Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Iktatószám: /2014. Ügyintéz : Müller Ivett Tárgy: Legeltetési és kaszálási engedély Hiv. szám: Melléklet: H A T Á R O Z A T Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség (továbbiakban: ATI-KTF, illet leg felügyel ség), mint els fokú természetvédelmi hatóság Hunyadi János (6237 Kecel, Barnakert u. 11.) kérelmének helyt ad és engedélyezi a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület (láp) részét képez, Kecel, külterület 063/47 b, g ; 063/48 b, d hrsz-ú ingatlanokon a legeltetés és kaszálás végzését az alábbi kikötésekkel: I. Általános kikötések 1) A legeltetés és kaszálás tervezett id pontját a tevékenység megkezdése el tt 5 nappal az illetékes természetvédelmi rnek (Agócs Péter, tel.: 06-30/ ) el zetesen be kell jelenteni. 2) - és szervestrágyázás, növényvéd szerek, gyomirtó szerek felhasználása (kivéve az inváziós és term hely-idegen növényfajok elleni védekezés esetében, külön engedély alapján végzett gyomirtást) nem végezhet. 3) Felülvetés, öntözés, gyepégetés és gyepfeltörés, továbbá öntözés nem végezhet. 4) Mechanikai jelleg ápolási munkák (boronálás, hengerezés, fogasolás stb.) nem végezhet ek. 5) A jelentkez felszíni vizek nem vezethet ek el, és mindennem talajvíz csökkentési beavatkozás tilos. 6) A gyepek égetése nem végezhet. 7) Gyepterület csökkentése út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából nem végezhet. 8) A gyepeken gépjárm vel közlekedni a kaszálással kapcsolatos munkavégzés kivételével tilos. 9) Er sen felázott talajon (belvíz, es víz) legeltetés, kaszálás, szállítás nem végezhet. Tilos a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása. 10) Tilos ideiglenes és állandó építmények külön engedély nélküli elhelyezése. II. Legeltetés 1) A gyepterületek túllegeltetése nem megengedett. Amennyiben az illetékes természetvédelmi r azt állapítja meg, hogy a legeltetés az id járási körülmények vagy a túllegeltetés veszélyének fennállása miatt nem folytatható, és ezt jegyz könyvben rögzítik, ebben az esetben a legeltetést haladéktalanul be kell fejezni! 2) Évközben legeltetni április 25-t l november 30-ig lehet, leghamarabb a felszíni vizek elhúzódását követ en, összesen 3 juh/ ha legel nyomással. 3) Villanypásztor a természetvédelmi rrel el zetesen egyeztetett nyomvonalon alakítható ki. 4) A legel állatok hajtása, intenzív terelése nem végezhet. 5) A gyepterületek túllegeltetése nem megengedett. Amennyiben az illetékes természetvédelmi r azt állapítja meg, hogy a legeltetés az id járási körülmények vagy a túllegeltetés veszélyének fennállása miatt nem folytatható, és ezt jegyz könyvben rögzítik, ebben az esetben a legeltetést haladéktalanul be kell fejezni! III. Tisztítókaszálás 1) A legel területeken minden évben szeptember 1-jét l egyszeri tisztítókaszálás végezhet a kaszálásra vonatkozó kikötések betartása mellett, de kizárólag a gyomfajokkal fert zött foltokon, a természetvédelmi rrel egyeztetett területrészeken. Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétf, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 IV. Kaszálás 1) A nem legeltetett területek kaszálását július 15-t l lehet végezni, legalább 10 cm-es f tarló magasság meghagyásával. 2) A gyepterület legalább 10%-kát kaszálatlanul kell hagyni, a meghagyandó foltokat az illetékes természetvédelmi r jelöli ki a helyszínen. 3) A Solidago sp. fajokkal er sen fert zött területrészek amelyeket az illetékes természetvédelmi r jelöl ki a helyszínen, a virágzást megel en június 20-tól kaszálhatóak, valamint amennyiben az illetékes természetvédelmi r szükségesnek tartja és ezt jegyz könyvben rögzítik második alkalommal augusztus végén is lekaszálhatóak. 4) A gyepterület legalább 10%-át kaszálatlanul kell hagyni, a meghagyandó foltokat az illetékes természetvédelmi r jelöli ki a helyszínen. 5) A zsombékosok, rekettyés f zlápok nem kaszálhatóak. 6) Vizes, nedves talajon kaszálni tilos. 7) A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelez. 8) Az él lények általános védelme érdekében, azok menekülésének sikerességét biztosítandó, a kaszálást végz traktor sebessége maximum km/h lehet. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából kiindulva, vagy a táblaszél mell l, az ott él állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Napnyugtától napkeltéig tilos a gépi munkavégzés. 9) A mez gazdasági gépeket olyan m szaki állapotban kell tartani, hogy elkerülhet legyen a m szaki meghibásodás, és az abból ered olajszivárgás. Amennyiben mégis olajszivárgás történne, a gépkezel köteles a szennyezett talajt haladéktalanul eltávolítani a védett természeti területr l és köteles a szennyez dés tényét a természetvédelmi kezel nek haladéktalanul bejelenteni. 10) A védett természeti terület állapotát veszélyeztet m szaki javítások (pl. olajcsere, hidraulika cs csere, stb.) védett természeti területen nem végezhet ek. 11) Amennyiben a kaszálni kívánt területen fokozottan védett madárfaj egyede fészkét észleli az illetékes természetvédelmi r, és annak tényét jegyz könyvben rögzítik, akkor a jegyz könyvben meghatározott területnagyságot ki kell hagyni a kaszálás alól. 12) A lekaszált növényt, illetve bálákat a kaszálást követ 30 napon belül el kell szállítani a védett természeti területr l. Felhívjuk a figyelmet az alábbiakra: A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján: 2. (1) A földhasználó és a termel köteles védekezni, különösen d) parlagf (Ambrosia artemisiifolia), e) keser csucsor (Solanum dulcamara), f) selyemkóró (Asclepias syriaca), g) aranka fajok (Cuscuta spp.), (2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjába tartozó gyomnövények irtását virágzásuk el tt végre kell hajtani. Ennek megfelel en az inváziós és term hely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell. Jelen engedély november 30-ig érvényes. A határozat, a határozat közlését l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi felügyel séghez címzett, de az ATI-KTF-hez, mint els fokú hatósághoz két példányban benyújtandó, 2.750,- Ft igazgatási szolgáltatási díj átutalása mellett fellebbezésnek van helye (kivéve a jogszabályban meghatározott egyéb eseteket). A jogorvoslat díját a Magyar Államkincstárnál vezetett el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. INDOKOLÁS Hunyadi János (6237 Kecel, Barnakert u. 11.) legeltetési és kaszálási engedély kérelemmel fordult a Felügyel séghez. Kérelmében el adta, hogy a tevékenységet a Kecel, külterület 063/47 b, g ; 063/48 b, d hrsz-ú ingatlanokon kívánja folytatni. A Ket. 22. bekezdése alapján a hatóság joghatóságát, - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot-, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában köteles vizsgálni. 2

3 A kérelemben felsorolt ingatlanok a Kisk rösi Örjeg elnevezés országos jelent ség védett láp természeti terület, valamint a HUKN20021 kódjel, Ökördi-erd teleki-keceli lápok elnevezés Natura 2000 terület részét képezik. A természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 38. (1) bekezdés b) pontja alapján védett természeti területen kaszáláshoz továbbá a legeltetéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Tekintettel arra, hogy az engedélyezett tevékenység a védett természeti területek állapotának fenntartásához hozzájárul, természetvédelmi érdekeket nem sért, a felügyel ség a rendelkez részben foglaltak szerint határozott. A Tvt. védett természeti területre vonatkozó 36. (2) bekezdése alapján a vázolt célok természetvédelmi kezelésnek min sülnek, így a kérvényezett tevékenység természetvédelmi szempontból szükséges. A fenti kikötések szerint végzett tevékenység nincs jelent s hatással a Natura 2000 terület jelöl fajaira, azonban annak elmaradása a terület becserjésedését, degradálódását okozhatja, ezáltal a jelöl él helyek és a jelöl fajok él helyeinek természetessége csökkenhet. Az el bbiekb l következ en a rendelkez részben el írtak betartásával a kaszálás és a legeltetés természetvédelmi célokat is szolgál, mely hozzájárul a védett természeti terület/natura 2000 terület fennmaradásához. Az érdemi részben felsorolt kikötéseket az alábbi természetvédelmi szempontok indokolják: I. Általános kikötések Az illetékes természetvédelmi r kaszálás megkezdése el tt 5 munkanappal történ értesítése a tevékenységgel érintett gyepterületeken esetlegesen el forduló védett növény- vagy állatfajok veszélyeztetésének elkerülése érdekében szükséges. A m - és szerves trágya kijuttatása a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak, a nitrogénkedvel növényfajok dominanciája következik be az érzékenyebb, a kizárólagos nitrogénterhelést kevésbé t fajok rovására. Ezen folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. (2), illetve 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 31. ellenében. A gyep felülvetése, égetése átalakítja a természetes és természetközeli összetétel növényzet fajösszetételét, tömegviszonyait. A vetett gyepalkotó növényfajok szerepe megn, az érzékenyebb, zavarást kevésbé t növényfajok háttérbe szorulnak, mely a gyep homogenizálódásához, kiüresedéséhez, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet a Tvt. 17. (1) és (2) bekezdése, továbbá a 31. ellenében. A gyep esetleges öntözése a természetes vízviszonyok mellett intenzív gyepkezelésnek min sül tevékenység lenne, mely a Tvt. 16. (2) bekezdésével ellentétes módon a természetest l eltér vízháztartási viszonyok kialakítása, a gyep természetes dinamikai folyamataiba való intenzív beavatkozás révén természetvédelmi szempontból nem kívánatos irányban módosítaná a terület természetes és természetközeli növénytársulásainak fajösszetételét. A gyepek feltörése, kiterjedésük csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16. (2) bekezdésben megfogalmazottakkal ellentétben. A gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. (4) bekezdés figyelembe vételével történhet. A gyepgazdálkodás részeként alkalmazni kívánt mechanikai jelleg beavatkozás a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak. A mechanikai beavatkozást jól t növényfajok dominanciája következik be a mechanikai zavarást kevésbé t fajok rovására. Ezen folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. (2), illetve 17. (1) és (2) bekezdése, továbbá a 31. ellenében. A természetes módon a talajfelszín közelében, illetve a felszínen összegy vizek elvezetése a terület növényzetét átalakítja, illetve súlyosbítja a jelenleg is fennálló szárazodási folyamatot. A Tvt. 18. (1) bekezdés ( A természetes és természetközeli állapotú vizes él helyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. ) ellenében nem kívánt mértékben a nagyobb vízigény, illetve vízhez köt természetes növényzet átalakulásához, a vizes él hely felszámolódásához járul hozzá, ami veszélyeztetné a védett természeti terület állapotát a Tvt ban leírtakkal ellentétes módon. A gyepek égetése kedvez azoknak a növényfajoknak a területen való fennmaradásának, illetve térnyerésének, melyek vegetatívan, vagy szaporodó szerveik (pl. magok) révén jól átvészelik a t z hatásait, és el nybe kerülnek a t z hatásaira érzékenyebb növényfajokkal szemben, mely jelenség átalakítja, szegényebbé teszi a gyep természetes fajösszetételét és csökkenti a biodiverzitást a Tvt. 17. (1) és (2) bekezdése, továbbá a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010 (XII. 23.) Kormány rendelet 27 (3) bekezdése ( Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos. ) és a Tvt. 31. ellenében. Az ideiglenes és állandó létesítmények (karám, állattartó épület, itató, villanypásztor stb.) befolyásolja az állatok mozgását, ezáltal a gyepet ér mechanikai hatás mennyiségét. Az esetleges kedvez tlen változások elkerülése érdekében a jelen határozatban nem szabályozott kérdésekr l indokolt külön eljárás során érdemi döntést hozni. 3

4 II. Legeltetés A legeltetési id korlátozása a terület növényzetének szükséges regenerációja és a tél végén, kora tavasszal jelentkez talajfelszín közeli illetve felszíni víz jelenléte miatt víztelített, felázott talajon a legel állatok taposási kárának kiküszöbölése érdekében történik a Tvt. 16. (2) bekezdéssel ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni ), valamint a Tvt sal ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) összhangban. Megfelel id járási körülmények (hosszú, száraz sz) a legeltetés tovább folytatható, de csak a kezel hozzájárulásával, abban az esetben, ha megállapítható, hogy a tevékenység a természetvédelmi érdekekkel nem ellentétes. A túllegeltetés, a felázott talajon történ legeltetés, valamint a gépjárm vekkel történ indokolatlan közlekedés a talajtömörítés hatásai révén a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak. A pata- illetve keréknyomokban a növényzet átmenetileg vagy tartósan elt nhet. A mechanikai beavatkozást jól t növényfajok dominanciája következik be a mechanikai zavarást kevésbé t fajok rovására. Ezen folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. (2), illetve 17. (1) és (2) bekezdése, továbbá a 31. ellenében. A gyepterületek sarjúlegeltetése a Tvt sal (Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni) összhangban csak kivételesen lehetséges, mivel a kett s hasznosítás (kaszálás, majd utána legeltetés) a gyepterület növényzetét a természetvédelmi célokkal ellentétes módon megterheli, a kialakult növénytársulások megváltozását okozhatja. III. Tisztítókaszálás és IV. Kaszálás A kaszálási id meghatározása azért szükséges, mert a túl korai kaszálás a földön fészkel védett madarak, továbbá a növényzetben él ízeltlábúak szaporulatának pusztulását okozza. Mindez ellentétes lenne a Tvt. 43. (2) bekezdés el írásaival, kedvez tlen módon módosítaná (csökkentené) az állatok létszámát és fajszámát. A gyepterület egy részének a kaszálásból kihagyása biztosítja a terület mozaikosságának minél nagyobb mérv fenntartását. Ez elengedhetetlen egyes védett növényfajok, illetve a védett gerinctelen fauna fennmaradása érdekében, mert több védett növényfaj állománya csak a kaszálatlanul hagyott részeken képes kielégít mértékben termést érlelni, illetve számos védett gerinctelen állatfaj fiatal fejl dési alakjai csak ilyen helyeken képesek zavartalanul fejl dni. A gyep teljes lekaszálása az el bbiek miatt ellenkezik a Tvt. 17. (2) bekezdésében ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) és a 43. (1) bekezdésében ( Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. ) foglaltakkal. A rendelkez részben megadottnál alacsonyabban történ vágás (tarlómagasság) a kaszált gyep jellegének nem kívánatos megváltozásához, a mechanikus zavarásra érzékenyebb növényfajok elt néséhez vezethet, a Tvt sal ellentétes módon. (Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.). Az alacsony tarló továbbá a földön meglapuló kisebb test állatok, hangyabolyok elpusztítását illetve a mikrodomborzat megváltozását okozza, a Tvt. 43. (1) bekezdés illetve a 31. el írásaival ellentétesen. Amennyiben a szénatermés elszállítása a bálázást követ en amennyiben ez a gyep talajának sérülése nélkül megoldható a legrövidebb id n belül nem történik meg, a tarlón túl sokáig hagyott bálák alatt úgynevezett bálafoltok alakulnak ki, ami a természetes növényzet pusztulásával jár. Ez természetvédelmi szempontból nem kívánatos, ellenkezik a Tvt. 42. (1) bekezdéssel ( Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, él helyeinek veszélyeztetése, károsítása ). A környezet- és t zvédelmi el írások a védett természeti terület jellegének megóvása, illetve a területen él védett növényés állatfajok (például kétélt ek) állományának megóvása miatt szükséges. A fokozottan védett fajok költésének kíméletére a Tvt. 43. (1) bekezdés el írásainak biztosítása miatt szükséges: Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.. A felügyel ség határozatot a Tvt. 38. (1) bek. b) pontja alapján a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság /2014. számú kezel i nyilatkozatának figyelembevételével hozta meg. A nevezett területek kaszálása, legeltetése a felsorolt kikötések betartása mellett természetvédelmi érdeket nem sért. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági engedélyt a Tvt. 75. (1) bekezdésével egyez en határozott id tartamra adta ki. A felügyel ség a határozat érvényességi idejét a november 30-ig érvényes KNPI által kiadott természetvédelmi kezel i nyilatkozat érvényességéhez igazította. Az ATI-KTF az illetékes természetvédelmi r értesítését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 42. aa) pontja alapján írta el. 4

5 A felügyel ség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet állapítja meg. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. melléklet I. fejezet, pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 2. (1) és (4) bekezdése alapján állapította meg a felügyel ség. A rendelkezésre álló ügyintézési határid a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 76. (1) bekezdése alapján 3 hónap. Jelen ügyben az ügyintézési határid a Tvt. 76. (1) bekezdés alapján szeptember 25-én járna le. A határozatot a rendelkezésre álló ügyintézési határid n belül adta ki a felügyel ség, tehát a Ket. 33/A. -a szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A jogorvoslat lehet ségér l a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. -ának (1) bekezdése és 99. -ának (1) bekezdése szerint, a fellebbezés díja mértékér l a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I./37/2.2. pontja és a 2. (4) (8) bekezdései és 1. sz. melléklete szerint rendelkezett a felügyel ség. Szeged, július 17. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Kapják: 1. Hunyadi János, 6237 Kecel, Barnakert u tértivevény 2. KNPI Igazgatóság (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.) tájékoztatásul HKP 3. Hat. Nyt. 4. Irattár Dr. Mader Balázs s. k. hatósági engedélyezési irodavezet 5