A gróf Károlyi Sándor által 1714-ben kiadott szőlő privilégiuma, törvénye és rendtartása.

Átírás

1 A gróf Károlyi Sándor által 1714-ben kiadott szőlő privilégiuma, törvénye és rendtartása. Én n.-károlyi gróf Károlyi Sándor, nemes Szakmár vármegyének FeŐIspánnya, Felséges Vldik Cárol Császár és Magyarországi Király Generális Feld-Marsalch Helytartósága adom tudtára mindeneknek mostanjaknak és jövendő beljeknek valakiknek jllik ezen levelemnek rendiben. Hogy ennek előtte egy néhány esztendőkkel, Cirka Annó 1700, ellátván a sok jnségesek és nagy elviselhetetlen terhek alatt jobbára végső pusztulását az nagy adózások miatt utolsó extremitásra való jutását Nagy Károly városom lakosinak, nagyobb benificiumoknak és gyarapodásoknak okáért az Nagy-Károlyi kastélyomhoz és curiámhoz tartozandó eörökösallodiális földeimet, az törvény fán felül való nyomásban s járásban szőlő gyarapitására oly okon engedtem valamegh, hogy tudniillik: Primo. Akár nemes akar nemtelen, örökös vagy jdegeny, az kjmutatott földön magának földet fogh, aztat nemcsak beültetj, hanem mivelj és megjséppittj, tiz egész csztendejigh szabadosan bírhassa s usualhassa, semmit nem tartozván belölleadnj.tíz esztendők elfolyása után peniglen, Noha Hazánk Törvényes bevött szokása szerént, mind Dézmával, mind kilenczeddel tartoznának belölle, mindazáltal azoknak eltelése után is, nem többet, hanem, csak igaz Dézmátfoghnaktartoznjmaghamk és successorimkkjszolgáltatnj. 2. dó. Mely hogy nagyobb perfectióra és gyarapodásra juthasson és Excolaltathassék determináltatott az kjmutatottszőllőföldnek gyepűvel való körülvétele és jó tilalomban való tartása, mellyet az meghjrt városi bírák és lakosok nemcsak azok között a kik szőllőt foghatnak fel, hanem akik nem foghatnak is az egész városnak lakosi között telek után tartoznak kötéllel kjmernj és kinek kjnekkjjutottgyepűbelj részét, akár nemes akár nemtelen, akár Eörökös vagy jdegeny légyen, jó mély árokkal rncghcsináltatnj és esztendőnként subpoena 17. meghujitanj, söt ha jdövel tovább akarnák is a szölökötextendálnj, azoknak gyepűjét is hasonlóképpen tartozzanak azon büntetés alatt felosztanj és azoknak is kiknek szölöjök nincsen, minthogy marhájok szintén ugy kárt tehet, más jámboroknak esztendőnként csináltatni és ujitanj. 3. ió. Noha az földnek eörökségemaghamé és successorimé, nemkülönben abból kiszolgáltatandó igaz dézma is, mindazonáltal a földnek munkája s gyümölcse azoké lévén az kik munkálódják és colalljákengettetett kinek-kinek az felfogott szőllője és szőllőföldje oly szabados birodalommal és jussal, hogy azt mind ő mind successorj két ágon lévő marádékj szabadon bírhassák és usuálhassak, sőt ha elakarják adnj az magha vagy successorajtisztyejnek vagy a város birájnák is hírré tévén és két fél szomszédgyát is

2 megkénálván, szabadoson eladhassák és azok is mind magok, mind successorak bírhassák és usuálhassákugy mindazonáltal, hogy a szokott dézmaelnejdegenedjék, hanem subpoenaamissionisvineammaghamnak és successorimnakkiszolgáltassék. Minthogy pediglen az megbjrt felső esztendőbenmeghmaradásoknak jobb reménsége alatt mindenyi változásokban is megjrt városomnak lakossaj, az nekik kjmutatott és engettetettszölö földet elnemhatták, hanem majd végső romlásokban és extremitásókban is mívelték és gyarapították s már egynéhány esztendőktől fogva az kiknek az prescribálttizesztendjek eltölt, dézmájukat is igazán kiszolgáltatták, fellyebbdenotalt, akkorj levelem az jdőnek mostohasága miatt nemcsak töllök elveszett, hanem méghmagha urbárium is mar eltévelyedett, látván azt is, hogy közelebb elmult siralmas jdőkneklecsendesitésévelnemcsak magok az károlyi lakosok, hanem az körül lévő vidékiek is az megh irt szőlő hegyet kévánnyákextendálnj és gyarapitanj, azért előttem forgatván jó igyekezeteket és szándékokat, hogy magoknak is a közönséges terheknek elviselésére jobb móggyok lehessen és adattassék, ugy nékem és maradékomnak is meghmaradásokban nagyobb securitásom lehessen nem különben nékiek és successoroknak is véres verítékekkel meghmivelt földökben bátorságosabb birodalmok helyeztessék: tetszett ez alul meghjrt rendtartásokat, mind mostániaknak, mind jövendő beljeknekpunctuatimkjadnom és eörökösönelejekbenszabnom. I onó. A szőlőhegynek extensiójáról. Mivel az eddigh felfogott szőlők között is találtatnak parlagh földek az mellyek azok által a kiknek jutottak mind eddig sem colálták s colaltatták, azért a kik fel akarják fognj, szabadoson felfoghassák épithcssik, sőt azon küül egész az törvény fa parlaghföldgyeigh, valakiknek kedvek tartja, nem csak meghjrt városbelieknek, hanem vidékieknek is szabadon feloszthassák és a fellyebbmeghjrtcondítiók szerint szabadon mivelhessék és birhassák, ugy hogy mikor valaki szabadon fogh földet fel s mely esztendőben, mind az város anyakönyvében, mind a tisztek urbáriumjábanbejrattassék és az gazdaknakés mind az uraság tisztjétől s mind az város birájától, város pecsettye alatt levél adassék, hogy az pscribált esztendők eltelvén, az dézma kiszolgáltatásához se az uraságh se a szőlő gazdája megh ne csalattassék. 2-dó. A földeknek birodalmáról.

3 Valakj az denotalt hegyen szőlő földet fogh és azt megh építi, akár nemes, akár nemtelen, akár eörökös taxás, jövevény, városbeli vagy vidékj légyen, mind magha, mind successori, legatariussai, cessionariussi szabadosan bírhassák és usuálhassák, sőt az urak tiszttyeinek, városbirájnak s két fél szomszédgyánakhirt tévén, azután szabadoson elis adhassák, mind azok nem tartozván egyébbel, hanem az pscribált esztendők lefolyása után jgazdézmával. 3-io. Az földes ur jussáról. Az földesurijusnak preejudicalni nem lehetvén, aj midőn magham vagy suecessorim, valamely helyt vagy szőlőt megh kedvelnének és akarnának vennj, különben hozzá ne juthassanak, hanem depositisdeponendis az mire és mennyire az város és vidéki birák által becsültetik. 4-so. A szőlőhegynek gyepüjeről. Mindeneknek lelke a jó rend lévén és az ember veritékes munkájának is gyümölcsét és hasznát is a jó rendi conservallja, nem csak az felfogott szőlő hegynek gyepüjét, hanem az újonnan felfogatandó földnek kerületit is az meghjrt modalitás szerént mindazokra valakiknek marhájok kárt teltetnek, kötéllel felmérvén és osztván az város biráj jól megcsináltassák és kj-kj minden esztendőben subpoena 12. maghagyepüjétmeghujitanj tartozzék, kivel is az uraságh tiszti büntetheti megh nem lévén a paraszt birónakfellyebb 12 forintnál authoritássa. szokott helyeken pediglen jó erős kapuk tartassanak, kiket is ha maga után benem zár, a kerülő 24 pénzigh büntethesse megh, mindenik kapu mellett pedigh lépcső vagy kis ajtó légyen. 5 so. Az hegynek tilalmáról Levén az városnak régibi szokása szerént is bizonyos hűtős kerülőj, azok közül kettő minden uj esztendőben a szőlőhegy kerülésre légyen hüttel köteles és non obstante a töb kerülők is a hol kárt látnak telyességgel arra a kettőre ne támaszkodgyanak; az hegy tilalom pedigh ne csak tavasztól fogva eőszigh, hanem egész esztendő által tartassék, elég kárt tehetvén az marha télben is az gyenge fákban és szőlők földgyében, kiváltképpen lágy

4 jdőben, kire nézve, ha a kerülők valakit a gyepü meghányáson rajta érnek, hat forintigh az paraszt birónak beadván, akár nemes, akár nemtelen, akár magham vagy successorimembere légyen, szabadoson megh büntessék, nem különben az marhát is akár maghamé, akár kjé légyen minden időben szorgalmatosan behajcsák, és a kerülők minden marhán 24 pénzt vehessenek, melyre az város birájának. olyan gondgya legyen, hogy ha a kerülők tisztyeikben s hivatallyokban el nem járnak, totiesquoties egy forinttal büntesse meg eőket, másként az urasághtisztj az városi birákot az vigyázatlanságért hat forinttal tartozzék meghbüntetnj, mely uraságot illető birságoknak harmadrészi a tiszté két részi az uraságé, 6-so. A szőlő munkálkodtatásról. Tavasszal, a midőn a szőlőmunka meghjndul, az uraságit tiszti és város birájmegheggyezett akaratból, képességh szerint való bérét determinallják a szőlomunkásoknak, mely szerént tartozzék kj-kj minden munkást egyaránt fizetnj és ételét jól kjszolgáltatnj és senkj a munkának bérét elvennj vagy fellyebb a kjadott rendnél aztat venni ne merészellye, másként az ollyatén az urasághtisztyitől tizenkét forintal szabadoson büntettessék megh. 7-mo. Metczőkésselmüvelt szőlőkről. Az kiket a város biráj, uraságit tisztyei, vagy szőlőkerülők látnak és szemlélnek, hogy szőlőjököt, csak metcző késsel tartyák és nem művelik s kapállyák, azokat az urasághtisztj és város biráj, a szőlő birodalmából szabadoson kj vethetik és annak adhattyák a kinek mivelésére kedve lészenugy hogy esztendeigh szabadoson birhassa s azután tartozzék dézmát adni belőlle. 8-vó. Pallagh vagy ültetés szőlőről. Valamidön az városi birákpallagh vagy ültetés szőlőt valakinek instantiájára becsülnek és adnak kj, az uraságh tisztinek jelenlétiben vigyék végben, nem különben másként tizenkét forintalbüntettettnekmegh az tisztől, minden e féle pallagh vagy ültetés szőlő becsüknek esztendeje s napja az város anyakönyvében és a tisztek urbariumjábanbejrattassék.

5 9-nó. A szőlő s gyümölcs sendüléseről, termeséről, haza hordásáról. Az kerülők hitesek lévén az hegynek vigyázására és oltalmazására éjjel nappal szorgalmatosan vigyázzanak a lopóra és a hol reá akadnak megh fogván, először a paraszt biró kezéhez vigyék, holott is hat forinttal büntettessék, ha másodszori lopáson találtatik az urasághtisztihez vitetvén, tizenkét forinttal büntettessék, ha harmadszor is, vagy notábilis kártételen kapattatik, törvényesen procedáltassék ellene és jutalmát is a szerint vegye, kit ha az város biráj kedvezésért vagy ajándékért elmulatnának, vagy a kerülök a lopót, alattomban hir nélkül elbocsátanák: az uraságh tiszti által, a biráktizenkét forinttal, az kerülők hat forintal büntethessenek megh, sőt a hegynek termését egész őszi dézmálásigh, se egresül, se szölöülrendküül haza hordani mégh az gazdáknak is subpoena 12 frt ne merészeljék engednj. Legfellyebb egy szőlőből nem lévén szabad többet öt, hat gerezd szőlőnél elvinnj, kire az kerülőknek szorgalmatos gondgyok legyen és az által hágókat hírré tegyék, s ha kj pediglen szőlővel kivánkedveskednj valakinek, az magáéból nem máséból kedveskedgyék, mivel dézma alá való, annak pretextusa alatt is rendfelett ne tékozoltassék. 10-mó. A szőlőpásztorokról, azoknak kötelességekről és fizetésekről. Valamihelyt a szőlő zsendüléshez fogh, úgymint circa 1 ma Augusti, azonnal vagy a két hites kerülők, vagy más két hites pásztorok állíttassanak fel a szőlőhegyre ; kik hittel lévén kötelesek annak conservatiójára az meghjrt rendtartások szerint mind a szőlők gazdájraugy egyéb kárt tevő emberekre, marhákra szorgalmatosan vigyázzanak, az eöket illető birságokat, kedvezés nélkül az általhágókon megvegyék, az megh büntetések pedigh az uraságot vagy város biráit Illetik, azoknak hitek szerint igazan beadják. A szőlőben a mennyitmagokmegh ehetnek szabados ennje a hegyen, de házakhoz vinnj, cselédgyekkelvesztegetnj csak egy gerezdet sem szabad netalán a kevés mellett sok is elcsuszna, másként ha rajta érik, valahány gerezd találtatik, ötven pénzel bünhödgyéktotiesquoties, hogy ha penighollyantalaltatnék, hogy az hegyen is egy vagy más ember szőlőjét haragból vagy más okból vesztegetnék csak tehát az városi birák az kárt becsültessék reájok és a károst contentáltassák, annyival inkább, ha átalagokra vagy hordókra lopva mustunk csináliják. Fáradságokért pediglen éljeljnappalj vigyázásokért az urasághszőlőjtől mindenik táblától egy-egy magyar forint, a dézma alá szőlőktől pedighlen minden nyilastól huszonnégy pénzek fog járni.

6 11-mo. A szüreti terminusról. A szüreti alkalmatosságnak terminussá az urasághnakauthoritásában áll, alkalmaztatvan magát az üdőnek az eő járásához, mely ha ugy engedj előbb 18. 8brisnál meghnem szabadul, s az midőn penigh az üdő tovább halaszthattya, annál jobb, s mind addig senkjnek a felmenés, megszűrés megh nem engedtetik subpoena 12: Az terminuskor is pedigh, legh előbb az uraságh szőlője szedettetik és annak végezése után szabadni fel a többj, melyről az urasághtiszlej két héttel az terminus előtt tartoznak hirttennj. 12-mo. A szüretkor való tilalomról. A szüretj alkalmatosságkor is senkj marhájának legeltetése subpoenapscribta a gyepün belől megh ne engettessék, nem különben a szőlőnek szőlőül való distractiója és tékozlása. 13-mo. A dézma kiszolgáltatásáról. Szüreti alkalmatosságkor minden szőlő gazda ember, sőt kj a gazdától termést venne is, akár nemes, akár nemtelen, akár jobbágy akár jdegeny, szedése után tartozzék szőlőjét az kádban bárom ízben jó erőssenmegh verni s az egésszmontyát tartozzék az urassághtól arra rendelt dézmássánakbémutatnj, híven és igazán az igaz dézmát, úgymint mindenik tizedikbudajjezétbéadnj és kjszolgáltatnj, kinis ha mj must találtatik a nélkül ellészen.dézmálás előtt pedigh, senkinek borát szőlője aloll nem szabad elvinnj, kj ellen is ha vétene, rajta elérvén, mind bora s mind egyebe valami találtatik az urasághnakjtéltetik, kire az pásztoroknak és kerülőknek hitek szerint szorgalmatos gondgyok legyen. Az dézmánkivülpedighlen az urasághdézmássának, akár sok akár kevés bora legyen az szőlős gazdának, egyiránt egy pint mustal penna borral tartozzék. 14-mo. A szőlő termésnek eladásáról. Ha kj szőlőjének termését szüretj alkalmatosságkor vagy előtte, valakinek, az uraságh tiszti hire nélkül eladgya, aztat az urasághmint.szabadosföldesur, depositisdeponendis, belöllekjvethetj és a termést magának vehetj.

7 15-tó. Dézmálás bizonyságáról és az szőlő-gazda securitásáról. Valakj mikor s menyiről dézmál, dézmában az urak számára mennyit ád, valamint az. urasághdézmási magoknak lajstromba bejrják, a szerint magoknak a dézmástólczédulát vegyenek, kiért semmit fizetni külön nem tartoznak, ha kjpedighcomperiáltatik, hogy beadott dézmájátmeghvizeszte volna, szőlőjét is elvesztj és a hegyen lévő s találandó javajt. 16-to. A borok iránt való praeemtióról. Az földesuriauthoritás mindeneknél elsőbb lévén, valakj borát az urasághhire nélkül eladgya, depositisdeponendis, az uraságh szabadoson kivethetjbelőlle, sőt a mennyi borra az urasághnak szüksége és kedve vagyon, annyit szabadoson foglalhat és foglaltathat, ugy mindazonáltal, hogy jndult folyó árrát, kinekkinek jó folyó pénzzel tartozzék meghfizetnj. 17 mo. A korcsmáltatásról. Mjnthogy az nevezett Károly városában folyó korcsmák uj esztendő napjától fogva Szent-Mihály napigh, urbarialiter az uraságh számára való, és Szent-Mihály naptól fogva ujesztendeigh az városé ben az városon, az hajdú városonpedigh az hajdu városiaké, másnak nem szabados se titkon se nyilván. Azért akik uj esztendő napigh az borokat el nem adgyák, vagy nem distráháltatják, senkinek az városon hordós bort tarfanjméghmagha italára valót is, mint azelőtt, hogy tilalmas volt eörökké, ugy ezután is megh nem engedtetik subpoenaconfiscationis, hanem az kinek bora találtatik az uraságh korcsmájára folyó áron kiköltéig vagy készpénzen tartozzik igazán beadnj és szolgáltatnj, az kik pedighmagokhjtalára valót akarnak conservalnij, az várban hely adattatván, az régi bevött szokás és rendtartás szerint, onnét hordhatják táplálásokra. Ezt pedig nem csak az ottan termett borról, hanem akár honnét hozottról kell érteni. Valamint régi eiejmpraedecessorim idejében, volt mindazonáltal, ha egynek vagy másnak megh engedi az uraságit, volenti nulla injuria, azzal a többj szabadossá nem tehetj.

8 18-vo. A szőlő Malátlyából való pálinka főzésről. Nem különben ha kik bevött szokás szerint a szőlőnek maláttyából pálinkát főznek uj esztendő napja után az uraságh korcsmájának csonkulására senkjnek házánál nem lészen szabados, sőt titkon vagy nyilván való árulása subpoena 12 frttilalmaztattassék. 19-no. A törvények folyásáról. Valakiknek a szőlőhegyen levő possessiókjránt valamely ügyes bajos dolga, szőlő jránt való jussa vagy preetensiójaintervenial, szent Gergely Pápa napja előtt tartozzék az peres társát a szőlőjétől vagy gyümölcsétől eltiltanj, vagy törvénnyel keresnj, másként ha azt elmulasztja, ámbár igazsága légyen is, esztendeighpatensiójához semmi utón módon nem juthat, mely törvényes dolgok eligazítása penigh elsőben foly az város biráj és lakosj előtt, ha az nem tetszik, fogott emberek elejbe terjeszhetik, melegen ha nem decidaltathatik, vége nem szakad, az uraságh székire apelláltathatik. 20-mo. Az meghirttpunktomoknak esztendőnként való, elolvastatásáról. Mivel olykor az urak tisztei szoktak változnj, rendszerint penigh az város biráj s kerülőj minden uj esztendőnek napján szoktanakrestauráltatnj, hogy azokuak változásokkal ezen törvények s jó rendtartások elne temettessenek, minden ujesztendejrestauratiókor az urasághtisztejtől rendelt bírák által az egész város előtt elolvastassanak és serényen, igazán observáltassanak. 21-mo. Az anyakönyvről. Mind az uraságh tiszti, mind az város biráj csináltassanak egy-egy könyvet, az melyben az eddighmivelt s fogott szülők rendiben jrattassanak fel, kj, kié, dézma alá való-e már vagy hány esztendőtől fogva fogadtatott fel? s hány kapa alá való, bejrattassék; nem különben ha kik ezután fognak, nevek azon könyvekbe irattassék, mikor fogták fel; ugy hasonlóképen ha uj törvények és villongások, város vagy az uraságh székén s birságlások s büntetések esnek, szőlők becsültetnek, vagy egy possessorról másra transferáltatnak, az

9 anyakönyvbe protkolaltassanak, kinek-kinek jövendő szecuritására és az tisztek s bírák számadására nézve. 22-do Az becsüknek is az könyvben való bejrásnaksaláriumáról. Az midőn valamely szőlőknek becsűjére vagy törvényének eligazítására az bírák kj mennek meg becsüllik vagy törvényes dolgát eligazítják, minden szőlőtől jár az bíráknak fáradságokért egy köböl bor, az az 16 jeze bor, egy nyárs pecsenye, egy fazék étel s egy kenyér, az levél váltásért pedighlen az bíráknak negyven pénz, az nótáriusnak pedighhusz pénz. Az anyakönyvben való be jrásértpedigh, az preetendens felek egy köböl borral tartoznak a deáknak. 23 io. Az contumáxokról és a birák ellen való böstelenitésekröl. Valakj ezen fellyebdenotalt rendtartások, törvényes punctomok ellen jár, ezeknek szoros rendtartásihoz, az urak tisztej város biráj, ugy az kerülök vagy pásztorok ellen feltámad, vagy böstelenülszóll, compertareiveritate, totiesquoties, akár nemes, akár nemtelen, akár jobbágy, akár jdegen légyen, az uraságit tisztej által huszonnégy frtig büntettessék meg, mellynek egy része az uraságh tisztié, más része az város birájáé, két része pedigh az urasághé. Ha pedigh paraszt személy a böstelenkedő, annija nincsen, fogattassák megh és verettessék megh keményen. 24-to.A gyümölcsökről és egyéb eörökségekről. Ezeket pedighlen, nem csak a szőlőkről és szőlő termésről kelletik értenj, hanem az gyümölcs fákról, azoknak terméséről, szőlő karókról, pinczéknek melyeknek épületire szabadságit engedtetik feltöréséről, búza ver meknek felbontásáról és egyébb szőlőhegyi eörökségekben való lehető kártételekről, hogy valakik azokban egyikben vagy másikban egymást megkárosítják, az meghjrt bírságokkal megh büntettessenek, és azon fellyül az károkról az kárvallottak conteutáltassanak. Inomnibuspunctis et clausulisutjpreemissum est, és a mint meghjratott szentül s megh másolhatatlanul confirmálván és determinálván, parancsoltatik mind az mostanj tiszteknek

10 meg, Nagy-Károlyi városi bíráknak és lakosoknak, hogy ezeknek rendivel való folytatásában és az igazságnak Isten szerint való kiszolgáltatásában, mind mostaniak, mind jövendőbeliek szorgalmatosan eljárjanak s kinek-kinek az preescribáltpunctomok szerint igaz törvényt szolgáltassanak az általhágókat, ellenkező cselekedőket pediglen minden kedvezés, atyafíságh, barátságh, félelem nélkül elmulhatatlanulmegh büntessék s azkj adott poenák szerint a büntetést rajtok exequalyák, minden törvényes dolgokat s decisiókat írásban igazán kjadgyanak és az anyakönyvben szorgalmatosan be jrjanak, különben sem cselekedvén. Datumin Castro Olcsva die 16 mensismurtii, Anno Károlyi Sándor.