PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Bókay János Szakgimnáziuma. Ikt.sz.536/2016.

Átírás

1 Ikt.sz.536/2016. Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Bókay János Szakgimnáziuma PEDAGÓGIAI PROGRAM Hatályba lép: október 01. 1

2 NEVELÉSI PROGRAM 2

3 1. Az iskola arculata A Bókay János gyermekorvos és tudós nevét viselő egészségügyi szakgimnázium ban kezdte meg működését tól új székhelye a Csobánc utcai, mintegy százéves patinás épület. A kezdetektől fogva az egészségügyi (humán) képzés határozza meg az iskola profilját, ám az elmúlt húsz évben a képzési formák nagy átalakuláson mentek keresztül. A közepes nagyságú iskola és tanulólétszám lehetővé teszi, hogy a diákokkal egyénileg is az átlagosnál többet foglalkozzunk. A diákok és a tanárok személyesen ismerik egymást, ekkora létszámmal még igazi közösség teremthető, mindenkire tudunk figyelni, és egyetlen diák sem vész el a sokaságban. Abban hiszünk, hogy a tanuló teljes személyiségének és tehetségének kibontakoztatása leginkább egy megértő, szeretetteljes és derűs de emellett következetes és eredményorientált iskolai környezetben valósulhat meg. Nálunk nem csupán a kiváló tanulmányi eredmény számít értéknek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok képességeiket azokon a területeken bontakoztassák ki, ahol a legsikeresebbek, legjobbak lehetnek. Számos lehetőséget kínálunk a közösségi munka, önkéntesség, művészet és kreatív alkotó munka, a sport vagy a hobbitevékenységek területén. Büszkék vagyunk arra, hogy az átlagos vagy az átlagosnál gyengébb tanulmányi eredményekkel érkező tanulóink eljutnak a sikeres szakgimnáziumi érettségi vizsgáig, amellyel általános ápolási és egészségügyi asszisztens vagy regeneráló balneoterápiás masszőr képesítést kapnak, a két tanítási nyelvű képzésben részt vevő diákjaink 70-80%-a pedig felsőfokú nyelvvizsgát szerez. A felnőtt oktatásban megtalálhatják számításukat mindazok, akik szakmát szeretnének, hiszen a nappali vagy esti rendszerű fogászati asszisztens, fogászati higiénikus, fitnesswellnes instruktori képzés, a betegkísérő HÍD-képzés kiváló lehetőséget nyújt az egészségügyi szakmát tanulni kívánóknak. Az iskola környezete Az 1899-ben épült iskola környezete városképileg és a lakók összetétele szempontjából is rendkívül sokszínű. Egyrészt a XIX-XX. század fordulójának építészete, másrészt a városfejlesztési programok nyomán a XXI. századi modernitást megjelenítő Orczy-ház és központ, harmadrészt pedig a Baross utca egyik felén végighaladó panelházas környezet határozza meg a látványt. Az összetett környezet (pl. a közeli kulturális intézmények és a kínai piac kontrasztja), az itt élők és/vagy dolgozók kulturális-etnikai sokszínűsége inspiráló környezetet teremthet az oktatáshoz. Ez az összetettség kiváló lehetőségeket nyújt különböző terepmunkákhoz, megfigyelésekhez, jótékonysági, közösségi munkához (szemétszedés, takarítás), kulturálódáshoz, tanórán kívüli programokhoz (pl. Turay Ida Színház, Józsefvárosi Művelődési Ház, Orczy kert, Füvészkert, Kerepesi temető) vagy a szakmához kapcsolódó ismeretbővítéshez (pl. Klinikák). 3

4 Az iskola helye a helyi közoktatási rendszerben, tanulói összetétele Iskolánk a főváros egyetlen humán két tanítási nyelvű szakgimnáziuma, ahol kiemelt feltételei vannak a nyelvoktatásnak, a biológia és az egészségügyi szakmai tárgyak oktatásának. Beiskolázási területünk nem csupán a környék, a VIII. kerület, hanem az egész főváros, sőt Pest megye, a felnőtt oktatásban pedig az ország egész területe. A nappali rendszerű szakgimnáziumi képzés sok éves múlttal, markáns profillal rendelkezik. A körülbelül háromszoros túljelentkezés visszaigazolja számunkra, hogy a képzési formák különböző igényeket elégítenek ki, és mindegyiknek helye van Budapest és a közvetlen iskolai környezet képzési rendszerében. A szakgimnáziumba jelentkezők számára a legnagyobb vonzerőt az idegen nyelvi és a szakmai képzés jelenti. Mivel a különböző képzési formák felvételi elvárásai, ponthatárai mások, a hozzánk érkező tanulók tanulmányi eredmény, családi háttér, neveltségi szint és tanulási attitűdök szerint igen eltérő képet mutatnak. Ezt a sokféleséget iskolánk nagy erényének tartjuk, hiszen a különböző képességű, érdeklődésű diákok számára is tudunk megfelelő képzési formát kínálni. Tanulóink zöme életkorának megfelelő képességekkel, viselkedési normákkal, értékrendszerrel érkezik, az iskola befejezésekor megfelelő önismerettel és pályaképpel, fejlett személyiséggel hagyja el az iskolát. 4

5 2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei - szeretetteljes, gyermekközpontú légkör megteremtése az iskolában - humanista értékrendszer közvetítése a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon - testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelés egységének megvalósítása - toleranciára való nevelés, egymás eltérő értékeinek megismerése, elfogadása és tisztelete, együttműködésre képes személyiségek nevelése - európaiság- és magyarságtudat egyensúlyának megteremtése, pozitív identitás - a XXI. század követelményeinek megfelelő általános műveltségi anyag megismertetése - vallási és világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése, lelkiismereti szabadság biztosítása, igény alapján hit- és vallásoktatás biztosítása - az erkölcsi nevelés megvalósítása a tanórákon és tanórán kívül: a felelősségérzet kialakítása másokért, önmagunkért, környezetünkért - holisztikus világkép megformálása - környezettudatos személyiségek formálása - a tanuló mindenek felett álló érdeke, a hátrányos megkülönböztetés tilalma - az ismeretek megszerzésének eszközjellege (készség-, képességfejlesztés), gyakorlatorientált felhasználása 2.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai - harmonikus, erkölcsi tartással rendelkező személyiség kialakítása - különösen az idegen nyelvi és a természettudományos tehetség kibontakoztatása - kulcskompetenciák fejlesztése (kommunikáció anyanyelven és idegen nyelven, matematikai, természettudományi és informatikai kompetenciák) - a tanítási-tanulási folyamat motiválása, a tanulók felkészítése az élethosszig való tanulásra - a tanulók viselkedés- és kommunikációs kultúrájának fejlesztése - egyenlő esély teremtése a sikeres életvezetéshez, a tanuló tehetségeinek, képességeinek maximális kibontakoztatásához, az életben való sikeres eligazodáshoz - fejlesztési szinthez igazított tartalmak, különösen a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, valamint a szociális hátránnyal küzdő tanulók esetében - a tanulók képességeinek, egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele az aránytalan terhek kiküszöbölése érdekében differenciált, individualizált képességfejlesztés - az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése - a tanulásra kevésbé motivált, gyengébb felkészültségű tanulók oktatása, fejlesztése, szakmához juttatása - a munkába állás segítése, az életpálya-építés tanítása és gyakorlása segítségével: felkészítés a szakképzésben való továbbtanulásra, felkészítés a szakmai vizsgákra és az egészségügyi szakmákban való helytállásra, felkészítés a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára, felkészítés a felsőoktatásban való továbbtanulásra, a pályaválasztási tudatosság megalapozása, erősítése a teljes képzési idő alatt, a szakmai alkalmasság felismerése és fejlesztése, a szakmák élményszerű megismertetése, a humán egészségügyi szakképzés megalapozása 5

6 További célok és feladatok az ötéves két tanítási nyelvű szakgimnáziumban a szakmai és általános műveltségi tartalmak angol nyelven történő oktatása; a szakmai idegen nyelvvel bővített emelt szintű nyelvoktatás fejlesztése a biológiai tehetség kiemelt támogatása újabb közismereti tárgyak bekapcsolása az idegen nyelven való oktatásba iskolai és iskolák közötti versenyeztetés felkészítés az idegen nyelvű szakmai érettségi vizsgára felkészítés az angol nyelvű érettségi vizsgára különböző tantárgyakból, egyúttal a felsőfokú nyelvvizsga megszerzésére További célok a migráns tanulók nevelésében, oktatásában Iskolánkban kiemelt feltételekkel fogadjuk a migráns és migráns hátterű tanulókat. A neveléshez-oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk. A tanulókkal magyar mint idegen nyelv szaktanár foglalkozik egyénileg és kiscsoportban. A tanítási órákon integráltan vesznek részt, de differenciált oktatásban részesülnek. Migránsokat segítő szervezetekkel együttműködésben valósítunk meg közös projekteket, amelyek segítik a migráns tanulók beilleszkedését és oktatását. A migráns tanulók nevelése-oktatása A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszerszerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról szóló OM közlemény alapján folyik. Kiemelt céljaink a területen: - esélyteremtés a migráns és migráns hátterű tanulók számára a középiskolai követelmények sikeres teljesítéséhez - a magyar nyelvi és kulturális kompetenciák folyamatos fejlesztése - segítségnyújtás a nyelvi hátrányból fakadó nehézségek leküzdéséhez - felkészítésük a magyar rendszerű érettségi vizsgára és továbbtanulásra - integrációjuk elősegítése - elfogadásra nevelés, más kultúrák értékeinek prezentálása, tiszteletben tartása A nevelő-oktató munka eszközei eljárásai tantárgyválasztás lehetősége (l. helyi tanterv, 6. pont) a tanulócsoportok pedagógiai szempontú kialakítása (l. helyi tanterv 10. pont) elektronikus ismerethordozók alkalmazása a tanulók aktivitásán alapuló munkaformák projekt-módszer alkalmazása differenciált képességfejlesztés egyéni fejlesztési tervek csoportmunka szemléltetés gondolkodási és tanulási műveletek, technikák tanulása, tanítása (osztályfőnöki és szaktárgyi órák) az információfeldolgozás különböző típusainak tanítása, alkalmazása, gyakorlása tantárgyi keretben folyamatos külső és belső tanári továbbképzés segítségével az ismeretek és a 6

7 pedagógiai eszközrendszer bővítése több munkaközösség által szervezett, integrált iskolai programok tanórán és iskolán kívüli szervezett formák működtetése (tanulmányutak, táborok, projektnapok, stb.) Eszközök és eljárások az ötéves két tanítási nyelvű szakközépiskolában csoportbontás a felvett tanulók célnyelvi tudása, tudásszintje alapján az iskola anyanyelvű pedagógust foglalkoztat a célnyelven tanított tantárgyakat a helyi tantervben határozzuk meg a tanulók a célnyelv országainak kultúrájával is megismerkednek (célnyelvi civilizáció) a két tanítási nyelvű oktatás angolul tanított tárgyaihoz angol nyelvű jegyzet, szöveggyűjtemény készítése tanulás idegen nyelvű környezetben, diákcsere-programok részvétel a nemzetközi programokban, pályázatokban 7

8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A serdülő- és ifjúkorú tanulók személyiségfejlesztésében döntő szerepet játszik az iskola, ugyanis ebben az életkorban a fiatalok olyan jelentős komplex személyiség-változáson mennek keresztül, ami meghatározza későbbi személyiségjegyeiket. Az önismeret fejlesztése tehát döntő szerepet játszik pedagógiai tevékenységünkben, hiszen ennek során alakulhat ki a tanulók reális énképe. Ez az iskola pedagógusainak azt jelenti, hogy elfogadó magatartással, a tanulók életkori fejlettségének figyelembevételével és a fejődés elvét középpontba helyező módszerekkel végezzék ez irányú munkájukat. Az iskola életének minden területe lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek tevékenységük során minél teljesebben kibontakoztassák személyiségüket, sikereket érjenek el, s ezzel önbizalmukat, önértékelésüket erősíthessék, kialakulhasson pozitív énképük, felelősségvállalási képességük, fejlődjön önállóságuk, s ezáltal képessé váljanak arra, hogy a későbbi felnőttkor helyzeteinek, feladatainak meg tudjanak felelni. Törekszünk az emberismeret, az ítélőképesség fejlesztésére, a tanulók világszemléletének, világképének formálására, a környezettel harmóniában lévő életvezetéshez szükséges képességek kifejlesztésére. 1. Fejlesztési célok: énkép, önmegfigyelés, önismeret, önértékelés, önellenőrzés mások tisztelete, elfogadása előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség alkalmazkodó- és együttműködési képesség konfliktuskezelés kezdeményezőképesség kommunikációs képesség, vitakultúra érzelmek kezelése felelősségtudat realitásérzék erkölcsi-etikai tudatosság döntéshozatal kockázatértékelés értelmi képesség önálló ismeretszerzési képesség módszeres gondolkodás problémamegoldó képesség kudarctűrés, sikerorientáltság cselekvési képesség esztétikai érzék, kreativitás, fantázia, önkifejezés testi-lelki egészség megőrzésének képessége konstruktív életvezetésre való képesség nemzeti identitástudat, európaiság-tudat 8

9 2. A személyiségfejlesztés színterei és eszközei a) Tanítási óra problémamegoldó gondolkodás analizáló és szintetizáló képesség az önálló véleménynyilvánítás ösztönzése aktivitást igénylő feladatok egyéni, differenciált foglalkoztatás csoport- és pármunka a tanulói teljesítmény szöveges értékelése, önértékelés tanulásmódszertan mentálhigiéné b) Osztályfőnöki óra kommunikációs és szociális képességek fejlesztése konfliktuskezelési technikák kialakítása együttműködési technikák kialakítása vitakészség, konstruktív kritikai véleményalkotás agresszív viselkedési formák tudatosítása, kerülése egyénenkénti tehetség felismerése, tudatosítása, kibontakoztatása ésszerű önállósodási, függetlenedési szándékok támogatása állampolgári részvételre és cselekvésre nevelés bűnmegelőzés, drogprevenció fogyasztóvédelmi nevelés c) Tanórán kívüli foglalkozások emelt és középszintű érettségi előkészítők egyéni és csoportfoglalkozások SNI-s és BTMN-es tanulók számára felzárkóztató foglalkozások szakkörök igény szerint differenciált nevelés, oktatás gyakorlatorientáltság tanulási stratégiák elsajátítása d) Szabadidős programok színes szabadidős kínálat tehetségfejlesztés kulturális tevékenységek biztosítása (iskolarádió, diák-színjátszás, énekkar, sportkör) esztétikai nevelést segítő lehetőségek (színház, múzeum, kiállítások, kézműves foglalkozás) környezeti nevelést segítő tevékenységek (tereptábor, tanösvény) külföldi diákcsere-programok (Hollandia, Portugália) szakmai és kulturális intézménylátogatás iskolai és iskolán kívüli versenyeztetés diákönkormányzati munka 9

10 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 4.1. Egészséges táplálkozás Intézményi feladat: a közétkeztetésre vonatkozó rendeletek betartása (büfé, menza) Egészségfejlesztési program: Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. Táplálkozás-élettani ismeretek, korszerű táplálkozás, étkezés higiéniájának, kultúrájának, társas jellegének fejlesztése. A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása tanulóinkban. Színtere: osztályfőnöki óra, tanórák, egészségügyi szaktantárgyak órái, egészségfejlesztés, gondozástan óra, egészségnapi előadások. Mérés-értékelés: alapvető táplálkozási ismeretek szintje - teszt osztályfőnöki órán a 9. és 11. évfolyam számára Mindennapos testnevelés, testmozgás Intézményi feladat: a mindennapi (heti 5) testnevelés biztosítása felmenő rendszerben minden évfolyam részére. 3 alkalom testnevelés óra keretében, 2 óra válaszható testmozgás formájában. Választható: tömegsport, labdajátékok, tánc, kondicionálás. Egészségfejlesztési program: fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése a testmozgás révén. Rendszeres mozgás fontosságának felismerése. Tevékenységek: Rendszeres testedzés tanórán és tanórákon kívül. Sportnapokon aktív részvétel. Háziversenyeken, tömegsport programokon, kirándulásokon való részvétel. A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés. Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon. Jellemformáló helyzetek felhasználása (csapatversenyek). Mozgással, sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása. Mérés-értékelés: A tanulók fizikai állapotának mérése motorikus próbákkal, Hungarofit módszerrel évente kétszer, tanév elején és végén. Országos fizikai állapot mérése [Nkt. 80. (1) bekezdése alapján]. Értékelés: a mérési eredmények feldolgozása, elemzése tanulónként történik. Az eredmények ismeretében egyéni fejlesztési és edzésprogramot dolgoznak ki a testnevelők a tanulókkal közösen. Megvalósítása részben a testnevelési és sport intézményi foglalkozásokon, részint az egyéni edzések beiktatásával történik. Az elemzések és fejlesztési tervek kidolgozásánál az osztályfőnökök is közreműködnek A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 10

11 Egészségfejlesztési program: Iskolánk egészségügyi irányú oktatást folytat, ezért a témák nagy része tananyag formájában kerül feldolgozásra a különböző tantárgyi órákon. Az egészségfejlesztési programunk ezért az egyes osztályok igényeihez és szükségleteihez igazodik, komplexebb módon, személyközpontú formában. A megvalósítás színterei: Tanórák: osztályfőnöki órák, szakmai tantárgyak, mint például: egészségfejlesztés, pszichológia, anatómia-élettan, elsősegélynyújtás, szakmai kommunikáció, munkahelyi egészség és biztonság, stb. Tanórán kívüli tevékenységek: osztálykirándulások, csoportkohézió erősítése, együttesen megélt élmények egészségnap, komplex prevenciós programok, drogprevenciós programok, előadások egészségügyi témákban sportnapok, rendszeres iskolai sportprogramok, tömegsportrendezvények, kosárlabda, focibajnokságok iskolanap, családi nap: egészségnevelési témák tanfolyamok, pl.: kortárs-segítés, konfliktuskezelő tréning stb. személyiségfejlesztő csoportfoglalkozások szakkörök: biológia, vöröskeresztes, elsősegélynyújtás természetjáró túrák, kirándulások (egészséges életmód, mozgás népszerűsítése), életmódtáborok pályázatok, versenyek, rajz, novella, vetélkedők, plakátkészítés egészségügyi témában az egészségvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, egyesületek programjainak beépítése az egészségnevelő munkába Mérés-értékelés: a tanulók testi-lelki egészségének állapotfelmérése, rizikófaktorok feltárása, diákok egészségről alkotott képének megismerése kérdőíves formában tanév elején és tanév végén bemeneti, kimeneti méréssel. Az egyes programok elégedettségi mutatóinak mérése az aktuális rendezvény után A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Megelőzési program közösségi szinten: ismeretterjesztő, figyelemfelhívó programokat beépítünk az osztályfőnöki órákba, amelyeken speciális foglalkozások, beszélgetések történnek az erőszakról, konfliktusokról. Az iskolai erőszak különböző formáira felhívjuk a figyelmet, mint lelki bántalmazás, megalázó bánásmód, fizikai erőszak, agresszív viselkedés (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), áldozattá válás jelensége, a problémák jelzése. Házirend idevonatkozó részének betartása. Egyéni és csoportszinten: a problémás tanulók kiemelése, egyéni foglalkozás, erőszakmentes konfliktus feloldási technikák alkalmazása. Veszélyeztetett tanulók kezelésénél professzionális segítők igénybevétele. Színterei: osztályfőnöki órák, csoportfoglalkozások, iskolai rendezvények, egészségnap, iskolanap, esetmegbeszélések. Együttműködő szakemberek: meghívott előadók, bűnmegelőzés szakemberei, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, gyermekvédelmi, mentálhigiénés szakemberek, iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus. 11

12 4.5. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Feladatok: Az SZMSZ-ben meghatározott védő-óvó előírások betartása a balesetek elkerülése érdekében. Balesetvédelmi oktatás tanévkezdéskor (az első osztályfőnöki órán általános jellegű oktatás), az első gyakorlati foglalkozás előtt, bármilyen munkavégzés előtt, sportfoglalkozás előtt, az első testnevelési órán, tanulmányi kirándulás előtt, alkalmankénti munka- és balesetvédelmi oktatás (a gyakorlatok, kísérletek veszélyességétől függően) a testnevelés, kémia és fizika órákon, valamint a tanulók fegyelmezetlenségéből adódó baleset esetén. Leggyakrabban előforduló balesetek kiemelése és ezek megelőzése. Biztonságos iskolai környezet fenntartása. Elsősegélynyújtói feladatok: Enyhe sérülések esetén sebellátás, vérzéscsillapítás, kötözés, végtag rögzítése, megfelelő fektetési módok alkalmazása. Súlyos esetben, orvos vagy mentőhívás, ha szükséges újraélesztés, légzés, keringés biztosítása. Elsősegélynyújtó doboz elhelyezése a portán, a tagintézmény-vezetői irodában, a kémia-fizika előadótermekben és szertárakban, a tornaterem szertárában, a demonstrációs termekben. Állandó elsősegélynyújtó hely és elsősegélynyújtást végző személy biztosítása. Az elsősegélynyújtásra kijelölt hely és az elsősegélynyújtást végző személyének nyilvánossá tétele. Iskolai baleset, sérülés esetén a közelben tartózkodó dolgozók kötelesek elsősegélyt nyújtani. Tanulói balesetek esetén az elsősegélynyújtást, mentést úgy kell elvégezni, hogy a helyszín a baleset kivizsgálásának megkezdéséig lehetőleg változatlan maradjon Személyi higiéné. Feladatok intézményi szinten: A személyi higiéné fenntarthatóságának biztosítása. Az erre a célra szolgáló helyiségek (WC, mosdó, zuhanyozó) tisztán tartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata. Egyén-tanuló vonatkozásában: oktatás, nevelés, magatartás formálása, helyes egészségügyi szokások kialakítása, a személyi higiénia személyes, társadalmi, pszichológiai és egészségügyi vonatkozásainak ismerete. Megvalósítása, színterei, mérés: 4.3. pontban leírtak szerint. 12

13 4.7. Iskola-egészségügyi program Az iskolában heti 1 napon iskolaorvos rendel. Munkáját egy védőnő segíti. Elvégzik minden tanuló éves általános orvosi és szűrővizsgálatát. Évente ellenőrzik a testsúlyt, testmagasságot, a mozgásszervek állapotát. Évente belgyógyászati, szemészeti vizsgálatot végeznek. A különféle elváltozások esetén szakrendelésekre küldik a tanulókat. Azoknak a tanulóknak az állapotát, akik fokozott gondozásra szorulnak, évente többször ellenőrzik. Az osztályok vizsgálatakor egyéni tanácsadást folytatnak szükség esetén, pl. étrendi, stb. Tanulóink évente részt vesznek fogászati szűrővizsgálaton. Minden héten iskolapszichológusi konzultáció van az iskolában. 13

14 5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az oktató-nevelő tevékenység egyik alapvető célja a társadalmi szocializáció megvalósítása, tehát az egyén beilleszkedésének segítése a különféle közösségekbe (családi, baráti, munkahelyi, lakóhelyi, közéleti, nemzeti, egyetemes emberi). Az ezek elsajátításhoz szükséges kompetenciák, értékek és tudás átadása az iskola egyik fontos pedagógiai feladata. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbi célok a legfontosabbak: - önismeret és erkölcsi ítélőképesség kialakítása - önfejlesztés - lelki egészség kialakítása és fejlesztése - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - családi életre nevelés - a beilleszkedés képességének kialakítása - érdekérvényesítés képességének kialakítása - konfliktuskezelés, agressziókezelés - kapcsolatépítés, valós kapcsolati háló kialakítása - felelős részvétel a különböző szintű közösségekben / osztály, iskola, nemzet, EU / - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - a tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége; közösségi szolgálat. A közösségfejlesztés területén kiemelt szerepet kap a viselkedési zavarokkal küzdők fejlesztése, valamint az osztályon belüli kiscsoportok, az osztályközösség és az iskolaközösség kapcsolatainak és együttműködésének segítése Szabadidős tevékenység A szabadidős programok a tanórán kívüli ismeretszerzésre, a tanultak élményszerű befogadására, a kulturális igények és igényesség felkeltésére és folyamatos fenntartására, kielégítésére, a közösségépítésre és fejlesztésre, az egészséges életmód propagálására, a sportolási, túrázási kedv és nem utolsó sorban tizenéves diákjaink szórakozási igényeinek kulturált kielégítésére kívánnak alkalmakat biztosítani. Az iskola a tanulmányi és szabadidős programjairól tájékoztatót tesz közzé. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően az iskola beszerzi a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének nyilatkozatát minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szabadidős tevékenységekkel megvalósítható nevelési-oktatási feladatok - A tanórán tanultak élményszerű elmélyítése gyakorlati, a tanulók cselekvésére épülő tudományos, ismeretterjesztő, kulturális és szakmai intézménylátogatási programok keretében. - Öntevékenység, gyakorlatorientáltság kulturális, ismeretterjesztő programok szervezésében, belső indíttatású részvétel ezeken. 14

15 - Az igények felkeltése az iskolai demokrácia fórumainak, eszközrendszerének igénybevételére, működtetésére, gazdagítására. - Kulturális igényesség felkeltése, alakítása személyes részvételen alapuló programok segítségével. - Kritikai érzék fejlesztése (kultúra, környezetkultúra, egészségkultúra, mindennapi élet). - A személyes és nemzeti identitás fejlesztése, európai polgárrá nevelés, cselekvésen alapuló kisközösségi, évfolyam szintű, illetve az egész iskolát érintő közösségi programok, nemzetközi cserekapcsolatok révén. - Az egészséges életmód, a mindennapi testedzés, a rendszeres szabadidős sport, rekreáció iránti igény felkeltése, annak kielégítésére folyamatos programbiztosítás Állandó tanórán és iskolán kívüli közösségfejlesztő, tevékenységfejlesztő formák, ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok Ünnepélyek Megemlékezések március 15. (az 1848/49-es forradalom és október 6. (az Aradi Vértanúk Napja) szabadságharc) február 14. (Valentin-nap) október 23. (az 1956-os forradalom) február 25. (a kommunista diktatúrák tanévnyitó áldozatainak napja) tanévzáró március 8. (Nemzetközi Nőnap) április 11. (a Költészet Napja) április 16. (a Holocaust áldozatainak napja) április 19. (Bókay János születésnapja) április 22. (a Föld Napja) május első vasárnapja (Anyák Napja) június 4. A nemzeti összetartozás napja Rendezvények Az iskolán belül működő szakkörök, diákkörök rigóavató énekkar Mikulás pénzügyi oktatási program iskolai karácsony filmklubok ballagás vöröskeresztes szakkör Bókay-nap tömegsport pedagógusnap atlétika, kosárlabda, torna nyitott napok iskolarádió szerkesztősége Iskolai versenyek évfolyam szintű szakmai versenyek történelmi-művelődéstörténeti vetélkedő nyelvhasználati verseny, helyesírási verseny szavalóverseny műfordítói verseny matematika háziverseny sportversenyek pályázatok Az iskolán kívül megrendezésre kerülő versenyek SZÉTV országos angol nyelvű színjátszó verseny országos tanulmányi versenyek fővárosi tanulmányi és szakmai versenyek vöröskeresztes, elsősegélynyújtó és csecsemőgondozási verseny kulturális és művelődési versenyek sportversenyek Táborok, kirándulások érettségi előkészítő matematikatábor biológiai-földrajzi-környezetvédelmi tereptábor 2-3 napos közösségépítő táborok és életmód táborok csibenap a leendő 9. évfolyam fogadására PP-ben tervezett tanulmányi kirándulások az iskola szabadidős programjában és az osztályprogramokban tervezett kirándulások Külföldi cserekapcsolatok, szakmai kapcsolatok, fórumok 15

16 Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok: nőnap, pedagógusnap, nyugdíjba vonulók búcsúztatása, tantestületi kirándulás, tanulmányút. Az ünnepélyek, megemlékezések, egyéb hagyományok rendjét, szervezésük módját, felelőseit az iskolai munkaterv és a szaktárgyi munkaközösségi munkatervek tartalmazzák Közösségi szolgálat Az iskola a Nkt. 4. (13) alapján a közösségi szolgálat lehetőségeit megteremti a tanulók számára, helyet ad a felkészítő óráknak, segít a dokumentáció elkészítésében, szükség esetén kíséretet biztosít az iskolán kívüli foglalkozásokra. A közösségi szolgálat keretei között végezhető tevékenységek köréből [20/2012. EMMI rendelet 133. (2)] az iskola lehetőségei, kapcsolatrendszere alapján kínálja fel a lehetséges foglalkozási formák listáját, amelyet a jelentkezési határidőkkel együtt folyamatosan közzétesz a tagintézményi honlapon. A közösségi szolgálat teljesítése a közösségi szolgálat végzése tanítási órákon kívül történik a közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás keretben végezhető egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő, amelybe a helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be az iskolai közösségi szolgálat közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül, az iskolával való előzetes egyeztetés után valósítható meg ha a tanuló lakhelye és az iskola székhelye nem azonos, lehetőség van arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot, ebben az esetben a tanulónak és a szülőnek aktívan részt kell vennie a tevékenység megszervezésében ha a fogadó szervezet, intézmény felkészítő órát tart a közösségi szolgálati tevékenység megkezdése előtt, a szolgálatra jelentkező tanulónak a részvétel kötelező A közösségi szolgálat dokumentálása a tanuló a jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenységek megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, amelyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni a tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy hol, mikor, milyen időkeretben és milyen tevékenységet végzett az osztálynaplóban, a törzslapon és a bizonyítványban az osztályfőnöknek kell dokumentálnia a közösségi szolgálat teljesítését az iskola igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik iskolán kívüli külső fogadó szervezet vagy szakmai koordinátor bevonásakor a felek a jogszabályokban foglaltak szerint az együttműködésről megállapodást kötnek 16

17 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Tájékoztatás Minden rendkívüli helyzetről haladéktalanul tájékoztatja az iskola igazgatóját vagy vezető ügyeletesét. A tanuló érdekében megfelelően és pontosan tájékoztatja a nevelést, oktatást segítő más szakembereket (kolléga, gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, szakértő). A szülőt (képviselőt) rendszeresen tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről. A gyermek testi-lelki egészségét fejleszti és óvja: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával. Nevelési-oktatási feladatok A pedagógus munkaidejét a 326/2013. Korm.rendelet 17.. alapján készült, év elején kiosztott feladatterv határozza meg. Az iskola helyi szokásrendje alapján a nevelésseloktatással lekötött munkaidőn belül egyéb foglalkozásnak (326/2013. Korm.rendelet 17.. (2) m) minősül - a diákcsere-programokon való részvétel - az év eleji munkarendben meghatározott vizsgáztatási feladatok ellátása (kisvizsga, kisérettségi) - a tanulmányi kirándulás - a tanítási nap keretében, de az éves órarendtől eltérő munkarendben történő foglalkozások megtartása (Bókay-nap, egészségnap, osztálykarácsony, ballagási előkészületek) - a nemzeti és iskolai ünnepeken és emléknapokon rendezett ünnepélyeken a tanulókkal való részvétel - az évközi táborok (matematika tábor, egyéb közismereti és szakmai táborok) - a kerettantervi témákhoz kapcsolódó kötelező csoport- vagy osztályszintű intézménylátogatás - az országos méréseken való tevékenység tanulókkal együtt töltött része - külső szakmai gyakorlat esetén a gyakorlóhelyen töltött idő. A pedagógus ha a tagintézmény-vezető a tanítási napra vonatkozóan másképp nem rendelkezik köteles a tantárgyfelosztásban (órarendben) szereplő valamennyi óráját megtartani. A munkaközösségi és az iskolai munkatervben a számára kiosztott feladatokat elvégzi. A kerettantervben előírt törzsanyagot átadja, megtanítja, elsajátítását rendszeresen ellenőrzi. A tanuló teljesítményét a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint rendszeresen méri, értékeli. Gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, szociokulturális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szükség szerint egyénileg foglalkozik. A tananyag átadása mellett előmozdítja a tanulók erkölcsi fejlődését, őket a közösségi, családi értékek megbecsülésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli. Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítja, mindezekhez a nevelési feladatokhoz az osztályfőnököknek a tőle telhető segítséget megadja. Érettségi tárgy esetén az érettségi tételsort elkészíti, szakszerűen felkészít az érettségi vizsgára és vizsgáztatói feladatokat lát el. A beszámolókat, osztályozó vizsgákat, pótlásokat, javítóvizsgákat a házirendben meghatározott módon vezeti le. 17

18 Az iskolai ünnepélyeket az éves munkaterv feladatmegosztása szerint megszervezi, a szereplésre, előadásra a tanulókat felkészíti. Vizsgák, versenyek, felmérések, tanórán és iskolán kívüli programok esetén felügyeletet lát el. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető felkérése alapján részt vesz fegyelmi tárgyalásokon. Az óraközi szünetekben ügyeletesi feladatokat lát el a beosztás szerint. Adminisztratív feladatok A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi adminisztratív feladatát maradéktalanul és az előírt határidőn belül teljesíti, különösen - az elektronikus napló napi bejegyzéseit, Szabálysértés esetén haladéktalanul intézkedik a házirendben meghatározottak szerint. A tanulók felmérőit, dolgozatait augusztus 31-éig köteles megőrizni, kérésre átadni a szülőnek és közvetlen vezetőinek. Tájékozódás, önképzés A pedagógus köteles nyomon követni az iskolai tanári naptárt, a tanév helyi rendjét, és annak megfelelően szervezni oktatói-nevelői munkáját. Szorgalmi időszakban napi szinten olvasnia kell a titkárságon megadott címére érkező leveleket, és figyelnie az iskolai honlapon és a tanári hirdetőtáblán megjelenő információkat. A pedagógusnak tudnia kell tájékozódni a hatályos, iskolai életet érintő törvények, jogszabályok között, és ismernie kell az iskolai szabályozó dokumentumok tartalmát. A pedagógusnak ismernie és alkalmaznia kell a munka- és balesetvédelmi szabályokat, az eljárásrendet baleset, tűzriadó, bombariadó esetén. A pedagógus a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet alapján teljesíti továbbképzési kötelezettségét. Szaktárgyában folyamatosan tájékozódik az új eredményekről, módszereit fejleszti, az infokommunikációs technikákat legjobb tudása szerint elsajátítja. A pedagógus kötelessége, hogy határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket. Egyéb tantestületi és közösségi feladatok A pedagógus pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken, az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, valamint a kollektív szerződésben meghatározott iskolai eseményeken. Heti rendszerességgel a szülők rendelkezésére áll fogadóóráján, és félévente részt vesz a teljes körű fogadóórán. Aktívan részt vesz a beiskolázási munkában a beiskolázási felelős felkérése alapján. Részt vesz a leltározásban, óvja az iskola tisztaságát és rendjét. 18

19 6.2. Az osztályfőnökök intézményi feladatai Pedagógiai feladatok Az osztályfőnök tanítványait személyes magatartásával, a szervezett programok és osztályfőnöki órák, személyes beszélgetések révén együttműködésre, másokért való felelősségvállalásra, reális önkép kialakítására, egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra, a kulturális és természeti értékek megbecsülésére, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, felelős döntések meghozatalára neveli. Osztályfőnöki programját a fentiek figyelembe vételével alakítja ki. Osztályfőnöki órákat tart a pedagógiai program, helyi tanterv, iskolai munkaterv szerint, osztályfőnöki munkájához tanmenetet készít. A végzős évfolyamon kiemelt feladatként kezeli a pályairányítást, az érettségire történő jelentkezést, felkészítést. A tanév helyi rendje szerint mozgósítja a tanulókat az iskolai programokon való részvételre, a részvételről nyilvántartást vezet. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Javaslatot tesz az osztályban tanuló diákok magatartásának és szorgalmának minősítésére, a tanulók jutalmazására, felelősségre vonására, segélyezésére. Az osztályfőnöki órákat, a szülői értekezleteket, az osztályozó értekezleteket, a negyedéves és háromnegyed éves konferenciákat a vezetőség és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető útmutatása szerint tartja. Foglalkozik a tanulók családi, magánéleti, tanulási, szociális, magatartási problémáival, és a szülőkkel, szakemberekkel együttműködve segít megoldást találni. Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Részt vesz az osztályában tanuló diák fegyelmi tárgyalásán. Adminisztratív feladatok Minden év - szeptember 15-éig felülvizsgálja a tanulói adatokat, és kezdeményezi azok módosítását - szeptember 20-áig részletes kimutatást készít a veszélyeztetett tanulókról. - szeptember végéig elkészíti az osztály összesítő statisztikai adatlapját. - május 20-áig jelentkeztet a következő tanév nem kötelező tanórai foglalkozásaira. a nyári szakmai gyakorlat befejezését követően öt napon belül megírja a bizonyítványokat, A negyedéves, féléves, háromnegyed éves és az év végi konferenciákra elkészíti a kimutatást a jogkövetkezményekkel járó hiányzásokról, a bukásra álló tanulókról. Ellenőrzi az e-napló beírásokat az iskolatitkárral havonta egyezteti a KIR-bejegyzéseket Pontosan nyilvántartja az osztályában tanuló hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékelés alól felmentett, ebédelő, tankönyv- és étkezési támogatásra jogosult, kollégista, nem magyar állampolgár tanulókat. A kapcsolódó igazolások begyűjtéséről és a felelősnek való átadásáról időben gondoskodik. Szervezési feladatok A megbízott jegyzővel együtt felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért. Az évfolyamonkénti osztályprogramok szervezésében aktívan részt vesz, irányítja, felügyeli a tanulók felkészülését. Megszervezi és kíséri az éves osztálykirándulást vagy városismereti programot. Osztályprogramokat szervez, amelyekről az eseménynaptár kiegészítésében tájékoztatja a szülőket (színház, múzeum, intézménylátogatás, túra, rendhagyó osztályfőnöki órák). Megszervezi a diákönkormányzati képviselők (ODB) tagjainak megválasztását, gondoskodik róla, hogy azok rendszeresen és aktívan részt vegyenek a diákönkormányzati üléseken. Megszervezi a szülői munkaközösség működését. 19

20 Szervezi és irányítja osztálya ügyeleti tevékenységét. Tájékoztatási kötelezettség Az osztályában történő rendkívüli eseményekről, problémákról a tagintézmény-vezetőt tájékoztatja. Mulasztás esetén a házirendben és a vonatkozó törvényekben meghatározott módon haladéktalanul értesíti a szülőt, a gyermekjóléti szolgálatot, a gyámhivatalt és az általános szabálysértési hatóságot. Tanulói kudarc, súlyos magatartási problémák esetén a szülővel, gondviselővel egyeztetve kezdeményezi a tagintézmény-vezetőnél a pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolatfelvételt, ezzel kapcsolatban részletes osztályfőnöki véleményt fogalmaz meg, szükség esetén pszichológushoz irányítja a tanulót. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról. Lebonyolítja osztálya tanulóinak munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatását. Minden tanév első osztályfőnöki óráján részletesen ismerteti a házirendet. A kollégista tanuló esetén a kollégiumot tájékoztatja a tanulóval kapcsolatos fontos döntésekről. Rosszullét, kisebb egészségügyi probléma esetén tájékoztatja az egészségügyi szakembert, telefonon a szülőt (a tanulót megítélése alapján hazaengedheti). A szülőket az ellenőrző könyv, e-ellenőrző, , telefon útján rendszeresen tájékoztatja a tanuló iskolai munkájáról, magatartásáról, az iskolai programokról és a tanulót érintő egyéb fontos döntésekről. Tájékozódási kötelezettség Rendszeresen és alaposan tájékozódik a saját osztályában történő eseményekről, tanulmányi és magatartási helyzetről. Figyelemmel kíséri a tanulók előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, külön gondot fordít a hátrányos helyzetű, lemaradó, veszélyeztetett tanulók segítésére. Különös figyelemmel kíséri azokat a törvényi változásokat, amelyek osztályfőnöki lépéseket kívánnak meg. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő tanuló a különleges bánásmódot igénylő tanuló, azaz: - a sajátos nevelési igényű, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Alapelveink: a tanulási esélyegyenlőség biztosítása a problémákhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása kiemelkedő teljesítmények, tehetségjegyek feltárása, fejlesztése egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése a szükségletek függvényében előírt minimális teljesítményekhez szükséges követelmények kialakítása és teljesítése differenciált, egyéni bánásmód önmagukhoz viszonyított fejlődésük értékelése 20

21 7.1. Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók Centrumunk alapító okiratában feladatunkként szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, ezen tanulóink többsége eleve SNI-sként érkezik az iskolába. Sok diákunk eleve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel érkezik az általános iskolából, de többször előfordul, hogy nálunk, a középiskolában fedezzük fel azokat a jeleket, amelyek alapján a pedagógiai szakszolgálathoz fordulunk, vagy a szülő kezdeményezésére indítunk eljárást. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Amennyiben a pedagógiai szakszolgálat úgy ítéli meg, hogy a tanulónál a sajátos nevelési igény gyanúja merül fel, vizsgálatra küldi a szakértői bizottsághoz. Szűrés, diagnosztizálás A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat nem könnyű kiszűrni a nehezen nevelhető, fegyelmezetlen tanulók köréből, ugyanis nem mindig azonosak az utóbbiakkal. Sok közöttük a visszahúzódó, csendes gyerek, akik felé éppen emiatt nem fordul mindig elég figyelem, hiszen a tanítási órákon nincs velük semmi gond, legfeljebb azt észleljük, hogy gyenge a teljesítményük. Feladatunk tehát, hogy időben felfigyeljünk ezekre a tanulókra. Emellett fontos a magatartási rendellenességek (deviáns vagy antiszociális viselkedés, hiperaktivitás, személyiségzavar) felmérése is. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség okai: organikus vagy pszichés okok tartós betegség, fogyatékosság a családi szerkezet sérülése (válás, csonka család, nevelőszülő) a család diszfunkcionális működése problémás gyerek-szülő kapcsolat hibás nevelési módszerek (túlzott engedékenység vagy szigor, kettős nevelés) magárahagyottság iskolai kudarcok Jellemző megnyilvánulásai, tünetei: az idegrendszer fiziológiai működésének zavarai (magas szorongásszint, gátoltság, túlérzékenység, csekély teherbírás, emlékezetzavar, figyelemkoncentráció gyengesége) az érzelmi-indulati élet zavarai (dac, agresszió, félelemérzés, hangulati labilitás, depressziós megnyilvánulások, indulatkitörés, magányosságérzés, túlzott érzelmi kötődés, érzelmi sivárság, stb.) szabályokat el nem fogadó, destruktív magatartás (morális fékek hiánya, gátlástalanság, rossz modellkövetés, örökös szembehelyezkedés, stb.) szociális inadaptáció az adott életkori sajátosságoktól eltérő magatartás, deviancia hiperaktivitás, hiperkinézis nem megfelelő csoportviselkedés önértékelési zavar 21

22 gyenge/rossz tanulmányi teljesítmény Nevelési feladatok A kisebb zavarok általában kezelhetők az iskolában, pedagógiai eljárásokkal is megszüntethetők vagy csökkenthetők, hiszen ezeknek a gyerekeknek a többsége átlagos képességű és speciális módszerekkel nevelhető. Ugyanakkor fontos, hogy a pedagógus tisztában legyen kompetenciája határaival, és azzal, hogy milyen esetekben kell feltétlenül azt javasolnia a szülőknek, hogy forduljanak szakemberekhez. Osztályfőnöki feladatok: prevenciós feladatok kiemelt figyelem, egyéni bánásmód szülőkkel történő folyamatos együttműködés a szaktanárokkal történő folyamatos konzultáció indokolt esetben szakembertől segítségkérés az osztály türelemre, megértésre, elfogadásra nevelése ön- és társismeret, konfliktuskezelés technikáinak gyakoroltatása a tanuló szakellátásának követése a tanuló pályaválasztásának segítése Az osztályban tanító tanárok feladatai: differenciált bánásmód alkalmazása az oktatás-nevelés folyamatában mindennemű hátrányos megkülönböztetés kizárása biztosítsa a tanuló kiemelkedési lehetőségeit azokon a képességterületein, amelyek erősségét jelentik a teljesítmény értékelésében és minősítésében tartsa szem előtt a tanuló önmagához mért fejlődését Egyéb, speciális feladatok, programok: egyéni korrekciós terv készítése az iskolában működő szakemberek, szükség esetén külső szakemberek bevonásával a kommunikáció, a pszichológia tantárgyak lehetőségeinek intenzív kiaknázása mentálhigiénés tanórán kívüli foglalkozások szervezése (dohányzás, alkohol, AIDS) drogprevenciós foglalkozások szervezése kiképzett kortárssegítők és szakemberek segítségével bűnmegelőzési foglalkozások szervezése szakemberek bevonásával A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a pedagógiai szakszolgálat vagy a szakértői bizottság véleménye alapján a tagintézmény-vezető mentesítheti a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékelés és minősítés alól, ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékelés és minősítés alól mentesített tanuló az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett másik tantárgyat választhat, illetve a pedagógiai szakszolgálati vagy szakértői javaslat alapján a számonkéréskor és az érettségi vizsgán biztosítjuk számára a hosszabb felkészülési időt, az n lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló vizsgával történő felváltását. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára az iskola fejlesztő foglalkozást szervez, amelyet fejlesztő pedagógus tart. A sajátos nevelési igényű tanulók számára az iskola egyéni vagy csoportos foglalkozást szervez, amelyen a gyógypedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló fejlődését és 22

23 felzárkózását a többiekhez. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program a.) Szűrés, diagnosztizálás Az általános iskolából gyengébb eredménnyel érkező tanulókra eleve több figyelmet fordítunk, az év eleji diagnosztikus mérésekkel igyekszünk megállapítani alapkészségeiket, kulcskompetenciájuk szintjét, s kiszűrni, hogy milyen területeken szorulnak felzárkóztatásra, segítségre. Azért is fontosak ezek a mérések, mert azt látjuk, hogy a gyenge, rossz teljesítmények oka nem feltétlenül a gyenge képességekből fakad. Sokszor az okok kiderítése meghaladja az iskola tanárainak kompetenciáját. A szaktanárok és az osztályfőnökök közös munkájával elég hamar kiderül számunkra, ha nem a gyenge képességek okozzák a tanulási nehézséget, kudarcot. Ebben az esetben szakember bevonását javasoljuk a szülő számára. b.) Nevelési-oktatási feladatok A kisebb zavarokat igyekszünk az iskolában kezelni, elsősorban felzárkóztató foglalkozások biztosításával, indokolt esetekben javasoljuk a szülőknek, hogy forduljanak pedagógiai szakszolgálathoz. A felzárkóztató foglalkozások órakeretét a tantárgyfelosztásban a törvényileg biztosított óraszámok terhére a munkaközösségek igényeit figyelembe véve biztosítjuk. A szaktanárok folyamatosan értékelik a tanulók előrehaladását, teljesítményét, fejlődését. A felzárkóztató foglalkozásokba tanév közben is bevonhatunk újabb tanulókat. A felzárkóztatás formái felzárkóztató foglalkozás: a 9. évfolyamosok számára szervezzük az alapkompetenciák (matematika, anyanyelv, szövegértés, olvasás, helyesírás) fejlesztése, szintre hozása céljából tantárgyi korrepetálás: célja az adott tantárgy minimumszintjének elsajátítása tanulásmódszertan: tantárgyi és felzárkóztató, fejlesztő órák keretében elsősorban a évfolyamon van kiemelt szerepe, hogy a tanulók ki tudják alakítani az egyéni tanulási technikát egyéni és kiscsoportos foglalkozás: egyéni fejlesztési terv alapján szervezzük egyéni vagy kiscsoportos keretben differenciált csoportbontás: a tantárgyi csoportbontást a diagnosztikus mérés alapján alakítjuk ki osztályonként tanórai differenciálás: azért, hogy a gyengébb képességű diákoknak sikerélményük legyen, s ezáltal motiváltabbá váljanak a jobb teljesítmény elérésére, különböző szintű feladatokat jelölünk ki számukra 23

24 7.2. Kiemelten tehetséges tanulók Tehetségkutatás Kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Iskolánkban sok a szociokulturális hátránnyal rendelkező tanuló, ezért fontos, hogy felfedezzük a tehetségeseket, s esélyt teremtsünk számukra tehetségük fejlesztéséhez. A tehetség nem mindig mutatkozik meg a jó teljesítményben, tanulóink között olyanok is vannak, akik nem könnyen kezelhetők, sokszor deviáns tüneteik miatt nehéz felfedezni a tehetségüket. Jellemzőik: átlag feletti intelligencia átlag feletti manuális, mentális, szociális, szervező képesség erős kötelességérzet a feladatok elvégzéséhez kreativitás független véleményalkotás problémaérzékenység a tekintélyelvű véleményhez kapcsolódó kritikus attitűd konfrontációra és konfliktusra való hajlam A tehetségfejlesztés, -gondozás formái, eszközei Tanórai formák, eszközök: egyéni foglalkoztatás differenciált feladatadás kiselőadás, PowerPoint-bemutató Tanórán kívüli lehetőségek: egyéni foglalkoztatás tanulmányi, művészeti és sportversenyekre felkészítés versenyeztetés tehetséggondozó szakkörök sportkör pályamunkák múzeumpedagógiai foglalkozások kiállításszervezés terepgyakorlat Elsősorban a két tanítási nyelvű osztályokban idegen nyelvi tehetség fejlesztése: idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése a nemzetközi diákcseréken évenkénti idegen nyelvi szavalóverseny idegen nyelvi film-, irodalmi, gasztronómiai klub idegen nyelvű diákszínjátszás felkészítő foglalkozások nyelvvizsgára idegen nyelvi projektek részvétel angol nyelvű civilizációs és két tanítási nyelvű versenyeken 24