MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A PÉNZÉRTŐ A Te pénzed a Te jövőd! Tudd, értsd, kezeld! Pénzügyi tudatosság fejlesztése a éves korosztály számára c. digitális tananyaghoz Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ Kft. ERGOFIT Tanácsadó és Továbbképző Kft. TÁMOP / Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP / ) 1 / 31

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 3 A MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV SZERKEZETE A PÉNZÉRTŐ MINT DIGITÁLIS TANESZKÖZ A TANANYAG SZERKEZETE A TANANYAGSZAKMAI- PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓJA, CÉLRENDSZERE A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS KERETEI, A TANANYAG ÁLTALÁNOS CÉLRENDSZERE PEDAGÓGIAI CÉLOK OKTATÁSI CÉLOK ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ÉS TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK ALKALMAZKODÁS AZ ISKOLAI ESZKÖZÖKHÖZ ALKALMAZOTT FELADATTÍPUSOK ÉRTÉKELÉS ÉS VISSZAJELZÉS A TANULÓK MUNKÁJÁRA AKADÁLYMENTESSÉG A TANÍTÁSBAN BEVEZETÉS LÁTÁSSÉRÜLT TANULÓK Szempontok az IKT eszközök tanórai használatához a pedagógus számára HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK MOZGÁSKORLÁTOZOTT TANULÓK A TANANYAGBAN HASZNÁLT PEDAGÓGIAI ALAPFOGALMAK IRODALOMJEGYZÉK (BELEÉRTVE A MELLÉKLETEK IRODALMAIT IS) AJÁNLOTT FORRÁSOK AZ AKADÁLYMENTESÍTETT OKTATÁSHOZ (TÁMOP / ) 2 / 31

3 BEVEZETŐ A pénzügyi tudatosság kérdésköre az utóbbi években rendre tematizálta a közbeszédet, a médiát és mindannyiunk hétköznapjait is. A TÁMOP /2 () című pályázati kiírás lehetőséget teremtett arra, hogy egy olyan, az új tartalmi szabályozókhoz alkalmazkodó, modern szemléletű, az attitűdformálásra és a készségfejlesztésre fókuszáló kiegészítő oktatási tananyag jöhessen létre, amely hozzásegítheti a éves fiatalokat illetve családjaikat a pénzügyi tudatosságuk fejlesztéséhez, a pénzügyi szolgáltatások megismeréséhez, a tervezhető, biztos alapokon nyugvó jövő megteremtéséhez. A PÉNZÉRTŐ tananyag ( e célok elérése érdekében készült. A tananyag egy, a pénzügyi-gazdasági nevelés céljait szolgáló, több műveltségi terület fejlesztési feladatait megvalósító, LCMS informatikai keretrendszerbe (Moodle) ágyazott, moduláris felépítésű digitális kiegészítő oktatási tananyag, amely 8 modult tartalmaz, ezek összesen 40 tanegységgel bírnak. A tanegységek tartalmazzák a tananyagelemeket, amelyek jellemzően feladatok, képek, videók vagy szövegek. A tananyag egy olyan kiegészítő digitális tananyag, amely nem része program- vagy tananyagcsomagnak, nem adott tankönyvhöz vagy nyomtatott kiadványhoz készült. Horizontális céljait több műveltségi terület fejlesztési feladatait, közműveltségi tartalmait felhasználva, ezek követelményeihez igazodva éri el. Ennek következtében a tananyag mindhárom érintett műveltségi területhez tartozó tantárgyak oktatásakor jól használható. A PÉNZÉRTŐ digitális tananyag a következő műveltségi területekhez és tantárgyakhoz kapcsolódik, valamint az alábbi paraméterekkel bír: Műveltségi terület: Földünk környezetünk; Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat. Tantárgy: Földrajz; Történelem és állampolgári ismeretek; Technika, életvitel és gyakorlat. Célzott korcsoport (tantárgyak követelményeire bontva): Földrajz: évfolyam Történelem és állampolgári ismeretek: és évfolyam Technika, életvitel és gyakorlat: évfolyam Célzott intézménytípusok: négy-, hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok, valamint az adott tartalmi elemeket és fejlesztési feladatokat tartalmazó kerettantervek szerint tanító szakközépiskolák. (TÁMOP / ) 3 / 31

4 A MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV SZERKEZETE A Módszertani kézikönyv két nagy részből áll. A kézikönyv általános pedagógiai-módszertani elveket tárgyal, illetve a tananyag tartalmaihoz kapcsolódóan különböző tanári-tanulói tevékenységekre összpontosít (például akadálymentesség, értékelési kultúra, módszertani változatosság stb.). A Pénzértő tananyaghoz készített Módszertani kézikönyv mellékleteinek (1-8. melléklet) fontos eleme a tananyagban található tartalmak kerettantervi követelményeknek való megfeleltetése, az egyes témakörök tanegységeihez tartozó bemeneti és kimeneti követelmények meghatározása, illetve a tananyagban található feladatokhoz kapcsolódó módszertani ajánlások és a megoldó kulcsok ismertetése. (TÁMOP / ) 4 / 31

5 1. A PÉNZÉRTŐ MINT DIGITÁLIS TANESZKÖZ A digitális tananyagok piaca mind hazai, mind nemzetközi szinten átalakulóban van. Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb, 3D animációkat tartalmazó digitális tananyagok, de sok hagyományos, moduláris szerkezetű tananyagokat tartalmazó csomag is napvilágot lát. A digitális tananyagok pedagógiai elvek alapján, az informatika lehetőségeit az oktatási célok mentén kihasználva felépített oktatási anyagok, amelyek felépülhetnek digitális tananyagelemekből, de önálló, tartalmi, módszertani szempontból zárt egészet is alkothatnak. Alapvető céljuk egy adott kompetencia kialakítása, fejlesztése. Egy vagy több tantervhez illeszkedhetnek, és mintatanmenet vagy oktatási javaslatokat tartalmazó leírás kapcsolódhat hozzájuk. Terjedelmi kereteik szerint lefedhetnek egy évfolyamban egy tantárgyat, egy epochát vagy projektet, egy kultúrkör számára egy tantárgyat vagy tananyagegységet is. A PÉNZÉRTŐ tananyag egy, a pénzügyi-gazdasági nevelés céljait szolgáló, több műveltségi terület fejlesztési feladatait megvalósító, LCMS informatikai keretrendszerbe (Moodle) ágyazott, moduláris felépítésű, a tartalmi szabályozókhoz illeszkedő kiegészítő digitális tananyag A tananyag szerkezete A tananyag 8 modult tartalmaz, amelyek összesen 40 tanegységgel bírnak. A tanegységek tartalmazzák a tananyagelemeket, amelyek jellemzően feladatok, képek, videók vagy szövegek. A tananyag szerkezete az alábbi fastruktúrával írható le (Témakörök, tanegységek): 1) Gazdálkodsz a pénzzel? 1 Családmodellek és életformák napjainkban 2 Tevékenység a háztartásban 3 Eltartók és eltartottak 4 Pénzkezelés a családoknál 5 Családi költségvetés 6 Ellenőrző feladat 2) Megtakarítás a jövőért 1 Bevezetés 2 Miért érdemes megtakarítani? 3 Döntési szempontok: Óvatos vagy merész? 4 Megtakarítás óvatos befektetőknek 5 Megtakarítás merész vagy hosszabb távra tervező befektetőknek 6 Tegyék meg tétjeiket! (TÁMOP / ) 5 / 31

6 3) A biztosítás biztonság 1 Általános ismeretek a biztosításokkal kapcsolatban 2 Társadalombiztosítások 3 Életbiztosítások 4 Vagyonbiztosítások 5 Utazással kapcsolatos biztosítások 6 Összefoglalás 4) Hitelből és kölcsönből? 1 Addig nyújtózkodj 2 Hiteltípusok 3 A hitel ára 4 A jövő kockázata 5) Készpénz vagy bankkártya? 1 Pénzintézetek 2 A bankrendszer felépítése 3 Miért van szükség a bankokra? Milyen szerepet töltenek be a bankok? 4 Bankhasználati ismeretek 6) Az állam pénztárcája 1 A gazdaság szereplői 2 Az állam feladatai 3 Az állam bevételei adózás 4 Az állam kiadásai 7) Merj vállalkozni! 1 Bevezetés 2 Ismerkedés a vállalkozói tevékenységgel 3 Vállalkozások működése hivatalosan 8) Ismerd meg a világod! 1 A világgazdasági válságok régen és ma 2 Miért alakulnak ki a gazdasági válságok? 3 A globalizáció és én 4 Mi lehet a szerepem egy globális világban? 5 Az Európai Unió és az európai állampolgárok 6 A hely, ahol élek 7 Jó helyen élek? (TÁMOP / ) 6 / 31

7 Minden témakörhöz tartozik egy, a témakör feladatait, elméleti anyagrészeit összefoglaló teszt gyűjtemény is. A teszt kitöltése az adott témakör tanegységeinek áttanulmányozása és a feladatok teljesítése után javasolt, mivel a kérdések nem a tanegységek sorrendjében, hanem véletlenszerűen érkeznek. A tananyag továbbá tartalmaz egy strukturált fogalom gyűjteményt is, amely magában foglalja a tananyagban használt fogalmak definícióját, illetve a megértést segítő példákat, magyarázatokat is. A tananyagban a fogalmakat kezdőbetűk szerint csoportosítva lehet megtalálni. A taneszköz a szakszavakat, az idegen szakkifejezéseket a tanulók számára is érthető módon magyarázza, továbbá a szövegek, ábrák és feladatok még inkább elősegítik a tapasztalati fogalmak megértéséhez szükséges tanulói képzetek kialakítását. (TÁMOP / ) 7 / 31

8 2. A TANANYAGSZAKMAI-PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓJA, CÉLRENDSZERE A PÉNZÉRTŐ digitális tananyag átfogó célja a pénzügyi tudatosság, a tudatos pénzügyi viselkedés és kultúra, valamint a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban A szakmai megvalósítás keretei, a tananyag általános célrendszere A tananyag elkészítése során a résztvevők (pedagógiai fejlesztők, informatikai fejlesztők, támogató szakértők, menedzsment) arra törekedtek, hogy a tananyag szakszerű, jelenleg a tudományos kutatások által megalapozott, széles körben elismert, általánosan elfogadott és pontos ismereteket tartalmazzon, amely azonban képes az ismereteket, célokat a tanulók életkori sajátosságaihoz rendelni, annak megfelelni. A tananyagban az egyes részek (témakörök) egymásra épülnek, logikusan tagolt rendszert alkotnak (ld. 1.1 A tananyag szerkezete c. fejezet). Az egyes témakörök, tanegységek kifejtése mennyiségi szempontból arányos, bár bizonyos modulok több tanegységet tartalmaznak, mint mások; minőségi szempontból azonban egységes szerkezetben, szűk szakmai mederben keletkeztek (ld. Módszertani kézikönyv mellékletei felépítés, szerkezet és tartalom). A témakörök és a bennük található tanegységek tartalmilag összefüggő rendszert alkotva egymásra épülnek. A tartalom rendezőelvei, a témakörök tartalma a címük alapján beazonosítható, a tartalomjegyzék címrendszere könnyen érthető a tanulók és a felhasználó pedagógusok számára is. A tananyag weboldalára lépve a felhasználó rögtön tájékoztatókkal és segédletekkel találkozik, amelyek segítik az eligazodást, tájékozódást, a digitális tananyag megfelelő használatát. A tartalmi elemek a tanulási folyamat logikájának megfelelően fokozatosan épülnek egymásra, a témakörök és a tanegységek között alapvető összefüggés-rendszerek állíthatók fel, illetve a tananyag kerettörténetei (családtörténetek) segítik a tananyag kulcsfontosságú fogalmak és problémák köré szerveződését. A tananyag a fentebb már meghatározott, lehatárolt témát szakmailag sokoldalúan járja körbe, a benne található feladatok innovatívak, sokféle lehetőséget kínálnak a képességek és készségek fejlesztéséhez. A taneszköz valós, élet közeli példákkal segíti a tanulást. A tananyagban található fogalmak, elméletek, összefüggések összhangban vannak a tartalmi szabályozókban található követelményekkel, illetve a tanulók előzetes ismereteivel, gondolkodási és tanulási képességeivel, a korosztály teljesítőképességével és tipikus fejlettségi szintjével. A taneszköz kérdésekkel és feladatokkal is segítséget nyújt az új ismeretek lényegének megértéséhez, a legfontosabb tartalmi elemek megragadásához, rendszerezéséhez és rögzítéséhez. A fogalmak logikus fogalmi hálót alkotnak. A taneszköz az elvárt mértékben tartalmaz elméleti anyagrészeket, magyarázó ábrákat és képeket, amelyek segítik az ismeretek megértését és megtanulását. A kép- és ábra anyag változatossága biztosítja a tanulói motiváció fenntartását, a műfaji sokoldalúság pedig elősegíti a tanulók látókörének bővítését. Az ábra- és képanyag a taneszközben nemcsak illusztrál, hanem hasznos segítséget ad az (TÁMOP / ) 8 / 31

9 információk rendszerezéséhez, a folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez is, különösképp a feladatokban. A kérdések, feladatok mennyisége és változatossága lehetővé teszi a differenciált oktatást-nevelést adott témakörön belül, illetve szummatív tesztsorok is rendelkezésre állnak. A Pénzértő feltétlenül számít és épít a tanulók aktivitására, a tevékenykedtetésre. A taneszköz minden esetben tájékoztatást nyújt a pedagógusoknak és a tanulóknak arról, hogy az egyes kérdések, feladatok miként feleltethetőek meg a tantervi követelményeknek (ld. Módszertani kézikönyv mellékletei). A kérdések, feladatok jó része az önálló ismeretszerzési képességek fejlesztéséhez is alkalmas, de segítséget nyújt abban is, hogy a tanulás tanulásához szükséges képességeket is elsajátítsa a tanuló, ugyanakkor számos, az elmélyítést, az alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladat is megtalálható a tananyagban. A fogalmak tanulása és tanítása kapcsán a tananyagban számos, a fogalmi rendszer átjárhatóságát segítő szöveg és feladat (alá- és fölérendeltségi, mellérendeltségi viszony bemutatása, gyakoroltatása) található. A taneszköz kellő figyelmet fordít arra, hogy a valós környezetből, valós kontextusból vett példákkal aktivizálja a tanulókat, így segítve őket a környezetükben tapasztalt jelenségek, történések észlelésében, megértésében, megítélésében. Ezzel arra ösztönzi a tanulókat, hogy minél többször fejtsék ki gondolataikat a tanultakról, illetve valós problémákat fejtegető kérdéseket tegyenek fel, amelyekkel összefüggéseket és kapcsolódási pontokat kereshetnek akár a különböző tantárgyak keretében tanult ismereteik között is. A valós problémákkal kapcsolatos kérdésfeltevés pedig segít a tanulóknak énképük és önismeretük kialakításához és fejlesztéséhez, a családi szocializációhoz és a gazdaság különböző szintjein való eligazodáshoz Pedagógiai célok A tananyag pedagógiai célja a pénzzel kapcsolatos ismeretek, élmények és tapasztalatok szerzése, valamint a pénzügyi tudatossághoz kapcsolódó készségek fejlesztése. A pénzügyi vizsgálódás területén több kiemelt pedagógiai célt is megfogalmaztunk: - Az egyik fő cél az európaiság, az európai állampolgárság, valamint a nemzetközi és globális problémák iránti érzékenység felkeltése. - Emellett még hangsúlyosabb a személyes felelősség, az egyéni döntéshozatal, az egyén viselkedése, tudatos fogyasztói és vásárlói magatartásának kialakítása és fejlesztése, a pénzügyekkel való tudatos bánásmód kialakítása a hétköznapokban, valamint az előrelátó pénzügyi tervezés gyakorlása az egyéni és közösségi (család, munkahely, vállalkozás vagy akár az államháztartás) élethelyzetekben. - A tananyaggal elő kívánjuk segíteni, hogy a tanulók ne váljanak felnőtt életükben hitel- vagy adósságcsapda áldozataivá. Ehhez elengedhetetlen a tudatos és biztonságos pénzelhelyezés gyakorlása, a kölcsönök és hitelek rendszerének és tulajdonságainak, a hitelfelvétel konstrukcióinak ismerete és a felelős döntéshozatal, a tudatos és az egyén határait meg nem haladó mértékű kockázatvállalás képességének kialakítása. - További cél, hogy a tanulók eligazodjanak az őket körülvevő világban, tudatosan válogassanak a folyamatosan változó és halmozódó, pénzügyekkel és pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos információtömegből, valamint megfelelően kezeljék és értsék a médiát. (TÁMOP / ) 9 / 31

10 A taneszköz végigvezeti a tanulókat a hétköznapokban használatos pénzügyi fogalmak, ismeretek hálózatán. Megismerteti őket a legalapvetőbb a tartalmi szabályozókban és az érettségi követelményrendszerben található fogalmakkal, folyamatokkal és jelenségekkel. A taneszköz célja, hogy ezeket az ismereteket a tanulók alkalmazás- és gyakorlatorientált feladatokkal sajátítsák el. A tanulók a taneszköz segítségével egyéni, páros és csoportos munkavégzésben találkozhatnak a mindennapjaikat érintő pénzügyi-gazdasági kérdésekkel, feladatokkal, megoldandó problémákkal és szituációkkal (ezt később, a tanulásszervezési módokkal kapcsolatos részben fejtjük ki bővebben). A taneszköz legfontosabb pedagógiai célja a pénzügyi-gazdasági tevékenységekkel és problémákkal kapcsolatos készségek, a 21. századi készségek, a földrajzikörnyezeti, természettudományi készségek és képességek, valamint a különböző, hétköznapi élethez kapcsolódó készségek fejlesztése, amelyekkel a tanulók felkészülhetnek a tudatos pénzügyi-gazdasági szokások kialakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra, a mindennapi életben előforduló pénzügyi-gazdasági szituációkra, a felelős tervezésre (egyéni és családi szinten is). (A készségfejlesztési célokról bővebben a tananyaghoz készült Pedagógiai kézikönyv számol be). Célunk az volt, hogy egy olyan, az új tartalmi szabályozóknak megfelelő akkreditált digitális taneszközöket támogató pedagógiai segédanyagot készítsünk el, amely a taneszköz köznevelési rendszerbe való implementálásával, az alkalmazás elősegítésével támpontokat, fejlesztési célokat és az adott tantárgyhoz illeszkedő módszertani eljárásokat bocsát a pedagógusok részére. Három ilyen pedagógiai támogató dokumentum készült e: - az alkalmazást, a pedagógiai implementációt nagyban segítő Módszertani kézikönyv és annak mellékletei, - Pedagógiai kézikönyv, - a pedagógiai tervezést segítő tematikus terveket tartalmazó segédanyag - a tananyag funkcionalitását bemutató, a taneszköz alkalmazását segítő Alkalmazói Felhasználói kézikönyv) Oktatási célok A tananyag oktatási célja az új tartalmi szabályozók (Nemzeti alaptanterv, kerettantervek) taneszközhöz kapcsolódó műveltségi területeiben és a vonatkozó tantárgyakban található fejlesztési feladatoknak és közműveltségi tartalmaknak, valamint kerettantervi követelményeknek megfelelő ismeretek átadása és fejlesztése a hétköznapi életből vett példák segítségével. (A tananyag új tartalmi szabályozókhoz való kapcsolódásának kifejtése, a műveltségi területek fejlesztési feladataira való reflexió, illetve az érintett tantárgyak kerettantervi követelményeivel kapcsolatos információk a Pedagógiai kézikönyvben találhatók). A tananyag segítségével a tanulók megismerkednek: - a pénz fogalmával és funkcióival; - a mindennapi pénzügyek kezelésének módszereivel; - alapvető pénzügyi szolgáltatásokkal és ezek szakszerű, biztonságos kezelésével; - a korszerű pénzkezelés, pénzelhelyezés különböző formáival és lehetőségeivel; - a rövid-, közép- és hosszú távú pénzügyi tervezéssel; - a pénzügyi biztonsággal; (TÁMOP / ) 10 / 31

11 - a takarékos, önkorlátozó, tudatos fogyasztói magatartás fogalmával és lehetőségeivel; - az alapvető hivatali ügyek és pénzügyi szolgáltatások igénybevételének intézésével; - a működő tőke és a pénztőke áramlásának jellemzőivel; - a pénz világgazdaságban betöltött szerepével; - a tőzsde működésének sajátosságaival; - a hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseivel az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén. A tervezés során kiemelt figyelemben részesülnek bizonyos mérhető célok. A taneszköz tartalmának mérhető céljai a tartalmi szabályozókhoz, a tantervi követelményekhez igazodnak. A mérhető célok, amelyeknek konkrét kimeneti követelményei határozhatók meg, a következők: - az egyes fogalmak, fogalomrendszerek és struktúrák ismerete; - a fentebb (az oktatási célokban) meghatározott ismeretszintű tartalom; - a fogalmak ismeretén túl a tudatos pénzkezelés módszereinek alkalmazása, a széleskörű lehetőségek ismerete; - a mindennapi pénzügyi problémák kezelésének rutinszerűsége; - a hivatali (banki, pénzügyi stb.) ügyek intézésének rutinszerűsége, a taneszköz feladatainak hatékonysága e téren; - a tartalmi szabályozókban meghatározott fejlesztési feladatok megvalósulása. (TÁMOP / ) 11 / 31

12 3. ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ÉS TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK 3.1. Alkalmazott pedagógiai módszerek A taneszköz támogatja a köznevelésben megjelenő összes módszertani lehetőséget. A tananyag a tanuló élettani (fiziológiai) és fejlődés-lélektani fejlettségi szintjének megfelelő tanulási módszereket alkalmaz. A különböző tanulásszervezési módok lehetővé teszik, hogy ezeket a módszereket speciálisan, a tanulók differenciált igényeinek megfelelően alkalmazzuk, és számukra egyéni fejlesztési terveiknek megfelelő feladatokat adjunk, módszereket alkalmazzunk. A természettudományi megismerő módszerek adják meg a lehetőséget a tanulók egyéni és csoportos vizsgálódásainak, továbbá az otthoni és egyéb, iskolán kívüli feladatok megoldásának. A taneszköz tartalmaz szövegfeldolgozási módszereket, szövegszerű tanulási technikák alkalmazását, kérdezési stratégiákra épülő feladatokat (a tanuló önmagától, a vele együttműködő tanulótársaktól, a szüleitől és szűk családi környezetétől, valamint az őt övező gazdasági környezetétől való kérdezés módszertani lehetőségeit), továbbá a kutatásalapú tanulás és a felfedezéses stratégia alkalmazását segítő feladatokat is. Az esetelemzés alkalmazása a különböző gazdasági szituációk megértését, elemzését teszi lehetővé, elősegíti a tanulók önálló, kritikus gondolkodásának fejlődését, de segít nekik ezen demonstrációs helyzetek, esetek elemzése során az egyes helyzetek gyakorlásában, amelynek célja, hogy a hivatali-pénzügyi ügyintézésben rutint szerezzenek. A taneszköz alapvető célja a tanulók kollaboratív munkavégzésének elősegítése, a közös munkavégzés, valamint a közösen elért eredmények interpretációja. A digitális taneszköz adottságaiból fakadóan képes fejleszteni az információs és kommunikációs technológiák kritikus alkalmazását, a digitális kompetencia területeit (ld. a Nemzeti alaptanterv vonatkozó részeit). A taneszköz lehetőséget nyújt a projektmódszertan sikeres alkalmazásához és a köznevelésbe való szélesebb körű beágyazódásához. A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A projekt egy olyan speciális pedagógiai módszer, amely folyamatorientált, amelyben tanár és tanuló együtt dolgozik (közösen cselekszenek) valamilyen közös munkán, ami gyakorlati problémára épül. A projekt résztvevőinek individuális és kooperatív felelőssége is van, ami elősegíti a kollektív élményt a munkavégzés során. A taneszköz lehetőséget kíván nyújtani a tanulók projektjellegű feladatainak kiadásához, folyamatos monitoringjához, ellenőrzéséhez és értékeléséhez, a projektproduktumok bemutatásához. A taneszköz lehetőséget nyújt a pedagógusoknak az egyéni fejlesztési tervek kialakítására, továbbá a taneszköz használatának beépítésére az iskola pedagógiai programjába és helyi tantervébe. A taneszköz köznevelési,azon belül a helyi igényeknek megfelelő implementálását segíti elő az, hogy a taneszköz a pedagógus és a tanuló által is korlátlanul bővíthető más típusú feladatokkal (bizonyos feladatok, például a projekt vagy a letölthető feladatok esetében), vagy hasonló feladatok más típusú megközelítésével. Így a pedagógusnak megvan a lehetősége, hogy a helyi tantervnek megfelelően használja a taneszközt, ez pedig a különböző iskolatípusokra, különböző tanulócsoportokra való alkalmazhatóságot fokozza. (TÁMOP / ) 12 / 31

13 3.2. Tanulásszervezési módok A taneszköz támogatja valamennyi tanulásszervezési módot, így az egyéni, a páros és a csoportos munkavégzést, a tanórai, tanórán kívüli, iskolai és az iskolán kívüli munkavégzést is, különös tekintettel a családi környezetben és szűk szocializációs környezetben történő munkavégzésre. A tanórai munkavégzést a taneszköz tanórai funkcionális elemei támogatják. A tanórai munkavégzés során a pedagógus a megfelelő funkciók használatával egyéni, páros és csoportos feladatokat adhat a tanulóknak, akik a feladatokat a taneszköz zárt rendszerén keresztül juttatják el a pedagógusnak. A páros és csoportos munkavégzés elengedhetetlen a tanulók szociális készségeinek fejlesztéséhez, továbbá a páros és csoportos vizsgálódások teremtik meg a feltételeit a konstruktív tudás kialakításának, a tudásmegosztásnak. A taneszköz támogatja a tanulók páros és csoportos munkában elkészített szöveges, médiatermékekkel ellátott, interaktív anyagainak formatív és szummatív értékelését is, ellenőrzőlisták (ld. később) vagy a pedagógus önálló szempontrendszere alapján. A tanórán kívüli iskolai munkavégzés a szakköri munkát és kiemelten a köznevelési törvényben és a Nemzeti alaptantervben is előírt tehetséggondozó munkát támogatja. Ezek a feladatok, kiegészítő funkciók lehetővé teszik a tanulók differenciált képzését, a tehetséges, az életkori sajátosságokat túlhaladó vagy éppen attól elmaradó tanulók különböző típusú fejlesztését. A készülő taneszköz lehetőséget nyújt a tanulói önszabályozás fejlesztéséhez, a diagnosztikai feladatok elvégzése utáni egyéni tanulási utak kialakításához. Az iskolán kívüli munkavégzés elsősorban a tanulók önálló vizsgálódásait, kutakodásait, önálló egyéni tanulási útjuk kialakítását és fejlesztését szolgálja. A tanulók a taneszköz segítségével házi és otthon elvégezhető feladatokat kaphatnak, akár önkéntes, akár kötelező formában. Az iskolán kívüli feladatok adnak lehetőséget arra, hogy a tanulók bevonják a szüleiket, szűk családi körüket a tanulásba és a pénzügyi ismeretek elsajátításába, a pénzügyi kultúra kollektív kialakításába és fejlesztésébe. A taneszköz kiemelt célja, hogy segítségével a tanulók saját maguk is bekapcsolódjanak a pénzügyi kultúra terjesztésébe, a pénzügyi nevelésbe azáltal, hogy a megismert ismereteket és a kialakuló készségeket a családjukban, szüleik példáján gyakorolják. Az egyéni munkavégzés a tanulók egyéni személyiségfejlődését, a személyes pénzügyekhez és a mindennapi gazdasági ügyekhez kötődő készségeit fejleszti Alkalmazkodás az iskolai eszközökhöz A taneszköz elektronikus tanulási környezete lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók bárminemű telepítés, speciális szoftverigény nélkül igénybe vegyék a taneszközt, hiszen annak elsőszámú futási környezete egy internetes böngésző, amely minden iskolai informatikai eszközzel megnyitható, elérhető. Nincs szükség a felhasználók gépén semmilyen célszoftverre, így a taneszköz könnyen hozzáférhető akár mobil eszközökön is. Így az iskolában alkalmazható IKT-eszközökhöz jól illeszkedik a taneszköz. (TÁMOP / ) 13 / 31

14 4. ALKALMAZOTT FELADATTÍPUSOK A tananyagban számos feladattípus található, amelyek jól kiegészítik a tanórai, tanórán kívüli vagy az iskolán kívüli tanulói tevékenységeket. Az igaz-hamis feladatok megoldásakor a tanulónak az adott feladatnak megfelelően a helyes választ kell bejelölnie, amelyre azonnali visszajelzést kaphat. Hasonlóan zártvégű feladattípusba tartoznak azok a feladatok, ahol a tanulónak két vagy több megadott válaszlehetőségből kell választania. Az egyszerű választás és többszörös választás típusba tartozó feladatokra a tanuló a tananyagban azonnali visszajelzést kaphat. A zártvégű feladatok alkalmasak szummatív vagy formatív értékelésre is az aktuális pedagógiai céloknak megfelelően. Ugyancsak zártvégű, választásos jellegű feladatok a lenyíló menükben megjelenő lehetőségek közül való tanulói döntés. A szóbeírás és szókereső feladatok adott szó- vagy betűhalmazban történő választást, szóalkotást, illetve szavak/kifejezések adott helyre, lyukas mondatba való beillesztését kívánják meg. Alkalmazásuk lehetséges szummatív vagy formatív értékelés során is. A fogd és vidd, azaz a drag and drop feladatok lényege, hogy a tanulónak egy-egy szövegelemet, térképi elemet vagy más, a tananyagban előre definiált, jól körülhatárolt, egyértelmű elemet a feladatnak megfelelően egy adott táblázatba, ábrába vagy térképvázlatba kell behúznia. A behúzás során a tanuló azonnali visszajelzést kap. A keresztrejtvények a klasszikus formátumot őrzik: meghatározások alapján a tanulónak ki kell töltenie a keresztrejtvény sorait és oszlopait, amelyek alapján bizonyos rejtvények esetében egy-egy helyes megoldást jelentő oszlop is kialakul. Gyakran a megfejtéshez további feladat is kapcsolódik, amelyet azonban csak akkor ismerhet meg a tanuló, ha a keresztrejtvény megoldására már szert tett. A letölthető feladatok a tananyag szerves részét képezik, de éppen azért letölthetőek, mert a tananyag informatikai környezete nem vagy kevéssé képes ezek ellenőrzésére, azonnali visszajelzésre. A letölthető feladatok a tanegységek elején motivációs vagy bevezető jelleggel találhatók, míg a tanegységek végén jellemzően valamilyen összefoglalásra, részösszefoglalásra ösztönöznek. Ezek a feladatok nyíltvégűek, saját családi környezetre, háztartásra, településre vonatkoznak, így központi, programozható ellenőrzésük nehézkes. A letölthető feladatok elengedhetetlenek a tananyag sikeres használatához, a tanulók attitűdjének kialakításához vagy befolyásolásához, a hatékony pénzügyi tudatosság megteremtéséhez. A tananyagban számos projektfeladat található. A projekt egy pedagógiai módszer, egy folyamat, amelyben tanár és tanuló együtt dolgozik (közösen cselekszenek), különböző felelősségi körökkel valamilyen közös témán, amely gyakorlati problémára épül. A tananyag projektfeladatai elősegítik a téma tanórai integrálását, a tanulók attitűdjének kialakítását, illetve számos készségfejlesztési cél elérését. (TÁMOP / ) 14 / 31

15 5. ÉRTÉKELÉS ÉS VISSZAJELZÉS A TANULÓK MUNKÁJÁRA Az értékelés folyamata a pedagógiai munka egyik alapvető feladata, elmaradhatatlan kelléke. Az értékelés azonban jóval több annál, mint hogy a tanulónak érdemjegyet adunk szóbeli vagy írásbeli feleleteire, adott időintervallumban produkált teljesítményére. Az értékelés segít bemérni, felfedezni a tanulók szokásait, igényeit, előzetes tudását, segít a tanulóknak, hogy már a tanulási folyamat kezdetén pontosan tudják, mire figyeljenek ahhoz, hogy jó munkát végezhessenek, és persze segít abban is, hogy érdemjegyeket adjunk, szummatív módon értékeljük a tanulókat. Fontos, hogy a pedagógus folyamatosan fejlessze értékelési gyakorlatát, és minden tanulócsoportja esetében alkalmazzon diagnosztikus, formatív és szummatív értékelési módokat is. A pedagógiában három alapvető értékelési típust különböztetünk meg. A diagnosztikus értékelés mindazon folyamatok és eljárások összessége, amelyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit, problémáit tárják fel. A diagnosztikus értékelés legfőbb funkciója olyan stratégiák megalapozása, amelyek feladata a döntés-előkészítés, a további pedagógiai munka tervezése, a tanulási folyamatra vonatkozó döntések meghozatalának előkészítése. Ilyenkor a tanulók és tanulócsoportok jellemzőinek módosításához, fejlesztéséhez kívánunk információkat gyűjteni. A diagnosztikus értékelés jellemzően egy pedagógiai folyamat, szakasz elején valósul meg: akkor, amikor belépő, új csoporttal kezdünk el dolgozni vagy új témát vezetünk be. Az ilyen típusú értékelés célja elsősorban annak felderítése, hogy rendelkeznek-e a tanulók az újabb egység teljesítéséhez szükséges előzetes tudással. A keletkező információ elsősorban a pedagógusnak nyújt információt arról, hogy a továbbiakban mire építhet. Helyes diagnózist csak úgy lehet készíteni, ha pontosan körülhatároljuk a továbbhaladáshoz szükséges előzetes tudást és a szükséges feltételeket, vagyis jól választjuk meg a kitűzött célt. Fontos, hogy változatos módszereket alkalmazzunk: az előzetes tudás összetettségének megfelelően alkossunk változatos feladathelyzeteket; használjuk ki az értékelési módszerek mellett az információgyűjtés egyéb lehetőségeit is. A diagnózis készítése nem egyszeri alkalom, sokkal inkább egy hosszabb-rövidebb ideig tartó folyamat. A pontos helyzetkép megalkotása érdekében ki kell küszöbölnünk minden zavaró tényezőt, így az osztályozás, a tét miatti feszültség okozta torzításokat is. A Pénzértő tananyagban jellegénél fakadóan a témakörök bevezető részében van lehetőség diagnosztikus értékelést végezni. A letölthető, bevezető feladatok egy része kifejezetten arra irányul, hogy a tanulók előzetes tudását felmérjük, illetve akár ezt grafikai módon ábrázoljuk is (például gondolattérképpel vagy TKTtáblázattal). A formatív (fejlesztő, formáló) értékelés során a tanár a tanulók munkavégzése közben, illetve tevékenységeik végzése, illetve produktumaik készítése során reagál a folyamatokra, előzetes és folyamatos értékelést biztosítva a tanulóknak. Funkciója a tanulási folyamat segítése (visszacsatolás és motiválás), a tanulók önértékelésének és önszabályozásának fejlesztése. A formatív értékelés információt ad a tanulók számára saját teljesítményükről, és arról, hogyan javíthatják azt. A formatív értékelés hatékonysága akkor magas, ha az pontos, konkrét, az értékelés kiterjed a tanulási folyamat vagy produktum valamennyi fontos elemére és személyre szabott eredményt hoz. A formatív értékelés szükségképpen folyamatos, vagy legalábbis gyakori. A formatív értékelés visszajelzést ad a (TÁMOP / ) 15 / 31

16 tanulónak arról, hogyan teljesít a tanulási folyamat során. Ezzel szemben a szummatív értékelésre az egyes tanegységek vagy projektek végén kerül sor. Ez a tanulókat és a tanárokat arról tájékoztatja, hogy a diákok milyen készségekre és ismeretekre tettek szert. Érdemjegyet éppen ezért a folyamat közben, a formatív értékelés során nem érdemes adnunk. A formatív értékelés akkor a legeredményesebb, ha: - A tanulók világos képet kapnak arról, hogy mit és hogyan kell megtanulniuk, elkészíteniük, elvégezniük. - A pedagógusok részletes útmutatást nyújtanak a tanulóknak arról, hogyan lehetnek sikeresek. - A tanulók folyamatos visszajelzést kapnak a tanulási célokhoz kapcsolódó fejlődésükről. - A tanulók saját maguk is értékelik saját fejlődésüket. Amikor a tanulók saját gondolkodási folyamataikat és az általuk létrehozott munkákat értékelik, tevékenységük túlmutat az egyszerű hibakeresésen. Ilyenkor internalizálják azokat a követelményeket, amelyek alapján munkáik és teljesítményük megítélése történik. Ez a képesség lehetővé teszi számukra, hogy végiggondolják a munkájuk minőségét és munkafolyamataik konkrét részleteit, és képessé teszi őket arra, hogy tanulási stratégiájuk módosításával eredményesebben és hatékonyabban tanuljanak. A formatív értékelésre számos példa található a Pénzértő tananyagban. A projektek, feladatok során végzett tevékenységek és készített produktumok kapcsán kifejezetten ajánlott a formatív értékelés használata, de erre ad lehetőséget a bevezető és letölthető feladatok egy jó része is. A szummatív értékelés a mindennapi pedagógiai gyakorlatunk leggyakoribb eleme. Érdemjegyeket osztunk, szóbeli feleleteket tartunk, írásbeli dolgozatokat íratunk a gyerekekkel. A szummatív értékelés két szempontból is szükségesnek mutatkozik: egyfelől adminisztratív kötelezettség (a tanulóknak érdemjegyeket kell adnunk ahhoz, hogy év végi osztályzatot, illetve érettségi osztályzatot szerezzenek), másfelől bizonyos körülmények között szükséges is a szummatív értékelés, amelynek alapvető funkciója a lezárás, az adott tevékenység vagy produktum végső értékelése, ünneplése. (Megjegyzendő, hogy az imént említett adminisztratív kötelezettségek sem szükségszerűek, számos iskolában, sőt, egyetemeken is előfordul, hogy a tanulók (hallgatók) egyáltalán nem kapnak érdemjegyeket, csakis formatív értékelést, illetve szöveges, szempontokra bontott értékelést.) A tanulási folyamat vagy annak egy része: egy projekt vagy egy tanegység végén készülő szummatív értékelések hasznos információkat nyújthatnak, ha a tanárok és a tanulók elemzik azokat, és előremutató következtetéseket vonnak le. A tanárok megtalálhatják azokat a területeket, amelyekkel a majdani projektekben, a majdani tanulók csoportjaival alaposabban szeretnének foglalkozni. A tanulók azonosíthatják a problémás területeket, és új célokat tűzhetnek ki a tanulásban. A szummatív értékelés nem elvetendő értékelési forma, pusztán önmagában kevés ahhoz, hogy a tanulóknak folyamatos visszajelzést tudjon nyújtani, illetve képes legyen új célokat kitűzni, a tanulók problémáit, nehézségeit megoldani. Ezért szükséges, hogy bátran alkalmazzuk a diagnosztikus és formatív értékelési formákat is. (TÁMOP / ) 16 / 31

17 6. AKADÁLYMENTESSÉG A TANÍTÁSBAN 6.1. Bevezetés Az akadálymentesség, akadálymentesítés fogalmak sokunk számára már ismerős lehet, és vannak olyanok, akik még keveset hallottak erről. Azonban további kifejezések is feltűnnek, amikor arról beszélünk, hogyan tehető elérhetővé, illetve hogyan kell elérhetővé, megközelíthetővé, feldolgozhatóvá tenni mindenki számára helyeket, tartalmakat. Az egyetemes, vagy más néven univerzális tervezés egy világszerte széles körben ismert megközelítés, mely alapjaiban különbözik az akadálymentesítés felfogásától. Az akadálymentesítés egy már kész, meglevő hely, forma, tartalom átalakítását, szélesebb kör számára hozzáférhetővé tételt jelent, míg az egyetemes tervezés alapelve az, hogy már a tervezéskor úgy kell kigondolni valamit, hogy az minél szélesebb kör számára egyaránt elérhető, használható, megközelíthető, feldolgozható legyen. A két fogalom között abban mindenképpen hasonlóság van, hogy nem csupán a fizikai környezetre vonatkoznak. A fizikai környezet akadálymentessége mellett az információs és kommunikációs akadálymentesség is fontos kérdés, ez egyrészről informatikai akadálymentességet, másfelől a tartalmak feldolgozhatóságában megjelenő akadálymentességet jelenti. Utóbbiból egyértelműen következhet mindenki számára az is, hogy erre a tanulásban, az oktatás folyamatában is figyelmet kell fordítani. A megszokott formák, elrendezés, feldolgozási forma nem minden esetben, nem minden tanuló számára teszi lehetővé a tudástartalomhoz való hozzáférést. A különböző fogyatékossági csoportokba tartozó személyek különbözőképpen lehetnek akadályozottak a tartalmak feldolgozásában, a hozzáférésben. A következőkben alapvetően Virányi (2013) alapján összefoglalva arról szólunk röviden, hogy általában véve az egyes fogyatékossági csoportok esetében a tanulási folyamatban melyek azok a szempontok, lehetőségek, melyeket figyelembe kell vennünk akkor, ha pedagógusként minden diákunkat egyformán fontosnak tartjuk, számukra egyformán lehetőséget kívánunk adni a tanulási folyamatban való részvételre, a tudás elsajátítására. A projekt keretében elkészített Pénzértő felület tartalmai elsősorban az akadálymentesítés eszközeinek alkalmazásával tehetők elérhetővé és feldolgozhatóvá a látássérült diákok számára, ezért a következőkben főként azokat a szempontokat emeljük ki és teszünk javaslatokat a további alkalmazáshoz, amelyek ehhez az eszközrendszerhez kapcsolódnak. A tananyag megvalósításakor ugyanis kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a Pénzértő látássérült tanulók számára akadálymentesen elérhető legyen. A jogi-adminisztrációs nyelvezetben és gondolkodásban nem minden esetben jelennek meg külön az egyes fogyatékossági csoportok, típusok, hanem sokkal gyakrabban találkozhatunk a sajátos nevelési igény kifejezéssel. Ez egy ernyőfogalom, ami magába foglal - a jogszabályi változásoktól is függően - különbözőképpen akadályozott csoportokat, mely akadályozottságok elsősorban oktatási folyamatban, tanulás során értelmeződnek egy pedagógus számára. A jogszabályi és a gyógypedagógiai terminusok helyenként különböznek, a sajátos nevelési igényű tanuló lehet látássérült, hallássérült vagy akár mozgáskorlátozott is, és ennek megfelelően akadályozottságának megjelenési formái a tanítási-tanulási folyamatban különböznek. (TÁMOP / ) 17 / 31

18 A szeptember 1-től hatályos évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1 a következő kategóriákat nevezi meg (zárójelben - ahol eltérő - a kategóriák gyógypedagógiai elnevezése vagy több egybefoglalt kategória esetén a bontásuk): - mozgásszervi fogyatékosság (mozgáskorlátozottság) - érzékszervi fogyatékosság (látássérülés és hallássérülés) - értelmi fogyatékosság (enyhe értelmi fogyatékosság, középsúlyos értelmi fogyatékosság, súlyos értelmi fogyatékosság) - beszédfogyatékosság - halmozott fogyatékosság (súlyos és halmozott fogyatékosság) - autizmus spektrum zavar - egyéb pszichés fejlődési zavar (a törvény szerint: súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavar). A különböző kategóriákba sorolt gyerekek, fiatalok, felnőttek esetében a társadalmi érvényesülés folyamatában megmutatkozó akadályok nagyon eltérőek, és a támogató lehetőségek is különböznek, értelemszerűen. Ugyanez érvényes a tanulási folyamataikra, a tanulási sajátosságaikra, szükségleteikre is, így a tanulásszervezés, tanulástámogatás során különböző szempontokat kell figyelembe vennünk az IKT eszközök, támogató technológiák esetében is. A többségi iskolákban sajátos nevelési igényű diákot is tanító pedagógusok azonban nem maradnak magukra ezekkel a kérdésekkel, hiszen minden esetben a diák fogyatékosságával kapcsolatos sajátosságokhoz jól értő gyógypedagógusok módszertani támogatást, útmutatást, szupervíziót nyújtanak számukra az együttneveléshez (törvényi kötelezettség is ez) a hétköznapokban is. Rendkívül fontos az oktatás során a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében és ezért mindig szükséges pedagógusként azt figyelembe vennünk, hogy az akadályozottság típusa, formája, mértéke milyen módon kívánja meg IKT eszközök használatát. Hiszen a célunk az, hogy valóban segítsük a tanulást a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében. Ezért fejezetünk további részeiben, ahogy arról a bevezetőben is szó esett, a fogyatékossági típusok, illetve az akadályozottság kategóriái szerint igyekszünk bemutatni a legfontosabb szempontokat, útmutatást adni a feltétlenül szükséges változtatásokhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennél többet nem tehetünk, csupán terjedelmi korlátaink az alapvető tudnivalókat, javaslatokat emeljük ki. Látni kell azt is, hogy a tanítási órán a többi diák által is használt web 2.0-es internetes alkalmazások, rendszerek és formák a sajátos nevelési igényű diákjaink számára is használhatók. Hiszen nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy sajátos nevelési igényű diákjaink ugyanúgy a digitális generáció tagjai, mint társaik. A megváltozott tanulói szerep és tanulás az ő esetükben is megjelenik, a Prensky-i sajátosságok (Prensky, 2001) rájuk is jellemzőek lehetnek. Ha a funkcionális működésben fogyatékosságuk miatti nehézségeiket segítünk kompenzálni, adaptív (módszertani és technikai) megoldásokat használunk, a környezetet számukra is megfelelővé alakítjuk, a fogyatékosságukból eredő sajátosságaikat a tanulási folyamatban figyelembe vesszük, akkor tapasztalhatjuk, hogy képességeiknek megfelelő módon tudnak majd teljesíteni az iskolában, digitális bennszülöttként viselkednek. 1 (TÁMOP / ) 18 / 31

19 Az együttnevelés során a sajátos nevelési igényű diákok és a csoport többi tanulója közötti együttműködés, egymás segítésének kialakítása is célunk, ezt az oktatásinformatikai módszerek alkalmazása során is támogatni tudjuk. A következőkben az egyes fogyatékossági csoportok sérülés-specifikus szempontjait szem előtt tartva az alapvető módszertani jellemzők bemutatásával igyekszünk támpontot adni a többi diákkal együtt tanuló fogyatékos gyermekek oktatásához. Itt jegyezzük meg, hogy ezek a támpontok általános elveket, alaphelyzeteket vesznek alapul, az egyéni, az adott tanuló esetében szükséges individuális támogatás módszertani kérdéseiben a gyermek integrált oktatását segítő helyi gyógypedagógus, vagy az iskolához legközelebb eső egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) adott fogyatékossági csoportra vonatkozó szakirányú végzettségű (pl. látássérült gyerek esetén látássérültek pedagógiája szakos, hallássérült gyerek esetén hallássérültek pedagógiája szakos stb.) gyógypedagógusai tudnak személyre szabott, részletes iránymutatást adni. Az iskolához legközelebb eső EGYMI kiválasztásához a honlapon talál lehetőséget Látássérült tanulók A tanulók ezen csoportjában IKT eszközök használatával a tanulási folyamat, a tanulásszervezés terén tudjuk biztosítani a következőket (az ezekhez alkalmazható eszközökről az alábbi bekezdésekben bővebben szólunk): - a bekapcsolódást a tanulási tevékenységekbe pl. a szövegszerkesztő használata révén, - szöveg hanggá vagy hang szöveggé alakítását, - az egyéni sajátosságok figyelembe vételével a megfelelő tanulási tartalmat (pl. betűméret, kontraszt, betűtípus használatával), - a vizuális tartalmak auditív információvá alakítását, - a nagyobb önállóságot diákunknak a tanulásban, - a tevékeny részvétel lehetőségét, - a motiváló tanulási környezetet. Kik is a látássérült tanulók? Ezen a csoporton belül beszélhetünk azokról a gyerekekről, akik a látásukat valamilyen mértékben birtokolják, azaz nem vakok, hanem gyengénlátók. Először ejtsünk néhány szót azokról az eszközökről, melyeket maguk a diákok használnak mindennapi tevékenységeikben, így a tanulási folyamat során is. A gyengénlátó gyerekek a tanulással is kapcsolatos tevékenységeikhez például a különböző infokommunikációs, a fentebbi felosztásban főként az első két kategóriába sorolható eszközöket, szoftvereket használhatnak. (Érdemes tudni, hogy nem minden gyengénlátó gyerek használ segédeszközt, vagy nem mindegyikük ugyanolyat használ.) A gyengén látás mértéke és jellemzői nagyon különbözőek lehetnek, vagyis nagyon különböző módon láthatnak a gyengénlátó gyerekek. A legpontosabb segítséget ezzel kapcsolatban mindig ők maguk adhatják, ezért bátran kérdezzük meg őket erről (például már olvasni tudó gyerekek meg tudják mondani, melyik a nekik megfelelő betűméret - ez leggyakrabban legalább 14-es méretet jelent, de vannak, akik 20-as betűméret feletti szöveget látnak jobban). Gyakori a képernyőnagyító szoftver használata, amely azért szükséges, mert lehetővé teszi, hogy a gyerek például a számítógép kijelzőjének egy részét kinagyítsa vagy élesebbé tegye a kontrasztot, és ezzel olvashatóvá tegye vele a (TÁMOP / ) 19 / 31

20 szöveget (vagy jobban láthatóvá a képet, ábrát). Beállításai személyre szabhatók, Windows operációs rendszerrel kompatibilis, vagyis jól használható a legtöbb számítógépen, laptopon, azonban az optimális működéshez szükséges a jó minőségű, legalább 17 colos monitor. Minden operációs rendszer, így a Windows is rendelkezik saját belső nagyító funkcióval is, amely a Start menüben a kisegítő lehetőségek között érhető el, és néhány beállítás (betűméret, kontraszt, szín, alak-háttér, fényerősség) korlátozott mértékű testre szabását lehetővé teszi. Azonban a nagyfokú gyengén látás, illetve az alig látó tanulók esetében már nem elégséges ez a megoldás. Ilyenkor már külön képernyőnagyító szoftverre van szükség, mint például a Magicfor Windows (részletesebben olvashatunk róla Az Informatika a látássérültekért Alapítvány honlapján 2 ). A szoftver és az operációs rendszer biztosította nagyítás közötti különbséget jól mutatja a táblázat az Alapítvány honlapján 3 ). Ha nem képernyőn kell tájékozódnia a tanulónak, akkor abban az esetben használatos a hordozható videónagyító, amelyet a megtekinteni szándékozott papír, könyv stb. fölé helyezve lehet nagyobb képet nyerni. Ezzel az eszközzel különböző beállítások közül választhatunk olyat, ami a tanuló szükségleteinek leginkább megfelel. Ennek előnye a mobilitása, a kisméretű változatok zsebben vagy táskában is jól elférnek. Az asztali olvasótévé olyan eszköz, amely a laboratóriumi nagyítóhoz hasonlatos, vagyis a tárgylemezre helyezett kisebb tárgyak kinagyított képét mutatja meg az eszközhöz épített monitor. Jól alkalmazható a tanítás során például képek, kártyák megtekintésére is. A gyengénlátó diákjaink tanítása során érdemes néhány szempontot szem előtt tartani akkor is, ha nem csak a fenti, a gyerekek által használt eszközökre gondolunk Szempontok az IKT eszközök tanórai használatához a pedagógus számára A tanítási órán a pedagógusok nagy része szívesen használ projektort, a prezentációk színesebbé, követhetőbbé teszik a tananyagot a diákok számára. A gyengénlátó tanulóink esetében a prezentációkészítés, a képek, videók bemutatása során fontos figyelnünk arra, hogy az adott gyerek látásához is illeszkedjen, például a méret, a kontraszt, a fényerő tekintetében. Tegyük lehetővé azt is, hogy a gyengénlátó diákunk megfelelően közelről vehesse szemügyre a látnivalókat, még akkor is, ha ez adott esetben néhány centiméteres távolságot jelent is csupán. A prezentáció bemutatása előtt mindig készítsük el annak megfelelő betűtípussal és betűmérettel kinyomtatott jegyzetét, és adjuk oda a tanulónak, hogy az előadás során jól tudja követni. Ma már az interaktív tábla is egyre több iskolában megtalálható, és használata sokféle tananyag készítését, használatát teszi lehetővé. A számos opció, beállítás, mód és lehetőség arra is teret adhat, hogy a gyengénlátó diák igényeit itt is figyelembe vegyük (TÁMOP / ) 20 / 31