tseh Gavallérok ennekuta'nna az Orfzágban a' magok jol'zágjaikban fognak élni, hogy a' Státusnak annyira meg fzorult vérét, a' pénzt megint Circuldtioba hozhaísák. A l t erölítik fokán, hogy a' Pillnitzi Gyűlésben a' fegyveres népnek mind a' 2 réízröl való meg kifs*bbt tésen kivül _ a' Frantziákon való edgyezésrn > vùl 's. t., a' Romai Korona bizonyoson > rentz fő Hertzeg' fcámára határoztatott, és a Prujv fzus Sldtidnak örökös és tsendes bírásában meg eroíjttetett volna. Igen nagy baráttságot és egy máshoz mutatott fzivefségct tapafztaltanak'ezen.2»«segben az itt jden lévők: Kedves fzomfzéd! Be* ves Brúder! tsak így mondattnak egymáshoz ftoilottaknak lenni. Azt erölítik, hogy már is rendelés volna, hogy a' Ts. Királyi Német SergeM" minden Kompánia 40 emberrel kifsebbittelsék, «* c ak azokat a' Katonákot apjitoljdk, kik meg tudja* utatm, hogy otthon mes élhetnek másoknak «s a azáriak terhére való létek nélkül. A' Felség-» s,., =ic v a 10 leteic neikut. * * nak el-menetele előtt minden Fábrikdk olly kegyeimes fnvi]égi umat nyertének, hogy ennek titánná mtg tsak a napftámosis, ki valamely Fdbrikába. dalg""»k, Katonának ne vitettethefsék, annál is iok«b0 ö Legények. '

5 A' jövő Tavafzra várjuk a' Porta Követjét Béts~ be, ki F. Urunknak Ts. Királyi Koronáihoz és páltzáihoz fzerentsés fog, Udvara nevében kívánni. A' Külsőkkel békefségünk léfzen ; a' belsőkre nézve pedig áz igazságot ki fzolgáltató fzékek fognak a' Státusoktól és a' Fejedelemtől jó lábra állíttatni. Már a' Bétsi ujj Politzia a' jövő hónapnak kezdetével hivataljához kezd még 50 Katonákot vállogatnak a* moßani Politzd) Katonákhoz a' Regementekből és a' városi bátorság és igazsá;<, v.ila mint Leopold alatt Florentzidban, ugy fog Bétsben virágzani. A' Tudományoknak is gyámolt fog vetni ö Felsége. Azt befzélíik, hogy ennekutánna fem mi más Nyomtatványoknak Stempele nem léfzen, tsak azoknak, mellyek valaki által újra nyomtattatnak. Igy a' tudatlanoknak Tudománnyal való Kereskedéseknek vége. Jó éttzakát mások ujjságit újra nyomtató és óltsobban áruló Typografu* sok!! Az ujj Tudofitások fzerint, mellyek Romából érkeztének ( Eri ) azt olyafsuk, hogy a* Pápa minden Kerefztény Birodalmokban lévő; ugy nevezett Fráymaurer Társaságokat excommunicdlt, és az erről fzólló Bullát minden Katholikus Udvarakhoz, az Executio. végett elküldette. Ezen Bullában minden zenebonák, minden függetlenségek, minden Papok és vallás megvetése ezen Társaságoknak tulajdonittatnak; és az Ezcomunicatio büntetése alatt tartozik ki ki ezeket feladni. Azt irják és befzélíik, hogy ezen Bulla a' mi F. Királyunknak is, el-menetele előtt kezében adattatott volna, mellyel ö Felsége ezen fzókkal a- dott volna vifzfza : Én az én Státusaimban ennek femmi hafznát nem vehetem. - Hogy a' fziv neé% rezzen, a' világos elme ne láfsan bajos ezt véghez vinni. A' Haza és tsendefség háborítok, a* Törvényes Fejedelem ellen rugoilozók pedig, méltók a' büntetésre, Külsi

6 l i f o Külső Orfzágot\illeto dolgok, '"" Frantzia Orfzág. sv Frantzia Conftitutionak IVdik Titulujsa. uíz Orfzágnak közönséges Ertjéről. i.) A'* Közönséges Erő a' Státusnak külső ellen' ségek ellen való óltalmaztatására, a' rendnek fenntartására, és a'törvényrknek bé-tőltetésére vagyon fzereztetve. 2.) Ezen erö, fzározon való és tengen Sergekböl, tulajdonképpen a' belső tsendefségre rendeltetett katonaságból, és végre a' valóságos Polgároknak fegittség képpen a' Nemzeti ör-állőknak fzámába bé-iratott fegyver-hordozható fijaiból fog állani. 3<) A' Nemzeti ör-állók nem okoz< nak a' Státusban valamelly tulajdonképpen való ujj rendelést; mert ezek tsak magok a' Polgárok fognak lenni, kik a' közönséges erőnek fzolgálattyára fel-kelni fognak. 4.) A' Polgárok pedig Nemzeti ör-állói Sereggé foha öfzve nem gyülekezhetnek, hanem ha törvényesen meg-hivattatnak és ha, ta mat véfznek az öfzve fereglésre. 5-) E u a tulajdonságokban pedig a'törvény által organizáltatnak tulajdon-képpen. Az egéfz Orfzágban tsak egy zntt fenyíték alá vágynak vétetve, és az egéfz Or- Uágban tsak egy forma ruhát fognak viselni. Rangjókra és a' Subordinátziora nézve, tsak a' fzolgaw tételnek külömb-külömb féle neme téfzen köztök ku' lombsége, mely külömbség is tsak a' fzolgálatnak w- a^., e U U r t - 6 -) A Tifztek meg-határozo t ídore válogatnak, az után pedig ugy váhífztatha^ nak mas alkalmatofsággal ismét Tifztekké, ha ke* e r ^ t ^ r i d e J e ízolgálatot tettének. Ed- g e k n e k E T i r z t f e m L vezérelhet pedig nagyobb Serget, ^ A ^ ^ Dißriktus-be P li G 8 árda 8 Serget. - "j" V S 3 k «5bőséges Erűnek mindeq Ofztállyai, mellr«* ^M. t " S M k k í > í s ö ellenségek ellen való bátorsága, ZJï tta. ttan «k--w, tsak a' Királynak paranmolab Teás sx m í t! h! t n e k ftolgálatot. L 8. Melly, nak h í í f ^ e Í "émü Ofztállyai, a*orfr a í e m m i m beltf régben?.tfrvénye» ki Yérettetés nélkül

7 nem hafmáltathatnak. - g.) Ezen Közönséges Erőnek femmi némü tagja vssameíiy valóságos Polgárnak házára réá nem mehet, hanem ha valamely Polgári vagy Bírói parantsolatnak bé-tôltésére, vagy a' Törvények által meg-határoztatott történetekben. - íe.) A' Közönséges Erőnek ki kérhetése a' Polgári Til'zteken fog állani, és a* Törvényhozó Test által meg-határoztatott regulák fzerint m égy en véghez. ti.) Ha egéfz Depártmánban tanálna támodás esni, ekkor a' Király, a 1 Miniflereknek fzám adása alatt tartozik, a' rendnek vifzfza állittatására meg-kivántató Törvényeknek bé-tőltésére fzükséges parantsolatokat ki-adni, de ezen feltétel alatt, hogy a' Törvényhozó N. Gyűlést a* dologról azonnal tudofittsa, ha ez egyben gyűlve vagyon, ha pedig nintsen, /haladék nélküli tartozik öfzve - hivatni. «V-dik Titulus, 4* Közönséges Adókról. i.) A' Közönséges Adók minden efztendökre, a' Törvény-hozó Test által határoztatnak-meg, és a* következeadd Ülésnek utolsó napjánál tovább nem tarthatnak, hanem ha nyilván való módon meg-tijjutattak.. 2.) A' Nemzeti adófságnak ^neg-fizetésére, és a* Civilliftának ki «elégittésére fzükséges íénzt femmi ki-fogás alatt meg-tagadni és meg-ál- nem lehet, 3.) A' Departmánoknak főbb Íitani és all Adminiflrátori, fem valami Adót nem rendelhetnek, vagy Repartitziót, (az Adónak ki-ofztását), nem tehetnek, melly a' Törvény-hozó Testáltai meg-határozott időt és fummát meg-haladhatná, fem valami bizonyos helyhez fzabatott költsön fumma iránt, melly ezen Departmánnak terhére lenne, nem tanátskozhatnak, és ezt meg nem engedhetik, ha a' Törvény hozó Telitől erre tellyes hatalmot nem vettenek. 4.) Az Adónak bé-vételét és bé-fzólgáltatásátaz Exekutiva Hatalom igazgattya, és ö téfzi-mcg az ahoi meg-kívántató. parantsolatokat, > A'

8 IlfjZ Sf VIdik és utolsó Titulus, «' Frantzia Ne"y. zetnek más Nemzetekkel való együtt állását Jogialja magában e 1 következendőkben. A Frantzia Nemiét lemond minden olyan hadi próbákról, mellyek; nek Orfzág nyerés lehetne tzéllya, és a' maga táborát íoha valamelly népnek fzabadsága ellen hafználni nem fogja. A' Confiitutzio nem ftenvetf femmi ollyan Törvént, melly just adna a' Fö uralkodónak, az örökös nélkiilt ki-hólt Famíliák' 'jéftágainak el-foglalására. ( Droit d'aubaine ) Az ide; gének, akár legyenek lakosok Frantzia Orfzágban, akár ne, Frantzia vngy pedig idegen, de Franuia, Orfzágban bíró meg hólt Rokonaiknak örökségeiket el-foglalhattyák, kötéseket tehetnek az'orfzágban lévő jofzágaikról, örökségeket fzerezhetnek, és mint más Frantzia Polgárok, minden törvényesen fzaba4 módokon bánhatnak jófzágjaikkal. A' Frantzia Orfzágban lévő idegenek, éppen azon Crimináljs és polgári Törvényeknek vágynak alája vettetve, me lyeknek a' több Frantzia 'Polgárok ; az ö Szeméilyek, vagyonjok, fzorgalmatofságok és Illeni tiízteléteiknek módja is éppen hasonló módon oltalmaz; tátik a' Törvények által. A' Frantziáknak Jfioh Afrikai es Amerikai Kolonia-béli birtokjaik nintsenek ezen Conftitutio alá befoglaltatva. - Semmi nému Hatalomnak, melly ezen" Conítitutio által tétetett-bé, nintsen az a' jufsa.hogy ezen Conflit"- t Á? t^egéfzr " n v a ' 87 réfzeiben meg - változtathassat.'nemzeü-gyülés- ajánlya' és bizza ezt"a* Törvény hozót Tefl', a' Király, és a' Bírák hivsége alá, az Hazi gazdák, Gazdafzfzonyok és Anyák vigyázó ízorgalmatefságokra, és az ifjú Polgárok fzereteté- A e >' - S - m i n d e n Frantziáknak bátor fziviiségére. f A mji illeti azokat a' Nemzeti gyűlés által hozatott rorvényeket, mellyek ezen Conflütitioban meg nibtsenek, és azokat a' Conflitutio előtt már fenol é t ^ u Ä e k e t a * N-Gyűlés még el nem törlőit. ezeknek bé kell tölfetniek mind addig, míg a' N- gyűlés azokat meg nem másolva, v í:v rr.eg valtoztattya. _ (JSevek^ Conjïilutiot rendb? Szedett és meg. v U g á l t Commifiio tagj^ajt.).

9 Bdmávé, Ldmeth 's. a' t. Ezen utolsó három Tiiuluisai a' Conllitutzionak minden változás nélküli meg hagy attanik azon kivül, hogy az utolsóhoz ezen hovak hozzá adattanak : Az idegenek a' Crimináíis és Polgári Törvények alóli kivétetnek.,, Mioekutánna ezen Ccnflitutio illyen formálog meg visgáltatoit és hellybea hagyattatott volna -, Sept. í sö napján e' következendő tzikkeüyekböl álló Dekretomot hozta iránta a 5 Nemzeti gyűlés. I.) Hogy egy Deputátzio rendekefsék, mely ezen Conftitutionak Aktáit a' Királynak elejébe terjefzfze. II.) Hogy a : Király olly parantsolatoknak kiadására kérettefsék, mellyek maga őrizetének Fel állítására, és fzeméllye méltóságának fenn - tartására fzükségesek. III.) Hogy a' Király, ha a' Frantzia népnek örömére a' Conííitutionak Aktáit el tanálya fogadni, azon napnak és azon tzerimoniá-. nak meg határozására-is kéretiefsék, a' melty-napon, és a' melly tzerimonia fzerint a' Király a' N. Gyüléfnek jelenlétében, magát, a' Conílitutio fzerint való Királyi méltóságnak elfogadására, és az ezzel járó kötelefségeknek betöltésére ajánlani fzándékoínék.,, Ezen három tzikkeüyekböl álló pskretomhoz még ezta toldalék is hozzá ragafztatott, hogy a' N. Gyü és, minek-elötte a' Király e- lei^be trrjefztené á Cocllitutiot, honé egélz tzerimonia fzerint közönsépeí'sé a?t, hogy ebben leg kissebbet is meg változtatni, vagy ehez valamit hozzá adni ne lehv'ísen. Az ujj Niinzeti gyűlésnek tagjjt már kezdenek Parisba lallsan lafsan megérkezni, kik minekutánna tellyes fzámmal meg érkeznek, a' második Törvény hozó Testet í'o;;ják Fi\wU7Ía Orfzágban formálni. Midőn-a' Nemzeti gyűlés közelebbről azt akarná Artikulusba tenni, hogy a' Frantzia Királlyi Famíliának tagjai a' valóságos Polgároknak fzáma közzül ki véteísenek, és e/eknek jufsaikkal ne élhefsenek, ennek akalmatofságával egy öklelő Syllogismust terjefztet az Örldáni Hertzeg Orátori be-

10 fzéd formájában a' N. Gyűlés elejébe, melynek némely fontosabb ki-fejezései meg-érdemlik &z olvasást. Uraim! ig Y fzoíl ezer. Hertzeg egy fzom vagyon azon Artikulusra nézve, mellyel a* tanátskozás végett fel vettetek. Előbb fsak azt em» litem, hogy ezen Artikulust ez elölt egy néhány napokkal önnön ti magatok már vifzfza vetettétek. De továbbá, meg nem fofzthattyátok a* Királyi Famíliának tagjait a' Polgári tulajdonságoktól, akár hafznára légyenek ezek a' Király Rokoninak, akár károkra. Az első esetre nézve nem fofzthattyátok' meg őket a* Polgárságtól; mert már egy Ártikulusban meg-határoztátok, hogy femmi némü Individuumnak az Orfzágban másokat ki - rekefztö jufsa ne légyen. Ha kárára volna a' Királyi Rokonoknak a' Polgárság, ugy fe törölhetnétek-ki őket a' Polgároknak laiftromából; mert mind azokat, kik Frantzia Orfzágban Frantzia atyáktól fzülettettek, Fran«tzaa Polgároknak lenni ki - hirdettétek. Már pedig a Frantzia Királynak Rokoni, Frantzia atyáktol,, fzülettettek. Továbbá azt akartátok, hogy vaianjí kevés feltételek alatt minden ember Frantzia Polgárrá lehefsen. De hát a' Frantzia Király Rokonit pem tanyátok embereknek? Artikulusba tettétek azt is, hogy valaki a' maga Polgári tulajdonságát, tsak arról Un önként való lemondása által, vagy pedig valami bűnös tselekedetért való meg-itélteté- *e miatt vefzefse el. Ebből a' tekintetből fem vefzt- Detern tehát el Polgári tulajdonságomat, hanem ha pnkent mondottam le rólla, vagy pedig ha Királyi famíliából fzármozni nállatok annyit téfzen, mint bunt (Griment) tselekedni. Vagy talám? azt álh> tyatok, hogy lehet valaki Polgár, a' nélkül hog7 togjala ofsagaira nézve - is ( active) az légyen : minekelőtte valaki e z e a tsuda forma ki-fogáfsal él- * etne, annak előre meg-kellené magyarázni, n» Oià- Aon neveztethetnék az Polgárnak, a' kinek ; r a : ^ C a» á r i íjával élni fzabad nem vól; e S '^ V,z V á g r e h a tsak ugyan meg -állana a A^íeu,gyyl^ ejentzéllyába., ő (az Oíléáni Her.

11 tzeg) kéfzebb fogna lenni a' Koronához való jufsa nélküli,, mint Polgári jus nélkült el-lenni. v Ezen dolog hofzfzas vetélkedésre fzolgáltatott alkalmatofságot. Váltanak ollyanokk, kik ugy feleltek e- zen befzédre, hogy Orléáni Uramnak nem lehetne fem magának, fem maradékainak nevében, a* Koronához való jufsáról le-mondani. Sokan nem jő nevén vették az Orléáni Hertzegi nevezett hellyett, az Orléán Urami nevezetet : de ha- a' Polgári ne. vezet tettzik, tsak tefsék az Urami nevezet-is. Végre ezen Artikulusis azon meg. fzorittásokkal, melt lyekröl a' fellyebb való Kurir emlékezett vőlt, bé, tétetett: az az, hogy a' Királynak Rokoni a' valóságos Polgároknak jufsaival élheísenek, és tsak azokra a' hivatalokra ne tétethefsenek, mellyekaek válofztása a* néptől fog függeni, és ne neveztefsenek Orléáni, Condei, Artéfiai 's a'többi Hertzegek- ek, hanem Frantzia Printzeknek, hozzá tétetvén a' Printzi nevezethez Henrika, Lajos, 's. a* többi, tsak Kerefztség béli nevezetek. Portugallia. Ugy mutattyák a' Portugalliat előre tétetett kéfzületek, hogy itt fem egéfzfzen vágynák a' Státusok a' Frantzia tüz ellen bátorságban." Ittis füstölgeni láttzatik az a'tapló, mellynek lángal égő tüze Frantzia Orfzágot, 2 efztendflk alatt, tsak nem mint a' leg-keményebb tűz az arauyot. meg-tifztálta. Melly lobbanó tűznek még fzikrájában lehető meg-állitására éppen azon Edictumot tétette az Udvar az idegenek iránt közönségefsé, mellyet a' Spanyol Udvar valamint elöbbfzór közönségefsé tétetett volt, ugy kevés idő múlva vifzfza vonni leg-egéfségesebbnek tartotta. Ezen Edictum fzerjnt minden Portugalliában lakó vagy mulató idegenek, hivségeket a' Királyhoz és az Orfzág Törvényeihez esküvésekkel ajánlani, és fzületett hazájukhoz való minden függéseikröhe - mondani kéntelenittetnek. Az idő fogja meg-mutatni mi né-, mü következése léfzen ezen kemény Királlyi EdtV ctumnak itt is. Sparvyal

12 Ii66 Spanyol O/fzdg. _ Az Algíri Dij valójában véghez vitte a* Spanyolokhoz viseltető jó itidutattyából, hogy a' Màsk ara\)k\\ Maurusok Ddjjàa''. Spanyoloknak Ordn nevii várofsokat, mellyet már egy néhány hónapoktól fogva ifzonvú vér ontások között bevenni próbált, az odrom áloll fel-fzabaditttsa, Valamiilyen örvendetes hir volt pedig ez a' Spanyol Király "fülében, éppen olly ízomom portája érkezett ugyan akkor a' Marokkói Madritban mulató Követnek, melly fzerint ennek azonnal oda kellett Madritot hagyni, és a' Marokkói Tsá; fzárnak nevében, a' Spanyol Udvarral eddig vélt minden fzövetkezéseket félbe fzakafztván, ezen Udvar ellen formális hadat kellett ki hirdetni. A' Marokkói Tsáfzár azt. kivánnya a' Spanyol Királytól, hogy ha békefséget akar, Granata várofsát engedje által: ezen kivül engedjen néki még egy tnii ki kötő helltet - is a' Föld közép tengere partyán, és fizefsen néki a' békefsép fejébe s Millió Fiáfler reket. Sf Prufzfzia és Auftriaközt való egyezésnek nevelttesebb punktumai. A' Politikusok' meg nem fzenteltetett és a' dolgoknak ki nyomozása után tsak mefzfzéröl vakoskodó fzemeiknek látása fzerint, e' következendő* tartatnak ezen Kptés' punktumaiuak lenni. ~" i) A' Lengyeleknek ujj Conftitutiojok gárántéroztatik ezen fel-tétel alatt, ha ók Thorn és Dántzka v*- rolsait a' Prufzfzusoak önként által engedik. ' 90 Leopold és Tridrikh Vilhelm, magokat a' Ne««Orftagi Conftitutionak oltalmazására, és a támadtiato Revolutzioknak meg gátlására költsonoson kotelezik. 3 ) Azon történetben, ha Frantzia Or- Zág maca ellen a' háborúnak tüzét fel fogná ger]«u-??* n7 r yi h i a 2 4 ezer embert fog kiállittani ellene- - A-)' fruízfzia nem áll ellene annak, hogy éíup^ fj&um A»4ríAia/f,i.t le ríitefsék: igy fz' atea A "l % l a J e m {, fo 8)«ellenzeni felső és alsó Lausnitz*«* ê Báyráthi és Anfpachl Fejedelemségekkel valót*'

13 tserélését. (Ezen tséréknek véghez vihetésére tzélozó fzorgaímatos munkát, a* Monakhittmi Levelekis igaznak lenni erőí'sitik. ) 5.) Auílria 200 ezerre, Prufzízia pedig 150 ezerre fogja a' maga fegyveres népjeinek fzámát' le vinni. Még valami Papi Fejedelemségeknek világiakká való tételeikről - is mondják némellyek, hogy lett vólúa ezen Kötésben gondoskodás : de erről és még több punktumokról nem tudhatunk m oft femmi t. Paris. - Itt a' múlt Lajos napja az eddiej fzokásban volt muíika fzovaknak hangzása nélkült igen nagy tsendcfségberí, és tsak a' templomokban innepeltetett meg. Ezen napon a' Királyi lak helynek minden ajtai bé - záratva tartattanak, és a' vigyázaton lévő fegyvereseknek fzáma meg-vala kettőztetve. A' Királyné kéntelenittetett az ezen innep'.napon fzokásban lévő tsókot a' Nemzeti őrállóknak jelenlétekben - adni a' Királynak, kik tsak egy ízem-pillantásig is magokra edgyütt nem hagyfifán'all jf Máhumed Birodalmából. Innen azt Írják, hogy az Arabsoknak egy 50 ezerből álló pufztitó Serge a' Törökök' Szent ekjzentére Mekkára réá ütvén, ennek minden gazdagságait el puiititotta és ennek legfőbb Fejedelmét le-tévén, a' maga nemzetéből tett mást hellyébe. Minden Caravának és Pilgrim Se rgek bizonyos távolságnyira meg-állapodódván, ezen fz, hely felé még tsak közeiitteni fern 1 mérnek fő a' feje a' Divdnnak A' Peiersburgban lévő Nemes Kadétok Akárfá míája' kertjében, olly zab fő nőtt e*en efzfendöberi egy magról,: melly 170 kaláízokat hajtott, azok ból fzáz húfzat meg-is érlelt, a' mellyckben lévő magok' fzámát mintegy óooo re lehet tenni. Ezen bámulásra méltó plántát, a' íz.ibad Öekonomiai Társaság' terméfzeti ritkaságai közzé adta a' Ns Kadétok' Elöljárója Gr. Anhalt, ki egyízersmitíd Elölülője moftan az említett Társaságnak is. Azt irja a' Monakhiumi Ojság, hogy a' Szent Bertalan' Templomában Komában, a' Û. S/üznek f ggy

14 eggy ujkípe tétetett-ki közönséges tifztcíet tárgya nem régiben illy nevezettel : Jóság' Annya. 011; Tok tifztelői voltak ezen Képnek, hogy telides teli volt a' Templom egéfz napestig; sőt minekutánna bé-zárattak a' Templom ajtajai, még akkor fem yőlt fzünetete a' könyörgésnek. De bezzeg lettekis fzáma nélkül való tsudák, a' mellyek nagykő tset hajtottak-bé a' Szentegyháznak. Erdélyben a* Sárkányi erdőn bizonyos Tolv* jak. A' mint egy Kolosvárról érkezett Levelekből értjük meg tartóztattak külömbkülömbféle út* zokat, azok között két Katona Tifztet, 's egy Po' fiát is; hanem minden Embert fzabadon botsáiottak, tsak hogy üreífebben, és könnyebb fzerrel, mint érkezett volt. öfzve találkoztak azok, Hermáim & Milius nevezetű két Tanátsbéli Urakkal is, kik ép' peaaz Orfzág Gyűléséről mentek volt haza. Al igaz,, hogy a' vélek 's rajtok lévő holmijeket mind el vették; de életeket tsak ugyan meg hagyták* i még egyéb vefzteségek eránt is kívánták tsendesitem, igy okoskodván elöltök : Ali tudjuk, kii 1* g/ertek az Urak ; de itt mi vagyunk ám moft az Urak. 1 Bátorságokat nyilván ki mutatták az által, bogi egy kozzülók mindjárt fel vonta ott hevennyiben a Milius Ür' nadrágját, 's még a' fzegény Alilius Úf»1 gomboitátta bé, mivelhogy német nadrág volt* s nem igen értett hozzá. Azt is meg mutattat' tak magoknak, hogy' kell az órával bánni. f. ísernovitzból ezt iriák Ésr Konílántzf Nápolyból Júliusnak 29-dikén költ Levél érkezett -de egy i t t e n U v à Kereskedőnek, melly által «aoai.k e n n ek tudtára, hogy innen lehetetlen ez ^ **Í 'î a k l e ' S k 'í*sebb Portékát-is küldeni; mert a * fe, ut..felséges, az az ablakán fem mér ki nezn', r r y f t P, eftis vagyoakonílántzinápolyban. E' *ea Letrelet a' Keríilefbéli Hivatala' Guberniumnf flfergb s azonnal fel-küldötte, hogy ezen a'-** TzL P n e n H l e vi 87ázások meg-tétetnének. ^ Pefl ls ; annyira elhatalmolott a' Mókáknál* h

15 Iá már, fecgy sáponként nagy fsammal költöznekki a' Világból. Az itten lévő Léventr Regementje mégy en Rahatinba Gallitziába,-a* Garnizon, Mdntovába. Az Erdödy és Barkó Hűfzárok minden, érán mennek kerefztül régi fzállásokra, Moldovában ki hirdettetett, hogy a' kik magokat a* Tsáfzári őltalam alá fcivánnyák vonni, bátran általköltözhetnek, Hertzeg Potemkin már iheg-ér> kezett Jdfzba. és olly rendelést tett egéfz Moldoxrf. ban, hogy minden Sergekitt telelhefsenek. Balosánba bé-is fzáílottanak immár 20 ezer ujjanon érkezett Rékluták. Boldog időben esett a' mi Törökkel való békefségiink!! A" Vétsey Húfzár Serge Horváth Orfzágból Gallitziába mégy en. A' F. Udvari kéfzületek 19 dikben vifzfza indulnak Prágából; F. Urunk 24-dikbea indul-ki onnan. A' Bresánvilé Sergében volt Kapitány Scholtercr, ki a' Török fogságból vifzfza - jött, Major lett, ée 800 frt Penfioval nyugodalmat nyert. A' '/>.r.ßhfitz Sergénéi Obertüájd. Marghieri Oberílerséggel nyügföik. Major G. Pálfy Oberfilájdinánt lett, és az Erdödi Sereg vó!t 2 Majora Uakelmiiller ezen va-, sas Seregnél első Major lett. Tudományi Dolgok, Kolosvdrról, következendfí, Uimü új könyvek érkeztek közelebb hozzánk : Erdélyi Magyar Nyelv mivelö Társaság. 8-ad rét. 3^ oldal. Ezen Munkátskában, újjabb elmélkedését közli ama' fáradhatatlan igyekezetü tudós Hazaíi T. Aranka György Ür, a' Magyar NyelvmivelőTársaságról. Ezen nagy reménységil Társaság, két Szakafz Munkát fzándékozik próbául ki adni az első ttztendőben. Eggyik Szakafzt ugyan a* jövő dikiúj efztendőre; másikat pedig az emlitett.j702-dtk fcfzt. Auguílusára. Mindenik Szakafz mintegy tiz tiz árkusokból fog állani. Két R. forinttal lehet reájok előre fizetni. 10 árkosból álló könyv 2 farinton ijjen drága, és tsak nem hallatlan drága, Itt ugyan ki ki

16 ki ki a közönséges jora, és nem tsúpán tsak: azoâ ; 1Q árkusból álló köny vetshére adja a' 2 íarintot. de i gát, igen keveiren lctznek oüyonak tartok tölle, kik! alkalmaíint esmérvén a' könyv vásárioknak fokasá-1 ezért 2 forintal előre fizeílenek,- 's ha a' Könyv vili-1- goísagra jő, 3 nap alatt egy Pbsonyi Typografus újra nyomtatván 14 Krajtzárokoo; vagypesi,; mert 1' ezis rí. elég^ara, több nyomtatványokat fog el-sdni be- Î. ' (Jr '^í5 a Tudománnyal nálunk níég nioft néni ; A lókra megyünk i? y Ítél Szatsvciy.,, i.. Imago Inclytje in Translylvania Náiiords Sietilicae Hiflorico Politica. Ex probatífiimis Hiítoríis,' >' & ctimptimis Legibus Patriis, atque CotnitiorumDe- cretis, five Articulis Diyetalibus, adúmbraia. Au- ^ ctore Jofepho Uenkő f Societatis Scientiartím Batavo- y Harlemeníis Membro. Cibinii & Claudiopoii, typ's jf Martini Hochmeif'ter Dicaft. Typogr. & Bibhop. privil. anno kis 3 ad rétben, 88 óldaí. /. Relationes ad Suam Majeftatem, ali<rque tor ; ; refpondontia; Ind. Statúurn & Ordinurn TriumNa" 0 ; mim Principatus Traníil vaniœ, Partiùmqû*. «de. m reappli c u l a r u m i E > Comitiis Anno & ^79'- Maudinpoli celebratis exsratœ Claùdiopûli ex lj: EP i f c o P a l i - -Nagy negyed rétben, ' :<r ÓLKL Psfieü, ezek jöttek nem régiben világ el b '? :, Be Gente Croviaca Hungáriáé Restim Stirpu pad, a n f e Haereditario 'Siíccefsionis Jü" non' ad«rít., ütfferuit Martinuk Schvvartner. Peíhui, typ«matt*, Jrattner i 7 9 I. 8 rét. 64 ót. - 1nV ä. ' Szent-Jóbi Szabó LáTzIó' Költeményes MunM ;. *.y, m! a U a t o l t Trattner betűivel.i/vj-? ^ íerm/r ~ E z e a Munháiskánál még & * * J ; ; ííövi& «ov.dek,1 Kbenne bb M a ^a a dolgok; r v e r s e k de e t a egy z i d betüsintsbenne é 0 o e m u ZALF agy ' velő nélkül. &8U Bétsben Séptëmbërnék iö dikán lftf- '.. Ai- &