Felmérı tanulmány az Új Energia Forrás - Trebišov hatásáról Trebišov város lakóinak egészségére

Átírás

1 Felmérı tanulmány az Új Energia Forrás - Trebišov hatásáról Trebišov város lakóinak egészségére Banská Bystrica 2007 október 1

2 Felelıs készítı: h. doc. MUDr. Kvetoslava KOPPOVÁ, PhD. A Közegészségügyrıl szóló 126/2006 sz. törvény 5 6.bek. k) bető szerint A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatal által kiállított OLP/4481/2007 számú, én kelt hatósági szakértıi és alkalmassági bizonyítvány Együttmőködık: MUDr. Terézia Konevičová, MPH PhDr. Peter Kopp Mőszaki együttmőködı: Mgr. Petra Bobáľová 2

3 Tartalom Bevezetı...6 I. Alapvetı adatok a javasolt tevékenységrıl...8 II. A terület behatárolása és fizikai-geografikus jellemzıi...11 III. Demográfiai jellemzık és az egészségi állapot mutatói...13 IV. Az Új Energia Forrás 1 Trebišov jellemzése és a potencionális veszélyek nevesítése 30 V. A szabad levegı szennyezése és az egészségre ható veszélyek értékelése Az egészségre ható veszélyek értékelésének módszere A veszélyek értékelésénél felhasznált adatok A szennyezı anyagok veszélyességének megítélése Por frakció PM Kén oxid Nitrogén oxid Szén oxid Egyéb szennyezı anyagok HCl, HF, Cu, Pb, Zn, As Az egyes károsanyagok imissziós számítások eredményei és a károsító hatás megbecsülése A veszélyek jellemzése és az egészség károsító hatás értékelésének konklúziója...70 VI. Lakókörnyezeti zaj és az egészség károsító hatás értékelése A zaj hatása az egészségre ÚEF Trebišov építése után jelentkezı akusztikus viszonyok predikciója A környezet hatása a lakosságra - pszichológiai kutatás...78 VII. A javasolt tevékenység valószínő hatásai a lakosság egészségére...93 VIII. A javasolt tevékenység kedvezıtlen hatásainak csökkentésére tett intézkedések...95 IX. Mellékletek 1 A továbbiakban ÚEF - ford. megjegyzése 3

4 Táblázatok felsorolása: 1. A Trebišov járás lakosságának kor szerinti összetétele, összehasonlítva a Michalovce járással és a Szlovák Köztársaság adataival. 2. Születési arányok a Trebišov, Michalovce járásban és a Szlovák Köztársaságban, 2005 évben. 3. Nemek szerinti, átlag életkori halálozási adatok a Trebišov, Michalovce járásban és a Szlovák Köztársaságban, 2005 évben 4. Nemek szerinti halvaszületés adatai - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben 5. Nemek szerinti halálozási struktúrája - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben 6. Nemek szerinti halálozási struktúrája - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben, abszolút számok, 2005 év. 7. Keringési rendszer betegségei I00-I99, sztenderdizált halálozás, Kassa megye Agyér betegségek I60 I69, sztenderdizált halálozás, Kassa megye A szív ischemikus betegségei I20-I25, sztenderdizált halálozás, Kassa megye Myokardiális akkut infarktusai I21, sztenderdizált halálozás, Kassa megye Daganatos megbetegedés miatti sztenderdizált halálozások, Kassa megye Légzı szervek megbetegedései J00-J99, Trebišov, Michalovce járásban ÚEF Trebišov, emisszió minimalizálása a forrásokból, AT technológiákkal. 14. A szálló por összetétele és tulajdonságai. 15. Átlagos éves koncentrációk PM 10, PM 2,5 SzK kiemelt térségeiben 16. Maximális rövidtávú koncentrációk mint funkció a levegıszennyezı forrástól bármely irányban alapvetı szennyezı anyagok. 17. Maximális rövidtávú koncentrációk mint funkció a levegıszennyezı forrástól bármely irányban egyéb szennyezı anyagok. 18. Imissziós határok áttekintése és az egyes szennyezı anyagok tekintetében javasol értékek. 19. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintet nélkül a környezı levegıre, 2500 m távolságban. 20. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintettel a környezı levegıre, 2500 m távolságban. 21. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintet nélkül a környezı levegıre, 100 m távolságban. 22. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintettel a környezı levegıre, 100 m távolságban. 23. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintet nélkül a környezı levegıre, 300 m távolságban. 24. A kiemelt szennyezı anyagok rizikó faktorának megbecsülése az ÚEF-bıl emittált levegıben, tekintettel a környezı levegıre, 300 m távolságban. 4

5 25. Rizikó faktorok számszerő áttekintése a levegıszennyezı anyagok expozíciójának összes alternatívájánál. 26. A külsı környezet zajszintjének megengedett értékei. 27. Az érintett terület A zajszintjének számított ekvivalensei a V 1 V 10 számított pontokban. 28. A DSH kérdıívben elért eredmények 1. sz. kérdésben (átlagok). 29. A DSH kérdıívben elért eredmények 1. sz. kérdésben exponált csoportban. 30. A DSH kérdıívben elért eredmények 3. sz. kérdésben (átlagok). 31. A DSH kérdıívben elért eredmények 3. sz. kérdésben exponált csoportban. 32. A BFB/N-5 kérdıívben elért eredmények az exponált és kontroll csoportban. 33. A BFB/N-5 kérdıívben elért eredmények az exponált és kontroll alcsoportban (átlag értékek). 5

6 Bevezetı Az egyén és populációs csoportok egészsége több faktor együtthatásának eredménye. Az egészségvédelem és egészségfejlesztésrıl szóló 355/2007 sz. törvény az egészség determinánsait mint az egészség befolyásoló faktorait definiálja, melyek az életkörnyezet, munkakörnyezet, genetikus faktorok, egészségfejlesztés, egészségvédelem és az életmód. Az egészség meghatározói kölcsönösen hatnak egymásra, kölcsönös interakcióban vannak, ezért a teljes egészségi állapotban való részesedésük 4 alap csoportban csak megbecsülhetı: A környezet az egészségi állapotot csak százalékban befolyásolja. Fıleg a levegıtisztaságról, ivóvíz biztosításáról, az élelmiszerek tisztaságának biztosításáról, étkezésrıl, hulladék kezelésrıl a lakó- és munkahelyi környezetrıl van szó, valamint az élet- és munkakörnyezet, szabadidı eltöltésének környezeti, mozgási lehetıségek fizikai faktorainak vegyi és biológiai ellenırzésérıl. A populáció genetikai adottságai az egészségi állapotot csak százalékban befolyásolják. Itt a populáció genetikai sérüléseirıl, genetikai megterhelésérıl és prevenciós intézkedésekkel történı csökkentésérıl van szó. Az egészségügy színvonala az egészségügyi ellátási rendszer, az egészségügyi szolgáltatások színvonala a populáció egészségi állapotát százalékban befolyásolja. Az életmód a lakosság életmódja az egészségi állapotot százalékban befolyásolja. Az életmód az ember viselkedése, melynek alapja az életkörülmények kölcsönös hatása, a szocio-ökonómiai faktorok és személyi adottságok együttes hatása. Az életmódot nagy mértékben befolyásolja az iskolázottság foka, a táplálkozás, a szabadidı eltöltése, a mozgás kultúra és aktivitása, a pszicho-szociális terhelések kezelése (elviselésének módja) különbözı egészségkárosító szokások, dohányzás. Az ember egészségvédelme szempontjából az életkörnyezetben azok a külsı biológiai, fizikai, vegyi faktorokat kell megítélni, melyek megállapíthatóan és szignifikánsan hatással vannak az ember egészségére és életminıségére. A jelenlegi társadalom élet vitelének jellegébıl adódik, hogy az embernek sokféle veszéllyel kell szembenéznie. Az ilyen veszélyek legyızésében nagy felelıssége van az egyénnek, egyéb esetekben azonban az egyén nem képes a veszélyeztetettséget megítélni, mert ezen veszélyek gyakran nem önkéntes jellegőek, nem figyelhetık meg, tehát a személy önmaga által nem is ellenırizhetıek. Ezekben az esetekben ennek felelısségét a társadalomnak kell felvállalnia. Ezek a tények befolyásolták a káros anyagok kibocsátásának szabályozását, az egyes anyagok tekintetében a határértékek megállapítását, ill. az egészségre veszélyes rendszerek értékelésének szükségességét, a beruházások tervezésénél és megvalósításánál az egészségre történı hatások vizsgálati rendszerének szükségességét. A Trebišov járásban egy új energiai forrás építése javasolt. A javasolt tevékenység célja három á 240 MW teljesítményő energetikai szén blokk megépítése és egy gız-gáz ciklusú 160 MW teljesítményő blokk létesítése a Trebišov város ipari zónájában, a volt élelmiszeripari komplexum helyén. A SzK Nemzeti Tanácsának 24/2006 sz. törvény alapján kidolgozott environmentális értékelés a környezeti hatásokról A javasolt tevékenységrıl szóló jelentés. Új Energia Forrás Trebišov, szerzı Prof. Ing. Edita Virčíková, CSc., Kassai Mőszaki Egyetem Kohászati fakultása, 6

7 2007 június, értékelte a tervezett forrás feltehetıen kifejtett hatásait az életkörnyezetre és a közegészségre. Az értékelı tanulmány eredményeibıl, valamint a szakmai intézmények környezetegészségügyi problematikájával foglalkozó adatbázisainak felhasználásával, valamint a szakmai irodalom alapján feltételezhetı az energetikai forrás Trebišov jelentıs hatása a közegészségre. Az elıterjesztett tanulmány célja a javasolt tevékenység megítélése a Trebišov város lakosságának egészségére kifejtett hatása, valamint az egészségi rizikófaktorok rendszerét meghatározó alapok kidolgozása és az egészségi rizikók és annak kommunikációjára történı alapok kidolgozása. 7

8 I. Alapvetı adatok a javasolt tevékenységrıl MEGNEVEZÉS CÉL Új Energiai Forrás Trebišov A javasolt tevékenység célja három új á 240 MW teljesítményő energetikai szén blokk építése és egy 165 MW teljesítményő gız-gáz ciklusú blokk létesítése Trebišov város ipari zónájában, a volt élelmiszeripari komplexum helyén (elhagyatott cukorgyár). HASZNÁLATRA JOGOSULT ČESKOSLOVENSKÁ ENERGETICKÁ SPOLOČNOSŤ, a.s. (Csehszlovák Energetikai Társaság Rt.) Hlavná 51, Košice ( Kassa, Hlavná utca 51 sz.) Azonosítószám , Adószám Közösségi adószám SK ELHELYEZÉS (KATASZTRÁLIS TERÜLET) MEGYE: Kassa, Járás: Trebišov, Város: Trebišov A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG ELHELYEZÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE (MÉRTÉK 1:50 000) A javasolt tevékenység elhelyezésének áttekintését az 1. Sz. melléklet tartalmazza (ÚEF Trebišov és 2 sz. melléklet (ortofototérkép 2002-bıl a Trebišov volt élelmiszeripari kombinát az érdekelt terület behatárolása). AZ ADOTT TERÜLETEN TÖRTÉNİ ELHELYEZÉS OKA A Trebišov városban és járásban magas a munkanélküliség mértéke. A város önkormányzati szervei intenzív tárgyalásokat folytatnak az ipari termelés felélesztésének lehetıségeirıl, mely a város és vonzáskörzetébe tartozó lakói számára új munkalehetıségek megteremtését szolgálná. A kiválasztott terület megfelel a közlekedés, a mérnöki hálózat hozzáférési és kapacitási valamint az elegendı kvalifikált munkaerı elegendı mennyiségi szempontjának. Az összlovákiai kritériumokon kívül a terület kiválasztása az alábbi regionális kritériumok alapján került kiválasztásra: a rendelkezésre álló terület megfelelı nagysága, biztosítva a beruházási munkálatok elkezdésének esetében az adekvát fejlesztési lehetıségeket, az erdıgazdasági terület egyenletes elosztása a területen, mely lehetıvé teszi a potenciális fejlesztési impulzusokat a terület szubrégióiban orientálódás a jelenlegi települési fókuszokra a lokális komparatív elınyök kihasználása (Ďurkov geothermális forrás, Dobrá kiépített teherforgalmi terminál kapcsolódva a széles nyomtávú vasúthoz). 8

9 További elınye a tevékenység adott területen való elhelyezésének az elosztórendszer megfelelı közelsége és csatlakozási lehetıség a 400 kv teljesítményő rendszerhez (Veľké Kapušany elosztó) és a tartalék blokk csatlakozása a 110 kv teljesítményő rendszerhez Trebišovban. A tevékenység létrejötte nem igényli jelentısebb mezıgazdasági és erdıgazdasági területek elfoglalását és különösebb beavatkozást a környezı természetben. A megoldás mőszaki koncepciója lehetıvé teszi az energia blokkok kielégítı módosítását a meleg szállítására a legközelebbi környezet számára (fıleg a Trebišov járási város számára). A csúcs technológia alkalmazása garantálja, hogy a levegıbe olyan emissziós értékek kerülnek, melyek az elıírások által szabott határokat nem lépik túl. Koncepcionálisan a javasolt forrást az EU által javasolt referencia dokumentumok figyelembevételével tervezték, a nagy égetı berendezéseknél alkalmazott legjobb elérhetı technikák (BAT) figyelembevételével. A legjobb elérhetı technikák alkalmazásával létrejövı szén blokkok teljesítménye a gız-gáz forrásokkal kombinálva, az elsı ilyen jellegő szolgáltatás széleskörő alkalmazásában lesz a SzK-ban. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELÉSÉNEK KEZDİ- ÉS BEFEJEZİ IDİPONTJA Az Új Energia Forrás (UEF) Trebišov építésének elıkészítési folyamatának kedvezı véghezvitele végett az építést négy szakaszban javasolt elvégezni: 0. szakasz Az ÚEF számára az építési terület szabaddá tétele 1. szakasz Az ÚEF építése elıkészítı munkálatok és vízgazdálkodás 2. szakasz Az ÚEF építése 3 x MW 3. szakasz Az energetikai melléktermék külsı lerakati helyének létrehozása Az ÚEF Trebišov építésének megvalósítási idıterve: A projekt építésének feltételezett terminusai: Területi tevékenység 2007/07 Az üzemeléshez integrált engedély 2008/08 A beruházó kiválasztása és szerzıdések megkötése 2008/08 Építési és szerelési munkálatok megkezdése 2009/03 Az 1. szén blokk próbaüzemelésének kezdete 2011/06 Az 2. szén blokk próbaüzemelésének kezdete 2011/12 Az 3. szén blokk próbaüzemelésének kezdete 2012/05 A gız-gáz blokk próbaüzemelésének kezdete 2012/10 Az építés befejezése 2013 MUNKAERİ IGÉNYEK Szervezetileg négymőszakos üzem javasolt. Javasolt összesen 278 állandó üzemelési munkaerı, ebbıl 76 vezetı szintő dolgozó, a stáb és gazdasági egységekben, vagyon igazgatási, beruházási és fejlesztési egységekben. A gyártás és üzemelés számára 202 dolgozó a tervezett létszám. Legerısebb a reggeli mőszak ellátottsága 127 dolgozó munkanapokon. Tartalék munkaerıvel is számolnak 37 dolgozó a mőszakos üzemelésre (a betegállomány, ünnepek és szabadságok miatti kiesések). 9

10 Iskolai végzettség szerinti megoszlás: 40 dolgozó egyetemi végzettséggel, 106 dolgozó érettségivel rendelkezı középiskolai végzettséggel, 25 dolgozó érettségi nélküli szakközépiskolai végzettséggel, 39 dolgozó szakmunkás és 68 betanított munkás. Alvállalkozókkal megoldott munkaterületek: a technológiai berendezések karbantartása, az épület karbantartása, ırzı-védı szolgálat, étkeztetés, hulladékmegsemmisítés, a keletkezett üzem anyagok szállítása, a széles nyomtávú kocsik szezonális kirakodása, egészségügyi ellátás, tőzvédelem. 10

11 II. A terület behatárolása és fizikai-geografikus jellemzıi A Trebišov járás a Kassa megye délkeleti csücskében fekszik, a Zemplén sőrő vízhálózattal borított déli részén. A terület síkság jellegő és a Kelet-Szlovákiai síkság túlnyomó részét foglalja el. Streda nad Bodrogom helységnél a Bodrog folyó szlovákiai torkolatánál található Szlovákia legalacsonyabban fekvı része 94 m tengerszintfeletti magassággal. Jelentıs a magyar nemzetiségő lakosság hányada (30%). Trebišov járás egyike a 12 legnagyobb szlovákiai járásainak. A trebišovi régió nemzetközi szempontból jelentıs stratégiai fekvéső. Čierna nad Tisou/Ágcsernyın az Ukrajnából érkezı széles nyomtávú vasúti rakodó állomás található és Sátoraljaújhelyen Magyarország átkelı hely. A járás jellegzetességei közé tartozik a Tokaji borvidék, ahol világszínvonalú borokat termelnek. A járás területe 1073,9 km 2, Kassa megyének 15, 9%.át foglalja el. A terület 73,7 % mezıgazdasági földterület. A Trebišov járásban összesen 82 település található, ebbıl 4 városi joggal Trebišov, Čierna nad Tisou, Kráľovský Chlmec és Sečovce. A járás lakosainak száma , melybıl 41 %-a városban lakik. A lakosság sőrősége 96,8/km 2 Trebišov járás levegıjének minısége A terület nyugat irányból a Slansky hegység által határolt, melyek befolyásolják az uralkodó levegıáramlást, ill. a szél észak dél irányát. Északi szél uralkodik az év folyamán 30%-os elıfordulással. Egyéb irányok jelentéktelenek. A területen jelentıs a szélcsendes idıszakok aránya egészen 31%. Hideg idıben növekedik a taljmenti inverziós napok száma. A szél sebességének éves átlaga ( ) 2,7 m/s figyelembevéve a szélcsendes idıszakokat. A járás területén 6 nagy és cca. 254 közepes levegıszennyezı forrás létezik. A levegıszennyezés fontos kategóriája a kis források és gépkocsi forgalom. Trebišov járás a levegıvédelemrıl szóló 478/2006 sz. törvény szerint nem az irányított levegı-minıségi területek közé tartozik, a jó minıségő levegıjő területek közé sorolható. A járás területén a Nemzeti monitoring hálózatnak nincs semmilyen automatikus monitoring állomása, mely megvalósítaná az alap szennyezık folyamatos mérését. A Trebišov járás szennyezı forrásainak emisszióinak nagysága csökkenı tendenciát mutat. Az érintett terület behatárolása: Trebišov város tengerszint feletti magassága 109 m, területe 62,5 km 2. Regionális jelentıségő funkciót tölt be, járási székhely. Tipikus monofunkciós városi település, klasszikus lakóépület elhelyezéssel, felszereltséggel és termelési feladatokkal. A termelési funkció három nagy termelı egységben koncentrálódik, mégpedig Észak, Nyugat és Dél. A Trebišov város és Milhostov városrész (a Milhostov városrészt én csatolták a városhoz) szóban forgó területe Trebišov eredeti város és Milhostov rész közigazgatási területén helyezkedik el az Észak ipari zónában. A Trebišov városrendezési tervében a terület mint ipari tevékenységre, raktározásra és mőszaki infrastruktúra telepítésére alkalmas zóna került meghatározásra. A szőkebb érintett terület nyugaton a Hriadky Trebišov út által, délen a széles és normál nyomtávú vasúti hálózattal, keleten az Ondava folyóval, északon pedig a Trebišov közigazgatási területtel határolt. 11

12 Az építési terület hosszanti irányú észak-dél fekvésben, az ipari zóna keleti és északi részén. Dél felıl a terület széles és normál nyomtávú vasúti hálózattal határolt, az ipari zóna belsı nyugati részén a volt mőködı és nem mőködı élelmiszeripari terület helyezkedik el, a hanyatlás különbözı fokait mutatva. Az olajtermékek raktára újabb mőködı objektumot jelent az ipari zóna központjában. Az ipari zóna nyugati részén, az úthálózat mellett lakó épületek vannak Cukrovarská utca. Nyugaton az ipari zóna a fıúthoz kapcsolódik az ipari beépítéssel, északról pedig a beruházó telkén keresztül. Dél felıl az építési terület vasúti átjárón keresztül közelíthetı meg. A javasolt tevékenység által érintett területek lehetnek: Lakosság száma Trebišov város Milhostov 589 A legközelebbi lakó zóna nyugat irányban cca. 100 m távolságban található a Cukrovarská utcánál, déli irányban cca. 170 m távolságban a Varichovská utcánál, a Sever lakótelep az területtıl cca. 300 m-re található. A lakosság ivóvíz ellátása A Trebišov járás jó minıségő ivóvíz források hiányában szenved. A járás területén lévı földalatti vizek nem alkalmasak a lakosság ivóvíz ellátásának alkalmazására, fıleg a nitrátok, vas és mangán magas tartalma miatt. A Trebišov járáson átfolyó felszíni vizek (folyamok alsó rétegei) túlzott szennyezettségük miatt szintén alkalmatlanok vízmővi hasznosításra. A közüzemi vízhálózatból a járás lakosainak 65,5%-a azaz lakos kap ivóvizet, ami cca. 20 %-al a szlovák átlag alatt van és 30 %-al a SzK célérték alatt, a közüzemi vízvezetékekrıl és csatornázásról szóló terv értelmében. A járás kb lakosa kap ivóvizet nem megfelelı minıségő egyéni vízforrásból (fıleg mikrobiológiai szennyezıdés és nitrátos víz). Ennek oka a vízforrások helytelen elhelyezése, a kutak rossz állapota és a víz források és víz minıségének nem biztosított védelme. 12

13 III. Demográfiai jellemzık és az egészségi állapot mutatói Adatok a lakosság számáról és mozgásáról az érintett területen A Trebišov járás demográfiai adatok interpretálása céljából az adatokat a Michalovce járás és Szlovák köztársaság adataival hasonlítottuk össze. Ennek oka az a tény, hogy a Michalovce járás jellemzıi nagyban hasonlítanak a Trebišov-i járás jellemzıihez. Hasonló geografikus és klimatikus feltételek között fekszik, hasonló számú lakosság lakja, azon járások közé tartozik, ahol magas a munkanélküliség és nem az irányított levegı-minıségi területek közé tartozik, Lakosság kor struktúrája : én Trebišov járásban összesen lakos élt. Produktív elıtti korú: 0-14 év 19,12% Produktív korú: ffi / 54 nı 62,77% Produktív utáni korú: 60+ ffi / 55+ nı 18,11 % A járásban a lakosság átlagéletkora összesen 35,93 (SzK 37,13) míg a férfiaknál az átlagéletkor 33,98 (SzK 35,49) és a nıknél 37,76 (SzK 38,66). Az öregedési index összesen 2005-ben összesen 94,76, ebbıl férfiaknál 57,46 és a nıknél 134,30. A születéskor várható átlagéletkor férfiaknál 65,75 év, és a nıknél 75,49 év. A Trebišov járásban val a regisztrált munkanélküliség mértéke 20,15 %, ez a Kassa megyékben lévı járások között a negyedik legmagasabb mérték a Szlovák köztársaságban. A SzK-ban val a regisztrált munkanélküliség mértéke 8,3%. A Michalovce járásban val a regisztrált munkanélküliség mértéke 15,8 %, ez a Kassa megyékben lévı járások között a hatodik legmagasabb mérték a Szlovák köztársaságban és 12. hely a SzK-ban. A Trebišov város, melynek része Milhostov, vel összesen lakosa volt, ebbıl férfiak és nı ben az élveszületettek száma összesen 384 gyermek, azaz lakosra átszámított arány 16,64 és 196 fı hunyt el, azaz lakosra számított arány 8,49. Természetes szaporulat aránya 8,15. Az 1. Sz. táblázat a Trebišov járás lakosainak korösszetétel számait mutatja abszolút és relatív számokban, mely adatokat a Michalovce járás és a SzK adataival kerületek összevetésre. A nıknél és férfiaknál egyaránt a legszámosabb kategória a évesek korcsoportja; a Michalovce járásban és a SzK-ban a legnagyobb kategóriai mindkét nemnél a évesek korcsoportja. A Trebišov-i járás demográfiai fejlıdésére, mint ahogyan Szlovákiára is jellemzı a populáció öregedése, ami a lakosság idısebb korcsoportjainak növekedésében mutatkozik. A demográfiai öregedés a lakossági struktúrát formáló folyamatok tükre. Elsısorban a születési és halálozási számokról van szó. Ennek eredménye a korcsoport mai regresszív típus, amit a születési arány drasztikus csökkenése az utóbbi évtizedben és a halálozási arány csökkenése okoz. 13

14 1. sz. táblázat: A Trebišov járás lakosságának kor szerinti összetétele, összehasonlítva a Michalovce járással és a Szlovák Köztársaság adataival. Kor Trebišov - járás Michalovce - járás Szlovák Köztársaság csoport Férfiak Nık Összesen Férfiak Nık Összesen Férfiak Nık Összesen abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,77 Összesen

15 2005-ben a Trebišov járásban élveszületett gyermek jött a világra, lakosra vetítve az élveszületés arány 13,08. A vizsgált idıszakban a járásban lakos hunyt el, az lakosra számított halálozás 10,80. Az elhalálozott férfiak átlag életkora 64,58 év a nıknél 73,41 év ben a lakosság természetes szaporulata 1000 lakosra vetítve 2, sz. táblázat: Születési arányok a Trebišov, Michalovce járásban és a Szlovák Köztársaságban, 2005 évben. Vizsgált terület Lakosság száma Élveszületettek száma Születési arány 1000 lakosra Halálozások száma Halálozási arány 1000 lakosra Trebišov - járás , ,8 Michalovce - járás , ,73 SzK , ,93 A 2. sz. táblázat a Trebišov-i járás születési és halálozási arányait mutatja a Michalovce járás és a SzK adataival összevetve lakosra vetítve a halálozás a Trebišov járásban magasabb, ezzel szemben a 2,28 természetes szaporulat magasabb a Michalovce járás (1,55) és SzK (0,17) adataival összehasonlítva. A születések száma Szlovákiban hosszútávon csökkenı tendenciát mutat. Ennek következménye, hogy a lakosság struktúrája változik a produktív kor elıtti lakosság száma 19,2%, a produktív korú 62,5% és a produktív utáni korú 18,3%. A legmagasabb születési számok a Kelet- és Észak Szlovákiai járásokban vannak. A legalacsonyabb a születési szám Bratislava járásban és Szlovákia nyugati és déli járásaiban. 3. sz. táblázat: Nemek szerinti, átlag életkori halálozási adatok a Trebišov, Michalovce járásban és a Szlovák Köztársaságban, 2005 évben Vizsgált terület Elhalálozott átlag kora Férfiak Nık Összesen Trebišov - járás 64,56 73,75 69 Michalovce - járás 67,37 75,23 71,03 SzK 67,14 75,5 71,1 A 3. sz. táblázat a Trebišov járásban az elhalálozottak nemek szerinti és életkor szerinti megoszlásokat mutatja, összehasonlítva a Michalovce járás és SzK adataival. A Trebišov járásban elhunyt férfiak átlag életkora 2,58-al alacsonyabb a SzK adataival szemben és 2,81-el alacsonyabb a Michalovce járásban elhunyt férfiak életkorával szemben. A nıknél ez az adat alacsonyabb. ATrebišov járásban elhunyt nık átlagéletkora 1,75-el alacsonyabb összehasonlítva a SzK adataival és 1,48-al alacsonyabb mint a Michalovce járás adatai. 15

16 4. sz. táblázat. Nemek szerinti halvaszületés adatai - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben Vizsgált terület Halvaszületési adatok Férfiak Nık Összesen Trebišov - járás * * 3,57 Michalovce - járás * * 4,84 SzK * * 6,54 A 2005 év nemek szerinti adatok nem elérhetık. A 4. Sz. táblázat a kérdéses idıben mutatja a halvaszületett gyermekek számát a Trebišov járásban, összevetve a Michalovce járás és SzK adataival. 5. sz. táblázat. Az elhunytak nemek szerinti struktúrája - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben Vizsgál területek Férfiak - elhalálozottak struktúrája %-ban Nık - elhalálozottak struktúrája %-ban Összesen - elhalálozottak struktúrája %-ban produktív produktív produktív produktív produktív produktív produktív produktív produktív elıtti kor kor utáni kor elıtti kor kor utáni kor elıtti kor kor utáni kor Trebišov 3,08 29,45 67,46 2,2 9,72 88,07 2,66 19,93 77,41 járás Michalovce 1,58 27,24 71,18 1,61 7,66 90,72 1,59 18,12 80,28 járás SzK 1,18 28,51 70,3 0,92 8,03 91,04 0,88 15,69 66,84 6. sz. táblázat: Az elhunytak nemek szerinti struktúrája - Trebišov, Michalovce járásban és a SzK-ban, 2005 évben, abszolút számok, 2005 év. Vizsgált terület Elhalálozottak struktúrája - férfiak produkt ív elıtti kor produkt ív kor produkt ív utáni kor Elhalál ozott ffi átlag kora Elhalálozottak struktúrája - nık produkt ív elıtti kor produkt ív kor 16 produkt ív utáni kor Elhalál ozott nı átlag kora Elhalálozottak struktúrája - összesen produkt ív elıtti kor produkt ív kor produkt ív utáni kor Elhalál ozottak átlag kora - összese n Trebišov , , járás Michalovce , , ,03 járás SzK , , ,1 Az 5. és 6. sz. táblázatok az elhalálozottak nemek szerinti bontását mutatja produktív elıtti, produktív és produktív utáni korcsoportban a Trebišov-i járásban, összevetve a Michalovce járás és SzK adataival. Az összehasonlított adatokból kitőnik, hogy mindkét nemnél nagyobb a különbség a produktív elıtti korcsoportban a Trebišov járásban, összevetve a Michalovce járás és SzK adataival. A produktív elıtti korcsoportban a halálozási arány majdnem háromszor magasabb mint a SzK-ban és kétszer magasabb mint a Michalovce járásban. A produktív korcsoportban is magasabb a halálozási szám, mindkét nemnél, összehasonlítva a Michalovce járás és a SzK adataihoz képest.

17 Közép élettartam (várható élettartam) Az egészségi állapot egyik legjelentısebb mutatója, a szociális-gazdasági értékelés szélesebb kontextusa, valamint az adott országban a várható életkort befolyásoló társadalmi tényezı a születéskor várható élettartam (várható élettartam). Olyan mutatóról van szó, amelyben (elnagyolt jellemzés) a statisztikai számítások segítségével figyelembe veszik az elhalálozottak számát az adott korcsoportban lévı, nemek szerinti megkülönböztetés melletti túlélık számát. Születésnél várható élettartam (SDŽ o ) a hetvenes és nyolcvanas években a férfiak esetében a 66,7 év szinten stagnált és csak az utolsó 10 évben az élettartam 2,39 évvel 1991-tıl meghosszabbodott 66,75-rıl 2000 évben 69,14 évre. Nıknél a várható élettartam a hetvenes évektıl folyamatosan 2,05 évvel növekszik (75,17 évrıl 1991-ben 77,22 évre 2000-ben). A várhat élettartam férfiak és nık közötti különbség 8,42 évrıl 1991-ben 8,08 évre csökkent ben. Férfiaknál a legalacsonyabb várható élettartam Krupina járásban van (64,57 év), Detva, Trebišov (65,75), Sobrance és Čadca járásban. Férfiaknál a legmagasabb várható élettartam a Bratislava IV. (72,17 év), Bratislava I, Bratislava III, Košice III és Piešťany járásban. A nıknél a születésnél várható legalacsonyabb élettartam a Krupina járásban (74,94 év), Košice IV, Levoča a Trebišov (75,49) járásban van. A nıknél a legmagasabb várható élettartam a Liptovský Mikuláš (79,23 év), Trenčín, Tvrdošín, Stropkov és Dolný Kubín járásabn van. A nık és férfiak várható élettartam közötti különbség legnagyobb a Stropkov (11,25 év), Detva, Sobrance, Kysucké Nové Mesto és Čadca járásokban. A 60 éves korosztálynál a várható élettartam között a férfiaknál 0,39 évvel (20,4 év érték) a nıknél 1,66 évvel (20,4 év érték) növekedett. Az 1950-ben születtettek korcsoportjában, akik 2000-ben érték el az 50 éves korhatárt, nyilvánvaló, hogy az évek múlásával a várható élettartamuk változik férfiaknál 14,4 évvel, a nıknél 16,81 évvel szemben az 1971 évben számított várható élettartammal. Az EU országaiban a várható élettartam kb. + l évvel növekedett a évesek korcsoportjában, és a 0-éves (újszülött) fiúknál már cca. 2 évvel, a lányoknál valamivel kevesebb (+ 1,31 év). Halálozási viszonyok A csecsemı halálozás (CsH) és újszölötti halálozás (ÚH) adatai a SzK-ban hosszútávon kedvezı tendenciát mutatnak ben a CsH értéke 8,58 ezrelék volt és az 1991-es évvel összehasonlítva a CsH adatok 4,64 ezrelék értékkel javulást (csökkenést) mutatnak. A CsH 2004-es adatai a 16,6 ezrelék szinten állnak. ÚH adatok 2000-ben 5,4 ezrelék ben az ÚH adatok 4,98 ezrelék szinten vannak. A Nyugat-szlovákiai régió járásaiban a CsH és ÚH adatok a fejlett Európai országok szintjén vannak. A SzK a csecsemı halálozás és újszölött halálozás szempontjából fejlett európai országok közé sorolását akadályozza a mértéken feletti CsH és ÚH adatai a magas százalékban lakott roma lakosságú járások (Trebišov, Svidník, Sabinov, Gelnica, Vranov nad Topľou) rossz adatai. A CsH értékei ezekben a járásokban jelentısen rontják a teljes szlovákiai átlagot. A halálozás szempontjából a SzK teljes populációjában az évek közötti idıszak a legmagasabb halálozási arányú volt lakosra vetítve. a Krupina járásban (1268,8) a halálozás minden okára vonatkoztatva a legalacsonyabb a Bratislava V. járásban (880,1) Trebišov járásban 1000/ lakos 17

18 Specifikus halálozási adatok Az európai népesség halálozási arányát az utóbbi évtizedben jelentısen befolyásolják a posztkommunista országok halálozási mutatói, mégpedig egyaránt pozitív és negatív irányban. Elsısorban a gyakran elıforduló megbetegedések miatti halálozásról van szó, mint a keringési betegségek és rák, fıleg a produktív korban lévı lakosság körében. A halálozási mutatók csökkenése ill. növekedése összefügg van az eltérı mértékő társadalmi transzformációval az említett országokban. Ezek célja csökkenteni a különbségeket EU-s viszonylatban. Néhány országban viszont ehhez nincsenek meg a feltételek. Keringési betegségek miatti halálozás Keringési betegségek-a betegségcsoportok nemzetközi osztályozása szerint I 00-I 99 (a továbbiakban CHOS) több mint 50 %-os halálozási aránnyal hosszútávon a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak. Az elöregedı népességnél tapasztalt gyakoribb daganatos megbetegedés miatti halálozás ellenére a 65 és afölötti korosztály hatása a halálozási mutatók alakulására az egész lakosság körében domináns. Az utolsó évtizedben, de a jövıben is a produktív korban lévı szlovák lakosság halálozási arányának folytatódó csökkenése optimistább kilátásokra adhat okot a keringési betegségeket illetıen. Az utóbbi 30 év folyamán a keringési betegségek miatti halálozás a várt csökkenés ellenére inkább stagnált. Ez az állapot a férfi népesség halálozási arányának növekedése miatt alakult így, pedig a nıknél nyilvánvaló csökkenés volt megfigyelhetı. Az egész népesség körében az utolsó évtizedet illetıen a halálozási trend nem változott. Ezt inkább a nıi népességnél tapasztalt stagnálás, mint a férfiaknál elıforduló csökkenés befolyásolta. Az egész szlovák népességet figyelembe véve között a keringési betegségek (CHOS) miatti halálozási arány a Krupina (korponai) járásban volt a legmagasabb (795,2), míg a legalacsonyabb a Bratislava III.(pozsonyi III.)kerületben (415,1). Trebisov (Tıketerebes) járásban ez a szám 656/ lakosra. Az ischémiás szívbetegségek miatti halálozási trend - a betegségek nemzetközi besorolása szerint I 20-I 25 (a továbbiakban ISCH) az egész népesség körében úgy a férfiaknál mint a nıknél hasonlóan alakult mint a keringési betegségek (CHOS) miatti halálozás. A éves korosztály ICHS halálozási mutatóinak javulásában az utolsó évtizedben szerepet játszott a szívinfarktus miatti halálozás dinamikus csökkenése leginkább a férfiak körében. Mégha a 65-és 65 feletti lakosság körében az infarktus miatti halálozás csökkenését figyelték is meg, az ICHS növekvı halálozási trendje nem állt meg. Ez az állapot a krónikus ICHS halálozás növekvı trendjének logikus következménye, amely az idısebb korosztálynál a leggyakrabban elıforduló halálozási ok. Az agyérbetegségek halálozási mutatóinak javulása az utóbbi 30 évben megállította a népesség CHOS halálozási mutatóinak növekedését. Az egész népesség standard kor-specifikus CHOS halálozási mutatóinak alakulása az utóbbi 3 évtizedben nem változott. Az utóbbi évtizedben megfigyelhetı a 65 éves és afölötti férfiak és nık ICHS halálozásának növekedése. Annak ellenére, hogy az idısebb korosztálynál a korspecifikus miokardiális infarktus halálozás kedvezıtlenül alakult, az alacsony halálozási szám érdemben nem befolyásolta az ICHS halálozást, melyet a krónikus ICHS is befolyásol. Az agyérbetegségi (CCHM) kor-specifikus halálozásnál az utóbbi évtizedben minden korcsoportnál-leginkább a férfiaknál- javulás volt tapasztalható. Az években a CHOS következtében: a legmagasabb halálozási arány az egész népességre kivetítve a éves és a 65 és afölötti korosztálynál a krupinai járásban volt a legalacsonyabb pedig Bratislava III és Bratislava I körzetekben és az idısebb korosztálynál Bratislava III körzetben 18

19 A szlovák lakosság keringési betegségek miatti halálozási mutatóit tartalmazó táblázat alapján (CHOS-I 00-I 99) korcsoportok és járások szerint az években: A trebisovi (tıketerebesi) járás a 0-85+korcsoportban a 3.helyen áll, a korcsoportban az 5.helyen áll a 65+ korcsoportban a 3.helyen áll. A standard keringési betegségek (CHOS) miatti halálozási adatok a 7.sz.táblázatban találhatók. 7.sz.táblázat: Keringési betegségek I 00- I 99 (MKCH 10), standard halálozási adatok, Kosice (kassai) kerület Járás Korcsoport Férfiak Nık Összesen Gelnica összesen ,21 808, ,16 104,23 470, ,49 267,64 613, ,95 Košice I. Košice II. Košice III. Košice IV. Košice-okolie Michalovce Rožňava Spišská Ves Sobrance Trebišov Nová összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen ,11 562, ,50 256,75 608, ,32 259,18 575, ,64 342,39 783, ,42 355,34 769, ,89 373,32 780, ,25 79, ,20 343,40 758, ,11 412,68 798, ,23 436,12 836, ,54 101,97 388, ,55 94,38 403, ,00 105,02 404, ,51 108,89 540, ,54 114,93 483, ,24 142,76 496, ,40 169,23 530, ,28 120,12 492, ,90 87,04 476, ,81 110,51 529, ,43 180,97 461, ,43 170,47 494, ,34 182,13 482, ,36 218,02 637, ,31 230,07 608, ,59 247,05 612, ,20 270,22 637, ,09 223,42 604, ,19 232,47 612, ,98 254,69 656, ,44 19

20 Az agyérbetegségek miatti halálozásban az összes korcsoportban a trebisovi járás a kosicei kerületen belül a negyedik helyen áll (105,99/ ) a michalovcei (112,63/ ), a sobrancei (109,69/ ) és Kosice-vidéki (108,83/ ) járások mögött. A év közötti korcsoportban a trebisovi járás halálozási aránya 38,10/ , a kosicei kerületen belül a harmadik helyen áll a michalovcei (49,49/ ) és sobrancei (41,35/ ) járások mögött. 8.sz.táblázat 8sz.táblázat: Agyérbetegségek I 60- I 69 (MKCH 10?), standard halálozási adatok, Kosice (kassai) kerület Járás Korcsoport Férfiak Nık Összesen Gelnica Košice I. Košice II. Košice III. Košice IV. Košice-okolie Michalovce Rožňava Spišská Ves Sobrance Trebišov Nová összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen ,53 87,62 500,05 38,94 78,45 525,62 25,09 76,34 573,12 13,93 73,69 602,83 48,87 131,80 958,15 58,02 138,94 983,52 61,95 139,96 958,86 38,90 119,58 899,61 56,73 118,06 795,84 64,38 134,10 908,96 59,44 124,82 841,11 17,24 75,55 603,74 22,48 58,38 422,36 12,06 57,86 467,84 43,35 75,39 469,49 14,20 79,58 650,17 19,20 85,47 679,29 39,50 95,87 681,25 36,09 86,17 609,50 17,07 77,14 615,06 20,33 90,04 720,60 22,15 91,59 725,96 Standard halálozási adatok ICHS (I 20- I 25 ) korcsoportok szerint: a 0-85+korcsoportban a stropkovi járás áll az élen (427,5) a második helyen a sninai járás áll (425,0) a harmadik helyen a roznavai (rozsnyói) járás áll (405,3) 37,14 84,12 585,78 29,02 66,69 466,46 18,51 66,63 516,57 29,08 71,77 508,86 30,64 98,12 739,69 37,82 108,83 804,62 49,49 112,63 777,86 37,74 98,06 709,58 35,19 94,13 682,16 41,35 109,69 797,93 38,10 105,99 776,29 20

21 a negyedik helyen a Vranov nad Toplou-i járás áll (390,1) az ötödik a trebisovi járás (385,8) A éves kocsoportban (VS) a legmagasabb halálozási arány a roznavai járásban van(180,0), második a poltári (168,6), harmadik a krupinai (167,8), a detvai járás a negyedik (150,3), a námestovoi az ötödik (150,3), és a hatodik helyet a trebisovi járás foglalja el (148,2). A standard halálozási arány a 65+ éves kocsoportban a következı : a legmagasabb halálozási arány a stropkovi járásban van (3309,9), második a sninai (3160,7), harmadik a Vranov nad Topľou-i (2911,2), a roznavai a negyedik (2817,5), a trebisovi járás foglalja el az ötödik helyet (2793,0). ( 9.sz.táblázat). 9sz.táblázat: Ischémiás szívbetegségek I 20- I 25 (MKCH 10?), standard halálozási adatok, Kosice (kassai) kerület Járás Korcsoport Férfiak Nık Összesen Gelnica Košice I. Košice II. Košice III. Košice IV. Košice-okolie Michalovce Rožňava Spišská Ves Sobrance Trebišov Nová összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen ,28 433, ,49 185,33 341, ,21 140,95 379, ,05 183,99 349, ,51 203,22 422, ,62 187,52 420, ,56 223,83 451, ,49 281,36 517, ,42 214,96 449, ,37 256,35 494, ,53 263,35 499, ,41 49,20 241, ,32 49,56 229, ,81 59,80 253, ,49 44,65 206, ,25 48,96 294, ,15 56,83 251, ,70 59,13 262, ,28 97,56 325, ,44 54,21 256, ,13 48,96 279, ,45 56,89 306, ,57 138,23 325, ,71 109,06 278, ,90 97,59 308, ,26 113,94 273, ,42 121,11 350, ,24 118,61 324, ,53 134,12 340, ,08 180,04 405, ,46 128,85 337, ,39 140,74 369, ,53 148,21 385, ,98 21

22 Jobb a halálozási helyzet az akut myokardiális infarktus (AIM) /I 121/ és az agyérbetegségek diagnózissal CCHM /I 60-I 69/ ) (10.sz.táblázat) (10.sz.táblázat)Akut miokardiális infarktus I 21 (MKCH 10), standard halálozási adatok, Kosice (kassai) kerület Járás Korcsoport Férfiak Nık Összesen Gelnica Košice I. Košice II. Košice III. Košice IV. Košice-okolie Michalovce Rožňava Spišská Ves Sobrance Trebišov Nová összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen ,03 193,99 973,24 66,85 106,94 650,14 57,94 100,64 635,78 91,18 93,91 414,40 100,51 155,68 930,99 83,20 116,12 654,71 97,99 119,69 615,93 183,86 239, ,91 82,57 127,65 762,63 113,59 140,46 729,63 84,62 98,74 489,92 Daganatos megbetegedések miatti halálozás 22 31,64 59,82 391,39 19,24 51,54 375,85 22,76 59,93 435,19 8,67 54,64 455,01 12,55 65,39 533,96 21,51 55,82 403,79 15,92 52,55 401,08 56,54 113,70 761,21 25,02 51,29 345,73 29,72 52,39 333,07 18,14 39,38 270,64 93,72 114,96 593,50 40,28 73,93 478,01 39,59 77,63 515,00 49,33 75,35 447,33 53,60 100,63 656,51 50,48 82,73 508,86 52,66 81,15 484,05 114,51 166,53 962,16 51,86 82,78 502,67 67,30 89,41 488,52 47,90 64,11 352,03 A daganatos betegségek miatti halálozási arány az összes halálozási ok közül mindkét nemnél fokozatosan növekedett úgy a produktív korban lévı, mint az idısebb korosztálynál, ami az egész népességnél megnövelte a daganatos betegségek miatti halálozás arányt. Az utolsó évtized adataiból kiindulva a évben a férfi népességnél ez 24,9%-os, ami 1991-hez képest 21,2%-os növekedés. Nyilvánvalóbb a különbség a korcsoportok és nemek között. A 2000 es és 1991-es év összehasonlításában a legnagyobb különbségek a korcsoportnál, de elsısorban a

23 nıknél jelentkeztek: 1991-ben a daganatos betegségek miatti halálozási arány 33,5%-os, míg 2000-ben már 41,9%-os volt. Az utolsó 3 évtizedben a daganatos betegségek miatti halálozási arány az egész népességnél növekvı tendenciát mutatott, amely folytatódott az utolsó évtizedben is. Ezt befolyásolta az öregkori növekvı halálozási arány, amely összefügg a népesség elöregedésével és 2000 között a éves korosztálynál a daganatos betegségek miatti halálozás csökkenı tendenciát mutat. Erre hatással volt a légutak és tüdı rákos megbetegedései a férfiaknál és a nıi mellrák miatti halálozás csökkenése, melyek ebben a korcsoportban a leggyakoribb daganatos betegségek. A 2000-es évben a tüdı daganatos betegségeinek aránya a férfiaknál 27,6%-os, míg a nıknél a mell daganatos betegségeinek aránya 20,3%-os volt. Az utolsó évtizedben a népesség körében, elsısorban a férfiaknál jelentıs emelkedést mutatott a kolorektális karcinóma miatti halálozás. A 2000-es évben a férfiak és nık körében ez az arány 14%-os volt, ami csaknem a kétszerese az 1971-es értéknek. A standard kor-specifikus halálozási arány alakulásának összehasonlítása az utolsó évtizedben az idısebb korosztálynál emelkedı tendenciát mutat. A legnagyobb különbség a kolorektális karcinóma miatti halálozásnál jelentkezett, ahol a negatív tendencia a férfiaknál már 55 éves kortól, míg a nıknél csak 75 éves kortól figyelhetı meg. A férfiak éves korcsoportjában emelkedett a tüdı daganatos betegségei miatti halálozás, a nıknél a megfigyelt évtizedekben nem tapasztalható jelentıs változás. A 65 és efölötti népesség körében a férfiaknál megfigyelhetı a prosztatarák, míg a nıknél a mellrák miatti halálozás növekedése. Az években: A korcsoportban a daganatos megbetegedések miatti legmagasabb halálozási arány a komáromi járásban volt (268,3), a korcsoportban a lıcsei járásban (260,3) és 65 és efölötti korcsoportnál a dunaszerdahelyi járásban (144,19). Az említett korcsoportoknál a daganatos betegségek miatti halálozás a legalacsonyabb: Levice (186,5), Kosice I.(112,1) és Stará Lubovna (824,6). Az idıszakban a standard daganatos halálozás táblázati adatai szerint a trebisovi járás a 6.legrosszabb helyet foglalja el a 0-85+korcsoportban és a tüdı rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben is elıkelı helyen található. A trebisovi járás a valamikori Kelet Szlovákiai Kerület járásai közül a 3.helyen áll a daganatos betegségek halálozási statisztikáiban. Rosszindulatú tüdıdaganatok miatti standard halálozás korcsoportok szerint: A korcsoportban a Dunajská Streda-i járás foglalja el az elsı helyet (63,1), második a tvrdosovcei (62,8), harmadik a medzilaborcei (61,6), negyedik a Banská Stiavnica-i (59,3), ötödik a michalovcei (57,1), a trebisovi járás szintén elıkelı helyet foglal el (50,5). A korcsoportban a Banská Stiavnica-i járás foglalja el az elsı helyet (68,8), második a Rimavska Sobota-i (62,0), harmadik a medzilaborcei (61,5), negyedik a revúcai (60,1), ötödik a kezmaroki (57,8) és a hatodik a trebisovi járás (46,6) A 65+ korcsoportban a tvrdosovcei járás foglalja el az elsı helyet (409,1), második a Turcianske Teplice-i(267,4), harmadik a trnavai (268,6), negyedik a komárnoi (265,3), ötödik a Bánovce nad Bebravou-i (264,3). A standard halálozás ebben a korcsoportban a trebisovi járásban 234,8.Ez jóval magasabb, mint az országos átlag(206). 23

24 A trebisovi járás lakosainak más körzetekkel történı összehasonlítása az újonnan bejelentett daganatos megbetegedéseket illetıen: Ezen megbetegedések gyakoriságát összehasonlították a Szlovák Köztársaság és a Kelet Szlovákiai régió adataival. Az adatok különbözı szempontok szerint voltak csoportosítva és átszámolva a nemzetközi szabványok figyelembevételével. Az adatok elemzése kimutatta, hogy a trebisovi járásban és az egész országban az új daganatos megbetegedések gyakorisága a férfiaknál függetlenül az anatómiai meghatározástól megközelítıleg egyforma. A szomszédos járások közül egyedül a michalovcei járásban voltak magasabb értékek. A nık helyzete a trebisovi járásban kedvezıbb, mint a Szlovák Köztársaságban. Ezen kedvezı adatok ellenére a rákos megbetegedések gyakoriságának elemzése anatómiai szempontból a következı eredményeket hozta: A trebisovi járásban a férfi népességnél különösen kedvezıtlen a helyzet a tüdırák gyakoriságát illetıen, amely az években országos viszonylatban 18%-kal magasabb, ez az eltérés statisztikailag nagyon jelentıs /p 0,01/. A trebisovi járásban a tüdırák gyakorisága a nıknél 35%-kal magasabb, mint az országos átlag / /, de ez az adat statisztikailag nem szignifikáns. További statisztikailag szignifikáns különbség mutatkozott a vidéki férfiak esetében a szájüregi rákok elıfordulásánál-a gyakoriság 82 %-kal volt magasabb /p 0,01/. 24

25 Kassai kerület 11. sz. táblázat.: Standard daganatos halálozási adatok a szlovák járásokban az egyes rosszindulatú daganatos betegségek felbontásában korcsoportonként az idıszakban. Járás Daganatos megbetegedések Kolorektális karcinóma (C00-D48) Tüdırák Gelnica 203,2 144, ,1 31,0 23,9 166,3 39,1 23,1 244,7 Košice I 176,2 112, ,6 28,4 15,8 181,9 29,7 29,0 130,3 Košice II 231,7 169, ,7 29,5 17,2 183,0 42,1 34,6 216,0 Košice III 237,9 185, ,0 19,7 11,9 121,5 52,1 51,4 225,9 Košice IV 235,7 180, ,7 30,9 15,7 205,3 46,0 40,5 223,3 Košice-okolie 222,8 195, ,5 36,8 30,6 187,2 38,2 36,8 169,7 Michalovce 243,0 206, ,0 31,2 21,5 180,3 57,1 54,8 254,9 Rožňava 245,4 220, ,5 28,9 24,3 145,9 45,0 41,2 210,2 Sobrance 254,7 228, ,8 32,1 21,0 190,6 44,5 41,4 205,5 Spišská Nová Ves 224,0 187, ,7 37,0 20,6 236,8 41,3 42,4 171,2 Trebišov 253,5 222, ,9 30,1 20,1 177,0 50,5 46,6 234,8 Szlovák köztársaság 230,5 187,8 1174,4 33,2 21,4 198,1 43,5 39,4 206 Járás Tüdırák... Mellrák - nık Prosztatarák - férfiak Kassai kerület Gelnica 39,1 23,1 244,7 16,0 10,5 94,8 36,8 0,0 334,4 Košice I 29,7 29,0 130,3 22,2 14,4 132,3 20,6 3,7 169,4 Košice II 42,1 34,6 216,0 31,4 31,7 132,3 30,6 8,1 239,7 Košice III 52,1 51,4 225,9 41,8 42,2 176,6 14,7 1,6 126,3 Košice IV 46,0 40,5 223,3 30,6 23,9 163,1 25,2 3,4 213,0 Košice-okolie 38,2 36,8 169,7 23,8 24,0 100,7 27,0 4,7 222,7 Michalovce 57,1 54,8 254,9 18,3 17,4 82,3 23,6 3,6 197,3 Rožňava 45,0 41,2 210,2 23,3 24,1 95,4 36,2 3,7 301,9 Sobrance 44,5 41,4 205,5 46,0 56,7 144,8 19,0 0,0 172,5 Spišská Nová Ves 41,3 42,4 171,2 26,8 24,3 127,1 24,2 10,1 171,1 Trebišov 50,5 46,6 234,8 22,0 20,5 101,7 30,6 4,2 258,6 Szlovák köztársaság 43,5 39, ,4 26, ,7 5,4 198,6 25