Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság (1918 2011)"

Átírás

1 Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság ( ) Készítette: Sz ász Et elk a Zita Széke lyföld is veszélyben! "Dióhéjba" tömörítve be mutatjuk a z elmúlt kilencvenegy év t ö rt énelm ét, a fő hangsúlyt a n emzetiségi elnyomásra, a z a sszimilációs politikára he lyezve. Miért fontos enn ek ismeret e? Mert sokan még mindig ne m hiszik e l, h o gy Szék elyföld is veszély be n van, ha nem vívjuk ki a be lső ö nrend e lkezés jogát. Ha nem harcolju k ki Székelyfö ld terü le ti autonómiájá t. Nem hiszik el a z t sem, hogy n emcsa k gyerm ekeink, unokáink, hanem mi magunk is megtapasztalhatjuk a z erd élyi szórványsors szomorú valóságát. Nem szabad á mítanunk magunkat, tudni kell, hogy a z erd élyi színmagyar városokat n éhá ny évtized a latt t ették romá n többségűvé. Az o lyan régiókban pe dig, ahol számottevő magyarság élt, a z számszerű kisebbségbe k erült. En nek illuszt rálására Barcaság et nikai változását mutatom be. A Há romszékkel s zomszé dos Brassó lakossága ben még 7 0 százalék ban magyar és szász többségű volt, míg a román számarány mind ö ssze 2 8,7 százalék. Mára a helyzet d rasztikusan megváltozott: a z említett két (többségi) nép csoport elenyésző kisebbséggé vált, a lig 8 százalék. Ha Brassó város es nép ességi a ránya it h a sonlítjuk ö ssze a m a i Sepsisze ntgyörgyével, a zt látjuk, hogy a n em románo k számaránya 7 1,3 százalék, tehát közel a zonos! Brassó megye be n szintén magyar és ném et többségű, 6 4,2 százalékkal. Ma már itt sem sokkal jobb a he lyzet, mint a váro sban. Az elm ú lt évszázad a latt a z a lig néhány százalékéban román lakosságú észak - erd élyi nagy magyar városok népességi a rányai szintén m egváltoztak. A nép ességváltozásra e lsősorban a z es és a z as években k erült sor. Néhány pé lda: a z es népszámlálás szerint a nép esség i a rányok Észak - Erd ély né hány nagy városában a következők: Maros vásárhely magyarságának a ránya 9 5 száza lék, a románoké 3,9. Szatmárné meti magyarságának a ránya 9 2,9 százalék, a románo ké 4. Nagyvárad magyar népesség e 9 1,8 százalé k, a románoké 5,2. Ko lozsvár magyar n ép essége 8 6,5 szá zalék, a románoké 8,9. Hogy ki kit olvasztott be magyarosított vagy románosított, bárki megadhatja

2 a választ a kérdés re. A nagy tatárjárás ( ) utáni év a latt a z Er dé lybe betele pe dő románság nem hogy t ö megesen elmagyarosodott volna, d e ban is mindössze 5,7 százalék uk ismeri a z á llam ny elv ét, a magyart. Ne feled jük : a z a lkotmányban m eghirdet et t "egységes és homogén n emzetállam" megteremtés ének útjában ma má r csupá n S zékelyföld magya r közössége á ll! Nem vélet le n a z, h o gy a hivatalos o kmányokban, d e még a megyehatáron elhe lyezett turisztikai táblákon s em t űri k meg a Székelyföld név haszná latát! Sokan a bban a hitbe n ri ngatják magukat, hogy ha a z e lm últ huszo negy évbe n a lig észle lh ető a z et nikai a rányok m egváltozása, a kkor a z a t o vábbiakban sem módosul. Elfelejtik azt, hogy ez a rendszerváltás, a volt szocialista vagyon megsze rzésé vel való elfogla ltság, a nagy gazdasági világválság, valamint Szék elyföld tudatos e lszeg ényítésének taktikájával magyarázha tó. De ha Romá - nia gazdaságilag talp ra á ll, a veszély érzet és a z ö nvéd e lem hiányában " bék ésen á lmodozó" szék elys éget is gőzhe ngerként fogják kisebb ségbe szorítani, etnikailag fellazítani. Te hát addig kell kiharcolni Szék elyföld a utonómiáját, a míg nem késő! H a most nem teszünk m eg min dent termés zet esen törv ény es eszközökkel, a kkor számításaim szerint Sepsiszentgyö rgyön már a as választást nem mi n yerjük m eg. Márp edi g, ha nincs enek választott vezetőink, a kkor a mint Marosvá sárhely p éldája is mutatja szü lőföld ünk ö n mások fo gnak intézk ed ni, d e nem a mi érdekünkben! N e fele djük, a Székelyföld a kkor már nem a mi o ttho nu nk l esz, ne m az a h ely, a hol jó l érezhet j ük magunkat! E l kell dönteni: mit akarunk? A román nacionalizmus 1918 előtt Ahho z, hogy a mai a gresszív, tür elm et l en román naciona lizmust megérts ük, ismern ünk k ell a nna k mély gyökereit. N a gyon sokan úgy gondolják, hogy a román nacionali zmus csak most, a z elm ú lt h uszonegy évben ne he zedik rá nk, illetv e a n nak gyökerei csak a Cea uşescu - diktatúráig vezet h etőek vissza. A román nacionali zmus már korábban kiala kult. Te rmés zet esen enn ek elem zése nem c élunk, csak né hány p éldával szeret né nk rávilágítani a rr a, hogy n em ú j keletű. Az i ntole ranc ia, a z idegengyűlölet már a Horea vezette parasztzendülés és magyarg yilkolás idejé n is l étező valóság. Hasonlókép p a z es erdé lyi polgárhábo rús kilengések, magyarmészárlások is erre mutatnak. A két román feje de le mség egyesítése előtt ( ben) a j eles román politikus, Mihail Kogălniceanu a n em o r todox polgárok joga inak biztosítására, a jogfosztottság felszámolására a z ideiglenes nek n evezett o rszággyűlésen 5 2 javaslatot terjeszt et t be. A z os román a lkotmány n émi k ö nnyítések et hoz a nem kereszt ény idegenek számára, de elle ntüntet ésekre, p o gromokra kerü lt sor. Az 1878-as berlini kongresszus a rra k ö tele zi a z új és független Romániát, hogy a zsidóknak, a mohamedá noknak biztosítsa a z á llampolgá ri jogokat ig csak kereszt ény ek kaphattak román á lla mpolgárságot. Amikor ban Románia megkapta Er d élyt, a nem ze tis égek felszámolásában már ó riási tapasztalatok birtokában volt. Az b en m egszerzett Dobru dzsa

3 etnikai a rányait ig 1 9 százalékró l 4 8,2 százalékra e melt e. Egy ban megje l ent romá n kiadvány a zt á l lítja, hogy Dobru dzsába n még mindig 5 1,8 százalék ba n é l nek "idegenek". Több móds z ert a lkalmaztak. N em a dtak politikai jogokat a nem román lakosságnak, hivatalt sem viselhettek, tehát érd ekeltté váltak a bban, hogy a nyilvántartásokban r o mánként szerepe l je nek. Ugyanakkor nagyfokú telepítés folyt a z et nikai a rányok megváltoztatására. Leg fontosabb eszköz a z iskolai o ktatásnak a román nacionalizmus s zolgálatá ba á llítása volt ben Spiru Ha r et közoktatási miniszter körre nd eletében na cionalista szelle mű o ktatásra b uzdít: " Legyenek ra j ta, hogy a gyermek e k történe lmünk eseményeit sokkal tö bbre be csülj ék, mi nt más nemzetek ét..., higgyék, hogy a román n em zet a leg vitéze bb és a l egelőkelőbb minde n nem z etek kö zött. N e félj enek a ttól, hogy túlzásokba esnek, sőt mentől tovább mennek, a n nál jobb lesz." Az ó vodák többs égét is a románosítás szolgálatába, a romá n ny elv terjeszt ésére á llították fel. A z ig létre hozott ó vodából at a csá ngó magyarok és bolgárok tele pülésein a lapítottak ban Konsta ncá n (Küs tend že ) a gimnázium igazgatója, V. Dumitrescu e zt írja: " Ez en iskolának a z o ktatáson és nevelésen kívül a z o rszág többi iskoláival együtt a z is célja, hogy románokká változtassa á t a gyermek eket, a kik közül legtöbb en o tthon a szülőiknél csak görö gül, bolgárul, örmény ül stb. bes zé ln e k." körül a mintegy főnyi csángó magyarnak nincs egyetlen magyar iskolája. ( be n sincs!) Van o ly a n feljegyzés, a m ely szerint a csángó gyermek a ddig ismét elt e a z e lső o sztályt, a míg megtanulta a r o mán ny elv et. Egymás között még a szün etek be n sem b eszé lh et nek magyarul után a csángó magyarok közé má r o lya n papokat küldtek, a kik nem ismerték a magyar n yelvet tól kezdve a jászvásári papneveld éb en csak román ny elv en o ktatnak. A z uto lsó magy a r papnak, a ki még a századford ulón Moldvában működött, a püspök m egtiltotta a magyar nyelvű misét. Erd élybe n ugyane bb en a z időbe n a románoknak több ezer iskolájuk van. Az e rdé lyi romá n papok híveikkel n em hogy magyaru l nem b eszé ltek, de 8 0 száza lék ban ő k m a guk sem ismert ék az álla m nyelvét. A román nacionali z mus ban sem esett kétségbe, a mi kor Romániával "egyesül" a 9 8 százalékarány ban nem r o mánok á ltal lakott Dél -Dobrud zsa. Habozás nélk ül fogta k hozzá az új, azaz " ő si román" föld elrománosításához is. Fegyverszünet és me gszáll ás Amikor a z Os ztrák M a gyar Monarc hia novem be r 3 -á n Pá duába n a láírta a fegyverszün etet, e lismert ék a z ö nálló Magyar o rszágot. Azonban e fegyverszüne t a láírását nem tekint ették érv ény esnek a szövetséges hatalm a k, d e a magy ar terü le tek m egsze rzés ét célul t űző o rszágok sem. A történe lmi Magyarország és Ausztria t erületén e kkor még idegen ha dsereg n em tartózko dott. T ehát ne m beszélhet ünk a Monarchia katonai vere ségéről. A vereség a fegyverszün et megkötése után a la kult ki, a mikor a magyar kormány látva a hadsereg be n

4 terjedő a narc hista és bolsevista menta litást, feloszlatta a zt, így a karatlanu l le het etlenné tette a z a ktív önvéd elm et. A z ú j hadsereg megszervezése a zonba n nemcsak időigényes volt, d e nagyrészt e redm énytele n is. Minder re épp a kkor kerü lt sor, a mikor megind ult a szerb, a csehszlovák és a román támadás. A magyar kormány másik nagy tévedése a z volt, hogy bízott a győztes nagyhatalmakba n, és úgy gondolta, ha Magyarország pacifista magatartást tanúsít, a zt a b é ketárgyaláson m éltányolni fogják. A terü le ti egység megőrzésének c éljából a magyar á l lamvezetés a bo lsevik és a szélsőjobboldali erők sze rvezkedései között fogott hozzá a svájci mint á jú szövetségi á llamrendsze r kiépítéséhez. Er dé lyben a román, a magyar, a n émet és a ve gyes ö nkormány zatú ka nt o nok lét re hozása a z o nban nem é rdek elte a Iuliu Maniu vezette Erd élyi Romá n Nem z eti Tanácsot. De az előrenyomuló román hadsereget sem, sőt, igyekeztek felszámolni mind en magyar ö nre nde lkezé si jell egű a kciót. Ilyen történe lmi h ely zet be n fogalmazódott meg a Szék ely Köz társaság megteremtés ének gondolata. Né hány j eles erd élyi magyar vezető, közt ük Paál Árpád politikus és újságíró is november de reká n, a Székelyudvarh ely en tartott gyűlésen l etette a h űségesküt a Szék ely Köztársas á gra. Azo nban a november 2 8 -i marosvásárhelyi székely és a dec ember 2 2 -i ko lozsvári magyar nagygyűlés már a magyar á llam területi integritása mellett nyilatkozott. E politikai zű rzavarb a n, a mikor a z o rszá g hadsereg né lkül m a radt, miközbe n idegen ha de rők m a síroztak, Kratochwi l K á roly vezet ésével lét rejött a székely és a z e rd élyi ezre de kből, a szék ely ö nk é ntesek ből a z a főt számláló Szék ely Hadosztály, a mely kis l étszáma e ll enére is m egpróbá l ta a lehetet le nt, szülőföldje véd elmét a z idegen hódító hads ereggel s zem b en. Nekik januá rjába n a Királyhágónál sikerült feltartóztatniuk a román királyi hadsereget. A magyarság jövőjének a lakítására a zonban nagy csapást mért a z március 2 1 -i Magyar Tanács köztársaság megalakulása. A nagyhata lmak épp a kkor vitatták meg a vég leg es határok kérdését. Úgy tűnik, hogy a bolsevizm us veszé ly e miatt még jobban büntették a magyar nép et, Magyarországot. A szék ely hadsereggel elle nséges magatart á sú kommunista hatalom miatt á prilis 2 5 -én a Szék e ly Hadosztá ly is f eloszlott. A katonák ném elyike b eállt a Vörös Hadseregbe, és hősiesen ha r colt a z északi felszaba dító hadjáratban, d e többség üket a román ha dsereg Brassóba internálta. A román hadsereg d ecem be r 2 4 -é n m egszáll ta Kolozsvárt, m a jd fokozatosan egész Kelet -Magya rországot. A magyarság vezetői hiába követelték Pári zsban a határkérdés de mokratikus, né pszavazás, tehát a h elyi lakosság megkérde zése á ltali meg hú zását, kialakítását, hiába a jánlották fel, hogy a né pszavazás ere dményét, bármily en is l egyen, a magyarság ti sztelet be n fogja tartani, a magyarság meghallgatása nélk ül megszü l etett a j elenkor történe tének egyik legigazságtalanabb békediktátuma. A z jú nius 4 - é n a láírt trianoni szerződés e re dmény e a kompakt magyar terü l etek, köztük Szé kelyföld elcsatolása lett.

5 Román megszáll ás A p p on y i A l b e r t C s a k a h i v a t a l o s t a n t e r v a l a p j án t a n í t s a n a k C o n s t a n t i n A n g h e l e s cu S z ű k í t i k a z a n y a n y e l v ű o k t a t á s t Miután a Monarchia november 3 -án fegyverszü net et kötött és leszerelt e hadseregét, Románi a a nemzetközi jog megszegés ével megtámadta Magyarországot. Az ö nk ént esek ből, ö nsze rvező déssel a lakult, kis léts zámú Szék e ly Hadosztály honvédő csatákat vívo tt, megpróbálta feltartóztatni a megszá lló e rőket. Több he lyi j ellegű f egyveres e ll ená llásról is szólnak a k rónikák, ilyen volt a Zsil - völgyi bányászvidék lakosságának fegyvere s ell ená llása. A román ura lom hihetetlen b ru ta litással, rablással, gyilkosságokkal kezdő dött, a mely nek á l dozatai elsősorban a magyar civil lakosok. A megfélem lítés a z zal kezdő dött, hogy a román hadsereg á lta l megszállt magyar t ele pülés eken a

6 központba n ö sszegyűjtötték a lakosságot, és a z elö ljárókat megbotozták. A legsúlyosabb t erro rt Szék elyföldön v ezették b e, mert itt a ma gyar tisztviselők nem a karták let enni a hűségesküt. A román hadsereg nagyszá mú tús zt e jtett, internálótáborokat hozott lét re, számos magyart vittek Romániába kényszerm u nkára. Kó rh á zakat szere ltek l e, ó riási á llami és magánvagyonokat, term ény eket koboztak el, elfogla lták a gazdag ezüst - és a r a nybányákat is. Megakadályozták a szé n - és a gázszállítást Magyarországra, emiatt Budapest fűtés és világítás né lkül maradt. A Károlyi -kormá ny a z a trocitásokról dokumentációt állított össze, amely et könyv formájában a kart a világ elé tárni. Kele t-magyarors zág kirablása azonba n n em a z egyszerű katonák fele lőssége volt. E zt B rătianu miniszt ere l nök szavai egyértelműe n bizo nyítják: "Magyarországot a lehető leg jobba n meg k e ll gyöngítenünk." A fran cia mode ll A román nem zet politikában már induláskor érvényes ült a franc ia modell. A cél a központosított, ho mogén nem zetá llam létreho zása volt. Bukarest folytatni kívánta a korábba n Dobrud zsa és Mo ldv a te r ületén gyakorolt diszk riminatív és a sszimilációs politikát és között a z e rd é lyi, Nagyszeb en központ ú Kormány z ó tanács irányítása a latt a b erende zkedő román á llamhata lom á tvette a magyar intézm ényrendszert és kö zött nagyszámú ma gyar ipari vállalatot, pénzintézet et á l lamosítottak, a kisiparosokat hátrányos megkülö nbözt etésnek tették ki. A g a zdasági szintű diszkriminációt a z a dópolitika tük rözi le gjobban. A magyarokra kivetett a dó ö sszehasonlíthatatlanul magasabb volt, mint a román o k esetéb en. A nagy gazdasági válság idején a húszas évek iskolapolitikájának e re dmények ént a hivatalokban a ma gyarság visszaszorult és között tovább folytatódott az anyanyelv haszná latának szűkítése. Amikor a magyar revíziós politika egyre nyi lvánvalóbbá vált, kiadták a Kisebbségi Statút um o t. E z külföld nek s z ó lt, m ert tovább ra sem szűnt m eg a diszkriminatív háttérbe s zorítás ban a királyi diktatúra e gyetle n politikai szervezet m űködését enged é lyezte: a Magyar Népközösség a Nemzeti Újjá születési F ront magyar tagozataként folytathatta a magyarság érd ekvéd e lmét. Tény, hogy a román a lkotmányok (az as, a z as) a n em zeti kisebbségek et csak vallási közösségként ismert ék el. Ki nyil vánították a z á llampo lgári jogegyenlőséget, de a z es á llampolgársági t ö rvény e lőírásai miatt még ben is nagyszámú magyar volt román á l lampolgárság nélkül. A harmincas évek diszkriminatív intézkedé sei közé tarto zik a z a jogszabály is, a mely megsza bta a banki és a vállalati a lkalma zottak n emzetiségi a rányait. A román nacionalista politika ell ens úlyo zására a lapított Országos Magyar Párt a román pártokkal kö tött paktumokkal ju tott be a parlamentbe. A Nemzeti Parasztpárt és kö zött a román társadalom megerősítése melle tt a kisebbségek egyéni int egrációjára, eg yéni jogegyenlőségre törekedett. A

7 Nép párttal kötött e gyezségek a magyarság sérelmei nek o rv o slását ígérték ( ban, ban). Az OMP és között egym a gában ind ult a választásokon ban, a mikor ki rályi rende lettel feloszlatták a politikai pártokat, a Nem zeti Újjászületés F ront keret éb en a z erdé lyi magyarság a Magyar Nép közösségbe tömörü lve folytatta tevékenységét. Névelemzés, nyelvtörvénye k A román ura lom bev e zet ése után bei nd ult a névelem zés és a származáskutatás. A mintegy fő re be csülh ető magyar a nyanyelvű i zraeli ta felek ezetűt a ki magát a magyar n emzet rés zé n ek teki ntette l eválasztották a magyarságról. A magyar anyanyelvű cigányokat külön nem zetiségnek nyilvánították, miközbe n a román a ny a nyelv ű cigányokat a rom á nokho z sorolták. A magyar a nyanyelvű görög katolikusokat és görögkeletieket a z 1930-as népszámlálá s idejé n szint én l eválasztották a magyarságról. A cél egyért elm ű : csökkenteni a karták a magyarság lélekszámát. Annak e l le nére, hogy Er dé lybő l és között magyar nemzetiségű menek ült el, 1930-ban a magyarság számaránya még mindig nyolc s zázalékra, a za z 1,6 millióra becsülh ető. A diszkrimi nációra a kedv ező f elt ételek et a ki sebbségi jogok "alu lszabályozottsága" tere mtette meg. A bíróságokon ben, a közigazgatásban be n tették kötele zővé a román ny elv használatát. A tisztségek e l nyerésének a lapfeltét ele a z as évektől kezdv e a román nyelvtudás. En ne k következm ény eként t ö bb mint tíze ze r m a gyar tisztviselő maradt munka né lkül től a magyar fö ldrajzi neveket, h elységnevek et csak románu l lehetett leírni. Földreform Az es román földreform diszk riminatí v volt mind a fö ldkisajátítás, mind a földosztás teré n. E r délybe n a magyarság számaránya a lapján a földosztásból mindössze 1 6 százalékban r észesült, bá r a léleks záma megközelítette a 3 0 százalékot. A magyar egyhá zak föld birtokának 8 4,5 százalékát, a magyar o ktatást és közművelődést szolgáló holdnyi földbirt o kot is elvették. Kisajátították a zokat a birtokokat is, a melyek t ul a jdonosai után külföldö n tartózkodtak, és ma gyar á l lampolgárok voltak. Minde zt a trianoni sze rződés előírásainak semmibevételév el. A diszkri minációra a legjobb példa a z a zonos jogi ere det ű határőrezre dek birtokrende zé se. Miköz ben elv ették a csíki szé kely határőre zr ed vagyonát, a holdny i erdőt, a hasonló j o gállású naszódi román határőrezre d vagyona továbbra is a helyi közösségek t ulajdona mara dt. Az a tény, hogy Románia négy történe lmi r égiójában más -más földreform törvényt hoztak, tük rözi a n n a k diszkriminatív j e ll egét. Ha bár a legkiegyensúlyozotta bb földbirtokre ndszert Er dé lyben talá lj uk, mégis itt volt a legnagyobb mérték ű a kisajátítás. Mind ez egyértelm űe n j elzi a magyarság

8 gazdasági gyengítésére c élzó politikát. A kisajátított földnek c sak eg ynegyed ét o sztották ki, mert a földek k étharmadát közleg elők és erdők formájában a z erd élyi román közö sségek anyagi megerősítésére használtá k. A földreform le hetővé t ette tö bb mint 111 román tele p es falu lét re hozását is. Okt atás A magyar iskolák többségé t á llamosították. A z be n m egkötött kisebbségi szerződés e lőírta a z egyházi és a z iskolai ügyekben "az erd élyi szász és székely községek helyi autonómiához" való jogát, de e z n em kerü lt be a z as román a lkotmányba. Mivel a z á llam t eljesen fels zámol ta a magyar ó vodákat (6 4 5 ), a gyermek menh ely eket (5 9 ), ismét lő né piskolákat ( ) és a z i pari és kereskede lmi iskolákat (2 0 0 ), e zé rt e ng edé lyezt e a magyar egyházaknak a z á llami támogatás és egyetemi képzés n élk üli felekezeti o ktatás megsze rvezését. Az és es tanévbe n Romániában protestáns elemi iskola (4 8 3 református, 3 6 u nitárius és 6 evangélikus) és katolikus e lemi iskola működött. Az egyetemi kép zés hiányát a kolozsvári központtal megszerv ezett egyházi koll égiumokkal pótolták. A ro mán h a ta lom a z ben a lapított kolozsvári F erencz J ó zsef Tudomá nyegyetemet m ég ben be záratta. A z egyetemet végzettek számaránya o rszágosan 6 és 7 százalék körül mozgott, miközbe n a magyarság számaránya 8 százalék volt. A magyar tanu lók 5 7,6 százaléka já rt egyhá zi iskolákba. A z és ös tanévben 3 2 felek ezeti polgári iskola (1 7 l íceum, 7 tanítóképző, 4 felső k eresked elmi és 4 téli gazdasági) működött. Az á llami magyar tanny elv ű iskolák száma mindössze A magyar középiskolások közel fele n em ta n u lhatott a nyany elvén. A magyar nyelv visszaszorításának élharco sa Constantin A nghe l escu kö zoktatási miniszter volt. Nev é he z fűződött a kult úrzó na intézménye, a magánoktatási törvény és a bacca l a ureátusi rendsze r b evezetése. A k ult úr z ó na Románia 2 0 megyéjét fogta á t. Ez a zt je le ntette, h o gy a nemzetiségi iskolákban o ktató pedagógusok 5 0 százalékos fizetéskieg észítést, 1 0 hektár földet és kö ltözési segélyt ka ptak. Kötele zővé t ették háro m tantárgy (történe lem, földrajz és a lkotmánytan) romá n nyelvű o ktatását i s. Amikor a z erdélyi magyarság panasszal élt, és a N épszövetség e lé vitte e k érdést, akkor A ng he lescu a z es Lex Appo nyira h ivatkozva, ügyes csúsztatással meghami sítja a z es magyar törvény szövegét. E lhitette, hogy a z em lített magya rországi törvén y á ltal ö t tantárgyat o ktattak magyarul, minde zt a kkor, a mikor a Lex Apponyi csak a hivatalos tanterv a lapján való tanítást követelt e meg. Az ben kiadott magánoktatási tö rvény a zt je le ntette, hogy a magyar egyházi iskolák külön enged ély ezt etés n élkül n em a dhattak ki továbbtanu lásra jogosító bizonyítványt. A magyar diákoknak a z érettségi vizsgákat a baccalaureátusi törv ény sze rint i degen á l lami iskola tanáraibó l a lakított román bizottság előtt k elle tt let enniük. Ez gya kran a z zal járt, hogy még a b ból a

9 tantárgyból is románul vizsgáztak, a mit magyarul tanultak. E nn ek ismeret éb en érthető, hogy az be n érettségiző magyar diákok 73 százaléka megbukott. Kult úra, köz művelődés E korszakba n a ma gyarság a már meglévő intézm ény eine k fenntartására törekedett, mert a román á llam igyek ezett meggátolni e zek fennmara dását, működés ét. Így p éldául a nagy múlt ú E rdé lyi Közm űvelődés i Egyesület et miután a húszas évek ele jé n megfosztották vagyonától csak ban ismerték el, Alaps zabály zatát pedig ben. Az Erd él yi Gazdasági Egyesület is sokáig stagnált, míg vég ül tól gyors fejlő d ésnek i nd ult. A Szász Pá l e lnökség e idején m egsze rvezett falusi tagozatok hamarosan 4 0 ezer gazdát fogtak ö ssze. Az e rd élyi magyar művelődési é l etben ( ban) a Romániai Magyar Dalosszövetség játszott a ktív szerep et, mint egy tagszervezetet működtetv e. A közvélem ény formá lásában je le ntős szere pet vá lla ltak a z egyházak, a mely ek s zócsövei a magyar l a pok és időszakos kiadványok. I lyen tére n a z erd élyi ma gyar kultúra viszony l a g gazda gnak mo nd h a tó. Mint egy 3 0 hírlap ( Er dé lyi Lapok, Brassói Lapok), folyóirat (Magyar Nép ), i rodalmi, társadalompolitikai kiadvány ( Pász tortűz, Erd élyi H elikon, Korunk, Er dé lyi fiatalok) jelent meg. A szépiroda lomban a Kemény János vezette H elikon írói társaság szere pe kiemelk edő. Kiadták a z Erd élyi H elikon irodalmi folyóiratot, miközbe n a z Erd é l yi Szép míves Céh gondozásában nagyszámú könyv et pub likáltak. Az Er délyi Irodalmi Tá r saság is folytatta tevékenységét, folyamatosan megje l entették a z E rdé lyi I rodalmi S zem lét. A h a rmincas évek be n a z Er dé lyi M úzeum Eg ylet is újraindítja a z Erd élyi Múze um folyó irat közlés ét. Egyh áz A Vatikán és a román állam 1927 májusában kötött konkordátum a értelm éb en a z erd élyi római katolikus püs pökség másfél mi lliós lé lekszá mú közö sségét a láre nde lték a z a lig 2 6 egyház községgel re nd elk ező bukares ti érsekség nek. En nek hátulütője a z volt, hogy a szenátusban a román érs ek képviselt e a magyar római katolikusok érdek eit. Összevonták a szatmári és a nagyváradi püspökséget. Ú j görög katoli kus püspökség lét re hozását eng edé lyezt ék, de a magyar és a román katolikus közösség vagyonát közös keze l és a lá he lyezt ék. Azokból a z egyházkö zségekbő l, a m elyek k o rábban a D ebrec eni Református Egy - házkerü let he z tartoztak, de a politikai határok megvonása ál tal Romániá hoz kerü ltek, m egsze rv ezt ék a nagyváradi székhely ű Ki rályhágó - mell éki Egyházk erületet.

10 A másodi k világégés előzményei - + A politikusok egy r é sze már a h úszas évek elején rádöbbent a rra, hogy a nagyhatalmak a z igazságtalan bék eszerző désekkel m egteremtették a második világháború k itörésének l ehetőségét. A bé kediktátumok le het et le nn é tették a z újonnan l étrehozott, területileg kibővített o rszágok és a terü letra blással megcsonkítottak közötti együttműkö dést, ezért a harmincas években mi nd a győztesek, mind a l egyőzöttek kiszolgált a tot tá váltak a náci Németors zággal szemben. A nagy dé lszláv, a Jugoszláv á l lam létrehozói m ég á l muk ban sem gondoltak a rra, hogy e zz el e lvetették nem csak a z es és ös vére ngzések magvait, de a 7 5 évvel későbbi n égy véres háború ét is. A katýnihoz hason ló rémálomra, Eu rópa l egúja bb tört énetébe n a leg nagyobb vére n gzésre, egy a lbán kisváros, Szrebreni ca telj es férfilakosságá nak legyilkolására sem került volna sor, ha a z első világháború után tiszt eletben tartják a n ép e k ö nre nd elk ezési jogát. Ha Közép - Eu rópa nép ei együttműködhettek volna, a kkor a második világégés ide jé n jóval kiseb b á ldozattal, puszt ulással jár. A j ele n legi a lacsony éle tszínvona l bizony á ra a z a usztriaihoz l enne mérh ető, és e térség meg úszta volna a kommunizm u s szörny űségeit. Hogy nem így tö rtént, a z utódá llamok mohó területszerzés i vágyának, a nagyhatalmaknak, e lsősorban a fra ncia diplomáciának köszönhető. A hús zas évek e le jé n Lord Rothermere ezt írta a Magyarország he lye című írásában: "Kelet -Euró pa nem más, mi nt sok kis Elzász -Lothari n gia. Amikor ben a frankfurti bé ke elszakította e két ikertartományt F ranciaország tól, elk erü l het etlenné tette a z újabb háborút. Nagyobb m érték ben ugyane zt a baklövést követték e l a z Osztrák Magyar Monarchiát felosztó békes ze rződések is. Döntéseik nyomá n eléged etlen nem z eti kisebbségek jöttek lét re Közé p - Eu rópa fél tucat o rszágában, melynek bármelyike gyújtópo ntja lehet egy úja bb világégésnek." Már rég nem emleget né senki Trianont, ha a területra blás hely ett az et nikai elv

11 a lapján kantoni záltá k volna a z o sztrák magyar bi rodalmat. De a Közép - Eu rópában élő n ép ek et egyenjogú s zövet ségi á llamba l ehetet t volna tagolni, létrejö het ett volna a mai Eu rópai Unió e l ő dje, a D una M enti E gyesült Államok szövetsége, kö zös piaca. En nek hiányába n a zonba n a második világégé s újabb milliók p uszt ulását h o zta. A b ékediktátumok á ltal megtere mtett Csehszlovákia és Jugoszlávia felbo mlott. A terü let ét m egduplá zó Románia is elv esztette D él - Dobru dzsát, És zak -B u kovinát és Moldova P rut és Dny eszt er kö z ti terü l etét. A z a kkor nyert terü l et ekből ura lma a latt tartja még Er dé lyt, Partiumot és a Bánságot. Ez ek meg tartásának legbiztosabb módja a z le het ne, ha a román á llamhata lom közösségi jogokat a d a különbö ző etnikumoknak. A be lső ö nre nd elk ezés, a területi, a h elyi és a kulturális autonómiák r évén nem kelle ne retteg nie a területi integritás csorbításától. Ha egy o rs zágban biztosított a széles körű kollektív jog, a k ülönböző a ut o nómiák, és t ény leg e sen m egoldott a "nem zetiségi" k érd és, o tt nyuga lom, f eszü l tségmenetesség és jó együttműködés hono l. Romániában a zo nban még nyarán is tapasztalható a magyarelle nesség. Ahányszo r Székelyföld területi a utonómi á jának kérdés e a m édia figyelm éb e kerü l, a n nyiszor á r a d a gyűlölet és a z a r cátlan h ecc kampány a t évé "szennycsatornáibó l". A székely megyék fe lda rabolásának r ém e, S zék elyföld és Erd ély nev e hivatalos o kmányokban való haszná latának tilalm a mind -mi nd a rra mutat, hogy Románia nem a kar változtatni politikáján, továbbra is fontos cél a homogenizá lás, a z ő shonos magyarság felszámolása. Mind ez a kkor, a mikor a székelység és az erd é lyi magyarság legfőbb vágya bék éb en és ny ugalomban élni. Ezt csak a koll ektív jogok biztosításáva l le het m egvalósítani. A másodi k bé csi dö n tés A románosítás fo lyamatát Észak -Erd ély b en a z es, második bécsi döntés szakította meg. A Trianonban e lcsatolt területek k étötöde ( km2) visszakerült a z a nyaországhoz. Dél -Erdé ly négyzetmét er területe román többségével, a z á sványkincsek be n, a gázmezőkben ga zdag vidékeivel továbbra is román uralom a latt maradt. E mesterség esen meghúzott határnak soha ne m volt történelmi és földrajzi elő zménye. Bár Erd ély feloszt á sa közleked ési, gazdasági szempont b ó l ne m volt ideális, de a né pességarány szem pontjá ból elfogadhatónak tekinthető. A z es "igen nagy gondda l és tárgyilagosságg a l végreha jtott" né pszá mlálás szerint a magyarok száma (5 2,1 3 %), míg a románoké (4 1,4 5 %). Tény, hogy a bécsi d öntés után kibontako zó kölcsönös (spontán) n ép ességcsere, nép ességmozgás a m a gyarok lé lekszámát növelt e. Dél - Er dé ly ből mintegy magyar telep ed e tt á t, míg Órománia terü le térő l, a Kárpátokon túlról m ég magya r érkezett. Ez ze l párh uzamosan a z Észak -Erd ély be b etele pített, kb fős román n em zetiségű a zok, a kik a z a dmi nisztrációban, a vasutaknál, a csendőrségnél és más munkakörökben a m a gyarok hely éb e

12 kerü ltek hazament ő sei földjé re. I dőközbe n a z a nyaországból is nagyszámú magyar érkezett, tö bbségük a zok közü l kerü lt ki, a kik és kö zött menekültek e l Er dé ly ből. Számuk elért e a et. E né pes ségmozgás révén a z és zak-e rd élyi rés z en tö bb magyar, a d él -erdé lyi részen több román é lt. A számok egyértelműen mutatják a zt, hogy hamis a z a romá n p r o paganda, a m ely szerint Észak - Erd ély román többs égű volt. A je les g eográfus, Rónai András Térk ép ezett történe l em című könyvébe n k ö zölt né pességi a datok a lapján februárjá ra vonatkoztatva egyértelm űe n á llítható, hogy Észa k -Erd ély valóba n döntő többség ébe n m a gyarok á ltal lakott terü le tté vált, lakosából magyar (6 2, %), míg ro mán (3 4,4 %), a zaz a lig több, mint a nép esség egyharmada. Elmo nd hatjuk, hogy a bécsi dö ntés a magyarsággal sze mbe n e lkövetett gyalázatos trianoni diktátum igazságtalanságait részbe n eny hítette. A bécsi döntésben a magyar nép é rthető módo n igazságtételt látott, é s kitörő ö römmel fogadta, míg a románok elsősorban a zok, a kik Erdé ly megszerzése után ( ) telepe dtek i de neheze n tudták elfogadni Észak - Er dé ly elves ztését. Észak -E rdé ly Azok a magyar fiatalok, a kik a romá n u ralom idején magyar iskolák, illetv e nyelvismere t hiányá b a n n em tanulhattak, a "kis magyar idő" a latt le he tőséget nyertek a tovább tanulásra. Kulturális és társadalmi sze rvezetek szá zai a lakultak. A z erd élyi gazdatárs a dalom a magyar á llam gazdaságpolitikájának és a háborús konju nktúrának köszönh etően a nyagilag talp ra állt. A l egtöbb ga zda köztük a székely e k is ekkor szerezt e b e korsze rű mezőgazdasági felszere lés eit. Sajnos, a háború itt is é rezt ette hatását, mert m egszabták a term elést és a fogyasztást is. Mivel a román u ralo m idején felszámolták a tapasztalatokkal és közigazgatási ismeretekkel re nde lkező erd élyi ma gyar tisztviselőréteget, e zért a szakemberhiányt a szakmailag felkés zü lt a n yaországiakkal pótolták. A magyarországi tisztviselők n émely rés ze a zonba n nem i smerte a h elyi szokásokat, ezé rt kisebb konfliktusok és feszü ltségek is kialakultak. Állampolitikai szinten a románsággal való együttműködésre törekedt ek, ezért a magyar á llamv ezet és igyekezett vissza fogni a románelle nesség et. Börtönb ünt etést ró ha ttak ki a zokra, a kik a kisebbségre lealacs o nyító szavakat haszná ltak. A magya r iskolákban a magyar gyerm ek n emcsak tanulta a romá n kisebbség nyelvét, d e román ny elvbő l is ére ttségizni e kellet t. E sorok írója több o lya n személyt ismer, a ki S epsisze nt györgyön a Székely Mikó Református Kollégiumban román nyelv ből is éret tségizett. Ismert o lya n t is, a ki magyar rendőrként romá n telep ü lésen telj esített szolgálatot, d e a p o szt elnyeréséért román nyelvből is kell ett v izsgáznia. Mi n dezek mell ett a ro mán tele pülés ek egy rés zé n a magya r ny elv o ktatása formális volt. H e lyi szinten itt -ott került

13 o lyan magyar tiszt viselő is, a ki nacionalista beállítottságú volt, de viselked ését nem f els ő bb utasítás határozt a meg. A nacionali zmus ról b eszé lve ne f eled jük el, hogy b en, 6 6 évvel a háború után, ha valaki a zt mondaná egy színmagyar telep ülésre ki he lyezett román rendőrn ek, hogy ille nék ismernie a he l yi lakosság nyelvét, bizonyára nem szerezne jó po ntot. Azt meg egyenesen f elháborítóna k ére zn ék, ha Szék elyföldön vagy Erd ély magyarla kta régióiban a román diáktól megköveteln ék a hely i lakosság nyelvének ismeretét. Még elgondolni is szörnyű, hogy a román diák magyar nyelv ből is érettségizzék. Is merve a román nacionalizm ust, bi z o ny a médiában ö mlene a magyar elnyomás rémkép e. Azt, hogy a román p énzn emre a hat l egnép esebb romániai nem ze tiség nyelvén is felírják az ért éket, még elképzelni is ne h éz, mert a román nacionalizmus még a Szék elyföld nevet s e m eng edi hivatalos okmányban le írni. Dél-E rdé ly A Dél - Er dé lybe szaka dt magyarság he lyzete a hábo rú a latt tovább romlott. A legembe rtele ne bb, l egmegalázó bb he ly ze tbe a katonai és a munkaszo lgálatra rende lt magyarok kerü ltek. A különböző bírságok, túladózta tás nyomasztóan hatott a gazd a sági éle tre. A kölcsönös nem zetiségpo litika egyáltalán nem működött. A dé l - erdé lyi magyarság vezető i a fokozódó nemzeti eln yomás miatt igyekezt ek m egszerv ezni a magyarság érd ekvéd elm ét. Ion A nto nescu kormányfő jóváhagyásával november 4 -é n megalakult a R o mániai Magyar Népközösség. E sze r vezet a cenzú ra, a gyülekezési tilalom, a z utazási korlátozások ell enére elsősorban a jogvéde lem r évén p róbálta o rvosolni a magyar sére lmek et. A magyarság egy másik jele ntős szerv ezete, a Dél -Erd ély be n maradt Er dé l yi Magyar Gazdasági Eg yesület egy rés ze a Népközösség keret é ben, Nagyeny ed központtal folytatta tovább tevékenységét. A dé l -erdé lyi magyarságnak o lcsón közvetítettek m ezőgazdasági gépeket, műt rágyát, teny észállatokat. A gazdasági élet m eg szervezés e m ellett a magyarság vezetői f o ntos feladatnak tekintették a magya r kultúra á polását i s. E bb en a h ely zet b en m egnőtt a z egyházak s ze rep e. A Gyula fehérvári Római Katolikus Egyházm eg ye 8 6 p lébá niát tartott fenn, míg a z Erd élyi Refor mátus E gyházkerü let egyházköz ség et. Az unitáriusok, a z ev a ngélikusok szintén igyekeztek egyhá zközségeiket és felek ezeti o ktatásukat fenntarta ni. E rr e igencsak szükség volt, mivel a román á llam be záratta a m a gyar iskolák többségét. Magyar n yelvű o ktatást csak a hitvallásos iskoláknak n evezett tanintéze tekbe n e nged élyeztek, de a magyar gyermek ek alig fele járt oda. A magyarságnak nem volt képviselet e a központi hata lomban, d e még a he lyi igazgatásban is csekély. A katonai diktatúra ben be tiltotta a magyar lapokat, vég ül tól eng e dé lyezték a z Er dé lyi Ga zda és a havi Szem le megje l enését. A köny vkiadás a mélypont ra jutott.

14 A szovjet csapat ok e lőnyomu lás a Amikor egyért elm ű vé vált, hogy a szovjet csapatok előretörése megállíthatatlan, a z erd élyi magyar politi kai elit, a k ülö nböző po litikai és civil szervezet ek képviselői a ugusztus 2 4 -én Kolozsváron tanácskozást tartottak. Több k érdést vitattak meg. Célként tűzték ki a gyárak, üzemek leszerelésének és els zállításának megakadályozását. E lhatározt á k a zt is, hogy a magyar közigazgatás kivonása után megszervezik a közre n d fenntartását. Ere dm é nye: valóban sikerü lt m egakadályozni a fosztogatásokat. A gyűlés en részt vevők felk érték Ho rthy Miklóst, Magyarors zág kormány zóját, haladéktalanul kezd j e meg a fegyverszü neti tárgyalásokat a Szovjetunióval, hogy elk erülhető l e gyen Erd ély hadszí n térr é válása. Ekko r a lakult m eg a z Erd élyi Magyar Tanács ősze A szovjet ha dsereg egységei a uguszt us 2 6 -án l épt ék á t a határt. Mi vel Szék elyföld zsáksze r űe n, hosszan ny últ b e Romá niába, e zért katonai véde lm e le het etlenné vált, a magyar hatóságok kénytele nek elre nd elni kiürítését. Észak-Er dé lybő l a szovjet és román hads ereg elő nyomulása m iatt mintegy magyar menekült el. Így pé l dául Csík megyéb en decem be ré be n a lakosság 5 7 százalék a nem tartózko dott o tthon. Itt a nép esség többsége a z erdőreng etegek be, az esztenákra hú zódott. Október én a lakult meg a Felszabadított Erd élyi Te rü let e k Köz igazgatását Irányító Kormány b iztosság. Megkezdődött a román a dminisztráció újjásze rvezése. Egy marosvásárhelyi emlékirat ( novembe r 1 1.) tükrözi a kialakult he lyzetet : a "közigazgatás megszerv ezőinek nagy része a bosszú

15 gondolatával jött ide". Szeren cs ére a z o rosz ha dvezetés n em eng ed ély ezt e a román közigazgatás betele pe dését a nagy magyar városokba. A berende zkedő hatalom, a Casbi -törvény (a z E ll enség e s Vagyonokat Kezelő és Elle nőrző Pénztár) á lta l nagyszámú magyar és ném et n em zetiségűt fosztott meg vagyonától. E nn ek j o gi a lapja csupán a nnyi volt, hogy h á borús b űnösnek nyilvánították őket. A front e lvonulása a z észak -e rd élyi magyarság számára nem h o zott nyuga lmat, csak szenvedések sorozatát. Târgu J iuban, F o cşani -ban és a földvári munkatáborokban (h a l á ltáborokba n) a z em bert elen kö rü l mény ek miatt á rtatlan magyarok ezr ei ha ltak meg. A Maros -Torda m egyébő l interná lt négyeze r magyar k ö zt mintegy kiskorú is volt. A Szovjet unióba hadifogolyként d epo rtált erd élyi magyarok száma e lé rte a et. A v o luntá roknak n e vezett f élkatonai c sapatok, bandák s zintén "bosszu ló" hadjáratokat s zerv eztek. Különösen a Ma niu -gárdák magyarellenes a trocitásai, gyilkosságai váltak hírh edtté. A legagresszívebb csoportot Gavrilă Olt eanu vezette. Ahol elha ladtak, o tt foszt o gattak, raboltak, bántalma zták a lakosságot. Közép kori módszereket, le feje zést vet ettek be, tömeg es kivégzések et ha jtottak végre S záraza jtán, Csík szent domoko son, Gyergyó sze nt - miklós o n, Egeresen és Bánffyhu nyadon. Észak -E rdé lyi Köztársaság A szo vjet katonai parancsnokság a vérengzések leállítására e l sősorban a front hátországának nyugalmáért novem ber 14 -é n kiutasította Észak -Erdé ly ből a z a gresszív román közigazgatást. Az ú j he lyzetben sokan k ezdt ek bi zakodni a bban, hogy És zak - Er délybe n et nikai szem pontból d emokratikus magyar romá n ö nkormány zat a lakulhat ki. Több en e lk épzelhe tőnek vélt ék Er dé ly t erületi a utonómiájának elny erését, a csodavárók pedig egyenesen a z Észak - Er dé lyi Köztársaságról álmodoztak. Észak-Er dé ly irányítá sára dece m be r elsejé n szerv ezt ék meg a kolozsvári székhely ű Észak-Er d élyi Központi Tanácsadó Testületet, m ely nek tagjait a különböző politikai szervezet ek k épviselőiből választották. Sajátos he lyzet a lakult ki. B eve zették a szovjet katonai igazgatást, a mely a zt j elent ette, hogy a közigazgatás újjászervezése során ki kellett kérni a szovjet e k jóváhagyását. Bár magyar főispán intézkedett Három szé ken, U dvarh ely en, de román főispánok á lltak magyar többségű vármegyék é lé n : Bihar (6 4 %), Maro s -Torda (6 1,5 %), Szatmár (5 5 %) és K o lozs (5 5 %). A nnak elle nére, hogy Észa k -Erd ély magyar többségű t erület, a magyarság száma rányához m ér ve visszaszorult a vezet ésbe n. Még így is ö römmel fogadták, hogy a Vörös Hadsereg he lyi vezetői véget vetet tek a ma gyarok elle ni a trocitásoknak. A sze nvedé sek a zonba n n em értek vég et, m ert 1945 januárjá ban a szovjet román fegyverszün eti megegyezés a lapján a román kormány háborús jóvátételk ént nagyszámú m unkaerő küldését vállalta ma le nkij robotra. A romá n vezet és ö römmel szabadult meg n emcsak a

16 dél- erd élyi szászoktól, a bánsági né metektő l, hanem a szatmári sváb származású magyaroktól is. Észak-Er dé lyben mindenki s zabadon használhatta s zimbólumait és a nyany e lvét. A feli ratok két nyelv űek vo ltak, magyar pengővel és román l ejje l is l ehetet t fizetni. A l egtöbb m egyéb en törvényesítették a k étny elv űséget. I dé zem Kolozs vármegye főispánja, Vasile Pogăcea nu február én kiadott re nd eletét : "Minde n á l lami, meg yei és városi hivatalban mi nde n nem ű felirat magyar és román, illetve romá n és magyar nyelven függeszt end ő ki a szerint, a mi nt a z illető város vagy k ö zség lakossága magyar vagy román t ö bbségű. Minde n hivatalos rende let et két nyelven kell kiadni a fenti e lvek sze ll emébe n." Mindkét ny elv érv ényes a z utcanevek, a telep ülésnev ek ha sználatába n is. Már d ecem be rb en be indították a magyar és a romá n tannyelvű iskolákat. A magyar tanügyi igazgatás irányítására lé tre hozták a kolozsvári szék he lyű Magyar Tankerü leti F ő igazgatóságot február én Kolozs váron tanácskozott "Észak - Er dé ly parlamentje". Megsze rvezt é k a z É szak-erd élyi Központ i Végre hajtó Bizotts á got, a mely nek regionális kormány szerepe t szántak. Veze tőinek választották ifj. Teo lfil Vescant e lnökként és Jordáky Lajost társelnökként. A minisztériumok sze rep ét tizenegy szakosztály töltötte be. Észak -Erdé ly "b ukása" Az e lső világháború végéhez hasonló h ely zet a lakult ki. A z et nikai kérdés tisztességes m egold ása másodlagossá vá lt, most sem é rd ekelt senkit a z igazságosság, a méltányosság és a z etnikai elv. Senkinek ne m fájt a z, hogy Észak-Er dé ly lakosságá nak közel két harmada magyar nemzetiségű, és román uralom a lá kerül. Nem o kozott gondot a z sem, hogy a z itt élő két né p egymással meg tud e gyezni, o lya n a utonó miát tud létreho zni, a mely be n valóban egyenlőek le het nek. A nagypo litika ismét a z itt élők f eje fe le tt döntött. Sztálin január ele jé n ígéret et tett a rra, hogy Észak -Erd élyt e ngedi Romániához csatolni, ha o tt kommunista befolyású kormány k erü l hatalomra. Miután március 6 -án megalakult a dr. P etru G roza vezette kormány, S ztálin március 8 -á n közö lte a román v ezetéssel, hogy e ngedé lyezi Észak - Erd ély romá n uralom a lá jutását. E nn ek m egünn ep lésére március 1 3 -án Kolozsváron k erült sor. E z a lka lommal a Magyar Népi S zö vetség Észak -Erdé lyi V égre hajtó Bizott - sága nevébe n memorandumot a dtak á t G r o zának. Ebb en k ért ék a z Er dé lyben élő két n ép egyenjogús á gának biztosítását, közösségi jogokat, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a zokban a r égiókban, a hol a né pes ség fele magyar. Kérték a ne mzeti szimbólu mok használatá t, a magyar ny elv ű k a tonai kiképzést és az int erná lótáboro k felszámo lását. A z átmenet A háborús " bűncselekmények" kivizsgálása diszkriminatív, ezt tük rözi a z

17 elítéltek et nikai a ránya. A kolozsvári n épbíróság magyar, 8 3 n émet és csupán 2 6 román ne mzetiség űt ítélt e l. A kiutasítások, a har ci esem ény ek és más okok miatt dec emberéig magyar hagyta el Er d élyt. E s zám akár öt-hatszoros is le het ett volna, ha á prilisában a S zovje tunió telj esíti a Román Kom munista Párt kérését, a zaz eze r erd élyi magyar kitele pítését. A Gro za-ko rmány a z február 1 0 -é n a láírt pári zsi békeszerződésig számtalan engedményt tett a magyarságnak. Ez ekkel a kartá k befolyásolni a párizsi b ékes zerződés előírásait, hisz a h a tárkérd és e kkor m é g ne m tekinthető le zártnak. A román p o litikai elit tu datába n volt a nnak, hogy a békekötés után a z e ngedm ényeket fel l ehet számo lni. G roza a Kolozsvári ü nn ep ségek ide jé n a március 1 3 -án tartott miniszterta nácsi ülésen megkezdt e a félrevezet ést. Ámító szavakkal igyekezett a határkérdés fontosságát jele nt é k telenné tenni. Arról bes zé lt, hogy a két nép és a D una mente né pei egységben és boldogságban fognak élni. Ő volt a határok légiesítésének egyik e lső né psze rűsítője is. A kormány törvényrende let tel törölt e el a kisebbségi kifeje zé s használatát, és bevezette a nemzeti ségi fogalmát. A romá n á llamvezet és elhitette a z erdé lyi magyarság vezetőivel a zt is, hogy a magyarság jogait a demokratikus Románia fogja szavatolni be n visszaállították a magyar egyetem et Bolyai néven. Marosvásárhelyen o rvosi és gyógysz erészeti egyet em et a lapítottak és között valóban működött magyar o ktatási a utonómia. N em vélet le n tehát a z, h ogy a Magyar Népi Szövetség a Groza -kormány támogatója lett. Jó kapcsolat a l a kult ki a kormá ny és a Magyar Népi Szövetség vezetői, Kurkó Gyá rfás, Balo gh E dgár és Bányai László között. A z MNSZ "százas" intéző bizottsága ezért mondott le a határváltoztatás követelés éről. Több je les személyiség közt ük Márton Áron p üspök úgy vélt e, hogy a magyar kérd és megoldása csak a z igazságos etnikai h a tárok kijelö lésév el l ehetséges. Sa jnos, a z esem ény ek ő ket igazolták. Már a Groza -kormány idejé n is ho ztak magyarelle nes, hátrá nyos intézkedés eket. Csupán két példát említek: a z 5 5 százalék ban magyarlakta Kolozs megyében a z ös földreformkor a z elkobzo tt területek 8 7 százaléka magyar tula jdon volt, d e a földet kapó magyarok a ránya csak 3 5 százalék ; júliusába n megtilt o tták a z etnikai a lapon sze rvező dő szövetkezet ek működését, így a magyar szövetkeze teket bekényszeríttették a román állami szövetk eze t be. Magya r autonómia A Szovjetunió nyomására hozták létre a Magyar Autonóm Tartományt. Moszkvából szeptembe ré be n két a utonómiaterveze tet küldtek Gheorghe Gheorg hiu-dej pártf ő titkárnak. A javaslatok egyike magában foglalta volna Szék elyföldet, a Mez őséget Kolozs vár közpo nttal, mintegy h úsze ze r négyzetkilométeres terü let tel. A második változat csak Szé kely földet és né hány szomszédos vidéket t ö mörített. A román v eze tés a kiseb b válto zatot, a négyzetkilométer kiterjed ésű a utonómia lét re hozását karolt a fel. A Magyar

18 Autonóm Tartományban a magyarság számaránya e lérte a 7 7,3 százalékot, a románságé a 2 0 szá zalékot. A román a l kotmány sze pt emberi hatállya l szent esítette a z új közigazgatási egység l étreho zását. A tartomány központ jaként a 7 4 szá zalékos a rány ba n magyar többség ű Marosvásárhelyt je lölték ki. A MAT vezet éséb en a magyarok számaránya elért e a 8 0 százalékot. A Securitate főnöke Kovács Mihály, a z első titkár Csupor Lajos és a néptanács elnöke Bugyi Pál lett. A magyar többségű vezetés a zo n ban nem j elent ett n em zeti szem pont ú irányítást, szó sincs magyar önr ende lkezésről. A MAT egyi ke volt a többi tartománynak. Végrehajtotta a párt és a kormány utasításait, a zonban a nyelvhasználat és a kultúra terén tagadhatatlan a z előre lé pés. A közigazgatásban használhatták a magyar nyelv et. Ma gyar kulturális intézmények et a lapí tottak. Maros vásárh ely en a Szentgyörg yi István Szín - művészeti Akadémia mellett megszerv ezték a Székely Szí nh á zat. Megjelen - tették a z Igaz S zó irodalmi folyóiratot, a z Új É let kult u rális lapot, tól beindították a román rádió magya ru l sugárzó területi stúdióját. Az e ngedm ényeket a z os magyar forradalom utá ni években megszorítások követték. A " magyar nacionalizm ust" e ln éző helyi vezet ést bírá l ták, majd dec ember én a N a gy Nemzetgyűlés m egváltoztatta a tart o mány határait, kiterjed ését, n evét és ne mzetiségi a rány a it. Az ú j m egnev ezés: Maros - Magyar Autonóm Tarto mány. Háromszék nagyobb r észét B rassó tartományhoz csatolták, míg a román többségű Maroslu das és Dicső szent m á rton térségét a MMAT részévé nyilvánították. Eb be n a magyarok nem z etiségi a ránya 6 1,1 százalék ra esett vissza. Tény, hogy míg a z a u tonóm tartományon k ívüli térs égekben t eljes gőzz el i nd ult be a románosítás, a magyar nagyvárosok etnikai a rányainak erőszako s megváltoztatása, a d dig ez itt visszafogottabbá vált. Bár e tartomány ne m rende lkezett statút ummal, így a z autonómia is fo rmális volt, mégis megőrizh ette magyar je ll egét és 1968 között Miután a kommunistá k á tvették a z o rszág irányítását és között, börtönb e vet ették a Magyar Népi S zövetség vezetőit és a magyar kultúra j eles személyiségeit. A z MNSZ ban feloszlatta ö nmagát, javait a Román Munkáspárt vette át. Az á l lamosításkor ( ) felszámolták a z ö nálló magyar i ntézményre nds ze rt, a z egyházi iskolákat á l lami tula jdonba vet ték. M egszű ntnek n yilvánították a z Erd élyi Múzeum Egyesület et és a z E rd élyi Magyar Kult urális E gyesületet is. A színházak, a múze umok, a könyvkiadás, a folyóiratok a román á llam hatáskörébe kerü lt ek. Állami magyar színházi társulatok működtek Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárné metiben és Sepsisze ntgyörgyön. Kolozsváron o pe ra és bábszí nház is volt ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművés zeti I ntézet ben bei nd ult a

19 magyar színés zképz és. N éhány évti zed de l később a magyar színházak k eret éb e n a zok korlátozására és e l le nőrzésére, román tagozatok a lakultak. Az 5 6 -os magyar forradalommal v a ló szimpátiáért, illetv e a helyi szervezkedés ek miatt három - négyezer m a gyar nem zetiségűt tartózta ttak le. El ég volt I lly és Gy ula Egy mondat a zsarnokságról című v ersének lemásolása, szavalása, hogy bárkit tíz évi börtönr e le h essen ítélni b e n felszámo lták a Bolyai Egyetem et, b eolvasztották a Babeş Egyetem be. Hozz á fogtak a magyar tannyelvű középis kolák román iskolákkal való ö sszevonásához. F o kozatosan háttérbe szorult a m a gyar nyelvű szakképzés. A magyarokat, a z é rtelmiséget a Securitate elle nőrzés e a lá he lyezték. A ro mán á l lamnaciona lizmus e lőretörését mutatja a z, hogy be n a "nemzeti kisebbs é g" fogalma hely ett bevezették a "román nép és az együttélő ne mzetiség" m egnev ezést. Az egyház és a z á l la m kapcsolatát a z as kult usztörv ény szabályo zta. Mivel a katolikus egyház n em mondott l e a Vatikánnal való kapcsolatairól, és n em vállalta a román á llamma l szem be ni a láre nd eltség et, p üspökei és papjai fokozott üldö ztet ésben részesültek. Márt o n Áron püs pököt b ö rtönbe zárták. Börtön, s záműzet és lett a sorsa az 1948 és 1964 között letartó ztatott 130 római katolikus papnak i s. F e lszámolták a görög katoli kus egyházat és a szerzet esre nd eket. A protestáns egyházakat a román á llamnak rende lték a lá, ezé rt pa pjaik letartó ztatási aránya kisebb. Az es, a z ös földreform, a Casbi -törvény kisajátításai után, a magyarság gazdasági erejét a z as á llamosítással igyekezt ek megtörni. F elszámolták a z Er d élyi Magyar Ga zdasági Egyesület et. A ma gyar tulajdonba n lévő nagyipart, b á nyákat, szá llítóvállalatokat, a Csíki Magánjavakat á llamosították és között megkezdődött a z e rőszakos kollektivizálás, a mely et á prilisára fejeztek b e. Már a kezd eti években e ze r gazdálkodót d eportá ltak, közülük sokan a Duna -csatorná h o z került ek. A term ény ekre hatalma s beszolgáltatási kvótát róttak ki, hogy arra kénys ze rítsék a gazdálkodókat, fö ld jeiket, felsze re lés üket, á l latállomá nyukat á tadják a z á llamnak, vagy belép je nek a t éeszbe. Dikt atúrában ( ) 1968-ban, a megyék ú jjászervezése idején, k ult urá lis intézmény ek a lakultak. Magyar szempont ból nagy jelentőség ű a Domokos Géza irányításával létesült nem zetiségi könyvki a dó, a Kriterion. Beind ult a pár ó rás magyar nyelv ű televízióadás. Kiadták A Hét című k ult ur á lis folyóiratot, o rszágos és megyei napilapok ind u ltak. Nicolae Ceauşescu p á rtfőtitkár a nemzet iségi kérdést már 1968-ban végleg esen megoldottnak nyilvánít o tta. Er re hivatkozva tartotta fölöslegesnek a z új " magyar statútum" kiadását, he lyette lét re hozta a Magyar Nemzetiségű Dolgo zók Tanácsát, a mely nek formális szerep et szánt. A liberali zmust után a nyílt diszkrimináció váltotta fel. E nn ek egyik ékes pél dája a beiskolázá s, a gyerm eklétszám meghatározása volt. Az május 13-i as számú törvény re nd elet előírta a zt, hogy a nemzet iségi isko lákban

20 a z ö tödik o sztályt 2 5, a kile nc ediket 3 6 fős létszámmal le het i ndítani, miközbe n a román tagozatokon ezt n e m k ö tötték léts zámhoz. A ne mzetiségek á ltal lakott közs égekben, aho l o ktatás folyt, kötele zővé tették a romá n tagozatok szervezés ét, a kár egy ta nu l ó val is. A frissen végzet t magyar szakembere k többség ét a Kárpátokon t úlra he lyezték. A nem ze tikommuni zm us a z "együttélő n em zetiség" fogalmát "m a gyar származású román do lgozók" - ra változtatta. A b e o lvasztási politika től kezdve teljesen n yílttá vált tól a he ly ne veket, a telep ülésneveket, a kárcsak után, n em lehetett magyarul l eírn i. Magyare ll enes, szélsőséges us zító könyvek meg je le nés ét e nged ély ezt ék. Mivel szólás - és sajtószabadság ne m lét ezett, a z e rdé lyi magyarság elnyomásáról a nemzetközi közvéleményt csak szamizdat (E ll enpont o k) formában le het et t tájékoztatni. Az as megyésítéssel f els zámo lták a Maros Magyar A uto nóm Tartományt. Szék elyföld területét három megyéb e Ko vászna, Hargita és Maros tagolták. A "hivatalos" román néps zámlás a datai sze rint b en Hargita m egye lakosságának 8 5 százaléka volt magyar, m íg Kovászna megyéb e n 7 8,4 száz a l ék. Maros megye s zék ely székeit, a tört éneti Marosszéket és Nyárád mentét tö bb román többség ű rég ióval bővítették ki, így a székelység számaránya 4 4,3 százalék ra eset t vissza. Az e rd élyi magyarok száma a z as évekig emelk ed ett, a szaporodási mérleg pozitív volt, a szék ely r égióé ig, bár és kö zött a z erd élyi magyarság lélekszáma száze zer fővel csökkent. Hivatalosan 6 3 ezr en hagyták e l a z o rszágot, d e a z i ll egális kivándorlók lé lekszáma elért e a 3 0 eze r főt. A legújabb felm érés ek szerint, után 2 1 év a latt újabb ezer e rd élyi magyar hagyta el a z o rszágot. A hivatalos román né pszámlálás szerint Erd élybe n ban 1,6 1, ban 1,7 1, be n pedig 1,8 7 millió magyarul beszélő élt re már csupán 1,4 1 millió, bár romániai szi n ten a magyarság száma 1,5 millióra t e hető. A szocialista iparo sítás és a termelőerők ésszerű e losztása ür ügyén megváltoztatták az e rdé lyi városok etnikai arányait. Moldvából 800 ezer romá nt telepítettek Erd élybe, d e Ha vaselvéről is sokan érkeztek. A z e gykori magyar és ném et nagyvárosokban Nagybá nyán, Nagyváradon, Kolo zsvárt, Szatmárn émeti be n a románság került többségbe. Meg nőtt a v egyes há zasságok száma, és nőtt a z a s szimiláció a ránya is. A tervszerű b etele p ítés Szék elyfö ld városait sem kímélte. E nn ek e ls ő á l dozata Marosvásárh ely. A z erd élyi városokban a z es népszámlás a datai szeri nt a románok szá maránya csak 1 9 százalék volt, ez né hány évti ze d a latt m egváltozott. Magyar többségük et csak Szék elyföld városai és né hány kisebb parti umi város ő rizte meg. Szék elyföld románosítása a megyeközpontok betele pítésével kezdő dött, d e a tömbmagyar térség etnikai fella zítására már nem kerü lt s o r. A fejet le n gazdaságpolitika miatt ela dósodott o rszág a z as években rákényszerült a külföldi kölcsönök megadására. Cea uşescu és klikkje a lakosság kiéheztet ése á rán fogott a z a dósságtörlesztés he z. A le lassult iparosítással párhu zamosan csökkent Székelyföld betele pítésének ütem e is, ezért a z iskolák elromá nosítása

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. május 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu ár 26., szombat 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 9/2008. (I. 26.) Korm. r. Egyes épí té si tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 622 10/2008.

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 3. szám 2008. már ci us 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek 136. szám Ára: 777, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXIV. tv. Az ag rár gaz da ság fej lesz té sé rõl szóló 1997. évi CXIV. tör vé ny

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVIII. évfolyam 5. szám 2007. október 17. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok Szep tem ber 14-én há rom fegyverneki előadóművészeti cso port

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek 131. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 212/2006. (X. 27.) Korm. r. A Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram ke re té ben nyúj tott

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 861 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá ly 23/2006. (VI II. 30.) HM ren de let A mun ka ügyi el len

Részletesebben

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek 165. szám Ára: 680, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXIV. tv. A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság ról szó ló 2001. évi

Részletesebben

ᔗ勗 tér ᔗ厗k n ü 2011. c u 04- n k h ó ᔗ厗k n ü Község 2011. c u 04- n megt rtott közmegh llg tásáról Ü h : Község Műᔗ勗elᔗ勗ᔗ勗ésᔗ勗 házáᔗ勗 ᔗ勗 ᔗ勗 tér n nn k: ᔗ勗oᔗ勗ák ᔗ勗ál olgármester eᔗ勗th ᔗ勗stᔗ勗áᔗ勗 l olgármester

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 17., péntek 30. szám Ára: 2047, Ft TARTALOMJEGYZÉK 4/2006. (III. 17.) MNB r. A Bartók Béla születésének 125. évfordulója emlékérme kibocsá

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

Cse resz nyés le pény

Cse resz nyés le pény HOZ ZÁ VA LÓK 6 FÔRE Elôkészítési idô: 15 perc Sütési idô: 35 perc Cse resz nyés le pény 75 dkg fe ke te cse resz nye 6 to jás 12 dkg cu kor 2,5 dl tej 10 dkg liszt 2 dkg vaj 1 kés hegy nyi só Mos suk

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 5. szám 1334 Ft 2006. má jus 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal Törvények 1978. évi IV. tör vény A Bün te

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 4., szerda 42. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXIII. tv. A fo gya té kos sze mé lyek jo ga i ról és esély egyen lõ sé gük biz to

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. MÁJUS 31. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1092 FORINT T A R T A L O M II. RÉSZ Oldal JOGSZABÁLYMUTATÓ A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály-elõkészítési

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap Bizottságának határozatai 835. 25/2006. (IV. 3.) ha tá ro zat 835. 26/2006. (IV. 3.

A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap Bizottságának határozatai 835. 25/2006. (IV. 3.) ha tá ro zat 835. 26/2006. (IV. 3. 834 NKA HÍRLEVÉL TARTALOMJEGYZÉK A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap Bizottságának határozatai 835 25/2006. (IV. 3.) ha tá ro zat 835 26/2006. (IV. 3.) ha tá ro zat 836 27/2006. (IV. 3.) ha tá ro zat 837 28/2006.

Részletesebben