Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Iktatószám: /2011. Ügyintéz : Müller Ivett Tárgy: Kaszálási engedély Hiv. szám: Melléklet: Zrínyi László 6080 Szabadszállás, Bethlen G. u. 18. HATÁROZAT I. A felügyel ség Zrínyi László (6080 Szabadszállás, Bethlen G. u. 18.) kérelmére és részére engedélyezi a Balázsrét-Kurjantó-Társasági rétek elnevezés, a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület (láp) részét képez, egyben Natura 2000 hálózatba tartozó, saját tulajdonú Szabadszállás, külterület 0408/15; 0410/2 és 0410/6 hrsz-ú ingatlanokon a kaszálás végzését az alábbi kikötésekkel: I/1. Kaszálás: 1. A kaszálást minden évben a felszíni vizek elhúzódása után, de legkorábban július 15-ét követ en lehet végezni, legalább 8-10 cm-es f tarló magasság meghagyásával. 2. A kaszálás megkezdése el tt 2 nappal a területileg illetékes természetvédelmi rt (Pál Szabó Ferenc tel.: 06/30/ telefonszámon) értesíteni kell. 3. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mell l, az ott él állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. 4. A terület minimum 10%-át kaszálatlanul kell hagyni, a meghagyandó foltokat a természetvédelmi r jelöli ki a helyszínen. 5. A területek kaszálása alternáló vagy tárcsás f kasza alkalmazásával történhet. 6. Az él lények általános védelme érdekében, azok menekülésének sikerességét biztosítandó, a kaszálást végz traktor sebessége maximum km/h lehet. 7. Az egy id ben adott területen kaszálást végz traktorok közül, közvetlenül egymás mellett 2 gép haladása nem engedélyezett. 8. Kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelez. 9. Ha a kaszálás során a gép el l fokozottan védett madárfaj (pl. túzok) repül fel, a kaszálást azonnali hatállyal fel kell függeszteni és a természetvédelmi rt haladéktalanul értesíteni kell. 10. A szénatermés el állítását a bálázást követ en, amennyiben ez a gyep talajának sérülése nélkül megoldható, lehet leg azonnal, de legkés bb a kaszálást követ 30 napon belül el kell végezni. I/2. A területeken tilos 1. nedves, vizes talajon kaszálni, 2. a tápanyag-utánpótlás és trágya kiszórása, 3. növényvéd szerek engedély nélküli felhasználása, 4. felülvetés, gyepfeltörés, 5. az shonos cserjefajok irtása során vegyszer felhasználása, 6. a gyepet körkörösen befelé haladva kaszálni, Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás Központ: H-P: 9:00-11:30, továbbá H és Cs 12:30-15:00, Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 7. a lekaszált részekkel körbezárni a még le nem kaszált gyeprészeket, 8. kaszáláshoz dobkasza használata, 9. a rendek felszedéséhez, talaj meghajtású rendkezel használata, 10. a kaszálatlanul hagyott foltokban invazív növény állományát fennhagyni, 11. a mechanikai jelleg ápolási munkák (pl. boronálás, hengerezés, fogasolás), 12. a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása, 13. a gyep égetése, 14. gyepterületet csökkenteni út létesítése, kiszélesítése stb. céljából, 15. gyepeken gépjárm vel közlekedni - kivéve a kaszálást, szénaszállítást-, 16. belvíz gyepterületr l történ elvezetése és a gyepterület öntözése; 17. napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés, 18. gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követ 30 napon túl, 19. ég gyepeken a t z terjedését szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, vegyszeres módon megakadályozni, 20. a védett természeti terület állapotát veszélyeztet m szaki javítások (pl. olajcsere, hidraulika cs csere stb.) végzése, 21. területhatárok megjelölése, 22. ideiglenes és állandó építmények elhelyezése engedély nélkül. I/3. A területhasználó fentieken túl köteles: 1. A mez gazdasági gépeket olyan m szaki állapotban kell tartani, hogy elkerülhet legyen a m szaki meghibásodás és az abból ered olajszivárgás. Amennyiben mégis olajszivárgás történne, a szennyezett talajt haladéktalanul el kell távolítani a védett természeti területr l, a meghibásodott géppel azonnal el kell hagyni a védett természeti területet és a szennyez dés tényét a természetvédelmi kezel nek haladéktalanul jelenteni kell. 2. Az általa használt gyepterületr l az esetlegesen ott található szemetet saját költségén eltávolítani. 3. z esetén nem vegyszeres módon, pl. víz alkalmazásával az oltást haladéktalanul megkezdeni, egyidej leg a t zoltóságot és a természetvédelmi kezel t azonnal értesíteni. I/4. Invazív növény irtási kötelezettség a Natura 2000 területeken: 1. A Natura 2000 területek részét képez ingatlanokon az invázív növényfajok megtelepedését, terjedését meg kell akadályozni, a már meglév állományok irtását különös tekintettel a selyemkóróra (Asclepias syriaca), amerikai aranyvessz fajokra (Solidago gigantea, S. canadensis), inváziós fásszárúakra pl. ezüstfa, galagonya) a kérelmez nek saját költségén kell elvégeznie. 2. Géppel (pl. szárzúzás), vagy vegyszerrel történ invazív növényirtáshoz a felügyel ség engedélyét el zetesen be kell szerezni. Jelen határozat december 31-éig hatályos. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik külön értesítés nélkül, a közlés napját követ 16. napon emelkedik joger re. Jelen határozat, illetve a tényállás tisztázás során hiánypótlás tárgyában hozott /2011. számú végzés ellen a határozat közlését l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F felügyel séghez címzett (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.), de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Bajai Kirendeltségére (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elektronikus úton történ benyújtására nincs lehet ség. A határozat elleni fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles. A határozat elleni fellebbezés díja 2.750,- Ft., melyet fellebbezés esetén az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Magyar Államkincstárnál vezetett számú el irányzat felhasználási számlájára kell a fellebbezés benyújtását megel en átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. Az átutalási megbízást, csekket (vagy annak hiteles másolatát) a fellebbezéshez csatolni kell. Amennyiben a határozattal együtt a végzés ellen is fellebbez, úgy csak a határozat elleni fellebbezési díjat kell megfizetnie. Amennyiben kizárólag a végzés ellen fellebbez, úgy a fellebbezés illetéke, amelyet illetékbélyegben kell leróni 3.000,- Ft.

3 Indokolás Zrínyi László (6080 Szabadszállás, Bethlen G. u. 18.) július 19-én évközi kaszálásra vonatkozó engedély kérelemmel fordult a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz (továbbiakban: KNPI). Kérelmében el adta, hogy a tevékenységet a saját tulajdonú, Szabadszállás, külterület 0408/15; 0410/2 és 0410/6 hrsz-ú ingatlanokon kívánja folytatni. A KNPI a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 22 -a alapján, a kérelmet július 27-én hatáskör hiányában 2407/2011. számú kezel i nyilatkozatával együtt - átette a Felügyel séghez. A felügyel ség hatáskörét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) ai alapján vizsgálta. A kérelemben szerepl ingatlanok a Balázsrét-Kurjantó-Társasági rétek elnevezés, a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület (láp) részét képezik, egyidej leg a Fels -Kiskunsági turjánvidék elnevezés (kódszáma: HUKN20003) Kiemelt Jelent ség Természetmeg rzési Terület részeként a Natura 2000 hálózatba is beletartoznak. Fenti jogi jelleg alapján a felügyel ség hatáskörét a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 38. (1) bek. b) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet IV. számú mellékletének 10. pontja állapítja meg. A kérelmet a felügyel ség megvizsgálta és megállapította, hogy az hiányos az alábbi miatt. 1. A Felügyel ség Magyar Államkincstárnál vezetett el irányzat-felhasználási számú számlájára, kérelme tárgyának megfelel en, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló többször módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (továbbiakban R.) 1. számú melléklete, I pontban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat, azaz 5.500,- Ft-ot, továbbá jelen felhívás postaköltségét 200 Ft-ot, összesen 5.700, - Ft, azaz Ötezer-hétszáz Ft összeget át kell utalni és az átutalást igazoló bizonylatot vagy annak másolatát a fenti ügyszámra történ hivatkozással a felügyel ség Bajai Kirendeltségének meg kell küldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatában fel kell tüntetni jelen felhívásunk iktatószámát. A felügyel ség án kelt /2011. számú levelével a hiányosság pótlására szólította fel kérelmez t. Ügyfél én eleget tett a hiánypótlásban foglaltaknak, befizette az igazgatási szolgáltatási díjat. A felügyel ség a rendelkezésre álló információk, a KNPI nyilatkozata, valamint az ügyfél által becsatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a rendelkez részbe foglalt kikötések betartása mellett nem ellentétes a természetvédelmi érdekekkel, ezért engedélyezte annak végzését. I. A rendelkez részben felsorolt korlátozások részletes indokolása: A kaszálás módjára vonatkozó el írások. A gyepterület bizonyos %-ának kihagyása a kaszálásból, illetve tisztítókaszálásból a mozaikosság biztosítása miatt indokolt. A terület mozaikosságának minél nagyobb mérv fenntartása elengedhetetlen egyes védett növényfajok, illetve a védett gerinctelen fauna fennmaradása érdekében. A megfelel magasságú tarló meghagyása azért indokolt, mert az alacsonyabban történ vágás a kaszált gyep jellegének nem kívánatos megváltozásához, a mechanikus zavarásra érzékenyebb növényfajok elt néséhez vezethet, a Tvt ában megfogalmazottakkal ellentétes módon. Vadriasztó lánc használatára, a kaszálás kivitelezésére el írt korlátozások. A kérelemben megjelölt területek védett és fokozottan védett madárfajok tényleges és potenciális dürg - és fészkel helyei, melyek meg rzésér l összhangban a természet védelmér l szóló évi LIII. törvényben (Tvt.) foglaltakkal gondoskodni kell. Tvt. 43. (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A szénatermés bálázást követ elszállítását amennyiben ez a gyep talajának sérülése nélkül megoldható lehet leg azonnal, de legkés bb a kaszálást követ 30 napon belül el kell végezni. A tarlón túl sokáig hagyott bálák alatt ún. bálafoltok alakulnak ki, ami a természetes növényzet pusztulásával jár. Ez természetvédelmi szempontból nem kívánatos, ellenkezik a Tvt. 16. (2) bekezdéssel ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és

4 felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ). A gyepet körkörösen befelé haladva kaszálni tilos, a már lekaszált részekkel nem lehet körbezárni a még le nem kaszált gyeprészeket. A kaszálást úgy kell végezni, hogy a maradék le nem kaszált gyeprész mindig összeköttetésben maradjon a környez területekkel, és lehet séget nyújtson a gyepben tartózkodó állatoknak az elmenekülésre. Ellenkez esetben a körbezárt gyepfoltokon rekedt védett állatfaj egyedek jelent s része nem menekül el a munkagép el l, hanem a megmaradt folt lekaszálásakor elkaszálja a gép, ellentétesen a Tvt. 43. (1) bek.-el. A kaszálást végz gép munkasebességének, valamint a munkavégzés id pontjának korlátozása, a két gép egymás mellett haladásának tilalma. Az él lények általános védelme a sikeres menekülés, valamint az éjszakai pihenés érdekében tett el írások összhangban a Tvt. rendelkezéseivel. Tvt. 16. (2) A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. Tvt. 43. (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Tápanyag-utánpótlás csak legel állatok által elhullajtott ürülékb l származhat, a m - és szervestrágyázás. A m - és szerves trágya kijuttatása a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak, a nitrogénkedvel növényfajok dominanciája következik be az érzékenyebb, a kizárólagos nitrogénterhelést kevésbé t fajok rovására, mely folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. (2) ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ), illetve 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 31. ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellenében. Növényvéd szer engedély nélküli felhasználása tilos. A természet védelmér l szóló évi LIII. törvény 38. (1) g) pontja alapján növényvéd szert védett természeti területen csak a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet felhasználni. Felülvetés, öntözés és gyepfeltörés tilos. A gyep felülvetése átalakítja a természetes és természetközeli összetétel növényzet fajösszetételét, tömegviszonyait, a vetett gyepalkotó növényfajok szerepe megn az érzékenyebb, zavarást kevésbé t növényfajok háttérbe szorulnak, mely a gyep homogenizálódásához, kiüresedéséhez, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet a Tvt. 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 31. ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellenében. A gyep esetleges öntözése a természetes vízviszonyok mellett intenzív gyepkezelésnek min sül tevékenység lenne, mely a Tvt. 16. (2) bekezdésével ( a gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni ) ellentétes módon a természetest l eltér vízháztartási viszonyok kialakítása, ezáltal a gyep természetes dinamikai folyamataiba való intenzív beavatkozás révén a továbbiakban természetvédelmi szempontból nem kívánatos irányban módosítaná a terület természetes és természetközeli növénytársulásainak fajösszetételét. A gyepek feltörése, kiterjedésük csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16. (2) bekezdésben ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ) megfogalmazottakkal ellentétben, a gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. (4) bekezdés ( Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással történhet. ) figyelembe vételével történhet. Mechanikai jelleg ápolási munkák (boronálás, hengerezés, fogasolás stb.) tilos. A gyepgazdálkodás részeként alkalmazni kívánt mechanikai jelleg beavatkozás a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak a mechanikai beavatkozást jól t növényfajok dominanciája következik be a mechanikai zavarást kevésbé t fajok rovására, mely folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. (2) ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek,

5 életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ), illetve 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 31. ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellenében. A jelentkez felszíni vizek nem vezethet ek el, és mindennem talajvíz csökkentési beavatkozás tilos. A természetes módon a talajfelszín közelében, illetve a felszínen összegy vizek elvezetése a terület növényzetét átalakítja, illetve súlyosbítja a jelenleg is fennálló szárazodási folyamatot a Tvt. 18. (1) bekezdés ( A természetes és természetközeli állapotú vizes él helyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. ) ellenében nem kívánt mértékben hozzájárul a nagyobb vízigény, illetve vízhez köt természetes növényzet átalakulásához, a vizes él hely felszámolódásához, és ez veszélyeztetné a védett természeti terület állapotát a Tvt ban leírtakkal ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellentétes módon. A gyepek égetése tilos. A gyepek égetése kedvez azoknak a növényfajoknak a területen való fennmaradásának, illetve térnyerésének, melyek vegetatívan, vagy szaporodó szerveik (pl. magok) révén jól átvészelik a t z hatásait, és el nybe kerülnek a t z hatásaira érzékenyebb növényfajokkal szemben, mely jelenség átalakítja, szegényebbé teszi a gyep természetes fajösszetételét és csökkenti a biodiverzitást a Tvt. 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 21/2001 (II. 14.) a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló Kormány Rendelet 11. (4) bekezdése ( Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. ) és a Tvt ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellenében. Ég gyepeken a t z terjedését szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, illetve vegyszeres módon megakadályozni tilos. A felsorolt módon történ beavatkozás a gyepvegetáció, valamint a rajta el forduló védett értékek súlyos károsodásával, illet leg pusztulásával járna, amely ellentétes lenne a Tvt ában, illetve 42. (1) bekezdésében foglaltakkal, ezért a t z oltását más mechanikai módszerrel, vagy vízzel kell megoldani. Ideiglenes és állandó építmények (karám, itató, pihen hely, kerítés, stb.) engedély nélküli elhelyezésének tilalma. A gyepterületen elhelyezett, els dlegesen az állattartáshoz kapcsolódó építmények, itató- és, pihen hely, villanypásztor, kerítés a terület hasznosítási szabályaiban kiemelked szerepet játszó legeltetési rendet nagymértékben befolyásolja, így kihelyezésük indokolttá teszi a terület legeltetési rendjének ismételt áttekintését, a terület bizonyos els dlegesen az el bbiekben felsorolt építmények közvetlen környezetét érint, a Tvt. 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) bekezdéssel ellentétes módon bekövetkez túllegeltetés, továbbá nitrogénkedvel növényzet elszaporodása következtében. Gyepterület csökkentése út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából tilos. A gyepek kiterjedésének csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16. (2) bekezdésben ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ) megfogalmazottakkal ellentétben, a gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. (4) bekezdés ( Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással történhet. ) figyelembe vételével történhet. A gyepeken gépjárm vel közlekedni tilos kivéve a kaszálást, szénaszállítást. A Tvt. 31. (1) bekezdésében megfogalmazottakkal alapvet en ellentétes tevékenység. A kaszálás tilalma vizes, nedves talajon. A víztelített, felázott talajon a munkagépek taposási kárának kiküszöbölése érdekében tett el írás a Tvt. 16. (2) bekezdésében ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni ), valamint a Tvt sában ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) foglaltakkal összhangban. Dobkasza használatának tilalma. A dobkasza használata természetvédelmi szempontból nem el nyös, mivel a tányérok nagy kerületi sebessége miatta jelent s a szívó hatása, ami az apróbb termet állatfajokra jelent veszélyt, ugyanis a legtöbb állat védekezési stratégiája az álcázás, lapulás és

6 nem a gyors menekülés, mivel azt az állatok testmérete és a növényzet s sége sem teszi lehet vé. Az 50 cm széles rend 4-5 nap alatt szárad meg, vagy még egy m veletet, a rend szétdobálását kell beiktatni, amely ismét csökkenti az él lények túlélési esélyeit. Fenti indokok alapján a dobkasza használata alapvet en ellentétes lenne a Tvt. 43. (2) bekezdésében foglaltakkal. Talajmeghajtású rendkezel használatának tilalma. Alapvet en ellentétes lenne a Tvt. már többször hivatkozott 16 (2) bekezdésében, valamint 31. -ában foglaltakkal. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása, továbbá a munkagépek gyepet veszélyeztet szaki javítása tilos. Alapvet en ellentétes tevékenyég a Tvt ában foglaltakkal. Területhatárok megjelölése tilos. A Tvt. 35. (1) a) pontja alapján védett természeti területen a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Kaszálatlanul hagyott mozaikban invazív növény állományát fennhagyni, továbbá az általános irtási kötelezettség el írása. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése alapján az inváziós és term hely idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvéd -szer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Invazív növényirtási kötelezettség a területeken. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezési értelmében: 1. (3) Amennyiben a Natura 2000 gyepterület egyben védett természeti terület is, úgy az e rendeletben foglaltakat a védett természeti területekre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakkal együtt kell alkalmazni. 5. (2) Az inváziós és term hely idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvéd szer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Az engedély december 31-ig hatályos. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági engedélyt a Tvt. 75. (1) bekezdésével egyez en határozott id tartamra adta ki. A felügyel ség az engedély hatályának idejét a KNPI kezel i nyilatkozatának érvényességi idejéhez igazította. Az ügyintézési határid kezdete: július 27. A rendelkezésre álló ügyintézési határid 3 hónap, ami október 27-én járna le. A Ket. 33. (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határid be a hiánypótlásra történ felszólítástól az annak teljesítéséig terjed id. A felügyel ség az ügyfélnek írt hiánypótlásra irányuló felhívását én postázta, azt az ügyfél én teljesítette. Tehát az ügyintézési határid lejártának napja: november 4. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. (1) bekezdése és a Tvt. 76. (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló ügyintézési határid n belül adta ki a felügyel ség, tehát a Ket. 33/A. -a szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A határozatot a felügyel ség a (Ket.) ai, a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 38. (1) bekezdés b) pontja, valamint a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 4. (4) b) pontja alapján hozta. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági eljárás mint közigazgatási hatósági eljárás megindításáról az érintetteket a /2011. számú közleményével értesítette. A felügyel ség a döntését hirdetményi úton a felügyel ség honlapján, illetve a oldalon is közli. A hirdetmény útján közölt döntést, a hirdetmény kifüggesztését követ 15. napon kell közöltnek tekinteni a Ket. 78. (10) bekezdése értelmében. A jogorvoslati lehet ségr l és az arra nyitva álló határid l a évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdése alapján adott a felügyel ség tájékoztatást. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) a rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. melléklet I. fejezet, pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 2. (1) és (4) bekezdése alapján állapította meg a felügyel ség. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 2. (1) bekezdése alapján a felügyel ség határozatát hatósági nyilvántartásba vette.

7 A felügyel ség felhívja a figyelmet, hogy jelen engedély csak a kaszálás természetvédelmi engedélyezésére vonatkozik. Jelen hozzájárulás semmilyen formában nem használható fel egyéb hozzájárulásokban, engedélyekben és azokat nem is helyettesíti. Baja, augusztus 29. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Dr. Tóth Éva s. k. kirendeltség-vezet Kapják: 1. Zrínyi László, 6080 Szabadszállás, Bethlen G. u. 18. Tértivevény 2. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. Tértivevény - HKP 3. HNYR 4. Irattár