Különbözet szerinti adózás

Átírás

1 Különbözet szerinti adózás Időállapot: Szerző: Veresné Drótos Katalin, Lektor: Zatik László, Módosítva: :25:09 Tartalomjegyzék: 1. A különbözet szerinti adózás gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A különbözeti adózást választó adóalanynak a kiállított számla alapján áfát kell ugyan fizetnie, de azt a beszerző nem vonhatja le, mivel az így kibocsátott számlában áthárított adót, áfa kulcsot (százalékértéket) nem tüntethet fel. Az áfa feltüntetésének hiánya viszont itt nem mentességből fakad, hanem a fent említett speciális adózási mód alkalmazásának a következménye, ezért erre a számla kibocsátójának számláin utalni kell, pl. különbözet szerinti adózás. 1. A különbözet szerinti adózás gyakorlata A különbözeti adózás speciális adózási mód. Az új Áfa törvény külön fejezetben határozza meg ezen különös szabályokat. A használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek kereskedelmével foglalkozó adóalanyok - viszonteladók- számára főszabály szerint, a nyilvános árverés szervezőjeként kötelezően írja elő alkalmazását. (Személyi hatály) Ilyenkor csak a beszerzési ár és az eladási ár közti különbözetből kell az adót megfizetni (árrés adózás), azonban az adóalany áfa levonására nem jogosult. A különbözet szerinti adózási módot nem lehet alkalmazni mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű termékekre, valamint a jövedéki termék törvény hatálya alá tartozó termékekre. 1. oldal

2 A különbözeti adózást választó adóalanynak a kiállított számla alapján áfát kell ugyan fizetnie, de azt a beszerző nem vonhatja le, mivel az így kibocsátott számlában áthárított adót, áfa kulcsot (százalékértéket) nem tüntethet fel. Az áfa feltüntetésének hiánya viszont itt nem mentességből fakad, hanem a fent említett speciális adózási mód alkalmazásának a következménye, ezért erre a számla kibocsátójának számláin utalni kell, pl. különbözet szerinti adózás. Ez az adózási mód nem választható, hanem kötelezően alkalmazandó. Bejelentési kötelezettsége azonban az adóalanynak lehet, ha az általános szabályokat választja. A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó az NAV-nak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza a különbözeti adózás rendelkezéseit. Ilyen tartalmú előzetes bejelentés hiányában viszonteladó tevékenységére a különös szabályok vonatkoznak. A használt ingóságok fogalmába beletartoznak, azon műalkotásnak, gyűjteménydarabnak és régiségnek nem minősülő ingó termékek továbbértékesítése is, amelyek csak kijavításuk vagy rendbehozataluk utáni állapotukban használhatók eredeti rendeltetésüknek megfelelően. A műalkotások, gyűjteménydarabok, régiségek körét vámtarifaszámra való hivatkozással határozza meg a törvény melléklete. A Kereskedelmi Vámtarifa én hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. (Tárgyi hatály) Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése esetén az adó alapjának megállapítására főszabály szerint: a viszonteladó árrése csökkentve az árrésre jutó adó összegével. Árrés: az értékesítési árnak és a beszerzési árnak a különbözete. Ez abban az esetben is így van, ha - a viszonteladó részére ezen terméket nem adóalany személy, - alanyi adómentes adóalany -beleértve a Közösség más tagállamában ennek megfelelő jogállású adóalanyokat is- értékesítette, feltéve, hogy a termék értékesítésének tárgya tárgyi eszköz, - olyan adóalany értékesítette, akinek termékértékesítése mentes az adó alól. Főszabály szerint a viszonteladó az adóalapot egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel határozza meg. Azonban az adóhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy e módszer helyett a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. E választás sem jogosítja fel az adózót arra, hogy az Ft feletti beszerzési áru termékre ne kelljen alkalmaznia az egyedi nyilvántartást. Amennyiben a viszonteladó úgy dönt, hogy a műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség közvetlen importjakor, illetve műalkotás annak alkotójától, vagy az alkotó 2. oldal

3 jogutódjától történő közvetlen beszerzésekor a termék értékesítésének adóalapját egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel állapítja meg, választására vonatkozó előzetes bejelentését az első ilyen ügyletre vonatkozó adófizetési kötelezettség keletkezését megelőzően kell megtennie. A bejelentéshez használt nyomtatvány a xxt201t, illetve xxt201e A nyilvános árverés szervezőjére a viszonteladótól eltérően a törvény szabályai kötelezően vonatkoznak, nem dönthet úgy, hogy tevékenységének egészére azokat nem alkalmazza, továbbá nem határozhatja meg adóalapját globális nyilvántartáson alapuló módszerrel. A hulladék kereskedelemben ez az adófizetési forma nem alkalmazható. (fordított adózás részletesen lásd külön témában.) 2. Adózás 2.1 ÁFA 3. oldal

4 Speciális adózási mód, a fizetendő áfa alapja az árrés (a beszerzés és értékesítés különbözete) melyet csökkenteni kell magával az árrésre jutó adó összegével. Példa: A) Ft egyedi értéket meghaladó eszközök esetén: Használt autó beszerzése történik magánszemélytől Ft vételi áron. Ezt a gépkocsit Ft-ért továbbértékesítik. Az árrés: Ft, melynek adója ( x 0,2126) Ft. Ez a fizetendő áfa, melyet az áfa bevallás 09. sorába kell beállítani (különleges eljárással megállapított). E módszer hátránya, hogy amikor a beszerzések aránya jelentősen meghaladja az értékesítések arányát, akkor a fizetendő adó nulla lesz, de a következő időszakban megnövekedett értékesítési arány miatt magasabb lehet a fizetendő adó. A fizetendő adó mértékét az értékesített termék adómérték besorolása határozza meg, alapesetben 27%, de lehet 5 % is, ha az értékesített termék könyv vagy kotta. Termékszintű nyilvántartás vezetése esetén az adóalany megteheti, előzetes adóhatósági bejelentkezés után, hogy azon termékre, amelyek a különbözeti adózás feltételeinek megfelelnek, különbözeti adózást választ, azon termékre viszont, amiket külföldről szerez be (import, EU) általános szabályok szerint adózik így az előzetesen felszámított adó teljes összegben levonható. 2.2 Társasági adó Mivel az áfa összege az árrésből kerül megfizetésre, hatással van az eredményre, csökkenti azt. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Mivel az áfa összege az árrésből kerül megfizetésre, a vállalkozás bevételét csökkenti, hatással van az eredményre, csökkenti azt Magánszemély Nem értelmezhető. 4. oldal

5 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany EVA alany nem választhatja, mivel nem alanya az áfa törvénynek Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany EVA alany nem választhatja, mivel nem alanya az áfa törvénynek. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem értelmezhető. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A termék megvásárlása T 814 Eladott áruk beszerzési értéke T Áruk K 381 Pénztár K 454 Szállítók Termék értékesítése T 311 Belföldi követelések T 381 Pénztár K 911 Értékesítés árbevétele Különbözet szerinti áfa kiemelése az árbevételből T 911 Belföldi értékesítés bevétele K 4671 Fizetendő Áfa 3.2 Egyszeres könyvvitel A termék megvásárlása Bank, pénztár kiadás Anyag-, árubeszerzés 5. oldal

6 Termék értékesítése Bank, pénztár bevétel Vállalkozás bevételei Különbözet szerinti áfa kiemelése az árbevételből Fizetendő áfa Vállalkozás bevételei (negatív előjellel) 3.3 Szja szerinti adózás A termék megvásárlása Bank, pénztár kiadás Anyag-, árubeszerzés Termék értékesítése Bank, pénztár bevétel Adóköteles bevétel Különbözet szerinti áfa kiemelése az árbevételből Fizetendő áfa Adóköteles bevétel (negatív előjellel) 4. Iratminták, nyomtatványok Különbözet szerinti adózás (jpg KiB) Különbözet szerinti adózás példája - Globális nyilvántartáson alapuló módszer szerint Különbözet szerinti adózás tábla (xls - 24 KiB) Különbözet szerinti adó (áfa) megállapításához Ft egyedi értéket meghaladó termék esetén használható excel tábla. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi XCII. törvény az adózás rendjéről Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése 22. (1) Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége 6. oldal

7 megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a) kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, b) egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja, c) alanyi adómentességet választ, d) az adómegállapítás melyik különleges módját alkalmazza, e) az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, f) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti, g) az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. -ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőként jár el. h) (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) pontok kivételével - a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő igénybevételével létesít évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 213. (1) E fejezet alkalmazásában a) használt ingóság: olyan műalkotásnak, gyűjteménydarabnak és régiségnek nem minősülő ingó termék, amely adott, illetőleg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének megfelelően használható; b) műalkotás: a 8. számú melléklet I. részében felsorolt termékek; c) gyűjteménydarab: a 8. számú melléklet II. részében felsorolt termékek; d) régiség: a 8. számú melléklet III. részében felsorolt termékek; e) viszonteladó: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben - megbízás alapján - bizományosként jár el; 7. oldal

8 f) nyilvános árverés szervezője: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minőségében használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget nyilvános árverésre bocsát azzal a céllal, hogy azt az árverésen a legtöbbet ajánlónak értékesítse; g) nyilvános árverés szervezőjének megbízója: minden olyan személy, szervezet, aki (amely) megbízás alapján terméket ad át azzal a céllal, hogy azt a nyilvános árverés szervezője - ellenérték fejében - nyilvános árverésre bocsássa. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett megbízásnak rendelkeznie kell arról, hogy a terméknek nyilvános árverésre bocsátásakor és annak értékesítésekor is a nyilvános árverés szervezője a saját nevében, de megbízója javára jár el. 2. alfejezet Viszonteladóra vonatkozó különös szabályok 214. (1) A viszonteladó tevékenységére a törvény rendelkezéseit az ezen alfejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ezen alfejezet rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a viszonteladó új közlekedési eszközt értékesít a 89. szerint (1) Ezen alfejezet alkalmazásában a) értékesítési ár: az ellenérték egésze, amely a viszonteladó termékértékesítése adóalapjául szolgálna, illetőleg abba beletartozna, ideértve magát az e törvényben szabályozott adót is, de kivéve a 71. (1) bekezdésében meghatározott összegeket; b) beszerzési ár: az a) pont szerint meghatározott ellenérték, amelyet a viszonteladó a részére értékesítőnek megtérít vagy megtéríteni köteles. (2) A 220. (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetében - az (1) bekezdés b) pontjától eltérően - beszerzési ár: minden, ami a termék importjának adóalapjául szolgál, illetőleg abba beletartozik, ideértve magát az e törvényben szabályozott adót is Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 217. alkalmazandó, feltéve, hogy a viszonteladó részére az előzőekben felsorolt termékeket a Közösség területéről a következők bármelyike értékesítette: a) nem adóalany személy, szervezet; b) olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. szerint mentes az adó alól; c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minőségében a Közösség nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv cikkeinek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; d) másik viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) 8. oldal

9 termékértékesítésére ilyen minőségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv cikkeinek (1) Az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. (2) Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítendő tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg (ezen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer). (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, árrésként nulla érték veendő figyelembe (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó - az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján - dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. (2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó által fizetendő adó összesített alapja az azonos adómérték alá eső termékeknek az adó-megállapítási időszakra összesített árréstömege, csökkentve magával az erre az árréstömegre jutó adó összegével. (3) Az árréstömeg az azonos adómérték alá eső termékeknek az adómegállapítási időszakra összesített értékesítésiár-összegének (kisebbítendő tag) és a 216. szerinti beszerzéseknek az ugyanezen időszakra összesített beszerzésiárösszegének (kivonandó tag) a különbözete. (4) Abban az esetben, ha a (3) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, árréstömegként nulla érték veendő figyelembe (1) A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó mentesül a termék egyedi árrésének nyilvántartása, illetőleg az adó alapjának 217. szerinti megállapítása alól. (2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer választása mellett sem alkalmazható ez a módszer azon termékre, amelynek beszerzési ára meghaladja az forintnak megfelelő pénzösszeget. Ilyen esetben a viszonteladó az (1) bekezdést sem alkalmazhatja (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó - az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján - dönthet úgy is, hogy a következőkben felsorolt esetekben a termék értékesítésének adóalapját a 217. szerint állapítja meg: a) műalkotásnak, gyűjteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében; b) műalkotás annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében. (2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer választása mellett sem alkalmazható 9. oldal

10 ez a módszer az (1) bekezdésre kiterjedően. Ilyen esetben a viszonteladó a 219. (1) bekezdését sem alkalmazhatja Mentes az adó alól a viszonteladó termékértékesítése, ha az a 98. (1) bekezdése, a 103. és 104., valamint 107. (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételek szerint történik (1) Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében a) előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult; b) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. -ban meghatározott százalékérték nem szerepel. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kibocsátott számla a termék beszerzőjét előzetesen felszámított adó levonására nem jogosítja (1) Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó köteles a termékekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a) nyitókészleten levő termékek mennyisége; b) beszerzett (importált) termékek mennyisége adómegállapítási időszakonként; c) értékesített termékek mennyisége adómegállapítási időszakonként; d) zárókészleten levő termékek mennyisége. (2) A mennyiségi nyilvántartást elkülönítetten kell vezetni abban az esetben, ha a viszonteladó a globális nyilvántartáson alapuló módszer mellett egyúttal az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert is köteles alkalmazni. (3) Tételes leltárral kell alátámasztani a) a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára, b) a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára, c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet a viszonteladó üzleti éve utolsó napjára - mint mérlegfordulónapra - vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) Az (1) bekezdés c) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a 221. szerint értékesített termékeket (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó - az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján - dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen alfejezet rendelkezéseit. (2) Az (1) bekezdésben említett áttérés kezdő napjára szóló időzítéssel a viszonteladónak a 223. (3) bekezdésének a) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított nyitókészleten levő termékekre jutó előzetesen felszámított adóra - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a 10. oldal

11 viszonteladó legkorábban az áttérés kezdő napjától kezdődően adólevonási jogot gyakorolhat (1) Ha a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó élt választási jogával, attól a) a 218. (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követő naptári év végéig, b) a 220. (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követő második naptári év végéig, c) a 224. (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el. (2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a határnapot követően az (1) bekezdésben említett megfelelő időtartammal meghosszabbodik (1) A 225. (2) bekezdésének b) pontjában említett határnapra szóló időzítéssel a viszonteladónak a 223. (3) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított zárókészleten levő termékekre jutó előzetesen felszámított adóra - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek teljesülésétől függetlenül - adólevonási jogot nem alapíthat, illetőleg ha ezzel a jogával már élt, azt önellenőrzéssel helyesbíti. (2) Az (1) bekezdésben említett önellenőrzés a határnapot követő év január 31. napjáig pótlékmentesen végezhető el E törvény kifejezett rendelkezésének hiányában arra a viszonteladóra, aki (amely) él a 224. (1) bekezdésében említett választási jogával, ezen alfejezet rendelkezései nem vonatkoznak. 3. alfejezet Nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös szabályok 228. (1) A nyilvános árverés szervezőjének tevékenységére a törvény rendelkezéseit az ezen alfejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ezen alfejezet rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a nyilvános árverés szervezője új közlekedési eszközt értékesít a 89. szerint Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség nyilvános árverés szervezője általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 231. alkalmazandó, feltéve, hogy a nyilvános árverés szervezőjének megbízója a következők bármelyike: a) nem adóalany személy, szervezet; b) olyan adóalany, akinek (amelynek) az eladási megbízással teljesülő termékértékesítése a 87. szerint mentes az adó alól; 11. oldal

12 c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minőségében a Közösség nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv cikkeinek, feltéve, hogy az eladási megbízással teljesülő termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; d) viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) az eladási megbízással teljesülő termékértékesítésére ilyen minőségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkoznak, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv cikkeinek Az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervezője részére történő termékértékesítés akkor teljesül, amikor a nyilvános árverés szervezője a terméket a nyilvános árverésen értékesíti (1) Az adó alapja az a pénzben kifejezett különbözet, amelynél a) a kisebbítendő tag: aa) az árverési vételárul szolgáló ellenérték, ab) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, és ac) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a nyilvános árverés szervezője hárít át az árverési vevőnek (így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek) együttes összege; b) a kivonandó tag: ba) a nyilvános árverés szervezőjének megbízóját megillető, a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg, és bb) a nyilvános árverés szervezője által az árverési vevőre áthárított és fizetendő adó együttes összege. (2) A nyilvános árverés szervezőjének megbízóját az a pénzben kifejezett különbözet illeti meg, amelynél a kisebbítendő tag az árverési vételárul szolgáló ellenérték, a kivonandó tag pedig az eladási megbízás teljesítéséért a nyilvános árverés szervezőjét megillető ellenérték. (3) Az (1) bekezdés bb) alpontjában említett áthárított fizetendő adó összegének megállapításához a termékre a 83. szerint meghatározott százalékértéket kell alkalmazni (1) A nyilvános árverés szervezője ilyen minőségében kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben a) a 169. h) pontjában megjelölt adatok helyett a 231. (1) bekezdése a) pontjában meghatározott adatok - egymástól elkülönítetten - szerepelnek; b) áthárított adó, illetőleg a 83. -ban meghatározott százalékérték nem szerepel. 12. oldal

13 (2) Az (1) bekezdés szerint kibocsátott számla az árverési vevőt előzetesen felszámított adó levonására nem jogosítja (1) A nyilvános árverés szervezője köteles a ban felsorolt ügyletekről tételes nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a) az árverési vevő által a nyilvános árverés szervezőjének - okirattal igazoltan - megtérített, illetőleg megtérítendő összegeket; b) a nyilvános árverés szervezője által a megbízójának megtérített, illetőleg megtérítendő összegeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a nyilvános árverés szervezője elszámolást ad megbízójának, amelynek tartalmaznia kell az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervezője részére teljesített termékértékesítés adóalapjának megállapításához szükséges adatokat, így különösen a 231. (2) bekezdésében meghatározott különbözetet. 6. Módosítás az előző változathoz képest Áfa tv (1) bekezdése változott, mely szerint a 225. (2) bekezdésében említett határnapra szóló időzítéssel a viszonteladónak a 223. (3) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított zárókészleten levő termékekre jutó előzetesen felszámított adóra - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek teljesülésétől függetlenül - adólevonási jogot nem alapíthat, illetőleg ha ezzel a jogával már élt, azt önellenőrzéssel helyesbíti. Az anyagra nincs hatással. 13. oldal