Áfakulcs. Tartalom BEKÖSZÖNTŐ

Átírás

1 Áfakulcs Szakmai folyóirat Bemutatószám június I. évfolyam 8. szám szeptember BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Vezető szerkesztő Tartalom A HÓNAP TÉMÁJA - Árengedmény kezelése az adóalapnál ÁFA A MINDENNAPOKBAN - Bérelt ingatlanon végzett beruházás kezelése a bérleti jogviszony megszűnésekor HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÜGYLETEK - A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés egyes feltételeinek vizsgálata egy konkrét példán keresztül ADATSZOLGÁLTATÁS - A háromszögügyletek, mint különleges láncügyletek szerepeltetése az áfabevallásban OLVASÓI KÉRDÉSEK SZAKÉRTŐ VÁLASZOK - Önellenőrzés megkezdésének határideje az ellenőrzés előtt Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő Lőrincz Zsuzsanna NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Váradi Adrienn NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról hu a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. 1.

2 A HÓNAP TÉMÁJA Árengedmény kezelése az adóalapnál Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az árengedményeken belül az azonnali és utólag adott engedményt különböztetjük meg. Azonnali engedmény Az azonnali engedményt az Áfa tv. 71. (1) bekezdése szerint akkor van szó, ha az engedmény nyújtása a teljesítésig megtörténik. A teljesítés alatt az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontot kell érteni. Az Áfa tv. 71. (1) bekezdése az azonnali engedmény alábbi három formáját különbözteti meg, amely az adóalapba nem tartozik bele: eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítése miatt biztosított (skontó); korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyisége miatt adott (továbbiakban: mennyiségi engedmény); üzletpolitikai céllal biztosított. Az adóalap csökkentése akkor lehetséges, ha az azonnali engedmény jogcímében, feltételeiben és mértékében a felek előzetesen megállapodtak. Azonnali skontónál az eladó feltételezheti, hogy a vevő az eredeti esedékességhez képest a megállapodás szerinti (korábbi) időpontban fog fizetni, s az engedményt a számlában az adóalap meghatározásánál már érvényesítheti. Amennyiben ez a vélelem nem realizálódik (a vevő nem fizetett korábban), akkor a számlát módosítani kell, azaz az engedményt vissza kell venni, amely által a fizetendő adó utólag nő. A különbözetet visszamenőleg kell elszámolni, azon bevallási időszakban, amelyben az adófizetési kötelezettség keletkezett, szükség esetén önellenőrzés útján. Azonnali mennyiségi engedménynél a korábban törvényi kitétel magában foglalja azt az esetet is, amikor az eladó az engedményt a teljesítéssel egyidejűleg biztosítja (például, ha a vevő 2 terméket vásárol, akkor az olcsóbbat feláron kapja meg). Mennyiségi engedménynél figyelembe kell venni azt a szabályt is, hogy az értékesített termék (szolgáltatás) értékét nem haladhatja meg az arra való tekintettel adott engedmény értéke. Lényeges az is, hogy mennyiségi engedményt nem kell minden üzleti partnernek azonos feltételek mellett biztosítani, mivel ez a feltétel üzletpolitikai engedménynél lép be (lásd később). Azonnali engedmény elvileg az ügyletről kiállított számlában már érvényesíthető, hiszen az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjáig a vevő részére biztosított engedmény összege ismert. Ezáltal nincs annak akadálya, hogy az eladó a számlában adóalapként már az engedménnyel csökkentett ellenértéket tüntesse fel. Előállhat az az eset, hogy az ügylet teljesítője határidőn túl tesz eleget számlázási kötelezettségének, a számlán ekkor is adóalapként az engedménnyel csökkentett ellenérték tüntethető fel. 2.

3 Az Áfa tv i) pontja alapján akkor kell a számlában az engedményt feltüntetni, ha annak összegét az egységár nem tartalmazza. Azonnali engedménynél az egységár már engedménnyel csökkentett, de nem tilos az engedmény külön feltüntetése (ekkor a számlán az engedménnyel nem csökkentett egységárat pozitív előjellel, az egységárból adott engedményt negatív előjellel kell feltüntetni). Előfordulhat az is, hogy az ügylet teljesítője a vevő részére adni kívánt azonnali engedményt a számla kiállításánál nem vette figyelembe. Ebben az esetben az eladó a vevő részére az azonnali engedményt a számla módosítása útján utólag biztosíthatja. Utólagos engedmény Az Áfa tv. 71. (3) bekezdéséből az következik, hogy utólag (az Áfa tv. szerinti teljesítést követően) adott engedménynek az a három fajtája különböztethető meg, amelyeket az azonnali engedménynél már említettem. Az Áfa tv. ekkor is előírja, hogy az adóalap utólagos csökkentése akkor lehetséges, ha az engedmény jogcímében, feltételeiben és mértékében a felek előzetesen megállapodtak. Utólagos engedménynél az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontját követően válik ismertté a vevőt megillető engedmény összege. Utólagos skontónál az eladó a teljes ellenértéket és az azt terhelő áfát számlázza le. Ha a vevő az eredeti esedékességhez képest a megállapodás szerinti, korábbi időpontban fizetett, akkor erre tekintettel utólag engedményt kap. Mennyiségi engedmény utólagos biztosítása azt jelenti, hogy a vevő a vásárlások mennyisége alapján azok ellenértékéből utólag engedménybe részesül (például, ha a vevő vásárlásai elérik az db-ot, akkor ezeknél az egységárból utólag 1% engedményt kap). Az Áfa tv. 77. (3) bekezdése alapján az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt. Az Áfa tv. 78. (1) bekezdése értelmében a 77. (3) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számlát módosítsa. A szabályozás elvéből következően a vevő részére az utólag adott engedmény a számla módosítása útján biztosítható. Ha több számla módosítása szükséges, akkor kiállítható ún. csoportos módosító számla is. Az Áfa tv i) pontja alapján akkor kell a módosító számlában az engedményt feltüntetni, ha annak összegét az egységár nem tartalmazza. Ha a módosító számlában feltüntetett egységár már engedménnyel csökkentett, akkor az engedményt nem kell a számlán szerepeltetni, de nem tilos az engedmény feltüntetése az azonnali engedménynél leírtak szerint. Az Áfa tv. az engedményt nyújtójának hatáskörébe utalja, hogy az utólag adott engedménnyel csökkenti-e az adóalapot, vagy sem, tehát a korábban kiállított számla módosítása nem kötelezettség, hanem csak lehetőség (terjedelmi korlátok miatt a számlával dokumentált ügyletre vonatkozó szabályra térek ki). 3.

4 Az Áfa tv. 153/B. (1) bekezdése értelmében a módosító számlát nem kell (nem is lehet!) önellenőrzéssel elszámolni. Ugyanis e jogszabályi rendelkezés értelmében, ha a módosító számla alapján a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, akkor a különbözet fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amelyben módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll. Amennyiben a módosító számla azon bevallás benyújtásáig kiállításra került, amelyben az eredeti számla alapján keletkező fizetendő adót el kell számolni, akkor az Áfa tv. 153/B. (1) bekezdésének alkalmazása nem jöhet szóba, hiszen korábban bevallott (bevallandó) adó csökkentéséről nincs szó. Ekkor a módosító számla kiállítása már megteremti a fizetendő adó csökkentésének lehetőségét. Felvetődik az a kérdés, miként kell eljárni abban az esetben, ha az utólagos engedmény összegének ismertté válásáig a számla kiállítására nem került sor. Álláspontom szerint ebben az esetben az eredeti (engedménnyel nem csökkentett) ellenértékről kell kiállítani a számlát, majd ezt követően az utólag adott engedmény adóalap-csökkentő tételként történő elszámolása érdekében pedig a módosító számlát. Ennek az az oka, hogy az eredeti adóalap után fizetendő áfát a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni (feltéve, hogy az eladónak nincs lehetősége az adófizetési kötelezettség halasztására, valamint a pénzforgalmi adózás alkalmazására), akár önellenőrzés útján is. Az utólagos engedmény miatt a fizetendő adó csökkentésére a módosító számla kiállítása teremti meg a jogalapot, amelynek elszámolására az előzőek irányadóak. Üzletpolitikai engedmény fogalma Az üzletpolitikai engedmény tartalmát az Áfa tv. 71. (2) bekezdése szabályozza. E rendelkezés szerint akkor van szó üzletpolitikai engedményről, ha: minden érintettnek azonos feltételek mellett biztosítják; és azon értékesített termék, szolgáltatást adó nélküli ellenértékét nem érheti el az engedmény adó nélküli értéke, amelyre tekintettel az engedményt nyújtják (ha az engedményt a vevő akkor kapja, ha vesz egy 400 egység áfa nélküli vételárú terméket, akkor az adó nélküli engedmény legfeljebb 399 egység lehet); és engedmény feltételeiben és mértékében a felek írásban előzetesen megállapodtak. Az első kritérium nem azt jelenti, hogy minden vevőnek ugyanolyan mértékű engedményt kell adni. Az eladó a vevőit csoportokra oszthatja, s az egyes csoportba tartozó vevői részére adhat eltérő mértékű engedményt, de ugyanazon csoportba tartozó vevőknek azonos mértékű engedményt kell biztosítani. Nem független fél [Áfa tv pont] részére is olyan mértékű engedmény érvényesíthető az adóalapnál, mint amelyet független fél kap. Az utolsó kritériumnál az írásbeliség bármilyen formában megvalósulhat (kétoldalú megállapodás, hirdetés, honlapon történő közzététel, stb.). 4.

5 100 %-os engedmény kezelése 100 %-os engedményről van szó, ha bármilyen típusú engedmény nyújtása folytán az adóalap nullára csökkent. Ekkor az Áfa tv. alkalmazásában ingyenes termékátadás valósul meg. Az áruminta [Áfa tv pont] és kis értékű termék [Áfa tv pont], továbbá a természetbeni engedmény esetében fizetendő adó nem keletkezik. Természetbeni engedmény kezelése A kialakult gyakorlat szerint természetbeni engedményről van szó, ha a termék, szolgáltatás ingyenes átadása közvetlenül kapcsolódik ellenérték fejében átadott termék(ek)hez, szolgáltatás(ok)hoz, de úgy, hogy az ingyenes átadás időben nem előzheti meg az ellenértékes ügyletet. Tehát a vevő bizonyos ellenérték fejében megvásárol egy terméket (szolgáltatást), s erre való tekintettel azonnal, vagy később ingyen kap terméket (szolgáltatást). Az adóhatóság általam ismert álláspontja szerint természetbeni engedménynél az üzletpolitikai engedményre vonatkozó követelményeknek teljesülniük kell. A természetbeni engedmény is nyújtható azonnal, vagy utólag. Azonnali nyújtás esetén a számlában az ellenértékes ügyletet pozitív előjellel, az ingyen adott terméket (szolgáltatást) negatív előjellel javasolt feltüntetni. Utólagos nyújtásnál módosító számlát kell kiállítani, amelyre kizárólag az utólag ingyen adott termék (szolgáltatás) megnevezését és mennyiségét szükséges felvezetni. Az Áfa tv. 71. (3) bekezdése speciális esetet szabályoz, amely szerint az ügylet teljesítője a partnerével előzetesen megállapodik abban, hogy az általa nyújtott pénzbeni engedmény az adóalapba beletartozik, azzal az adóalap utólagos sem csökken, viszont a pénzbeni engedmény öszszegével megegyező értékű terméket (szolgáltatást) kap az ügylet teljesítőjétől, vagy a teljesítővel kötött szerződés alapján más személytől. Ebben az esetben az adóhatóság álláspontja szerint az ellenérték fejében teljesített ügylet teljesítőjének a teljes (engedménnyel nem csökkentett) értéket kell adóalapnak tekinteni és ennek megfelelően kell a vevő részére a számlát kiállítani, továbbá a vevőnek a pénzbeni engedmény értékének megfelelő ingyen biztosított terméket (szolgáltatást) is le kell számláznia, a számlában adóalapként a pénzbeni engedményt kell feltüntetni, amely után áfát kell felszámítani. 5.

6 HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÜGYLETEK A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés egyes feltételeinek vizsgálata egy konkrét példán keresztül Írta: Lőrinc Zsuzsanna NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés szabályai eltérőek lehetnek attól függően, hogy a teljesítésre kötelezett adóalany vagy sem, illetve, hogy a termék beszerzője milyen áfa-státusszal rendelkezik. A cikkben a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés alapesetéről lesz szó, amelyben tehát mind az értékesítői, mind a beszerzői oldalon egy normál áfaalany áll. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés alaptényállását az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 89. (1) bekezdése határozza meg. Ezek szerint mentes az adó alól a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy bármelyikük javára más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. Az Áfa tv. a 89. (1) bekezdésében rendezi tehát a normál olyan adóalanyok közötti termékértékesítés adómentességét, amely termékértékesítés során az értékesített termék egyik tagállamból igazoltan átkerül a másik tagállamba. Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevői oldalon szükség szerint teljesül egy Közösségen belüli termékbeszerzés, amely már nem mentes az adó alól. A Közösségi termékügyletek sajátja ugyanis, hogy ún. páros ügylettípusok, és esetükben a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. Így tehát amennyiben a közösségi áfaalanyok egymással termékforgalmat bonyolítanak, akkor a Közösség másik tagállamába irányuló termékértékesítés az irányadó közösségi és ezen keresztül az érintett tagállamok nemzeti jogszabályaiban foglalt kritériumok teljesülése mellett mentes az adó alól, a termék beszerzéséhez azonban a vevő tagállamában adófizetési kötelezettség kapcsolódik. Egy közösségi termékügylet esetén tehát adóztatható tényállás keletkezik az értékesítői oldalon (amely adómentes), majd a beszerzői oldalon is Közösségen belüli beszerzés jogcímén, amely viszont jellemzően tényleges adófizetési kötelezettséget von maga után. Az Áfa tv ában szabályozott adómentesség nem azonos az adólevonásra egyébként nem jogosító adómentességgel. Az ehhez kapcsolódóan belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó ugyanis az adólevonás egyéb feltételeinek fennállása esetén levonható. 6.

7 Az adómentesség feltétele: egyrészt, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, másrészt, hogy a termék az értékesítés következményeként igazoltan más tagállamba jusson el. A vevő közösségi adószámát kötelező a számlán is szerepeltetni. Amennyiben a vevő nem rendelkezik más tagállami közösségi adószámmal, illetve ha ugyan rendelkezik, de a termék nem kerül ki belföldről, úgy az értékesítőnek a megfelelő belföldi áfa-mértéket (5%, 18%, 27%) kell felszámítania Kérdésként merül fel, hogy teljesülnek-e az adómentesség feltételei abban az esetben, ha az értékesítés tárgya egy tehergépjármű, amelyet egy magyarországi letelepedettségi helyű A társaság ad el egy Szlovákiában letelepedett B társaság számára úgy, hogy az értékesítéssel egyidejűleg B társaság üzembentartói jogot biztosít A számára. A tehergépjármű ezt követően továbbra is magyar rendszám alatt fut az Európai Unió területén, szállítási feladataiból adódóan a magyar-szlovák határt az értékesítés kapcsán nem lépi át, és belátható időn belül egyáltalán nem kerül át a másik tagállamba. A bemutatott tényállással kapcsolatban tekintve hogy két közösségi adószámmal rendelkező adóalanyról van szó, így az adómentesség elő feltétele teljesül a kérdés eldöntésekor arra kell figyelemmel lenni, hogy az adómentes Közösségen belüli értékesítés tényállásnak megvalósulásához a terméknek igazoltan át kell kerülnie a másik tagállamba, mégpedig az értékesítés közvetlen következményeként. A kérdéses esetben azonban a tehergépjármű az értékesítést követően nem indul egyenesen útnak Szlovákia felé, hanem szállítási feladatait tovább folytatja az Európai Unió területén. Behatárolható időn belül tehát egyáltalán nem érkezik meg új tulajdonosához, így nem mondható el, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként eljut a vevő tagállamába. Megjegyzendő, hogy egy ilyen konstrukcióban az ügylet célja nem is az, hogy a tehergépkocsi A tagállamból B -be átkerüljön még ha ez egy idő után meg is történik, és azt a B társaság belátása szerint használja/hasznosítja. Ezt alapozza meg ugyanis az is, hogy az eladó a tehergépjárművet az üzembentartói jog fenntartásával adja el, és azt magyar rendszámmal továbbra is ő használja. A fent említett esetben tehát a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételei nem teljesülnek, az értékesítést tehát normál, belföldi teljesítési helyű termékértékesítésként kell kezelni, és arról az általános szabályok szerint 27 százalékos adómértéket alkalmazva állítandó ki a számla. Nem mérvadó az ügylet megítélése szempontjából az, hogy a vevő a jogszabályi előírásoknak megfelelően könyveiben nyilvántartásba veszi a terméket, így támasztva alá, hogy annak ő az új tulajdonosa. Ahogy az már a fentiekben is kiemelésre került, nem az tehát a döntő szempont, hogy a termék gazdát cserélt, hanem hogy az az értékesítés okán az egyik tagállamból egy másikba, a beszerző tagállamába átkerült. Az adómentesség alkalmazására vonatkozó igazolási kötelezettség tehát ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a termék az egyik tagállamból a másikba fizi- 7.

8 kálisan megérkezett, és azt a vevő átvette. Az adóalany bármely hitelt érdemlő módon bizonyíthatja, hogy az áru a rendeltetési helyre megérkezett, azonban ha a kiszállítás nem megfelelően igazolt, az adómentesség nem érvényesíthető. Nagyon fontos, hogy az igazolás olyan legyen, amelyből kiderül, hogy a termék a rendeltetési helyre meg is érkezett. A fuvarozások során gyakran használt CMR fuvarokmány önmagában nem feltétlenül elegendő bizonyíték, tekintve, hogy az elsősorban azt igazolja, hogy a feladó és a fuvarozó a fuvarozási szerződést megkötötte és a fuvarozó az árut átvette. Ahhoz, hogy az értékesítés az általános forgalmi adó rendszerében adómentességet élvezzen, szükséges a címzett átvételt igazoló nyilatkozata is, hiszen így igazolható hitelt érdemlő módon, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett, és ezáltal teljesült a törvényi előírás azon feltétele, hogy a terméknek igazoltan egy másik tagállamba kell átkerülnie. A vevő átvételt igazoló nyilatkozata szerepelhet a CMR-e felvezetve, de nincsen akadálya annak sem, hogy külön nyilatkozzon arról, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett. Hangsúlyozandó azonban, hogy a termék kiszállításának igazolása számos egyéb módon is történhet, az igazolás hitelt érdemlőségét pedig mindig az adott eset összes körülményeit vizsgálva lehet megítélni. eladó használja, magyar rendszámmal, és az nem az értékesítés közvetlen következményeként kerül át másik tagállamba. Ebben az esetben sem alkalmazható tehát az adómentesség, az ügyletet a fentiekhez hasonlóan az általános szabályok szerint kell kezelni és arról 27 százalékos áfa mértéket feltüntetve kell kiállítani a számlát. Természetesen itt is hangsúlyozandó, hogy egy kérdéses ügyletet mindig az összes körülmény mérlegelésével kell megítélni. Érdemes még kitérni arra is, hogy az adott ügyletben szereplő B társaságra a fentiek szerint áthárított adót a társaság a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetési eljárásának keretében igényelheti vissza. Az irányadó jogszabályok szerint ebben az eljárásban az adó visszatéríttetését a kérelmezőnek a letelepedés helye szerinti tagállam (azaz jelen esetben Szlovákia) adóhatóságához benyújtott kérelmével kell kezdeményeznie, amely adóhatóság továbbítja azt a megfelelő tagállami (magyar) adóhatósághoz. Adott esetben felmerült, hogy a tehergépkocsi fizikális, jegyzőkönyvvel történő átadására egy harmadik tagállamban, például Ausztriában kerül sor, mert az a szállítási feladataiból kifolyólag éppen itt tartózkodik. Ebben az esetben is arról van szó azonban, hogy a tehergépkocsit továbbra is az 8.

9 ADATSZOLGÁLTATÁS A háromszögügyletek, mint különleges láncügyletek szerepeltetése az általános forgalmi adó bevallásában Írta: dr. Váradi Adrienn NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az ún. háromszögügylet mivel az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) ilyen kifejezést nem tartalmaz kizárólag egy, a köznapi életben elterjedt elnevezés, mely alatt olyan ügylettípusokat értünk, melyek gyakorlatilag az előző cikkünkben már bemutatott láncügyletek egy speciális, adózásbeli egyszerűsítést célzó válfaját alkotják; ennek megfelelően a háromszögben szereplő egyes ügyletek áfakötelezettségének megítélése mint a hagyományos láncügyleteknél is alapvetően az ügyletek teljesítési helyének meghatározása alapján lehetséges. I. A háromszögügylet lényege és az arra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságának feltételrendszere Az. ún. háromszögügyletek alatt olyan háromszereplős konstrukciók értendőek, melyek keretében az egyik Közösségen belüli tagországban regisztrált adóalany mint beszerző részére egy másik Közösségen belüli tagországban regisztrált adóalany mint közbenső szereplő termékértékesítést végez úgy, hogy a terméket egy harmadik (az előző két szereplő letelepedettsége szerinti tagországtól eltérő) Közösségen belüli tagország adóalanyától szerzi be, annak megjegyezésével, hogy mivel a terméket az indulás helyével megegyező Közösségen belüli tagországból közvetlenül a végső beszerzőhöz fuvarozzák a közbenső szereplő által beszerzett termék fizikailag nem kerül be a közbenső vevő tagországába (a háromszögügylet esetében is igaz tehát az, hogy a termék feletti tulajdonváltozás és a termék tényleges mozgása elválik egymástól). Az előzőekből következik, hogy háromszögügylet esetében az általános forgalmi adó rendszerét tekintve a rendeltetés tagállamának adóalanya egy Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg a közbenső vevőtől, az indulás tagországának adóalanya egy Közösségen belüli termékértékesítést valósít meg a közbenső vevő részére, míg a közbenső szereplő egyrészt egy Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg az indulás tagországának adóalanyától, másrészt egy Közösségen belüli termékértékesítést hajt végre a rendeltetés tagországának adóalanya felé, azzal, hogy adófizetési kötelezettségét a rendeltetési tagország beszerzője teljesíti a rendeltetés szerinti tagországban. A háromszögügyletre vonatkozó szabályok alkalmazása tehát a gyakorlatban a közbenső szereplő (első vevő, egyúttal második eladó) számára jelent egyfajta könnyítést, azaz admi- 9.

10 nisztrációs egyszerűsítést, melynek segítségével ezen adóalanynak a termék rendeltetése szerinti Közösségen belüli tagállamban nem kell adóalanyként bejelentkeznie, és az őt az adott ügyletek (termék Közösségen belüli beszerzése, valamint a termék végső vevő felé történő továbbértékesítése) alapján terhelő adókötelezettséget helyette a végső vevő a rendeltetés tagállama szerinti szabályok szerint teljesítheti. Mint fentebb már utaltunk rá, a háromszögügylet a láncügylet különleges típusa, azonban ennek egyik kiemelkedő jelentőséggel bíró kritériuma, hogy abban eltérően a hagyományos láncügyletektől kizárólag három, a Közösség három különböző tagországában letelepedett adóalany vehet részt; ebből következően tehát háromszögügylet nem valósulhat meg akkor, ha valamelyik résztvevő nem adóalany/vagy nem adóalany minőségében jár el az adott ügylet során, illetve akkor sem, ha azok bármelyike harmadik államban regisztrált adóalany). Lényeges ugyanakkor kiemelni, hogy amennyiben az ügyletben szereplő felek a háromszögügylet által biztosított egyszerűsítés lehetőségét alkalmazzák, nem csak az előbb említett személyi feltételeket kell maradéktalanul teljesíteniük, hanem az adott esetben további követelményeknek is szükséges teljes körűen eleget tenniük. Ilyen további feltételeknek tekinthetőek a következőek: - az első eladónak a termék indulásának tagállamában nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, egyúttal teljesítenie kell a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozó követelményeket, - a közbenső szereplő nem lehet adóalanyként nyilvántartásba véve az indulás vagy az érkezés tagállamában, és vevői minőségében eljárva a termék rendeltetése szerinti tagországba való továbbértékesítés céljából kell beszereznie a terméket, - a végső beszerzőnek a termék érkezésének tagállamában nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, - a termék fuvarozásának az első eladó vagy a közbenső szereplő mint vevő megrendelése alapján kell megtörténnie (tehát a fuvarozásra e két szereplő közötti ügylet következményeként kell, hogy sor kerüljön) és a fuvarozás/feladás a végső beszerző nevére szóló rendeltetéssel kell, hogy történjen, - a közbenső szereplő mint eladó által a végső beszerző felé kiállított számla adattartalmát tekintve teljesítse a közbenső szereplőt adóalanyként nyilvántartásba vevő tagállam által előírt szabályokat, - a közbenső szereplő mint eladó és a végső beszerző tegyen eleget az összesítő nyilatkozat tételi benyújtási kötelezettségének. 10.

11 II. A háromszögügylet keretében teljesülő ügyletek bevallási kötelezettsége a magyar adóalany szempontjából áttekintve 1. Amennyiben az első értékesítő a magyar adóalany: - a magyar adóalany mint első értékesítő Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről állít ki bizonylatot a közbenső szereplő részére, mely ügylet adó nélkül számított ellenértéke a 65 jelű bevallás 1565A lapjának 02. sorában szerepeltetendő, továbbá - az A60 jelű összesítő nyilatkozat 01. lapján a közbenső szereplőt kell feltüntetnie vevőként a (b) oszlopban, és a közbenső szereplő részére bonyolított értékesítés adó nélkül számított ellenértékét kell szerepeltetnie a (c) oszlopban. A magyar adóalany aki a háromszögügylet első értékesítője az Egyedi jelölés (d) oszlopba e tényt nem kell, hogy jelölje, tehát ezt az oszlopot üresen kell hagynia. 2. Amennyiben a közbenső szereplő a magyar adóalany: - a magyar adóalany mint közbenső szereplő beszerzése és továbbértékesítése a rendeltetés szerinti tagállamban lesz teljesített (tehát az ügyletek az Áfa tv. hatályán kívül teljesülnek), azonban a közbenső vevőként továbbértékesítési célból beszerzett termékek adó nélkül számított értékét, továbbá az ilyen minőségben továbbértékesített termékek adó nélkül számított értékét a 65 jelű bevallásban (ezen belül a 1565A lap 88. illetve 89. sorában) részletező adatként fel kell tüntetni, - az A60 jelű összesítő nyilatkozat 01. lapján vevőként a végső beszerzőt kell megjelölnie, és a végső beszerző felé történő termékértékesítés ellenértékét kell szerepeltetnie a (c) oszlopban, hiszen a közbenső szereplő ilyenkor a végső vevő felé értékesít. Emellett a (d) oszlopban B -vel kell jelölnie, hogy az ügyletben közbenső vevőként volt jelen. - az A60 jelű összesítő nyilatkozat 02. lapján eladóként az első értékesítőt kell megjelölnie, hiszen tőle szerzi be a végső beszerzőnek értékesítésre kerülő terméket és a (c) oszlopban a termékbeszerzés ellenértékeként az első értékesítővel bonyolított ügylet ellenértékét kell feltüntetnie. Emellett a (d) oszlopban B -vel kell jelölnie, hogy az ügyletben közbenső vevőként volt jelen. 3. Amennyiben a végső beszerző a magyar adóalany: - a magyar adóalany mint végső vevő beszerzésével egy Közösségen belüli adómentes termékbeszerzés valósul meg, mellyel összefüggésben az adómentesen beszerzett termék adóalapját (a közbenső vevő és a végső beszerző közötti termékbeszerzés adó nélkül számított ellenértékét) a 65 jelű bevallás 11. sorában kell szerepeltetni, - az adómentesen beszerzett termék után a közbenső vevő (tehát akinek nem kell magát belföldön adólanyként regisztrálnia) helyett, termékértékesítésként fizetendő adó összegét és annak adóalapját a termék adó mértékének megfelelő sorban ( 65 A sorok) kell megjelölni, - a 65 jelű bevallás 1565A lapjának 69. sorában kell feltüntetni a közbenső szereplő helyett termék- 11.

12 értékesítésként fizetendő adó összegéből azon összeget, melyre vonatkozóan az adóalanyt adólevonási jog illeti meg, - az A60 jelű összesítő nyilatkozat 02. lapján eladóként a közbenső szereplőt kell megjelölnie, hiszen ő tőle szerzi be az értékesítésre kerülő terméket és a (c) oszlopban a termékbeszerzés ellenértékeként az közbenső szereplővel bonyolított ügylet ellenértékét kell feltüntetnie. Emellett a (d) oszlopban C -vel kell jelölnie, hogy az ügyletben végső vevőként volt jelen. OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Önellenőrzés megkezdésének határideje az ellenőrzés előtt Kérdés ÁFA kiutalás előtti ellenőrzésre időpontot egyeztettem telefonon az ellenőrrel szeptember 1-re. A bekért anyag összeállításakor vettük észre, hogy vannak mínuszos bejövő helyesbítő számlák, amelyek részletezése az M-es lapon nem történt meg és ezzel együtt az ÁFA bevallás 31. sorában, mint fizetendő ÁFA-t növelő tétel sem szerepel. A viszszaigényelt összeg rendben van, ez lényegében egy kitöltési pontatlanság. A kérdés az, hogy beadhatok-e egy önellenőrzést szept 1-előtt. Tehát a telefonos egyeztetés ellenőrzés időpontjára, jelenti-e az ellenőrzés megkezdését, mert akkor már nem adható be önellenőrzés. Válasz Kiutalás előtti áfa ellenőrzés az Áfa tv. 93. (1) bekezdése alapján az erről szóló megbízólevél kézbesítésével (ezt történhet elektronikus úton is), ennek hiányában a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik. Az ellenőrzés elrendelésére vonatkozó telefoni értesítés és/vagy időpont egyeztetés nem tekinthető a megbízólevél kézbesítésének, illetve átadásának. Ennek következtében a kérdésben leírt esetben az ellenőrzés nem kezdődött meg, így a vállalkozásnak joga van önellenőrzés benyújtására a megbízólevél átvételét megelőző napig (a kérdésben leírtakból arra következtettem, hogy az adóhatóság megbízólevelet előzetesen nem küldött, így annak kézbesítésére sem került sor, annak átadása majd a hivatali helyiségben történő megjelenéskor történik meg). Áfakulcs-Kulcs az áfa összetett rendszeréhez A kézirat lezárásának dátuma: augusztus 25. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. forum-media@forum-media.hu Internet: Grafikai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12.