A recesszió hatása a magyar pályakezd kre

Átírás

1 1 1 MTA KRTK KTI, CEU Szirák, 2016 november 11.

2 Bevezetés Kutatási kérdés: Hogyan hat a pályakezd kre ha kedvez tlen gazdasági környezetben lépnek a munkaer piacra? Az államingazgatási adatgy jteményt használva ( ) az el zetes eredmények szerint Akik rosszabb környezetben (magasabb munkanélküliség) léptek be alacsonyabb kezd béreket kaptak Ez a hátrány a vizsgált id távon megmarad, nem zárkóznak fel

3 Bevezetés Kutatási kérdés: Hogyan hat a pályakezd kre ha kedvez tlen gazdasági környezetben lépnek a munkaer piacra? Az államingazgatási adatgy jteményt használva ( ) az el zetes eredmények szerint Akik rosszabb környezetben (magasabb munkanélküliség) léptek be alacsonyabb kezd béreket kaptak Ez a hátrány a vizsgált id távon megmarad, nem zárkóznak fel

4 Áttekintés Eddigi irodalom rövid bemutatása Használt adatok Becslési Stratégia El zetes Eredmények Összefoglalás

5 Áttekintés Eddigi irodalom rövid bemutatása Használt adatok Becslési Stratégia El zetes Eredmények Összefoglalás

6 Áttekintés Eddigi irodalom rövid bemutatása Használt adatok Becslési Stratégia El zetes Eredmények Összefoglalás

7 Áttekintés Eddigi irodalom rövid bemutatása Használt adatok Becslési Stratégia El zetes Eredmények Összefoglalás

8 Áttekintés Eddigi irodalom rövid bemutatása Használt adatok Becslési Stratégia El zetes Eredmények Összefoglalás

9 Irodalom Az eddigi irodalom két f megközelítés jellemz : Makró megközelítés: a bérek ciklikusságának vizsgálata - különbözik e az új belép k és a többi dolgozó béreinek merevsége Devereux and Hart (2006), Martins et al (2012), Martins et al (2012) eredmények: új belép k bérei 1.8%-2.7%-al alacsonyabbak 1 % ponttal magasabb munkanélküliség esetén Mikró megközelítés: a belépési kondíciók, hogyan hatnak az egyének karrierjére rövid és hosszú távon Oyer (2006), Khan (2010), Oreopoulos et al (2012), Brunner and Kuhn (2010), Genda et al (2010), Kwon et al (2010) eredmények: negatív hatás - ellentmondó eredmények a hosszú távú hatásokról

10 Irodalom Az eddigi irodalom két f megközelítés jellemz : Makró megközelítés: a bérek ciklikusságának vizsgálata - különbözik e az új belép k és a többi dolgozó béreinek merevsége Devereux and Hart (2006), Martins et al (2012), Martins et al (2012) eredmények: új belép k bérei 1.8%-2.7%-al alacsonyabbak 1 % ponttal magasabb munkanélküliség esetén Mikró megközelítés: a belépési kondíciók, hogyan hatnak az egyének karrierjére rövid és hosszú távon Oyer (2006), Khan (2010), Oreopoulos et al (2012), Brunner and Kuhn (2010), Genda et al (2010), Kwon et al (2010) eredmények: negatív hatás - ellentmondó eredmények a hosszú távú hatásokról

11 Irodalom Az eddigi irodalom két f megközelítés jellemz : Makró megközelítés: a bérek ciklikusságának vizsgálata - különbözik e az új belép k és a többi dolgozó béreinek merevsége Devereux and Hart (2006), Martins et al (2012), Martins et al (2012) eredmények: új belép k bérei 1.8%-2.7%-al alacsonyabbak 1 % ponttal magasabb munkanélküliség esetén Mikró megközelítés: a belépési kondíciók, hogyan hatnak az egyének karrierjére rövid és hosszú távon Oyer (2006), Khan (2010), Oreopoulos et al (2012), Brunner and Kuhn (2010), Genda et al (2010), Kwon et al (2010) eredmények: negatív hatás - ellentmondó eredmények a hosszú távú hatásokról

12 Irodalom II. Sok eddigi cikk viszonylag kis mintát használt: fels fokú végzettség ek (Khan (2010), Oreopoulos et al (2012)) közgazdász PhD hallgatók (Oyer (2006)) Vagy nem volt / nem használtak információt az alkalmazó vállalatokról (Brunner and Kuhn (2010), Genda et al (2010), Khan (2010), Kwon et al (2010))

13 Irodalom II. Sok eddigi cikk viszonylag kis mintát használt: fels fokú végzettség ek (Khan (2010), Oreopoulos et al (2012)) közgazdász PhD hallgatók (Oyer (2006)) Vagy nem volt / nem használtak információt az alkalmazó vállalatokról (Brunner and Kuhn (2010), Genda et al (2010), Khan (2010), Kwon et al (2010))

14 Hozzájárulás a meglév irodalomhoz A használt adatbázis nagy, reprezentatív az egész gazdaságra Nem csak a magas végzettség ekre tudok hatást mérni - heterogenitás Céges változók és x hatások használata is lehetséges Adatok a 2008-as válságra

15 Hozzájárulás a meglév irodalomhoz A használt adatbázis nagy, reprezentatív az egész gazdaságra Nem csak a magas végzettség ekre tudok hatást mérni - heterogenitás Céges változók és x hatások használata is lehetséges Adatok a 2008-as válságra

16 Hozzájárulás a meglév irodalomhoz A használt adatbázis nagy, reprezentatív az egész gazdaságra Nem csak a magas végzettség ekre tudok hatást mérni - heterogenitás Céges változók és x hatások használata is lehetséges Adatok a 2008-as válságra

17 Hozzájárulás a meglév irodalomhoz A használt adatbázis nagy, reprezentatív az egész gazdaságra Nem csak a magas végzettség ekre tudok hatást mérni - heterogenitás Céges változók és x hatások használata is lehetséges Adatok a 2008-as válságra

18 Adat Államigazgatási adatgy jtemény, Dolgozó-munkáltató kapcsolt panel 2003-as 5-74 éves népesség 50%-os mintája teljes munkatörténet - havi meggyelések vállalati éves mérlegadatok iskolai végzettség adat csak arra, aki: 2009-ben vagy utána tanult regisztrált munkanélküli volt bármikor 2003 és 2011 között proxy - legmagasabb végzettséget igényl foglalkozás között

19 Adat Államigazgatási adatgy jtemény, Dolgozó-munkáltató kapcsolt panel 2003-as 5-74 éves népesség 50%-os mintája teljes munkatörténet - havi meggyelések vállalati éves mérlegadatok iskolai végzettség adat csak arra, aki: 2009-ben vagy utána tanult regisztrált munkanélküli volt bármikor 2003 és 2011 között proxy - legmagasabb végzettséget igényl foglalkozás között

20 Adat Államigazgatási adatgy jtemény, Dolgozó-munkáltató kapcsolt panel 2003-as 5-74 éves népesség 50%-os mintája teljes munkatörténet - havi meggyelések vállalati éves mérlegadatok iskolai végzettség adat csak arra, aki: 2009-ben vagy utána tanult regisztrált munkanélküli volt bármikor 2003 és 2011 között proxy - legmagasabb végzettséget igényl foglalkozás között

21 Adat Államigazgatási adatgy jtemény, Dolgozó-munkáltató kapcsolt panel 2003-as 5-74 éves népesség 50%-os mintája teljes munkatörténet - havi meggyelések vállalati éves mérlegadatok iskolai végzettség adat csak arra, aki: 2009-ben vagy utána tanult regisztrált munkanélküli volt bármikor 2003 és 2011 között proxy - legmagasabb végzettséget igényl foglalkozás között

22 Becslési Stratégia A becsült egyenlet: ln(rwage it ) = β 0 +β 1 unem reg entry i +β 2 unem reg entry i exp it +β 3 exp it + β 4 expsq it β 5 unem reg t +δ X it + ρ year t + µ 1 month t + µ 2 entry month i ahol X it az egyéni kontroll változókat (foglalkozás, Budapest dummy) jelöli ln(rwage it ) a f állásból származó napi reálbér logaritmusa unem reg entry i szezonálisan kiigazított régiós munkanélküliség (2003-as hely alapján) a munkaer piacra lépés idején unem reg t szezonálisan kiigazított régiós munkanélküliség exp it valós munkatapasztalat a belépés óta (hónapban) Az iskolai végzettség proxy változót használva külön becsültem az egyenletet - magas, közepes és alacsony végzettség ekre

23 Becslési Stratégia A becsült egyenlet: ln(rwage it ) = β 0 +β 1 unem reg entry i +β 2 unem reg entry i exp it +β 3 exp it + β 4 expsq it β 5 unem reg t +δ X it + ρ year t + µ 1 month t + µ 2 entry month i ahol X it az egyéni kontroll változókat (foglalkozás, Budapest dummy) jelöli ln(rwage it ) a f állásból származó napi reálbér logaritmusa unem reg entry i szezonálisan kiigazított régiós munkanélküliség (2003-as hely alapján) a munkaer piacra lépés idején unem reg t szezonálisan kiigazított régiós munkanélküliség exp it valós munkatapasztalat a belépés óta (hónapban) Az iskolai végzettség proxy változót használva külön becsültem az egyenletet - magas, közepes és alacsony végzettség ekre

24 Potenciális endogenitás Kínálati oldal: Különböz gazdasági helyzetben más a munkát keres k összetétele - csak újonnan a munkapiacra belép ket használok Keresleti oldal: Különböz típusú cégek vesznek fel új embereket recesszióban és boom-ban - Céges x hatások Különböz foglalkozásokba cégek vesznek fel új embereket recesszióban és boom-ban - Foglalkozás x hatások Egyszerre mindkett re kontrollálni - cég-foglalkozás x hatás Ha egyes céges egyáltalán nem vesznek fel új alkalmazottat egyes id szakokban - probléma

25 Potenciális endogenitás Kínálati oldal: Különböz gazdasági helyzetben más a munkát keres k összetétele - csak újonnan a munkapiacra belép ket használok Keresleti oldal: Különböz típusú cégek vesznek fel új embereket recesszióban és boom-ban - Céges x hatások Különböz foglalkozásokba cégek vesznek fel új embereket recesszióban és boom-ban - Foglalkozás x hatások Egyszerre mindkett re kontrollálni - cég-foglalkozás x hatás Ha egyes céges egyáltalán nem vesznek fel új alkalmazottat egyes id szakokban - probléma

26 Minta magáncégek, akik legalább 10 embert foglalkoztattak legalább egy évben csak a magánszférában dolgozó férak új munkaer piaci belép k nincs munkael zmény (csak tanulás mellet) kor alapján (max. 22, 24 és 30 évesek - alacsony, közepes és magas végzettség eknél) 2011-ben belép ket kidobtam - túl rövid karrierpálya Végs minta: éves fér

27 Minta magáncégek, akik legalább 10 embert foglalkoztattak legalább egy évben csak a magánszférában dolgozó férak új munkaer piaci belép k nincs munkael zmény (csak tanulás mellet) kor alapján (max. 22, 24 és 30 évesek - alacsony, közepes és magas végzettség eknél) 2011-ben belép ket kidobtam - túl rövid karrierpálya Végs minta: éves fér

28 Minta magáncégek, akik legalább 10 embert foglalkoztattak legalább egy évben csak a magánszférában dolgozó férak új munkaer piaci belép k nincs munkael zmény (csak tanulás mellet) kor alapján (max. 22, 24 és 30 évesek - alacsony, közepes és magas végzettség eknél) 2011-ben belép ket kidobtam - túl rövid karrierpálya Végs minta: éves fér

29 Minta magáncégek, akik legalább 10 embert foglalkoztattak legalább egy évben csak a magánszférában dolgozó férak új munkaer piaci belép k nincs munkael zmény (csak tanulás mellet) kor alapján (max. 22, 24 és 30 évesek - alacsony, közepes és magas végzettség eknél) 2011-ben belép ket kidobtam - túl rövid karrierpálya Végs minta: éves fér

30 Felvettek száma

31 Kezd bérek és munkanélküliség

32 El zetes eredmények - egész minta

33 El zetes eredmények - egész minta

34 El zetes eredmények - végzettség csoportonként

35 Összefoglalás A belépéskori magasabb munkanélküliség hatása szignikánsan negatív az egész vizsgált id távon További tervek: Teljes bérprolok interakció helyett 2008-as válság sokk kihasználása - hasonló cégekhez belép k 2008 nov. el tt és után közvetlenül Éves adatok havi helyett (többi cikkel való összehasonlítás) heterogenitás vizsgálata céges jellemz k szerint (iparág, méret, tulajdon stb.)

36 Összefoglalás A belépéskori magasabb munkanélküliség hatása szignikánsan negatív az egész vizsgált id távon További tervek: Teljes bérprolok interakció helyett 2008-as válság sokk kihasználása - hasonló cégekhez belép k 2008 nov. el tt és után közvetlenül Éves adatok havi helyett (többi cikkel való összehasonlítás) heterogenitás vizsgálata céges jellemz k szerint (iparág, méret, tulajdon stb.)

37 Köszönöm a gyelmet!

38 Felhasznált Irodalom I. Carneiro, Anabela, Paulo Guimarães, and Pedro Portugal (2012): "Real wages and the business cycle: Accounting for worker, rm, and job title heterogeneity." American Economic Journal: Macroeconomics 4.2: Devereux, Paul J., and Robert A. Hart (2006): "Real wage cyclicality of job stayers, within-company job movers, and between-company job movers." Industrial & Labor Relations Review 60.1: Kahn, Lisa B. (2010): The long term labor market consequences of graduating from college in a bad economy, Labour Economics, 17, pp Martins, Pedro S., Gary Solon, and Jonathan P. Thomas (2012): Measuring what employers do about entry wages over the business cycle: A new approach. American Economic Journal: Macroeconomics 4.4:

39 Felhasznált Irodalom II. Oreopoulos, Philiph Till von Watcher Andrew Heisz (2012): The Short- and Long-Term Career Eects of Graduating in a Recession, American Economic Journal: Applied Economics, Volume 4, Number 1, pp Oyer, Paul (2010): Initial Labor Market Conditions and Long-Term Outcomes for Economists, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 20., No. 3., pp