Az a llamha ztarta s egyensu lya nak e s a ko zpe nzekkel. A kockázatkezelés teljesítménymutatókon. mérési és értékelési módszerei

Átírás

1 Ivanyos János Sándorné Kriszt Éva A kockázatkezelés teljesítménymutatókon alapuló mérési és értékelési módszerei O sszefoglalo : A közszféra intézményeinek kockázatkezelési gyakorlatával kapcsolatosan az Állami Számvevőszék vizsgálatai számos megfelelési és működési hiányosságot tártak fel az elmúlt években. Jelen cikkben olyan megközelítést és vizsgálati módszereket mutatunk be, amelyek segítséget nyújtanak a megfelelési követelmények teljesítésén túl az eredményes kockázatkezelés kialakításában és működtetésében. Az ISO kockázatkezelési szabvány alkalmazását elősegítő, a Budapesti Gazdasági Főiskola által vezetett nemzetközi projektek eredményeként létrejött, a szervezetek irányítási képességét fejlesztő és azok objektív felmérését biztosító módszerek segítséget nyújtanak az eredményes kockázatkezelés megvalósításához nélkülözhetetlen kockázati kritériumok, így többek között a megfelelő kockázatvállalási szintek meghatározásához. A szervezeti kockázatkezelés irányítási folyamatának javasolt teljesítménymutatói alkalmazhatók a köz- és magánszféra szervezeteire, illetve vállalataira is. A január 1-jétől Budapesti Gazdasági Egyetem néven működő felsőoktatási intézmény megfelelő képzési kereteket biztosít az új kockázatkezelési módszerek elsajátításához. Kulcsszavak: kockázatkezelés, irányítási képesség, kockázatvállalás, eredményesség, teljesítménymutatók JEL-Ko dok: G32, G34, D81, D61, D23 Az a llamha ztarta s egyensu lya nak e s a ko zpe nzekkel valo a ttekintheto, hate kony, elleno rizheto gazda lkoda s garancia inak megteremte se t ce lzo e vi CXCV. to rve ny (áht.) hata lya ala eso ko ltse gvete si szervek e s az a ltaluk alapi tott vagyonkezelo szervezetek, tova bba 2014-to l a korma nyzati szektorba sorolt egye b szervezetek, i gy egyes a llami va llalatok vezeto i a 370/2011. (XII. 31.) korma nyrendelet alapja n felelo sek a szervezet minden szintje n e rve nyesu lo belso kontrollrendszer az a llamha ztarta se rt felelo s miniszter a ltal ko zze tett mo dszertani u tmutato k megfelelo alkalmaza sa val to rte no kialaki ta sa e rt e s mu ko dtete se rt, tova bba e vente legala bb egyszer ko telesek nyilatkozatban e rte kelni a szervezet belso kontrollrendszere nek mino se ge t. Levelezési e-cím: ivanyos.janos@uni-bge.hu A magyar a llamha ztarta sra vonatkozo jogszaba lyi megfelele si ko vetelme nyek e s az alkalmaza sra javasolt u tmutato k (Nemzetgazdasa gi Miniszte rium, 2012) a kocka zatkezele st le nyege ben a belso kontrollrendszer re szeke nt hata rozza k meg. 1 A kontrollokat elo te rbe helyezo kocka zate rte kele s, amely a kocka zatalapu elleno rze s terveze se nek egyik meghata rozo eleme, a nemzetko zi trendeket is ko vetve a ko zszfe ra kocka zatkezele si szaba lyoza sa nak sarokko ve ve va lt, amelyet az inte zme nyek belso szaba lyzataikban is igyekeznek leko vetni e ppen a megfelelo se gi ko vetelme nyeket szem elo tt tartva. Az uto bbi ido szakban a ko zszfe ra kocka zatkezele se nek elme leti, szaba lyoza si e s elleno rze si ke rde seit taglalo cikkek e s tanulma nyok (Domokos Nye ki Jakova c Ne meth Hatvani, 2015), (Vasva ri, 2015) jelentek Pénzügyi Szemle 2016/2 269

2 meg. Ezek ra mutatnak arra a proble ma ra, hogy ba r az elmu lt to bb mint 10 e v alatt jelento s mo dszertani tuda s e s tapasztalat halmozo dott fel, de ennek ellene re az Állami Sza mvevo sze k a ltal vizsga lt szervezetek nagy to bbse ge esete ben jelento s elte re s van a kocka zatkezele si rendszerek szervezeti szaba lyainak megfelelo se gi ko vetelme nyek szerinti kidolgozottsa ga e s a te nyleges kocka zatkezele s alkalmaza sa nak mino se ge ko zo tt. A e vi za rsza mada s elleno rze se sora n a ko zponti alrendszer szervezetei ko re ben szerzett tapasztalatok szerint bebizonyosodott, hogy mind az inte zme nyekne l, mind az inte zme nyi ci mek szervezeteine l a belso kontrollrendszer elemei ko zu l a kocka zatkezele sne l tapasztalhato a legto bb hia nyossa g. mi g a kocka zatkezele si szaba lyzatok a sza mvevo sze ki vizsga lati mo dszer szerint az elleno rzo ttek 87,4 sza zale ka na l megfelelo volt, addig ugyanebben a ko rben a kocka zatkezele si teve kenyse g csak a szervezetek 29,1 sza zale ka na l kapott hasonlo mino si te st. Ugyancsak mega llapi ta sra keru lt, hogy ba r volt kimutathato o sszefu gge s a vizsga lt szervezetek me rete e s a mino si te s eredme nye ko zo tt, legkeve sbe a ko zepes me retu szervezetek feleltek meg a kocka zatkezele ssel szemben ta masztott ko vetelme nyeknek. Az a llamha ztarta s o nkorma nyzati alrendszere ben kialaki tott kocka zatkezele si rendszerek vonatkoza sa ban me g kedvezo tlenebb ke p alakult ki mind az integrita sfelme re s kapcsa n ke rdo i vet kito lto, mind pedi g a kocka zati szempontok alapja n vizsga latra kiva lasztott o nkorma nyzatok ko re ben. Hasonlo an nem kedvezo ek az a llami felso oktata si inte zme nyek as ido szakra vonatkozo gazda lkoda sa nak e s mu ko de se nek vizsga lata sora n szerzett tapasztalatok sem (Állami Sza mvevo sze k, 2015). A kocka zatkezele si rendszer kialaki ta sa e s mu ko dtete se csak az elleno rzo tt a llami felso oktata si inte zme nyek alig to bb mint egyharmada na l volt megfelelo. Annak ellene re, hogy az inte zme nyek do nto to bbse ge rendelkezett a kocka zatkezele s belso szaba lyzata val, azonban azt ko zel harmaduk nem aktualiza lta. Enne l is su lyosabb mega llapi ta s, hogy csak kevesebb, mint egyharmaduk tett inte zkede seket a szervezeti ce lok ele re se t vesze lyezteto te nyezo k kiku szo bo le se, a kocka zatok me rse kle se e rdeke ben. mi g a kisebb telepu le si o nkorma nyzatokna l lehet hivatkozni a szu kse ges szakmai kapacita s hia nya ra, ez nyilva n nem lehet megfelelo e rv pe lda ul az a llami felso oktata si inte zme nyek esete ben. Joggal meru l fel, hogy mi ga tolja a jogszaba lyi megfelele s teljesu le se t a belso szaba lyoza s kialaki ta sa n tu l, e s vajon a jogszaba lyi megfelele s o nmaga ban ele gse ges-e a ko zszfe ra inte zme nyei sza ma ra a sikeres kocka zatkezele s megvalo si ta sa hoz. A ko vetkezo kben arra keresu nk megolda st, hogy a megfelelo se gi ko vetelme nyek teljesi te se n tu l milyen alapokon fejleszthetik tova bb a ko zszfe ra inte zme nyei a kocka zatkezele si rendszeru ket, illetve a megfelelo se g e rte kele se mellett az eredme nyesse g milyen teljesi tme nymutato kon keresztu l vizsga lhato? A megfelelési szempontok kiegészítésének szükségessége Az elleno rze si szakmai szervezetek a ltal kidolgozott kontrollalapu, a megfelelo se gi krite riumokat elso dlegesen szem elo tt tarto kocka zatkezele si elva ra sok a ve delmi vonalak re szeke nt keru lnek meghivatkoza sra e s elo i ra sra mind a pe nzu gyi szektorra, mind pedig a ko zszfe ra ra vonatkozo ko telezo e rve nyu jogszaba lyok e s ko vetendo u tmutato k a ltal. Mindazona ltal az eredetileg a to zsdei ce gekre e s kiemelten a pe nzu gyi besza molo k megbi zhato sa ga nak ala ta maszta sa ra kidolgozott COSO-modellek vagy az azokra e pu lo belso kontrollrendszerszabva nyok e s -aja nla sok a kocka zatkezele st a szervezet mu ko dtete se hez szu kse ges kontrollok kialaki ta sa nak e s elleno r- 270 Pénzügyi Szemle 2016/2

3 ze se nek kontextusa ra szu ki tik. Ez tu kro zo dik vissza a sze les ko rben alkalmazott azon kocka zate rtelmeze s kapcsa n is, amely a kocka zatokat az esetlegesen beko vetkezo eseme nyek negati v hata saike nt i rja le, e s a kocka zatme rse kle st elo te rbe helyezve az eseme nyek beko vetkeze si valo szi nu se ge nek (vagy gyakorisa ga nak) e s/vagy azok hata sa nak (ko vetkezme nyeinek) cso kkente se t tartja szem elo tt. Ez az e rtelmeze s azonban a poziti v kimenetek ele re se t ce lzo kocka zatva llala st nem tudja a helye n kezelni. A ko zszfe ra ban a ltala nosan elfogadottnak tekintheto ve leme ny szerint: A ko zszféra ban ellentétben a maga nva llalkoza sok vila ga val a kocka zatva llala s esetleges pozitív hozama minima lis. Ku lo no sen akkor, ha a jogszaba lyban nem szereplo célok elérésének nincsen jutalma. (Domokos Nye ki Jakova c Ne meth Hatvani, 2015) Ugyanakkor a jogszaba lyi ce lok szerinti megfelele s krite riumain tu l egye b szempontokat is ce lszeru figyelembe venni. A ko zszfe ra ugyanis megleheto sen ta g ko rt takar, a ko ltse gvete s ko zponti e s o nkorma nyzati alrendszereiben mu ko do inte zme nyek mind az inte zme ny ti pus e s me ret, mind a felu gyeleti e s tulajdonosi szerkezet, mind az ella tando ta rsadalmi/ gazdasa gi feladatok, mind pedig a regiona lis o sszefu gge seket tekintve egya ltala n nem tekintheto k homoge nnek az adott szakteru letre vonatkozo jogszaba lyokban (pe lda ul az egyetemek, fo iskola k esete ben a felso oktata si to rve nyben) meghata rozott ce lok tekintete ben. Nemcsak az egyes szakpolitikai teru letek (pe lda ul ege szse gu gy vagy ko zoktata s), hanem az azonos jogszaba lyi ce lok a ltal meghata rozott keretek ko zo tt (pe lda ul a felso oktata sban) mu ko do inte zme nyek is a valo sa gban versenyeznek egyma ssal vagy legala bbis a finanszi roza si forra soke rt. Ha igaz lenne, hogy az ele rt jobb helyeze snek (pozi cio nak) nincs meg a jutalma, pe lda ul a kedvezo bb pe nzu gyi felte telek, a szakmai elismertse g, a vevo i ele gedettse g, a kiva lo sa g di jaza sa stb. forma ja ban, akkor ez a nyilva nvalo e s nap mint nap tapasztalhato so t az e len ja ro k ko zo tt igencsak ero s verseny sem le tezne. Ez azonban nem is lenne ki va natos, hiszen o sszta rsadalmi e rdek, hogy a ko zszfe ra o szto no zve legyen a leheto legjobb vagy legala bbis a folyamatosan javulo teljesi tme ny ele re se re. A kocka zatva llala s va rhato poziti v hozama ne lku l a ko zszfe ra inte zme nyeito l sem lehetne az innova cio e s folyamatos fejlo de s ira nti belso ige nyt elva rni. Az elo bbiek e rtelme ben joggal elva rhato, hogy a ko zszfe ra inte zme nyei a jogszaba lyokban szereplo a ltala nos ce lokon tu l elso sorban az eredme nyesse g (hasznossa g) e s a hate konysa g (vagyis az ero forra sok optima lis felhaszna la sa) vonatkoza sa ban az adott te rben e s ido ben egyedileg meghata rozott strate giai e s szervezeti szintekre lebontott mu ko de si ce lokkal rendelkezzenek. Pe lda ul a Budapesti Gazdasa gi Fo iskola Szervezeti e s mu ko de si Rendje ben (BGF, 2015) megfogalmazott ce lok e s feladatok is tu lmutatnak a felso oktata s e s felno ttke pze s to rve nyi szaba lyoza sa bo l eredo ce lokon. Hiszen a fo ce lkitu ze s vagyis a felso foku szakemberke pze sben beto lto tt pozi cio ( az orsza gban e s nemzetko zileg is egyara nt vonzo, vezeto gazdasa gi felso oktata si inte zme ny ) megtarta sa mellett szu kse ges az oktata s szi nvonala nak folyamatos emele se a sze les ko ru oktata si autono mia, valamint az oktato k e s hallgato k egye ni fejlo de se nek biztosi ta sa val, az ido ta llo e s naprake sz elme leti e s gyakorlati ismeretek megfelelo egyensu lya t biztosi to tananyag-korszeru si te s fenntarta sa val, valamint a kutata s hazai e s nemzetko zi szereplo ivel valo kapcsolattarta s fejleszte se vel. Értelemszeru en a kocka zatok meghata roza sa t, felme re se t, felva llala sa t, illetve kezele se t is ezen strate giai ce lok teljesu le se t ta mogato szervezeti e s mu ko de si ce lkitu ze sek szerint kell megvalo si tani a jogszaba lyi ko telezettse geknek e s a felso bbszintu a llamigazgata si elva ra soknak valo megfelele s alapja n. Pénzügyi Szemle 2016/2 271

4 Ve leme nyu nk szerint a ko zszfe ra inte zme nyeire jellemzo kocka zatkeru lo magatarta s elso sorban nem annak ko szo nheto, hogy a kocka zatva llala s poziti v hozama minima lis lenne, hanem inka bb az a llamha ztarta si kontrollrendszer visszatarto ereje nek. Ugyanakkor ez nem felte tlenu l jelent kedvezo a llapotot, ha egyu ttal ga tolja a fejlo de st, korla tozza a poziti v kimenetek ele re se nek ese lyeit, vagy e ppen indokolatlanul megno veli az a tfuta si ido ket, illetve jelento s to bbletkiada ssal ja r egyu tt. A szervezetira nyi ta son belu li gazda lkoda si (biztonsa gno velo ) e s va llalkoza si (kocka zatno velo ) jellegu magatarta sforma k ellentmonda sa t a kocka zatkezele si szakirodalom re go ta ismeri e s elemzi (la sd Farkas Szabo, 2005). Az egye b ku lso te nyezo k ido - e s te rbeli jellemzo inek va ltozatlansa ga esete n a gazda lkoda si e s va llalkoza si magatarta sforma k optima lis kombina cio ja t vagy ara nya t az aktua lis versenyben elfoglalt hely (pozi cio ) megva ltoztata sa vagy megtarta sa ira nti sza nde knak megfelelo, a szervezeti ce lok szerint egyedileg kialaki ta sra keru lo ira nyi ta si ce lkitu ze sek hata rozza k meg. Azonban ba rmelyik emli tett magatarta sforma tarto s tu lsu lyba keru le se (amelyet a szakirodalom renyhese gi vagy kalandorsa gi a llapotke nt jellemez) vesze lyezteti mind az egyedi szervezeti ce lok, mind pedig az e sszeru gazda lkoda si ce lok teljesu le se t a ko zszfe ra inte zme nyei esete ben is. Azt is fontos megjegyeznu nk, hogy pe lda ul fejleszte s e s innova cio megvalo si ta sa, illetve u j terme k, technolo gia vagy szolga ltata s bevezete se kapcsa n a nagyobb kocka zatva llala s nem ellente te a szaba lyszeru gazda lkoda snak, haba r ilyenkor a ku lso e s belso bizonytalansa gi te nyezo k megva ltozott hata sa miatt a gazdasa gi e s jogi adminisztra cio nak is ke tse gki vu l magasabb szintu szakmai ige nyeknek kell megfelelnie. Mindez terme szetesen igaz az ira nyi ta s also bb e s felso bb inte zme nyi szintjeire is. A kitu zo tt szervezeti ce lok mind teljesebb ko ru, leghate konyabb e s az e sszeru se g hata rain belu l leggyorsabb teljesu le se t szem elo tt tarto vezeto k a kocka zatva llala st a mindennapi do nte shozatal e s ira nyi ta si teve kenyse gek terme szetes veleja ro jake nt (lehet azt is mondani, hogy integra ns re szeke nt) e lik meg, ku lo no sen olyankor, ha a kitu zo tt ce lok mente n egyma ssal is u tko zo alternati va k ko zu l kell va lasztaniuk vagy rangsorolniuk. Így sza mukra a kocka zatok kezele se re vonatkozo a konkre t szervezeti ce lokto l e s a megvalo si tott ira nyi ta si rendszer mu ko de se to l fu ggetlenu l kialaki tott vagy elva rt szaba lyzatok betarta sa elso sorban adminisztrati v to bbletterhet jelent, eze rt e rtheto mo don e s ku lo no sen a szankcio k hia nya ban a kocka zatkezele si elo i ra sokat vagy figyelmen ki vu l hagyja k, vagy jobb esetben az elo i ra sok teljesi te se t a napi munka t keve sbe zavaro szervezeti keretek ko ze terelik. Eza ltal a szaba lyoknak megfelelo kocka zatkezele s a te nyleges do nte shozatalto l e s ira nyi ta si funkcio kto l elku lo nu lo, a szervezeti ce lok ido horizontja vagy a ko ru lme nyek va ltoza sa helyett az elleno rze si ciklusokat ko veto to bbnyire uto lagos dokumenta la si gyakorlatta va lhat. Mindez a ko telezo kocka zatkezele s szerepe nek e s funkcio ja nak ele rte ktelenede se hez, illetve a munkata rsak ko re ben az a ltala nos negati v megi te le s kialakula sa hoz vezethet. A ku lso e rdekeltek szempontja bo l szinte n megke rdo jelezheto a kiza ro lag a megfelele si krite riumokat szem elo tt tarto kocka zatkezele s hozza adott e rte ke. Az elmu lt e vtizedek alatt rendszeresek szinte minden szektorban e s szervezetti pusna l globa lisan, illetve helyileg is az ira nyi ta si botra nyok e s szervezett visszae le sek, a besza molo k e s ko zze te teli jelente sek kozmetika za sai, a korrupcio ku lo nbo zo forma i, az etikai norma k eroda la sa stb. Mindez nem igazolja azt, hogy a jogszaba ly-megfelele si ko vetelme nyek teljesu le se o nmaga ban garancia t jelentene a katasztrofa lis hata su (ko rnyezeti, gazdasa gi e s ta rsadalmi) kudarcok elkeru le se re vagy aka r az egyedileg kitu zo tt szervezeti ce lok sikeres ele re se re. 272 Pénzügyi Szemle 2016/2

5 Sza mos esetben a jogszaba lyi megfelele s mino se ge e s az egyedi sikerte nyezo k a llapota ko zo tt nem felte tlenu l a llapi thato meg ko zvetlen o sszefu gge s, mint pe lda ul a hazai felso oktata si inte zme nyek rangsora ban e len szereplo inte zme nyekne l mega llapi tott megfelele si hia nyossa gok esete ben sem. A to bb nemzetko zi terme szetesen elte ro e s egyben vitathato szempontok szerint o sszea lli tott toplista n is rendszeresen szereplo, sajna latosan igen keve s sza mu magyar egyetem ko zo tt van olyan, ahol a kocka zatkezele si rendszer kialaki ta sa e s mu ko dtete se az ÁSZ a ltal vizsga lt ko zo tti ido szakban nem felelt meg a jogszaba lyi elo i ra soknak. ke rde s, hogy mike nt me rheto az, hogy egy megfelele si ce lbo l meghozott javi to vagy helyebi to inte zkede s (pe lda ul a belso kontrollke ziko nyv kocka zatkezele si re sszel to rte no kiege szi te se), illetve ennek egy vizsga lt ido szak alatti hia nya mennyire szoros o sszefu gge sben a ll az adott felso oktata si inte zme ny kora bbi e s jelenlegi elo kelo hazai, illetve nemzetko zi ranglista-helyeze seivel vagy a gazda lkoda si szaba lytalansa gok megle te vel e s kiku szo bo le se vel. A kockázatkezelés minősítésének kiegészítő szempontjai A hagyoma nyos megfelele salapu vizsga latok (auditok) a kocka zatkezele s eredme nyesse ge t ahhoz ko tik, hogy valamely modell (pe lda ul a COSO ERM) o sszes komponense jelen van-e a szervezet mu ko de se ben, e s mu ko de su k e sszeru bizonyossa got jelent-e a kitu zo tt ce lok teljesu le se hez. Ve leme nyu nk szerint az ISO kocka zatkezele si szabva ny (ISO, 2009) 2 eredme nyesse gi krite riumait alkalmazva az eredme nyesse g a ko vetkezo ha rom ke rde s megva laszola sa val jobban jellemezheto (Ivanyos Sa ndor-kriszt, 2015). Van-e a szervezetnek aktua lis, pontos e s a tfogo (vagyis minden mu ko de si, illetve szervezeti szintre kiterjedo ) e rtelmeze se a kocka zatokro l? A kocka zatva llala s szervezet a ltal alkalmazott szintjei e s hata rai (a kocka zati krite riumok) ismertek-e e s elfogadhato k-e a ku lso e s belso e rintett felek sza ma ra? A szervezet kocka zatai az elo i rt krite riumokkal jellemezheto hata rokon belu l vannak-e? Ezeknek a ke rde seknek megva laszola sa tu lmutat a belso kontrollrendszer szaba lyszeru kialaki ta sa ra e s mu ko de se re vonatkozo mega llapi ta sok hato ko re n. Az egyedileg kitu zo tt ce lok, illetve azok elte ro ido horizontjai, a kialaki tott szervezeti keretek, az egyes szervezetek te rbeli elhelyezkede se e s kapcsolo da sai, valamint a hato sa gi, terme k-elo a lli ta si, szolga ltata si, e rte kesi te si, illetve hasznosi ta si la ncokban elfoglalt szerepek ku lo nbo zo se gei miatt elo re meghata rozott elleno rze si ke rdo i vek mente n az adott va laszok nem is igazolhato k. Ugyanakkor ezen ke rde sek felvete se a vezeto k sza ma ra jobban megfoghato va teszik a kocka zatok kezele se vel kapcsolatos tennivalo kat, szem elo tt tartva a szervezet belso e s ku lso kapcsolo da sainak te r e s ido vonatkoza sait, illetve va ltoza sait is 3. A kocka zatkezele s eredme nyesse ge t a szervezeti e s mu ko de si szinteken kialaki tott ira nyi ta si teve kenyse gek e s ke pesse gek ta mogatja k. Az alkalmazott kocka zatkezele si modellek vagy megko zeli te sek aja nla sainak megvalo sula sa nem o nmagukban, hanem a mu ko de si folyamatok ira nyi ta sa ba e s elleno rze se be, a szervezeti egyse gek terveze si, do nte shozatali e s felu lvizsga lati elja ra saiba, az a tfogo ira nyi ta si szaba lyzatokba e s a szervezet nyilva ntarta si rendszereibe to rte no bea gyazo da s kapcsa n e rte kelheto e s igazolhato. Ennek alapja n a kocka zatkezele s mino se ge a szervezet ira nyi ta si ke pesse ge nek felme re se vel 4 (Ivanyos Roo z, 2010) jobban jellemezheto, mint kiza ro lag egy a ltala nos kocka zatkezele si vagy kontrollmodell alkoto elemeinek valo megfelele s vizsga lata val. Pénzügyi Szemle 2016/2 273

6 Az ira nyi ta si ke pesse g a szervezet mu ko de se nek olyan jellemzo je, amely azt mutatja, hogy az ira nyi ta si rendszer milyen me rte kben ta mogatja a kulcsfontossa gu folyamatok szervezeti ce loknak megfelelo ve grehajta sa t. Az ira nyi ta si ke pesse g meghata roza sa e s javi ta sa eszko zu l szolga l az ira nyi ta si rendszer kereteinek fejleszte se hez, a kocka zatkezele snek a szervezet do nte shozatali e s ve grehajta si folyamataiba valo mind teljesebb ko ru integra lo da sa hoz, valamint a felu gyeleti, illetve elleno rze si teve kenyse gek hate konyabba te tele hez. Az egyedileg (testre szabottan) kialaki tott kocka zatkezele s mino se ge vizsga lhato tova bba olyan modellfu ggetlen attribu tumok mente n is, amelyek hia nyossa gai vesze lyeztetik az eredme nyesse gi szempontok megfelelo e rve nyesu le se t. Az ISO kocka zatkezele si szabva ny aja nla sai alapja n a kocka zatkezele s eredme nyesse ge t ta mogato, teljesi tme nyno velo jellemzo ket a ko vetkezo k szerint foglalhatjuk o ssze (Ivanyos, 2015): a kocka zatkezele s folyamatos javi ta sa, a kocka zatoke rt valo szeme lyes felelo sse g teljes ko ru szaba lyoza sa, a kocka zatkezele s alkalmaza sa minden do nte shozatali elja ra s ve grehajta sa sora n, folyamatos kommunika cio az e rintettekkel, a szervezet ira nyi ta si rendszere be valo teljes integra cio. A kocka zatkezele s folyamatos javi ta sa nak hia nyossa gai jellemzo en a szervezeti e s mu ko de si szinteket a tfogo ira nyi ta si keretrendszert, ezen belu l elso sorban az ira nyi ta si szerepekhez rendelt monitoroza si e s felu lvizsga lati teve kenyse geket e rinto, a va ltoza sokra e s a proble ma kra valo felso vezeto i reaga la s ke sedelme bo l, illetve hia nya bo l, vagy a szu kse ges ero forra sok nem kello me rte kben e s/vagy ido ben to rte no rendelkeze sre bocsa ta sa bo l sza rmaznak, amelyek gyakran a meghirdetett kocka zatkezele si politika val ellenkezo u zenetet is hordoznak. A kocka zatkezele si teve kenyse gek nem ve letlenszeru en, hanem tudatosan, az egye b felelo sse gekkel egyu tt szabatosan elo i rt munkako ri szaba lyok szerint kell, hogy megvalo suljanak. A felhatalmaza s e s felelo sse g szaba lyainak vila gos e s egye rtelmu megfogalmaza sa mellett, amennyiben ez lehetse ges, olyan teljesi tme nykrite riumokat is ce lszeru elo i rni, amelyeket a kocka zatkezele s teljesi tme nye rte kele sekor ko zvetlenu l fel lehet haszna lni. A felelo sse gi szaba lyok forma lis elfogadtata sa n tu l azok mind teljesebb mege rte se t e s a szu kse ges ke pze si leheto se geket is biztosi tani szu kse ges, csaku gy, mint a jo pe lda k e s tapasztalatok e rintettek re sze re to rte no megoszta sa t. A szervezet e s a mu ko de s minden szintje n a do nte sek meghozatalakor nyilva nvalo an me rlegele sre keru lnek a kocka zatok, e s i gy to bbe vagy keve sbe formaliza lt mo don kocka zatkezele sre (vagy kocka zatva llala sra) is sor keru l. A kocka zatkezele s megvalo sula sa nak te nye e s me rte ke nyomon ko vetheto a do nte shozatali elja ra s dokumenta la sa a ltal. A jelento s do nte sek elo ke szi te si e s do nte shozatali le pe sei sora n a kocka zatkezele s o sszes (pe lda ul szaba lyzatban elo i rt) eleme is megjelenhet, so t a do nte shozo k az adott helyzetben maguk is e rte kelhetik a kocka zatkezele s megvalo sula sa nak megfelelo se ge t, amely befolya ssal lehet a meghozott do nte seikre. Az egyes do nte shozatali elja ra sok sora n alkalmazando kocka zatkezele s mo dja t e s me rte ke t a szervezet ege sze re egyedileg kidolgozott e s rendszeresen felu lvizsga lt ira nyi ta si keretrendszer kapcsa n ce lszeru eltervezni e s szu kse g esete n ku lo n szaba lyzatban is ro gzi teni. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a szaba lyoza s vagy dokumenta la s te nye o nmaga ban nem elegendo, csak az o sszes szervezeti e s mu ko de si szint do nte shozatali elja ra saiban aka r egyedileg elte ro en elo i rt ke pesse gszinteken to rte no ve grehajta s megfelelo se ge veheto sza mi ta sba. Ugyancsak fontos szempont az is, hogy a kocka zatkezele si elja ra s alkalmaza sa nak elo i ra sa ne az adott szervezeti vagy mu ko de si szint do nte si hata sko reinek e s a felelo sse gek 274 Pénzügyi Szemle 2016/2

7 korla toza sa t ce lozza, hanem a kocka zatkezele s eszko zta ra val a megalapozott e s jo do nte sek meghozatala t segi tse elo. A kocka zatkezele s a ku lso e s belso e rintettekkel valo folyamatos kommunika cio ra, pa rbesze dre e s konzulta cio ra e pu l. A szervezet mu ko de se szempontja bo l az e rintettek aka r egyma sto l elte ro ce ljainak e s szempontjainak figyelembeve tele t biztosi to to bbira nyu kommunika cio a kocka zatkezele s fontos eleme e s szerves re sze, amely nemcsak a kocka zatok meghata roza sa na l e s e rte kele se ne l, hanem a kocka zatkezele si inte zkede sek megterveze sekor, a ve grehajta s nyomon ko vete sekor e s az eredme nyek felu lvizsga latakor is ne lku lo zhetetlen. Amennyiben az e rintett felek nem ismerik meg vagy nem fogadja k el egyma s kocka zati szintjeit, akkor az ugyanarra a kocka zatra vonatkozo, ku lo nbo zo e rintettek a ltal nem egyeztetett krite riumok mente n foganatosi tott inte zkede sek ko lcso no sen kiolthatja k egyma st, vagy legala bbis vesze lyeztethetik a ba rmelyik fe l a ltal ki va nt hata s ele re se t. Ahogy az elo i rt e s megvalo sulo kocka zatkezele si elja ra sok ku lo nbo zhetnek az egyes szervezeti e s mu ko de si szintek ira nyi ta sa kapcsa n az e rintettek ko re, a kapcsolattarta s mo dja e s gyakorisa ga is elte ro lehet. Pe lda ul egy konkre t megrendele s vagy ko zszolga ltata s szerzo de s szerinti teljesi te se e s egy nagyobb beruha za si projekt lebonyoli ta sa esete ben a munkako ru lme nyekkel, a finanszi roza ssal, a jo vedelmezo se ggel, a lakossa gi ige nyekkel kapcsolatos specifikus ko ru lme nyek a kocka zatok elte ro mo don to rte no meghata roza sa t, bemutata sa t, valamint a szu kse ges partnerekkel, munkata rsakkal, felso vezeto kkel, hato sa ggal, hitelezo kkel, lakossa ggal folytatott pa rbesze dek ku lo nbo zo ti pusait teszik szu kse gesse. Az ira nyi ta si rendszer e s folyamatainak kialaki ta sa a szervezeti ce lok ele re se nek optima lis kereteit kell, hogy biztosi tsa. A bizonytalansa g szervezeti ce lokra valo hata sa, vagyis a kocka zatok vonatkoza sa ban is az optima lis szervezeti keretek kialaki ta sa e s a kocka zatkezele s szervezeti e s mu ko de si folyamatokba valo integra la sa a feladat. E tekintetben a kocka zatkezele s egyes szerepko reiben e rintett vezeto k cselekedetei e s nyilatkozatai igazolja k vissza a kocka zatkezele snek az ira nyi ta si rendszerben beto lto tt azon su lya t e s szerepe t, amelyet o k szu kse gesnek e s ele gse gesnek tartanak a szervezeti ce lok teljesu le se hez. A kockázati szintek meghatározása Az ISO szabva ny alapja n a kocka zatot a bizonytalansa g ce ljainkra vonatkozo hata sake nt e rtelmezzu k, amely lehet kedvezo e s/vagy kedvezo tlen. Ez a meghata roza s le nyegesen sze lesebb ko ru, mint a kedvezo tlen eseme nyek beko vetkeze si valo szi nu se ge nek e s hata sa nak szorzata t alkalmazo hagyoma nyos (kontrollalapu ) megko zeli te s. Ebbo l fakado an a kocka zatkezele snek nem az eredendo (vagy annak ve lt) kocka zati te nyezo k to bbe -keve sbe jo l kisza mi thato hata sa nak e s/vagy beko vetkeze si valo szi nu se ge nek cso kkente se re kell koncentra lnia, hanem a fennmarado (te nyleges, de nehezen me rheto ) bizonytalansa g ce lokra valo hata sa nak jelento se ge t kell me rlegelni a rendelkeze sre a llo legjobb informa cio k alapja n. Ezt a megko zeli te st ala ta masztja az is, hogy e ppen nem a nagy valo szi nu se gu, hanem a kis vagy kisza mi thatatlan gyakorisa ggal beko vetkezo, egyma st kiva lto vagy felero si to, la ncszeru en o sszekapcsolo do olyan eseme nyek (vagy azok elmarada sai) e s a ko ru lme nyek nem kello en figyelembe vett va ltoza sai okozza k a legnagyobb ka rokat, amelyeket o nmagukban vizsga lva a valo szi nu se g e s a hata s szorzatake nt nem tekintene nk jelento s kocka zatu nak. Az ISO szabva ny szerint a kocka zatok jelento se ge nek me rlegele se hez a szervezet e rte keihez, ce lkitu ze seihez e s ero forra saihoz illeszkedo kocka zati krite riumokat kell meghata rozni. Ezek a krite riumok sza rmazhatnak Pénzügyi Szemle 2016/2 275

8 jogszaba lyi vagy ma s, a szervezet a ltal va llalt ko vetelme nyekbo l, amelyek kialaki ta sakor figyelembe veendo te nyezo k: a lehetse ges okok e s okozatok jellege e s ti pusai, a beko vetkeze si valo szi nu se g meghata roza si mo dja, a beko vetkeze si gyakorisa g e s ko vetkezme ny te rbelise ge e s ido horizontja, a kocka zati szintek meghata roza si mo dja, a lehetse ges tu re shata rok, az isme tlo do vagy pa rhuzamos kocka zatok egyu ttes hata sa nak meghata roza sa, az e rdekeltek ve leme nye. A szervezet strate giai ira nyi ta sa e rt felelo s felso szintu vezete s feladata a szervezetet a tfogo mu ko de si e s szervezeti szintek mente n, a kocka zatkezele si folyamatok belso o sszefu gge seinek keretet ado ira nyi ta si ce lkitu ze sek mega llapi ta sa, amelyek figyelembeve tele vel a kocka zatkezele s a ltal alkalmazando kocka zati krite riumok is kidolgozhato k a kocka zatkezele st megvalo si to folyamat ve grehajta sa e rt felelo s vezeto feladat- e s hata sko re ben. Az ira nyi ta si ce lkitu ze sek az 1. a bra n bemutatott mo don kapcsolja k o ssze a szervezeti ce lokat a mu ko de si e s szervezeti szintu ke pesse gekkel u gy, hogy a vezete s ira nyultsa ga t e s utasi ta sait az e rdekelt felek ige nyeit e s a ko rnyezet elva ra sait meghata rozo ira nyi ta si keretek ko ze szori tja k. Ilyen mo don az ira nyi to e s felu gyeleti testu leteknek tudata ban e s kompe- 1. ábra Az irányítási célkitűzések kapcsolódása a szervezeti és működési szintek céljaihoz ÉRDEKELTEK ELVÁRÁSAI SZERVEZETIRÁNYÍTÁS KOCKÁZATTUDATOSSÁG STRATÉGIAI CÉLOK Fejlődőképesség MŰKÖDÉSI CÉLOK Kiaknázhatóság MEGBÍZHATÓSÁGI CÉLOK Elégedettség VÉGREHAJTÁSI CÉLOK Elszámolhatóság Folyamatintegritás Hitelesség Elkötelezettség Kompetencia Adatvédelem Működési folyamatok normatív követelményei Elkötelezettség KONTROLLHATÉKONYSÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZET ELVÁRÁSAI Forrás saját szerkesztés 276 Pénzügyi Szemle 2016/2

9 tensnek kell lennie abban, hogy a szervezetira nyi ta s a tfogo rendszere mennyiben felel meg az e rdekelt felek elva ra sainak. A kocka zati szintek hagyoma nyos meghata roza sait alkalmazo COSO ERM-keretrendszer szerint a kocka zatvisele si szint vagy kocka zatva llala si hajlando sa g (risk appetite) azt mutatja, hogy a strate gia vonatkoza sa ban a vezete s e s a felu gyeleti testu let mekkora kocka zatot tart elfogadhato nak, mi g a kocka zati tolerancia azt, hogy a meghata rozott kocka zatvisele si szinten a szervezeti ce lokto l milyen me rte ku elte re s engedheto meg. A kocka zatvisele si szintek e s a kocka zati tolerancia k (itt jegyezzu k meg, hogy az ISO szabva ny ezeket a kifejeze seket nem alkalmazza, de a hagyoma nyos kocka zatkezele si szakirodalom sem egyse gesen e rtelmezi a tolerancia fogalma t) a mu ko de si e s szervezeti szintek szerinti ce lok e s a kapcsolo do vezeto i felelo sse gek mente n kell, hogy meghata roza sra keru ljenek. Ez egyre szro l az ira nyi ta si rendszerbe integra lt kocka zatkezele si keretek kialaki ta sa sora n figyelembe vett ku lso e s belso o sszefu gge sek, illetve a jo va hagyott kocka zatkezele si politika, ma sre szro l az egyes mu ko de si e s szervezeti szintek ira nyi ta sa ba szerves mo don bee pu lo kocka zatkezele si folyamat a ltal mega llapi tott ku lso e s belso, valamint te r- e s ido beli vonatkoza sok szem elo tt tarta sa val kialaki tott kocka zati krite riumok alkalmaza sa val megvalo sulhat meg eredme nyesen. Az ISO szabva ny a felso vezete s felelo sse ge t hangsu lyozza a kocka zatkezele s rendszere nek kialaki ta sa e rt e s hate kony mu ko dtete se e rt. Idetartozik a szervezet ero s vezeto i elko telezettse ge nek folyamatos fenntarta sa e s az elko telezettse g szervezet minden szintje n valo ele re se nek strate giai terveze se e s e rve nyesi te se. Ennek kerete ben a felso vezete s meghata rozza e s jo va hagyja a kocka zatkezele si politika t, biztosi tja a szervezeti kultu ra o sszhangja t a kocka zatkezele si politika val, a szervezet teljesi tme nymutato ival o sszhangban meghata rozza a kocka zatkezele s teljesi tme nymutato it, o sszehangolja a kocka zatkezele si ce lkitu ze seket a szervezet strate gia ja val e s ce ljaival, biztosi tja a jogi e s szaba lyoza si megfelelo se get, a szervezet megfelelo szintjeihez rendeli az elsza moltathato felelo sse geket, biztosi tja, hogy a kocka zatkezele s szu kse ges ero forra sai rendelkeze sre a lljanak, minden e rdekelt fele kommunika lja a kocka zatkezele s fontossa ga t e s elo nyeit, biztosi tja a kocka zatkezele s keretrendszere nek folyamatos alkalmazhato sa ga t. Haba r a COSO meghata roza sai e s terminolo gia ja elte rnek az ISO szabva ny a ltal haszna lt lei ra sokto l, a COSO Bizottsa g a ltal 2012-ben ko zze tett dokumentum (COSO, 2012) is eligazi ta st nyu jt a kocka zatvisele si szint, illetve kocka zatva llala si hajlando sa g meghata roza sa hoz, alkalmaza sa hoz e s bemutata sa hoz. A kocka zatviselési szint: meghata roza sa stratégiai do ntés és a szervezet céljainak elérésére vonatkozik; a felelo s ira nyíta s szerves részét képezi; segítséget nyújt az ero forra sok alloka la sa ban; útmutatóul szolga l a szervezeti infrastruktúra kialakíta sa hoz és műko dtetéséhez, ta mogatva a szervezeti célok elérését érinto kocka zatok felismerésével, értékelésével, megva laszola sa val és nyomon ko vetésével kapcsolatos tevékenységeket; befolya solja a szervezet kocka zatokat érinto magatarta sa t; a stratégiai tervezés sora n to bb dimenzióban alkalmazandó a hosszabb, illetve a ro videbb ta vú célok elérését illeto en; és eredményes monitoroza st igényel mind a kocka zatok, mind pedig a szervezet kocka zatviselési szintjének folyamatos alakíta sa vonatkoza sa ban. Az alkalmazhato sa g nehe zse ge abban rejlik, Pénzügyi Szemle 2016/2 277

10 hogy mi g a kocka zati tolerancia esete ben nem okozhat proble ma t a megfelelo mutato sza mok alkalmaza sa, hiszen azok azonosak lehetnek a szervezet mu ko de se nek eredme nyesse ge t bemutato pe nzu gyi e s egye b teljesi tme nymutato kkal, addig a kocka zatvisele si szintek me re se re ezek ko zvetlenu l nem e rtelmezheto k. Ha azonban a szervezetira nyi ta sba integra lo do kocka zatkezele si keretek ( keretrendszer ) kialaki ta sa nak e s fenntarta sa nak eredme nymutato it tekintju k a szervezet kocka zatvisele si szintje t lei ro jellemzo knek, akkor a ko rnyezet elva ra sainak e s a szervezet mu ko de si ce ljainak megfelelo en kialaki tott e s mu ko dtetett ira nyi ta si folyamatok a ko rnyezet a ltal ismert legjobb gyakorlatokhoz to rte no viszonyi ta sa terme szetes me rte ku l szolga lhat. Mine l teljesebb ko rben e s me rte kben, illetve mine l magasabb ke pesse gi szinten tervezik megvalo si tani az ismert legjobb gyakorlatokat, anna l alacsonyabb az adott ira nyi ta si folyamat kapcsa n felmeru lo, a szervezeti ce lok ele re se t vesze lyezteto kocka zat. A kocka zatvisele si szint teha t meghata rozhato a mu ko de si e s ira nyi ta si folyamatok szervezeti ce loknak megfelelo ke pesse gi szintjeit ta mogato legjobb gyakorlatok kiva laszta sa val. A szervezet rea lisan mega llapi tott, konkre t szervezeti e s mu ko de si ce ljai azonban behata rolja k azt is, hogy a szervezet optima lis mu ko dtete se milyen ko ltse geket visel el. Ennek megfelelo en az egyedi kocka zatvisele si szintek mega llapi ta sakor a vezete snek me rlegelnie kell a kocka zatok esetleges negati v hata sa nak cso kkente se vel egyu ttja ro ko ltse geket is. Az alkalmazando ira nyi ta si gyakorlatok te nyleges, illetve va rhato ko ltse geinek meghata roza sa szinte n szu kse ges felte tele a ku lo nbo zo ido ho- 2. ábra A kockázati intézkedések hasznossági és hatékonysági megfontolásai a kockázati szintek meghatározásában KOCKÁZAT KÖLTSÉG Kockázati tolerancia Kockázati tűréshatár Lehetséges kockázatvállalási szintek INTÉZKEDÉS HATÁSOSSÁGA Forrás: saját szerkesztés 278 Pénzügyi Szemle 2016/2

11 rizontokra e s mu ko de si teru letekre vonatkozo szervezeti ce loknak megfelelo kocka zatvisele si szintek kijelo le se nek. (La sd 2. a bra) A kockázatkezelés irányításának értékelésekor figyelembe vehető teljesítménymutatók A szervezeti kocka zatkezele s alapelvei minden o na llo gazda lkoda st folytato szervezet sza ma ra azonosak. Mindazona ltal a kapcsolo do ira nyi ta si gyakorlatok ko re e s az azokat megvalo si to ira nyi ta si folyamatok ke pesse gi szintjei jelento s elte re seket mutathatnak. A szervezetek formaliza lt kocka zatkezele si gyakorlatok megvalo si ta sa ne lku l is folytathatnak kiterjedt e rte kteremto teve kenyse get. Az e rdekelt felek elva ra sai, a gazda lkoda si ko rnyezet megva ltoza sa vagy vonatkozo jogszaba lyi elo i ra s esete n azonban szu kse g lehet a kocka zatkezele s ero teljesebb e s a ttekintheto bb rendszere nek kialaki ta sa ra, haba r a kocka zatkezele s rendszere nek kialaki ta sa e rettebb fa zisban le vo szervezetek sza ma ra is kihi va st jelenthet. A kocka zatkezele s ira nyi ta sa alatt a vezete s azon feladata t e rtju k, amely az ira nyi ta si rendszer fejleszte se e s hate konyabba te tele kapcsa n a szervezeti ce lok ele re se szempontja bo l releva ns ira nyi ta si gyakorlatok kiva laszta sa ra e s a kocka zatvisele si szinteknek megfelelo alkalmaza sba ve tele re ira nyul. 5 A kocka zatkezele s sora n rendelkezni kell olyan kocka zati krite riumokkal, amelyek alkalmasak a szervezeti ce lok teljesu le se t, a szu kse ges ero forra sok rendelkeze sre a lla sa t e s hate kony felhaszna la sa t ta mogato ira nyi ta si gyakorlatok, mint kocka zatkezele si inte zkede sek eredme nyesse ge nek, me re se re. A kocka zatkezele st ta mogato ira nyi ta si gyakorlatok kiva laszta sa t e s alkalmaza sba ve tele t teha t abbo l a szempontbo l kell vizsga lni, hogy menynyire fedik le az o sszes ira nyi ta si ce lkitu ze st e s a szervezet mu ko de si e s szervezeti szintjeit. Az alkalmazott ira nyi ta si ce lkitu ze sekre e rtelmezheto kocka zati krite riumok (kocka zati tolerancia k e s kocka zatvisele si szintek) beazonosi ta sa szu kse ges a kocka zatkezele s ira nyi ta si hato ko re nek meghata roza sa hoz. A kocka zatkezele s hato ko re be tartozo szervezeti e s mu ko de si ce lok jellemzo te r- e s ido horizontjait szem elo tt tartva az ira nyi ta si ce lkitu ze sek hasznossa gi e s hate konysa gi krite riumait a ko vetkezo k szerint alaki thatjuk ki. A kocka zatvisele si szintek meghata roza sa a felelo s ira nyi ta s megvalo si ta sa t ta mogato ira nyi ta si folyamatok ke pesse gi szintjeivel. A kocka zati tolerancia meghata roza sa az ira nyi ta si rendszer adott szintje n alkalmazott szervezeti e s mu ko de si ce lokto l valo elte re s me rte ke vel. A kocka zatoptimaliza la s biztosi ta sa e rdeke ben a kocka zati krite riumok me re se re alkalmazhato k a ko vetkezo eredme nymutato k 6 : az ira nyi ta si folyamatok ke pesse gattribu tumainak rangsorska la t alkalmazo teljesu le si me rte ke (ISO/IEC szabva ny szerinti folyamatprofilok), e s a szervezeti e s mu ko de si ce lok te r- e s ido horizontjai szerint e rtelmezett kontrollhata re rte kek. A kocka zatkezele s ira nyi ta sa t ta mogato kocka zattudatossa g e s kontrollhate konysa g ira nyi ta si ce lkitu ze sek vonatkoza sa ban szinte n rendelkezni kell olyan kocka zati krite riumokkal, amelyek alkalmasak a szervezeti ce lok teljesu le se t e s a szu kse ges ero forra sok rendelkeze sre a lla sa t, hate kony felhaszna la sa t ta mogato ira nyi ta si gyakorlatok, mint kocka zatkezele si inte zkede sek eredme nyesse ge nek me re se re. Mindazona ltal ezek a szervezeti ce lok e s ero forra s-ko vetelme nyek az ira nyi ta si rendszer a ltal alkalmazott ce lokbo l kell, hogy sza rmazzanak. A kocka zatkezele s ira nyi ta sa t ta mogato ira nyi ta si gyakorlatok kiva laszta sa t e s alkalmaza sba ve tele t teha t abbo l a szempontbo l kell e rte kelni, hogy a fenti hasznossa gi e s hate konysa gi mutato k mennyire fedik le az o sszes Pénzügyi Szemle 2016/2 279

12 ira nyi ta si ce lkitu ze st e s a szervezet mu ko de si e s szervezeti szintjeit. Vagyis (emle kezve a kocka zatkezele s eredme nyesse ge nek elso krite riuma ra): van-e a szervezetnek aktua lis, pontos, minden mu ko de si, illetve szervezeti szintre kiterjedo e rtelmeze se a kocka zatokro l? (La sd 3. a bra) Az ismert referenciamodellekbo l kiva lasztott e s alkalmazott ira nyi ta si gyakorlatok ke szlete, valamint a megce lzott folyamatke pesse gi szintek (ISO/IEC szabva ny a ltal elo i rt) attribu tumai alkotja k azokat a kocka zati krite riumokat, amelyek alapja n a kocka zatkezele s ira nyi ta sa e rte kelheto. A ce lzott e s felme rt (te nyleges) ke pesse gi szintek ko zo tti folyamat-attribu tum hia nyossa gok me rte ku l szolga lnak a maradva nykocka zatok a llapota ra vonatkozo an. A kocka zatkezele s ira nyi ta sa nak teljesi tme nymutato i 7 a ko vetkezo k. A kocka zattudatossa g ira nyi ta si folyamat kapcsa n: a vezete s a ltal meghata roza sra keru lnek a felelo s szervezet ira nyi ta si ce ljai e s kocka zati krite riumai (kocka zati tolerancia e s kocka zatvisele si szint), az ira nyi ta si ce lok e s kocka zati krite riumok (kocka zati tolerancia e s kocka zatvisele si szint) ido horizontja t figyelembe vevo kocka zatfelme re sek rendszeresen ve grehajta sra keru lnek, a felelo s ira nyi ta s ce ljait e rinto kocka zatok A kockázatkezelés irányítása és az egyes szervezeti és működési szintek céljainak elérését támogató irányítási folyamatok 3. ábra A KOCKÁZATKEZELÉS IRÁNYÍTÁSA KOCKÁZATTUDATOSSÁG KONTROLLHATÉKONYSÁG TELJESÍTMÉNYMÉRÉS A stratégiai szint irányítása Az eredményes működés irányítása A megbízhatóság irányítása Folyamatos fejlesztés Kontrollirányítás Elkötelezettség Teljesítmény kiaknázása Folyamat-ellenőrzés Kompetenciafejlesztés Igények kielégítése Információkezelés Adatvédelem A végrehajtás irányítása Folyamatmeghatározás Folyamat-végrehajtás Folyamatirányítás Forrás: saját szerkesztés 280 Pénzügyi Szemle 2016/2

13 figyelembeve telre keru lnek a szervezet belso kontrollrendszere re vonatkozo o sszes vezeto i a lli ta s (jelente s) alapja ul szolga lo kontrollteve kenyse gek kialaki ta sakor. A kontrollhate konysa g ira nyi ta si folyamat kapcsa n: a vezete s biztosi tja a megfelelo szervezeti fele pi te s e s jelente si u tvonalak fenntarta sa t, a felu gyeleti teve kenyse gek biztosi tja k a belso kontrollrendszer eredme nyesse ge nek ido szakos felu lvizsga lata t, a vezete s a tvizsga lja a kontrollhia nyossa gokat e s megteszi a szu kse ges inte zkede seket. A mennyise gi mutato kra e pu lo teljesi tme nyme re s kapcsa n: a szervezeti ce lok teljesu le se szempontja bo l releva ns e s jelento se ggel bi ro folyamatok vagy folyamatelemek keru lnek kiva laszta sra a teljesi tme nyme re shez, a folyamatok vagy folyamatelemek teljesi tme nyme re se hez me ro sza mok e s elemze si technika k keru lnek kialaki ta sra e s karbantarta sra, a folyamat-ve grehajta si adatok gyu jte se e s elemze se olyan statisztikai vagy ma s kvantitati v mo dszerekkel to rte nik, amelyek leheto ve teszik a kiva lasztott folyamatok vagy folyamatelemek elo fordula saiban beko vetkezo elte re sek mege rte se t, az adatelemze si eredme nyek felhaszna la sa val meghata roza sra keru lnek a folyamatve grehajta s elte re seit kiva lto egyedi okozati te nyezo k, javi to e s megelo zo inte zkede sek keru lnek megvalo si ta sra az elte re seket kiva lto egyedi vagy ma s okozati te nyezo k figyelembeve tele re, tova bba a kiva lasztott folyamatok vagy folyamatelemek ve grehajta sa t figyelemmel ki se rik e s elleno rzik a stabil, mu ko do ke pes e s kisza mi thato folyamatok kialaki ta sa e s kontrollhata re rte keken belu l tarta sa e rdeke ben. Az ismert ira nyi ta si e s kontrollkeretrendszerek a fenti eredme nyeket ta mogato elismert legjobb gyakorlatok sze les ko ru alkalmaza si ke szlete t ki na lja k. Ugyanakkor nem mindegyik felte tlenu l szu kse ges a szervezet saja tos ce ljainak ele re se vonatkoza sa ban. A vezete snek csak azon gyakorlatokat kell kiva lasztania a vezeto i a lli ta sok bemutata sa ra, amelyeknek nyilva nvalo a kapcsolata az adott mu ko de si szint hasznossa gi e s hate konysa gi ce ljaihoz. A kocka zatkezele s ira nyi ta sa kapcsa n ezek a ce lok a ko vetkezo k: a kocka zatvisele si szintek meghata roza sa e s alkalmaza sa, valamint az ira nyi ta si rendszer hato ko re ben a llo mu ko de si e s szervezeti szinteken betartando kocka zati tolerancia k. Az alapos megfontola s e rdeke ben a releva nsnak tartott ira nyi ta si gyakorlatok vonatkoza sa ban a vezete snek ki kell alaki tania e s alkalmaznia kell a hasznossa gi e s hate konysa gi mutato kat. Ahol az aktua lis (me rt) e rte kek jelento sen elte rnek a vezete s elva ra saito l (kocka zatvisele si szintje to l), az e rintett gyakorlat (u jbo li) kialaki ta sa vagy javi ta sa szu kse ges. Ahol az aktua lis mutato sza mok ismertek e s kiele gi to ek a kocka zatva llala si szint vonatkoza sa ban, akkor az alkalmaza si gyakorlat vezeto i a lli ta ske nt figyelembe veheto. A mennyise gi mutato kra e pu lo teljesi tme nyme re s eszko zt nyu jt a vezete s sza ma ra az ira nyi ta si rendszer a ltal meghata rozott hasznossa gi e s hate konysa gi mutato k alkalmaza sa hoz. Az elo i rt kontrollhata re rte ket meghalado me ro sza mok jelzik a szervezeti ce lok jobb (nagyobb biztonsa ggal valo ) ele re se t ta mogato korrekcio s e s/vagy javi to inte zkede sek szu kse gesse ge t. Mivel valamennyi kontroll- e s egye b kocka zatkezele si inte zkede seket a szervezeti ce lokkal o sszefu gge sben kell figyelembe venni, az ira nyi ta si gyakorlatokra vonatkozo hasznossa gi e s hate konysa gi mutato knak to bb funkcio ja is van. Egyre szt mutatja k a maradva nykocka zat kocka zatva llala si szinthez viszonyi tott a llapota t, ma sre szt a kontrollha- Pénzügyi Szemle 2016/2 281

14 ta re rte kek kocka zati toleranciake nt valo alkalmaza sa val kapcsolatot biztosi tanak az ira nyi ta si ce lkitu ze sek e s a szervezeti e s mu ko de si ce lok ko zo tt. A kocka zatkezele s ira nyi ta sa val az ira nyi ta si ce lkitu ze sekhez kapcsolo do folyamatok ke pesse giszint-attribu tumainak besorola sa mutato ul szolga l a mu ko de s e s szervezet ira nyi ta si szintjei vonatkoza sa ban elo i rt kocka zati tolerancia k me re se hez. Következtetések A cikkben ki se rletet tettu nk a szervezeti szintu kocka zatkezele s jogszaba lyi megfelele si krite riumok teljesi te se n tu lmutato eredme nyesse gi szempontjainak meghata roza sa ra a Budapesti Gazdasa gi Fo iskola vezete se vel megvalo si tott e s az Euro pai Bizottsa g a ltal is ta mogatott projektek kerete ben a felelo s ira nyi ta s kialaki ta sa ra e s teljesi tme nyme re se re kidolgozott megolda sok alapja n. Javasoltuk a kocka zatkezele s eredme nyesse ge nek bemutata sa t e s objekti v mutato k alapja n az eredme nyek o sszehasonli thato sa ga t is leheto ve tevo felme re si (bizonyossa got ado ) e s folyamatjavi ta si (tana csado i) mo dszerek alkalmaza sa t. Az ira nyi ta si ke pesse gfelme re s e s a felelo s ira nyi ta s kerete ben ismert referenciamodellek alapja n kialaki thato ira nyi ta si folyamatok megvalo si ta sa szervezetti pusto l fu ggetlenu l egyara nt alkalmazhato a ko z- e s maga nszfe ra ban, 8 mint ahogy ezt az informatikai rendszerelleno ro k nemzetko zi szervezete (ISACA) is aja nlja az informatikai ira nyi ta s folyamatfelme re si modellje (COBIT Process Asessment Model) kapcsa n. Mindazona ltal a javasolt mo dszer elsaja ti ta sa nemcsak az elleno rze si szakemberek, hanem a vezeto k e s tana csado ik re sze ro l is szu kse ges (Ivanyos Sa ndor-kriszt Messnarz, 2015). A szervezetira nyi ta si e s kocka zatkezele si ke pesse g fejleszte se t e s me re se t ta mogato u j ke pze si programok kidolgoza sa ra e s megvalo si ta sa ra megfelelo kereteket biztosi that az Állami Sza mvevo sze k e s a Budapesti Gazdasa gi Fo iskola ko zo tt megko to tt egyu ttmu ko de si mega llapoda s. Ugyancsak ce lszeru lenne a ko zszfe ra sza ma ra a ke pze si programok lebonyoli ta sa n ki vu l a felme re si eredme nyek e s tapasztalok folyamatos ko zreada sa is. Ugyanakkor az ele rt eredme nyek alapja n sza mos tova bbi kutata si te ma ki na lkozik. Ezek ko zu l e helyen ke t nagyon fontos, aktua lis e s hosszabb ta von is jelento se ggel bi ro tova bbfejlesztendo teru letet emelu nk ki. Az elso a ko zszfe ra kocka zatkezele si ko vetelme nyeinek e s gyakorlatainak a fenntarthato fejlo de s szempontjai szerint to rte no kialaki ta sa e s elleno rizheto ve te tele. A ma sodik teru let a ko zszfe ra kocka zatkezele se nek a regiona lis gazdasa g fejleszte se kapcsa n ella tando funkcio ihoz kapcsolo dik. Ve leme nyu nk szerint mindke t te ma kutata sa hozza ja rul a ko zszfe ra szervezeteinek fejlo de se hez e s az u j kihi va sok alapja n fokozo do ku lso e s belso elva ra soknak valo hate kony megfelele shez. Jegyzetek 1 Ez re szben a 2004-ben, az INTOSAI budapesti vila gkongresszusa n elfogadott Ira nyelvek a belso kontroll standardokhoz a ko zszfe ra ban ci mu u tmutato (INTOSAI, 2004) fordi ta sa nak is ko szo nheto, amely sora n a kontrollrendszert bemutato a bra ban a kocka zate rte kele s helye re a magyar va ltozatban a jo val ta gabb e rtelmu kocka zatkezele s keru lt janua r 1-je to l hata lyos magyar szabva ny: MSZ ISO 31000:2015, Kocka zatfelme re s e s -kezele s. Alap- e s ira nyelvek. 3 A te rbelise g e s az ido te nyezo k egyu ttes hata sainak figyelembeve tele kapcsa n a regiona lis gazdasa gtan pe lda ul megku lo nbo zteti a statikus (alapveto en a 282 Pénzügyi Szemle 2016/2

15 ko ltse gcso kkente sre leheto se get nyu jto ) e s a dinamikus (az innova cio alkalmaza sa ra e s a differencia lo da sra mo dot ado ) agglomera cio s elo nyo ket. (Lengyel Rechnitzer, 2004) 4 Az ira nyi ta si ke pesse gfelme re s ( Governance Capability Assessment vagy a szu kebb szakmai ko zo sse g a ltal Governance SPICE -nak hi vott) mo dszertana a Budapesti Gazdasa gi Fo iskola vezete se vel, Ivanyos Ja nos szakmai koordina cio ja val, az Euro pai Bizottsa g ta mogata sa val 2005 e s 2010 ko zo tt megvalo sulo (IA-Manager e s MONTIFIC) Leonardo da Vinci LLP-projektek kerete ben keru lt kidolgoza sra e s nemzetko zi (to bbek ko zo tt az Euro pai Sza mvevo sze k elno ke vel lefolytatott) szakmai tala lkozo kon, illetve az IIA e s az ISACA nemzetko zi e s helyi konferencia in bemutata sra. Az informatikai rendszerelleno ro k nemzetko zi szervezete (ISACA) a ltal ben Budapesten lebonyoli ta sra keru lt o sszeuro pai (EUROCACS) konferencia n workshop kerete ben ismertetett az ISO/IEC folyamatfelme re si szabva nyra (ISO/IEC, 2003) e pu lo mo dszertan teljes ko ru en bee pu lt a 2012-ben kiadott COBIT 5 informatikai ira nyi ta si keretrendszer vizsga lati u tmutato ja ba (la sd COBIT Process Assessment Model). 5 A felelo s ira nyi ta s modellje e s a szervezeti ce lok ele re se t ta mogato ira nyi ta si gyakorlatok kiva laszta sa t e s alkalmaza sa t megvalo si to kocka zatkezele si e s megfelele s-ira nyi ta si forgato ko nyvek a Budapesti Gazdasa gi Fo iskola vezete se vel, Ivanyos Ja nos szakmai ira nyi ta sa val, az Euro pai Bizottsa g ta mogata sa val megvalo sulo BPM-GOSPEL (Business Process Modelling for Governance SPICE & Internal Financial Control) Leonardo da Vinci LLP-projekt ( ) kerete ben keru ltek kidolgoza sra. A kocka zatkezele s ira nyi ta sa nak e cikkben bemutata sra keru lo teljesi tme nymutato i is ezen projekt eredme nyei alapja n keru lnek ismertete sre. 6 Az also bb ira nyi ta si e s ke pesse gi szintek eredme nymutato i a ko vetkezo (felso bb) szint teljesi tme nymutato ike nt (teljesi tme ny hajto ero ike nt) e rtelmezheto k. 7 A kialaki tott (ez esetben a kocka zatkezele st ta mogato ) ira nyi ta si folyamatok ele rt ke pesse gi szintjei teljesi tme ny-hajto ero ke nt (performance driver-ke nt) ja rulnak hozza a kocka zatkezele s eredme nyes ira nyi ta sa hoz. 8 A Magyar Nemzeti Vagyonkezelo Zrt. (MNV Zrt.) kezdeme nyeze se re a magyar a llami tulajdonban le vo ta rsasa gok ira nyi ta si e s kocka zatkezele si gyakorlatainak fejleszte se ce lja bo l, az MNV vezete se a ltal 2013-ban indi tott Felelo s va llalatira nyi ta s az a llami vagyonkezele sben elneveze su program kerete ben ke szu lt a jelen tanulma nyban ismertetett mo dszerek alkalmazhato sa ga ro l szo lo esettanulma ny (Trusted Business Partners Kft., 2013). Irodalom Domokos L. Nye ki M. Jakova c K. Ne meth E. Hatvani Cs. (2015): Kocka zatelemze s e s kocka zatkezele s a ko zszfe ra ban e s a ko zpe nzu gyi elleno rze sben. Pénzu gyi szemle. 2015/1 Farkas Sz. Szabó J. (2005): A va llalati kocka zatkezelés kéziko nyve. Dialo g Campus Kiado. Budapest Pe cs Ivanyos J. (2015): A kocka zatkezele s u jrae rtelmeze se a va llalatira nyi ta s hate konyabba te tele re, CONTROLLER INFO. 2015/3 Ivanyos J. Roóz J. (2010): U j megko zeli te s a ko zszfe ra belso kontrollrendszereinek e rte kele se re. Pénzu gyi szemle. 2010/2 Ivanyos, J. Sa ndor-kriszt, É. (2015): ECQA Governance SPICE assessor skills for evaluating integrated risk management scenarios. J. Softw. Evol. and Proc., 27: pp , doi: /smr Ivanyos, J. Sa ndor-kriszt, É. Messnarz, R. (2015): ECQA Governance Capability Assessor Skills for Pénzügyi Szemle 2016/2 283