Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola Budapest, Széchenyi u. 93. Tel.: (1)

Átírás

1 Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Tel.: (1) Pedagógiai Program Budapest, március 25. Szénásy Zoltán intézményvezető Információs példány Ezen példány sorszáma: 04-módosított példány Kiadás száma: 04 Kiadás dátuma: március 25.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 A JELENBŐL NYERHETŐ ISMERETEK Általános tájékoztató adatok Az intézmény bemutatása Az iskola tanulói, szociális környezetük A demográfiai viszonyok alakulása... 8 I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Az iskola jövőképe hosszú távú stratégiai célok Az iskola jövőképe középtávú célok A nevelőmunka feladatainak kibővülése napjainkban Vallástan és hitoktatás II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Lélektani csoportmódszerek AZ ISKOLA PSZICHOLÓGIÁJÁNAK RENDSZERMODELLJE PSZICHOLÓGIAI MUNKASZINTEK ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁK AZ ISKOLÁBAN AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, EGÉSZSÉGVÉDELEM (MENTÁLHIGÉNÉ) III. Közösségfejlesztés, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK IV. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program Az iskola nevelési programja Alkalmazott pedagógiai módszerek Pedagógiai eszközeink Speciális céljaink Az iskola feladatai Az iskolai csoportok szervezésének pedagógiai indoklása Integráció, szegregáció Egységes alapokra épülő differenciálás A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Szakmai kompetencia biztosítása V. FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS, HÍDPROGRAM HÍD-PROGRAM (HÍD 1, HÍD 2) 46 VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Gyermek- és ifjúságvédelem VII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok helyi, intézményi feladatai A nevelőtestület feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai VIII. A TANULÓNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA

3 IX. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI X. Az ISKOLAI írásbeli, SZÓBELI, GYAKORLATI beszámoltatások, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE XI. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI XII. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI XIII. AZ ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓ FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI XIV. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

4 Minden korszak magán hordja a megelőzőnek maradványát, s a következőnek csíráit, s, majd mindig lehetetlen meghatározni azon pontot, ahol az előbbi míveltségi korszak megszűnik, vagy a fejlődő kezdetét veszi. -Eötvös József- BEVEZETÉS A VÁLTOZÁS VÁLTOZÁSA Az iskolánk Pedagógiai Programjának (a továbbiakban: PP) módosítása több célt szolgál. A legfontosabbak a következők: a nemzeti oktatási dokumentumokban szereplő oktatáspolitikai célok részletes kidolgozása, az alapvető feladatok rögzítése; a részletes stratégiai dokumentum (PP) kereteinek kijelölése; a szükséges stratégiai lépések és a középtávú fejlesztési célprogramok egyeztetése, összehangolása; a fejlesztést szolgáló költségvetési források biztosítása, hatékony felhasználása. Pedagógiai Programunk a hazai közoktatás értékeire, eddig elért eredményeire és a magyar oktatásügy legjobb hagyományaira épít. Minden szereplő számára elfogadható megoldásokat kínál a mindennapok pedagógiai problémáira, megpróbál segíteni, hogy oktatásunk választ adjon a XXI. század kihívásaira. A fejlesztésre, az oktatás szereplőinek megnyerésére az ösztönzésére, valamint az elszámoltathatóság erősítésére helyezi a hangsúlyt. A Pedagógiai Program megvalósítása két szakaszra bontható. Az első szakaszban a fejlesztés számára kedvező környezet kialakítása történik. Ez magában foglalja: iskolánk Pedagógiai Programjának elkészítéséhez szükséges sarokkövek (nevelésetika, mérés-értékelés, számon kérhetőség, stb ) meghatározását és kijelölését; a szabályozási rendszerben szükséges korrekciók végrehajtását; a részletes stratégiai dokumentum (PP) elkészítését; a fejlesztést szolgáló célprogramok tervezését; a fejlesztés megvalósításhoz szükséges teljesítőképesség növelését. 4

5 A második szakaszban a célprogramok lebonyolítására, az első szakaszban elfogadott szabályozási változtatások megvalósítására és a változások oktatáspolitikai hatásainak mérésére, elemzésére kerül sor. A Pedagógiai Program tervezési rendszere sokszintű és sokszereplős folyamat. A megfogalmazást nyert intézkedési és fejlesztési rendszert kiegészíti egy alapvetően alulról építkező többszintű iskolai, fenntartói tervezési rendszer. Feladata, hogy az oktatás helyi és területi szereplőinek mozgástere megerősödjön, az oktatásban hosszabb idő alatt kialakult felelősség-megosztás változatlanul érvényesüljön. Az elkészítése során külön hangsúlyt kaptak a Nemzeti alaptantervben, a Köznevelési és Szakképzési Törvényben, a kerettantervekben szereplő irányelvek. E mellett kiemelten fontos forrás az Európai Unió egyre gazdagabb oktatáspolitikai célrendszere, és ennek nemzeti tervezete. A Pedagógiai Program három fő részre tagolódik. Az első rész az intézmény nevelésioktatási alapelveit tartalmazza, amely összefoglalja az iskola pedagógiai hitvallását. Ez hivatott azonosítani azokat a problémákat, melyek megoldására törekedni kell a következő évek oktatásfejlesztése során. A második rész a helyi tantervet jelöli ki, valamint a középtávú program legfontosabb feladatait, fejlesztési céljait foglalja össze és értelmezi. A harmadik rész a stratégia megvalósításának eszközrendszerét írja le. 5

6 A múlt és a jelen csírája magában hordozza a jövőt. Folytonosságából fakad megismerhetőségének és megértésének lehetősége, melyről a jelenben nyerhetők ismeretek. -Nováky Erzsébet- A JELENBŐL NYERHETŐ ISMERETEK ELŐREJELZÉSI ÉRTÉK 1. Általános tájékoztató adatok Az intézmény neve: Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola Az intézmény rövidített neve: CSISZI Az intézmény OM azonosítója: Az alapítás éve: 2006 Az intézmény székhelye: 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Az intézmény postacíme: 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Az intézmény telefon és telefax száma: 06-1/ / Az intézmény elektronikus elérhetősége: szigetiskola@gmail.com Az intézmény telephelyei: Budapest, Transzformátorgyár u Budapest, Árpád utca 1. Az alapító, fenntartó neve: Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány Az alapító, fenntartó rövidített neve: HETA Az alapító székhelye: 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7. Az intézmény jogállása: jogi személy Az intézmény felügyelete: Szakmai és törvényességi felügyeletet: Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány kuratóriuma, A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét: Budapest Főváros Kormányhivatala látja el. 6

7 2. Az intézmény bemutatása Iskolánk a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, alapítványi iskolaként működik. Az alapítványt Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítványt magánszemély alapította 2002-ben azzal a céllal, hogy Csepel és környékén élők, valamint a hátrányos helyzetű közösségek munka-erőpiaci képzését biztosítsa. Iskolánk 2006 szeptemberétől három telephelyen kezdte meg a működését. A Széchenyi u. 93 szám alatt az általános iskola 5-8. osztályos, a szakiskolai osztályos tanulói vannak, továbbá 2010 szeptemberétől a tanulásban akadályozott tanulók szakmára felkészítő nevelése és oktatása folyik. A Csete Balázs u. 15. sz. alatti telephelyen június végéig a szakiskolai évfolyamok oktatása folyt. A Csepeli Erőmű Szak- és Átképző KFT (1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7) elméleti- és gyakorlati képzőhelye biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket tanulóink szakmai képzéséhez, tanulószerződéses formában. A Színesfém utcában található a Színes ABC és fodrász szalon, ahol a lakosság számára is nyitott képzőhelyeken szakmai szolgáltatás közben sajátíthatják el az bolti eladó, valamint a fodrász tanulók a szakma fortélyait. Iskolánk január 7-én tragikus körülmények között veszítette el két vezetőjét: Takács József intézményvezetőt és Papp László szakképzési igazgatóhelyettest. Az új vezetőség legfontosabb feladata az iskola pozitív megítélésének helyreállítása, a tanulói létszám stabilizálása és a pedagógia élettér bővítése volt: 2009 szeptemberében megnyílt az iskolai büfé; 2009 októberében intézményünk csatlakozott a Jövő Záloga Térségi Integrált Szakképző Központ iskoláihoz; 2010 szeptemberétől megszűnt az 5. és a 8. osztály; 2010 szeptember 25-én a Jövő Záloga TISZK A tanulókért a tanulókkal program keretében javaslatunkat elfogadva - sárkányhajó bemutatót és versenyt rendezett a Csepeli Kajak-Kenu Egyesület támogatásával; 2010 októberében szakmai tanulmányúton Portugáliában, két szakiskolát tekintettünk meg; 2010 novemberétől a TISZK-pályázatával elkezdődött a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése; 7

8 2010 novemberében az eszközfejlesztésen belül lecserélésre kerültek egyes számítógépek, és két interaktív tábla beépítésével bővült az oktatástechnikai eszköztár; 2010 decemberében az első éves fodrász tanulók a Szépségfórum Ünnepi varázslat nyílt nemzeti bajnokságon I.-IV. helyen végeztek; 2011-ben végzett tanulók vizsgaátlaga 3,9, a női szabóké 4,6 volt. A 2012/13-as tanévtől iskolánk neve kibővült a Speciális Szakiskola megnevezéssel, így a teljes megnevezése Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola lett. Iskolán vezetőjének, Göbölös Sándornak nyugdíjba vonulásának alkalmából, valamint az intézmény fejlődéséhez, eredményes működéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért az iskolát fenntartó alapítvány elnöke Címzetes Igazgatói címet adományozott. A 2013/14-es tanévtől intézményünk Speciális Szakiskolai részlegét önálló, gyógypedagógiai intézményegységgé szerveztük. 3. Az iskola tanulói, szociális környezetük Intézményünkben a tanköteles és nem tanköteles tanulási és/vagy magatartási zavarral küzdő tanulók képzését, társadalmi beilleszkedésének segítését végezzük integrált oktatás keretében. Az itt tanuló diákok közül sokan veszélyeztetettek, jelentős részük halmozottan hátrányos helyzetű, életükből hiányzik a stabil, családi háttér, az egészséges versenyszellem. Nagy részükre az alapvető ismeretek és készségek hiánya jellemző, amely gátolja az eredményes iskolai előmenetelt. Az egyes tanulókat ért negatív hatások, a tanulási kudarcok okainak felvállalásával készítjük fel tanítványainkat a szakvizsgákra. 4. A demográfiai viszonyok alakulása Az elmúlt öt évben az iskola tanulólétszámának adatai azt mutatják, hogy jelentős átalakulások, változások történtek. Az iskola tanulóinak létszáma a 2006-os indulástól kezdve fokozatosan nő, a grafikonon érzékelhető visszaesések a beiratkozást követő körülbelül 2-3 hónapos tanulási készséget, és az azt követő iskolaelhagyás mértékét mutatja. Az iskolánk beiskolázási körzete elsősorban Csepel és a holdudvarához tartozó települések 8

9 (Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek, Érd stb ), elenyésző Budapest I., II., illetve a VIII., IX. kerületből érkező tanulók száma. Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola teljes tanulói létszámának alakulása között fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő 9

10 Az országos előrejelzés értéke drasztikus tanulólétszám csökkenést jelez, a jelenlegi 475 ezer főről 388 ezer főre csökken az előttünk álló évtizedekben az iskolánk tanulói korosztályához tartozó éves tanulók létszáma. Ugyanakkor az intézmény jövőbeni tanulólétszámánál azt is figyelembe kell vennünk, hogy az 1996 után született gyerekeknek 1/6-a 1/7-e a roma kisebbséghez tartozik, akiknek jelentős része jelenleg is az iskolánkat választja. Az utóbbi évben dinamikus növekedést mutat a tanulásban akadályozott tanulók jelentkezése, illetve érdeklődése az itt folyó SNI- tanulók képzése iránt. A 2009/2010-es tanévben 21 tanuló jelentkezett, a 2010/2011-es tanévben 30 fő feletti a jelentkezők szám. A 2013/14-es tanévben 45 fő SNI-s tanulót tartunk számon, akik túlnyomó részt a négy, kis létszámú speciális osztályban tanulnak. A 2010/2011-es tanévben az intézmény tanulóinak a létszáma 661 fő, a 2011/2012- es tanévben 556 tanuló. A 2012/2013-as tanévben az iskola tanulóinak a létszáma 396 főre csökkent, mivel az előző tanév végén 17 osztály tett szakvizsgát. * Megjegyzés: Az előrejelzés értéke függ: a megismerés szintjétől, oksági kapcsolatoktól, időrendi helyzettől, a hasonlóság, analógia alkalmazási lehetőségétől, a helyzet értékeléséről, a róla vélekedésről. Országos adat: Az óvodáskorú (3-5 éves) népesség száma az évi 370 ezer főről 2005-re 279 ezer főre csökken, 2010-ig, ig stagnál, utána évtizedenként ezer fővel csökken, s 2040-ben ezer fő lesz. A 6-9 éves korosztály létszáma várhatóan az évi 495 ezer főről 2005-re 85%-ára, 2010-re 74%-ára csökken. Ezt követően 2025-ig valószínűleg stagnál, majd 2050-re az évi 60%-ára mérséklődik. A éves korosztály létszáma az évi 511 ezer főről, 2005-re 93%-ára, 2010-re pedig 79%-ára, 2030-ra 72%-ára, 2040-re 64%-ra, 2050-re 59%-ra csökken. KSH jelzése 10

11 Akik a helyzetet tisztán látják, csak úgy helyezkedhetnek el benne, ha hisznek az ember, sőt az emberiség nevelhetőségében. -Karácsony Sándor- I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ISMERD MEG MAGAD Az iskolánk nevelési- és oktatási programját két szinten, hosszú és középtávra fogalmaztuk meg. A hosszú távú célok meghatározzák az iskolánk szakképzési rendszerének kívánatos irányát, a középtávú célok, a fejlesztés számára jelölnek ki feladatokat, hozzájuk mérhető és számon kérhető konkrét siker kritériumok kapcsolhatók. 1. Az iskola jövőképe hosszú távú stratégiai célok A Pedagógiai Program hosszú távú céljai olyan pedagógiai folyamatok elindítását szorgalmazzák, melyek elősegítik, hogy az iskolánkban folyó nevelés és oktatás: eredményesen szolgálja a tanulóink fejlődését, személyiségük gazdagodását, az egész életen át tartó tanulásra és aktív társadalmi részvételre történő felkészülésüket; garantálja a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülését, erősítve a pozitív személyiség kiteljesedését; szociális helyzetükre, nemükre, származásukra vagy vallásukra való tekintet nélkül biztosítson számukra döntési szabadságot és lehetőséget; biztosítsa a lehető legmagasabb minőségű szakképzést számukra; segítse elő a kreatív és innovatív gondolkodásmód kialakulását, valamint a vállalkozó szellem ösztönzését; Megjegyzés: A delphoi templom szemöldökgerendájába vésett Gnóti szeauton, Ismerd meg magadat! felírat tanúskodik egy fő igazáról, aki a teremtett dolgok közül ki akar emelkedni mint ember, azaz mint önmagát ismerő lény. 11

12 eredményével biztosítsa azokat a flexibilis társadalmi és szakmai ismereteket, az önmagával és környezetével szemben igényes munkakultúrát, a használható idegen nyelvi felkészültséget, a saját szakmájában való eligazodást, amely lehetővé teszi más idegen munkakultúra gyors megismerését, eredményes elsajátítását és alkalmazását a vállalkozási és szociális képességek kiteljesedését, ezzel is segítve egy sikeres, gazdaságilag aktív életpálya megélését. Ezek a célok szükségessé teszik, hogy az intézmény oktatási rendszere: folyamatosan megújítsa és a társadalom igényeihez alakítsa nevelési céljait, nyitott legyen az oktatási szolgáltatások használói és az e szolgáltatások eredményességében érdekelt csoportok és helyi közösségek szempontjai, érdekei iránt; az oktatás szereplői számára tegye lehetővé a folyamatos tanulást, s ennek érdekében magas színvonalú fejlesztő-támogató jellegű szolgáltatásokat nyújtson az iskola és személyzete számára; az intézmény számára biztosítsa a stabil és színvonalas működés körülményeit, az intézmény alkalmazottai számára biztos egzisztenciát és az előrejutás feltételeit; érvényesítse a szakmai elszámolhatóság körülményeit; szolgáltatásait olyan intézményen keresztül nyújtsa, melynek élén felkészült és hatékony vezetés áll. 2. Az iskola jövőképe középtávú célok Az iskolafejlesztés céljainak és feladatainak meghatározását a korábban ismertetett koncepció egy része, az itt felvázolt jövőkép és az Európai Unió által elfogadott átfogó oktatáspolitikai célok mellett még egy további elem: a Nemzeti alaptanterv segíti. Mindezek figyelembevételével e stratégia a következő középtávú nevelési és oktatási célokat és feladatokat emeli ki: az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése; az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése; az oktatás minőségének fejlesztése; a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása; 12

13 az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése; az oktatás tárgyi feltételeinek javítása; a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Ezek a célok közvetlenül kapcsolódnak mind az Európai Unió által megfogalmazott fejlesztési prioritásokhoz, mind azokhoz, amelyeket a Nemzeti alaptanterv és az ehhez kapcsolódó nemzeti oktatási koncepciók programjai rögzítenek. Mindezekből következnek általános átfogó feladatok az iskolánk számára: mint megtanítani az egész életen át tartó tanulást, a demokratikus részvétel és tolerancia szabályait, az autonóm állampolgári viselkedés normáit, és így tovább, s mindezt úgy, hogy teljesüljenek az alap- és középfokú oktatás mindenkori szükségletei is. Egyfelől a tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket (olvasás, írás, szóbeli kifejezőkészség, számolás, problémamegoldás megfelelő színvonala), másfelől az alkotás alapvető tartalmait is (ismeretek, képességek, értékek, viselkedés, korszerű színvonala), amelyek ahhoz kellenek, hogy az emberi lény képes legyen a túlélésre, fejleszthesse képességeit, méltósággal éljen és dolgozzon, részese lehessen a fejlődésnek, javíthasson életnívóján, világos döntéseket hozhasson és folytathassa a tanulást és teljes jogú résztvevője lehessen közvetlen életkörnyezete alakításának. (Oktatás-rejtett kincs, Delors jelentés a XXI. századi oktatásról. 3. A nevelőmunka feladatainak kibővülése napjainkban Az iskolának mint másodlagos szocializációs szinttérnek a személyiségformálásában betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben alapvető változásokon ment át. Új nevelési problémák jelentek meg, ezekkel a mai gyakorlat már nehezen boldogul. A szocializációs folyamat időtartama megnövekedett. A kulturális rétegzettség növekedése, a kultúra homogenitásának megszűnése, réteg-specifikus eltérései nem teszik lehetővé a nevelés egységes értékrend szerinti vezetését. A szülő-gyermek viszony módosulása, a nevelő-gyermek viszony átalakulását is maga után vonta. A nevelői tekintélynek érzelmi kötelékben hatékony erői csökkentek, a nevelői mintaadó funkciónak a szerepe kedvezőtlenül módosult. Statisztikai tény, hogy hazánkban minden hatodik iskolai tanuló esetében az iskolánkban ez hatványozottan érvényesül korrekciót (vagy terápiát) igénylő személyiségzavarral számíthatunk. Így a pedagógusaink felkészültsége még nagyobb hangsúlyt kap. Ezen felkészültség kulcsszava a professzionalizálódás, melynek elfogadása a tanárok részéről is személyes azonosulást és aktív 13

14 elkötelezettséget jelent. Ennek ismérvei, a tanári hivatás munka minőségét meghatározó adottságok és képességek a következők: a gyermekek szeretete; elkötelezettség, szakmai üzenet; személyiségből jövő erkölcsi üzenet; a diákok ismerete; a tanítás és a tanulás többféle modelljének birtoklása. Szakértelem: a tanított szakterülettel összefüggő tudás szintű művelése és a megújítás igénye; Pedagógiai know-how: a tudás átadásának és a kompetenciák fejlesztésének a technológiái, amelyeken belül egyre nagyobb figyelmet kapnak a tanulásra való motiválás, az együttműködésre késztetés és a kreativitás; A technológia értése: az új technológiák ismerete és használata a tanítási-tanulási folyamatban; Szervezeti kompetencia és együttműködés: a tanítás teamben végzett tevékenység, amely megköveteli a tanárkollégákkal történő tapasztalat- és gondolatcserét; Mobilitás: a tanári és más szakmák közötti átlépés, előny más területeken szerzett szakmai gyakorlat; Nyitottság: nyitottság a külső szereplők, partnerek felé, együttműködés a szakmán kívüli érdekeltekkel, aktív részvétel a helyi közösség problémáinak megoldásában; Forrás: DECD A szakmai identitásnak ez a fajta újrafogalmazása a XXI. század tanáráról egyre inkább úgy gondolkodik, mint a saját szakmai fejlődésében önálló és öntevékenyen működő értelmiségire, akitől elvárható a szakértelem, a professzionizmus és az elhivatottság megjelenítése a mindennapok gyakorlatában. 4. Vallástan és hitoktatás Az iskolánkban tartandó esetleges vallástan/hittan oktatásról a következő elveket valljuk: nem tagadható a vallásnak és kérdésfeltevésnek morális jelentősége az egyéni és társadalmi élet szempontjából. Tehát a világ nagyobb vallásai történetének és tradícióinak ismerete fontos része a tanulók nevelésének; ismerve a vallásos hit és elkötelezettség szerepét az egyéni beállítódásban, iskolánk ahogy eddig is, ezen túl is biztosítja a hittanoktatás feltételeit. 14

15 Az ember egyéniségnek születik, de az élet során személyiséggé kell fejlődnie. -Marczell Mihály- II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK NE KI AKARJ MENNI, MAGADBA TÉRJ BE A személyiségfejlődés egész életünket átszövő és életkori ciklusoktól, életeseményektől (pl. krízisek) függően gyorsabb vagy lassabban haladó folyamat. A természetes érés és fejlődés okozta átalakulásra számos (szándékos és akaratlan) változás, módosító hatás rakódik rá. Ezek a változásokat okozó hatások az ember társas meghatározottságú életében döntően interperszonális kapcsolatok történései útján alakulnak ki. A változás ígéretét és lehetőségét foglalja magába minden új társkapcsolat, baráti körbe lépés, az intézményes csoportokhoz tartozás (család, munkahelyi kiscsoportok) és az ezekben bekövetkező történések is. A természetes fejlődés önmagában is számos konfliktust, ún. normatív életkrízist hozhat létre a személyiségben és a környezetével való viszonyban (pl. serdülőkori válságok). Ez torzíthatja a személyiségszerveződést, akadályozza a rendszer integrált működését, sőt gátjává válhat az egészséges továbbfejlődésnek. A rosszul szerveződő személyiség sérülékenysége fokozott, ezért az interperszonális kapcsolatokból szövődő hatások is könnyebben okozhatnak további sérüléseket és előnytelen személyiségváltozásokat. Sőt blokkolhatják a személyiség szükséges integrációs és fejlődési folyamatát is. Ha a személyiségrendszer integrációja hibás, akkor a csoporthatások elsődleges célja a zárt és megmerevedett, célszerűtlen viselkedésmintákkal rendelkező struktúra megnyitása és fokozatos korrekciója a társas hatások segítő, módosító, fejlesztő, visszajelentő támogatásával. Ha a személyiség jól szervezett, akkor pedig a további, kedvező fejlődést szolgálhatják a csoporthatások. A csoport mint kedvező változást, fejlődést indukáló társas közeg a résztvevők fejlődését a csoportmunka kezdetekor kitűzött céloknak megfelelően törekszik szolgálni, pl. önismeret-növeléssel, a fejlődési zavarok korrigálásával, az integráció javításával, a készségek fejlesztésével, a rejtett potenciálok, erők felszabadításával, egyegy képesség megerősítésével, új nézőpontok, új viselkedésmódok tanításával, stb Megjegyzés: Szent Ágoston híres gondolata: Noli foras ire, in te ipsum redi. In interiove homine habitat veritas. (Ne akarj menni, magadba térj be. A benső emberben lakik az igazság.) 15

16 1. Lélektani csoportmódszerek A 2. táblázatban a lélektani munka beavatkozási szintjeinek meghatározási kereteiben tesszük következhetővé a lélektani szolgáltatás célját, a cél elérésére felhasználható módszer(eke)t, és azt a kooperációs (team) tevékenységet, amely az eredményes csoportvezetést, csoportmunkát szolgálja. Az önmagyarázó táblázat egyes lélektani munka (egészséges) fejlődését éppúgy tekinthetjük pozitív mentálhigiénés primer prevenciós szolgálatnak, mint nevelési fő feladatnak. Az iskolai mentálhigiénés tevékenység beavatkozási és cselekvési színterei és a pszichológia alkalmazásának iskolai munkaszintjei tehát egybeesnek. Még inkább tükrözi ezt a 3. táblázatban vázolt munkaprogram, amely csupán fő vonalaiban lélektani munka feladatai szerint különbözteti meg az 1. edukatív; 2. támogató (szupportív); 3. a korrekciós (hiánypótló) lehetőségek körét, pontos határvonalat húzva a már hosszabb reedukációs, reszocializációs folyamatot szükségessé tevő, 4. gyógyító jellegű vagy kifejezetten terápiás tevékenység, és az iskola kereteiben felvállalható segítő vagy korrekciós pszichológiai munka közé. Ekképpen is hangsúlyozzuk, hogy az iskolai csoportmunkát nem kívánjuk medikalizálni, a gyermekeknek nyújtható segítséget nem misztifikáljuk és nem kötjük az alapszinten professzionális (szakpszichológiai vagy terápiás) specializációhoz, sokkal inkább az iskolai mentálhigiénés saját erők teammunkájához. A gyermeket az első problémák felbukkanása esetén a stigmatizációtól védve, az iskolakörnyezetben látjuk gondozhatónak. A pedagógiai egészségvédelemben pedig nagy jelentőséget tulajdonítunk a nevelői önsegítő csoportmunkának. 16

17 1. táblázat 2. AZ ISKOLA PSZICHOLÓGIÁJÁNAK RENDSZERMODELLJE ELMÉLET; GYAKORLAT; KÉPZÉSI ANYAG I. II. III. IV. V. NEVELÉSSZOCIOLÓGIA PEDAGÓGIAI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ( GENETIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ) NEVELÉSLÉLEKTAN MENTÁLIS ISKOLA- EGÉSZSÉGÜGY MUNKALÉLEKTAN Iskolai tevékenység szervezése; munkaökonómia Az iskola mint társadalom A pedagógustársadalom A szülőtársadalom A gyermektársadalom TÁRSADALOM A nevelési hatások vizsgálatában alkalmazott szociálpszichológia CSALÁD-ISKOLA NEVELÉSI KÖZÖSSÉGEK CSOPORTOK A nevelési hatások vizsgálatában alkalmazott személyiségpszichológia E közösségek életének, viszonyainak elemzése a társadalmi élet külső színterének, mozgásainak keretében, például: a lakókörnyezet és iskola viszonya az iskolaközösség(ek) élete a szülők és iskola viszonya a gyermektársadalom az iskola világában Fejlődés és nevelés összefüggése a szocializációs színterek viszonylatában. Pl.: szocializációs kölcsönhatások családelemzés a nevelői hatékonyság, értékek, elvárások és a nevelt viselkedésének összefüggései akkulturáció kultúra és iskola az osztály (közösség) életviszonyai és hatások a neveltre, osztályélet konfliktusai effektancia (hatékonyság és eredményesség) elemzés Növekedés, érés, fejlődés, tanulás összefüggéseinek vizsgálata. A tanuló személyisége, személyiségbefolyásoló tényezők és hatások. A pedagógus személyisége. A nevelő-nevelt személyiségi kölcsönhatások elemzése. Utánzás, mintakövetés, azonosulás, értékközvetítés, stb Életkorok lélektana. Szociológiai és mikroszociológiai eljárások; Az iskola és a társadalom viszonylatában mikroszociológiai eljárások; szociometria, aktometria, interjú, megfigyelés, csoportkísérlet. Az iskola-intézmény közösségi (csoport) viszonylatainak tükrében Személyiség- és fejlődés-lélektani eljárások, megfigyelés, kísérlet tesztmetodikák és személyiségfejlesztő módszerek. A pedagógus-tanuló diádikus kapcsolata, valamint az individuális személyiségalakulás viszonylatában

18 GYERMEK ÉS NEVELŐ A nevelt személyiségének és nevelő környezetének viszonylatában alkalmazott klinikai lélektan (és medina) Iskolai tevékenység szervezése; munkaökonómia Testi-lelki-szociális egészségnevelés, prevenció, szűrés, diagnosztika, korrekció (terápia); gondozás: család, gyermek, iskolaközösség mentálhigiénjének biztosítása A nevelői munka, a tanulási körülmények és iskolai élet munkaökonómiájának biztosítása. Az iskola élettevékenységeinek, környezeti, eszköz- és emberi tényezőinek optimális összehangolása. Klinikai és személyiség-lélektani diagnosztikai metodikák, személyiségkorrekciós, rekreációs (pszichoterápiás) és medicinális (gyógy) eljárások A gyermek és teljes környezete mentálhigiénjének viszonylatában Komplex munkalélektani, munkaszervezési, munkaegészségügyi és ergonómiai metodikák. Az iskolai személyi-környezeti-eszköz- és munkaökonómai viszonylatában. 2. táblázat GYERMEK ÉS SZEMÉLYI KÖRNYEZET TEVÉKENYSÉGI, KÖRNYEZETI- ÉS MUNKA-ÖSSZETEVŐK 3. PSZICHOLÓGIAI MUNKASZINTEK ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁK AZ ISKOLÁBAN A TEVÉKENYSÉGI SZINTJE A PSZICHOLÓGIAI SZOLGÁLTATÁS CÉLJA AZ ALKAMAZOTT MÓDSZER VEZETŐJE A SZOLGÁLTATÁS KERET-TEVÉKENYSÉGE I. 18

19 SZOCIOLÓGIAI SZINT iskolaszervezet és környezet (ökológiai aspektus); a pedagógus társadalom életével összefüggő létproblémák, feladatok Az iskola szervezeti életének, struktúrájának és funkciójának fejlesztése közös tervezés, döntések kialakulása professzionális szervezőmunka fejlesztése csoportos érdekképviselet (belső szervezeten belüli és külső, környezettel való) kimunkálása; együttes akciókészség fejlesztés problémahelyzetek megoldási terveinek tantestületi szintű kidolgozása intézményközi és intézeti vezető testületek tanácskozási és vitamódszereinek fejlesztése Szervezetfejlesztés NCSM=nominál-csoport módszer tervjáték -módszer, peproduktív helyzetjáték, akciójáték ; tervjáték-módszer változatai; szimulációs játék, antipációs tervjáték pódiumviták konferenciák szimulálása, vitafejlesztő tréningek szervezetfejlesztési szakember, képzett vezető(k) erre képzett pedagógusok, iskola-pszichológusok szervezetközpontú konzultációs és/vagy szupervízió felkért konzultánssal